Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-30 / 151. szám

Kedd, 1953 idill us 30, SOMOGYI NÉPLAP Sürgősen teremtsenek rendet a böliönyei Szabadság tsz-hen A böhönyei Szabadság termelőszö- vetkíezetben már a múlt szombaton «megkezdték az 50 hold osziarpa ara­tását. A tapsonyi gépállomás nyom­ban i gépet küldött, hogy segítsen a . ,--nek. Ekkor úgy látszott, hogy a n iir.előszövetkezet és a gépállomás | szívügyének tekinti a szemveszteség «nélküli aratást, cséplést és példái mutált a környező termelőcsoportok­nak. egyénileg dolgozó parasztok­nak • Ez a nagy lendület azonban nem ,nkáig tartott. A gép már az első nap leállt üzemzavar miatt. Az áz­om eltelt egy hét alatt az állandó üzemzavar következtében mindösz- ■s-.e 27 holdat arattak le. Az arató- r'p napi teljesítménye 5 hold volt. nz nem valami dicséretre méltó eredmény. Ha a teljesítmény tovább­ra sem növekszik, akkor a minisz­tertanács határozatában megszabott 50 hold aratásához a gépnek közel 30 napra lesz szüksége. A termelő­szövetkezet sem fordít kellő figyel­met a veszteségmentes aratásra. A •már learatott kévék napokon keresz­tül szerte-szét hevertek a tarlón. Ahelyett, hogy kézi erővel hozzáfog­tak volna az aratáshoz, a gépet néz­ték és várták, mikor indul meg, mondván: «nekünk van más mun­kánk is». Talán helyesebb volna, ha ezt mondanák, hogy lenne nekünk más munkánk is, mert bizony bőven akad tennivaló, gyen a termés. De sokkal több len­ne, ha valamennyien becsületesen dolgoznának. Horváth Lajosné, Bar- ta Ferencné, Gáspár Józsefné és a‘ többiek munkájára is nagy szükség lenne. De ők ilyenkor mind bete­gek, sok az otthoni gondjuk. De az osztáskor a legnagyobb hangoskodók. Pedig nemcsak saját maguknak ár­tanak azzal, hogy elhanyagolják a munkát, hanem azok jövedelmét- is csökkentik, akik becsületesen dol­goznak. Vájjon mit tett a vezetőség, hogy rendet teremtsen ezen a téren? Erre is Lukács elvtársnő adott választ: — A taggyűlésen elhatároztuk, hogy nem kell kiadni a kukoricát harma­dából, mert elég a munkaerő, ezt a határozatot el is fogadták, de csak elfogadták. A taggyűlés1 után már másnap Kiss József brigádvezető önkényesen kiadott 10 hold kukoricát Amikor másnap megkérdeztük Nik- lai elvtársat, a tsz elnökét,, azt a vá­laszt adta, hogy ő erről nem is tud. Még furcsább az az eset, hogy a tsz az egyéneknek kiadott területen sa­ját fogatával végzi a sarabolást. Amikor Lukácsné megkérte a bri­gádvezetőt, hogy a közös Kukoricát sarabolják meg, azt a választ kapta, hogy «fogadjon fuvarost». Mindez azt mutatja, hogy a tsz vezetői nem hogy rendet teremtenének, hanem maguk bontják meg a rendet, sem­mibe veszik a becsületesen dolgozók kérését, akadályozzák a munkát. Niklai elvtárs, a -tsz elnöke mind­ezt eltűrte, felelősségrevonás még nem történt a mulasztókkal szemben, mondván: «én már nem veszekszek senkivel». Ez a közömbösség igen nagy mértékben érezteti hatását. Niklai elvtárs ahelyett, hogy bát­ran támaszkodna a munkában élen­járókra, azok véleményére, a köte­lességmulasztók uszályába kerül. Az ilyen magatartással a becsületes dol­gozók előtt leiáratja magát. A böhö­nyei Szabadság tsz vezetőinek sür­gősen rendet kell teremteniük. Von­ják felelősségre azokat, akik rend- szertelenül járnak dolgozni, mutas­sák meg nekik, hogy ezzel milyen kárt okoznak saját maguknak és az egész termelőszövetkezetnek. A cséplőgéptől azonnal teljesítem beadási kötelezettségemet a kukoricát eléggé felverte a gaz. Amikor megkérdeztük, mi az oka annak, hogy a 70 hold kukoricából 10 holdat harmados megművelésre -.diák ki. Kiss József brigádvezető azt válaszolta, hogy kevés a munka­erő. Az a munkaerő, amely jelenleg •dolgozik, valóban kevés a 70 hold kukoricához és a többi kapásnövény­hez, hiszen a 40 női dolgozóból mind­össze 8 dolgozik rendszeresen. Sokan -így vélekednek: «majd a férjem megkeresi a kenyeret», «én beteg vagyok», «nekem gyermekem van», «terhes vagyok», «én nem vagyok tag, csak a férjem», ilyen és ehhez Hasonló kifogásokat keresnek. Van­nak példamutatók: Kovács Lajosné eddig 231 munkaegységet szerzett Lukács Györgyné a 4 gyermeke mel­lett 180 munkaegységét szerzett, . ű lenne, ha ők is úgy gondolkod­ónak? — Mi éjjel-nappal harco­lunk a tsz becsületéért — mondja Lukácsné — kora reggeltől késő es­tig dolgozunk, hogy minél jobb le­Egy-két nap és dolgozó paraszt­ságunk teljes erővel megkezdi a mezőgazdaság egyik legfontosabb munkáját; az aratást és a cséplést. E 11agyjeíerítoáégű munkák sike­res végrehajtása nagy feladatot ró. falusi pártszervezeteink tagjaira. Nekünk, párttagoknak felada­tunk, hogy jó népnevelőmunkával és a munkában való állandó élenjiá- rágunkkal ösztönözzük dolgozó pa­rasztjainkat e rendkívül ifom-t-os feladatok gyors elvégzésére. Az aratással és a cséplésseü meg­kezdődött dolgozó népünk évi kenyérszükségletének biztosítása, Éppen ezért minden erőnket latba kell vetni, hogy ezt a nagyfontos­ságú munkát minél előbb elvégez­zük. Én nyolc hold földön gazdál­kodom. Mindig azon igyekez­tem. hogy a mezőgazdasági mun­kában, valamint ,v bcgyüjtáebon a minisztertanács határozatát vég­rehajtsam. Jól felkészültem az idei békearatásra. Teljes egészé­ben befejeztem a növényápolási munkát, az árpa aratásáéval és csépléséve! is végeztem. Eleget tet­tem a szénabeadá'i kötelezettsé­gemnek te, mert tudom, hogy ez hazafias kötelezettségem. E munkák mellett nem feledkez­tem el » tej-, tojás- és baromfibe­adásról' .sem. Ezt ia párttaghoz méltóan teljesítettem. A következő napokban családommal együtt tel; jés erővel nekilátok az aratás mun­kájának. A kenyérgabona aratását a lelhető legrövidebb időn belül el­végzem, hogy ezzel meggátoljam a szemveszteséget. A cséplőgéptől azonnal teljesítem beadásomat, népnevelőmunkával odahatok,, hogy a körzetembe tartozó valamennyi dolgozó paraszt határidő előtt el­végezze az aratást és a cséplőgép­től^ közvetlenül a begyűjtőbe lyre vigye az> áHumibttk- jrVi.C g<»boiiá.. Vida Imre Rinyaszent király Á búza és a rozs aratásáig végezzék el a növényápolási munkákat a magyaratádi Búzakalász tsz-ben A bő gabonatermés betakarításá­nak döntő munkája előtt áll a ma­gyaratádi Búzakalász termelőszövet­kezet tagsága is. Egy kombájn, két Kévekötő-aratógép segíti őket e munkában, a szemveszteség nélküli aratás mégis veszélyben van. A szö­vetkezetben még |öbbszáz holdon nem végezték el a növényápolást. Az embermagasságú búza- és rozstáblák között kapálatlan területeket látni. Olyan tábla is van, ahol a vadrepce és a gyom sokkal nagyobb, mint a kukorica. A gaztól senyved, vissza­fejlődik a kultúrnövény. A minisztertanács határozata ki­mondja, hogy a kukoricát, cukorré­pát az aratásig háromszor meg kell -apáim, a termelőszövetkezetben :dig még az első kapálást sem vé- ezték el. Az ősziárpát aratják, a rozs aratását is meg kell kezdeni a közeli napokban. A csoportban az a mondás jár szájról-szájra, hogy «ná­lunk sok volt az eső, nem lehetett kapálni». Mentőövnek használják az esős időjárást, gy a rossz szervezést és a külön- e hibák következtében mutatkozó maradást megmagyarázzák. Az is idő okozott némi kiesést a nö­vényápolásban, de a tsz-ben lévő sú­lyos lazaságot nem lehet az időjárás rovására írni. Az igazság az, hogy a termelőszö­vetkezet vezetői, a pártszervezet nem mérték fel az erőket, a tavaszi ve­resekben elért eredményeiken meg- ayugodiak. Ilyen elbizakodott han­gokat lehetett hallani: «nálunk nem tesz semmi hiba, úgy megy majd a munka, mint a karikacsapás». A vezetőségei nem nagyon izgatja > lemaradás. A legjobb brigád, a Kossuth-brigád -s csak a napokban ejezte be a kukorica első kapálá- át, a másik brigádok pedig még en­nél is kevesebbet dolgoztak. A Béke- orirád szégyenletesen az utolsó he­veit kullog, rosszul dolgozik, mert nem érvényesítenék az alapszabály- ttot, a terü'.e : nem osztották fel egyénekje A rossz vezetés, a szervezetlen munka következménye, hogy rossz a munkafegyelem. Nemhogy a csa­ládtagok, de még a tsz-tagok sem járnak rendszeresen dolgozni. A Bé­ke-brigád az előírt 110 hold kukori­cából mindössze 30 holdon végezte el az egyelést és az első kapálást. A cukorrépát csak egyszer kapálták meg. Bár vannak a brigádnak be­csületes tagjai, akik minden idejü­ket a szövetkezetben töltik, mint pl. Kőműves József, aki negyedmagával dolgozik és már májusig 450 mun­kaegységet teljesített; Baán Mihály- né, aki májusban több mint 40 munkaegységet szerzett. Mások azon­ban a vezetőség hallgatólagos bele­egyezésével kimaradoznak a munká­ból. A Béke-brigádban pl. előfordult, hogy a 60 tagból 25—30 ember dol­gozott. Zs. Varga József eddig mindössze 48 munkaegységet szerzett, a felesé­ge pedig még egyetlen napot sem dolgozott a szövetkezetben. A fegyelembontók között van Finta József is, aki nem hajtja végre a vezetőség utasításait, nem akarta beadni a vetőmagot, alapszabálveúenessn a megengedett­nél több állatot tartott vissza. Her­dálja a tsz vagyonát, állatainak a ta­karmányszükségletét a közösből hordja. Felesége nem dolgozik, ő maga is csak immel-ámmal végzi munkáját. Többször terjesztett olyan kijelentéseket a brigádban, hogy: «nem érdemes dolgozni, mert a cséplőgéptől mindent be kell ad­ni». Az agronómust arra akarta rá­venni. hogy a takarmánykaszálást adiák ki harmadából a tagoknak, ak­kor maid a családtagok is eljárnak dolgozni. Az ilyen helytelen nézete­ket a pártszervezet nem veri vissza, nem harcol a fegyelem megszilárdí­tásáért, az alapszabály betartásáért. A Béke-brigád rossz munkája nagy károkat okoz az egész tagságnak. Ha a 80 hold kapálatlan kukorica hol­danként 4—5 mázsával kevesebb ter­mést ad, mint a többi, ez négv vagon kukoricát jelent. Ennyivel károsul­nak meg a szövetkezet tagjai. A további késlekedés még nagyobb károkat okozhat. Meg kell értetni a tagsággal, hogy a jövedelemért harcolni kell Saját magának ellensége az, aki tét­lenül nézi, hogy egyesek hanyagsá­ga, bűnös semmittevése miatt a ter­més kárba vész. A tsz vezetősége, pártszervezete magyarázza meg a tagoknak, hogy sokkal kevesebb lesz az egy munkaegységre járó osztalék, ha sürgősen nem hozzák be a lema­radást. A vezetőség keressen fel minden családot, vonjon be minden munkaképes családtagot a munkába. Amíg a rozs és a búza aratása nem kezdődik meg, a minisztertanács ha­tározata értelmében a kukoricát és a cukorrépát háromszor kapálják meg. Kemény kézzel lépjenek fel a fegyelemlazítókkal, az ellenséges né­zetek terjesztőivel szemben. Leplez­zék le azokat, akik tudatosan igye­keznek gátolni a munkát, vagy ké­nyelmességükkel, tunyaságukkal fé­kezik a szövetkezet fejlődését. A ve­zetőség ne akarjon «népszerű lenni» a fegyelmezetlenek, a lusták szemé­ben, hanem követelje meg minden­kitől a kötelezettség teljesítését. Csak ebben az esetben végezhet jó munkát a magyaratádi Búzakalász tsz. Kombájnvezetők az aratás, cséplés sikeréért A ladi állami gazdaságban is be­fejezték az ősziárpa aratását. A gazdaság 3 aratógép- és kombájnke­zelőjének nagy része van abban, hogy a gazdaság határidőre végzett az aratással, ezzel segítette megyén­ket a Baranya megyével folytatott versenyben. Babócsi József kombájnvezető 21 üzemóra alatt 26 holdon végezte el az aratást. Fitos József 24 üzemóra alatt 30 holdat aratott le gépével. Haracsi István 16 üzemóra alatt 20 hold árpát vágott le A három ki­váló dolgozó egyemberként küzd az első helyért. Mindhárman csatlakoz­tak a megye élenjáró kombájn- és aratógépvezetőinek felhívásához. Baiatonszentovörovön bátran alkalmi az ú| métereket, gazdag terelést takarítanak k------3 ■ BaJatonszentgyörgy dolgozó pa­rasztjai nein késletkedtek az árpa aratásával. 24-én már büszkén je­lentették, hogy a tervezett 3 nap helyett 2 nap alatt fejezték be az aratást. Soha ilyen termés nem volt a balatonszentgyörgyi határ­ban : árpából 17—18 mázsás a -hol­danként! átlag, búzából és rozsból még többre számítanak. Szép eredményt hozott a korai vetés, a tavaszi gyomtalanítás, a hengerlés, fogasolás és az acato- lás. A jó munkának gazdag gyü­mölcse van. Különösen bő termést igér a keresztsorosam -vetett gabo­na. Sokan kételkedtek az ősszel: kis parcellán hogyan tehet kereszt- sorosán vetni? A balatonszent­györgyi dolgozó parasztok közül a párt útmutatása nyomán sokan ke­reszt sorosan vetették búzájukat. Zsebók Jenő, Győré József, Parca István elsőnek alkalmazták ezt a vetési módszert. Nem ia csalatkoztak. Keresztso- ros gabonájuk 2—3 mázsával több termést igér, mint az egyirányúban vetett. A község dolgozó parasztjai most sem mulasztják el a Szabad Föld Vasárnapok előadásainak •meghallgatását. A ker-esztsoros ve­tés. is ezeknek az előadásoknak, a pártszervezet és a tanács felvilá­gosító munkájának eredménye Sok szó esik most az aratásról, tarló­hántásról .és a másodnövényvetés­ről. Meghallgatják a jó tanácsot é.> alkalmazzák a gyakorlatban. Án­gyán Jámos. Szollár Pál, Porsa István é.s a többiek már elvetették a másodnövényt. Eddig 15 holdat vetettek a községben A'jó gazda gondossága mutatkozik meg , a ka- pásnövényeknél is. Itt is alfcalm iz- ták az új. fejlett módszereket, A 370 hold kukorica 70 százalékát négyzeteden vetették. Ezzé] int-nr csak könnyebbé vált a növényáp«-1 !ás, hanerp ~höldaiíicéll-t'3—4 má­zsavai több lesz a termés. Nem sokat kei', bizonygatni, mit jelent ez "gazáasá£jjag, Elég. ha «legem ütjük, hogy if 3io hold kukorica holdankint 4 1 múzsa terméstöbb;et- tel közel 1300-mázsa'kukoricát le­ien t. Egy dóig,,*,-, -paraszt, ál rom holdon vet kukoricát, az <■, • nyert terméstöbb,tettel ••;.:-., ’- -ú hizlalhat fel. A község dolgozik pai'usztjt. szí­vesen alkalmazzák a,, újat. mért tudják, hogy ez sajti, gazda-agu­kat és egész népgf siti. A szent,gy-" ták, hogy a növ- tásnál és cséplés tunkútmutatásá lenni az állam ség teljesítésébe időre teljesített- kát, most a ga: táridő előtt elege, kötelességüknek Ne várjanak, ne tétlenkedjenek, hanem a porrogszentkírályí Jobb Élet tsz. A porrogszentkirályi Jobb Élet tszcs hatalmas gabonatábláin te dús termés ígérkezik, A 42 hold ősziárpa, a 32 hold rozs és a 70 hold búza gazdag termése biztosít­ja, hogy az államnak járó kötele­zettség mellett bőven jut a tszcs- tagoknak és a szabadpiacra te. A betakarítás sikere, a szemv szteség megelőzése, most nagyrészt a cso­port tagjaitól függ. A csoport tag­q q ovt í47nr»iVj‘t n 9 c cigt. előzéséért, a minisztertanács hatá­rozatának -végrehajtásáért igen •keveset tett. Somogy megyében va­sárnap estig mindenütt befejező­dött az ősziárpa aratása, a porrog­szentkirályi Jobb Élet tszcs-lben azonban még 10 hold ősziárpa lá­bon áll. Amikor Szabó Jánostól érdeklőd­tünk, hogy mi, az okia a lemaradás­nak, azt- a „megnyugtató1’ választ kaptuk, hogy ráér az még hétfőn, szemveszte,ség nincs és különben sem arathatnak éjjel-nappal. A csoportban munkaerőhiány volt, de a járás vezetőinek segítsé­gével megoldották ezt a problémát. Porrogról és B'erzencéről a tszcs- tagok és egyénileg dolgozó parasz­tok — akik már a -maguk területén végeztek az aratással — -segítségé­re jöttek a csoportnak é® csütörtö­kön hozzáláttak az ősziárpa .aratá­sához. A tszcs tag'sága csütörtökön semmit sem tett,, péntekem Szabó clvtárs véleménye szerint 8 holdon elvégezték a kukorica kapálását, ami már halaszthatatlan volt. Tényleg ez igaz, halaszthatatlanná vált a gyomtalanítás, de miért ép­pen pénteken,, miért nem a'dbb, hi­szen idő volt rá bőven. — Szomba­ton már a tagság is aratott. 7 ka­szát állítottak össze, az asszonyok kötöztek és markot szedtek. Va­sárnap azonban a csoport tagsága ismét odahaza maradt, a Jobb Élet ősziárpa tábláin ezen a napom is csak a berzenceiolc és a porrogiak arattak. Kovács Pál elvtárs, a csoport el­nöke azzal magyarázza a távolma­radást. -hogy az asszonyok mostak, kenyeret sütöttek, mert egész hé­ten nem volt erre idejük. Ezt a csoport; többi tagjai is megerősí­tették, a község tanácselnöke. Mol­nár elvtárs pedig — akinek közsé­ge az ősziárpa aratásaiban a já­rásban az utolsó — helyeselte a távolmaradás okát. Az ok azonban természetesen nem ez volt. Ezt az okot a lusta­ságban, a tunyaságban kell keres­ni. Csonka József a délelőtti órák­ban a háztáji gazdaságához tar­tozó szőlőbe jnent __permetezni „ V oltok ilyenek több. i dőlték, hogy ez fontos, ősziárpa learatása. Senki sem beszélgetett ezekkel i dolgozókkal, senki nem magyarázta meg mekiik, hogy a 42 hold ösar árpa te az övéké, ugyanúgy, mint a szőlő. A helyi pártszervezet kevés gon­dot fordít arra, hogy n velje a. tszcs tagságát, a párttitkár ritkán 1 tü, cl U OÍUpOi í.btt. A t SZC' 'ben lévő néhány kommunista nem mu­tat példáit, sok esetben maguk is hitelt adnak az ellenség Kanjának. És mit tesz a községi tanács a csoportban jévő hiányosságok-meg­szüntetésére? Semmit. Azaz né­hány caopo- ttaT véleménye szerint mégis valamit Utón-útf élen meg­értőén hangoztatja, hogy a Jobb Élet tagsága nem bírja elvégezni a munkát. Javasolta, hogy fogad­janak részesaratókat é-s Írjanak a járási tanácshoz, hogy egyedül nem boldogulnak az aratással. A tanácselnök ennyi ..intézke­dés“ után mossa kezeit — ő már mindent megtett. No. de itt van a rezs aratás i nemsokára beérik a búza, 102 held kényé e r bonát kel] időben, gyorsan, szem­veszteség léikül betakarítani. £■- mégis a jó szervezés, a munkaerő biztosítása, minden óra minden perc kihasználása helyett csak si­ránkozással lehet találkozni • nem tudjuk, mi lesz az aratással, nem tudjuk — mondogatják a csoport tagjai a tanács elnökével együtt. Nos, mi megmondjuk: hamémfog­nak hozzá időben, nagy szemvesz­teség és egyúttal nagy kára lesz az egész tagságnak. Kovács Pá< mi­nőknek is, Szabó János, Csonka Jó zsef csoporttagoknak is és minden­kinek, aki nem harcol azért, hogy a hibáknak elejét vegyék. A munka-fegyelem ilyen nagyfo­kú lazaságáért Ijomoly felelősség terheli a járás vezetőit is. akik ismerik a problémákat és mégsem nyújtanak- hathatós segítséget • hibák kijavításához. Már egy hete Porrogszentkirályon tartózkodik a járási tanács egyik munkatársa kint volt 2 napig a járási pártit■- zottság munkatársa is. a sirán-ko -zás. a munkafegyelem lazasá/a azonban még mindig nem hagyd.7« alább a csoportban. Mit csinálta vájjon az elvtársak? — Győr- u- tézkedésekre van szükség a v -■ " részéről és jó politikai nevelón.-m- kára a pártszervezet részérő* a 1 i* búk kiküszöbölése ért. - kében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents