Somogyi Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-04 / 129. szám

Csütörtök, 1953 június 4, SOMOGYI NÉPLAP 3 ' Fokozzák a no vény ápolási munkákat gépállomásaink Megyénk gépáHomásaimlo többsé­ge országosan is jó eredményeket ért el a növényápolásban, s ez- -zel jelentősen (hozzájárultak a kör­•zetüMiöz tartozó termelőszövetkeze­lek .növényápolást munkájához. Jó »eredményt ért el az utóbbi inapok- IKan a háromfai gépállomás. Május 25-től 3,1 ig tartó ötnapos dekádban 462 holdon végeztek növényápolást. .A gépállomás három növényápoló •géppel'eddig 989 holdon végezte el a gépi növényápolást. Az egy gépre eső teljesítmény elérti? a, 380 hol­dat. Kiváló munkát végez ezen a gépállomáson Torma Ferenc, aki naponta 30—35 holdon végzi el a növényápolást. A háromfai gépállo­más így továbbra is az első helyen küzd a" gépállomások növényápolási versenyében. Aránylag jól haladt a növényápo­lás az utolsó öt napban az igali gép- .állomáson is, amely Ital holdon vé­gezte el a növényápolást. A gépál­lomás eddig 376 hold növényápolást -•végzett, el és ezzel a harmadik hely­re to;rült a versenyben. Jó munkát végzett itt Farkas Lajos traktoros, .aki U—3-as gépével eddig 217 hol­don végzett növényápolást, napi. tel­jesítménye 32,—35 hold. Megyénk gépállomásainak többsé­gét azonban súlyos mulasztás ter­heli a növényápolást munkák terü­letén. A nagybajomi gépállomás sa­ját jelentése alapján mindössze há­rom holdon végzett növényápolást. A gépállomás vezetőit azonban inem zavarja ez. Szőlősé István politikai helyettes a választási béke-verseny óta úgyszólván semmit sem tett a versenymozgalom t ovábbif ejie síz-t ése érdekében. Tehetetlenség tapasztalható -So- modori János lengyeltóti politikai helyettesnél is. aki szintéin elhanya­golja a dolgozók nevelését, a ver­seny szervezését. A gépállomás mindössze öt. holdon végzett nö­vényápolást. De nem különb a hely­zet a segesdi gépállomáson sem. ahol szintén öt. hold növényápolást végeztek el. Tűrhetetlen az a lazaság, amely a k-arádi, a nagyatádi, a- pusztako­vácsi gépállomáson van. A veze- tök eemmibeveszdk a párt- és kor­mányhatározatot, Súlyos hanyag­ság. felelőtlenség tapasztalható a tahi gépállomáson, ahol a traktoro­sok rossz minőségű munkáit végez­nek és ezzel jelentős kárt okoznak a termelőosoportobnak. Például a ná­gocsi Szabadság tsz-ben.rosszul vé­gezték el a kukorica négyzetes veté­sét és. most a növényápolásnál ki­vágják a kukoricát. Vájjon érzik-e a felelősséget a tahi gépállomás vezetői ezért a kárért? J'gylátszLk mindez nem nagyon zavarja őket. mert különben, meg­tették volna, a szükséges intézke­déseket. A gépállomás vezetőinek nemcsak az a feladata, hogy az ak- tákat*aláírja és tudomásul vegye a jó vagy rossz eredményeket, ha­nem tevékeny részese Legyen a mun­kák megszervezésének, a hibák fel­számolásának. Most az elkövetkezendő «apók­ban sürgős intézkedésekre van szük­ség a vezetők részéről, hogy a nö­vényápolásban mutatkozó* elmara­dást felszámolják és minden erő­vel harcoljanak a növényápolás gyors végzéséért. Újabb feladatok előtt állnak gépállomásaink, az ara- tás-eséplés nagy munkája vár rájuk. Csak az a gépállomás tud megbir­kózni ezekkel a feladatokkal., me­lyet biztoskezű vezető irányít. Nincs helye ,a siránkozásnak, az ob­jektív okokra való hivatkozásnak. A nehézségeket ie, lehet és le i:s kelj. küzdeni. , Teljesítsék beadási kötelezettségüket Zimány és Rácegres dolgozó parasztjai Zimány község dolgozó paraszt­sága nem váltotta valóra a válasz­tások napjára tett fogadalmát. Az első félévj tojásbeadásiból 57, ba­romfiból 67, tejbeadásból 93 szá- zalléikra teljesítették fogadalmukat, A felajánlás óta vajmi keveset cmekedetit ia begyűjtés. A becsületes dolgozó pa­rasztok harcoltak az adott szó va- íőraválltásáért és hazafias íköt'«iles- ségüknek tartották a beadás tel­jesítését, Kaposi; János 11 bclldas dolgozó paraszt tanácstag há­romnegyedévi tojásbe, adáisi Iköte- tezeítséigének teljesítésére tett fo giadaöimiai, feilajáíníliását vaílóravák tottaj, «jgész évi itojásibeadáisii kö- teJeaettWÉjgét teljesítette. Az ő példáját több tanácstag ás követ­te). így például Kaposi Is-vám 6 h-ol- -dlals dlclllgozó ipara,szít háromnegyed- évi beadását teljesítette. Beme Jó­zsef hat holdas dolgozó paraszt egész évi tojásbeiadás,árnak eleget tett, emellett már ,az egész évi adófizetési kötél ezetitsiéglét is pél­damutatóan rendezte. A tanácsta­gokon Üdvül Szifjártó Ráírnám 12 holdas dolgozó paraszt háromne­gyedévi tojásbeadásának, Szabó Imre 5 holdas dolgozó paraszt pedig egész évi adó fizetési kötelezettsé­géinek 100 százalékos teljesítésével harcolt azért, hogy ,a község tel­jesíthesse fogadalmát. Ezekután mindenki jogiolsam kér­dezheti, miért nem teljesítette lói­ul ány község ia váMlailását? Azért, mert a községi tanács a versenyt bürokratikusán kezelte, a vállalást igen helytelenül, a faltu dolgozó parasztjainak kis részére kor­látozta, Megfeledkeztek ,a község vezetői ■arról, hejgy a versenyvál" OaJ'iás csak akkor leisz 'eleven, a begyűjtési terveit előrelendítő moz­gósító «nő, ha abba nemcsak a dolgozók égyrészét,' hanem a dol­gozó parasztok egészét bevonják és harcra ’lelkesítik. A községi tanács azonban nem ezt tetite és ezért elsősorban Dá­vid József itianácselnciköt terheli a felelősség. Elsősorban, ő a fele­lős .azért,, hogy a község élenjáró dolgozó parasztja,inak nemes mozgalmát nem segítette élő. A tanácselnök még büszke is az „eredményekre“; őszinte örr bírálat nélkül .azt kéri, hogy „jót írjon ám a lap az ö munkájáról“. Még jó, hogy azt nem kívánja, hogy népszerűsítsük a tanács rossz munkamódszerét, A hibákat nem tudja a tanács­elnök eltakarni, azok felelőssé te­szik a tanácsot, Mindenesetre leg­először Dávid József tanácselnök­nek kell megjavítania munkáját és az eddigi hibákat kiküszöbölve, harcra kell mozgósítania a dolgo­zó parasztokat. Egy percnyi kés ilekedésre sincs idő. A szabotáló Sülé József kuMkoit a törvéíny szi gorával kötelezze arra, hogy 36 kg tojás-, 13 kg baromfibeadási kötelezettségét teljesítse. Magyarázzák meg a hátraléko­soknak, köztük a ráfi egresi dolgo­zó parasztoknak is, hogy nekik is vtannak köit'eüézeítségeik. A ,rác- egresiek a népi demokráciától so­kat káptaJk, földhöz jutottak, há­zakat építettek, gyermekeik ma felsőbb iskolákban tanulhatnak, katonatiszteik lehetnek. A népi de­mokrácia korlátlan lehetőségeket, bői dog éleltet. biztosított a ráoeg re-si volt uradalmi cselédeknek. Hlillt István fiifa, a hajdani cseléd' gyerek ma a kaposvári gimnázium­iban tanul­iHillt Hajtván, Rrístóf Lajos dol­gozó parasztok tudják, hogy a be- aidás teljesítése nemcsak törvény, de hazafias kötelesség is. Ok nem hallgattak azokra, akik különféle „elméletre“ hi­vatkozva adósai maradtak ,az ál" Iámnak. Meg kell értenie ezt a többi rácejgresü dolgozó paraszti­nak is. Radarkúti Béla 10, Szita Imire 12, Rajor György 16 holdas- mák. (akik még sem tojást, sem ba­romfit lelbbem a,z évben nem adtak be. Nekik is íródott a törvény, ők sem ,élhetnek a jól! teljesítők ro­vására. A rácegresi hátralékos dolgozók cie 'tartsák vissza a községet, lás; sák be, hogy a beadást, az adott szót nem teljesíteni szégyen. A zi- mányi tanács és pártszervezet tö­rődjön többet a rácegresiekkel, végezzenek köztük eleven mozgó­sító polfitliíkaí munkát, serkentsék a lemaradókat. így elérhetik, hogy községük rövidesen elkerül a szé­gyenteljes utolsó helyről. A növényápolásban akik élenjárnak: VÍZVÁR községben a cukorrépa sarabolását, egyelését, első és má­sodik kapálását 100 százalékra el­végezték. 568 hold tengerit és bur­gonyát egyszer megkapáltak, a bur­gonya első töltögetését elvégezték. A dolgozó parasztok példamutató, jó munkája dicséri a községi tanács jó munkáját is. Vizvár község legyen példakép megyénk községei előtt. CSURGONAGYMARTON község tanácsa jól megszervezte a növény- ápolást, mozgósította a termelőszö­vetkezet tagságát, segítette a tsz ve-' zetőségét a helyes munkaszervezés­ben, a növényterületeket felosztot­ták egyénekre, a nőket bevonták a munkába. De nagy segítséget adott a községi tanács az egyéni gazdák­nak is. A községben valamennyi nö­vénynél elvégezték az első kapálást, 33 hold cukorrépát és a kukorica 85 százalékát pedig már másodszor is megkapálták. Tanácselnök; Túri István. A BALATONÖSZÖDI Vörös Csil­lag termelőszövetkezet tagsága a jó szervezés, a becsületes munka eredményeképpen a cukorrépa, ku­korica, burgonya első kapálását el­végezte, a kukoricát, napraforgót másodszor is megkapálta, a burgo­nya másodszori töltögetését befejez­te. A tsz tagságát és vezetőségét jó munkájáért dicséret illeti. akik lemaradtak : SOMOGYUDVARHELY község tanácsának hanyag munkája követ­keztében a burgonya töltögetését csak 37, a kukorica első kapálását 60 százalékra teljesítették. A hibák abból is adódnak, hogy a mezőgazda- sági előadó hanyagul, felületesen ke­zeli a növényápolási munkákat, nem törődik a felsőbb szerveknek kül­dött jelentések pontosságával, hát­ráltatja a község dolgozó parasztsá­gának munkáját. Tanácselnök: Vass Ferenc. SOMOGYCSICSÓ község majdnem minden munkában az utolsó. A nö­vényápolási munkákkal is az utol­sók között áll a község. A burgonya töltögetését 38, a cukorrépa sarabo­lását 80, a kukorica első kapálását 69 százalékra teljesítette. Tanácsel­nök: Kösz Lajosné. A LÄBODI Kossuth tsz vezetői hanyagul dolgoznak. Nem tart­ják becsületbeli kötelességüknek, hogy a tsz növényápolási munkáját gyors ütemben végezzék. A vezető­ség nem mérte ki kellő időben a te­rületeket, elhanyagolta a munka- szervezést, a munkaegységeket nem írja be pontosan a tagok tagköny­veibe. nem fordítanak gondot a ver­senyre. így nem csoda, ha a tsz le­maradt a növényápolásban. Még a csillagfürtöt sem kapálták meg. A tsz-tagok a legközelebbi csoportgyű­lésen vonják felelősségre a tsz ve­zetőségét. Tsz-elnök: Tóth János. Mi, Szólád község dolgozó parasztjai olvastok a „Somogy Néplap “-ban a balatonszentgyörgyi dolgozó pa­rasztok versenyfelhívását a réti és szántóföldi takarmányok időiben való betakarítására vonatkozóan,, Mi is megtanultuk, hogy állat­tenyésztési tervünket csak úgy tudjuk teljesíteni, ha takarmány' termelésünket mind mennyiség­ben, mind minőségben •fokozzuk. Ennek érdekében örömmel csatla­kozunk a balatonszentgyörgyiek felhívásához, ,s az abban megadott v e r seny s z e m pontokat eülM-ogaidj u'k. Vállaljuk, hogy a lucerna első ka­szálását hiailadéktalamuli (befejezzük é® ,a termést azonnal betakarítjuk- Egyéb szántóföldi és réti takar­mányainkat az előírt határidő előtt öt nappal, június 10-re betakarít­juk. Takarmányunkat az esős időjá­rás által okozott kártól miegvéd- jük. Szénabeadási kötelezettségün­ket a rétről, illetve a szántóföld­ről közvetlenül, június 15-re tel­jesítjük. Szólád község dolgozó parasztsága. Mezőgazdasági technikumok utolsóéves tanulói! Én, mint a somegysztn Kossuth t ermelcszövetkeze t agronónnis a szótok hozzátok. Magam előtt lá­tom diákéveimet, melyeket a csur­gót Mezőgazdasági Technikum padjaiban töltöttem. Emlékszem arra az időre, .amikor úgy voltam, mint felen pilfonatban ti. Most ott ültőik még -az iskola padjaiban, de' már csak pár bét választ- e! ben­neteket lattól -a naptól, amikor be­számoltok a háromévi munkátők- ról, mindenkinek bebizonyítva, hogy a három év a komoly bámu­lás időszaka volt. Tudom azlt, hogy most melket •is — úgy, miint engem annakide­jén. — az a kérdés íoigflaik-ozfa-t, hova kapjátok beosztásotokat; ál­lami gazdaságba, kísérleti gazidá' ságba, gépállomásra, vagy terme- iJŐSizöviEtk-ezeDbe? Bizony, -eilrvttár- sak, a- vizsgakor én is-a termelő szövetkezetét hagytam legutoljára. Mert én is .a rc'sszindu'jatűak uszá­lyába kerültem, akik azt- mondták, hogy -a teirmeloszövetkezeliekinél nem fognak megbecsülni bennün­ket. Én azonban meggyőződtem az igazságról, Te rm el ő sz ö v étiké ze-1 elok 'tagsága, szeretettéi várt bennünket, a me­zőgazdaság, új iszakkád,eredt. Bíz? tak bennünk, hogy mindem erőnk­kel ázom il:esz;ünk, hogy a 'termés* éredm-ények állandóan emelkedje- miek, -ezen keresztül á dolgozók élete még szebb, még boldogabb legyen. Én ás, amikor a sóim,egy szili Kossuth termiellőcs-oportbia kerül­tem agrcimómusnak, ,a közel ezer­boídas termelőszövetkezet szák- irányítója ilet tem. Alig pár hét te# el -és ai termelőszövetkezet terüle­te 640 holdról 1034 holdra növe­kedett. Kezdetben nem -éreztem magam elég erősnek ahhoz, hogy a helyemet megáüHijam, a nehézsé­gek visszarettentették. Arra is gondoltam, hogy if thagy om a munkahelyemet és máshol! fogok dolgozni. De beláttam!, hogy »e - kém itt a helyem, rám iot vau szüksé-J. És ha nehezen is, de -túl" jutottam a kezdeti niehézsägeken, a dolgozó -parasztok mindig segít­ségemre voltak. A munkámban, rámutattak a hibákra, amelyeket igyekeztem kijavítaná. Tudom aizit, hogy miiért áillStottt ide .niépiínik állama, tudom, hogy sokkal tartozom pártunknak és kormányzatunknak. Ezért- úgy dolgozom, hogy kiérd am elljem né­pünk bizalmát,, hegy •iKirmeflősző- vetlVs zetürlk meg-erősöidijclni, tagjai boldogan éljenek. A -sajtón keresztül szótok hozzá­tok, leiendő szakemberekhez. Ne essetek az ellenség •uszályába;, ne ijedjetek meg a kezdeti nehézsé-. geiktctl. Jöjjetek a termdliőszövét- kezete-k segítségére. Várnak bem- n elteket a' term előszőve (kezetek tagjai. AzoR a dolgozó parasztok, akik nemrég még -egyéniéig ga:z d)á],kcdíak. és ma -a nagyüzemi gaz­dálkodás úiijat választották, >> T erm elősző ve tkezeiteiiffilk erősír lés-évei előre a mezőgazdaság szó- ciálisilai átszervezésén ék megváló-! sitásáért, a falú f el e me Eked őséért* Farkas Béla agronómus. Országos értekezlet a helyi ipar minisztériumában a papírgyűjtő hetek előkészítéséről A papírgyűjtők,etek eüekélsz üté­sére kedden délelőtt országos ér­tekezletért tartottak ,a helyi ipar miniisztériumálb an. Az érteikezlieltiet Szabó János, a helyi ipar minisztere nyitotta meg, eiki bevezetőben a papír- -ós.tiex- tilhu’IIladiéikigyüjjités, IjelledtőisiégiÉlrőíJ szólt. — Mcisszememően iszámítunik —- mondotta a miniszlter — a DISZ, a SZOT, -az MNDSZ éts más tő- meigszerv-ez-efok segítségére, hogy niaraöékiailaimíL m-égolldhassuk azt a kiomoly feladatot, lámát a papír- gyüjtő'heteik jó leboinyolíitása je­lent. A ’ mín'lsizlter megnyitója -után Révész Andor, a helyi ipar minisz­tériumának csoportvezetője ismer­tette a papirgyüjtőhetek lebonyo' líitáisián’ak módszereit, majd elmon­dotta, hogy a papírgyűjtésben jó eredményt -elért dolgozókat, fia« talckat messzemenően jutalmaz­zák. Ez-utáln Sóis György, a MÉH-, tröszt igazgatója beszélt-a MÉH- vájlatolticik félada-t-airóT, majd Ko­csis Sándor, a SZŐ VOSZ főosz­tályvezetője a földművesszövetke­zetek feladatait ismertette. A ipa- pírgyüj-tőbetek aälatt minden- köz­ségben átvevőhelyet állítanak fel és széleskörű agitációt indítanak a igyüij'tiés >síiikeiréért. Az -elhangzott beszámolók után a gyüit-ást irányító vállallati és f Öjámű vessző ve t,kezei tj szer vek képviselői versenyre hívták egy­mást é,s megfogadták, hogy ke­mény munkával harcolnák a pa­pír éis te-xtilhúllladékgyiijtés sike­réért, az előirányzatok nagymér­tékű túliteljesítéséért. MEGSZÜLETTEK A SZOVJETUNIÓTÓL KAPOTT KÉT KOSZTROMAI BIKA ELSŐ UTÓDAI A múlt évben á Szovjet-urtióbóil a vúlág legjobb tejelő szairvasmair' -halfajtáját képviselő két ik-osz,tró­nra! bikát kaptunk. Egyiket a mo­sonmagyaróvári, másikat a hosszú­háti kíis'éirlieiti gazdaságban helyez­tek el. A két bikává® még a műit évben megindullak a kérész,tezési kísérleteik, Mosoumagyaróvárott, abol ma­gyar-tarka fajú a szarvasmarhaál' lom-ány. a kosztromai bikával váló keresztezés célja olyan tehenek kitieinyészt'ése, amelyek .megfelelő tartás mellett évente átlagban 5— 6 ezer liter tejet termelnek, átlag 6—700 kiló élő-súlyúak, tejük zsír­tartalma átlag 4 százalék, nagy ellen áll óképessé,gűe’k a be tegsé - gekkje} szemben és jó a tiakar­ni ány ért ékesítéisük. A tavalyi keresztezéseik ered­ményeként a gazdaságban április vége óta egymásután születnek s- kosztromai bikától származó ikis- bo.rjak. Ma már a gazdaság ked vencének, a „Döméi" bikának 12 utóda van; kilenc üsző- és három bikaborjú. Hosszúháton eddig kiéit, utóda van ,a kosztromai bikának, s a na­pokban további 3—4 borjú szüle léséit várják. Ebben a gazdaság­ban, ahol szürkemagyar (alföldi) fajtájú az 'állomány, a keresztezés célja is más. A keresztezéssel és az irányított felnevelés -szovjet módszerének alkalmazásával' olyan újfajta kitenyésztés a cél, amely­nek tejhozama legalább kétisz-ere- se ,a iszürkemagyar fajtának. A keresztezések eddigi eredmé' nyei mindkét gazdaságban teljes mértékben megfelelnek a várako­zásoknak. , Június 15-én ismét életbelépnek a gabonaforgalmi korlátozások A begyűjtésről szől'ó ’törvény- erejű rendelet állapján június 15- én a gabona,forgalmi korlátozások ismét életbellé-pnek. Ezek a korlá' tozások a búza, rozs, árpa és zab forgalmára, vonatkoznak. Ezeket a terményeiket az 1953 - 54. évi be­adási kötelezet,tiség teljesítéséig csakis tanácsi engedéllyel Lehelt szállítani.. A tanácsi engedélyek kiadásának módozatait a begyűj­tési minisztérium részletesen sza­bályozni fogja. Június 15-ével átmenetileg — a kenyérgabonabeadási kötelezett­ség teljesítéséig — megszűnik a búza és rozs szabad vámőrléise is. Ezért a dolgozó parasztságnak ér­deke, hogy a meglévő ikenyérgabo nakészietét június 15-ig meg:öTöl­tesse. M-ost -a malmok, vagy cse­retelepek a bevitt gabonáiért az őrleményeiket azonnal kiadják.

Next

/
Thumbnails
Contents