Somogyi Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-30 / 125. szám
Szombat« 1953 május 30, SOMOGYI NÉPLAP A hibák felszámolásával harcoljon a barcsi járás a növényápolás és a begyűjtés sikeréért A LEGDÖNTŐBB feladat most minden járásban, megyénk minden községéiben az időszerű növény- ápolási munkák maradéktalan elvégzése. Több tárásban a növényápolási munkák végzése területén igen súlyos lemaradás tapasztalható, amely gátolja a kultúrnövények -eg észséges fejlőd ését, A barcsi járás, amely egész sor feladatot sikeresen oldott meg, a választásokat az elsők között fe jezlte be, igyekezett jó munkát vé gezni a begyűjtés területén is, az utóbbi időben a mezőgazdasági munkák végzése és a begyűjtés területén visszaesett. Hatodik helyre került a növényápolásban, -nyolcadik helyre a begyűjtésben. Mi az oka annak, bogy a választások n)tán a barcsi járásban ko moly visszaesés tapasztalható? A burgonyákapálást 83, a kukor.ca- -egyelést 47 százalékra végezték el. Utolsók a cukorrépasaraíbo'lásban, ugyancsak utolsók a napraforgó' kapálásban is. A járási tanács elnöke, Siszler lejvtárs véleménye szerint a lemaradás oka; „nincs meg a. községekben a jó társadalmi ellenőrzés és így nincsen tiszta képük a növényápolás állásáról“. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG (ifkárhelyetíase, Daru elvtárs véleménye szerint a lemaradás oíka: „nem harcolnak következetesen a feladatok végrehajtásáért, nem ismerik a párt- és kormányhatározatokat, nem hajtják végre a határozatokat, a területre későn mennek ki a kiküldött munkatársaik és ha, ki is mennek, nem nyújtanak segítséget a községi tanácsok elnökeinek a feladatok végrehajtásához“. Ez így is van. Kiss Márton elv- társ. a járási tanács dolgozója legutóbb Somogyaracson egésznapos munkájának eredményeképpen annyi segítséget nyújtott a községi tanácsnak, hogy gépbediktált egy helytelen dobolási szöveget, amelyben a következők voltak: „Aki a holnapi nap g a tej-, tojás- és baromfibeadását nem teljesíti, szigo rúan meg lesz büntetve“. Lóki Vendel elvtársat azzal bízták meg, hogy hívja össze az állandó bizottság tagjait ás beszélje meg velük a feladatokat. Este 6 órakor, kijelentette: „lejárt az időm. elmegyek haza". Kontra elv- társ, a járási tanács lélnökhelyette se csak az lirodábőí ellenőrizte * munkákat, nem ment ki a terület re. A községeikbe kiküldik ugyan a tanács dolgozóit, de nem számoltatják be arról, hogy mit végeztek ott, milyen eredményt értek el. A JÁRÁSI TANÁCS egyes dől gozói durva, fenyegetődző maga tartást tanúsítanak a dolgozó pa rasztokkal szemben. Nyakra-főre szervezik a községeikben az értekezleteket, feltérképezik a területet, elosztják az erőt mozgósítanak a feladatok végrehajtására, felelősöket állítanak be minden területre, csak éppen ennek a fel- térképezésnek, mozgósításnak és felelősi hálózatnak nincsen konkrét eredménye. Vagyis jobban mondva van eredménye, csak azok igen s'ralmasaik és egyáltalán nem dicsérik sem a járási pártbizottság, sém a járási tanács munkáját. Utolsók között vannak a növény- ápolás területén és a begyűjtés területén egyaránt. Elmondják a járási tanács vezetői, hogyan adják meg az útmutatást a területre kiutazó instruktoroknak. Elmondják, mi a feladat, hogyan kezdjenek hozzá a munkához és utána kérik, hogy számoljanak be a kint elvégzett munkáról. És pontosan a beszámolónál van a bökkenő. A beszámolók így hangzanak: „kedden itt voltam, szerdán ott voltam, csütörtökön amott voltam“. De arról nem beszélnek, hogy mi't tettek kinf a területen a mezőgazdasági munkák meggyorsítása végett. Vannak azután olyan beszámolók melyekben elmondják, mit tapasztaltak kint a községben, de amikor megkérdezik, hogy milyen intézkedést tett az illető elvtárs a hibák megsizüntetésére, akkor mélyebb a hallgatás a néma embernél is. S ráadásul & tanács vezetői — mint például a begyűjtési osztály vezetője —nem átallják mindenért a községi tanácsok elnökeit felé lös síé tenni. Hojlósi elvtárs, a begyűjtési ősz táfy vezetője például elmondj íj: „nem dolgoznak a tanácselnökök nem foglalkoznak az állandó bizottságokkal, mindössze két kártérítést engedtek eí eddig a járás területén, a gazdák nem kapják meg időben a tejpénzt, 12—13 község nem jelent rendszeresen“. Ezekről a hibákról mindről úgy beszél azonban, mint egy kívülálló szemlélő, aki ezekért nem is felelős. „Láttam a hibákat", „tudom, hogy hibák“, ide hogy saját magát felelőssé tenni érte, annál bizony szerénytelenebb. Pedig május 4' óta a tanács begyűjtési osztályvezetője sem vett részt egyetlen állandó bizottsági ülésen sem. És arra sem tett intézkedést, hogy a beadásban elmaradt községek és termelőszövetkezeti csoportok hol vásárolhatnák fel a tojást és baromfit, pedig a járásban számos olyan község és termelőszövetkezet van, ahol lehetne vásárolni. Erre azonban már nem terjedt ki a tanács vezetőinek a figyelme. A MI VÉLEMÉNYÜNK szerint megvan a lehetőség ahhoz, hogy a legsürgősebben változtassanak a járásiban uralkodó állapotokon. A községek dolgozói lelkesék, bizakodással tekintenek a jó termés elé. Csak az íróasztaltól kel] elGondoskodjanalc a munka folyamatosságáról a Siófoki 71/4. Építőipari Vállalatnál A siófoki.7l/4. Építőipari Válla lat dolgozói az első negyedéves tér vet 104.6 százalékra teljesítették Az első negyedéves terv sikeres tel jesítése után a vállalat vezetői megpihentek habáraikon Az elbi zakodottság és az önelégültség már a második negyedév első hónapjában súlyos következménnyel járt. A vállalat az áprilisi tervét mindössze 90.6 százalékra teljesítette. A vállalat vezetősége szerint ez a sú lyoa lemaradás abból adódott, hogy áprilisban nem végeztek anyagigényes munkát. A mi véleményünk azonban egészen más. Ennek a súlyos lemaradásnak egyik legfőbb oka az, hogy a vállalatnál rossz volt a munka- szervezés Sem a vállalat pártszervezete, sem az üzemi bizottság nem fordított gondot a munkaverseny megszervezésére és a dolgozók versenylendületének további okozására. A lemaradás másik oka pedig az, hogy egyes főépítésvezetek nem szervezik meg kellőképpen az építkezéseiken a munka folyamatosságát. így például a szentkirály-szabadjai építkezésen Árki Jenő főépítésvezető nem szervezi meg kellően a munkát és már több esetben fordult elő, hogy a dolgozók anyag, vagy munkaterület hiányában nem tudtak dolgozni. Hasonló súlyos mulasztás tapasztalható a polgárdi ipartelep építkezésén is, ahol Palkóvic? István a főépítésvezető. Ez az építkezés az elmúlt betekben még a vállalat legjobb munkahelyei közé tartozott, de az utóbbi napokban mind a munkafegyelem, mind a tervteljesítés területén súlyos visszaesés tapasztalható. Ezen az építkezésen elkészítik ugyan a havi tcrwfelbontást, de annyi fáradságot már nem vesz „„„1 i • j . nek maguknak, hogy azt tudatoszakadni, a durva magatartás be- sít5ák ig a dol.g0Z(VkkaI. így a dől* ‘yett kínt a területien ikréül segíteni , gozók nem tudják és nem is tuda tanácsok munkáját, konkrét fel’ | ■ ■ — adatokkal keli megbízni a kikul-! dött munkatársaikat és rendszere sen, naponta ellenőrizni kell, ho gyám hajtják végre a feladatokat. hatják, hogy mennyi a dekád-, vagy havi tervük és azt sem tudják, hogy miből mit és mennyit kell elvé-1 gezniök a soronkövetkezö dekádban, vagy hónapban. A munkafegyelem és a tervteljesítés területén még sok a javítani való, A terv mindenki számára egyformán kötelező és azt minden dolgozónak teljesítenie kell. Május *10-i beszédében Rákosi elvtárs ezen a téren is megszabta feladatainkat: ..Mindnyájan tudjuk, hogy a munkafegyelem terén veim még kívánnivaló. A munka tomelékenydé- gét is még alaposan meg lehetni növetni' Az önköltség csotiké^tésére vonatkozó terveinket csak részben tudjuk teljesíteni. A talcarékosság az anyaggal, az idővél. az állam. javaival még mindig gyenge lábon áü. A tervteljesítés nem egyeznie-* tes. Még mindig elterjedt jelenség, hogy a hónap vagy 'negyedév ferdéién a termelésben esik az iram, s a lemaradást a végén rohammunkával, túlórázással igyekezne\k behozni“. Rákosi elvtársnak ezek a szavai nemcsak a szentkirály-sz/a' badjai vagy a polgárdi építkezések" nek, hanem a 71/4. Építőipari Vál-' lalat minden munkahelyének és a vállalat vezetőségének is megszab" ják feladatát. A -vállalat vezetői indítsanak! harcot a munkafegyelem megszilárdításáért, a tervfeladatok teljesítő" séért és az építési határidők pon" tos betartásáért. A vállalat vezetősége, pártszervezete és üzemi bi" zottsága tartsa feladatának, hogy a második negyedév első hónapjában mutatkozó súlyos lemaradást a legrövidebb időn belül behozzák. A jól megszervezett munkával, a verseny lendületének állandó fokozásával és az önköltség csökkentésével harcoljanak a második negyedéves ts rv teljesítéséért. A kastélyosdombói Felszabadulás tsz sertéstenyésztési módszere Megyénk legjobb termelőszövetkezetei közé tartozik a .kastélyosdombói Felszabadulás 'tsz mind a munkák, mind a jövedelmezőség szempontjából. A tsz főként állattenyésztéssel, ezen belül sertés- hizlalással foglalkozik és az ebből ■származó jövedelem egész évi ossz bevételeinek 80 százalékát teszi ki. Teljesítették már az 1953 és. 1954 évi bízottsertésbea-dási kötelezettsé güket. és ezév júliusában már újabb 400 darab kész hízót értékesítenek szabadpiacon. • A termelőszövetkezet sertésgon dozói sokat' tanulnak a szovjet könyvekből, és alkalmazzák a fejlett módszereket. A sertéshízlailásban egészen új módszert dolgoztak -ki; a malacokat egyhetes korukban Pek-Áfort vitamin injekcióval oltják be — amit minden három hó napban megismételnek — és ekkor szoktatják rá őket a szilárd takarmányok etetésére. Használnak nyomelemeket is. Ezt a következők szerint állítják össze: 12.5 gramm vasszulfátot és egy é.s egy negyed gramm rézszulfáiot egy liter vízben feloldanak, s ezzel kene- getik az anya csecsbimbóit. így pótolják a hiányzó ásványi anyagokat. A malacokat akkor választják el, amikor már 70 deka vegyes abrakot meg tudnak enni darabonkint. Az említett nyomelemeket ekkor 50 malacra számítva keverik be takarmányukba. A malacok darakeverékét elválasztás előtt cukrosított takarmányban adják, s a takarmányuknak ekkor már 40 százaléka szecskázott, vagy silózott zölfh takarmány. Az elválasztás utáni bárom naptól kezdődőle,g megkezdik az élesztősített takarmányok etetését, mely a takarmánymennyiség 25 százalékát teszi ki. Ezen belül 1.5—5.5 fehérje és keményítő arányt vesznek figyelembe, a takarmány összeállításánál. A hízóanyagokat 50 kilós súlyig négy óránként hatszor, 50—70 «kilogrammos súlyig négyszer, 70—- 110 kilogrammos súlyig háromszor, 110 kilogrammon felül naponta kétszer- etetik. Mind az élesztősített, mind a nyomelemmel adagolt takarmányok etetése 100 kilogrammig bezárólag tart. Az élesztősített takarmányok etetését azonban 5-10 napos szünetenkint azután is alkalmazzák. A tsz hizlaldáját kétszeresen- jö- vedeimezteti, amikor. a hízóanyagok elérik a 80-—90 kilogrammos súlyhatárt, a süldőkocákat külön választják és bebugatják. Ezekét rendszerint csíráztatott árpa vagy zab etetésével készítik elő. A bebu- gatott kocákat naponta háromszor járatják, így súlyfelvevő képességük nő és elles idejére elérik a 130—135 kilogrammos súlyt. Helyes takarmányozással elérik azt is, hogy a választáskor ezt a súlyt megtartják. Ellés után aztán kiválasztják a tenyésztésre alkalmasa kát, a többieket pedig Harmani ,kezeléssel mint hízót 170—175 kilós súlyig felhizlalják. Kiszámították azt is, hogy az ilyen módon nevelt, malac darabja 80 kilogramm takar mányba kerül, de emellett a hízót is értékesíthetik. A termelőszövetkezet legjobban hozzáértő dolgozóit bízták meg a sertéshízlalassál. Tóth Józsefnek eddig 305. feleségének 270 munka egysége van. Kiváló munkát végez a hizlalásnál ifj. Horváth János, Zsifkó János és a többi dolgozó is. Az új módszerek bátor alkalmazó sa Element Árpádnak. a szövetke zet elnökének jó munkáját dicséri, aki nagy szaktudással és odaadással harcol a szövetkezet további gazdagodásáért. Biztosítsuk a bőséges takarmányt, gyorsíisuk a rétek, füvek kaszálását A fükaszálás ideje itt van. A kedvező időjárás következtében fű- termésünk bőséges takarmányt ígér. Ezért termelőszövetkezeteinknek. dolgozó parasztságunknak a növény ápolási munkák mellett sürgősen hozzá kell fogni a gazdag takarmány termés betakarításához. Megyénkben eddig igen vontatottan haladt ez a munka. A rétterületnek .eddig mindössze 5 százalékán végeztük el a kaszálást. Fűkaszálásban aránylag a legjobb eredményt a siófoki járás érte eb mely területének 29 százalékán kaszálta ]e a fűvet. A tabi járásban is meggyorsult a fűkaszálás, eddig 21 százalékra végezték el a fűkaszálást. Súlyos az elmaradás a fonyódi járásban, ahol 0.4, a nagyatádiban 0.5, a barcsiban 0.7 százalékra végezték el a fűkaszálást. De vontatottan halad ez a munka a csurgói, kaposvári járásokban is. A községi tanácsok az elkövetkezendő napokban mozgósítsanak erre az igen fontos feladatra. Az utak. árokpartok, vasúfctöltéeek és egyéb fűtermő területek kaszálására is .nagy gondot kell fordítani. Az időben történő kaszálás a jelenlegi kedvező időjárás mellett elősegíti, hogy a fükaszálás után újbój gyors sarjadzáeriak indulhat a növényzet. A Megyei Tanács legutóbbi értékelése alapján a járások sorrendje; 1. siófoki, 2. tabi, 3. csurgói. 4. marcali. 5. kaposvári, 6. barcsi, 7, nagyatádi, 8. fonyódi. Megjelenik magyarul Marx egyik tanulmánya A Szikra kiadásában megjelenik Marxnak „A tőkés termelés előtti tulajdonformák“ című munkája. Ez a tanulmány annak az 1857—1858- ban írt kéziratnak egy része, amely a „Tőke” első kidolgozásának tekinthető. Az. egész kéziratot, amelynek Marx közös címet nem adott, a moszkvai Marx-Engels-Lenin Intézet 1939-ben a következő címmel tette közzé; ,,A politikai gazdaságtan alapvonalai (nyers fogalmazvány) Pártunk és kormányunk szerető gondoskodása az ipari tanulókról „Az ipari tanulóképzés terén a feladat a gyakorlati és elmélet) képzés színvonalának további eme lése, .az ipari tanulóifjúság egészsé gének védelme és az ipari tanulók ról történő állami gondoskodás ki terjesztése, A szovjet munkaerőtartalékok rendszerének «példájára 'ki kell tér jeszteni áz ipari tanulók természetbeni ellátását is“ — mond,fa a minisztertanács ipari tanulók állami ellátásáról iszól'ó határozata. Ez a rendelet is mutatja, hogy pártunk milyen jelentőséget tulajdonít az ipari tanulóképzésnek. A fiatalok részére minden lehetőséget megad, hogy gond nélkül, képességeiknek megfelelően sajátítsák e,l a választott szakmájukat. Ipari tanulóink eddig egyenru hát, munkaruhát és fizetést kap tak. Az idei tanévtől kezdve az elsőévesek, az 1954—55 ős tanév tői az összes ipari tanulóik egyenruhát, munkaruhát, fehérneműt, lábbelit stb. és az otthoniban lakó tanulók ezenkívül tisztálkodási eszközöket is kapnak. JUTTATÁSOK: Fiúk: posztó köpeny, zubbony, nadrág, tányérsapka, derékszíj, zsávoíy ingzubbony, nadrág, pilotsapka, munkaruha (overall), tornaruha, tornacipő, ing, alsónadrág, zsebkendő, kesztyű, zokni, kapca, bakancs, félcipő, egyenruhatisztitás, egyenruhajavítás, cipőtalpalás, ci- pősarkalás, hajvágás, színház, mozi, Üdültetés- Lányok: posztóköpeny, zubbony, szoknya, tányérsapka, derékszíj, zsávoly- zúbbony, szoknya, pilotsapka, munkaruha (overall), fejkendő (munkára), tornaruha, tornacipő, ingblúz, kombiné, téli és «nyári nadrág, zsebkendő, kesztyű, harisnya, harisnyatartó, zokni, magasszárú cipő, félcipő, egyenruhatisztítás, egyenruhája vitás, cipőraípalás, ci- pősarkalás, közlekedési költség, tankönyv, tanszer, színház, mozi, üdültetés. Az otthonban elhelyezett tanulóik ezenkívül még a következő tárgyakat kapják: hálóing, körömkefe, ruhakefe, cipőkefe, fogkefe, hajfésű, fogpor, szappan, cipőkrém Az eddigiekkel szemben minden juttatás —- a köpeny és a nyári egyenruha kivételével — a tanuló személyi tulajdonában marad a szakmunkásvizsga után. Ipari tanulóink eddig az étkeztetésért, ellátásért bizonyos térítést fizettek. Ma az állami ellátás biztosítja, hogy a szüleiknél lakó gyermekek ebédet, s az otthonban elhelyezett gyermekek mapj négyszeri étkeztetést díjmentesen kapnak. A tanulás tartama alatt az ipari tanulók tanulásuk és végzett munkájuk aranyában a természetbeni ellátáson kívül pénzbeli juttatást is kapnak. Az elmúlt idők folyamán csak a 4-es és 5-ös tanulók részesülitek prémiumban. Most más a premizálás. Az 1-es tanuló kapja a legkevesebb pénzbeli ellátást, azután fokozatosan, ahogyan emelkedik az érdemjegy, úgy emelkedik a pénzbeli ellátás i,s. Az Állami Gazdaságok Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatának dolgozói jó munkával harcolnak, hogy túlteljesítsék tervelőirányzatuk,at. Ehhez azonban feltétlenül szükséges az, hogy a verseny mozgalmat, amellyel a választási béke- verseny szakaszában kiváló teljesítményeket értek el, továbbfokozzák és minden műszakban jobb és jobb eredményeket érjenek el. Én, mint műszaki dolgozó, a magám munka területén úgy harcolok ezért, hogy szorosan együttműködve a fizikai dolgozókkal, mindent megteszek, hogy folyamatosan dolgozhassanak. A javításhoz szükséges gépalkatrészeket, szerszámot és műszaki rajzot kellő Időben biztosítom a dolgozóknak. Üzemünk dolgozói most, a válasz fások után töretlen lendülettel versenyeznek tovább és mindent megtesznek annak érdekében, hogy aiz általunk kijavított kombájnok és aratógépek segítségével is biztosítsák a szemveszteség nélküli aratást. Horváth Mihály főművezető
