Somogyi Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-29 / 124. szám
Péntek, 1953 május 29. SOMOGYI NÉPLAP Javítsák Meg a vezetést a kutast állami gazdaságban Állami gazdaságainkra a mező- gazdaság szocialista átszervezésének idején fokozott feladat hárul. .Az állami gazdaságoknak kell .pél- dát-Biutaitni a többi mezőgazdasági szektoroknak a termelési munkák ban és az- agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazásában és ismertetésében. Az állami gazdaságok agronómusainak munkájától most a növényápolás idején igen sok függ. A kutasi állami gazdaság szakemberei azonban nem értették meg, ■hogy a környékbeli' községek dolgozó parasztsága fokozott figyelemmel kiséri az állami gazdaság munkáját. A növénytermelési ag- ronómusok kevés segítséget adnak ,a dolgozóknak. Végül Tivadar fö- ■S agronómust igen súlyos felelősség terheli. A gazdaság általáoan minden munkában hátul kullog. 80 hold répából csak 20 hold van kiegyelve. A kukorica kapálásához még hozzá sem kezdtek. Vég'h Tivadar főagronómus nagyon jól tudja, hogy a gazdaság ■milyen rosszul áll a mezőgazda- sági munkákkal, ennek ellenére gyors intézkedések, s a dolgozók mozgósítása helyett éppen ő igyekezett különféle ellenvetésekkel megakadályozni, hogy a dolgozók vasárnap is dolgozhassanak. Vég'h Tivadar főagronómus a. dolgozók ..pihenését féltve-’ akadályozza ß gazdaság további fejlődését, a magasabb termést, a dolgozók jólétének további emelkedéséit. Végh "Tivadar főagronómusnak érdemes lenne számvetést készíteni: a nép a dolgozók azért állították őt ve zető helyére, hogy szívén viselje a gazdaság Ügyét, harcoljon a magasabb termésért. Sokkal lelkiismeretesebben látná./ el feladatát, ha átérezné e nagy felelősségét. Igen súlyos hiányosság, hogy ■ebben a gazdaságban a növénytermelési agronómusok lebecsülik a szocialista munkaverseny jelentőségét, nem segítik a dolgozók vers; nymozgalmát. .Tűrhetetlen állapot, hogy a vezetők, az agronómusok nem tartják be a .helyes munkaszervezést, még a földterületeket sem osztották fel a munkacsapatokra és egyénekre. Ez lehetetlenné teszi a verseny ellenőrzését, az egyszemélyi, felelősség kibontakozását. így például a dohánytermelők a dohányt rosszul ültették el, s az egyéni felelősség hiányában senkit sem vonhattak felelősségre. A növénytermelési dolgozók között nincs versenyszervezés. A teljesítményeiket is a szakvonal segítsége nélkül a párttitkár írta ki eddig a víirsenytáblára, mert a szák- szerv. zet nem vált a verseny gazdájává. Az andráshidai állami gazdaság versenymcz'galmához való csatlakozást az agronómusok a dolgozókkal nem beszélték meg. csupán ők tettek önkényesén „vállalást”. Természetszerű, hogy az ilyen versenyvállalás a dolgozók mozgósítása nélkül, holt betű marad nem viszi előre a termelést. A helytelen munkaszervezésből adódik a munkafegyelem lazasága. gyakran büntetik a dolgozókat — sokszor' jogtalanul is — ahelyett, hogy politikai felvilágosító munkát végeznének a dolgozók kő zött. A munkafegyelem lazaságát mutatja az is, hogy a dolgozók vezetőség minden megkérdezése nélkül egyéni céljaikra használják a rájuk bízott fogatokat. A munkaverseny és a fegyelem megszilárdítását fékezi az is, hogy a dolgozókkal nem. ismertetik a helyi. normákat, nem tudják előre, hogy mennyit keresnek, már közel egy hónap óta nem kapják meg fizetésüket. Mindezek maguk után vonják, hogy a gazdaság vezetői és a dolgozók között nincs meg az eleven, a. munkát előrelendítő szoros kapcsolat, amely elengedhetetlen feltétele a munkák továbbvitelének. A gazdaság pártszervezetének feladata, hogy rendet és fegyelmet teremtsen a gazdaságban. Valósítsák meg a termelés pártellenőrzését, biztosítsák az egyszemélyi felelősséget és azt, hogy a szakszervezet valóban a verseny gazdájává váijcn. A'z elkövetett mulasztásokért vonják felelősségre a gazdaság igazgatóját, az agronómuso- kat. El kell érni, hogy a szakvezetés rövid időn belül megjavuljon, az eddigi hibák, a lazaságok megszűnjenek a szakemberek és a dolgozók között egészséges • kapcsolat jöjjön létre. Számolják fel a lazaságod a segesdi és nagyatádi gépállomáson Megyénk gépállomásai országosan az elsők közé küzdöttek fe‘ .magukat >a megyék közti versenyben: Számos gépállomás jelentősen túlszárnyalta a tavalyi 'eredményeket, túlteljesítette tavaszi talaj- munka tervét. Megyénk legjobbja a háromfai gépállomás, tavaszi tervét töb'b mint 300 százalékra teljesítette, a növényápolásban is élenjár. Jól oldották meg .gépállomásaink a gépjavítást is. A megye valamennyi gépállomása május 26- ra kijavította összes cséplőgépét A dolgozók lelkesedése különösen a választási hetekben emelkedett magasra, ennek köszönhető, hogy a cséplőgépek javítását gépáll o,má ■ sainik határidőre befejezték. Az eredmények azonban nem tehetik önelégülttié gépállomásainkat. Nem nézhetünk .el a hibák felett, mert azok nagymértékben gátolják a további munkák menetét. Amíg a gépállomások nagy többsége becsületesen harcol azért, hogy megtartsa elsőbbségét a növényápolás orszáigos versenyében, addig egyes gépállomások tétlenül nézik, bogy ,a termelőszövetkezete, k földjeit elborítja a 'gyom, nem igyekeznek azon, hogy a gépekkei a szövetkezetek segítségére siessenek. A segesdi gépállomás dolgozóiban megvan a lelkesedés, az i gyek vés, de súlyos hiba van a vezetőség munkájában. A gépállomás udvarán rendetlenül, 'Szanaszét hevernek ,a gépék, marja a rozsda, mert a vezetőség rém fordít gondot karbantartásukra, Súlyos hiba, hogy még egyetlen hold gépi növényápolást sem végeztek. Fábián Lajos vezető mezőgazdász közömbös e fontos munkák végzése iránt. A csökölyi Vörös Csillag tsz-be már szombaton kivitték a kultivátort, de a mezőgazdász hibájából a gé.p nem állt munkába. Fábián Lajos az aratás, cséplés, másodvetés, tarlóhántásról szóló minisztertanácsi határozatot még csak nem is látta, ,,nem ér rá sajtót sem olvasni". Természetesen, ahol ilyen közömbös a mezőgazdász a határozatokkal szemben, ott a munka üteme is lassú. A gépállomás udvarán használatlanul á]I három darab fűkaszáló- gép, bár ezekre a tsz-eknek nagy szükségük lenne. Nem szorgalmazzák a fülkaszálást, azt tartják: ..még ráér a kaszálás, mert nincs itt az ideje”. A gépállomáson a választás óta nemi foglalkoznak a verseny szervezésével, a verseny nyilvánosságával. A vezetők (között nincs meg az összhang, sokszor egyik vezető nem tudja, mit csinál a másik. Az igazgató elv- társ nem követeli meg a feladatok maradék nélküli végrehajtását a mezőgazdásztól. A hanyagság mutatója a gépállomás női szállásán tapasztalható rendetlenség is. A női szállás elhanyagolt, a gépállomás vezetői nem gondoskodnak tisztántartásáról. A irigádszálrás is elhanyagolt állapotban van. Ugyanilyen hanyagság van a nagyatádi gépállomáson, A nagyatádi gépállomáson sem foglalkoznak a traktorosok br igádszá'llásának tisztántartásával. Ritkán cserélik az ágyneműket,» traktorosok rendetlenül hagyják felkel! és után az ágyat. Mindezek a tények a:zt igazolják, hogy gép,állomásaink igazgatói, politikai helyettesei, de a gépállomások megyei igazgatóságának igazgatója, Takács elvtárs és Nagy Árpád elv- társ, a politikai osztály vezetője, keveset törődnek a traktoristák és truktorosnők szociális ellátásával. Ezután sokkal élesebben kell fellépni azokkal az igazgatókkal szemben, akí.k elhanyagolják a dolgozók szociális juttatásainak (biztosítását. A megyei igazgatóság vezetői -ellenőrzéseik során győződjenek meg, hogy a gépállomás- vezetőik hogyan törődnek a trak- íor siákkai. (Nem lehet jó vezető az, aki nem gondoskodik a dolgozókról. A segesdi, meg a nagyatádi gépállomáson is szüntessék meg a megelégedett hangulatot, lássanak hozzá a növényápoláshoz. A dol- goizók szociális ellátását pedig javítsák meg. Helyi tanácsaink jó munkájának alapja a jó tömegkapesoiat A Magyar Népköztársaság Alkotmánya kimondja: „A helyi tanácsok munkájukban (közvetlenül-a lakosságra támaszkodnak, biztosítják a dolgozók tevékeny .részvételét, kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom helyi gyakorlásában. . Dolgozóink, élnek az alkotmány által biztosított jogokkal. Bátran és bizalommal fordulnak válasz- to fiaikhoz javaslataikkal1, panaszaikkal. A tömegkapesoiat kiépítésének és megszilárdításának egyik formája a havonta rendszeresen megtartott tanácsülés. Ma már elmondhatjuk, hogy megyénkben ezen a téren komoly fejlődés van. Helyi tanácsaink egyre világosabban látják azt, hogy mi lyen nagy jelentősége van feli- adatuk végrehajtásában a dolgozók segítségének, bírálatának és ezéri fokozottabb gondot fordítanaik a tanácsülések előkészítésére, szervezésére. Ahol a tanács jól szer ve.zi meg a tanácsülést, ott nagyszámban jelennek meg a tanács tsigokon kívül a dolgozó parasztok is. Egyre több a tanácsüléseiken elhangzott helyes kezdeményez és ék szárna, amj azt mutatja, hogy dolgozóink magukénak érzik községet és mint sajátjukat' igyekeznek szépíteni, rendezni, fej tesztem. Kapoly község dolgozói pl. ; márciusi tanácsülésen javasolták a (község rendezését, szépítését. A választás tiszteletére a község dől gozóii társadalmi munkával és a rejtett tartalékok felhasználásával emlékművet állítottak fel a szovjet hősök emlékének tiszteletére és egy parkot is létesítettek. Ez zel a munkájukkal mintegy 32 ezer forinttal járultak hozzá a 'község szebbé tételéhez. Balatonszenigyö-r gy község dolgozói tanácsülésen vállalták, hogy a községiben épülő iskolához ők is hozzájárulnak munkájukkal. A szót tett követte. A dolgozók 80 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek el az építkezésnél1. Ezzel hozzájárultak, hogy megyénkben 2 iskolával több épüljön az ötéves terv időszakában. Bodrog -dolgozói községük auto- ,buszközlekedésbe való bekapcsolását javasolták. Vállalták, hogy a szükséges autóbusz fordulót-eret társadalmi munkával elkészítik. Javaslatuk megvalósult -és ma már -az autóbusz nem kerüli el Bodrog községet. Az. aut-obusziközlekedés nagyban segíti a község árucsere- iorgalomba való bekapcsolódását is. Csak néhány példa ez a sok közül. Hosszan lehetne még sorolni azokat a létesítményeket, amelyeket helyi tanácsaink a dolgozók kezdeményezésével, aktív és tevékeny részvételével valósítottak meg. A tömegkapcsolat kiszélesítésének másik igen fontos eszköze a tanácstagi fogadóóra. Minden kedden nagy a forgalom a megyei tanáé sházban, Helybeli és vidéki -dolgozó .parasztok és Pa- raisztasszonyok igyekeznek Dani elvtárshoz, a Megyei Tanács einöSzilárdítsák .meg a mimkafegyelmet, vonják be a munkába a nőket és családtagokat a nagyberényi Petőfi tszcs-ben * A nagyberényi Petőfi termelő- csoportban az elmúlt évben a hanyag vezetők miatt nagyfokú volt a fegyelmezetlenség, rosszul ment a munka. Egy év alatt két elnököt váltottak le a csoport éléről, mert felelőtlenül végezték munkájukat. Ugyancsak leváltották Paksi József könyvelőt, aki a rendetlen •és hiányos könyveléssel az elégedetlenséget és fegyelmezetlenséget még fokozta. A rossz vezetés, a fegyelmezetlenség hatalmas károkat okozott a csoportnak. Az ősziek betakarításával csak decemberben végeztek. A csoport kukoricáját hordta boldog-boldogtalan, s a közös kamrába alig került valami. A takarmányrépa egy részét még a hó is földben érte és amit- felszedtek is megfagyott a fedetlen kupacokban. így aztán kevés jutott a tagoknak, de ugyanakkor államunkat is súlyosan megkárosították. Okuljanak a múlt év hibáiból Az idén már 'új vezetőség irányítja a csoport munkáját, Bán Imre csoporte-lnökkel az élen. A csoport teljesítette vetéstervét és most a kedvező időjárás, következtében szépek a növények és bő termést Ígérnek. Azonban a csoport tagjai nem okultak a múlt esztendőben felmerült hibákból és a járási szervek sem nyújtottak eddig hathatós segítséget a csoport megszilárdításához. Most is súlyos hibák jelentkeznek. Lassan halad a növényápolás a kapások többségénél még az első kapálást sem végezték el. Az egyelés hiányában veszélyeztetve van a csoport cukorrépájának a további fejlődése. A vezetőség munkaerőhiányra -hivatkozik és tehetetlenül áll a feladatok előtt. Arra azonban nem törekedik, hogy a családtagokat, a nőket is bevonja a munkába. Nem tettek felelőssé senkit -egy-egy terület megműveléséért, nem alakították ki a jó munkaszervezeteket. A fegyelmezetlen, tagokat, akik nem veszik ki részüket rendszeresen a munkából, nem vonják felelősségre. Hiányzik a vezetők példamutatása is. A csoportelnök és a párttitkár felesége is- csak az utóbbi napokban ment ki dolgozni. Szabó János párfctitikár elvtár.a sok esetben magánügyeinek intézése után jár és gyakran hiányzik a munkából. Február 1-től április 10- ig 27 napot hiányzott a közös munkából. Holyek József. Tóth (Sándor, Csapó Gyula nem mennek e-1 a csoportba dolgozni, hanem a tanács által kiadott tartalékföldek és egyéb bérletes földek művelésével foglalkoznak. Ezért súlyos felelősség terheli a községi tanács vezetőit, de a járási tanács mezőgazda- sági osztályát is. Harcoljanak a tszcs megszilárdításáért Ideje, hogy a járási szervek rendet teremtsenek a nagyberényi termelőcsoportban. A tszcs vezetőségének pedig sürgős feladata, hogy megszilárdítsa a fegyelmet, mutasson példát a munkákban, a családtagok, az asszonyok bevonásában és a többi tagokkal is értessék meg az asszonyok, családtagok munkába való bevonásának fontosságát. Vonják felelősségre a hanyag tagokat és hassanak oda, hogy minden tag végezzen munkát a tszcs-ben. Látnia kell minden egyes csoporttagnak, hogy az ő jó munkáján múlik .saját jövője, a gazdag jövedelem biztosítása. Minden tag a maga jobbléte és a csoport megszilárdítása érdekében becsületesen vegye ki részét a mun: kából kéhez, aki ilyenkor tartja fogadóórái át. A napokban két pamuki dolgozó kereste fel az elnök-elv-, társat, nemcsak egyéni, hanem az egész községet foglalkoztató kérdéssel, Elmondták, hogy a község megfelelő mennyiségben kap kenyeret és mégsem jut minden ellátatlannak, mert olyanok vásárolják fe,l, ■ akiknek megvan a szükséges gabonájuk. Az elnök elvtárs (gondoskodott az ügy azonnali kivizsgálásáról. A vizsgálat bebizonyította, hogy a községben kb. 15 —2C család van, melyek 'ellátottak és mégis rendszeresen vásárolják a pékii kenyeret. Ezek közül is a legkirívóbb éppen a község VB elnökhelyettesének, Klenovits Józsefnek az esete, akinek jó példával kellene élenjárni és a 10 mázsa 12 kg gabonája mellett nem szabadna az ellátatlanok rovására vásárolnia -kenyeret. Németh György- né pedig, akinek -szintén 10 mázsa 46 kg gabonája van, azzal dicsekszik a -községben, hogy az o tyúkjai azért tojnak, mert pékt kenyeret esznek. A .dolgozók érdekei ellen nem ■lehet hosszú ideig ellenség módijára spekulálni, mert harcos kiállá-i sukkal maguk a dolgozók leplezik le őket, még ha a község egyes vezetőiről is van szó. A tanácshoz beérkezett panaszokat ha lelkiismeretesen kivizsgálják, sokszor, eddig hosszú ideig leplezett visz- sza élésekre derül fény, ezen keresztül nemcsak egyéni sérelmeket, hanem egész községek és járások eddig .megoldatlan problémáit lehet orvosolni. A panaszok kivizsgálása lelkiismeretes, alapos munkát igénye], A Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának dolgozói tudatában vannak ennek. Az átadott panaszokat a legrövidebb időn -belül, gondos körültekintéssel' kivizsgálják és intézkednek 3-zok orvoslására. Az eredmények és a ijó munka mellett vannak azonban még hiányosságok is. Pl. Sallai elv-társ, a kaposvári járási tanács (b-ejgyüjt'ésí osztályának vezetője olyan „becsben” tartja az átadott panaszokat, hegy elzárja a fiókjába. Ez nem is volna baj, ha -ezeket már előzőleg elintézte volna. A nagyobbik baj az, hegy fiókjában még 1952-es évi és 1953 januári és februári panaszok ’is vannak, számszerinf 20, melyek 'elintézetlenül váltják sorsukat, pedig már a Megyei Tanács is több esetben sürgette. Sallai elvtárs ne csak aktáknak tekintse panaszokat, lássa meg mögöttük az eleven -életet, az embert, aki várja az ügy elintézését. A dolgozók ügyével szemben tanúsított bürokratikus módszer nem segíti elő ama feladatok végrehajtását, amelyek tanácsaink előtt állanak. Ahhoz, hogy tanácsaink kiérdemeljék a dolgozók teljes bizalmát, . megszilárdítsák tömegkapcsolatukat: a tanácsülések jobb megszer verését, az állandó bizottsá gok nagyobb aktivizálását, sz agítációs munka megjavítását, a dolgozók jogos panaszainak gyors elintézését, a párt- és kormányhatározatok szigorú betartását, az ellenség elleni fokozottabb harcot keil megvalósítaniuk. Ezeket a f-eladato'kat tartja szem -előtt a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, amikor felhívja a (helyi tanácsok figyelmét arra, hogy bátran támaszkodjanak a tömegekre. Ezeknek a végrehajtása lesz a biztosítéka annak, hogy megyénkben a dolgozók bizaliomimaí fordulnak javaslataikkal, problémáik' kai tanácsainkhoz. A tömegek bizalma pedig biztosítja, hogy a s«r ronlévő .mezőgazdasági munkákat időben elvégezzük. A (jó tömeg- kapcsolaton keresztül biztosítani tudjuk a növénytermesztési, az állattenyésztési, begyűjtési és pénzügyi tervek hiány tálán teljesítését, -amelyek alapul szolgálnak ,a falu és a városi közti kapcsolat elmélyítéséhez, szocialista iparunk fejlesztésének meggyorsításához, az összes dolgozók élet-, színvonalának emeléséhez. Kelen Györgyné.
