Somogyi Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-27 / 122. szám

VUÁ( 9 PROLETÁRJA/ Gyorsítsák meg a növényápolást a csurgói járásban A nagy orosz város Javítsák míg a munkát, teljesítsék a tervet az Útfenntartó Vállalatnál Nagyjelentőségű kulturális esemény volt a Megyar Irodalom­történeti Társaság vándorgyűlése A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA MEGYEI PÁRT BJZOTTSA’GA'UÁP LAPJA X. évfolyam, 122. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szerda, 1953 május 27. A magyar nép szívvel-Sélekkel támogatja a Szovjetunió bérpolitikáját A ..Pravda“ május 24-i szarna ; ..A jelenlegi nemzetközi helyzet­ről" címmel nagyfontosságú vezér­cikket közölt,^am-ely újra leszögez­te a Szovjetunió álláspontját szá­mos jelentős nemzetközi kérdésben és ismét, nagyon nyomatékosan alá­húzta a Szovjetunió készségét a vi­tás kérdések tárgyalások útján va­ló megoldására, a Szovjetunió ren­díthetetlen törekvését a béke meg­szilárdítására. Az utóbbi időiben az Egyesült Államok és Anglia- vezető -politiku­sai — mintegy válaszolva'a Szov­jetunió kezdeményezéseire — több összefoglaló nyilatkozatot tettek a nemzetközi helyzetről. A „Pravda" vezércikke, amely utal arra, hogy Eisenhower elnök április UH be­szédének egyes békeszeretőnek érté* kelhető megállapításaiból semmi sem maradt május 20-i nyilatkoza­tában, elsősorban Churchill angol miniszterelnök május 11-i alsóházi beszédével foglalkozik, E beszéd1 több nemzetközi kérdésben támo­gatta az amerikai álláspontot, ugyanakkor számos pontban el is tért attól. A „Pravda“ vezércikke aláhúzza GluirchilT ama megállapításának je­lentőségét, hogy Oroszország biz­tonsága és Ny ugat-Európa szabad­sága és biztonsága összeegyezteté­sinek rendkívül komoly problémá­ja1’ nem megoldhatatlan. A világ népei tudják, hogy mennyire nem megoldhatatlan ez a probléma: hogy a Szovjetunió harca a második vr. 7fe 'háborúban saját biztonságáért, egyszersmind a. nyugateuró-pai or­szágok szabadságáért és biztonsá­gáért folyt; hogy a -Szovjetunió rca a békéért a nyugateurópai (szagok népeinek érdekében is fo­lyik. A „Pravda" kifejti, hogy a Szovjetunió — és hozzátehetjük; valamennyi szabad1 ország — -meg­értéssel van az olyan törekvések iránt, amelyek szerint a vitás nem­zetközi kérdéseket nem csu-pán- egy­szerre, együtt lehet megoldani, ha­nem egyenként. lép-ésről-l-épésre is. Ez a törekvés kifejezésre jutott Churchill beszédében is. Az egyik legfontosabb nemzet­közi kérdés; a koreai fegyverszü­net megkötésének, a koreai háború felszámolásának kérdése. Az egész világ tudja, hogy a Kínai Népköz- társaság és a Szovj tunió kezdemé­nyezésének köszönhető az amerikai imperialisták áltaj tavaly megszakí­tott fegyverszüneti tárgyalások új- rafelvétele. A világ minden népe, köztük a -magyar nép lelkesen, tá­mogatja a Szovjetunió, valamint a Kínai Nép-köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus köztársaság küzdelmét a koreai kérdés békés rendezéséért. Lényegében Churchill is elismerte, hogy a koreai-kínai küldöttség május 7-i javaslatai megadják az alapot a megegyezés­re. Ugyanakkor kétségtelen és számtalan tény bizonyítja, hogy az amerikai küldöttség húzza-halaszt- ja, minden eszközzel akadályozza a fegyverszünet létrejöttét; hogy Harrison amerikai tábornok állás- foglalása a -panmindzsoni tárgyalá­sok megszakítására irányult. Ezzel párhuzamosan folyik az amerikai imperialisták irtóhadjárata á ko­reai nép ellen a légiterror eszközé­vel, valamint folynak a légiprovo­kációk Kína területe ellen. Mindez a legnagyobb elégedetlenséget és felháborodást váltja ki nemcsak a brit, „nemzetközöáség” országainak a koreai kérdés megoldását követe­lő közleményeiben, hanem vezető köreiben is. Ennek adott hangot Attlee, az angol akóházban-, ezt fe­jezte ki Nehru indiai miniszterel­nök nyilatkozata,, amelyben kijelen­tette, hogy a koreai-kínai fél ja­vaslatainak a megegyezés alapjául kell szolgáln-iok; ebből -fakadt a ka­nadai kormány tiltakozása Wash­ingtonban áz amerikai küldöttség panmindzsoni magatartása miatt. Óriási jelentőségű a béke meg­szilárdítása szempontjából a német kérdés megoldása. Churchill!, e kér­désben a német nép és a világ többi népe érdekeivel össze nem egyeztet­hető álláspontot képviselt. Meg som említette a Szovjetunió, Ang­lia és az Egyesült Államok által aláírt jaltai és potsdami szerződé-* seket, amelyeknek megiform,Mázasá­ban ő is résztvett, s amelyek ösz" szefogíalták az egységes, békés, de­mokratikus Németország létrehozá­sának a'.apelveit. Ehelyett Churchill a rosszemlékű locarnói szerződést emlegette, amelyről tudott dolog, hogy — bizonyos fokig korlátozva a nyugat felé irányuló német ag­ressziót — cselekvési szabadságot adott a német imperializmusnak kelet felé, a -Szovjetunió ellen irá­nyította a német támadó törekvé­seket. Nemcsak Kelet-Európábán ismerik azonban e szerződés követ­kezményeit, hanem Nyugat-íEuró- ■pában, Angliában, Franciaország­ban, Belgiumban, Hollandiában, Luxemburgban is, hiszen a hitleri agresszió nem kímélte meg Német­ország nyugati szomszédait sem. Churchill nem beszélt a jaltai és potsdami szerződéssel teljes össz­hangban lévő .szovjet-angol szerző­désről sem. amelyet 1942-ben- kö­töttek egy. új német agresszió meg­akadályoz,■ísa érdekében, viszont ki­állt a Németországot szétszakító, a Nj;ugat-Németországot feltfegy- v-orző, a Nyugá'-Némeíor*zág»t há­borús tűzfészekké változtató párizsi és bonni szerződések mellett. Chur­chill számos nézete a német- kér­désben — írja' a ..Pravda" — ,,megzavarta azokat is, aJcik beszé­dében a mai világ nézeteltéréseinek rendezésére irányuló temße\ges tö­rekvést Szerették volna látni.1' A „Pravda“ vezércikke a német kérdéssel1 kapcsolatban az egész bé­keszerető emberiség s benne a ma­gyar nép -mély érzéseinek .adott ki­fejezést, amikor leszögezte: „E té­ren a német agressziótól nem egy­szer szenvedett országok fő gondja a német militari-zmus feltámadásá­nak megakadályozása kell■ hogy le­gyen'’. A' „Pravda” a történelem cáfolhatatlan tanítását húzta alá, amikor rámutatott arra, hogy - a német nép nem nyugszik bele nehe­zen kiharcolt egységének elveszté­sébe. És a „Pravda" valamennyi nép, különösen Németország szom­szédainak létérdekeit védelmezi an­nak a hangsúlyozásával, hogy a né­met-kérdés megoldása: az egységes, békés, demokratilcus Németország megteremtése. A ..Pravda’1 vezércikke külön ki­emeli annak a jelentőségét, hogy Churchill konstruktiv javaslatokat, terjesztett elő a fontos, nemzetközi kérdések megtárgyalására. Kijelen­tette. hogy- .,hosszas halogatás nél­kül össze kell ülnie a legmagasabb színvonalú értekezletnek a vezető kakáinak között" és. hogy .ezen az értekezleten lehetőleg minél kisebb sfámú hatalomnak és személynek kell résztvmnie. Ennék a ttílálkozó- Ttiak bizonyos mértékben nertihiva- taltosnak és még nagyobb mérték­ben titkosnak és zártnak, kefl lén- nie“, Churchill — más nyugati politikusoktóli eltérően — úgy tette ezt a javaslatot, hogy semmiféle „előzetes feltételt", amelyet a Szovjetuniónak „teljesíteni kell”, nem emlegetett, ami azért fontos, mert az előzetes feltételekről! és diktátumokról való lemondás, — mindenféle tárgyalás sikeréhez nél­külözhetetlen. E-lomi tévedés az — írja a „Pravda” —, hogy békés viszonyok között az egyik fél dik­tálhatja a másik félnek, méghozzá olyan fplijek, mint a Szovjetunió, a vitás nemzetközi kérdésekben-lét' HALADÉK NÉLKÜL VESSÜNK BE MINDEN TALPALATNYI FÖLDET Május vége felé járunk A mi­nisztertanács határozatában meg­jelölt vetési határidő már régen lejárt. Megyénk egyéni és szövet­kezeti parasztjainak többsége már május 1-re, vagy a választások előt­ti hetekben, a békeversenybe való bekapcsolódás eredményekép­pen becsülettel eleget tett állam- polgári kötelezettségének, tel­jesítette vetési tervét. Köz­ségi tanácsaink nagyrésze átérezte a tanácsokra háruló hatalmas fel­adatokat a bő termésért vívott harcban, teljesítették vetéstervüket. Megyénkben elsőnek a fonyódi járási tanács jelentette, hogy a járás április 30-ra minden tal­palatnyi földet bevetett. Lengyeltó­ti, Öreglak. Somogyvár, Balaton- leüe községek tanácsai nem hivat­koztak vetőmagihiányra. és egyéb okokra, hanem szorgalmazták a ve­tést, lelkesítettek a dolgozó parasz­tokat, biztosították a földművesszö­vetk-ezetek útján a tartalékíföidek bevetését is. A számos jó példa ellenére azon­ban akadnak megyénkben olyan községek és járások, ahol még ma is vannak vetetlen területek. Me­gyénkben több mint l'O'OO holdra rúg az ilyen bevetetlen- földterület. Mindez a hanyagság élesen -bírálja a járási és községi -szervek, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának munkáját. Ba-latonsza-badi község­ben több mint 80. -Segesd község­ben mintegy 200 hold vár még be­vetésre. Kadarkút községiben még 200, Taranyban 120 hold, Kutason 60, Gálosfán 60 hold föld. bevetésé­ről nem gondoskodtak a helyi taná­csok és földműve&szövetkezetek. Nem nevezhető másnak ez a súlyos lemaradás, mint a vezetők opportu­nista magatartásának. Tűrhetetlen állapot, hogy a megyei tanács me­zőgazdasági osztálya, a járási ta­nácsok és a járási pártbizottságok ölhetett kezekkel nézik ezt a köny nyelmű semmittevést. Nagy felelős ség terheli a járási pártbizott.sá gokat is a bevetetlen föld -miatt Most a járási és á községi szer vek, ahol még bevetetlen terület van, kövessenek el mindent annal érdekében, hogy megyénkben min­den- talpalatnyi földet bevessenek £ végső határidőre, május 30-ra. Bű­nös mulasztást követ e'l az állam­mal és a társadalommal szemben az a- vezető, aki eltűri, hogy május 30-a után vetetlen föld maradjon. A megy-ei tanács mezőgazdasági ősz tálya mozgósítsa a lemaradt köz ségeket, adjon segítséget számuk ra, szervezze meg a széleskörű el lenőrzést' és biztosítsa, ho.gy a hát raiévő pár napban -behozzák a le maradást. Vessenek véget az ed d-igi hanyagságnak és mara-dék nél kül végezzék -el minden talpal a tny föld bevetését. IÓ né a Berze-nce egyike azoknak a köz­ségeknek, amelyek rossz beadási eredményükkel hátráltatják a me­gy® félévi tojás-, ibaromiá-, tej-be­gyűjtési terv-éneik. teliesí-fé&gt,, .A k-özís-ég első félévi beadását tojás­ból mindössze 19 százalékra, tel­jesítette, de nem sokkal jobb a baromfi- és a tejbeadás sem,. A -begyűjtési munka tükörképe a tanács munkájának. Nem jói do,L -gozik a tanács, nem jó a -begyűjtés. Igaz, mondhatnák erre -a községi -tanács vezetői: h isz eleget dobol- tat-tuink, het-enikénit -többször is fel­hívjuk a lakosság figyelmét a /be­adásra, mii tegyünk még? Doboi- tatás tényleg sokszor van a községben. A tanács állandóan a törvénnyel, ibüntetésisel fenyegeti a dolgozó parasztokat. Vasárnap -is a tanács egiészoldiálas doboiási szö­veget állított öss-ze, amelyben hat ízben -büntetéssel1 fenyegették a dolgozó -parasztokat. Lássuk csak, hogyan -szólnak ezek a dobo-l-ások: ,,A községi ta­nács felhívja a -lakosság figyelmét, &ki első negyedévi beadási hátra­lékát három napon belül1 nem ren­dezi, megbüntetik. — Más. -— A leg-elő-füb-érfizelés elmulasztása jniait büntetés ... —■ Más. ■— A félévi beadás -nemteljesítéséért büntetés - .. — Más. •— Aiki a ko­csit áb Iákat ne-m rendeli meg, szi­gorú büntetést von maga1 -után .. Büntetés, mindig csak büntetés, szinte szokásává vált már a ta­nácsnak, hogy minden hirdetésiben b ű n te t és s el f e ny egető zzé k.-Mit g-on-dolnak a tanács vezetői, van értelme az ilyen büntetősdi já téfcnak? Jobb lenne ehelyett mun­kához látni. Alapo-s nép-nevelő- munkával megmagyarázni a dolgo­zó parasztoknak, -hogy ötéves ter­vünk minden alkotása mezőgazda­ságunk fejlődését, a dolgozó pa­rasztság életének további javulá­sát szolgálja. Ha megmagyaráznák, hogy a mezőgazdasag legfőbb -hoz zájjárulása ötéves , tervünk -meg­valósításához a begyűjtés tervének teljesítése, akkor bizonyára nem -lenne szükség az ilyen' figyelmez­tetésekre. Berzencén sincs egyet len olyan -becsületes dolgozó pa­raszt sem, akinek ha megmagya­ráznák a begyűjtés fontosságát, ne tenne eleget állampolgári köteles­ségének. Molnár Dezső tanácstitkár elv tára jobban tenné, ha nem úgy vé­lekedne, hogy „nem is tudja, mi okozza a lemaradást". A népneive- lőm-unk-a hiányosságát meg- lehet szüntetni, akikor pedig a t érvtől- jesítés is biztosítva van. Ehhez-per­sze a pártszervezetnek is sokkal nagyobb segítséget kell adnia a- tanács munkájához, minit eddig. A népnevelőket -mozgósítsák, hogy azok felkeressék a lemaradóikat, mint Horváth Vendemé és Néziics János dolgo-zó parasztokat, akik ez évben még egyáltalán nem ad­tak -be tojást, baromfit. A pártszervezet agitáció,s mun­kájában használja fel a Tito-banda leleplezését, ismertesse a dolgozó parasztokkal a jugoszláv -parasztok nyomorúságos életét, hasonlítsa össze a iberziencei dolgozó parasz­tok megváltozott életével. Fordít­son nagyobb gondot a tanács mun­kájának ellenőrzésére. Érjék el, hogy községük, lemosva a becsü­leten esett szégyenfoltot, rövide­sen az élenjárók közé küzdje fel 8 balatonszentgyörgyiek felhívása a szántóföldi és réti takarmányuk kellő időben való betakarítására Mi, Balatonszentgyörgyi község dolgozó parasztjai sokat okultunk az elmúlt aszályos- -esztendő tapasz­talataiból. Megtanultuk többek kö zi'.tt azt is, hogy az állattenyésztési fejlesztési tervünket teljesíteni, ál­latállományunk hozamát növelni csak úgy. tudjuk, ha fokozzuk a -ta­karmánytermelést. mind minőség ben, mind -mennyiségben. Tudjuk, hogy a kellő időben betakarított szálastakar-mányok- tápértéke. íze jobb, mint az elwénült takarmányé. A kellő időben lekaszált szálas-ta­karmány mennyiségileg fa többet hoz, mert megvan a lehetősége a többszöri kaszálásnak. Megtanul­tuk, hogy több gondot kell -fordí­tanunk a szálastakarmány biztosí­tására. ezért elhatároztuk, hogy a Bé'ke-Világtan ács ülésének tisztele­tére az alábbi vállalást tesszük; 1. A lucerna első kaszálását má­jus 3-0-ra befejezzük, s a termést betakarítjuk. 2. Egyéb szántóföldi és réti ta­karmányainkat az előírt határidő előtt öt nappal, j-úníus 10-re beta­karítjuk. 3. Az útak, árkok mentén tölté­seken- található füveket május 30- ra liekaszáljuk. Ezzel a vállalással biztosítani akarjuk beadási- kötelezettségünket, és szükségletünket, ezenfelül tar­talékolni is akarunk a jö-vő évre. Ennek érdekében versenyre hívjuk Somogy megye valamennyi -dolgozó parasztját. Kiss István vb-elnák. Ángyán János nvezőgazd áll. bizottsági elnóle. Pezsa István. Rennes József vb-tagok. rehozandó megegyezés előzetes fel­tételeit. Néhány nappal ezelőtt nyilvános­ságra került, -hogy a három nyu­gati hatalom kormányfői találkoz­nak. hogy állítólag közös irányvo­nalat, vagy összegyez-tetétt állás­foglalást dolgozzanak ki a nagy­hatalmak esetleges tárgyalásaira. Ha ez így van, akkor ez azt jelenti — írja a „Pravda" — -hogy Churchill valójában már visszalé­pett a ..legmagasabb színvonalú ér­tekezlet'' összehívásáról szóló ja­vaslatának, ha nem is a szövegétől, a szellemétől azonban mindenesetre, mivel ilyen értekezletre, amennyi­ben a Szovjetunió részvételéről is szó van, csakis abban az esetben kerülhetne sor, ha a feleik minden­féle előzetesen lerögzített követelé­sek .nélkül jönnek az értekezletre“. A „Pravda” vezércikke végül nemcsak a két rendszer együttélé­sének lehetőségére utal, hanem hangsúlyozza, hogy a bŐke fenntar­tása a különböző rendszerekhez tartozó államok népeinek közös ér­deke ,,.4 Szovjetunió mindig kész — írja a „Pravda" — teljes^ ko­molysággal és lelkiismeretességgel megvizsgálni miPden olyan javasla­tot, amely a béke biztosítására az államok között mind átfogóbb gaz­dasági és kulturális ^kapcsolatok megteremtésére irányul", A világ népei a „Pravda” vezércikkében újabb fegyvert látnak a -békéért vívott harcukban; segítséget, amely megkönnyíti számukra a tájékozó­dást a nemzetközi események szöve­vényében. A magyar nép, amely alig kilenc napja imponáló egység­ben szavazott a békére; amelynek kormánya a béke -megszilárdítását és fenntartását elsőrendű feladatá­nak tekinti — szív ve Mis lekkel tá­mogatja a Szovjetunió következetes és nagyvonalú békepolitikáját, amelynek határozott, világos- és idő­szerű megfogalmazását adta a „Pravda“ vezércikke. (A „Szabad- Nép“ május 26-i vezércikkéiből.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents