Somogyi Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-22 / 118. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1953 május 22, A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 1953. évi aratás, eséplés, másodvetés, valamint a tarlőhántás előkészítéséről és végrehajtásáról A mezőgazdaság dolgozói előtt a növénytermelés legnagyobb fel­adata: az ország gabonatermésé­nek betakarítása áll. EzéTt a tér m,elö sző ve tk eze t-eik tagjai, az állami gazdaságok és a gépállomások dol­gozói, valaiminit az egyénileg ter­melők úgy készüljenek, fe»! az ara- tás-csépilés végrehajtására, hogy azt a legmegfelelőbb időben, gyor­san és a legkisebb szemveszőkeség­gel hajtsák végre. Az aratás-csép- lés mimikáival egyidőfaem végezzék el a másodvetáist és a tarlóhántást. A másodvetéssel az állatállomány takarmánybázisát, az aratással egyidőben végrehajtott 'tarlóhán­tással pedig a talajerőt növeljék és készítsék elő a jövő évi jó tér­im ést. Az 1953. évi aratás, cséplés, má- sod’vetés, valamint tarlőhántás elő­készítésére és végrehajtására a minisztertanács az alábbi határo­zatot hozta. I. A gabonafélék aratása. 1. Az idei termés veszteségmen­tes betakarítása érdekében a bú­zát viasz érésben, a rozsot teljes érés kezdetén, az őszi és tavaszi árpát, valamint zabot sárga-érés­ben, a söránpát pedig ’teljes érés­ben keß learatni, 2. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok*és az egyénileg termelők az aratást úgy szervez­zék meg, hogy gazdaságukban az őszi búza, valamint a rozs aratá­sát annak megkezdésétől számított nyele napon belliül; a tavaszi búza, az őszi és a te " vaszi árpa, valamint a zab aratá­sát annak megkezdésétől számított öt napon belül befejezzék. 3. A -traktorvontatású aratógé­pekkel legalább 150 kai. holdat, a kombájnokkal pedig 200 kát. holdat arassanak le. A tófogatú arató,gépekkel és aratásra átalakí­tott fűka szákkal egyenként leg­alább 80 kát. hold gabona aratá­sát végezzék el. Az állami gazdaságok gabonave fésűknek országosan legalább 90 százalékát, a gépállomás-ok a ter­melő sz övetk-e z e t e k g ab on ave t é s é - me'-k országosan] legalább 35 száza­lékát kombájnnal és aratógéppel 'kötelesek learatni. A kombájnokat és az aratógépéket az őszi árpa aratásától kezdve az aratás befe­jezéséig üzemeltetni kell. A kom­bájnok és ara-tógépek legalább na­pi 16 órán át, harmatmentes éjt- szálcáikon pedig — az üzom-közbeni karbantartás elvégzése mellett — éjjel is dolgozzanak. 4. A gépállomás igazgatója a körzetéibe tartozó ter-melőszövet- fcezeti elnökök meghallgatásával június 10-ig köteles elkészíteni az aratógépeik és kombájnok menet­iránytervét és azt a járási tanács végrehajtó bizottsága elnökének bemutatni. A menetiránytervet csak a gépállomás igazgatója mó­dosíthatja. 5. Termelőszövetkezetben a ter­melőszövetkezet elnöke és a gép­állomás igazgatója együttesen, ál­lami gazdaságban az igazgató jú­nius 1-ig kötele® minden gép szá­mára kijelölni a gépi aratásra leg­alkalmasabb, sík, jól elmunkált ga­bonatáblákat. Az aratógépek és kombájnok számára minél nagyobb táblát keill kijelölni, amely kom­bájnnál1 20 kát. holdnál kisebb ne legyen. Minden kombájn számára legalább 200 lkat. hold területei kell kijelöllni. A kombájnok részé­re kijelölt területen csak kivétele­sen, tartós műszaki hiba, vagy ele­mi kár esetén szabad más módon aratni. 6. A kombájnaratást a teljes érés kezdetén kell- megkezdeni. A kombájnokhoz a termelőszö­vetkezet elnöke és a gépállomás igazgatója olyan szérühelyet köte­les kijelölni, amely a kombájnnal csépelt gabona tisztítására és szükség esetén szárítására alkal­mas. A -szérű előkészítését- és be­rendezését, valamint a szükséges eszközökkel (rosta, lapát, ponyva, zsák stb.) való felszerelését a gép­állomás segítségével a termelőszö­vetkezet köteles legkésőbb a kom bájnaratás megkezdéséig elvégezni. A termelőszövetkezet elnöke kö­teles gondoskodni arról, hogy min­den kombájnhoz a learatott és el­csépelt gabona folyamatos elszál­lításához szükséges számú fogat le­gyen beosztva és a szállításihoz zsák, illetve ponyva álljon rendel­kezésre. Mindezekről az állami gazdasá­gokban az igazgató köteles gon­doskodni. 7. Június 20-ig minden termelő- szövetkezet elnöke és állami gazda­ság igazgatója az egyes növények vetéséből jelölje ki azokat a táblá­kat, vagy táibtar'ész:: k-ct, amelyek a legjobb minőségű (fajtaazonos, gyom- és betegségmentes) termést adják. Termelőszövetkezeteknél a vetőmagnak alkalmas gabona ki­választásáért az illletétoe® gépállo­más agronómus-a is felelős. A ki­jelölt vetőmagtáblá'kat keveredés- mentesen külön kell aratni. 8. Az aratás gyors befejezése és a soronkövetkező munkák elvégzé­se érdekében a i-earatott gabonát még az aratás napiján keresztekbe kell rakni. A keresztekbera'kásnál — különösen vasútvonal mentén — a tűzrendészeti előírásokat szigorú­an be kell tartani. A kombájnnal aratott és csépelt gabona szalmá­jának összegyűjtését és kazalozását a korr.íbáijnolással egy idő-fa; n meg kei! kez-deni és legkésőbb a kom- bájnolás befejezéséitől számított öt napon -belül el kell- végezni. Miniden learatott területen az aratás befe­jezésétől számított 48 órán belül fel kell gereblyézni. 9. A szemveszteség csökkentése kötelessége mindenegyes term-eÖ- szöv-eékezeti tagnak, minden egyé­nileg termelőnek, az állami, gazda­ságok s a gépállomások minden dol­gozójának. A mezőgazdasági irá­nyítószervek az.aratás egész idő­szakában kötelesek ellenőrizni, hogy az aratási szemveszteség a legkisebb mértékű legyen. Azokat) akik szándékosan, vagy gondatlan­ságból növelik a szemveszteséget, szigorúan felelősségre kell von-n-i. II. A gabonafélék behordása. 1. A gabona faeihordását az ara­tás befejezésétől! számított 8 napon belül el kell végezni. A -bclhordás- hoz minden felhasználható szállító- eszközt és a rendelkezésre^ álló iga- erőt munkába kell állítani, s szük­ség esetén- a behordást éjjel is vé­gezni kell. 2. A cséplés folyamatos biztosí­tása érdekében- minden gabonát lehetőleg aszltagba kell hordani. A vetőmagra kij-elö’it gabonát külön kell hordani- és asztagoln'i. Az asz- tagolást éa az asztagok bajazását különös gonddal kell végezni, hogy aiz asztagok beázás ellen védve te­gyenek. 3. A cséplés meggyorsítása vé­gett az I. típusú termelőszövetke­zeti1 csoportok, hasonlóan az egyé­nileg termelők, gaibonatermésü-ket lehetőleg minél nagyobb mértékben könnyen megközelíthető, a tűzren­dészet! előírásoknak megfelelő kö­zös rakodóhelyre (szérűre) hordják. A közös rakodóhelyeket a köz­ségi (városi) végrehajíóbizottság elnöke, illetve az I. típusú termelő­szövetkezeti csoport elnöke június 1-ig köteles kijelölni. A közös ra­kodóhelyek kijelölésénél külön- fi­gyelemmel kell tenni a. vlllamos- cse-plésre alkalmas területekre. An­nak a termelőnek, aki közös szé­rűn csépeltet, a cséplési díjból tíz százalék kedvezményt kell nyújtani. 4. A gabonát elsősorban- a má­sodvetés céljára kijelölt területek­ről kell behordani. 5. Az őszi árpát, a tavaszi búzát, ezen belül a durum búzát feltétle­nül1 külön asztagba kell hordani. 6. A fokozott tűzbiztonságról védőbarázdák szántásával, a szérűk fokozott. őrzésével és az oltáshoz szükséges felszerelés biztosításával kell , gondoskodni. A behordást a vasutak mentén kell elkezdeni. III. A gabonafélék cséplése. 1. Gabonát kizárólag cséplőgép­pel, vagy kombájnnal szabad csé­pelni, kivéve a zsupszalma nyeré­séhez történő cséplést, amelyhez külön engedély szükséges. A csép- iés-t haladéktalanul meg kell kezde­ni, amint egy-egy gép részére a fo­lyamatos üzemeltetésihez szükséges termény asztagba van hordva. A gabonafélék cséplését legkésőbb augusztus 20-ig az ország egész te­rületén be kell fejezni. 2. Minden gépállomás igazgatója a járási tanács végrehajtó -bizottsá­ga elnökével együtt a cséplőgépek rajon«'rozási tervét május 27 ig kö­téllé,s elkészíteni és -azt jóváhagyás végett június 1-ig megküldeni a megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga elnök-ének. A megyei tanács végrehajtó íbizcítságá-naik -ellnök-e a rajcnircizási terveket június 5-ig köteles elbírálni, és jóváhagyni. A jóváhagyott tervek alapján a gép­állomás igazgatójának“ -június 15-ig -kell elkészítem mindén cséplőgép menetirány,tervéi A rajcnirozá.si tervet csak a me­gyei tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke, a menetiránytervet pedig -a igéipáilomás igazgatója mó­dosíthatja. 3. A jóminő-ségű vetőmag b zto- •sítás-a érdekében a termelőszövet­kezeteikben és az állami gazdasá­gokban a vetőmag céljára alkal­mas táblák (I. faj. 7. pont) termé­sét külön kell csépelni. Mindenütt meg kell szervezni £-z őszi árpa, tavaszi búza, ennek keretében a durum ib-úza kevereidesmentes cséplését, külön begyűjtését és tárolását. 4. A csépié,snél az osztályozó henger használata ‘kötelező. Az osztályozó hengert és a dobot úgy kell beállítani, hogy az ocsuban 2 százaléknál több ép, fejlett szem ne legyen, a törött szem pedig ne legyen több, mint az egész elcsé­pelt termékmennyiség -súlyának 3 százaléka. A szalmában, törek-ben és a pelyvában maradt szemek sú­lya n-am haladhatja meg az elcsé­pelt gabona súlyának 0.5 százalé­kát. A cséplőgép vezetője köteles betartani, a cséplési ellenőr pedig köteles ellenőrizni, hogy a szem- veszteség a fent felsorolt százalé­koknál nagyobb ne legyen. 5. A bánya- és energiaügyi mi­niszter, a «földművelésügyi minisz­ter, valamint az állami gazdaságok és erdők -minisztere köteleseik gon­doskodni arról, hogy a (gépállomá­sok mintegy 1100, az állami gazda­ságokban legalább 400 cséplőgépet villamos meghajtásra állítsanak be. 6. A földművelésügyi miniszter, az állami gazdaságok és -erdőik mi­nisztere és a MEDOSZ segítsék elő, hogy a gépállomások és az ál­lami gazdaságok -minél nagyobb -mértékben Bredjuk-féle módszer, rel csépeljenek. 7. A kombájnnal aratott-csépelt termés mennyiségét a tisztított és szárított termény súlya állapján kell megáliapía-ni. IV. Egyéb termények betakarítása és cséplése. 1. Az egyéb növények aratását az alábbiak -szerint kell végrehaj­tani: a) A köles aratását kombájnnál ■a teljes érés elején, egyéb gépi és -kézi kaszával pedig viaszérésben kell megkezdeni. v b) A hüvelyeseket (bab, borsó, íen-cse, bükköny, stb.) a kora reg­geli vagy az esti órákban vonódott állapotban kell aratni, amikor az 'első hüvelyek már érettek, de a f-el-sők is ki vannak fejlődve. c) Az ola-j-lent akkor kell aratni, amikor a magtokok sárgásbarna -színűvé válnak. d) A herefélék (lucerna, vörös- here, -bífoorhere, -bálta-cim stb.) ara­tását viaszérésiben -a reggeli és -es­ti órákban vonódott állapotban kell elvégezni. e) A repce aratását a,kikor kell megkezdeni, amikor a becőkfaen a magvak -bámulnák, aratását pedig ko-rán reggel kell végezni, amikor a repce vonódott állapotban van. f) A fűfélék ma-gtermésének ara­tását akkor -kell megkezdeni, ami­kor a termés nagyobb része már a vi-as-zérés állapotában van, 2. A behordást megfelelő utó­érés után -kell megkezdeni. Eze­ket a terményeket óvatos adoga­tással felrakott, lehetőleg ponyvá­val vagy zsákokkal -h élelit -kocsin ke® hordani. Az egyes magfélesé- g-eket úgy kell asztagba rakni, hogy a beázástól kellően védve le­gyenek. 3. Az 1. pontban felsorolt növé­nyeket kizárólag cséplőgéppel sza­bad csépelni. A gépállomások és az állami gazdaságok igazgatói az 1. pontban felsorolt növények cséplé- sére megfelelően átalakított cséplő­gépeket kötelesek beállítani. A köz­ségi- (városi) tanács vé'grehajtóbi- zottságán-ak elnöke június 1-ig kö­teles kijelölni- éa az egyénikig' ter­melők tudomására hozn-i^ azokat a helyeket, ahol az ilyen * növények cséplése történik. 4. A repce, biborhere, borsó és a fűfélék elcséplését legkésőbb jú­lius 10-ig be kell fejezni. A nyár végén betakarításra ke­rülő aprómagvak (lucerna, vörös- here, stb.) betakarítását és csép- lés-ét szeptember 30-ig el kell vé­gezni. V. Másodvetés. 1. A másodnövényeket az ara­tással egyidőben, de legkésőbb egy- egy tábla learatása után hat napon belül kell elvetni. A korai másod- növények vetéstervét július 20-i-g, a kései vetésűeket (mustár, csi-be- hur) augusztus 10-ig kell teljesí­teni. 2. A másodvetéshez szükséges ta­lajmunkát az elővetemény learatá- sá-val egyidőben a leggyorsabban el kell végezni a talaj-nedvesség megőrzése érdekében. Az elvetett mag gyors csírázását és a kikelt növény megerősödését rögmen-tes, morzsás és kellően nyirkos ma'gágy készítésé-yel kell elősegíteni. A má­scdnövényeknél (kukorica, cirok, szu-dáni cirokfű, köles) minél na­gyobb mértékben alkalmazni kell a kapás-művelést -biztosító vetési mód­szereket. VI. Tarlóhántás.v 1. A tartóhántást — a futóho­mok kivételével. — az aratással egyidejűleg meg kell kezdeni és fo­lyamatosan úgy kell végezni, hogy azt egy-egy tábla leárazásától szá­mítva az állami gazdaságok három na­pon belül; a termelőszövetkezetek nyolc na­pon belül; iaz egyéni termelők pedig tíz na­pon belül befejezzék. A tarlóhántást 3—6 cm mélyen kel! végezni. _ 2. A ta-rlóhántást a termelőszö­vetkezetek és az állami gazdaságok lehetőleg teljes egészében- gépvon- tatású tárcsával végezzék. A gép­állomások valamennyi olyan talaj- munkára alkalmas traktora, amely nem vontat aratógépet, az aratás megkezdésétől a gabona cs-éplésé- nek megkezdéséiig egyenként leg­alább 60 normálhold talaj-munkát végezzen. A gépállomások és az állami gaz­daságok szántótraktorai, amelyek éjtszaka aratást, vagy cséplést nem végeznek, éjtszaka is végezzenek tarlóhán-táet és a másod vet és alá talajmunkát. « VII. A fogaterő biztosítása, 1. Azoknak a termelőknek >a megsegítésére, akik az aratás, be- hordás, csépilés, másodv-etés és tar­lóhántás elvégzéséhez elegendő fo- gaterővel nem rendelkeznek, a köz­ségi (városi) tanács kötelezheti az egyéni igaerő tulajdonosokat, hogy — saját gazdaságukban végzendő munkák igaerősz-ükségletének fi­gyelembevételével — más gazdasá­gokban- is végezzenek mezőgazda­sági munkát. Az így végzett, mun­káért a hivatalos díjtételek szerint megállapított használati díjat kell fizetni. 2. A fogaterő biztosításánál a községi (városi) tanácsok kötelesek előnyben részesíteni azokat a fölid- művesszövetkezeteket, amelyek ál­lami tartalékföldeket saját kezelés­ben hasznosítanak. A földműves- szövetkezetek pedig előzetesen szer­ződés útján gondoskodjanak fogat- szükségletük minél nagyobb részé­nek fedezéséről. 3. A kirendelt fogatok díját az igénybevevő a munka befejezésé­vel egyidőben, de legkésőbb attól számított három napon belül köte­les .kiegyenlíteni. VJII. A terményraktárak kitakarítása és fertőtlenítése. 1. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és vállalatok és a fölöm fives szövetkezetek kötete­sek a szemestermények tárolására szolgáló raktárhelyis igeiket 1953 június 5 és 20 (között -kitakarítani é® fertőtleníteni. 2. Az egyénileg termelők -köte­lesek a termény tárolására hasz­nált helyiségeiket 1953 június 15 és 20 között -kitakarítani. 3. A -fertőtlenítéssel egyidőben az összes raktárakban egér- és patkányirtást ke]í végezni. IX, A ryári mezőgazdasági munkák végrehajtásának ir.gtzervezése. 1. Az aratás, kehordá-s, cséplés, másodvetés és tarlóhántás meg­szervezéséért, végrehajtásáért és ellenőrzéséért a megyéiben <a megyei tanács, Budapesten a városi tanács vé-gre- bajjtó -bi-zott-ságának -elnöke, & járásban, valamint a járással egy tekintet alá eső városban a járási (városi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke, a községben a községi, városban -a városi tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke,-állami gazdaságban a -gazdaság igazgatója felelős. A helyi tanácsck a nyári mező- gazdasági munkák megszervezése és ellenőrzése során vegyék igény­be a mezőgazdasági állandó bizott­ságok, a termelésben élenjárók se­gítségét. 2. Az aratás-csé.plés m-unkaerő- szükségi-etének biztosítása -érdeké­ben az alábbiakat kell tenni; a) A termelőszövetkezeteknek a nyári mezőgazdasági, munkákat a briigádszierv-ezet további megszilár­dítása és a családtagok fokozott bevonása útiján,, saját -erejükkel- k-elí végezniük. fa) Az állami gazdaságok, a -gép­állomások, a f öl-dim űv e s-s z ö v e t k e - zetek, az egyénileg termelők aratá­si és cséplési munkaerőszükségl-e- tüket június 10-ig köteleseik bizto­sítani. c) A dolgozó parasztok kaláká­ban való csé.p'lésre irányuló szán­dékukat június 1-ig írásban köte­lesek a községi tanácsnál bejelen tent. d) A női munkaerő fokozott be­vonása érdekéiben azokban a ter­melőszövetkezeteikben és állami gazdaságokban, a-hol állandó jelle­gű napközi otthon -nincs, idényfaöl- cső-déket -és napközi1 otthonokat . állítsanak fel. Emellett az egész­ségügyi, illetve a közoktatásügyi miniszter a községekben az idény- bölcsődék, illetve az időszaki nap­közi -otthonok számát a nyári mun­kák időszakában növelje. 3. A termelőszövetkezetek, a gépállomások és az állami gazda­ságok június 1-ig kötelesek kija­vítani és üzemképessé tenni az összes erőgépeket, -kombájnokat, arató, és cséplőgépeket, tartozé­kaikkal! (heir-efejtő, m-entőiberende- zés, tűzvédelmi felszerelés, kazalo- zó, hitelesített mérleg és súlyok stb.) együtt. A megyei gépjavító vállalatok a cséoléshez szükséges erőgépek javítását június 15-ig kö­telesek befejezni. 4. A nyári munkák anyagellá­tásáról az alábbiak szerinti keü gondoskodni; a) A földművelésügyi- miniszter az állami gazdaságok és erdők mi­nisztere, a vegyipari miniszter és az Országos Tervhivatal elnöke biztosítsa, hogy a gépállomások és állami gazdaságok üzemanyag tá­rolásra alkalmas edényeket és tar­tályaikat azok befogadóképességé­nek határáig a felhasználásra ke­l-ülő ásványolajifa-jtak- arányának megfelelően június 15-ig töltsék fei. A vegyipari miniszter gondos­kodjék arról, hogy az ásványolaj­értékesítő vállalatok felügyelete aú tartozó üzemanyagtároló telepek tartályai és edényzet-ei a felhaszná­lási arányok szerint a különböző üzemanyagfajtákkal június 30-ig fel legyenek töltve. (Folytatása a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents