Somogyi Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-17 / 114. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Angol és francia lapok Churchill beszédéről és az amerikaiak politikájáról A párizsi lapok bőven kommentálják Churchill beszédét. A „Popvlaire" ezeket írja: „Churchill és Attlee beszédei felszínre hozták a London és Washington között fennálló nézeteltéréseket. Az Egyesült Államokban az alsóházi vitával foglalkozó kommentárok igen különbözők. Egye? kommentárok nagyon hév sek, gyakran pedig nevetségesek. Különösen áll ez a Köztársasági Párt jobbszárnyának, elsősorban pedig McCarthy szenátornak kommentárjaira.’1 A ..Paris Presse“ rámutat arra, hogy Churchill beszéde heves angol—amerikai vitát váltott kJ és ez a vita az utóbbi 24 óra alatt még jobban kiéleződött. A vitát egyrészt egyes szélsőséges amerikai szenátorok, különösen McCarthy szenátor tajtékozó kijelentései, másrészt pedig az angol lapok legnagyobb részének különösen erőteljes hangú cikkei táplálták. A „Manchester .Guardian“ a panmindzsoni fegyverszüneti tárgyalásokkal foglalkozva óvatos hangon ugyan, de félreérthetetlenül helyteleníti az amerikaiak meg- egytzésellenes magatartását. A lap különösen ellenzi azt az új amerikai javaslatot, melynek értelmében a közvetlenül nem hazatelepítendő koreai hadifoglyokat .,a helyszínen szabadon kellene bocsátani.“ „Ha az EN.SZ küldöttei megpróbálnak eltérni attól az elvtől — hangsúlyozta a .Manchester Guardian' —, hogy az összes vonakodó hadifoglyot a semleges bizottságra kell bízni, azt a gyanút kelthetik, hogy voltaképpen nem akarnak fegyverszünetet.“ A ..CombatH című burzsoá lap hosszabb cikkben foglalkozik az amerikai politikával és ezen belül a hírhedt McCarthy szenátor szerepével. A lap tiltakozik az ellen, hogy McCarthy a „boszorkányüldözést kiterjessze az atlanti szerződés valamennyi országára." A lap a továbbiakban McCarthy szokásos szidalmaival és kirohanásaival foglalkozva megjegyzi, hogy mindazt, amit Mc Carthy tesz vagy cselekszik, „Göbbels sem csinálhatta volna jobban fénykorában.“ „Mégsem sajnáljuk, hogy az ilyen nyilatkozatok elhangzanak — folytatja a „Combat“ —, mert így Európa előtt világossá válik, hogy az amerikaiaknak egy csoportja milyen szándékot táplál Európával kapcsolatban, világossá válik, milyen szerepet szán Európának egy új .Herrenvolk.“ A londoni .Daily Worker tudósítója, Alán Winnington. Keszonból írja: A két fél között az alapvető nézeteltérés nem a hadifogolykérdés tekintetében áll fenn, amellyel kapcsolatosan az amerikaiak minden egyes alkalommal megváltoztatják áliáspontukat, mihelyt a_ koreai—kínai' fél újabb engedményt tett. A hadifogolykérdés nem egyéb, mint az amerikaiak által kiagyalt jogcím a fegyverszünet létrejöttének megakadályozására és ma éppen annyira nem valódi kérdés. mint amennyire! nem volt az, amikor először kiagyalták. A tény egyszerűen az — és ez a tárgyalások újbóli megindulása óta eltelt három hét alatt világosan bebizonyosodott —, hogy a koreai'—kínai küldöttség a fegyverszünet haladéktalan megkötése céljából tárgyal, az amerikaiak pedig minden tőlük telhetőt megtesznek a fegyverszünet létrejöttének megakadályozására, csak éppen hegy ki nem jelentik: „folytatni akarjuk a háborút.” Eisenhower és az amerikai külügyminisztérium kijelenti, hogy addig nem kerül sor a nagyhatalmak képviselőinek találkozójára, amíg a koreai kérdés nem rendeződött és azután az elnök, meg a külügyminisztérium megteszi a szükséges lépéseket Panmindzson- ban. hogy megakadályozza a fegyverszünetet, amely már holnap is megvalósulhatna. Az eljárás teljesen világos; a koreai fegyverszünet létrejöttének megakadályozásával kell lehetetlenné tenni • má? problémák megoldását. A francia sztrájkhelyzetről Párizs (MTI). A Mayer féle pénzügyi tervek súlyosan veszélyeztetik a francia közálikaíma zot- ta'k életszínvonalMt, miután e tervek szerint elsősorban a közalkalmazottak fizetéséből akarják elő teremteni azoknak az összegeiknek egyrészét, amelyekkel!; a költségvetési deficitet csoikikenteni kívánják. A. francia közalkalmazottak tiltakozása már pénteken (megindult, amikor a roueni várasd 'és kórházi állkaíJmaizo'titak figyelmeztető sztrájkolt tartottak. Párizsiban pénteken este ülést tartottak a metró és az autóbusz- üzemeik dolgozói. Az ülés folyamán a CGT, Force Ouvriere, keresztény szakszervezetek és a független szaikiszervezetek küldöttei foidtolgiozták a metró és az autóbuszüzemek dolgozóinak közös akcióprogrammját. A bérlköve. teléiSii harcok történetében jelentős 'esemény aiz, hagy a négy szakszervezet képviselői egységesen jártak él. A (keire,skedeílmi tengerészet tisztjeinek sztrájkját sem tudta megtörni a kormányt er rar. A Rienauillt-művek bdflQancourti üzemének 74'. számú műhelyében a dolgozók pénJteken ismét munkabeszüntetéssel Oltaikoztiaik az ellen, hiogy 12 elbocsátott társuk közül hármat az igazgatóság még mindig nem engedett újból munkábaáWni, A CGT, a keresztény szakszervezeteik, a Force Ouvriere és a független szakszervezet Renault- gyári helyi szervező te ín eík képviselői levelet intéztek Jacques- Ducloshoz, a Francia Kommunista Párt titkárához, megköszönve azt a támogatást, amelyet a Francia Kommunista Párt padiam ént i csoportja nyújt a harcoló dolgozóknak. Üjnbb hadifogolygyilkosságok Kocsedo-szigetén Keszon (Uj Kim). Kocsedo-szigetén az amerikaiak ismét négy hadifoglyot gyilkoltak meg. Egyiküket május 9 én amerikai ügynökök fojtották meg. Egy másikait május 12-én kútba dobták, ahol' megfulladt. A másik kettőt ugyancsak május 12 én halálra kínozták. Az amerikaiak — mint rendesen — ezúttal ás áldozataikra igyekeznek hárítani a flelősségét a történtékért. Választási hadjárat Olaszországban Róma' (TASZSZ). Amint a ,J'Unita" közli, az Oltasz Kommunista Párt és az Olasz Szocialista Párt május 15-ién nagy tömegek részvétedével számos választási illést tartott. A nápolyi gyűlésen, ven 60 ezer ember vett részt, Secckia, az Olasz Kommunista Párt főtitkárhelyettese tartott beszédet. Giuseppe di Vittorio, az Olasz Általános Szakszervezeti Szövetség főtitkára a milánói választási gyűlésen beszélt- Pietíro Nenni, az Olasz Szocialista Párt főfit'kára Bariban 60 ezer ember előtt tartott beszédet. IPARI HÍREK A BARÁTI ORSZÁGOKBÓL A ..Romania Libera1’ írja: A fiatal román gépipar egyre több új gépet ad a gyáraknak és üzemeknek. A napokban elkészült az első Romániában gyártott nehéz kőolajipari fúróberendezés. Az új romén fúróberendezés, amelyet szovjet tapasztalatok alapján készítettek. egyike a legkorszerűbb felszereléseknek. Termelékenysége igsn nagy, 1800 méter mélységig lehet vele fúrásokat végezni. ■jf * Szófia (BTA). A bulgáriai Ru- dözemben (Rodopi bányamedence) a. napokban új korszerű villanyerő- mű kezdte meg működését. Az új erőmű a helyi vállalatokat látja el vi'lamosenergiával. * * * Szung Csih-csun, a Kínai Nép- köztársaság ü z't m a n y agga zd a s á g i minisztériuma bányaügyi bizottságának elnökhelyettese a napokban ismertette a Kínai Népköztársa' Ságban folytatott geológiai kutatómunkálatok eredményeit. A Szung Csih-csun által közölt adatok a többi között rávilágítanak arra, hogy a Kínai Népköztársaságban az elmúlt három év alatt mintegy 1800 millió tonna szenet tartalmazó új szénrétegeket fedeztek fel. A kutatómunkálatok fokozása céljából rövid idő alatt 1200 fúró- gépkezelőt és 360 fúrómestert képeztek ki. A kutatások során a három év alatt 290,000 méter fúrást végeztek * * * Moszkva A sztálini ötéves tervek idején Bjelorusszia textilipara hatalmas fejlődésnek indult. Igen sok textilüzem épült, Minszkben a háború után finomposztó-kombinátot helyeztek üzembe, amelyet a legújabb szovjet gyártmányú gépekkel szereltek fel. A minszki szövők jelenleg többezer méter jóminőségű gyapjúanyagot gyártanak naponta. A minszki textilmunkások csökkentik a termelés önköltségét. A kombinát fonó- és szövőnőinek n*»g$«£sze követve a kupanovai tex- tilmunkásnők példáját, nagymeny- nyiségű nyersanyagot takarítanak meg. A kombinát dolgozói áprilisban 32.000 méter textilanyagot gyártottak terven felül. Vasárnap, 1953 május 17. ^E^a— —^ min mim i - — iiíhwium KÉSZEN ÁLLNAK A SZAVAZÓHELYISÉGEK Az ország valamennyi községében és városában a tanácsok végrehajtó bizottságai a választásokra való felkészülés során lelkes előkészítő munkát végeztek annak érdekében, hogy a szava zóhelyiségek május 17-én a szavazópolgárok rendelkezésére álljanak. A szavazóhelyiségek kijelölése után biztosították azok berendezését, az urnákat és szavazófülkéket. A szavazóhely iségek ;t gondosan feldiszítették. Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak képei, virágok és szőnyegek hirdetik, hogy a dolgozók nagy ünnepének tekintik e napot, amelyen hitet tesznek új ötéves tervünk és a szocializmus épí* té?e mellett. A szavazás zavartalan lebonyolítása érdekében már az utolsó tennivalókat végezték a szavazatszedő bizottságok. Szombaton délután átvették a nyomtatványokat, a szavazólapokat, újból áttanulmányozták a szavazással kapcsolatos tudnivalókat és jól felkészültek arra, hogy a törvényesség betartását, a választás zavartalanságát mindenütt biztosítsák. A választók milliói mindenütt készen állnak a nágy napra, hogy eleget tehessenek hazafias kötelességüknek és gyakorolhassák az alkotmányban biztosított jogukat. Nehru külpolitikai beszéde a parlamentben Mint az „AFP" és az „Indiifo“ jelentik, Nehru indiai miniszterelnök pénteken a parlamentben mondott külpolitikai beszédében üdvözölte a Szovjetuniónak és Kínának a nemzetközi helyzet feszültségének enyhítését célzó erőfeszítéseit. „Örömmel kell üdvözölni — mondotta — a Szovjetunió lépéseit, amelyek segítséget jelentenek a nemzetközi helyzet feszültségének enyhítésében. Kínában is nyilvánvalóan óhajtják a koreai kérdés békés rendezését" Az indiai miniszterelnök beszédének nagy részét a panmindzsoni fegyverszüneti tárgyalásoknak szentelte és kiemelte, hogy India „kedvezően fogadta“ a koreaiak és a kínaiak nyolc pontból álló javaslatát. Nehru hangsúlyozta, hogy Harrison eüenjavaslatai ellentétben állnak az annakidején az Egyesült Nemzetek által elfogadott Koreával kapcsolatos határozattal. Nehru végül üdvözölte Churchill angol miniszterelnök javaslatát a nagyhatalmak legmagasabb sikolt tartandó értekezletének egybehívá* sára. A titóisták „kultúrpolitikája" Varsó. A „Trybuna Ludu" írja: „Egy jugoszláv hivsltáínioknaik 2166 éven ,áb ikieüen/e dolgoznia ahhoz, hogy megkeressen annyit, amennyit Vladimír Dedijer — Tiltó külügyi szakértője és házi írója — kapott Tiltottól írt göetraíjzáért: 130 mftl’JDó dinár! Vegyük figyelembe azt, hogy a tiltóista költs égvet és 78 százalékát fordítják fegyverkezésre. Népművelésre és kuŰtúrána igen kevés jut és eblbőll is Dedijeir honoráriuma fogúalllja lel1! az összeg tetemes ré szét. No de hiába, a 'hitlerista németeknek me gvo.lt a „Mein Kiamjpf '-jiuik, $ fiitóislia Jugoszláviának, szüksége van Tiltó életrajzára. Helyettesíti ez az egész titóista népnevelésit és kultúrált — jegyzi meg cikkében a „Trybuna Ludu" — majd így folytatja: „Mlilt tegyemlelk 'azonban azokkal, akik mem tudnak cÍJvasníi? Ezidö- szierinit pedig számuk Jugoszláviában 3,200.000. Ez a szám ájlkudóan növekszik. Az „Omliadima" című tü'tóiiisitiaj ifjúságii napilap azt állítja, hogy óévem te 150 ezer fiatallal szaporodik az írástuda'/.aniolk száma Jugoszláviában“. Az isköinkötlel'es gyermeikelk 25 százaléka (néhány tartományban 60 száztalMka) 'tanterem hiányában nem itud részt- venni iskolai oktatásban. NEMZETKÖZI SZEMLE _________•__________________________________________ A Z ELMÚLT HÉT KÜLPOLITIKAI ESEMÉNYEIBŐL Az egész világ feszült figyelemmel kíséri a Koreában folyó fegy verszünetí tárgyalásokat. Erre mutat a koreai-kínai fél legutóbb beterjesztett javaslatainak kedvező visszhangja az egész világon. Kivétel gz amerikai kormány, amely ismét zsákutcába akarja juttatni a tárgyalásokat. Ezt bizonyítják a koreai-kínai fél javaslataira adóit amer kai válaszok. Az amerikaiak „adminisztratív" nehézségekre hí vatkozva, különböző korlátozások alkalmazásával igyekeznek meghiúsítani az eddig elért eredményeket. — E korlátozások igazi célja — mondotta Nam ír tábor nők — a hadifoglyok hazatérésének megakadályozása. A koreai- kínai fél javaslata vi'ágos: a hadi- foglyok hazatelepítését két sza kaszban kell végrehajtani, a nem közvetlenül hazatelepített hadifoglyokat a semleges nemzetek kép viselőiből áljó hazatelepítési bizottság őrizetébe kell adni, hogy biztosíts,ni lehessen hazatelepítésük kérdésének igazságos rendezését.. Ezt a világos és egyszerű javaslatot az egész világ közvéleménye örömmel fogadta. Ugyanakkor az amerikaiak, mialatt békeszólamokat hangoztatnak Panmin- dzsonban, Kínát bombázzák, baktériumbombákat dobnak Koreára és minden erővel szaboíá ják a tárgyalásokat. A világ közvéleménye azonban q koreai béke mellett van. Különösen jelentős az a tény is, hogy. erősödik a koreai háború befejezéséért vívott harc Amerikában. Az amerikai szakszervezetek és más társadalmi szervezetek ‘ Eíser.howorhez intézett felhívásai azonnali fegyverszünetet követelnek Koreában, Az amerikai kormány halogató polit'kája miatti felháborodás Amerika Koreában harcoló „szövetségesei" körében is tapasztalható. Erre mutatnak Churchill angol miniszterelnök május 11 í alsóházi külpolitikai beszámolójának egyes részei és az ezt követő alsóházi vita, nem utolsósorban Attlee felszó alása. Churchill a többi között a koreai kérdéssel összefüggésben ezeket mondotta: „Legközelebbi célkitűzésünk természetesen a koreai fegyverszünet megkötése“. A koreai kínai fél legutóbbi javaslataival kapcsoatban Churchill kijelentette; „Nem kell abból kiindulni, hogy azok nem szolgálhatnak a megegyezés alapjául“, Attlee, a munkáspárt vezetője a k° reai kérdéssel kapcsolatban maga is bevallotta, hogy az Egyesült Államokban vannak elemek, amelyek nem kívánják a koreai kérdés békés rendezését. A néhány hete megkezdett angol egyiptomi tárgyalások megszakadtak. A tárgyalások azért szakadtak meg, mert Egyiptom nem volt hajlandó teljesíteni Anglia provokációs követeléseit. Ilyen követelés volt, Egyiptom egyezzen bele, hogy az angol szakértők határidő nélkül a szuezi övezetben maradjanak, ami egyértelmű lenne az övezet angol megszállásának fenntartásával. Egyiptom állás pontja, hogy ezek a szakértők Egyiptom utasításai szerint működjenek és cs'V korlátozott ideig tartózkodhassanak a Szuezi csatornaövezi-then. Ang ia viszont azt követelte, hogy a szakértők kizá- ! rólag csak Angliától kaphassanak utasításokat, Egyiptom ebbe nem egyezett bele, sőt még határozottabban követelte — az angolok minden feltétel nélkül azonnal vonják ki csapataikat a Szuezi csatorna övezetéből. Előrelátható volt tehát, hogy e két gyökeresen ellentétes álláspont összehangolása nem fog sikerülni. A tárgyalások megszakadtak, helyesebben kudarcba fulladtak. Azóta a helyzet mindinkább élesedik. Mint az „Egyiptom Gazette“ című lap közli, Nagib kijelentette: „Végérvényesen elhatároztuk, hogy megszabadulunk a megszállástól és az angol agressziótól“. Anglia katonaság és hadihajók átcsoportosíitásával igyekszik nyomást gyakorolni Egyiptomra. Nem felesleges kiemelni, hogy a tárgyalások hátterében egyre világosabban kirajzolódik az angol- amerikai küzdelem Egyiptom nagy stratégiai és gazdasági jelentőségű Szuezi-csatorna övezetének ellenőrzéséért. Bár Eden megegyezett Eisenhowerrel a Szuezi csatorna kérdésében folytatandó közös politikát illetően, mégis e megegyezés és a bizonyosfokú együtimű ködés ellenére mindinkább előtérbe kerül az angol amerikai ellentét e ké dériben. Erre mutatnak a nagyfokú “bizalmatlanságról tanúskodó angol sajtókommentárok Dul’es közép- és közelkeleti kőrútjával kapcsolatban. Az angolok ugyanis attól tartanak, hogy Unites a közelkeleti paktum összetákoló - sán túlmenően — ami az imperialisták merően közös törekvése — még jobban meg akarja vetni lábát Egyiptomban, Anglia rovására. Du les ugyan hangsúlyozta, hogy csak „informálás“ céliából utazik a Közép- és Közel-Keletre. Az arab országok népeit azonban nem lehet becsapni. Ezt igazolják azok ai tiltakozó tömegtüntetések, ame Iyekkel az arab országok dolgozói „üdvözl'k“ Dullest, nem s beszélve a felre érthetetlenül ellenséges sajtóhangokról. Az egyiptomiak joggal bizalmatlanok mindkét gyarmatosító hatalommal szemben.
