Somogyi Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-16 / 113. szám

Vedd a békét, népünk hatalmát, hazánk függetlenségét! Szavazz a népfrontra!

Megyénk gépállomásai teljesítsék a gépjavításban vállalásukat

Megyénk gépállomásai vállaltaik, hogy a cséplőgépek és az álló erő- . gépek javítását május 2,5-ig 100 százalékra befejezik.

Egyes gépállomásokon máris szép eredményeket értek el. A csoko- iiyavfeontai gépállomás az álló erőgépek javítását már 100, a cséplőgépek javítását pedig 96 százalékra végezte el, ezt követően a nagyatádi gépállomás is az álló erőgépek és az aratógépek javítását 100, a cséplőgépek javítását 75.2 százalékra végezte el.

Ezek az eredmények arról beszélnek. hogy ahol a gépállomás vezetősége komolyan vett? a fogadalmat éa mozgósította a javító-brigádokat annak végrehajtására, ott az ■eredmény sem maradt el.

Azonban igen súlyos hiányosságok tapasztalhatók több gépállomásunknál a gépek kijavításánál. A kaposvári gépállomás a leghátul, a szégyenteljes utolsó helyen kullog a

Hajmás község vezetői április hónapban a dolgozó parasztok „nevében“ a következő vállalást tették: „A vb. egyhangúlag elhatározta, hogy Hajmás és Kapcsgyarmat község dolgozó parasztjai vállalják, hogy május 17 re a tej-, tojás- és baromfibead'ási kötelezettséget, az első és második negyedévi adófizetést maradéktalanul teljesítik” — így hangzik a vállalás. Aláírás: Po- zsár János vb. elnök, László Mária vb. titkár.

Ezekután joggal kérdezzük; miért nem a dolgozó parasztok széleskörű bevonásával készítették el a választási felajánlást? Miért .határoztak’1, miikor a dolgozó parasztok .nagyrésze nem is tudott a vállalásról. Ha mozgósítanak minden egyes dolgozó parasztot a versenyben, ha törődtek volna velük, akkor most a község nem 50, hanem 100 százaléknál tartana tojás- és baromfi- beadásban. Amikor megkérdezzük László Mária tanácstitkár elvtársnőt, hogy mit tettek a vállalás teljesítés óért, könnyedén, teljes

gépjavítással. Le van maradva a nagybajom! gépállomás is. amely a cséplőgép javítását 57.2, a traktorjavítást csupán 7.7 százalékra végezte el és a-z aratógépek javításával még sehol sincs.

A pusztakovácsi gépállomáson is az aratógépek javítására még úgyszólván semmit sem tettek.

De általában a gépállomások többsége még súlyosan le van maradva a gépjavítással. Ebből adódik az, hogy a megye gépállomásainak összcséplőgépjavítása eddig csak 65, az aratógép javítása 71, a traktor javítása pedig 58 százalékos.

Már nem sok idő van hátra május 25-ág. tehát, hogy a szót tcitt kövesse, minden gépállomási dolgozó becsülettel harcoljon a gépjavítási munkában, hogy jó gépekkel biztosítsák majd az aratás-csépi és gyors elvégzését.

megelégedéssel válaszolja: — ,.az aktívákat kiküldtek a faluba, a népnevelőket mozgósítottuk” — s ez minden. Hajmás község pártszervezete és tanácsa sürgősen javítsa meg munkáját, tegye a begyűjtési tervteijesítést a dolgozó parasztok mozgalmává, pótolják az eddig elmulasztottakat.

Mát szól az ilyen vállalásokhoz a kaposvári járási tanács elnöke. Nánásiné elvtársnő? ők is úgy gondolkodnak, mint a hajmást vezetők; fő, hogy papíron legyen meg a vállalás. De annak a gyakorlati megvalósítására már nem törekednek. Éppen ideje-volna már, ha a járási tanácsnál is lényeges változás történne a versenyszervezés. a verseny nyilvánosságának ellenőrzése terén. Ne gondolják a járási tanács vezetői, hogy ez nekik nem kötelességük. Azért, hogy a járás előretörjön a begyűjtési terv teljesítésében, nekik is harcolniuk kell. A járási tanács vezetői fordítsanak nagyobb gondot a vállalások ellenőrzésére.

R. Papp Lajos kőröshegyi dolgozó paraszt teljesítette május 17-re tett fogadalmát

R. Papp Lajos 40 év körüli kőröshegyi 5 holdas egyénileg dolgozó parasztot megyénk csaknem minden községében ismerik. Irt róla az újság és sok értekezleten példaképül állították a dolgozó parasztok elé. R. Papp Lajos .nemigen szeret beszélni múltbeli életéről. Neki sem volt könnyebb, mint sokezer cselédtársának. A jelenről, egyre szépülő életéről, munkájáról, annál többet mond.

Élete a felszabadulás után telt meg tartalommal. Amikor végigmegy a falun, boldogan szem’éli a terv adta ajándékokat: a hároméves terv során épült tanácsházát, az új kultúrotthont. A labdarugó mérkőzésekre .is szívesen jár, hiszen a pályát és a felszerelést is a terv ajándékozta a falu fiataljainak. A faluban majd minden második házban van kerékpár, és rádió szói. De bü zkén beszél a terv országos jelentőségű létesítményeiről ír: Sztálin városról, épülő üzemeinkről, iskoláinkról. Az ő fia is egyetemen tanul; tanár lesz.

Élete elszakítihatatlanul összeforrt a falu és az ország ügyeivel. Mint tanácstag, tevékeny munkát fejt ki és róla mint az egyik legjobb népnevelőről b; szélnek. R. Papp Lajosnál a példamutatás se:', marad el. Választási békeverseny- re hívta ki F-első Bödölc János vb- taget, már magamögött is hagyott a versenyben. Nincs egy talpalatnyi földje sem bevetetlenül. A választások tiszteletére egész évre rendezte tej-, tojás- és baromfibe- adá :i kötelezettségét. De egyéb kötelezettségeivel sincs hátralékban.

R. Papp Lajos tiszta lejkiisrneret- tel lép május 17-én az urnához, begy jó munkája mellett szavazatát adja a népfront jelöltjeire, a még boldogabb jövőre.

Díszes kivitelű a bum jelent meg „A magyar sport útja” címmel

„A magyar sport útja“ címmel díszes kiállítású albumot adott ki a Sport Lap- és Könyvkiadó Vállalat, Az album bemutatja a magyar sport hatalmak fejlődésének útját a felszabadulástól a helsinki olimpia aicső'éges napjáig. Színes és mélynyomású képek százai számolnak be az olimpia izgalmas epizódjairól. e

Éli „nevében“ tett vállalás - avagy miéit nem teilest imás a benvíiitési tervet

Leküzdötték a nehézségeket, adott szavukat valóraválíottók

A siófoki 71/4. számú Építőipari Vállalat polgárdi' .építkezésén soha nem haladt olyan gyorsan a munka, soha/ nem értek el olyan nagyszerű eredményeket, mint napjainkban, az országgyűlési választások .előestéjén. Az építkezés dolgozói nem ismernek nehézségeket, s Olyanokat küzdenek lé a választási békeversenyben, amire azelőtt nem lettek volna képesek. A 25 méter széles, 146 méteres raktár építkezésénél a/ választási békeverseny alatt zsaluzás! munkákat végeztek. E munkáknál az aláduc olásnál faanyagra van szükség. A négyszekciós építkezésen azonban csak az első szekciót tudták elkészíteni, mert a szállító vállalatok a másik háromhoz nem küldték meg a faanyagot- Ekkor mutatkozott az első akadály: leállnak a munkával és várnak az anyagra, vagy 'találnak olyan megoldást, amely lehetővé teszi a munka folytatását, ez volt a kérdés.

Éjtszakákat töltöttek munkával az építkezés vezetői, s a dolgozóik •aggódva figyelték: csak 'Sikerüljön, hiszen a fogadalom, a pártnak adott szó v-alóra váltása van veszélyeztetve. Kiá’iiot'ták a próbát. Elhatározták, hogy faanyag hiányában téglából készítik el a pilléreket. A leendő terhe-, lést és a tégla törési szilárdságát véve alapul elhatározták,, hogy a 40x80 cm-es ailapzatú 4 és félt méter magas pillérhez másodosztályú téglát és meszeshabarcsot használnak fel, ezzel megtakarítanak 25 köbméter faanyagot. Azóta már sor került a kivitelezésre. Felépítették a második szekció téglapi'llléreit, elhelyezték .az előregyártód: vasbeton gerendákat. A második szekción csaknem egészében befejezték a zsaluzást és

az egyik részén már a 'betonozási munkálatokat végzik.

Az építkezés dolgozói 'büszkék munkájukra, amellyel megalapozták fogadalmuk valóraváltását, büszkék vezetőikre, akik helyes megoldást találtak a nehézségek leküzdésére. Németh Jenő elv- társ, az építkezés volt munkavezetője — most a vállalat párttitkára — már régebben javasolta ezt a módszert. De .amíg faanyaggal rendelkeztek, nem került sor a kivitelezésre. Most Palkó vies István építésvezető és Németh Jenő elvtárs közösen dolgozták ki a tervet, s a kivitelezés eredmény- nyel járt. E módszerrel 28 munkanappal rövidítették meg az építkezés munkálatait, hiszen egyébként meg kellett vc.ina várni, míg az első szekció megköt, s csak utána kezdhették volna meg a másik szekció építését az elsőhöz felhasznált faanyaggal.

Jó munkát végzett a 9 tagú Vörös Csilláig kőművesbrig.ád, amely 140 'százalékos átiíigiteljesítimény- nyel dolgozott a választási béke- versenylben. A brigád tagjai pénzjutalomban részesültek, s a vándorzászló büszke tulajdonosai illettek. A segédmunkás brigádok köJ

zü! a 'Nádár segédmunkás brigád tűnt ki jó munkájával. A föld- és a ibetcnm unkáknál átlagosan 150—160 százalékot teljesítettek. Díszinósi Margit 14 tagból álló 'brigádja, amelyben 12 fiatal van, IO4" százalékos átlagteljesítményt ért eh

A polgáréi építkezés valameny- nyi dolgozója legjobb . 'tudásával járult hozzá az építkezés sikeréhez. Eredményeik emelője a párt, a népi demokrácia iránti szeretet, a pártnak adott szó valóraváltásá- ért 'érzett felelősség volt. A választási békeverseny kezdeteikor megfogadták, hoi-Jv a második negyedévben 22.000 forint értékű munkát végeznek terven felül. Ha nem barcoltrk volna ilyen következetesen a nehézségeik el-Se<ni nemcsak a fogadalmat, ide még a tervet sem 'tudták volna teljesíteni. Az építkezés dolgozói egyek voltak a munkában, a fogad.alom teljesítéséért vívott hahóban, s most megfogadták, hogy egyek lesznek az országgyűlési választásokra is. Jó munkájuk tudatában adják szavazatukat a Függetlenségi Népfrontra, további fejlődésünkre, a békére, a szocializmusra.

BÖLCSÖDÉ

A TERV IDEJE ALATT

1011*000

FORINTOS BERUHÁZÁSSAL ü BÖLCSŐDET LÉTESÍTETTÜNK. A BÖLCSŐDÉKBEN 235 KISGYERMEK N ÖVE K EDlK SZAKSZERŰ FELÜGYELET MELPopp Scndor egyénileg dolgozó parasztot jó munkájáért jelölték ismét képviselőnek

Papp Sándor 4 és fél holdas egyéni gazda, megyénk egyik képviselőjelöltje Kaposszerdahelyen lakik. A beadás teljesítésében, a mezőgazdasági munkákban mindig élenjár. A község dolgozó parasztjai szeretik, becsülik, szávára mindig hallgatnak. Méltóan érdemelte ki a dolgozók ‘bizalmát, amikor 1949-ben képviselőnek választották. Mint országgyűlési képviselő, sokat segített a tanácsoknak, a dolgozó parasztoknak. Bátran fordultak hozzá a parasztok problémáikkal. A szomszédos községekből1 is sokszor felkeresték Panp Sándort, aki mindig segített nekik, megoldást talált problémáikra, hiszen a népből való, a nép vá’aeztctt'a éa a nép érdekeit képviselte. Most Papp Sándort jó munkájáért ismét képviselőnek jelölték a dolgozók.

■* * *

Somogyvári Pál 8 holdas közép- paraszt, a falu egyik tekintélyes dolgozó parasztja, aki a beadás teljesítésében és a mezőgazdasági munkákban is mindig élenjár, a következőket mondja Papp Sándorról;

— Papp Sándort régóta ismerem, idevalósi a mi községünkbe, én is idevalósi vagyok, itt ás születtem. Mindig jó gazda hírében állt, becsületes ember. 1945-ben ő volt az első, aki a mérőléccel a határba ment a föMosztóbizottsáíg tagjaként, hogy a föld jogos tulajdonosainak kezébe kerüljön. 1945 óta tevékenyen résztvett a község ée- tének irányításában, mindig szem- előtt tartatta a dolgozó parasztok érdekeit. 1949-ben tudtuk, hogy jól választottunk, amikor őt jelöltük képviselőnek, megérdemelte a bizalmat, méltóan képviselte érdekünket az országgyűlésben. Bármikor, bármilyen problémával fordulunk hozzá, mindig segít, mindig megadja a helyes választ, hogyan oldjuk meg jól és biztosan. Mi, dolgozó parasztok bátran elmondhatjuk, hogy ismét jól jelöltünk, almikor Papp Sándort jelöltük, mert egészen biztos, hogy a következő négy évben is méltóan fogja képviselni érdekeinket az országgyűlésben.

% * *

Hegedűs János három és fél- holdas dolgozó paraszt a következőket mondja képviselőjelöltjükről:

— 1943 óta ismerem Papp Sándort, mindig jó hire volt a községben. Értett a földhöz és ismerte a szegényember életét Papp Sándor a felszabadulás után is mindig az é’enjáró gazdák között volt, figyelemmel kisértük mindig munkáját és követtük is jó kezdeményezéseit. Most is már egészévi beadását teljesítette tojásból, baromfiból és tejből. A mezőgazdasági munkákban is élenjár.

Tudjuk, hogy ilyen emberek valók most az országgyűlésbe, mint ő is, nem olyan urifélék, mint a múltban. Én is még egészen világosan emlékszem rá, hogy a képviselőjelölt a múltban a Pet- rocsek uraság volt Viisnyéről. Egyszer aztán jött hozzánk „bemutatkozni'“. ígérni, igaz, nem ígért semmit, de mi sem ígértünk ám neki semmit. N.m ígértük, hogy rászavazunk. Végül aztán azt mondta: „Ha szavaztok rám, ha nem, én akkor is képviselő leszek”. Ezt nem vontuk kétségbe, mert tudtuk, hogy valóiban úgy'lesz, de azután se láttuk többet.

Most egészen mások a képviselő- jelöltek, igazi paraszt- és munkásemberek, olyanok, akik amit -Ígérnek, azt meg is adják, ment tudják, hogy arra mind szüksége van a parasztnak.

Papp Sándorral, a mi képviselő- jelöltünkkel igen meg vagyunk elégedve, megérdemelte, hogy őt jelöltük 1949-ben és most is. Mindig közbejárt értük az országgyűlésben, segített mnden becsületes emberen, aki hozzáfordult. Én csak azt mondom, de a többiek is a faluban azt mondják, hogy ilyen képviselők kellenek nekünk és ezekre büszkén és bizalommal adjuk le szavazatunkat.

Jogos panaszaikról beszéltek a balatonkeresztúri dolgozó parasztok

Meglátogattam Baiatonikeresz- tur dolgozóit és a május 17"i választásokról; beszélgettem velük. Megkérdeztem, mi a véleményük ötéves tervünk eddigi alkotásairól és a második ötéves terv célkitűzéseiről. Kérdésemre a dolgozó parasztok elmondták, hogy tudják, mindez az ő életüket teszi szebbé. Nekik is van tervük, a 'közeljövőben kül'túrházat szeretnének építeni a községben — s ahogy beszélgettünk, érre minden lehetőségük meg is van.

A 'beszélgetés közben azt is elmondták, hogy a népnevelők állandóan látogatják és beadási tervük teljesítésére, a növényápolási munkák elvégzésére serkentik őket. Több olyan gazda van a községben, mint Kovács Ferenc, Kovács Viktor és Molnár József, akik állampolgári kötelességüknek határidő előtt eleget tettek. A dolgozók, akikkel beszélgettem, megfogadták, hogy vasárnap már korán reggel leszavaznak, mert azt akarják, hogy első legyen községük a szavazás befejezésében a járás területén.

De hibákat is vetették fel a község dolgozói. Elmondták, milyen fogyatékosságok vannak a ianács és egyes vállalatok munkájában. Ezek a panaszok jogosak 'és azonnali intézkedéseket követelnek. Többek között László Ist- váqné dolgozó parasztasszony elmondta, hogy az Ailatforgalmi égy hónap óta nem fizeti ki a tőle megvásárolt 'tehénnek a'z árát. 'Nyilvánvaló, hogy László István- mé jogosan panaszkodik és a vállalatnak azonnal orvosolnia kelt panaszát.

De bírálták a dolgozók a tanács munkáját is, személy szerint a tanácstitkár elv társat, aki sóik esetben helytelen magatartást tanú sít a dolgozók iránt. Fenyegeti őket, nem megengedhető hangon beszél velük, ahelyett, hogy türelmesen megmagyarázná az egyes rendeletek jelentőségét a dolgozóiknak. A halat ónk eresztúri tanács titkárnak változtatnia kell magatartásain, sokkal türelmeséb- ben kell foglalkoznia a dolgozó parasztokkal.

A baiatonkereszturi dolgozóknak a népnevelők megmagyarázták, de én is beszélgettem velük arról, hogy ezeket a hibákat a népi demokrácia törvényeinek megsértői, egyes fele'liőt- len személyek követték el ellenük. Megmagyaráztuk, hogy a jövőben is bátran tárják fel a hibákat, mert csak úgy van mód azok kijavítására. Természetesen a községi pár tsz érv jelnek és a tanácsnak is jobban kell támaszkod- niok a dolgozók véleményeire, javaslataira, hiszen csakis velük együtt tudják megoldani a soron- következő feladatokat.

Sási János