Somogyi Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-01 / 102. szám

NYOMOR, NÉLKÜLÖZÉS A KAPITALISTA ORSZÁGOKBAN Az angol dolgozók helyzete Komor és vigasztalan volt az el­múlt esztendő az egyszerű ango­lok milliói számára. Annál eredmé­nyesebb ,a gazdagok számára, akik­nek jövedelme ugrásszerűen növe­kedett. A háborús szerződések gazdag aratást jelentenek a (hadi­ipari ellenőrzése alatt 'tartó mon-o- |>oííi'S:ta csoíport számára. Az angol polgárok drága pénzen fizetik meg a koreai háborút: az egyre növek­vő' drágasággal. Lássuk, mit mondanak a számok, Az idei év elején az árak 1939-hez viszonyítva a kővetkezőképpen emelkedtek: tojás hatszorosra, marhahús több mint ötszörösre, gyümölcs háromszorosra, zöldség­féle hatszorosra, liszt több mint háromszorosra, Lewis, labourísia képviselő a pártámenitben kijelen­tette, hogy csupán tavaly a liszt 53—56, a húskonzervek több mint 30 százalékkal, a tea 53 százalék­kal, a szalonna 63 százalékkal, az olaj 20 százalékkal, a isajt 86 szá­zalékkal, a kenyér 25 százalékkal, a hús 21 százalékkal, a tej 19 szá­zalékkal drágult. Beköszöntött ,a tavasz, de az év­szakok mitsem változtatnak az an­gol dolgozók nehéz helyzetén, A konzervatív kormány semmi jót nem ígér a dolgozóknak. Sőt el­lenkezőleg, még jobban meg akar­ja. nyirbálni a lakásépítésre, egészségügyre előirányzott költ­ségvetési tételeket, A kormány -fnáris megszüntette sízámos élelmi­szer árának ellenőrzését, ami azt jelenti, hogy ezután a dolgozóknak mlég többet kell ezekért az áru­kért íízetfiiők. Az egyszerű angol azonban még arra sem gondolhat, hogy piaci áron vásárolhasson. Hi­szen közismert tény, hogy ,aiz em­berek milliói nem tudják megvá­sárolni nyomorúságos éleim'szer- adagjukat, amely a jegyek alapján járna nekik. Az angolok jelenleg hetente 113 gramm margarint, 57 .gramm olajat, 28 gramm sajtot, 2 tojást, 250 gramm húst kapnak. A nyomorúságos adagok ellenére ta­valy augusztusban 1 millió 848 ezer ember,, októberben 1 millió 926 ezer ember, decemberben pe­dig 2 miliő 3IS-ezer ember nem vásárolta meg húsadagját. Az aláb­bi tény is mutatja, hogy milyen ne­héz ,az élelmezési helyzet Angliá­ban. 1953 júniusban lesz II. Erzsé­bet koronázása és ezzel kapcsolat­írta : Ralph Parker ban az újságok világgá küríölték, hogy abban a hónapban az ango­lok „telleeheitiik magú kát". Számos javaslat - hangzott el arra vonatko­zólag, hogy mennyivel .emelik az élelmíszeradagofcat. És mi történt? Az élelmezésügyi miniszter nagy hangon bejelentette ,a parlament­ben, hogy az angolok a koronázás hónapjában nem kevesebb, mint 10 deka margarinnal és 1 font cu­korrá! többet kapnak! A londoni sajtó komoran ítéli meg az idei kilátásokat, s megjósolja, hogy- a dolgozók életszínvonala még to­vább süllyed, ,a gazdagok pedig még nagyobb nyereséget vágnak zsebre. Nem nehéz dolog kideríte­ni az angol nép egyae nagyobb mérvű elszegényedésének és az ország fokozódó gazdasági nehéz­ségeinek okait. A fegyverkezési hajsza, a háborús kiadások foko­zódása nehéz teherként nehezedik a dolgozók váSára. A háborús cé­lokra fordított kiadások az idén 174 millió fontsterlinggel -növeked­nek. Ugyanakkor 274 millió font­aié rl inggel -kevesebbet irányoznak élő polgári szükségletekre. A túlzott háborús kiadások alá- áis-s.ák Anglia gazdasági életét, nagy pénzügyi nehézségeket okoznak. Évrőí-évre növekszik az . állami költségvetés deficitje. Az angol kormánykörök, eleget téve az ámerókai imperialisták követelésé­nek, haditermelésre állítanak át fontos iparágakat, amelyeknek íer- ftié'keiit azelőtt exportálták. Az 'export csökkenésiét haladéktalanul követte az import csökkenése is, ami nagymértékben rontott a dol­gozó tömegek ellátásán. Ezih kénytelen elismerni Buff ler, angol pénzügyminiszter is, aki az „United States News and Wor]d Report“ című folyóiratmlak adott interjújában 'rámutatott, hogy ,,a fegyverkezés éppen azoknak az iparágaknak tartalékait emészti fel, amelyekhez exportunk legtöb­bet ígérő kilátásai fűződték“. Búit ler -azt sem tudta eltitkolni, hegy a fegyverkezési hajsza miatt csökken a lakosság életiszínvonala, ,,A fegyverkezési programmal kap­csolatban az angol kormány -szá­mára nem maradt más választás — ismerte ej. a miniszter, — mint hogy szigorú korlátozá'sokat vezessen be az országon belül a polgári szük­ségletek kielégítésére szolgáló tár­tál ék ok fel-has znál ásáb-an ‘ ‘.-Az angol ipar polgári szükség­letekre termelő ágai nejhez válsá­got élnek át. Számos textiilgyár-at bezárnak, -az emberek tízezreit ítélik munkanélküiiiségre. A válság nemcsak a textil-, konfekció- és bútoriparra, hanem más iparágra is kiterjed. Az angc! munkásosztály nem tö­rődik bele az uralkodó-körök poli­tikájába. Tavaly 9 millió szakszer­vezeti tag köve,télt 'béremelést. A vállalkozók azonban kategoriku­sam megtagadták a béremelést, s eh-he-z az luraíkodókörök és a re­akciós szakszervezeti vezetők tel­jes támogatását kapták meg. A jobboldali szakszervezeti főkolom­posok felhívása -ellenére-, akárcsak tavaly, most ás -a munkások milliói követelik a „bérek befagyasztásá­nak“ beszüntetését, harcolnak a fegyverkezési hajsza elten é-s kiáll­nak a demokratikus tábor orszá­gaival váló együttműködés mellett. Nyomorúságos a jugoszláv hadíárvák élete Moszkva. A „Za Szocialisztioslku Jugoíszfáviiju”, a jugoszláv 'hazafialk szövetségének Moszkvában megje­lenő lapjai írja: Títóélk ez év január elsejei ha­tállyal az öisszels -árvaháza,kát a vá­rosi é's .járási , ,-n ép'b-i zo Hsáigolk •gondozására bízta. Az „Oszlobo- gyenye“ című titóisia la:p február 28-i számából- kiderül, hogyan irá­nyítják a „néplb.ízioi-tságok“ a gond­jukra bízott árvah-ázakat. A 'lap -megírja: az úgynevezett „népbi- zotí'ságGÍk“ azzal ai céllal, hogy te­hermentesítsék magúikat .-a „túl sok kiadás alól, sorra feloszlatják az árváháza-kat". Hivatalos titóiista adatok szerint Jugoszláviában 78 ezer olyan badf árya éti, akiknek szülei a népi fel­szabadító harcokban esteik el. Ti- tó-ék ezek (közül mindössze 20 «e- r-et helyeztek -el árv-aliázatkban. A legitcbb hadiárvát azonban úgyne­vezett „ígyámíszülő'.khőz’’ adták ki, akilk mint ingyen tnumika erőt dol­goztatják őket. Igen -sok hadiárva sorsával senki sem törődik, A nyomor ország óban... A HAJNALI DERENGÉSBEN két férfi siető alakja tűnt fel a kis falut körülölelő erdőből, — Ej, — sóhajt 'jpi -az egyik —• milyen vígkedélyű ember volt He­ra, napokon keresztül' neve,ttü-nk tréfáim és most teljesen tönkre­ment. Mi a véleményed, P-etrovics? — fordult társához. — Lesz még belőle ember? — P-etrovics komo­ran válaszolt: - Lesz, biztosan lesz, csak előbb ki keli takarítani a szemetet, (ko-szt, 'ed ikeM söpörni Tit-of -és gálád bandájának az ural­mát. Hej, milyen volt ez -a (kis fa­lu! Tiszta kis házaival, virágos kertjeivel; ma piszok és -szemét mindenütt, udvarait felverte a gaz és a termőföldeik végeláthatatlan sora is gazt nevel. Hogy élnek itt-az emberek?! Minden jaj és pa­nasz. Az egyiknek a fiát, másiknak a férjét hurcolták el a banditák. — Te, — mondja Petrovie-s tár­sának, Mj-atnak — amikor arról kezdtem beszélni az esti gyűlésen, hogy él a párt és elküldte hozzánk képviselőjét, szinte mindíannyiuk- nak ragyogott az -arca. — Én azt is megfigyeltem — mondja Mjat, — amikor a Szovjetuniórói’j beszéltél és -arról a harcról, amit ia béke megvédéséért folytat, mindannyian egyszerre kiáltották: „Megvé-djük a békét!“ Mennyi nyomor, szenve­dés látszik az arcokon. Láttad I-ju­hár, hogy megtörte a szenvedés ezt a hajdan s-zép, derék -asszonyt? — VIGYÁZZ! -— szól hirtelen Petrovics és mag-a mellé rántva társát, Mj-atot, elfekszik egy nagy- törzsű fa mögött. Az erdőből 8—10 főnyi UDB-s csapat lopakodik elő, úgy jönnek, mint a prédára éhes farkasok. Az út szélién lefeküsznek az árokpart­ra, géppisztolyaikat magúk mellé fektetve leselkednek abba az irányba, ahonnét a két férfi -jött. — Vájjon kit várnak? —• kérdi csöndesen Mjait. — Biztosan bennünket — vála­szol Petrovics. — Csak ki árulhat­ta el, hegy gyűlést tartottunk? — Menjünk — szól Mjat- — vár­nak elvtár,salk, menjünk addig, míg észre nem ve-sznek bennün­ket. —- Lassan, hasoncsúszva visz- sza'húzódnak az erdőbe és elindul­nak a Drin-a felé, hogy találkozza­nak Q, megbeszélt helyen. A ke kai ég alatt minden zöldbe öltözött, rügyeiket bontogatják a fák, -s amerre haladnak, mindenütt az új élet, a feltámadó új ,étert ,le­heletét hozza a csendesen f-ujdo- gáló szél. Lassan eltűnik szemük elől ai falu, a ahogy kibiuiklkannák -az erdő túlsó szélén, meglátják társaikat: Mjatf, Szergejt és a 'többieket. — Bármienyire is -szeretnék meg­bénítani a pártolt, nem tudják — szólt Mjat. — Mint eddig minden évben, most is megünnepeljük má­jus 1 -ét­— Nézd, itt a kis Filipovics. Ugylátisziik őt állították ide őrnek — mondja Petrovics. — Áhá, már észre j's vett bennünket. Jó füle van — A fiú, amikor meglátja, kik jönnek,. nyugodtan vissz-aereszke­dik a földre és figyel tovább. Egy­re több és több ember gyűlt össze a ki-s erdei tisztáson, a szép Lenin és Sztálin 'kép előtt. Asszonyok, férfiak veirfvesen. Majd felcsendül az -égszínkék ég alatt az Intern,a- ci-o-málé. A kis tisztást körülölelő erdő ad -aláfestést az Inter,nacio- nálé daliamaiihoz. Egy szőke, magastermetű fiatal­ember áll fel éis beszélni kezd: — ÉVTIZEDEK ÓTA megtartjuk minden évben, az üldöztetéseik el­lenére, a nemzetközi miunlkásoisz- lá]y e nagy ünnepét. A második világháború után azt hittük, mi is szabadon ünnepelhetjük e napot. Jogfosztctts'ág, nyomor jutott osz­tályrészül népünknek és gyarmati sors, az amerikai imperialistáik gyarmatává süllyesztették Jugo­szláviái. Leleplezésük után egyre nyílt abban hozzáláttak az imperia­listák által diktált rablóterveiik végrehajtásához. Nyomóiba, putz tulá'sba taszítják népünket, eladták az országot. Ezen a május-i naipőn harcra hív mindenkit a párt. Harc­ra az elnyomók, a fasisztáik ellen. 'Most Anna, a partizánlány szó­lal tf'el: — ELVTÁRSAK! A fegyvert nem tettük (le és addig nem is tesszük le, miig népünket fel nem szabadít­juk. — Úgy van! — zúgták rá a töb­biek és hangos lett az erdő a par­tizánok daliától: „Mindent legyőz -a munkás.sereg, fa-siiszta hordáknak nincs kegyelem!“ Majd köriben le­telepedtek a kis tisztáson é's be­szélni kezdtek arról, hogyan élnek a felszabadult népek, . a Szovjet­unió né-pei éís a népi demokráciáik dolgozói. — Testvéri barátságban a fel­szabadult népeikkel dolgozni, küz­deni -az újért, a haladóért, ez a feladati, e,Ívtársaik — mondja Beí­ró vies. És mire a nap gazdag aranysuga­raival teleszórta a földet, elcsen­desedett ,a kis 'tisztás, a gyűlés részvevői visszamentek, iki az üzembe, ki ia bányába, iki községé­be. És mindenütt újra fellángoltak a harcok, a nép szabadságharcai. Zsurakovszki Mihály­Drágaság, munkanélküliség, növekvő nyomor Nyugat-Németországban A nyugatnémet sajtóból naponta értesülünk'a nyugatnémet hadirok­kantuk siralmas helyzetéről. Hom- bergben, Alsó-Rajna tartományban Friedrich Wieske, 3'8 éves 'hadi­rokkant ez év januárjában négy gyermekével a Rajnába vetette ma­gát, mert nem tudta gyermekei megélhetését biztosítani. A „Bremer Nachrichten1’ egyik riportja közli a következőket‘ „Kő- n-igslutterben egy ötgyermekes anya, aki egy szűk szobában lakik családjával, a polgármester dolgozó­szobájának ajtaja elé tette legki­sebb gyermekét. Duderstadtban. a göttingai körzetben egy elkesere­dett anya a lakásfeivatalba' vitte másféléves gyermekét és kijelentet­te. hogy gyermekét csak akkor vi­szi haza, ha rendes hajléket bizto­sítanak. számára. Nyugat-Németországban egyre emelkednek az árak. Még Olienhau- er, az áruló jobboldali szociálde­mokrata vezető, is kénytelen volt bevallani; „A munkások javarésze a létminimum határán, vagy a lét­minimum alatt él.” Az egyes fontosabb élelmiszerek ára 1950-tő! máig a következőkép- pen emelkedett; a kenyéré 63 szá­zalékkal, a zalbpehelyé 62 százalék­kal, a búzaliszté 57 százalékkal,^ a marha- és disznókusé 83 százalék­kal, a zöldségféléké 153 százalék­kal. 1952 októberében 10 százalékkal emelték a lakbért. Múlt év folya­mán 10—-25 százalékkal emelkedett a gáz- és villanydíj. * * * Nyugat-Németországban egyre emelkednek az adók. 1950-től 1952- ig 98 százalékkal emelkedett a jó- V d-elemadó. A nyugatnémet lakos­ságból kipréselt adókból nem ke­vesebb, mint 350 millió D-márkát fordít a kormány háborús készülő­désre. A nyugatnémet kormány egyre jobban megszorítja az adó­prést.-X- * -X­Nyugat-Németországban kétmil­lió munkanélküli van. Ezeni felül tízmillió lako3 segélyekből és jára­dékokból tengődik. AZ EGYESÜLT ÁLLAMÓK ADÓZÁSI „RENDSZERE“ (MTI). Az „U. S. News and World Report“, az amerikai mo- nopoílísítáik lapjai hosszú cikkben számol be a jeleímlegi amerikai adó- rendszerről. A cikikből nemcsak az derül :ki, hegy .az Egyesült Állam-ok 'hatalmas adóbevételeinek legna­gyobb része honnan -származik és mine 'költik, hanem az is, hogy Ei­senhower a választások ellőtt tett •ígéretei isillleniér-e miért nem akarja viíiteehalla-ni az adócisökkeniíést. Az ,,U, S. News and World Re­port“ a következőiket írja: j (Egy . családos -ember, akiinek 'évi ! jövedelme -ötezer dollár és aki ! 1939-ben 80 dollár .jövedelemadót ; fizetett-, ma már 844 dollárt fizet. Nyugat-Német ország Ilyen siralmas feárakklakásokh&n laknak a würtzburgi dolgozók százai Nyugat Németországban, Egyre súlyosabbá válik a trieszti dolgozók helyzete Az angoLairerikai megszállócsapatok jelenléte egyre nehezebb gaz­dasági és po íiikai helyzetei jicremi Triesztben. Napról-napra emelkedik az élelmiszer jé-s iparcikkek ára. Mind kevesebb a munkaalkalom a trieszti dolgozók számára. A munkások és haladó értelmiségiek, akik a békéért, Trieszt függetlenségéért harcolnak, megismerték az imperialisták igazi arculatét. Hata'mas Ameríka-elle Rés tüntetéseket rendeznek és követelik, hagyják el a megszálló csapatok Tríangol és amerikai megszálló ha A kép egy ilyen hatalmasaráayú Amerika ellenes tüntetést ábrázol. A tüntetést a katonai rendőrség véres tér-orral szüntette meg. A rendőrség véres támadása következtében egy munkás életét vesz­tette. Tiltakozásul a tüntetők hatalmas tömegekben vonultak az angol és amerikai megszálló hatóságok épületei éjé és {elfordí­tották az amerikai tehergépkocs kát, kórusban kiáltozva: „Le az angol, amerikai ímperíf Kzmussal, ki a megszálló csapatokkal!’1 Az ferner, ka--angol rr zgszállóctapzíok tűzet nyitottak a tüntetőkre. Az „Unite“, az Olasz Kommunista Párt lapja az amerikaiak tri­eszti fel epését a „nyugati demokrácia“ iskolapéldájának .tartja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents