Somogyi Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-01 / 102. szám
NYOMOR, NÉLKÜLÖZÉS A KAPITALISTA ORSZÁGOKBAN Az angol dolgozók helyzete Komor és vigasztalan volt az elmúlt esztendő az egyszerű angolok milliói számára. Annál eredményesebb ,a gazdagok számára, akiknek jövedelme ugrásszerűen növekedett. A háborús szerződések gazdag aratást jelentenek a (hadiipari ellenőrzése alatt 'tartó mon-o- |>oííi'S:ta csoíport számára. Az angol polgárok drága pénzen fizetik meg a koreai háborút: az egyre növekvő' drágasággal. Lássuk, mit mondanak a számok, Az idei év elején az árak 1939-hez viszonyítva a kővetkezőképpen emelkedtek: tojás hatszorosra, marhahús több mint ötszörösre, gyümölcs háromszorosra, zöldségféle hatszorosra, liszt több mint háromszorosra, Lewis, labourísia képviselő a pártámenitben kijelentette, hogy csupán tavaly a liszt 53—56, a húskonzervek több mint 30 százalékkal, a tea 53 százalékkal, a szalonna 63 százalékkal, az olaj 20 százalékkal, a isajt 86 százalékkal, a kenyér 25 százalékkal, a hús 21 százalékkal, a tej 19 százalékkal drágult. Beköszöntött ,a tavasz, de az évszakok mitsem változtatnak az angol dolgozók nehéz helyzetén, A konzervatív kormány semmi jót nem ígér a dolgozóknak. Sőt ellenkezőleg, még jobban meg akarja. nyirbálni a lakásépítésre, egészségügyre előirányzott költségvetési tételeket, A kormány -fnáris megszüntette sízámos élelmiszer árának ellenőrzését, ami azt jelenti, hogy ezután a dolgozóknak mlég többet kell ezekért az árukért íízetfiiők. Az egyszerű angol azonban még arra sem gondolhat, hogy piaci áron vásárolhasson. Hiszen közismert tény, hogy ,aiz emberek milliói nem tudják megvásárolni nyomorúságos éleim'szer- adagjukat, amely a jegyek alapján járna nekik. Az angolok jelenleg hetente 113 gramm margarint, 57 .gramm olajat, 28 gramm sajtot, 2 tojást, 250 gramm húst kapnak. A nyomorúságos adagok ellenére tavaly augusztusban 1 millió 848 ezer ember,, októberben 1 millió 926 ezer ember, decemberben pedig 2 miliő 3IS-ezer ember nem vásárolta meg húsadagját. Az alábbi tény is mutatja, hogy milyen nehéz ,az élelmezési helyzet Angliában. 1953 júniusban lesz II. Erzsébet koronázása és ezzel kapcsolatírta : Ralph Parker ban az újságok világgá küríölték, hogy abban a hónapban az angolok „telleeheitiik magú kát". Számos javaslat - hangzott el arra vonatkozólag, hogy mennyivel .emelik az élelmíszeradagofcat. És mi történt? Az élelmezésügyi miniszter nagy hangon bejelentette ,a parlamentben, hogy az angolok a koronázás hónapjában nem kevesebb, mint 10 deka margarinnal és 1 font cukorrá! többet kapnak! A londoni sajtó komoran ítéli meg az idei kilátásokat, s megjósolja, hogy- a dolgozók életszínvonala még tovább süllyed, ,a gazdagok pedig még nagyobb nyereséget vágnak zsebre. Nem nehéz dolog kideríteni az angol nép egyae nagyobb mérvű elszegényedésének és az ország fokozódó gazdasági nehézségeinek okait. A fegyverkezési hajsza, a háborús kiadások fokozódása nehéz teherként nehezedik a dolgozók váSára. A háborús célokra fordított kiadások az idén 174 millió fontsterlinggel -növekednek. Ugyanakkor 274 millió fontaié rl inggel -kevesebbet irányoznak élő polgári szükségletekre. A túlzott háborús kiadások alá- áis-s.ák Anglia gazdasági életét, nagy pénzügyi nehézségeket okoznak. Évrőí-évre növekszik az . állami költségvetés deficitje. Az angol kormánykörök, eleget téve az ámerókai imperialisták követelésének, haditermelésre állítanak át fontos iparágakat, amelyeknek íer- ftié'keiit azelőtt exportálták. Az 'export csökkenésiét haladéktalanul követte az import csökkenése is, ami nagymértékben rontott a dolgozó tömegek ellátásán. Ezih kénytelen elismerni Buff ler, angol pénzügyminiszter is, aki az „United States News and Wor]d Report“ című folyóiratmlak adott interjújában 'rámutatott, hogy ,,a fegyverkezés éppen azoknak az iparágaknak tartalékait emészti fel, amelyekhez exportunk legtöbbet ígérő kilátásai fűződték“. Búit ler -azt sem tudta eltitkolni, hegy a fegyverkezési hajsza miatt csökken a lakosság életiszínvonala, ,,A fegyverkezési programmal kapcsolatban az angol kormány -számára nem maradt más választás — ismerte ej. a miniszter, — mint hogy szigorú korlátozá'sokat vezessen be az országon belül a polgári szükségletek kielégítésére szolgáló tártál ék ok fel-has znál ásáb-an ‘ ‘.-Az angol ipar polgári szükségletekre termelő ágai nejhez válságot élnek át. Számos textiilgyár-at bezárnak, -az emberek tízezreit ítélik munkanélküiiiségre. A válság nemcsak a textil-, konfekció- és bútoriparra, hanem más iparágra is kiterjed. Az angc! munkásosztály nem törődik bele az uralkodó-körök politikájába. Tavaly 9 millió szakszervezeti tag köve,télt 'béremelést. A vállalkozók azonban kategorikusam megtagadták a béremelést, s eh-he-z az luraíkodókörök és a reakciós szakszervezeti vezetők teljes támogatását kapták meg. A jobboldali szakszervezeti főkolomposok felhívása -ellenére-, akárcsak tavaly, most ás -a munkások milliói követelik a „bérek befagyasztásának“ beszüntetését, harcolnak a fegyverkezési hajsza elten é-s kiállnak a demokratikus tábor országaival váló együttműködés mellett. Nyomorúságos a jugoszláv hadíárvák élete Moszkva. A „Za Szocialisztioslku Jugoíszfáviiju”, a jugoszláv 'hazafialk szövetségének Moszkvában megjelenő lapjai írja: Títóélk ez év január elsejei hatállyal az öisszels -árvaháza,kát a városi é's .járási , ,-n ép'b-i zo Hsáigolk •gondozására bízta. Az „Oszlobo- gyenye“ című titóisia la:p február 28-i számából- kiderül, hogyan irányítják a „néplb.ízioi-tságok“ a gondjukra bízott árvah-ázakat. A 'lap -megírja: az úgynevezett „népbi- zotí'ságGÍk“ azzal ai céllal, hogy tehermentesítsék magúikat .-a „túl sok kiadás alól, sorra feloszlatják az árváháza-kat". Hivatalos titóiista adatok szerint Jugoszláviában 78 ezer olyan badf árya éti, akiknek szülei a népi felszabadító harcokban esteik el. Ti- tó-ék ezek (közül mindössze 20 «e- r-et helyeztek -el árv-aliázatkban. A legitcbb hadiárvát azonban úgynevezett „ígyámíszülő'.khőz’’ adták ki, akilk mint ingyen tnumika erőt dolgoztatják őket. Igen -sok hadiárva sorsával senki sem törődik, A nyomor ország óban... A HAJNALI DERENGÉSBEN két férfi siető alakja tűnt fel a kis falut körülölelő erdőből, — Ej, — sóhajt 'jpi -az egyik —• milyen vígkedélyű ember volt Hera, napokon keresztül' neve,ttü-nk tréfáim és most teljesen tönkrement. Mi a véleményed, P-etrovics? — fordult társához. — Lesz még belőle ember? — P-etrovics komoran válaszolt: - Lesz, biztosan lesz, csak előbb ki keli takarítani a szemetet, (ko-szt, 'ed ikeM söpörni Tit-of -és gálád bandájának az uralmát. Hej, milyen volt ez -a (kis falu! Tiszta kis házaival, virágos kertjeivel; ma piszok és -szemét mindenütt, udvarait felverte a gaz és a termőföldeik végeláthatatlan sora is gazt nevel. Hogy élnek itt-az emberek?! Minden jaj és panasz. Az egyiknek a fiát, másiknak a férjét hurcolták el a banditák. — Te, — mondja Petrovie-s társának, Mj-atnak — amikor arról kezdtem beszélni az esti gyűlésen, hogy él a párt és elküldte hozzánk képviselőjét, szinte mindíannyiuk- nak ragyogott az -arca. — Én azt is megfigyeltem — mondja Mjat, — amikor a Szovjetuniórói’j beszéltél és -arról a harcról, amit ia béke megvédéséért folytat, mindannyian egyszerre kiáltották: „Megvé-djük a békét!“ Mennyi nyomor, szenvedés látszik az arcokon. Láttad I-juhár, hogy megtörte a szenvedés ezt a hajdan s-zép, derék -asszonyt? — VIGYÁZZ! -— szól hirtelen Petrovics és mag-a mellé rántva társát, Mj-atot, elfekszik egy nagy- törzsű fa mögött. Az erdőből 8—10 főnyi UDB-s csapat lopakodik elő, úgy jönnek, mint a prédára éhes farkasok. Az út szélién lefeküsznek az árokpartra, géppisztolyaikat magúk mellé fektetve leselkednek abba az irányba, ahonnét a két férfi -jött. — Vájjon kit várnak? —• kérdi csöndesen Mjait. — Biztosan bennünket — válaszol Petrovics. — Csak ki árulhatta el, hegy gyűlést tartottunk? — Menjünk — szól Mjat- — várnak elvtár,salk, menjünk addig, míg észre nem ve-sznek bennünket. —- Lassan, hasoncsúszva visz- sza'húzódnak az erdőbe és elindulnak a Drin-a felé, hogy találkozzanak Q, megbeszélt helyen. A ke kai ég alatt minden zöldbe öltözött, rügyeiket bontogatják a fák, -s amerre haladnak, mindenütt az új élet, a feltámadó új ,étert ,leheletét hozza a csendesen f-ujdo- gáló szél. Lassan eltűnik szemük elől ai falu, a ahogy kibiuiklkannák -az erdő túlsó szélén, meglátják társaikat: Mjatf, Szergejt és a 'többieket. — Bármienyire is -szeretnék megbénítani a pártolt, nem tudják — szólt Mjat. — Mint eddig minden évben, most is megünnepeljük május 1 -ét— Nézd, itt a kis Filipovics. Ugylátisziik őt állították ide őrnek — mondja Petrovics. — Áhá, már észre j's vett bennünket. Jó füle van — A fiú, amikor meglátja, kik jönnek,. nyugodtan vissz-aereszkedik a földre és figyel tovább. Egyre több és több ember gyűlt össze a ki-s erdei tisztáson, a szép Lenin és Sztálin 'kép előtt. Asszonyok, férfiak veirfvesen. Majd felcsendül az -égszínkék ég alatt az Intern,a- ci-o-málé. A kis tisztást körülölelő erdő ad -aláfestést az Inter,nacio- nálé daliamaiihoz. Egy szőke, magastermetű fiatalember áll fel éis beszélni kezd: — ÉVTIZEDEK ÓTA megtartjuk minden évben, az üldöztetéseik ellenére, a nemzetközi miunlkásoisz- lá]y e nagy ünnepét. A második világháború után azt hittük, mi is szabadon ünnepelhetjük e napot. Jogfosztctts'ág, nyomor jutott osztályrészül népünknek és gyarmati sors, az amerikai imperialistáik gyarmatává süllyesztették Jugoszláviái. Leleplezésük után egyre nyílt abban hozzáláttak az imperialisták által diktált rablóterveiik végrehajtásához. Nyomóiba, putz tulá'sba taszítják népünket, eladták az országot. Ezen a május-i naipőn harcra hív mindenkit a párt. Harcra az elnyomók, a fasisztáik ellen. 'Most Anna, a partizánlány szólal tf'el: — ELVTÁRSAK! A fegyvert nem tettük (le és addig nem is tesszük le, miig népünket fel nem szabadítjuk. — Úgy van! — zúgták rá a többiek és hangos lett az erdő a partizánok daliától: „Mindent legyőz -a munkás.sereg, fa-siiszta hordáknak nincs kegyelem!“ Majd köriben letelepedtek a kis tisztáson é's beszélni kezdtek arról, hogyan élnek a felszabadult népek, . a Szovjetunió né-pei éís a népi demokráciáik dolgozói. — Testvéri barátságban a felszabadult népeikkel dolgozni, küzdeni -az újért, a haladóért, ez a feladati, e,Ívtársaik — mondja Beíró vies. És mire a nap gazdag aranysugaraival teleszórta a földet, elcsendesedett ,a kis 'tisztás, a gyűlés részvevői visszamentek, iki az üzembe, ki ia bányába, iki községébe. És mindenütt újra fellángoltak a harcok, a nép szabadságharcai. Zsurakovszki MihályDrágaság, munkanélküliség, növekvő nyomor Nyugat-Németországban A nyugatnémet sajtóból naponta értesülünk'a nyugatnémet hadirokkantuk siralmas helyzetéről. Hom- bergben, Alsó-Rajna tartományban Friedrich Wieske, 3'8 éves 'hadirokkant ez év januárjában négy gyermekével a Rajnába vetette magát, mert nem tudta gyermekei megélhetését biztosítani. A „Bremer Nachrichten1’ egyik riportja közli a következőket‘ „Kő- n-igslutterben egy ötgyermekes anya, aki egy szűk szobában lakik családjával, a polgármester dolgozószobájának ajtaja elé tette legkisebb gyermekét. Duderstadtban. a göttingai körzetben egy elkeseredett anya a lakásfeivatalba' vitte másféléves gyermekét és kijelentette. hogy gyermekét csak akkor viszi haza, ha rendes hajléket biztosítanak. számára. Nyugat-Németországban egyre emelkednek az árak. Még Olienhau- er, az áruló jobboldali szociáldemokrata vezető, is kénytelen volt bevallani; „A munkások javarésze a létminimum határán, vagy a létminimum alatt él.” Az egyes fontosabb élelmiszerek ára 1950-tő! máig a következőkép- pen emelkedett; a kenyéré 63 százalékkal, a zalbpehelyé 62 százalékkal, a búzaliszté 57 százalékkal,^ a marha- és disznókusé 83 százalékkal, a zöldségféléké 153 százalékkal. 1952 októberében 10 százalékkal emelték a lakbért. Múlt év folyamán 10—-25 százalékkal emelkedett a gáz- és villanydíj. * * * Nyugat-Németországban egyre emelkednek az adók. 1950-től 1952- ig 98 százalékkal emelkedett a jó- V d-elemadó. A nyugatnémet lakosságból kipréselt adókból nem kevesebb, mint 350 millió D-márkát fordít a kormány háborús készülődésre. A nyugatnémet kormány egyre jobban megszorítja az adóprést.-X- * -XNyugat-Németországban kétmillió munkanélküli van. Ezeni felül tízmillió lako3 segélyekből és járadékokból tengődik. AZ EGYESÜLT ÁLLAMÓK ADÓZÁSI „RENDSZERE“ (MTI). Az „U. S. News and World Report“, az amerikai mo- nopoílísítáik lapjai hosszú cikkben számol be a jeleímlegi amerikai adó- rendszerről. A cikikből nemcsak az derül :ki, hegy .az Egyesült Állam-ok 'hatalmas adóbevételeinek legnagyobb része honnan -származik és mine 'költik, hanem az is, hogy Eisenhower a választások ellőtt tett •ígéretei isillleniér-e miért nem akarja viíiteehalla-ni az adócisökkeniíést. Az ,,U, S. News and World Report“ a következőiket írja: j (Egy . családos -ember, akiinek 'évi ! jövedelme -ötezer dollár és aki ! 1939-ben 80 dollár .jövedelemadót ; fizetett-, ma már 844 dollárt fizet. Nyugat-Német ország Ilyen siralmas feárakklakásokh&n laknak a würtzburgi dolgozók százai Nyugat Németországban, Egyre súlyosabbá válik a trieszti dolgozók helyzete Az angoLairerikai megszállócsapatok jelenléte egyre nehezebb gazdasági és po íiikai helyzetei jicremi Triesztben. Napról-napra emelkedik az élelmiszer jé-s iparcikkek ára. Mind kevesebb a munkaalkalom a trieszti dolgozók számára. A munkások és haladó értelmiségiek, akik a békéért, Trieszt függetlenségéért harcolnak, megismerték az imperialisták igazi arculatét. Hata'mas Ameríka-elle Rés tüntetéseket rendeznek és követelik, hagyják el a megszálló csapatok Tríangol és amerikai megszálló ha A kép egy ilyen hatalmasaráayú Amerika ellenes tüntetést ábrázol. A tüntetést a katonai rendőrség véres tér-orral szüntette meg. A rendőrség véres támadása következtében egy munkás életét vesztette. Tiltakozásul a tüntetők hatalmas tömegekben vonultak az angol és amerikai megszálló hatóságok épületei éjé és {elfordították az amerikai tehergépkocs kát, kórusban kiáltozva: „Le az angol, amerikai ímperíf Kzmussal, ki a megszálló csapatokkal!’1 Az ferner, ka--angol rr zgszállóctapzíok tűzet nyitottak a tüntetőkre. Az „Unite“, az Olasz Kommunista Párt lapja az amerikaiak trieszti fel epését a „nyugati demokrácia“ iskolapéldájának .tartja.