Somogyi Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-12 / 109. szám

Éljen a munkásság, parasztság, értelmiség testvéri szövetsége: a Magyar Függetlenségi Népfront! I A MAGYAR DOLGO ZÓK PÁR TJA,,M EGYE 1 PÄRT B IZOTTSÁGÁM AK LA P X. évfolyam, 109. szám.­ARA 50 FILLÉR Kedd, 1953 május 12. „Legyen e választás békés, szocialista új új győzelmek, új sikerek forrása“ Egy héttela szóikul magyar nép történelmének nagy eseménye, május 17-e, az ország gyűlési választás dott « Magyar Függetlenségi Nép­front választási nagygyűlést hívott össze Budapesten, a Kossuth La­jos- téren, A hatalmas, ünnepien feldíszített teret zsúfolásig megtöltik Bir dapépt dolgozói. Az énekszóval, zászlók aliatt felvonuló sokszázezres tömeg j&m is fér el a téren — az emberáradat megtölti a környező utcákat, egészen a Szabadság-térig terjed. A tér felett szüntelenül zúgnak a béke, a munka jelszavai — a választás üAiu-pére készülő nép jelszavai. A 'tér minden irkából for­ró lelkesedéssel száll az üdvözlés a Magyar Függetlenségi Népfront vezetőéneje.. a nagyszerű győzelmeinket szervező Mßgynr Dolgozók Pártja felé. Az országház lépcsőjén felállított díszemelvény felett Lenin és Sztálin, alatta Rákosi elv társ arcképe. Az emelvénytől baba, az or­szágház homlokzatán G. M. Malenkov, L. P. Béri ja, V. M. Molotov és K. J. Vorosilov elvtársak arcképei. A jobboldalon Dobi István, Gerő Ernő, Farkas Mihály és Révai József elvtársai'A arcképeit helyez­ték el. A vörös és nemz&tiszínü zászlókkal díszített homlokzaton ott vannak a Magyar Függetlenségi Népfront prdgrammjáit hirdető jel­szavak is. Szűnni nem akaró'éljenzés és tapsvihar, újra, meg újra pivihar- zó lelkesedés köszönti a magyar nép első képviselőjelöltjét, Rákosi Má­tyás elvtársat, aki 10 órakor foglalja el helyét a dísz emelvényen. A dér percekig visszhangzik a húrrátái, a Rákosi elvtársat üdvözlő kiáltásoktól. A díszemelvényen helyet foglal az MDF Politikai Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának számos tagja, több kiváló tudósunk, művészünk, sztahanovistánk . A Himnusz elhangzása után Földvári Rudolf elvtárs. a Buda­pesti Pártbizottság titkára, a Magyar Függetlenségi Népf ront buda­pesti bizottságának ■efni&e nyitotta meg a választási nagygyűlést, majd Dobi István elvtárs kezdi meg felszólalását. DOBI ISTVÁN ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtársak! Választásokra készül az ország népe. Számbavcsszük eredmé­nyeinket,. népünk győzelmeinek hosszú sorát. Számbavesszük a tennivalókat is, eljövendő győzel­meink kivívásának útját. Enged­jék meg, hcigy e nagy számbavétel­ből kiemeljek egy tényezőt: a munkások és parasztok szövetsé­gét, amely népünk minden győzel­mének alapja volt és marad. Év­századokig a magyar paraszt min­den hősies erőfeszítése, hogy le­rázza magáról az urak igáját, hiá­bavaló volt, mert nem volt hű és odaadó szövetségese. Ma már az egész dolgozó pa­rasztság előtt világos, hogy a; mun­kásosztályban megtalálta azt a kö­vetkezetes harcostársat, aki biz­tos kézzel vezeti előre aj felemel­kedésnek útján. Meggyőzte erről a felszabadulás, amelyet a nemzet közj munkásmozgalom első roham- brigádjának, a Szovjetuniónak és dicső hadseregének köszönhetünk; meggyőzte erről a földosztás, amely mindörökre visszajuttatta a földet azoknak, akik megművelik — a dolgozó parasztoknak; meg­győzte erről a néphatalpm győzel me hazánkban, amelynek gyakor­lásában a munkásosztály mellett résztvesz a dolgozó parasztság is; meggyőzte • erről a sokoldalú gon­doskodás, amelyben a népi de­mokrácia évek óta részesíti a dol­gozó parasztságot. Amíg a magyar városok a tőké­sek kezén voltak, addig nálunk 'is elnyomta, ki'Uzsorázta a város a fa­lut. Mióta a magyar városók a munkásosztály, a dolgozó nép ke­zén vannak, azóta a városból szün­telenül áramlik a segítség a falu dolgozói felé. A falu népe bizal­matlanul tekintett a városra, amiig ott a bankárok és tőkések ural­kodtak, akik utolsó tulajdonából kiforgattak sokszázezer dolgozó parasztot és a gyűlölt kuiákot tá­mogatták. Ma a város anyagilag és erkölcsileg segíti a falut, a modern technika és a kultúra vívmányait viszi a falura. Ezéít a mi paraszt­ságunk bizalommal tekint a város fele. A munkások és dolgozó parasz­tok harci szövetsége ' a régi rend­szer ellen, a föld, a gyár, az ország birtokbavételéért mindinkább mély I és melegebb barátsággá válik az I ötéves tervek és a szocializmus j megvalósításáért folyó küzdelem­ben. A magyar parasztok milliói mindenekelőtt a népi állami hata­lom iránti hűséggel tesznek hitet e barátság mellett. Egyre növekszik azoknak az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak a száma, akik példásan tesznek eleget állami kötelezettsé­geiknek, határidőre és gondosan végzik el a mezőgazdasági munká­kat, mintaszerűen gondozzák állet, ja lkat. Az -egyéni gazdáknak é-s a ter­melőszövetkezeti parasztságnak egyaránt köszönhetjük, hogy az el­múlt évi súlyos aszály ellenére is biztosítani tudtuk az ország élelme­zését. ' A munkás-paraszt szövet­ség mellett-tesz hitet termelőszö­vetkezeti parasztságunk, amely felismerte, hogy a mezőgazdaság szocialista útja a dolgozó paraszt­ság számára a jómód és a kultúrált élet útja, egész népünk számára a •közellátási kérdéseik végleges meg­oldásának útja. Büszkék vagyunk, hogy ma már közel 340.000 parasztosa] ád lépett önként erre az útra és 2,600.000 hold szántóföidön folytat nagyüze­mi igazdál'kodást. De továbbra is őrködünk azon, hogy a termelő- szövetkezetek fejlesztésénél szigo­rúan betartsák az önkéntességet, mert a munkásosztály — ahogyan a népfront választási felhívása hangsúlyozza — nemcsak a ter­melőszövetkezetekben egyesült pa­rasztságnak, hanem az egész dol­gozó parasztságnak szövetségese és barátja. A közös építőmunka lázában el­választhatatlanul egybeforr a ma gyár munkás és a magyar paraszt, a választáson szavazatával csak megerősíti, amit az életben, min dennapi alkotómunkájában meg­valósít. Ezért biztosak vagyunk : minden honfitársunk, minden be­csületes magyar ember magáévá teszi a Magyar Függetlenségi Nép­front fogadalmát, hogy úgy, mint eddig, ezután is szent kötelességé­nek tartja óvni, szilárdítani, fej­leszteni a munkásosztály és a dol­gozó parasztság szövetségét. Az erős munkás-paraszt szövetség ái- líimrendünk alapja, amelyet megvé­delmeztünk népünk ellenségeinek minden támadásával szemben -a múltban és védelmezni fogunk a Rákosi Mátyás eivtárs beszéde a budapesti választási nagygyűlésen Amikor Rákosi elvtárs a mikro­fon elé lép. végigzúg a taps vihar j az egész Kossuth-téren, s a környe­ző utcákban, ahol a térre netm féről tömegek állnak. A zászlók magasba emelkedne!:, s, lengetik őket a. zász­lótartó kezek, ezer és ezer lengő nemzetiszínü és vörös zászló kö­szönti Rákosi élvtársat. Zúg, har­sán az éljenzés, a taps. s akkor is csak lassan ül el. amikor Rákosi elvtárs megkezdi beszédét. Kedves E]vtársak! Budapest Dolgozói! Engedjék meg, hogy mielőtt is­mertetném azokat a célkitűzése­ket, melyek^ megvalósítása a meg- váj.isztandó országgyűlés feladata lesz, visszapillantsak az 1949 óta eltelt időre. Négy éve indultunk első ízben egységesen választásra a Magyar Függetlenségi Népfront­ban egyesült, hazafias demokrat tikus -erők. Ezen a választáson már csak a dolgozó nép fiai voltak a je­löltek. Gróf, nagybirtokos, bankár, s a nép egyéb -ellensége -már nem volt köztük. Ha most visszatekin­tünk a négv év alatt megtett útra, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a demokratikus evők összefogása beválj és a népfront i:s beváltotta mindazt, amit Ígért. (Taps.) A népfront fő választási jelsza­va négy évvel ezelőtt így hangzott: ,,A munkásosztály vezetésével, szövetségben a dolgozoparasztsäg- gaí a népi demokrácia útján előre, a szocialista Magyarországért!“ A függetlenségi népfront hangoztatta a béke megvédésének szükségessé­gét és teljes erővel aláhúzta hűsé­gét fel-szabadítór.khoz, -a hatalmas Szovjetunióhoz. (Taps. „Szovjet- m.iigyar barátság!" felkiáltások.) Az elmúlt négy évben a Magyar Népköztársaság viszonya a Szov­jetunióhoz mélyebb, bensősége­sebb lett. Erősödtek a baráti szá­lak, amelyek bennünket a népi de­mokráciákhoz, köztük a győzelmes harcokban létrejött Kínai Népköz- társasághoz is fűztek. Törhetetlen ■és egységes volt népünk kiállása a béke megvédésének kérdésében. Hűek maradtunk ahhoz a jelszó hoz, hogy: „Hazánk nem rés, ha­nem erős bástya a béke frontján.“ (Nagy taps.) Mik voltak négy évvel ezelőtt legfontosabb gazdasági kérdé­seink? Hároméves tervünk befeje­zése és első ötéves tervünk előké­szítése állott akkor figyelmünk központjában. A hároméves tervünk h.atmil- liárd forint beruházást tűzött ki célul. Ez a célkitűzés akkor oly merésznek látszott, hogy. 'az ellen­ség megvetően „kommunista pr opaganda - bíöf fnek " nyilvánítot­ta És mégis a/ magyar dolgozó nép lelkesedése é:s szorgalma -ezt a ter­vet két év és öt hónap alatt -túltel­jesítette. A hároméves terv tapasz­talatai alapján már bátrabban ha­ladtunk: ötéves tervünk beruházá­saira 35 milliard forintot irányoz­tunk elő. Ez a szám is olyan nagy­nak látszott, hogy szükség volt a kétkedőkkel és szkeptikusokkal szemben annak bizonyításárai hogy tervünk megalapozott, reális. Azóta ezt a számot ismételten meg kellett emelni, mert kiderült, hogy lehetőségeink és tartalékaink sok­kal nagyobbak, mint ahogy hittük. Az elmúlt három esztendő alatt népgazdaságunkba 40 milliárd fo­rintot fektettünk be, többet, mint az ötéves terv eredeti összegét. A terv öt év alatt kívántai meg­duplázni. acéltermelésünket, szén- termelésünket, viliamosenergiat ér­ni elésün-ket. Mindezt a célkitűzést vem öt, hanem három esztendő alatt valósítottuk meg. Megvaló­sult az a -célkitűzésűnk is, hogy ha­zánk iparosodó mezőgazdasági or­szágból, fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá, 'változ­zék. Gyáriparunk a műit év végén lliár-o m:s zo rannyf termelt már, mint a háború előtti utolsó békeév­ben. Ennek a tőkés viszonyok közt elképzelhetetlen gazdasági fejlő­désnek kellő értékelésénél tekin­tetbe kell venni azt, hogy az el­múlt négy esztendő közül 1950-ben c. termés a közepesen alul volt, a múlt évben -pedig a fagy, az aszály és a korán beállott szokatlanul bő őszi esők következtében termé­sünk rosszabb volt. mint a.z uiolsó évtizedekben bármikor. Azt a célkitűzésünket, amely az iipari munkásság számát öt év alatt 300 ezerre] kívánta növelni, már három év alatt teljesítettük. Ezzel megszünt-etitük a dolgozókat sújtó legsúlyosabb csapást, a -munkanél­küliséget. Jelenlek egy egy terv­evünkben a munkaerő növekedése jóval meghaladja a 200 ezer főt. Az elmúlt négy év alatt a társadalom- biztosításban részesülők száma 1,650.000-irel nötf és ma népünk majdnem 60 százaléka részesül szo­ciális biztosításban. Törvényt hoz­tunk az anya- és csecsemővé de .lemről: a többgyermekes szülők családi pótlékát három év alatt megíh áro rnszoro ztűk. Fe] számo 11 uk a háborús gazdálkodás maradvá­nyát, & jegyrendszert. Az ötéves terv első három évében a falusi és üzemi kultúrotthonok, mozik, nép­könyvtárak ezreit létesítettük. S végül, de nem utolsósorban, létre­hoztuk ‘néphadseregünket, békénk ■és szocaliistia jövőnk őrzőjét. (Hosz- szan,tartó, lelkes taps.) Azt hiszem ,elvtársiak, hogy ezek­re az eredményekre joggal lehet büszke a magyar dolgozó népi (Nagy taps,) ifi Négy 'esztendő nem nagy idő egy nemzet történetében és mégis e rövid néhány év alatt hazánk töb­bet fejlődött és változott, mint azelőtt bosszú (évtizedek során. Ez a változás nemcsak gazdasági és kulturális téren jelentős, hanem népünk összetételiét is meg­változtatta. Megváltozott szocialis­ta. építésünk derékhada, nagyszerű munkásosztályunk. Ez a változás elsősorban számbeli növekedésben jelentkezik, örökre eltűnt a mun­kanélküliség réme, eltűnt a Hor- thy-ídek .hárommillió koldusa, meg­szűntek a köpködők, az ember- píacoik. Míg a kapitalista országok­ban az állandó munkanélküliség tovább gyötri -ai dolgozókat, addig nálunk — és hozzátehetem, a többi népi demokráciában is — az egyik legnagyobb probléma, hogy honnan vegyük az új .munkásokat. Dé nemcsak számbelileg nőtt rneg e négy esztendő alatt az ipari munkásság, hanem öntudafában, szaktudásában és kultúrájában is. Elég rámutatni arra, hogy jelenleg több mint 70.000 sztahanovistánk van, ami bizonysága- annak, hogy munkásosztályunk egyre nagyobb része közeiMi meg szakismeretben és tudásban a műszaki értelmisé­get, Ma már ott tartunk, hagy ipa- rostianulónaik mindinkább csak olyan fiatalokat veszünk fel,' akik elvégezték az áltálánoisiskola nyolc osztályát. Azok a -munkások, akik ma a mi ipari .tainműhelyeinkből ki kerülnek, úgy tudás,, mint általános műveltség tekintetében messze fe­lette állanak a kapitalista idők inasaiból lett segédeiknek. A mun­kásosztály ma már nem az, ami négy -évvel ezelőtt volt. Ma művel­tebb, tanultabb, magabiztosabb és öntudatosabb. Négy esztendővel ezelőtt a vá­lasztások idején még külön szüksé­gesnek tartottuk aláhúzni -azt, hogy a magyar munkásosztály nem­csak hivatott vezetője dolgozó né­pünknek, de hivatásának meg is tud felelni. Az -elmúlt négy év a felszabadulás óta eltelt időnek a fele. Ez a négy esztendő minden felmerült kérdéssel kapcsolatban igazolta, hogy munkásosztályunk (Folytatása a 2. oldalon.) jövőben is. A munkás paraszt szö­vetség közé ver éket, aki a nép -állama nevében a dolgozó paraszt­sággal önikényeskedik. Rajta le­szünk, hogy kedvét szegjük a mun kás paraszt szövetség e megrontói na,k és megszilárdítsuk a törvé­nyességet a nép államában. Budapest Dolgozói! Tisztelt Nagygyűlés! Csak egyet emeltem ki azok közül a tényezők közül, amelyeknek megváltozott életünket köszönhetjük. Minden sikerünk elő­feltétele .és alapja a legdöntőbb té­nyező -— a Szovjetunió barátsága- Népünk ezen a választáson is meg akarja mutatni: rendíthetetlen hű­séggel áll a Szovjetunió mellett, amely rendíthetetlenül és követke­zetesen támogatja a magyar füg­getlenség, a magyar nép felemel­kedésének ügyét. A második tényező — a Magyar I Dolgozók Pártja-. Az elmúlt nyolc év kemény munkája csak azért ho­zott ilyen gazdag gyümölcsöt, mert népünk; élén olyan harcedzett párt áll, mint a Magyar Dolgozók Párt­ja, mert országunk ügyeit olyan -bölcs, előrelátó és szilárd kor mányza t irányítja, mint a mi kor­mányunk, mert népünk élén olyan kipróbált vezető áll, mint a mi Rákosi elvtársunk. Rákosi Mátyás elvtárstól elválaszthatatlanok nagyszerű vívmányaink, az ő neve az a zászló, amely körül egyetlen egységes táborban egyesül az egész magyar nép. Rákosi Mátyás elvtársat a magyar dolgozók forró szeretete és mély tisztelete övezi, mert benne látja békénk nagy har­cosát, <a független szabad életün­ket biztosító békéét, amely népünk 1 legdrágább kincse. Nem férhet két­ség ahhoz, hogy az előttünk álló választáson népünk még egysége­sebben tömörüli pártunk, kormány­zatunk, Rákosi Mátyás körül, hogy ez a választás új győzelem és új -erőforrás lesz -azon az úton, ame lyen diadalra visszük a Magyar Függetlenségi Népfront progr-amm- ját, a béke, ,a munka, a jólét, a fel­em elk e d'és pr ogrammját, Éljen a munkásság, parasztság, értelmiség testvéri szövetsége, a Magyar Függetlenségi Népfront 1 Éljen nepünk bölcs vezére, a béke első magyar harcosa, Rákosi Má­tyás elvtársi — fejezte be beszédét a nagygyűlés részvevőinek lelkes tapsa közepette Dobi István elv- társ. Ezután Rákosi Mátyás elvtárs lé­pett az emelvényre.

Next

/
Thumbnails
Contents