Somogyi Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-31 / 126. szám

AZ ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS ORSZÁGÁBÓL Egy éves a Lenin-csaiorna, a kommunizmus első hatalmas alkotása Egy évvel ezelőtt, 1952 május 31-én a Volga—Don csatorna ki­ásott medrében a Volga vize ösz- szeölelkezett a Don hullámaival. A történelmi jelentőségű esemény je­lezte a világnak, hogy a szovjet nép — a párt és a kormány veze­tésével — három évi hősies mun­kával befejezte a százé gy k i 1 o m ét er hosszú Volga—Don hajózható csa­torna építését. A csatorna, melyet a Szovjet­unió Minisztertanácsa éa a (Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnöksé­gének rendeletére V. I. Leninről nevezték el. az egész szovjet nép alkotása. Az építkezésen közvetle­nül munkálkodó dolgozókon kívül az uráli és szibériai gyárak mun­kásai, a sztálingrádi kohászok, a csuvas fakitermelők csakúgy hozzá­járultak a nagy mű felépítéséhez, mint a novoroszijszki cementbá­nyászok, vagy 3t szovjet tudomány legkiválóbb dolgozói. Kommuniz­must építő szovjet emberek tehet­sége, akarata és munkaereje, az élenjáró szovjet technika, az egész ezQvjetország kimeríthetetlen erő­forrásai teremtették meg a csator­nát. Egy éve, hogy megvalósult a nagy sztálini természetátalakító terv egyik szakasza: a Szovjetunió európai részében lévő valamennyi tepgár egyetlen hatalmas vízszál­lítási'rendszert alkot. A munkála­tok böfejezé-e ugyanis biztosította a Fehér-, a Balti- és KaspHenger összefüggő víziközlekedési rend­szerbe való egyesítését az Azovi- és a .Fekete-tengerrel. Ilymódon Moszkva, a Szovjetunió szíve öt tenger kikötője lett, e a vüág leg­hosszabb kontinensén épített ízi- útján hatalmas ütemben indult meg a gazdasági javak tömeges szállítása. De az új alkotásnak nemcsak ennyi a gazdasági jelentősége: a Lenin-csatorna megváltoztatja- a Volga és a Don között - elterülő sztyeppék arculatát is. A csatorna, valamint a Donnal egy hatalmas- gát építésével létesített cimljansz- kajai tenger óriási víztárolója an­nak az ezer é.g ezer kilométerre nyúló öntözöcsatornaháíóza'tnak. amely éltető vizet hord az aszályos félsivatagi területekre. Már az el­múlt évben lehetővé vált az első százezer hektár föld öntözése. Az elkövetkező években újabb hatszáz- ötvenezer hektár földet öntöznek és jelentős vízellátásban részesíte­nek a rosztovi és sztálingrádi te­rületen mintegy kétmillió hektár aszályos földet. A Volga—Don csatorna • vízével öntözött területekről a ezovjetor- szág további egymilliókétszázöt- venezer tonna búzát, százhatvan­ezer tonna rizst és más nagymeny- nyiségű . mezőgazdasági terméket kap évente. A virágzásnak induló föld.ken gyors ütemben épülnek a A V. 1. Lenin nevét viselő Volga—Don hajózható csatornán már kora tavasszal megindult a hajózás. A vontatóhajók különböző terhekkel megrakott uszályokkal haladnak kérésitől a csatornán. A képen.- a cimljanszkajai ten ger öblénél. J. V. Sztálin szobra a V. I. Lenin bejárni gyönyörű új városok, melyek:! a cimljanszkajai vízierőmű lát el roppant mennyiségű villamosener- giával. Égy évvel erelőtt a csatorna épí­tőinek legkiválóbb];’i nyomban a létesítendő Turkmé.i csatornához siettek, ahol már javában folytak az előkészítő munkálatok. Igen, a ha j ózha 16 Vol g a—D on-csato ma iánál. szovjet nép fáradhatatlanul gaz- da ítja hazáját, újabb és újabb al" kotá3Qjikal hozza közelebb ragyogó holnapját, a kommunizmust. E diadalmas holnap fényét vetítik előre az építkezések' melyek lan­kadatlan lendülettel folynak a nagy szovjetország roppant térsé- í vein & Új tudományom módszer a mezőgazdasági növények migasabb terméshozamáért Hathat-e ugyanaz az anyag külön­bözőképpen, sőt homlokegyenest el­lentétesen egy növényre? Lehetsé­ges-e, hogy egy és ugyanazon anyag hol serkenti a növény fejlődését, hol megállítja a növényt fejlődésé­ben, hol meg méregként hat rá? A tudomány ismer ilyen anyagot. Nem is egy, sok ilyen anyag van. Ez;ek a — növekedést fokozó, ille­tőleg növekedést szabályozó — nö­vényi hormonok. J. V. Rakityin szov­jet professzor bebizonyította, hogy ezekftek az anyagoknak hatása lé­nyegében nem más, mint a növényi szervezet -— elsősorban védekezés jellegű — reakciója. Ha idegen anyag kerül a növény szöveteibe, a növényi szervezet mintegy mozgósít­ja belső erőit, hogy semlegesítse az idegen anyag behatását. Ennek kö­vetkeztében normális anyagcseréje is megváltozik. A dialektikus materializmus szem­szögéből nézve a kívülről ellentétes­nek látszó- jelenségek, mint például a serkentés, a gátlás és a mérgezés, egyetlen egységes fiziológiai folyamat különböző láncszemei. A szervezet sikeresen veszi fel a harcot a mikro­szkopikus nagyságú idegen anyag­gal, s anyagcseréjének fokozásával megszünteti hatását. Ám ha többet viszünk be a növénybe az idegen anyagból, gyengül az anyagcsere, a növekedés megakad, még nagyobb adaggal pedig már nem tud megbir­kózni a növény s mérgezésben el­pusztul. A Szovjetunió Tudományos Aka­démiája növényfiziológiai intézeté­ben nemrég mesterségesen állítottak elő ilyen növényi hormonokat, s hozzáfogtak gyakorlati alkalmazá­sukhoz is. Felvetődött egy probléma. Évről-évre több paradicsomfajtát ismerünk. Különösen a bőventermő paradicsomfajták száma szaporodik. Vájjon lehetne-e nemesítés helyett a kémia segítségével fokozni a pa­radicsom termésátlagát? A melegházakban nevelt paradi­csom virágainak jelentős része le­hullik. Már pedig a lehullott virág­ból nem lesz termés. A növényfiziológiai intézet dolgo­zói végetvetettek ennek a jelenség­nek. A paradicsomot az általuk elő­állított anyag oldatával bepermetez­ték. Ettől a paradicsom virágai nem hullottak le, hanem fejlődtek, za­matosabbak lettek, s a szokottnál vagy két héttel korábban értek be. Az ilyen korán beérett paradicsom nagyobb, sokkal több leve van és ízesebb a közönségesnél, több benne a tápláló anyag, csak a legritkább esetben van benne mag. Szabad ta­lajon szintén eredményes kísérlete­ket végeztek az oldattal. Mivel magyarázható ez a „csoda”? A növény védelmi reakciójával, melynek következtében a virágokba fokozottabban áradt a tápláló anyag. A terméskezdemények nem hul­lottak le, megmaradtak, s meggyor­sult a terméskialakulás. Mennyire van szükség ebből a csodálatos porból? Hektáronként mintegy 2—10 grammra, 200 liter vízben feloldva! Az eredmény azonban csak az ag­rotechnikai előírások gondos betar­tasd esetén mutatkozik. Ebből is kitűnik, hogy senmiesetre sem hol­mi titokzatos „istenek eledeléiről van szó, aminek az idealista növény-' fiziológusok látják, mert ebben az esetben önmagában elég lenne a kí­vánt eredmény elérésére. Kora ős'szel az alma- és körtefák gyakran roskadoznak a még éretlen gyümölcs súlya alatt. Hullik az éretlen gyümölcs és estében többet is lever. A lehullott gyümölcs meg­sérül és gyorsan romlik. Egyes faj­táknál sokszor a termés egyharma- da vész így kárba. Hogyan lehetne elejét venni e gyümölcshullásnak? Hiszen nem lehet odakötni a fá­hoz! Kiderül, hogy mégis oda lehet \ kötni. Ha szedés előtt 10—15 nap­pal az előbbi készítmény valamivel telítettebb oldatával permeteznek, az alma és körte beérik az ágon, szin­te várja, hogy kosárral menjenek érte. A burgonyacsírázás meggátlása ne­héz, drága és nem mindig sikerül. A növényfiziológiai intézet készít­ménye itt is segít. Földdel keverve vékonyan behintik a gumókat, s azok mintegy „megdermednek”: akár pin­cében, akár gödörben, akár verem­Készüljünk fel idejében a nagy nyári dologidőre ALKALMAZZUK A GYORSCSÉPLÉS!! írta: Nyikoláj Bredjuk, a bereznyanai gépállomás Sztálin-díjas cséplőgépkezeloje Több esztendeje dolgozom mint cséplőgépvezető és szeretném is­mertetni módszereimet, amelyek segítségévei gépcsoportom már 141 tonna gabonát is kicsépelt egy nap alatt! A cséplésnél 1949-ben az ara­tás előtt alkalmaztuk először az óraütemtervet. Gépcsoportunk ak­kor egy „M. K.—1100“ cséplőgép­ből és egy ,.H. T. Z.“ traktorból állt. A „Pracja" kolhozban dolgoz­tunk és a 24 tonna előirányzattal szemben napi 62 tonna gabonát csépeltünk ki. Később ez a szám 82, majd 132 tonnára emelkedett. A következő évben már napi 141 tonnás cséplési csúcseredményt is elértünk. Nézzük meg, hogyan? Á „Pracja“ kolhoz vezetősége és pártszervezete megteremtette szá­munkra a zökkenőmentes munka összes feltételeit. A gabonát a cséplőhelyek közelében rakták asz- tagba. Mindegyik asztag húsz ton­na gabonát tartalmazott. Az" óraütemterv szerinti cséplés­nél a kévék adogatása a cséplő­gépbe egyidejűleg kétoldalról tör­ténik. Ez lehetőséget ad a cséplő- dob egyenletes megterhelésére. Mind n műszakban négy dobkeze- lőt állítottunk be, akik óránlcint párosával váltották egymást. A kétoldalról történő kéveadoga- tásnál háromszorannyi gabona jut a dobra, mint az egyoldalas ado­gatásnál. A cséplésnél mindkét mű­szakban húsz-húsz adogató dolgo­zik. Ezek láncban állnak fel az asz­talok mentén és egymásnak ado­gatják a kévéket a kéveWígókig és onnan a dobkezelőkig. A cséplőgép így minden percben 70 kg, tehát másodpercenkint több mint egy kilogramm gabonát csépel. Ezért van az, hogy az óra-ütemterv pontos betartása, valamennyi kol­hozparaszt egybehangolt. üte­mes munkája a siker el­engedhetetlen feltétele. A kolhoz- vezetőség brigádunkhoz olyan kol­hozparasztokat osztott be akik % ár az elmúlt években' is a mi gép­csoportunknál dolgoztak és tökéle­tesen elsajátították a gyorscséplés technikáját. Ebből is láthatjuk, hogy a gyors­cséplés jó előkészítése nemcsak a gépek időbeni megjavítására és ‘tö­kéletesítésére szorítkozik,, hanem igen fontos szerepe van ebben a munkaerő jó elosztásának és a he­lyes munkaszervezésnek is. A ko­csisok és kazalrakók, a kéveadoga- tók, a gépészek és traktorvezetők, a gabonát a -begyüjtőállomásra szállító gépkocsivezetők csak együt­tesen tudják bztosítani a munka folyamatosságát. Ha például egy lány, aki a szalmát hordja el a szalmarázótói. csak egy perccel is tovább marad el, máris felhalmo­zódik a szalma és zavarni fogja a többiek munkáját. És így van ez mindenben. De visszatérve magára a cséplésre : hogy az adogató asztalnál elhelyez­hessük a két dobkezelőt, a két ki­segítőt és a két kévevágót, különle­ges elrendezést eszközöltünk. A cséplőgép előterét kibővítettük, a hajtószíjak oldalára pedig két asz­talkáit állítottunk. A cséplőgép tér melékenys,égének további növelését különböző szerkezeti változtatások révén értük el. Pl. hogy a markolós elevátor sebességét meggyorsítsuk, 20 milliméterrel nagyobbra vettük a halj tótárcsát, úgy, hogy a tárcsa ra gumírozott szalagból készült varratot erősítettünk. Megállapí­tottuk, hogy a eséplés gyorsaságú* ra b efolyással van: a motortól a cséplőgépig érő hajtószíj hossza. Ajánlatos tehát 13—15 méterre hosszabbítani a szíjat, miáltal meg- • szűnik annak húzódása és növek­szik a cséplőgép termelékenysége. Hogy a gyorscséplésnél ne legyen gabonaveszteség,' a szalmarázóból kivettük a keresztlapok egyrészét és ritkítottuk a pótszalmarázó ros­táját is. Minden második lapot ki­vettünk belőle. Ezt a műveletet még a cséplőgép javításakor elvé­geztük. A gyorscséplésnél a legfárasz­tóbb munkafolyamat a szalma és- a pelyva ö.sszeszedése. Négy embert állítottunk be arra. hogy a szalma­rázó alól összeszedjék a szalmát. Ezek párosával dolgoznak és szin­tén’óránként váltják egymást. Saját tapasztalataim alapján győződtem meg arról, hogy a gyorscséplés módszerének alkalma­zása révén a kiesépeit .gabona min­den tonnája után jelentős munka­erőmegtakarítást érhetünk el; csőkké az üzemanyagfogyasztás, nő a gép termelékenysége és meg­rövidül a csépié® ideje. Gépcsoportunk gépkezelői a „PÁcja1’ kolhoz dolgozóival együtt az idén is .gondosan felké­szülnek az óraütemterv szerinti gyorscséplésro. Az összszövetségi „Artyek“ gyermeküdülő A délvidéki nap forró sugarai be­ragyogják az örökzöld növénnyel bo­rított partvidéket. Illatos magnóliák, leanderek, ciprusok borítják a me­redek tengerpartot. A gyönyörű épü­letek kitárt ablakain át, a széles sátrakba behatol a tengeri hullám­törés zaja. Énekhang, vidám gyer­meki nevetés és az úttörőkürt sza­va hallatszik... A Krim déli tengerpartjának egyik legszebb helyén, közvetlen a Fekete-tenger partján fekszik az „Artyek“, a V. M. Molotov nevét vi­selő összszövetségi úttörőtábor és gyermeküdülő. Az „Artyek”-ben 4 tábor van: egy a fiúk, egy a lányok, egy vegyes az alsóbb osztályú isko­lások részére és egy sátortábor az idősebb fiúk számára, A Szovjetunió valamennyi köztár­saságában élő úttörők és iskolások ezrei üdülnek itt egész évben és használják ki a krimi természet cso­dálatos gyógyító erejét. Az „Ar­tyek" táboraiban találkozhatunk orosz és grúz, kazah vagy ukrán, turkmén és lett gyermekekkel. Ide­jönnek üdülni a népi demokratikus országokból is a gyermekek. Vala­mennyien egybeforrt baráti család­ként élnek itt. Strandok és parkok, hata’ más gyü­mölcsös, sportpályák, mozi, könyv­tár, műszaki szertár és az „Artyek” Számos egyéb épülete áll a gyerme­ben van a burgonya, nem csírázik ki. Olyan helyeken, ahol későtava­szi fagyok szoktak lenni, a készít­mény segítségével „késleltetni” le­het a rügyfakadást a gyümölcsfákon, így a gyümölcsfák csak a fagyve­szély elmúltával kezdenek virágzani. E mesterséges készítménynek gyomirtó hatása is van. Ha repülő­gépről tízszerte telítettebb oldatával permeteznek, mint a paradicsom vi- rághullatást-megelőző permetezése kék rendelkezésére. Az artyeki tá­bor lakóinak élete nagyszerűen van szervezve. A gyermekek egész nap szabad levegőn tartózkodhatnak. A délvidéki napfény és a tenger áldá­sos hatása, a lebilincselő játékok, sportversenyek és kirándulások ér­dekessé és hosszú időre emlékezetes­sé teszik a tábori tartózkodást. Az „Artyek”-ben megtaláljuk a fiatal technikusok körét; ahol külön dolgoznak a hajóépítők, repülőgép­modellezők, fényképészek és asztalo­sok körei. A lányoknak is megvan­nak a maguk szórakozásai — és hí­meznek, horgolnak, virágokat és já­tékokat készítenek. A gyermekek emlékezetében so­káig élnek az artyeki tábortüzek. A sötétlő tengerrel és a gyönyörű kri­mi természettel a háttérben magas­ra csap fel a hatalmas tábortűz láng­ja. A ragyogó vörös színű láng szik­racsomókat szór a bársonyos délsza­ki ég felé és megvilágítja a nézőté­ren elhelyezkedett artyekiakat, a városból érkező vendégeket, a közeli üdülőkből és szanatóriumokból jött látogatókat. A gyermekek észre sem veszik, hogy elmúlt a táborban töltött üdü­lés ideje. Napbarnított, megerősö­dött gyermekek indulnak hazafelé, hogy újult erővel kezdjenek hozzá a tanuláshoz. esetén, a borbála-fűhöz hasonló széleslevelű gyomok martalékává lett búzaföldeken a gyom elpusztul, a búzának pedig semmi baja nem történik. Olyan marad a permete­zés után, mintha gondosan kigyom­lálták volna. Ezt a módszert ezért vegyi gyomirtásnak nevezik. A fel­ismertetett módszereket a Szovjet­unióban a laboratóriumi kísérleteken túl már a mindennapi gyakorlatban is kezdik alkalmazni.

Next

/
Thumbnails
Contents