Somogyi Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-31 / 126. szám
AZ ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS ORSZÁGÁBÓL Egy éves a Lenin-csaiorna, a kommunizmus első hatalmas alkotása Egy évvel ezelőtt, 1952 május 31-én a Volga—Don csatorna kiásott medrében a Volga vize ösz- szeölelkezett a Don hullámaival. A történelmi jelentőségű esemény jelezte a világnak, hogy a szovjet nép — a párt és a kormány vezetésével — három évi hősies munkával befejezte a százé gy k i 1 o m ét er hosszú Volga—Don hajózható csatorna építését. A csatorna, melyet a Szovjetunió Minisztertanácsa éa a (Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének rendeletére V. I. Leninről nevezték el. az egész szovjet nép alkotása. Az építkezésen közvetlenül munkálkodó dolgozókon kívül az uráli és szibériai gyárak munkásai, a sztálingrádi kohászok, a csuvas fakitermelők csakúgy hozzájárultak a nagy mű felépítéséhez, mint a novoroszijszki cementbányászok, vagy 3t szovjet tudomány legkiválóbb dolgozói. Kommunizmust építő szovjet emberek tehetsége, akarata és munkaereje, az élenjáró szovjet technika, az egész ezQvjetország kimeríthetetlen erőforrásai teremtették meg a csatornát. Egy éve, hogy megvalósult a nagy sztálini természetátalakító terv egyik szakasza: a Szovjetunió európai részében lévő valamennyi tepgár egyetlen hatalmas vízszállítási'rendszert alkot. A munkálatok böfejezé-e ugyanis biztosította a Fehér-, a Balti- és KaspHenger összefüggő víziközlekedési rendszerbe való egyesítését az Azovi- és a .Fekete-tengerrel. Ilymódon Moszkva, a Szovjetunió szíve öt tenger kikötője lett, e a vüág leghosszabb kontinensén épített ízi- útján hatalmas ütemben indult meg a gazdasági javak tömeges szállítása. De az új alkotásnak nemcsak ennyi a gazdasági jelentősége: a Lenin-csatorna megváltoztatja- a Volga és a Don között - elterülő sztyeppék arculatát is. A csatorna, valamint a Donnal egy hatalmas- gát építésével létesített cimljansz- kajai tenger óriási víztárolója annak az ezer é.g ezer kilométerre nyúló öntözöcsatornaháíóza'tnak. amely éltető vizet hord az aszályos félsivatagi területekre. Már az elmúlt évben lehetővé vált az első százezer hektár föld öntözése. Az elkövetkező években újabb hatszáz- ötvenezer hektár földet öntöznek és jelentős vízellátásban részesítenek a rosztovi és sztálingrádi területen mintegy kétmillió hektár aszályos földet. A Volga—Don csatorna • vízével öntözött területekről a ezovjetor- szág további egymilliókétszázöt- venezer tonna búzát, százhatvanezer tonna rizst és más nagymeny- nyiségű . mezőgazdasági terméket kap évente. A virágzásnak induló föld.ken gyors ütemben épülnek a A V. 1. Lenin nevét viselő Volga—Don hajózható csatornán már kora tavasszal megindult a hajózás. A vontatóhajók különböző terhekkel megrakott uszályokkal haladnak kérésitől a csatornán. A képen.- a cimljanszkajai ten ger öblénél. J. V. Sztálin szobra a V. I. Lenin bejárni gyönyörű új városok, melyek:! a cimljanszkajai vízierőmű lát el roppant mennyiségű villamosener- giával. Égy évvel erelőtt a csatorna építőinek legkiválóbb];’i nyomban a létesítendő Turkmé.i csatornához siettek, ahol már javában folytak az előkészítő munkálatok. Igen, a ha j ózha 16 Vol g a—D on-csato ma iánál. szovjet nép fáradhatatlanul gaz- da ítja hazáját, újabb és újabb al" kotá3Qjikal hozza közelebb ragyogó holnapját, a kommunizmust. E diadalmas holnap fényét vetítik előre az építkezések' melyek lankadatlan lendülettel folynak a nagy szovjetország roppant térsé- í vein & Új tudományom módszer a mezőgazdasági növények migasabb terméshozamáért Hathat-e ugyanaz az anyag különbözőképpen, sőt homlokegyenest ellentétesen egy növényre? Lehetséges-e, hogy egy és ugyanazon anyag hol serkenti a növény fejlődését, hol megállítja a növényt fejlődésében, hol meg méregként hat rá? A tudomány ismer ilyen anyagot. Nem is egy, sok ilyen anyag van. Ez;ek a — növekedést fokozó, illetőleg növekedést szabályozó — növényi hormonok. J. V. Rakityin szovjet professzor bebizonyította, hogy ezekftek az anyagoknak hatása lényegében nem más, mint a növényi szervezet -— elsősorban védekezés jellegű — reakciója. Ha idegen anyag kerül a növény szöveteibe, a növényi szervezet mintegy mozgósítja belső erőit, hogy semlegesítse az idegen anyag behatását. Ennek következtében normális anyagcseréje is megváltozik. A dialektikus materializmus szemszögéből nézve a kívülről ellentétesnek látszó- jelenségek, mint például a serkentés, a gátlás és a mérgezés, egyetlen egységes fiziológiai folyamat különböző láncszemei. A szervezet sikeresen veszi fel a harcot a mikroszkopikus nagyságú idegen anyaggal, s anyagcseréjének fokozásával megszünteti hatását. Ám ha többet viszünk be a növénybe az idegen anyagból, gyengül az anyagcsere, a növekedés megakad, még nagyobb adaggal pedig már nem tud megbirkózni a növény s mérgezésben elpusztul. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája növényfiziológiai intézetében nemrég mesterségesen állítottak elő ilyen növényi hormonokat, s hozzáfogtak gyakorlati alkalmazásukhoz is. Felvetődött egy probléma. Évről-évre több paradicsomfajtát ismerünk. Különösen a bőventermő paradicsomfajták száma szaporodik. Vájjon lehetne-e nemesítés helyett a kémia segítségével fokozni a paradicsom termésátlagát? A melegházakban nevelt paradicsom virágainak jelentős része lehullik. Már pedig a lehullott virágból nem lesz termés. A növényfiziológiai intézet dolgozói végetvetettek ennek a jelenségnek. A paradicsomot az általuk előállított anyag oldatával bepermetezték. Ettől a paradicsom virágai nem hullottak le, hanem fejlődtek, zamatosabbak lettek, s a szokottnál vagy két héttel korábban értek be. Az ilyen korán beérett paradicsom nagyobb, sokkal több leve van és ízesebb a közönségesnél, több benne a tápláló anyag, csak a legritkább esetben van benne mag. Szabad talajon szintén eredményes kísérleteket végeztek az oldattal. Mivel magyarázható ez a „csoda”? A növény védelmi reakciójával, melynek következtében a virágokba fokozottabban áradt a tápláló anyag. A terméskezdemények nem hullottak le, megmaradtak, s meggyorsult a terméskialakulás. Mennyire van szükség ebből a csodálatos porból? Hektáronként mintegy 2—10 grammra, 200 liter vízben feloldva! Az eredmény azonban csak az agrotechnikai előírások gondos betartasd esetén mutatkozik. Ebből is kitűnik, hogy senmiesetre sem holmi titokzatos „istenek eledeléiről van szó, aminek az idealista növény-' fiziológusok látják, mert ebben az esetben önmagában elég lenne a kívánt eredmény elérésére. Kora ős'szel az alma- és körtefák gyakran roskadoznak a még éretlen gyümölcs súlya alatt. Hullik az éretlen gyümölcs és estében többet is lever. A lehullott gyümölcs megsérül és gyorsan romlik. Egyes fajtáknál sokszor a termés egyharma- da vész így kárba. Hogyan lehetne elejét venni e gyümölcshullásnak? Hiszen nem lehet odakötni a fához! Kiderül, hogy mégis oda lehet \ kötni. Ha szedés előtt 10—15 nappal az előbbi készítmény valamivel telítettebb oldatával permeteznek, az alma és körte beérik az ágon, szinte várja, hogy kosárral menjenek érte. A burgonyacsírázás meggátlása nehéz, drága és nem mindig sikerül. A növényfiziológiai intézet készítménye itt is segít. Földdel keverve vékonyan behintik a gumókat, s azok mintegy „megdermednek”: akár pincében, akár gödörben, akár veremKészüljünk fel idejében a nagy nyári dologidőre ALKALMAZZUK A GYORSCSÉPLÉS!! írta: Nyikoláj Bredjuk, a bereznyanai gépállomás Sztálin-díjas cséplőgépkezeloje Több esztendeje dolgozom mint cséplőgépvezető és szeretném ismertetni módszereimet, amelyek segítségévei gépcsoportom már 141 tonna gabonát is kicsépelt egy nap alatt! A cséplésnél 1949-ben az aratás előtt alkalmaztuk először az óraütemtervet. Gépcsoportunk akkor egy „M. K.—1100“ cséplőgépből és egy ,.H. T. Z.“ traktorból állt. A „Pracja" kolhozban dolgoztunk és a 24 tonna előirányzattal szemben napi 62 tonna gabonát csépeltünk ki. Később ez a szám 82, majd 132 tonnára emelkedett. A következő évben már napi 141 tonnás cséplési csúcseredményt is elértünk. Nézzük meg, hogyan? Á „Pracja“ kolhoz vezetősége és pártszervezete megteremtette számunkra a zökkenőmentes munka összes feltételeit. A gabonát a cséplőhelyek közelében rakták asz- tagba. Mindegyik asztag húsz tonna gabonát tartalmazott. Az" óraütemterv szerinti cséplésnél a kévék adogatása a cséplőgépbe egyidejűleg kétoldalról történik. Ez lehetőséget ad a cséplő- dob egyenletes megterhelésére. Mind n műszakban négy dobkeze- lőt állítottunk be, akik óránlcint párosával váltották egymást. A kétoldalról történő kéveadoga- tásnál háromszorannyi gabona jut a dobra, mint az egyoldalas adogatásnál. A cséplésnél mindkét műszakban húsz-húsz adogató dolgozik. Ezek láncban állnak fel az asztalok mentén és egymásnak adogatják a kévéket a kéveWígókig és onnan a dobkezelőkig. A cséplőgép így minden percben 70 kg, tehát másodpercenkint több mint egy kilogramm gabonát csépel. Ezért van az, hogy az óra-ütemterv pontos betartása, valamennyi kolhozparaszt egybehangolt. ütemes munkája a siker elengedhetetlen feltétele. A kolhoz- vezetőség brigádunkhoz olyan kolhozparasztokat osztott be akik % ár az elmúlt években' is a mi gépcsoportunknál dolgoztak és tökéletesen elsajátították a gyorscséplés technikáját. Ebből is láthatjuk, hogy a gyorscséplés jó előkészítése nemcsak a gépek időbeni megjavítására és ‘tökéletesítésére szorítkozik,, hanem igen fontos szerepe van ebben a munkaerő jó elosztásának és a helyes munkaszervezésnek is. A kocsisok és kazalrakók, a kéveadoga- tók, a gépészek és traktorvezetők, a gabonát a -begyüjtőállomásra szállító gépkocsivezetők csak együttesen tudják bztosítani a munka folyamatosságát. Ha például egy lány, aki a szalmát hordja el a szalmarázótói. csak egy perccel is tovább marad el, máris felhalmozódik a szalma és zavarni fogja a többiek munkáját. És így van ez mindenben. De visszatérve magára a cséplésre : hogy az adogató asztalnál elhelyezhessük a két dobkezelőt, a két kisegítőt és a két kévevágót, különleges elrendezést eszközöltünk. A cséplőgép előterét kibővítettük, a hajtószíjak oldalára pedig két asztalkáit állítottunk. A cséplőgép tér melékenys,égének további növelését különböző szerkezeti változtatások révén értük el. Pl. hogy a markolós elevátor sebességét meggyorsítsuk, 20 milliméterrel nagyobbra vettük a halj tótárcsát, úgy, hogy a tárcsa ra gumírozott szalagból készült varratot erősítettünk. Megállapítottuk, hogy a eséplés gyorsaságú* ra b efolyással van: a motortól a cséplőgépig érő hajtószíj hossza. Ajánlatos tehát 13—15 méterre hosszabbítani a szíjat, miáltal meg- • szűnik annak húzódása és növekszik a cséplőgép termelékenysége. Hogy a gyorscséplésnél ne legyen gabonaveszteség,' a szalmarázóból kivettük a keresztlapok egyrészét és ritkítottuk a pótszalmarázó rostáját is. Minden második lapot kivettünk belőle. Ezt a műveletet még a cséplőgép javításakor elvégeztük. A gyorscséplésnél a legfárasztóbb munkafolyamat a szalma és- a pelyva ö.sszeszedése. Négy embert állítottunk be arra. hogy a szalmarázó alól összeszedjék a szalmát. Ezek párosával dolgoznak és szintén’óránként váltják egymást. Saját tapasztalataim alapján győződtem meg arról, hogy a gyorscséplés módszerének alkalmazása révén a kiesépeit .gabona minden tonnája után jelentős munkaerőmegtakarítást érhetünk el; csőkké az üzemanyagfogyasztás, nő a gép termelékenysége és megrövidül a csépié® ideje. Gépcsoportunk gépkezelői a „PÁcja1’ kolhoz dolgozóival együtt az idén is .gondosan felkészülnek az óraütemterv szerinti gyorscséplésro. Az összszövetségi „Artyek“ gyermeküdülő A délvidéki nap forró sugarai beragyogják az örökzöld növénnyel borított partvidéket. Illatos magnóliák, leanderek, ciprusok borítják a meredek tengerpartot. A gyönyörű épületek kitárt ablakain át, a széles sátrakba behatol a tengeri hullámtörés zaja. Énekhang, vidám gyermeki nevetés és az úttörőkürt szava hallatszik... A Krim déli tengerpartjának egyik legszebb helyén, közvetlen a Fekete-tenger partján fekszik az „Artyek“, a V. M. Molotov nevét viselő összszövetségi úttörőtábor és gyermeküdülő. Az „Artyek”-ben 4 tábor van: egy a fiúk, egy a lányok, egy vegyes az alsóbb osztályú iskolások részére és egy sátortábor az idősebb fiúk számára, A Szovjetunió valamennyi köztársaságában élő úttörők és iskolások ezrei üdülnek itt egész évben és használják ki a krimi természet csodálatos gyógyító erejét. Az „Artyek" táboraiban találkozhatunk orosz és grúz, kazah vagy ukrán, turkmén és lett gyermekekkel. Idejönnek üdülni a népi demokratikus országokból is a gyermekek. Valamennyien egybeforrt baráti családként élnek itt. Strandok és parkok, hata’ más gyümölcsös, sportpályák, mozi, könyvtár, műszaki szertár és az „Artyek” Számos egyéb épülete áll a gyermeben van a burgonya, nem csírázik ki. Olyan helyeken, ahol későtavaszi fagyok szoktak lenni, a készítmény segítségével „késleltetni” lehet a rügyfakadást a gyümölcsfákon, így a gyümölcsfák csak a fagyveszély elmúltával kezdenek virágzani. E mesterséges készítménynek gyomirtó hatása is van. Ha repülőgépről tízszerte telítettebb oldatával permeteznek, mint a paradicsom vi- rághullatást-megelőző permetezése kék rendelkezésére. Az artyeki tábor lakóinak élete nagyszerűen van szervezve. A gyermekek egész nap szabad levegőn tartózkodhatnak. A délvidéki napfény és a tenger áldásos hatása, a lebilincselő játékok, sportversenyek és kirándulások érdekessé és hosszú időre emlékezetessé teszik a tábori tartózkodást. Az „Artyek”-ben megtaláljuk a fiatal technikusok körét; ahol külön dolgoznak a hajóépítők, repülőgépmodellezők, fényképészek és asztalosok körei. A lányoknak is megvannak a maguk szórakozásai — és hímeznek, horgolnak, virágokat és játékokat készítenek. A gyermekek emlékezetében sokáig élnek az artyeki tábortüzek. A sötétlő tengerrel és a gyönyörű krimi természettel a háttérben magasra csap fel a hatalmas tábortűz lángja. A ragyogó vörös színű láng szikracsomókat szór a bársonyos délszaki ég felé és megvilágítja a nézőtéren elhelyezkedett artyekiakat, a városból érkező vendégeket, a közeli üdülőkből és szanatóriumokból jött látogatókat. A gyermekek észre sem veszik, hogy elmúlt a táborban töltött üdülés ideje. Napbarnított, megerősödött gyermekek indulnak hazafelé, hogy újult erővel kezdjenek hozzá a tanuláshoz. esetén, a borbála-fűhöz hasonló széleslevelű gyomok martalékává lett búzaföldeken a gyom elpusztul, a búzának pedig semmi baja nem történik. Olyan marad a permetezés után, mintha gondosan kigyomlálták volna. Ezt a módszert ezért vegyi gyomirtásnak nevezik. A felismertetett módszereket a Szovjetunióban a laboratóriumi kísérleteken túl már a mindennapi gyakorlatban is kezdik alkalmazni.
