Somogyi Néplap, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-31 / 126. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1953 május 31. Az Ausztriai Szovjet Tájékoztatási Szolgálat közleménye Becs. (TASZSZ.) Az Ausztriai Szovjet Tájékoztatási Szolgálat május 28-án a következő közleményt adta1 ki: V. P. Szviridov altábornagy, a Szovjetunió ausztriai főbiztosa fo gadta Julius Raab kancellárt és a következő nyilatkozatot tette: „A szovjet kormány jóindulatúan megvizsgálta az osztrák kormánynak azt a javaslatát, amely az , Ybbs-Persenbeug“ vizierőmű építkezés vagyontárgyainak az osztrák kormánynak való eladáséira vonatkozik. E vagyontárgyak — mint Ausztriában lévő volt német vagyontárgyak — a Szovjetunió tulajdonába mentek át. A .szovjet kormány elhatározta, hogy az osztrák gazdaság számára szükséges vizierőmű építésének meggyorsításához való hozzájárulás céljóiból az osztrák kormánynak az említett vagyontárgyak eladására vonatkozó kérését, az általa javasolt feltételek mellett teljesíti. Az osztrák kormány képviselőivel a szerződés aláírására a Szovjetunió részéről az Ausztriában lévő szovjet javak igazgatóságát bízták meg. V. P. Szviridov főbiztos és Julius Raab szövetségi kancellár a két felet érdeklő több más kérdést is m: gtárgyalt. * A „Pravda" május 24-i cikkének • koreai visszhangja Peking. (Uj-K'wa.) A ,jNodon Színműn“, a Koreai Munkapárt Lapja a „Pravda” május 24-*i „A jelenlegi nemzetközi helyzetről“ című cikkévé] kapcsolatban hangsúlyozza; A Szovjetunió — híven Sztálin békepolitikájához — tettekkel bizonyítja be. hogy a nemzetközi vitás kérdések békés rendezését és az-egyetemes béke' megszilárdítását óhajtja. A Szovjetunió határozott béke- politikája;. teljes mértékben visszatükröződik a koreai kérdésben, amely próbaköve lett több más ország külpolitikájának. A ,,Nodon Színműn’1 végül hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió békepolitikája — teljesen összhangban áll az emberiség érdekeivel. A „Mincsu Csőszön’“ hangsúlyozza: A „Pravda“ május 24-i cikke újból világosan megmutatja, hogy kik azok, akik tettekkel törekednek a béke megvalósítására és arra, hogy gyorsan enyhítsék a jelenlegi nemzetközi feszültséget. A „Pravda“ kikké* kétségtelenül buzdítás és bátorítás a világ népei számára, amelyek hőn óhajtják az egyetemes békét és harcolnak érte-. Az olasz választások előtt Rwm. (MTI.) A választási harc utolsó szakaszábam a. kereszténydemokrata kormány terrorhuliámot indított az államigazgatási apparátus és a rendőrség segítségével. Provokációs- cselekményekkel akadályozzák a baloldali pártok választási agitációját és terrorizálják a demokratikus vezetés alatt £110 községi közigazgatást. Sok szocialista és kommunista polgármestert felfüggesztettek állásából. A felfüggesztések minden törvényes alapot nélkülöznek. A kormány eljárásának nyilvánvalóan az a célja, hogy a felfüggesztett demokratikus gondolkodású községi fötiisztviselők helyett a saját embereire bízza a választási hivatalok vezetését, megakadályozza a népi ellenőrzés {megvalósítását és általában befolyásolja a választás lebonyolítását. Haov-Bíitannis Koimnlsta Parija Végrehajtó Bizottságának közieméin« a; afrikai helyzettel kagcsolaliao London. A londoni' „Daily Worker” közti Nagy-Britannia Kommunista Pártja Végrehajtó Bizottságának közleményét az afrikai helyzettel kapcsolatban. A közlemény a többi között ezeket mondja: „Az afrikaiak milliói forronganak. Harcolnak földjeik visszaszerzéséért. szabadságukért, demokratikus jogaikért, a faji megkülönböztetés megszüntetéséért és a gyarmati rabszolgaságtól való megszabadulásukért. Az ő harcuk a mi harcunk is. Vannak, közös érdekeik az angol néppel — de nincsenek az imperialista rablókkal”. t A közlemény ismerteti az angol gyarmatosítók ellen küzdő afrikai népek harcát, majd így folytatódik: ;,Az angol népnek tudatára kell ébrednie annak, hogy az afrikaiak kizsákmányolása és a terror alkalmazása nem szolgálja érdekét. Ha a konzervatívoknak sikerül az afrikaiak, kizsákmányolását, a fehérek kiváltságait biztosító szigorúbb rendszabályokat hozni és még ke- gyetlépebb erőszakot és tömegterrort alkalmazni — ez csak szerencsétlenséget jelent-az angol népnek. Ez lehetővé tenné a konzervatívoknak, hogy Afrikát katonai támaszponttá változtassák. Az angol és az afrikai nép közös érdeke, hogy egyesülve a közös harcban vessen véget az angol imperialisták kizsákmányolásának, erőszakoskodásának és tömegterror- jának Afrikában. Az angol dolgozók érdekeit szolgáló kormány — hangzik a közlemény — végetvetne ennek a kizsákmányolásnak és lehetővé tenné Afrika népeinek, hogy saját országaik gazdái legyenek. Együttesen virágzóvá tehetnénk országainkat és függetleníthetnénk magunkat Amerikától és politikánkat az amerikaiak ellenőrzésétől”. A közlemény befejező részében Nagy-Britannia Kommunista Pártjának Végrehajtó Bizottsága hangsúlyozza: „Követeljük az angol csapatok és a fegyveres rendőrség kivonását Kenyából . Szálljunk szembe a középafrikai föderáció kikényszerítésével. Tiltakozunk Maian délafrikai fasiszta uralma ellen. Támogassuk a nigériaiak egységes harcát a szabadságért és a tényleges nemzeti függetlenségért“. A „Zsenminzsibao" a Japán-Kínai Baráti Társaság szombaton megnyílt III. Pel-pig. (U)-Kíria). A „Zsenmin- zsibao". pénteken cikkében foglakozott a Jfpán:Kínai Baráti Társaság Japánban május 3!0-án -megnyílt III. országos értekezletével. A, „Zscnmíhzsibaö“’ rámutat: az értekezletnek különös jelentősége van a mostam időkben, amikor Japánban egyetcm'eges a Kína iránti barátság ápolásának óhaja. A cikk a továbbiakban' ismerteti a. Japán-Kínai Baráti Társaságnak 1900-ben' történt megalakulása óta végzett munkáját. A társaság fontos szerepet játszik a japán-kínai kereskedelmet szorgalmazó mozgalomban, segítséget nyújtott a kínai-japán kereskedelmi egyezmény létrejöttében, a Kínában élő japánok hazatérésében és különféle más tevékenységgel is előmozdította a két nép közötti megértést és barátságot. ;» országos értekezletéről A ..Zs nminzsiban“ végül rámutat, hogy a Japán-Kínai Baráti" Társaság az üldöztetések és a rágalmak ellenére jelentősen megerő: södött. Mind több szakszervezet csatlakozik a társaságihoz, amely már múlt- év szeptemberében. 88 helyi szervezettel rendelkezett Japán mind, n részében. NEW YORK , A „New York Times” tudósítójának római jelentése szerint Claire Boothe Luce, az Egyesült Államok római nagykövete beszédet mondott. Az amerikai nagykövet beszédében célzást tett arra, hogy az Egyesült Államok megszüntetik Olaszország segélyezését, ha az olasz választásokon a szélsőjobboldali, vagy a szélső baloldali pártok győznek. * NEMZETKÖZI SZEMLE _________________________ .___'____ _ * * ------------S zabadságol az ártatlanul elitéit Resenberg-házaspárnak! — a magyar dolgozók tiltakozása Munkások és méi'nökök, dolgozó parasztok és művészek, diákok és tudósok — egész népünk megmozdult, hogy megmentse az ártatlanul halálra ítélt Rosenberg-házaspár életét. Oráról-órára táviratok özöne érkezik az Országos Béketanácshoz. A magyar dolgozók felháborodottan követelnek szabadságot a hős békeharcosoknak. A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége táviratban tiltakozott Eisenhowernél, az .Amerikai Egyesült Államok elnökénél a Rosenberg-házaspár júniusra tervezett kivégzése ellen. A SZOT elnökségének távirata hangsúlyozza: ön törvényadta hatalmánál fogva kegyelmet gyakorolhat és visszaadhatja a két hazafi szabadságát, akinek nincs más bűnük, mint az, hogy síkraszálltak a békéért. * A magyar szervezett dolgozók elítélik az USA szerveinek helytelen intézkedéseit és követelik a Rosenberg-házaspár perének újrafelvéte- lét. Az MNDSZ távirata kiemeli: Nyilvánvalóvá vált az egész világ előtt, hogy hamis a vád a Rosenberg- házaspár ellen, hiszen a koronatanú saját kezeírásával igazolta, hogy hamis a vallomása. A magyar asszonyok, anyák és lányok a legerélyesebben tiltakoznak az ellen, hogy Julius és Ethel Rosen- berget meggyilkolják. Követeljük, hogy adják vissza a két kis Rosen- berg-gyermeknek édesanyját és édesapját. Kis hírek a nagyvilágból BÉCS Windischgarsten térségében (amerikai megszállási övezet) nagy hadgyakorlatokat tartanak a militari- zált osztrák csendőri egységek. A hadgyakorlatokon felsőausztriai, stájerországi és. karinthiai csendőtísko- lai növendékek is részt vesznék Az említett térségben egyidejűleg amerikai páncélos egysegek is gyakorlatoznak. MOSZKVA A május 23-án a Szovjetunióba érkezett burmai küldöttség az elmúlt hét folyamán megismerkedett Moszkva életével. A küldöttség tagjait fogadta N. M. Svemyik, a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsának elnöke. A burmai küldöttség május 24-én repülőgépen Taskentbe, Szovjet- Üzbekísztán fővárosába utazott, LONDON Az „AFP” jelenti, hogy Nehru indiai miniszterelnök pénteken repülőgépen Londonba érkezett. ■>í * * (MTI). A „DPA” jelentése szerint lord Ismay, a NATO főtitkára csütörtökön a sajtó képviselői előtt kijelentette: „Örömmel fogadná Jugoszlávia belépését az Atlanti Szövetségbe”. HÍREKjNYUGATMÉMETORSZáGBÓL Berlin (MTI). A brémai és bre- menhaveni hajógyári munkások központi sztrájkbizottsága éleshangú nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy Ehlens, Bréma jobboldali szociáldemokrata rendőrszenátora lefoglaltatta a sztrájkolok részére érkezett 12 ezer nyugati márka összegű szolidaritási pénzadományokat. * * * A .bonni kormány sajtója szenzációs tálalásban számol be arról, hogy Adenauer hatóságai csütörtökön „lelepleztek” egy titkos fegyvergyárat, amely „kisebb mennyiségű fegyveralkatrészt készített és szállított egy délamerikai államnak1’. A bonni kormány lapjai ezzel a hűhóval igyekeznek a közvélemény figyelmét elterelni a nyugatnémetországi üzemekben az Adenauer-klikk tudtával folyó nagyarányú hadi:- anyaggyártásról. * <■ * Bonn (ADN). Dehler szociáldemokratapárti bonni igazságügyminisz- 1 tér — akit pártja egy háromtagú bi- I zottságba küldött, hogy megvizsgálja Middelhauvenak, a szabad demokrata párt északrajna-vesztfáliai elnökének a fasiszta Naumann-csoporthoz fűződő kapcsolatait — maga is megkísérelte, hogy Naumanjial összeköttetésbe kerüljön. Kiderült, hogy Dehler Naumann letartóztatása előtti este igyekezett találkozni Göbbels volt bizalmasával. * * * A nyugatnémet katolikusok kongresszusának központi bizottsága emlékiratot intézett Adenauerhez és javaslatokat terjesztett elő a katolikus egyház és szervezetei segítség- nyújtásáról a toborzás támogatásában és a nyugatnémet csapategységek felállításában, A «Pravda» május 26-i szerkesztőségi cikke a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben különös élességgel világítja meg a világpolitika döntő kérdéseit. Az elmúlt hét -első nagy eseménye: a «Pravda» cikkének megjelenése. Az azóta bekövetkezett események aláhúzzák a «Pravda» cikkének legfontosabb megállapításait. Az egyik legfontosabb nemzetközi kérdés: a koreai fegyverszünet megkötésének kérdése. «Köztudomású — írja a «Pravda» —, hogy a Kínai Népköztársaság és a Koreái Népi Demokratikus Köztársaság diplomáciai kezdeményezése. amelyet a Szovjetunió támogatott, reális lehetőségeket nyitott meg a koreai fegyverszünet megkötése és a koreai háború beszüntetése előtt». A szovjet, a kínai és a koreai kormány béketettekkel küzd a koreai kérdés békés rendezéséért. A magyar nép — támogatva ezt a küzdelmet — a világ békeharcos százmillióival együtt követeli: békét Koreában! Ugyanakkor — amerikai bombák hullanak An- tung kínai városra. Amerikai légierődök völgyzárógátakat bombáznak Koreában. Az amerikaiak az arcvonalon ismét mérgesgázt használnak. A panmindzsoni tárgyalások — mint a «Pravda» írja — «Harrison álláspontja következtében újból lefékeződtek». A «Pravda» utal Eisenhower április 16-i beszédének egyes békeszerető mozzanatára is. Az amerikai elnök említett beszédében szó volt «a nemzetek közötti becsületes bizalom és együttműködés» megszilárdításáról is. Mit mutatnak a tények? Ciánkáli. géppisztoly, röpirat-klisé — ilyen és hasonló fasiszta gyilkosokat. Ez az eset is figyelmeztet rá, hogy egyes amerikai vezető politikusok időnként felröppentett békeszólamai és az amerikai külpolitika gyakorlati megvalósítása között — enyhén szólva — nagyon nagy a távolság. A Szovjetunió következetes békepolitikája egyrészről, az imperialisták agresszív, háborús politikája másrészről — ez .jellemzi a német kérdéssel kapcsolatos nemzetközi lépéseket is. A német kérdés — Európa és a világ békéjének kulcskérdése. A német agressziótól oly sokat szenvedett népek — s Németországnak nemcsak keleti, hanem nyugati szomszédnépei is — meg akarják akadályozni a német militárízmus feltámasztását. A «Pravda» valamennyi népnek, s különösen Németország szomszédainak, de magának a német népnek is létérdekeit védelmezi', amikor leszögezi: «Németországot illetően a legfőbb feladat az, hogy megszüntessük a német áliám jelenleg fennálló keítéosztottságát és olyan békeszerződést kössünk meg Németországgal, amely a nagyhatalmak potsdami megegyezése alapelveinek megfelelően biztosítja az egységes, demokratikus, békeszerető Németország megteremtését», A magyar nép — amelynek testén tapo- doít a, Wéhrmacfif-csfzma — egy- emberként vallja a «Pravda» igazságát: a német kérdés egyetlen megoldása csak az egységes, békeszerető, demokratikus Németország megteremtése lehet. Tegnapelőtt közölte a világsajtó a szovjet kormánynak a német kérdéssel összefüggő újabb nagyjelentőségű határozatát'. A szovjet kormány megszüntette' a németországi Szovjet Ellenőrző Bizottságot. A szovjet Párizs (MTI). A „Le Monde“ című francia burzsoá lap hosszabb cikkben foglalkozik a vitás kérdések rendezésének és a béke fenntartásának lehetőségével. A cikk bevezetőjében elítélőleg ír arról, hogy érdek- szövetség van alakulóban azzal a céllal, hogy megakadályozza egy olyan politikai irányzat kialakulását, mely végetvethetne a jelenlegi konfliktusoknak. „Ehhez -az érdekcsoporthoz tartóink mindazok, akik előnyöket húznak a Kelet és Nyugat közötti jelenlegi vitákból”. A francia lap példának Adenauer Németországát hozza fel. Az európai hadsereg felállítására vonatkozó szerződéssel kapcsolatban kijelenti, hogy különösen elítélendő ma, amidkor a Kelét és Nyugat közötti^ megegyezés lehetőségei körvonalazódnak. „Éppen ezégt — szögezi le álláspontját a „Le Monde” -— a legsürgősebb dolog az volna, hogy összeüljön egy négyhatalmi értekezlet azzal a céllal, hogy végetvessenek az egymással való szembeállásnak”. „Moszkvával, Pekinggel, sőt Ho Si Minh-Jiel kell tárgyalni, nem pedig csangkaisekekkel és liszinmanok- kal — hangsúlyozza a lap, majd befejezésül rámutatott — a béke gyümölcsei túlságosan értékesek ahhoz, semhogy elmulaszt hatnánk roegkiséfőbiztossá kinevezett Szemjonov nagykövet «a szövetséges hatalmak Németországra vonatkozó potsdami határozatából következő» működést fejt ki. A szovjet kormány határozata újabb kifejezése annak a bizalomnak, amelyet a szovjet nép a demokratikus építés útjára lépett német nép iránt érez. A «Pravda» cikke kiemeli annak jelentőségét, hogy Churchill angol miniszterelnök alsóházi beszédében «legmagasabb színvonalú értekezletet» javasolt a vezető hatalmak között. Jelentős tény, hogy Churchill — az amerikai politikusoktól eltérően — ezzel kapcsolatban nem emlegetett semmiféle «előzetes feltételt, amelyet a Szovjetuniónak teljesítenie kell». A három nyugati nagyhatalom bermudai értekezletéről szóló bejelentés azonban arra mutat, hogy Churchill lényegében visszalépett említett javaslatától. A Szovjetuniónak — és erre megtaníthatta volna a történelem az imperialistákat — nem lehet diktálni. Azok a törekvések, hogy a Szovjetuniónak előzetes feltételeket szabjanak, homokra épültek. A «Pravda» a nemzetközi feszültség feloldásának egyetlen lehetséges és reális útjára mutat rá, amikor megállapítja. hogy «bármennyire különböznek is egymástól egyes államok társadalmi rendszerei, számos olyan létfontosságú mozzanat van, amelyekben ezen államok népeinek érdekei megegyeznek. E létfontosságú mozzanatok közé tartozik mindenekelőtt a béke, a népek kereskedelmi-gazdasági és kulturális együttműködésének fejlesztése». A «Pravda» újra hangsúlyozza, hogy a béke fenntartása a különböző rendszerekhez tartozó államok népeinek közös érdeke. «A Szovjetunió mindig kész — írja a «Pravda» — teljes komolysággal és lelkiismeretességgel megvizsgálni minden olyan javaslatot, amely a béke biztosítására, az államok között mind átfogóbb gazdasági és kulturális kapcsolatok megteremtésére irányul». A Szovjetunió békepolitfkájának újabb meggyőző erejű megnyilatkozása mély hatást gyakorolt az egész emberiségre’. Kénytelen számofní ezzel a hatással az amerikai burzsoá sajtó is. Az amerikai lapok megpróbálják ugyaiT kidomborítani a Szovjetunió és a nyugati hatalmak közt* nézeteltéréseket és elhallgatni egyrészt Churchill beszédének, másrészi a «Pravda» cikkének azokat a megállapításait, amelyek szerint a Nyugat és Kelet megállapodhat és meg is kell hogy állapodjon a vitás kérdésekben — mégis, számos amerikai lap utal a «Ptavda» cikkében foglalt megállapítások fontosságára és elismeri, hogy a Szovjetunió a megoldatlan kérdések békés rendezésére törekszik. A «The Newyork Times» washingtoni tudósítója szerint a «Pravda» cikke azt jelenti, Hogy «a Szovjetuniónak valóban érdeke az Egyesült' Államok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió vezetőinek magasszínvonalú tanácskozása»;. A «Pravda» cikke — a szovjet emberek hangja. Egyszerű, világos hang. Nyugalmat és erőt sugároz. Ez a cikk nagyjelentőségű történelmi okmány: A «Pravda» a magyar békehareo- sok kezébe is újabb fegyvert adott. Ez- a fegyver komoly ftozzájárulás ahhoz, hogy népünk sikerrel építse és védje hazáját. refni leszedésüket a fáról mindenütt, ahol csak tudjuk, még akkor is, ha bizonyos ideig várnunk kell' arra, hogy e gyümölcsök máshol i* megérjenek”. Az reakciósok újabb csalása A „l’Unita1* pénteki száma ,a klerikálisok egy újabb szégyenteljes korrupciójáról számol be. A fősze- iv plő ezúttal Andreotti miniszter* elnökségi államtitkár. A , ITJnitá" fényképmásolatban egy levelet közöl az államtitkár aláírásával. A levél mellett egy kétezer líráról kiállított csekk látható.. A levélből kiderül, hogy ezt az összeget a mi* niszt er elnökség „segélyként" küldi egy olasz állampolgárnak. Ä miniszterelnökség többezer ilyen csekket küldött már szét olyan személyeknek, akik nem kértek semmiféle segélyt. Egyébként a miniszterelnökségnek nem áll jogában segélyeket folyósítani, nyilvánvaló tehát, hogy a kereszténydemokraták az adófizető polgárok pénzét szavazatok vásári ú^ira használják íei, Á legsürgősebb dofog az volna, hogy ülfön össze egy négyhatalmi értekezlet — írja a „Le Monde"
