Somogyi Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-26 / 98. szám
Épülő kommunizmus — épülő szocializmus —— — ------------------------------------------------: ------------------------------------------------------------------—w ------------------------------------------— A tavaszi búza vetésápolása a Szovjetunióban Irta: V. I. Lukjanyuk professzor A vetésápoiláis —• a tervév sikeréért folytatott harc döntő szakasza-. A feladat az, hogy a legmeg- felelöWb időpontban kifogástalanul végezzük el ezeket a munkákat. A tavasz] gabonafélék vetésápo- Ilási eljárásai közül nagyjelentőségű a gyomirtás. Az elgyomosodott földeken a kolhozokban és szov- hozokban kétszer végeznek gyom- irtáíst: először a gabonafélék boik- rosodása idején, másodszor pedig a szárbainduíás előtt. Különösein fontos az időben és pontosan végzett gyomirtás a tavaszit búza és a köles tábláin, minthogy ez -a tót növény kezdetben lassan fejlődik és a gyomnövényeik elnyomják őjkeí. A gyomirtást lehetőleg korán ikeíl végeznünk és be kell fejeznünk, mielőtt szárba indulna a tavaszi búza. A zabvetések gyorsabban fejlődnek, kevésbbé nyomják el a gyomnövények és ezért csak az elgyomosodott földeken végezzünk gyomirtást. A vetőmagtermesztő területeken a gyomirtáson kívül tisztítsuk meg a vetési a más fajtáktól. Az első esetben — például a zabbal bevetett főidről — eltávolítunk minden egyéb kultúrnövényt: a búzát, az árpát, amely a jelen esetben ,,el- gazosítja” a zabot; a búzavetések megtisztítása az idegen fajtáktól úgy történik, hogy a vetésből minden egyéb növényfajtát eltávolítunk. Az előbbi munkát a. növény teljes kikaszáláisa után, az utóbbit pedig az érési időszakban végezzük. A tavaszi agrotechnikai eljárások közüli rendkívül fontos a tavaszi gabonafélék fejtrágyázása, különösen a legértékesebb tavaszi növénynél, a tavaszi búzánál. A fe(trágyázást először az élenjáró kolhozparasztok alkalmazták nagy sikerrel. így például a Moszkva- területi ruzai kerület; „Kraszmij Oktyábr“ kolhozában T. I. Artye- mova a növényeket háromszor fej- trágyázda trágyalével, valamint ásványi műtrágyáikkal, Egyéb agrotechnikai eljárások mellett ennek köszönhette, hogy tavaszi búzából hektáronként 54 'mázsát takarított 'bel A tavaszi búzát általában a ibok-» rosodás idején fejtrágyázzák: először a bo'kirosodás kezdetén, másodszor ípedig akkor, amikor már kalászol a búza. Felültrágyázásra helyi és ásványi műtrágyákat is használnak. Hektáronként áltálában: 7—8 tonn'a trágyalevet, 5—7 mázsa baromíitriágyát, 1 mázsa sa- létromsavas ammoniákot, 4 mázsa szuperfoszfátot, 1.5—2 mázsa ká- liumtartalmú műtrágyát használnak. A trágyalevet előzetesen vízzel hígítják, egy rész trágyaléhez 5- 6 rész vizet adnak. Az erdős talajokon ajánlatos teljes ásványi műtrágyázást végezni: hektáronként 25—30 kilogramm hidrogéntartalmú és 35—45 kilogramm foszfortartalmú műtrágyát vinni a talajba. Tekintetbe kell vennünk, hogy a fejtrágyázás csa,k eléggé nedves talajban hatásos. A fejtrágyázott tavaszi búza vetéseken különösen gondosan kell elvégezni a gyomirtást, máskép a gyomnövények felihasználják a trágyázást és míégkikább elnyomják a vetéseket. A mezőgazdasági * élmunikások alkalmazta agrotechnikához gyakran hozzátartozik a kapásnövények és a gabonafélék, ,a len, a zöldségfélék és egyéb növények úgynevezett beárnyékolása. A be- árnyékolást röviddel a magok kikelte előtt végezzük és abból! áll, hogy különböző anyagokkal: tőzeggel, érett istállótrágyával befedjük a talajt- A védett talaj jobban felmelegszik, kevesebb nedvességet párologtat el és teljesebb mértékben felhasználja a talajnedvességet. Ennek köszönhető, hogy a talajban olyan feltételek alakulnak ki, amelyek rendkívül kedvezően hatnak a kultúrnövények vetéseinek fejlődésére. A beámyéiko- lássál védett talajban erősen fokozódik a növényeik számára hasznos mikroorganizmusok tevékenysége, aminek eredményeként több táplálóanyag halmozódik fel. A vetésieket leginkább tőzeggel árnyékolják be. A tőzeget előzetesen átszellőztetik, apróra őrlik és átrostálják. Egy hektár beár- nyékolásához 15—20 tonna tőzeg szükséges. Szilárd munkafegyelem — bő termés Tworzykowoban Lengyelország felszabadítása előtt csak burgo r.yát és rozsot termesztettek. Komisz ez a föld — mondogatták a tworzykowoiak. — Nem terem itt meg más, mint a krumpli... Ma már másképpen beszélnek. Sok minden megváltozott az utóbbi időben ezen a tájon. A változást maguk a tworzykowoí parasztok harcolták ki. Andrzej Mazur- czak, a tworzykowoí termelőszövetkezet tagja lelkesen magyarázza, hogy miképpen változott meg az élet a faluban: » — Barinskival, Nowackival és több más gazdával isokat tépélöd- tünk, hogy miiképpen javíthatnánk életünkön. A földreform alkalmával kapott földjeinket mind megműveltük, de a hozam bizony nem volt lelegendő. Elhatároztuk, hogy megpróbáljuk 'a „közöst". Szövetkezetét alakítottunk. Ennek most már több mint három esztendeje. Eleinte bizony nehezen jutottunk előre: baj volt a munkafegyelemmel, az emberek ehelmaradoatak a munkából:, sőt iszákos is akadt porainkban. Azután meg ugyanazt csináltuk, .amit régen: burgonyát Irta: Antoni Jarzombek és rozsot termesztettünk. Nem is hittük, hogy .más növény is megterem ia homokon. A falu Ikulákjaí gúnyolódtak: „Felcseréltétek a szegénységet az éhkoppal!“ —mondogatták. Mi azonban nem tágítottunk. Bár 1950-ben még csak 8.99 zloty értéke volt egy-egy teljesített munkaegységnek, tudtuk, hogy helyes úton járunk. Csák éppen rendet keli teremtenünk a magunk portáján. Rendet is teremtettünk! Felvilágosító munkával, szép szóval, de ha kellett, szigorral és így megszilárdítottuk a munkafegyelmet. „Egy asszony sem maradt odahaza“ Lassanként mindenki megértette, hogy az egyén munkája a közösség és egyben saját boldogulását is szolgálja. Belátták, hogy a szilárd munkafegyelem egyik biztosítéka a bő termésnek. Ty.sper elvtárs, a gépállomás ngronómusa megmagyarázta, hogy cukorrépa, repce és árpa vetésével lényegesen javíthatunk helyzetünkön, j Megfogadtuk tanácsát, sőt nitrogéntartalmú műtrágyát is használtunk. 1951-ben ,a munkaegység értéke már 10.30 zlotyna emelkedett. Tavaly már a cukorrépa Is szépen jövedelmezett. Az árpa is kitűnő 'termést adott. A munkafegyelemmel sem volt már baj. Decemberben ennek meg is látszott az eredménye, Noha jelentős beruházásokat végeztünk, a munka- egység értéke mégis 12.23 zloty volt. Magam 5167.50 zloty készpénzt, 34.45 mázsa rozsot, 10.35 mázsa búzát, 2.5 mázsa árpát kaptam. Szövetkezetünk elsőnek teljesítette a járásiban beadási kötelezettségét. Megtanultuk ,az új agrotechnikai módszereket és dúsan- termő földjeink bebizonyították a hitetlenkedőknek, hogy nincsen rossz föld, csak rossz gazda. Homokos talaj is jó termést ad, ha megvan a kellő tudás, a kellő aka rat és a szorgalom. Az idén a tavaszi munkálatokra kivonult szövetkezetünk apraja-nagyja. Egy asszony sem maradt odahaza! Fegyelmezett, jó munkával harcolunk | a bő termésért, a tavalyinál is magasabb terméseredményért. A nép fia — a nép küldötte Szemerkél az őszi eső, de a Hazafis Arcvonal. 34-es szervezetének klubjában barátságosan duruzsol a. tűz. A gyönyörűen feldíszített helyiségben nagy a nyüzsgés. A szófiai Dimitrov-kerületi dolgozók gyűltek itt össze, hogy megválasz- szák küldöttüket. Hirtelen csend támad. Mindenki Lj.uben Grozdanov, az elnök szavait hallgatja, Ferdov az utolsó sorban áll. Arca ég az izgalomtól. „Micsoda megtiszteltetés, micsoda felelősség a dolgozók küldöttjének lenni!1’ — gondolja. Valaki felemeli a kezét, beszélni kezd. — Még a régi1 telefongyárból ismerem Mihail Ferdovot — mondja Angel Angelcv. — Már akkor ismertük és szerettük. Segítette, tanította a fiatalokat; bátorító,nk, támaszunk volt. A magam nevében Ferdovot javasolom küldöttnek. És egymás után állnak fel munkatársai, hogy méginkább bábizonyítsák: Ferdov a nép fia és méltó arra, hogy a nép küldöttje legyen. * -X- 4v Mihail 1922-ben egy szegény bolgár faluban, Zlatusában született. Ez a kis poros falu meredek sziklák főzött húzódik meg és nincs messze Breznik városától. A neve ugyan „Aranyos", de a parasztok élete mégsem volt aranyos, boldog. Mihail, a szegény Ferdov negyedik gyermeke volt és már kora ifjúságában megtanulta, hogy a szegény; parasztnak csak fekete kenyér jut. Nyáron hajnaltól késő estig a, ku- lákok birkáit, teheneit őrizte, télen azonban a kihűlt kemencéhez bújva tanult. — A kisfiút mindenképpen a 'városba kell küldeni tanulni, -— mondotta apjának a tanítónő, amikor Mihail elvégezte a hetedik osztályt, — Okos gyerek, még sokra viheti. A gyermek apja csak sóhajtott, nem felelt semmit. És a következő évben a kis Misát Szófiába vitte, de nem a gimnáziumba, hanem a telefongyárba tanulónak így lett akkoriban Misa a gyár rabszolgája. — Kilenc hónapig egyetlen levát sem kaptam. De én még, szerencsés voltam, mert tudok olyan gyárosokról is. akik egy évig, sőt két évig sem fizettek egyetlen sztotinlkint a tanoncoknak — emlékszik Mihail Ferdov. Múltak az évek. Mihail Ferdovot munkatársai nagyon megszerették. És ahogy ő is megismerte a gyár, a munkásosztály jött, ki az oka a nép nyomorának, kiket tartanak ők el nehéz munkával. Mihail Ferdov réaztvett a, hitleristák elleni háborúban. Pcsina alatt súlyosan megsebesült. Felgyógyulása után visszament a gyárba, ahol akkor már szabad volt az élet. A hős katonát felvették a pártba. A hajdani telefonműhelyből hafna-- rosan nagyüzem lett és Ferdovot a szerszámműhely vezetésével Ibiz- ták meg. A gyárnak ekkor már más neve volt: „Vorosilov’4 gyengeáramú berendezések gyára. Mihail Ferdov becsületesen helytállt őrhelyén és sok új, értékes találmánnyal és újítással gazdagította a bolgár ipart. v- * * Mihail Ferdov azonban nem azért kommunista, hogy önelégült legyen. Tudja jól, hogy két gyermeke boldogságáért és minden, bolgár gyermek boldogságáért még nagyobb odaadással kell dolgoznia. Ezért első ő mindig a termelésben és első a társadalmi munkában is. Jó munkája jutalmául 1952-ben tanácsküldötté választották, hogy a nép fiaként méltó képviselője le- az egész bolgár népnek. életét, rá- gyen Kirgiz SZSZK Kirgiziábar, nagymértékben alka! mázzák a repülőket a mezőgazdasági kártevők elleni harcra. A képen: a cukorrépaföldeken repülőgép végzi a beporzást. Frunzei terület, vorosjloví kerület, Kalinyinkolhoz. A Tiszalöki Vizilépcső Gyermekkorunkban a népmesék óriásairól hallottuk, hogy hegyeket mozdítanak el és folyókat terelnek más mederbe. Mérnökeink, munkásaink az ötéves terv során Tiszalők közelében megmozgattak egy hegyre va ó földet, a szőke Tiszát kiemelik ágyából és új mederbe terelik. Munkájuk nyomán a Tisza engedelmes óriássá alakul át, hatalmas területeket öntöz, gyárakat, városokat és falvakat Iát el víl- lamosenergíával. A tjsza öki lépcső három részből áll: duzzasztóműből, vizierőműbői és hajózsilipből. A duzzasztómű három, egyenként 37 méter nyílású, felhúzható vasszerkezeti táblából áll. Amikor a táblákat leeresztik, 9 méterrel magasabb lesz a Tisza vízállása. Nagy hajók járhatnak a Tiszán egészen Záhonyig. A felduzzasztott folyó bél másodpercenként 60 köbméter víz ömlik majd át az épülő tiszántúli főcsatornába, amely észak déli irányban 97 kilométer hosszúság ban szeli át az Alföldet és a Berettyón át a Körösökbe torkollik. Ennek a főcsatornának a segítségével öntözi majd a távoli környékeket a tiszalöki óriás. A kép: a Tiszalöki Vizierőmű és duzzasztómű építése. A csigaház és a duzzasztómű pilléreinek betonozása, balolda t átható a belongyár. Német DemokraHkus Köztársaság A Keleti Vaskohó Kombinát. Az üzom felépítésével az Oder—Neise-j békehatáron kifejezésre jut az a mjiy barátság, amely a béketábor népeit összefűzi, mert itt, ebben az üzemben lengyel szénnel dolgozzák fel a német ipar részére a szovjet vasércet. Szovjet mérnökök segítik a német technikusokat a kohók építésénél. A kép: a IV. szá mú kemence, amelyet 1952 lovember cli’éa ff'eztek be.
