Somogyi Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-25 / 97. szám

Harcos üdvözlet a testvéri népi demokráciáknak, a világ minden szabadságért és békéért harcoló népének! Éljenek a béke, a nemzeti függetlenség, a demokrácia és a szocializmus élharcosai — a testvéri kommunista pártok! Szemf&ti Miltajlúiiicíi Qiuip^úfuüf Sztemjon Mihajlovi-cs Bu-Syonnij, a Szovjetunió marsallja 1883'ban született. Elválaszthatatlan szálak­kal' fűződik az ő nevéhez a szovjet lovasság megszervezéséinek, harci tevékenységének, győzelmeinek és továbbfejlesztésének, története. Bugyonnij már fiatalon mégis merte a jobbágy parasztok életének minden keserűségét. Már kilenc éves korától kezdve cselédként dolgozott a kuiákok gazdaságában. 1903 ban Szemjon Mihajlovicsot behívták katonának a cári hadse­regbe és ott teljesített szolgálatot csekély megszakítással az Októbe­ri Forradalomig. Bugyonnij forradalmi tevékeny­sége a februári forradalom után kezdődőit, amikor ezredével Tif liszbe érkezett. Megválasztották előbb a lovasszázad. majd utóbb az ezred katonai tanácsának tag­jává, 1917 júniusában, amikor ez­redével a nyugati fronton volt, be­választották a hadosztály katona­tanácsába. Az Októberi Szocialista Forra­dalom után Szemjon Mihajlovies Bugyonnij tevékeny részt vett a szovjet hatalom megszervezésében a Don mentén. A gzailkszki kerületi mezőgazdasági osztály vezetőjévé választották meg. Itt azonban nem sokáig dolgoz hatott Bugyonnij. A belső ellenfor­radalom, melyet külföldről támo­gattak, támadást indított a fiatal szovjet köztársaság ellen. Megkez­dődött a polgárháború. És Bu- gyennij 1918 februárjában egy ki­sebb lovascsapat élén részt vett a polgárháborúban. Ugyanez év au­gusztusában már egy ezerötszáz főnyi ezred élén állott. A további, szünet nélküli hadműveletek fo­lyamán Bugyonnij lovashadserege dandárrá, hadosztállyá, majjd had­testté fejlődött, Az 1918. év második felétől kezdve Bugyonnij lovashadosztá­lya, majd később lovashadteste nemcsak, hogy acélos erővel ver­te vissza a fehérgárdisták rohamait Caricinné‘1, melynek védelmét Sztálin és Vorosillov vezette, ha­nem egész sor fényes győzelmet is aratott Kras-znov cári tábornok gyalogsága és lovassága fölött. 1919 végén a déli arcvonalon Bugyonnij hadteste részt vett a Denikin hadsereg szétverésére irá­nyuló sztálini terv megvalósításá­ban. Ezekben: a harcokban Bu­gyonnij lovassága halhatatlan di­csőséget szerzett magának. 1919’ november 19 nevezetes nap a szovjet lovashaderő történe­tében. Ezen a napon rendelte el a köztársaság forradalmi katonai ta­nácsa, hogy Bugyonnij lovashad- testéből alakítsák meg az 1. lo- vashadsereget. Az 1. ilovashadse- reg az ellenséges erők réme lett. 1920 március végén az 1. lovas- hadsereg segítségével teljesen megtisztították az Észak Kauká­zust Denikin bandáitól. 1920 május végén az 1. lovashad­sereget a lengyel arcvonalra irá­nyították, ahol hatalmas erővel szétzúzta a lengyel intervencionjs- tákat. Még ugyanez év szeptem­berében a hadsereget Oroszország déli részére irányították, ahol bá­ró Wirangel tábornok ellenforra- diilmár csapataival vívta elkesere­dett harcát. A Krím félszigetre ér­kezve Bugyonnij csapatai befejez­ték a 'fehérgárdisták szétzúzását. A rettenthetetlen szovjet hadve­zéreknek, a szocialista haza hű fiainak: Vorosilovnak és Bugyon- nijnak nevei úgy kerültek be a tör­ténelembe, mint a ragyogó győze­lemmel övezett 1. lovashadsereg megszervezőinek, irányítóinak és lelkesítőinek nevei, 1932-ban Bugyonnij elvégezte a katonai akadémiát és az elsők kö­zött volt, akiket a Szovjetunió marcalijává léptettek elő. Kiváló haditetteiért négyízben kapta meg a Lenin rendet, ötször a Vörös zászlórendet, kétízbea a Vörös zászlórendet a hadidíszekkel, {o vábbá két köztársasági rendjelet is kapott- 1937-ben a Mongol Nép köztársaság rendjelével tüntették ki. A Nagy Honvédő Háború ide jén, amikor a szovjet nép a német fasiszta rablók ellen küzdött, Szemjon Mihajlovies Bugyonnij minden erejével és tudásával a haza védelmét, az ellenség szétzú zását szolgálta. Kiváló érdemeiért a Honvédő Háború napjaiban Bu- gyonnijt a Szuvorov renddel tün­tették ki. Sokat dalol, sokat .mesél a szov­jet nép Szemjon Bugyonnijróil, a kiváló hadvezérről és hős lovasai ról, akik mindenütt rémületben tartották a szovjet haza éllensé- geit. KÜLPOLITIKA HÍREI PÁRIZS A Franco-kormány két Francia- őrt', zágban élő spanyol antifasisztá­nak, Fernandez Rodrigueznek §s Lopez Rodrigueznek kiadatását kér­te. A párizsi fellebibviteli bíróság vádtanácsa úgy döntött, hogy el­utasítja a kérelmet, mert Franco kormánya Fernandez Rodriguezt és Lopez Rodriguezt a spnnyo országi polgárháború alatt.' tevékenysége miatt üldözi. BRÉMA A brémai és bremerhaveni hajó­gyári munkások 91.9 százaléka béremelési követelésük kiharcolása érdekében elhatározta, hogy sztrájk­ba lép. A döntés eredményeképpen a fémipari szakszervezet hamburgi körzeti vezetősége csütörtökön kénytelen volt bejelenteni, hogy rö­videsen kibocsátja a sztrájkfelhí­vást. Széleskörű agitációval u választási harc győzelméért• AZ ENSZ 8 EVE Nyolc évvel ezelőtt, 1945 április 25-én San Franciscóban összeül­tek az Egyesült Nemzetek Iképvise- lői, hogy végleges formába önt­sék egy új, hatalmas nemzetközi szervezetnek, &,z Egyesült Nemze te,k Szervezetének alapokmányát. Az Egyesült Nemzetek Szervezete a ifaisizmus elleni háború győztes köaliciöjábó] nőtt ki. Ennek az an­tifasiszta koalíciónak szervező és vezető ereje a szocialista nagyba talom, a Szovjetunió volt. Az az ország, amely a legnagyobb vérál doziatokat hozta és a legdöntőbb győzelmeket aratta a háborúban, s amelynek egész társadalmi rend­szeréből' következik a béke bizto­sításának politikája. Ugyanígy a Szovjetunió, személyesen Sztálin elvtárs vezette a harcot olyan nemzetközi szervezet megalakítá sáért, amely biztosítani tudja a nagyhatalmak háború utáni együtt­működését, minden nemzet szuve­rén egyenjogúságát és a tartós bé­ke megőrzését. Sztálin elv társ e nemzetközi szervezet működésének eredmé­nyességét 1944 november 6-án mondott beszédében a következő feltételekhez fűzte: ,,Számítha­tunk-e arra, hogy e nemzetközi szervezet működése eléggé ered­ményes lesz? Eredményes lesz, ha a nagyhatalmak, amelyek ,a hitleri Németország elleni háború fő ter­hét viselték, továbbra is az egyet­értés és összetartás szellemében fognak eljárni. Nem lesz eredmé­nyes, ha véteni fognak ’ez ellen az elengedhetetlen feltétel ellen". Nyolc év zsúfolt eseményei ta­núskodnak a sztálini megállapítá­sok igazsága mellett. Az ENSZ nyolcéves működése egyáltalán nem elégítette -ki a bé­ke- és szabadságszerető száz- és százmilliók reményeit, kívánságait, vágyait. Nem azért azonban, mint­ha az ENSZ szervezete, az ENSZ alapokmány^, ezt nem tette voilna lehetővé, hanem azért, mert az államok egy csoportja kezdettől fogva az ENSZ alapelveinek meg­kerülésére, majd megsemmisítésé­re törekedett. Az imperialista tá­bor országai, élükön az Egyesült Államokkal, kezdettől fogva sza­botálni igyekeztek a nagyhatalmak együttműködésének alapvető gon­dolatát, kezdettől fogva azon voi tak, hogy az ENSZ-et elnyomó po litikájuk eszközévé, agressziós cse lekedeteik fedőszérvévé, a vég­eredményben egyszerű szavazó gépezetté változtassák. És ha az Egyesült Nemzetek Szervezete mindennek ellenére mégsem ju tolt a gyászos emlékezetű Népszö­vetség sorsára, az köszönhető Szovijetuniónák és a Szovjetunió politikája mögött felsorakozó, nap­ról-napra erősödő ■ béketábornak, amelly Joliét Curie találó kifejiezé sével élve, maga is nagyhatalom. A Szovjetunió ez alatt a nyolc év alatt következetesen és meg­alkuvás nélkül harcolt az ENSZ- ben a nagyhatalmak együttműkö­déséért, az elnyomott népek sza­badságáért és függetlenségéért, a békéért. A Szovjetunió ez alatt a nyolc év alatt mindent megtett azért, hogy az ENSZ fórumán le­leplezze a háborús politika szerve­zőit, s ezáltal meghiúsítsa az ag‘ resszorok terveit és bátorítást ad­jon a békéjükért és szabadságu­kért küzdő népeknek. És a Szov­jetuniónak ez a harca máris ered­ményeket hozott. Az utóbbi két évben általános jelenséggé vált az ENSZ ülésein, hogy az amerikai imperialisták nem korlátlan urai már a szavazatoknak. Az ázsiai és arab országok csoportja, de más kapitalista országok is egyre gyak­rabban fordulnak szembe az Egye' sülit Államok reakciós javaslatai­val ,s ha sokszor megtorpannak is, de az esetek többségében a Szov­jetunió békés javaslatai mellett foglalnak állást. Világos, hogy eb­ben a nagyjelentőségű változásban a Szovjetunió következetes béke- politikájának erejét és a békepoli­tikán,ak az említett országok sza­badságáért és függetlenségéért har­coló népeire .gyakorolt ellenállha­tatlan hatását kell látnunk. Az ENSZ mostani 7. közgyűlé­sén a fentiekben vázolt folyamat Újabb, nagyijelentőségű állomásához érkeztünk. A Szovjetunió legújabb béke lépéseinek hatása jaz ENSZ falai között is érezteti hatásál és a békepolitika erejének hatása silói senki sem tudja magát kivon­ni. Ékesszólóan mutatkozott ez meg ,a koreai kérdésben beterjesz­tett lengyel javaslat és a burmai kormány panasza feletti vitában. Ezék a viták mindkét esetben egy­hangú szavazássá! értek véget, ami rég nem fordult már elő az ENSZ ülésein. A Szovjetunió mind két vita esetében hozzájárult ah­hoz, hogy az eredeti javaslatok he lyett egy közvetítő, módosító ja­vaslatot (brazil, illetve mexikói) fogadjanak el. Nem mintha e mó­dosító javaslatok hibátlanok lettek volna, hanem azért, hogy ilymó dón is újra meg újra bebizonyítsa a világ eilőft, hogy a Szovjetunió politikája a béke politikája, megegyezés politikája. A Szovjetuniónak ezek a lépé­sei mind 'egy célt szolgáltak: meg­erősíteni a tárgyalások szellemét, megkönnyíteni a békés megegye zés lehetőségét. És e szovjet lépé­sek — erősítve a korábbi szovjet békelépések hatását — máris ha­talmas visszhangot váltottak ki az egész világon. Ezek a lépések ar­ra kényszerítették a nyugati tábor hivatalos képviselőit, hogy a nyil­vánosság 'előtt legyenek kényte­lenek elismerni a Szovjetunió együttműködési, megegyezési kész­ségét. Mindez nem kisjejentőségű, mert hatalmasan gyengíti a hábo­ríts propaganda, hatását és minden eddiginél nagyobb lendületet ad a békéért küzdő százmillióknak, minden eddiginél mélyebben vési az emberek tudatába azt a meg­győződést, hogy a Szovjetunió a béke legfőbb védelmezője. Nyolc év telt el: 1945 április 25 óta. Ez a 8. évforduló reményt ad arra, hogy a népeiknek végül is si­kerül visszavezetniök az Egyesült Nemzetek Szervezetét eredeti hi­vatásához, a béke és a biztonság megőrzéséhez. Korolovszki Lajos. Járásunk területén az agitációs és a politikai felvilágosító mun ka fő hiányossága hosszabb időn keresztül az volt, hogy nem volt kielégítő a népnevelők összetétele. Többnyire alkalmazottak, tanács­dolgozók s egyebek végeztek nép nevelőmunkát. Az utóbbi időben a választási agitáció előkészítésében és megszervezésében ezt a súlyos hiányosságot a járási pártbizottság és a pártszervezetek vezetőségének szívós és következetes munkája eredményeként sikerült kiküszöböl ni. Ma már megfelelő számú, jól dolgozó tszcs és egyénileg dóig: zó paraszt van bevonva a nép nevelőmunkába, akik a személyes példamutatáson keresztül is végez­nek felvilágosító munkát. Járásunkban 1490 népnevelő dől gozta fel a választási agitációs anyagot, hogy a választási küzde­lemben a népnevelő megtisztelő és felelősségteljes munkáját el tudja végezni. A választási harcra nemcsak lét számban és összetételben, de fel készülésben és harciasságban is megerősödtek népnevelöcsoportja- ink. Az újonnan bevont népnevelő egy régi mellé van beosztva, aki már régebben is állandóan egy te­rületen dolgozott. A népnevelők áh landójellegű beosztása döntő jelen­tőségű. Hosszú idő óta mindig ugyanazokat a családokat látogat­ják, ismerik körülményeiket, prob­lémáikat és így helyesen tudják megválasztaná, milyen szempontból, milyen kérdésekről beszéljenek ve­lük. Mivel a családok is ismerik a népnevelőket, közvetlenebbek, bi­zalommal vannak irántuk, bátran felvetik és megmondják véleményü­ket. problémáikat. Népnevelőink felkészülésében s az igitáció lendületében döntő jelen­tősége volt a felszabadulási hét ter­melési eredményeinek. Üzemeink, a Nagyatádi Fonalgyár, Konzerv­gyár, Dohánybeváltó és még sok más üzem túlteljesítette április 4-i felajánlását s azóta már újalbb fel­ajánlásokat tettek a választások tiszteletére. A báromfai gépállomás dolgozói április 4-i felajánlásukat 150 százalékra teljesítették, vállal­ták, hogy a tavaszi mezőgazdasági munka tervét a választások tiszte­letére május 1-re 200 százalékra teljesítik. A legjobb népnevelők a kommunisták, mi-pt Angyal és Far­kas elvtársak. Ott. ahol a kommu­nisták jó példával járnak élen, jól megy az agitáció, jól halad a mezőgazdasági munka. Járásunkban a népnevelőmunka eredményeképpen széleskörű tömeg- mozgalommá fejlődött a választási békeverseny. Üzemeink, vállalataink munkásai, dolgozó parasztok, széles tömegei tesznek felajánlást, hogy ezen keresztül erősítsék a válasz­tásért, a béke megvédéséért folyó harcot. Járásunk területén még sú­lyos lemaradás van a mezőgazdasá­gi munkák elvégzése terén, falusi népnevelőink most azért mennek harcba, hogy április 30-ra a szán­tás-vetést befejezzék a járásban. Az agitációs munkában népneve­lőink fő módszerként a személyes agitációt alkalmazzák. Ez a mód­szer jónak bizonyult, mert lehe­tőséget ad közvetlen kapcsolat meg­teremtésére és egy személy több problémájának megvitatására. Magyar Mihályné, háromfai nép­nevelő az agitáció során a nők megváltozott életéről beszél. A múltban a nőknek nem volt joguk, elnyomták őket. Ma, munkájukat megbecsülik, könnyebbé, örömtelje- sebbé teszi életüket az ezerszámra épülő bölcsőde, óvoda, napköziott- hon. Az agitáció eredményeként, az MNDSZ-asszonyok felajánlották. hogy a választás tiszteletére egész évi tojás- és baromfibeadásukat tel­jesítik. ,-Segesd község dolgozó parasztjai szorosabban zárkóztak föl a párt és a tanács mellé, hogy megjavítsák a községben a mezőgazdasági munkát és a: politikai tömegmunkát. Ezt mutatja a választási anyagok fel­dolgozása. Segesd községben 52 népnevelő tanulmányozta a válasz­tóéi anyagot, hogy eredményes munkát tudjanak végezni! és meg­gyorsítsák a mezőgazdasági mun­kák végzését. A népnevelők között vannak olyan dolgozó parasztok, mint G r- licz József, akinek 16 hold földje van és tavaszi vetéstervét teljesítet­te. Beszolgáltatását fél évre tel­jesítette. Ugyanígy Kovács József 5 holdas dolgozó paraszt, összes tavaszi vetését határidő előtt befe jezte és saját példáján keresztül agitál a községben. Népnevelőink felfigyelnek az el­lenség hangjára s leleplezik az el­lenséges megnyilvánulásokat. Tr vald János, taranyi dolgozó pa­raszt, népnevelő, aki beadási -köte­lezettségét 100 százalékon felül tel­jesítette, elbeszélgetett Rácz József­fel. akinek apósa a falitáblán a há­tul kullogok között volt, s rámuta­tott. milyen szégyen oda kikerülni. A csoportos agitáció jelentőségé­ről Filó József, taranyi népnevelő így beszélt: ,,Döntő jelentősége van a csoportos agitációnak azért, mert több ember van együtt, több ta­pasztalat cserélődik, több probléma vetődik fel, amit közösen megbe­szélnek.’1 A csoportos agitációt jól oldot­ták meg egyes termelőszövetkezete­inkben is, mint pl. Lábodon, ahol a munkaszünetekben megbeszélik a választással kapcsolatos problémá­kat. A csoportos agitációnak ezt a módszerét szélesebb köbben, s1 lehetőleg mindenütt alkalmazni kell. A szemléltető agitáció jól folyik üzemeinkben, állami gazdaságaink­ban. Pl. a báromfai gépállomáson a falitáblán nap-nap után újabb grafikonok, ábrák mutatják a tér melés emelkedését. A .nagybaráti állami gazdaságban, ahol minden nap frissebb cikkek jelennek mega faliújságon. leleményes raj­zokkal és karikatúrákkal látják el a Békeharc hírei táblát. Ezekén a helyeken általában jól folyik mind az agitáció, mind a termelő munka, valamint a pártépítés. Járásunk területén 19 kultúragi- tációs brigád működik, amelyek idő­szerű és színvonalas előadásokkal és ren d ez vény ek'kel segítik elő, hogy a tavaszi mezőgazdasági mun­kákat a járás területén haladékta­lanul elvégezzék. Jól folyik a kul- túragitációs munka Somogyszobon és Kutas: községben, ahol állandóan dolgozik a kultúrbrigád. A járási kul'túrház a kultúrfelelősök részére módszertani megbeszéléseket tart. Az úttörők is lelkesen kapcsolód­tak be a választási munkába, rig­mus- és köszöntőbrigádokat szer­veztek. Népnevelőinknek az agitációs munkában újabb hatalmas lendüle­tet adott a Függetlenségi Népfront választási felhívása. Népnevelőink lelkesen és boldogan dolgozzák fel és viszik tovább a széles- néptö megek körébe jövőnk perspektíváit, második ötéves tervünk célkitűzé­seit. NAGY PÁL a nagyatádi járási pártbizott­ság ágit. prop. titkára. VASS JÓZSEF* a járási pártbizottság ágit. prop. munkatársa. RAYMONDE DIEN LEVELE NYUGAT-NÉMETORSZÁG IFJÚ BÉKEHARCOSAIHOZ BERLIN Raymonde Dien, a bátor francia honleány a „Hamburger Yolkszei- tung“-hoz intézett levelében örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Nyugat-Ném-etország népének eré­lyes tiltakozó akciókkal sikerült ki­szabadítani Hilde Bentihient, a négyhetes csecsemőjével együtt le­tartóztatott hamburgi békehareos- nőt Adenauer börtönéből. R-avmonde Dien levele további során a következőket írja: „A fran­cia nép és a francia ifjúság na.gy figyelemmel kíséri és saját ügyének tekinti a nyugatnémet fiatalság békeküzdelmét. -Együtt harcoltunk a bonni és párizsi szerződések ra­tifikálása ellen, és együtt fogunk harcolni- a háborús szerződések vég­rehajtásának megakadályozásáért. Együttesen kiharcoljuk az egysé­ges. demokratikus, békeszerető Né­metország létrejöttét.“

Next

/
Thumbnails
Contents