Somogyi Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-24 / 96. szám

Éljen a tartós béke szilárd erődje, hazánk felszabadítója, a kommunizmust diadalmasan építő Szovjetunió! Éljen és viruljon a magyar és szovjet nép örök testvéri barátsága! TUDÓSÍTÁSOK A HAZATELEPÍTETT BETEG ÉS SEBESÜLT HADIFOGLYOKRÓL LONDON A „Daily Mirror’4 írja a beteg és sebesült hadifoglyok kicserélé­sével kapcsolatban: Az első 12 kiszabadult angol fo­goly beszámolója végtelenül érde­kes és jelentőségteljes; Rendkívül jól bántak velünk, éles ellentétben azzal a borzalmas kegyetlenséggel, amelyet az angol foglyok a leg­utóbbi háborúban a. japánok részé ről szenvedtek. A cikk ezután, ismerteti a bőséges élelmezést és az előzékeny bánásmó­dot, amelyben a hadifoglyoknak részük volt. majd így folytatja; A visszatért délkoreai foglyokat olyan tökéletesen megnevelték, hogy fél­évi' „szellemi fertőtlenítésre1’ lesz szükség, hogy politikailag semle­gesítsék őket. Mindez meglepő l«i zonyítéka az intelligenciának és a könyörületességnek és éles ellentét­ben áll azzal a bősz brutalitással, amellyel az ENSZ kezelte a hadi­foglyokat Kocsedo és Pongan szi­getén. ahol több mint ötszáz hadi­foglyot legyilkoltak és több mint ezret megsebesítettek". PEKING Alan Wibnington. a londoni „Daily Worker" tudósítója'szerdán Keszonbói küldött tudósításában megállapítja; az eddig végzett ellen­őrzések szerint a hazatelepített ko­reai hadifoglyok ötven százaléká­nak amputálták kezét vagy lábát, az első száz hazatelepített beteg kínai hadifogoly közül pedig 32 szenved tuberkulózisban. Ezek a nem végleges számadatok meggyő­zően bizonyítják, hogy ezeket a ha­difoglyokat éheztették és szándé­kosan megcsonkították. Winnington ezután arról ír, hogy koreai-kínai részről milyen szere­tettel és körültekintő gondoskodás­sal fogadják a hazatérő beteg és sebesült hadifoglyokat, majd így folytatja: — Negyven mérföldre délre, Szöulban a hazatelepített ENSZ hadifoglyokat az úgynevezett 121. evakuációs kórházban őrzik, ame­lyet nem lehet másnak nevezni, mint a hírhedt CIC ellenőrzése alatt álló koncentrációs tábornak. Az amerikaiak a kórház szöges* drótfüggönye mögül különböző fan­tasztikus koholmányokat engednek kiszivárogni abban az elkeseredett igyekezetükben, hogy ellensúlyoz­zák azt a hatást, amelyet a vissza­térő ENSZ-hadifoglyok jó egész­ségi állapota ás beszámolói, vala­mint a kocsedpszigeti • és a c?ezsu- szigeti haláltáborokból hazaküldött emberi kísértetek külseje , közötti ellentét előidéz. Az uj ruhába öltöztetett hazaté­rő kínai hadifoglyokról az ameri­kaiak filmet akartak készíteni. A hadifoglyok „fizessenek az ameri­kaiak az általuk kiontott vérért1’ és ehhez hasonló- jelszavakat írtak ingükre és amikor a filmvetítőgé­pek elé érkeztek, zubbonyukat szét­tárva e feliratokat mutogatták. Az amerikaiak erre gyorsan lefújták az egész filmezést. — A hazatért koreai és kínai hadifoglyok elmondották, hogy az amerikaiak még mindig sok beteg és sebesült hadifoglyot tartanak őrizetükben, akiket nem is szándé­koznak hazatelepíteni, jóllehet azok vissza akarnak térni otthonukba. KOMMUNISTÁK ÜLDÖZÉSE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN Washing ton. (TASZSZ). Az Egyesült Államok igazságügymi- nisztériuma a sajtó -részére adott nyilatkozatában bejelentette, hogy fel fogja hívni az Egyesült Államok Kommunista Pártját, „nyújtson be miniden adatot bevételeiről és ki­adásairól, tagságáról és a szerveze­teit érintő egyéb részletekről“, mégpedig a felforgató tevékenység ellenőrzésére alakított hivatal ál­tal kiadott rendelet hatálybalépé­sétől számított 30 napon belül. Az igazságügy minisztérium rá­mutat arra, hogy „a hivatal dönté­se következtében a Kommunista Párt egyetlen tágja sem tölthet be nem választott tisztséget, nem áll­hat állami szolgálatban, nem szol­gálhat olyan intézménynél, ame­lyet a hadügyminisztérium védelmi intézménynek minősített. A párt tagjai többé nem kérelmezhetnek külföldi útleveleket, nem kérhetik útleveleik meghosszabbítását és nem kísérelhetik meg azok hasz­nálatát". Az igazságügyminisztérium hang­súlyozza, hogy ;a McCarran tör­vény értelmében ,,az a szervezet, amely nem szolgáltat adatokat, 10 ezer dollárig terjedhető pénzbír­sággal büntetendő’’ és mindazon személyek, akik adatszolgáltatás­ra kötelezették, vagy a törvény szerint a párt nevében bejegyezte­tési kérvényt kötelesek benyújta­ni — amennyiben bűnösségüket megállapítják — 10 ezer dollárig terjedhető pénzbírságra, vagy öt­évi börtönre, vagy mind a kettőre ítélhetők. A népművelési minisztérium képzőművészeti főosztálya több' érdeklődésre közli, hogy a Dózsa György emlékszobor pályá­zati mű benyújtásának határideje: 195 3 jún ius 1. Április 30-án kiállítások nyitnak a megyei tanácsok rendezésében A megyei tanácsok a népműve­lési minisztérium segítségével 8 helyen „Drága kincsünk a gyer­mek’1 címmel kiállítást rendeznek. Tablósorozat mutatja be, hogy mi­lyen sokoldalúan gondoskodik népi demokráciánk a gyermekekről és az anyákról. Egyben emlékeztet is a kiállítás, milyen nyomorúságos volt a dolgozó ember családjának élete a Horthy-Magyarorsz-ág ide­jén és milyen sivár ma a tőkés or­szágokban, A kiállítás április 26-án Kecske­méten, április 30-án Szekszárdon, Kaposvárott, Sopronban, Szombat­helyen, Veszprémben. Salgótarján­ban és Miskolcon nyílik meg. A kiállítások előreláthatólag kétihá- rom hétig maradnak nyitva, majd utána bemutatják a megye közsé­geiben és falvaiban is. Egy másik kiállítás ötáfves ter­vünk nagy alkotását, a tiszalölti vízlépcső, a hajózsilip, a villanyerő­mű és duzzasztómű, valamint a ke­leti főcsatorna építkezéseit mutat­ja be. A kiállítás szemlélteti, ho­gyan indult meg a harc a Nagy- Alföldön 'az aszály ellen az öntö­zéssel, erdősítéssel és a technika más új vívmányaival. — Ez a kiál­lítás szintén április 30-án Hódme­zővásárhelyén, Nyíregyházán és Békéscsabán nyílik meg és előrelát­hatólag két-három hétig marad nyitva. Az április 18-án. útnak indült „Épülő országunk’1 című. két vas­úti kocsiból álló vonatkiállítást nagy örömmel fogadták Vecsésr-n, Ál bertirsán, Cegléden. Az aktívák el­mondották, hogy a kiállítás nagy segítséget nyújt az agitáeiós mun­kához. Különösen nagy érdeklődés nyilvánul még a karikatúrák iránt. Május 7-től megváltozik az üdültetés váltási rendszere A minisztertanács határozatot hozott az üdülők eddigi váltási rendszerének megváltoztatásáról. A határozat alapján a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a közlekedés­ügyi minisztérium május 7-től új rendszert léptet életbe az üdültetési váltásokban. Az eddigi egységes csütörtöki üdülési váltási nap he­lyett —- vasárnap és hétfő kivéte­lével — minden nap kezdődnek vál­tások, üdülőnként más-más napo­kon. Bjj. Futó Pál, a lábodi hékebizottság titkára Futó elvtárs, mint békebizottsá­gi titkár, lelkesen kiveszi részét a választási békeagitációból, hiszen a május! 17-i választás a békeharc csatája lesz. Esténként munka után gyakran felkeresi a hozzá beosz­tott dolgozó parasztokat: Vajda Jó­zsefet, Pintér Györgyöt, Farkas Istvánt és még több dolgozó pa­rasztot. Meleg, barátságos beszél­getés folyik le közöttük. Mint régi ismerőst, családtagot, úgy fogadják ezek a dolgozó parasztok Futó elvtársat, aki tanácsot ad problé­máik megoldásához ‘és mindig va­lami újat mond, a legfrissebb bel- és külpolitikaj 'eseményeikről beszél­get velük. Az elmúlt napokban is egyik es­te munka után felkereste Pintér György házát. A családtagok örömmel fogadták s a beszélgetés hamarosan megindult kőzötcük.- Futó elvtárs a választási agitációt szorosan a legfontosabb mezőgaz dasáigi munkákra vájó mozgósítás­sal viszi a parasztok között Hisz a kettő elválaszthatatlan egymás­tól, mert a dolgozó parasztok a vetési munka időre való befejezé­sével készülhetnek legméltóbban a választásra. —'Itt-a jó 'idő, minden gazdának a -mezőn a helye, itt az ideje, hogy minden gondos gazda elvessen, hogy jó termést takaríthasson be — mondja Futó elvtárs. — Egyéni érdeke is minden gazdának és az államot is segíti azzal, ha jó ter­mést takarít be a “nyáron. De Futó elvtárs nemesük Pinté­réknek mondta ezt el, hanem még több dolgozó parasztnak is. A ve­tésnél felmerülő problémákat is megbeszéli a gazdákkal, jó ta­náccsal segíti a parasztokat, mit, hogyan csináljanak, hogyan lehet még jobb termést elérni. Futó elv’- társ jó népnevélőmunkájának nem kis része van abban, hogy a köz­ség dolgozó parasztjai a vetés 85 százalékát végezték el eddig. A tavaszi mezőgazdasági mun­kák megbeszélése után felelevení­tik a múltat is a parasztok. Kevés dolgozó paraszt van, -aki ne tud­na -egész -sor példát előhozni keser­ves múltjáról. Cselédeskedtek, másnak dolgoztak /és fáradságos munkájuk gyümölcsét a gróf rakta zsebre. Szava nem volt ák-kor a parasztnak, joga sem volt ahhoz, hogy az -orsizág irányításába bele­szóljon. Olyan nagy követelménye­ket állítottak a választási jog el­éréséhez, hogy azt kevés dolgozó kaphatta meg. Pintér György el­mondta Futó e-lvtársnak, hogy neki bizony nem volt szavazati joga a múltban, cseléde-mber volt, isko­lai végzettsége sem volt meg, egy­szóval számba se vették a szava­zásnál. Ugyanígy volt számtalan más dolgozó paraszt is, akiknek a szava nem számított -a képviselő választásnál. Igaz, az ő érdekeiket nem is képviselték az akkori kép­viselőik, Bárczai Ferenc nagybirto­kos, vagy vitéz Keresztes Fischer Ferenc „méltóságos úr". — Ugyanígy megy a választás ma is a tőkés országokban — mondja Futó elvtárs a dolgozók mák. —- Ha figyelemmel kísértük a-z ausztriai vagy az amerikai vá­lasztásokat, vagy a -most folyó ja­pán választásokat, akkor -láthat­juk, hogy ezek nem hoznafc jobb­létet a dolgozóknak, -sőt még foko zottab-b kizsákmányolást, mert akik ott a parlamentbe kerülnek, nem a dolgozó nép küldöttei. Ebben is megmutatkozik a két rendszer kő zötti különbség. Mi a dolgozó nép fiaiból választunk képviselőket, akik a parlamentben mindenkor a nép érdekéit tartják szem előtt. — Ez a ház,a már a -miénk, ne­künk terem minden kincse és mi, a néip irányítjuk az ország vezeté­sét a dolgozó nép küldöttein ke­resztüli. — Futó -elvtárs elmondta azt is a dolgozó parasztoknak,- hogy a tőkés országokban éppúgy van, mint -nálunk volt a Horthy- rendsze-nben. Ahogy Pintér György hek nem volt szavazati joga, épp­úgy nincs1 a tőkés országokban sok- százezer dolgozónak. Minden csa~4 lás-t, erőszakot és kényszert fel­használnak a szavazásoknál. Nálunk alkotmányunk 'biztosítja, minden becsületes dolgozónak a választójogot, azt, hogy 'beleszólá­sa legyen az ország irányításába. Mi a szavazatunkkal ismét meg­mutatjuk pártunk és -államunk ránti szeretetünket, a mi válasz­tásunk a békeharc új-abb győzelme lesz. Futó elvtárs elbeszéléseit figyelmesein hallgatják a dolgozó parasztok, valamennyien összeha­sonlítást tesznek a régi és mostani életük között, a lényeges különb séget valamennyi dolgozó paraszt fel tudja mérni. Tudják, hogy ez a1 választás valóban a békebarc csatája, do! gozó népünk még jobb életének, hazánk erősödésének biztosítéka. Ezért valamennyien becsületesen veszik ;ki részüket ebből a csatá­ból, a tavaszi munkák jó és időre való elvégzésével. KiSGYŰLÉS A BOLHÓI SÁGVÁRI TSZCS-BEN HÉT ÓRA TÁJBAN, amint le­szállt az este, a bólhói Ságvári tszcs irodája felé 10—15 ember sietett. Nem voltak mind tszcs- tagok, voltak köztü-k egyénileg dol­gozó parasztok is. Rákóczi néni is gyakori vendég a csoportban, ér­dekli, hogyan dolgoznak a tagok. Akiikor meghallotta, hogy estére kisgyűlés lesz, hát dehogy is ma­radt volna el onnan. Alig kerülte el a 7-es az óramu­tatót, máris együtt voltak a meg­hívottak. Harasztia elvtárs lámpát gyújtott, aztán Fábos József, a cso­port egyik legjobb dolgozója a Függetlenségi Népfront választási felhívásából olvasott fel részleteket. Olyan képviselőket kell küldeni az oiszággyűlésbe — ismertette a fel­hívást — a,kik készek önzetlenül szolgálni a nép ügyét " — Itt kér- dőleg fordult a kisgyűlés részvevői felé. — Hogyan is jelöltek a múlt­ban képviselőket? — s aztán mind­járt meg is válaszolt rá. — A nép véleménye, megkérdezése nélkül. Kit érdekelt akkor a mi vélemé­nyünk? Senkit. ígérgettek, hogy ie- kenyerezzenek bennünket, aztán ha­mar megfeledkeztek az ígéretekről. Most máskép van, amit 1949-ben pártunk javaslatára a népfront ígért, az mind megvalósult. „Vállaltuk' — olvasta tovább a felhívást — hogy öt esztendő alatt 35 milliárd forintot fektetiifnk be népgazdaságunkba. J0 milliárd fo­rintot fektettünk be, nem öt, ha­nem három esztendő alatt. Vállal­tuk, hogy acéltermelésünk.. .’* A gyűlés részvevői helyeslőén bólogat­tak, mintha valamennyien azt mon­danák, tényleg, ez így igaz, így volt. AZTÁN ARRÓL BESZÉLT Fá­bos elvtárs, milyen hatalmas fel­adatokat oldunk meg a jövőben, s különösen hangsúlyozta a felhívás­nak azt a részét, mely így szól: „A választóktól nemcsak elvégzett mun­kánk jóváhagyását kérjük, hanem bizalnuit és támogatást jövendő munkánkhoz!!“ A lelkesedés és elis­merés kifejezése ült az arcokon; — «eámíthat ránk a párt, méltók le­szünk a bizalomra. Aztán érdek­lődéssel hallgatták tovább a felhí­vást. „A beszolgáltatmsi rendszert egyszerűsíteni kell, a kivetéseket több évre kell megállapítani, hogy a dolgozó parasztság biztonságosan gazdálkodhasson, pontosan és jgelö- re ismerje kötelezettségeit, felesle­geit akadály nélkül értékesíthesse a szabadpiacon, fokozottan hasznát lássa termelése emelésének.“ — Mit jelent ez? — tette fel újólag a kér­dést Fábos elvtárs, s mindjárt foly­tatta — azt, hogy á dolgozó parasz­tok, tszcs-tagok és egyéni gazdák előre tudják, mennyit kell beadniok, s ha jobban művelik a földet, ha alkalmazzák az új módszereket, ter­mésük fokozatosan növekszik, a be­adás viszont ugyanannyi marad, tehát több jut a családnak és a szabadpiacra is. Aztán röviden ismertette, hogy a második ötéves terv milyen táv­latokat nyit meg előttünk. Elmond­ta, mit kap még Bolhó ébbe-n az ötéves tervben: — Ez évben meg­kezdik a villany bevezetését, nem kell majd petróleumlámpa mellett vakoskodni. ami igen sok ember szemevilágát rontotta,* alkalmazhat­juk majd a villanyfejőgépet, vil­lanydarálót és már nem egy asz- szonytól hallottam azt is, hogy vil­lanyvasalót és villanyfőzőt vásárol. Orvosi rendelőt is kapunk — foly­tatta a felsorolást Fábos elvtárs. — Az bizony, az nagyon kell — szólt közbe Desztics Imre — meg az ar­tézi kút, amit szintén rövidesen megkapunk, mert rossz víz van a községben, sok a strumás beteg. ZSIFKÓ GYÖRGY vértté át a be­széd fonalát. — Mindnyájan emlék­szünk, hogy a múltban sok csecse­mő -született a falúban, de k-evés nevelkedett fel. Nem volt régen csecsemővédelem, semmibe vették akkor a szegény embert, meg a gyerekét. Most pedig napközis óvo­dánk van, olyan élelemmel vannak ellátva gyermekeink, mely bizto­sítja egészséges fejlődésüket. De nemcsak a gyermekek egészségét kímélik most — folytatta tovább — hanem az emberét is. Mindany- nyian látjuk, hogy azt a munkát, melyet a múltban egy nap alatt 6 ember végzett el, most egy traktor végzi, méghozzá jobban. A mi tszcsénk még nincs tagosítva, mé­gis sokat segített a gép, hát ha még tagosítva lesz. De ne ám csak mi várjuk a várostól a- gépet — folytatta Zs-ifkó György — lássuk el mi is a városiakat bőven éle­lemmel, nyersanyaggal. Mi nekik kenyeret, ők nekünk gépet adnak. Ezért kell törekednünk, hogy hó_ najpról-hónapra, negyedévről-ne- gyedévre teljesítsük a beadást. A lemaradás nagy szégyen volna ránk. Alig fejezte be mondanivalóját, máris Virovecz Pálné kezdett be­szélni. Az ő véleménye szerint a be­adást úgy lehet jól teljesíteni, ha a mezőgazdasági munkákat időben és jó minőségben végzik el. Igaz. hogy a csoportban már mindent el­vetettek, de megkezdődtek a nö­vényápolást munkák. A választás tiszteletére felajánlom, hogy min­dig az elsők között leszek a! nö­vényápolásban, az asszonyokkal versenyre megyek, hogy biztosít­sam idei jó termésünket — mon­dotta, AZ BIZTOS — kezdte Máltesics József — másképp van most a vá­lasztás, mint a* múltban volt, tu­dom én, amit ez a felhívás tartal­maz, az meg is valósul, nem ígért még olyat a párt, meg a kormány, ami ne valósult volna meg. De nem így volt ám régen. A 26-os válasz­tásnál 25 millió koronát Ígért az egyik képviselőjelölt kultúrházra, ha rászavazunk, mi meg csak vár­tuk a pénzt, de az nem jött. -Egy­szer aztán hallottuk, hogy a kul­tuszminiszter Barcsra jön. Felke­rekedtünk néhány an, hogy megkér­jük tőle az ígért összeget, akkor meg kiderült, hogy az nem is tudott róla — így volt ez. Huber István még jóformán nem is hagyta, hogy az előtte beszélő el­mondja mondanivalóját, máris ma­gyarázta, hogy őt milyen terrorral akarták kényszeríteni a szavazásra. Az idős Desztics Imre sem állta meg szó nélkül; — Engem a csend­őrök is felkerestek szavazás előtt, mert meghallották, hogy nem arra szavazok, aki nekik tetszik. Aztán megbüntettek, mert rosszul volt összerakva egy méter fa az udva­ron, elvitték a padot is a ház elől, minden áron kényszeríteni akartak, hogy az ő emberükre szavazzak. Mikor nem boldogultak velem, vala­milyen ürüggyel 10 napra lezár­tak. — Én .24 éves koromban kaptam szavazati jogot — mondta1 Málte- sics József — abban az időben ve­lem együtt mindössze négy 24 éves férfinak volt szavazati joga, a fele­ségem meg csak 30 éves korától szavazhatott, amikor már két gyér reke volt. Sántice János szólt hoz­zá utoljára: úgy válaszoljunk a népfront felhívására — mondta — hogy minél jobb munkát végez­zünk, még jobban megszilárdítsuk a munkafegyelmet, igaz, már csak a ricinus vetése van vissza, a töb­bivel elkészültünk. — Úgy van — mondta Viroveczné, — a répát is megsaraboltuk, a búzát is megaca- toltuk, nem maradunk el a növény- ápolásban sém. NEM IS SZABAD elmaradni — fejezte be Fábos elvtárs a vitát — ez a választás a mi ügyünk, a mi felemelkedésünket visz előre.

Next

/
Thumbnails
Contents