Somogyi Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-19 / 92. szám

Vasárnap, 1953 április 19, SOMOGYI NÉPLAP 7 Képviselőj elölő-gy ülés a 73/4. sz. Építőipari Vállalatnál A Kaposvári 73/4, sz. Építőipari Vállalat dolgozói 19-én este vá­lasztották meg képviselőjelöltjei' két a május 17-én tartandó vá­lasztásokra. Focik Jenő elvtárs, a párt szervezet titkára megnyitójá­ban arról beszélt, milyen nagy ese­mény a dolgozók életében, hogy maguk jelölhetik képviselőiket. Beszélt a múlt választásairól, ami­kor a dolgozóknak; nem volt bele­szólásuk, kik képviseljék őket a parki mentben. Elmondta, hogy a kapitalista or­szágúikban ma is milyen csalással folynak le a választások. Nálunk pedig — mondotta — államunk ve­zetői minden fontos kérdésben a néphez fordulnak, meighalfgatjak a munkások, parasztok, értelmisé­giek javaslatát, véleményét. Ezuitiá-n javasolta ,-j jel öl őgyűl és részvevői­nek, hogy első jelöltjüknek fogad­ták el pártunk, egész dol’jgozó né­pünk szeretett vezérét, Rákosi «äv- íánsat. Szűnni nem akaró taps kí­sérte Fock elvtárs javaslatát, a dolgozók hatalmas lelkesedéssel1 fogadták ed első (jelöltjüknek Rákosj Mátyás é!ytársat. Ezután Takács József elvtárs ja­vasolta a gyűlés részvevőinek, hogy második jelöltnek Osváth Ká­roly mérnököt fogadják el a képvi- seiőjelölő-listára. Elmondta, 'hogy Osváth Károly 1928-ban született, az egyetem elvégzése után a Ka­posvári Magasépítő Vállalathoz került, mint építésvezető, szor,g;r lommal és jó minőséggel! végezte el munkáját. Jó munkájját bizonyít­ja az is, hogy az ő vezetése alatt iájiődött legtöbb sztahanovista a vállalatnál. A gyűlésen elsőnek Lamping Ot­tó szólalt fel. Azokról a hatalmas e r edmiényakrc 1 beszélt,, melyeket az 1949-cs választások óta, ,a,z öt­éves terv során elértünk. Csizmás Sándorné felszólalásában ,a nőit választójjcigávall foglalkozott. El­mondta: a múltban ia inők nem sza. va,zihsjtta)k, a férfiakkal váló egyen­jogúságról álmodni sem mertek. Csuraj István lelüvtárs hangsúlyoz­ta, amit a párt, a kormány a dol­gozóknak ígért, azt mindig válóra s váltotta. Gaáí József elvtárs a választási békeverseny jelentősé vei foglalkozott. Valamennyien el­mondták, milyen öröm számukra, hm*” Osvátih elvtársait is jelölhet­ték kép viselő tjüknek. Osváth Károly ezután megkö­szönte a gyűléis részvevőimelk a bi­zalmat és ígéretet tett, hogy mun­káiét ezután is a dolgozók érde­kében, becsülettel végzi el. Majd Fock eivtiárs zároszavat után a je- lölcgyűlés véget ért. Fgy emberként szavasunk a Magyar Függetlenségi Népfrontra a három és az ötéves terv után Si­Egy hónap választ el bennün­ket attól a naptól, amikor a magyar nép szavazatával ismét hitet tesz pártunk é* kormányunk mellett. Én a simoneáti Dózsa tszcs-'ben dolgozom. Társaimmal együtt nagyra értékeljük pártunk és sze­retett vezérünk. Rákosi Mátyás elvjtárs nagy alkotó munkáját. Tudjuk érték Ini azt, amit 'bölcs vezetésével értünk el s amit a ma­gyar dolgozó népért tett. Megfogadjuk, hogy egy ember­ként szavazunk a Magyar Függet­lenségi Népfrontra, mert mindig önzetlen támogatást kapunk pár­tunktól és kormányunktól és ne­künk is érdekünk, hogy tovább vi­rágozzon a mi szép hazánk. Most, a szavazás előtt többször gondolunk arra, hogy milyen más mongát. Itt a dolgozó népnek, a Mándli uraság volt cselédeinek 98 százaléka új családi házban lakik. Minden családi házban szól a rá­dió. Ilyen boldog életünk soha nem volt. Én szeretném, ha megyeszerte a tszes-k. egyéni dolgozó parasztok, gépállomások, állami gazdaságok dolgozói visszagondolnának a múlt­ra, összehasonlítanák a jelenünk­kel. Felhívok minden becsületes dol­gozót, hogy velem együtt május 17-én a Magyar Függetlenségi Népfrontra szavazzon. Cseh Vendel Dózsa tszcs. Nagybajom dolgozó parasztjai tanácsülésen tettek fogadalmat a begyűjtési terv teljesítésére Nagybajom község tanácsterme zsúfolásig megtelt a legutóbbi ta­nácsülésen. A tanácstagokon kívül számos dolgozó paraszt és paraszt- asszony jött el. hogy meghallgassa a tanács beszámolóját. A tanács gondoskodott arról, hogy ezt a ta­nácsülést jól előkészítse, mert igen fontos kérdések szerepeltok napi­renden. A begyűjtés, a tavaszi munka és a május 17-i választások­ra való felkészülés. A tanács beszámolóját Szabó Já­nos elnökhelyettes tartotta meg. Beszámolójában ismertette a felsza­badulási hét eredményeit, elmondot­ta, hogy Nagyibajom község dolgozó parasztjai a felszabadulási hét alatt jó eredményeket értek el és ezért u. rádión, keresztül nótával! köszön­tötték őket. — Ez azt- igazolja, hogy pártunk figyelemmel kíséri mun­kánkat és jó munkánk után a juta­lom sem marad eh Szabó elvtárs beszámolójában fel­vetette, hogy Nagybajom község dolgozó parasztsága még igen sok­kal tartozik népi államunknak. To­jás.-, baromfibeadási kötelezettsé­güket még nem teljesítették tel­jesen, pedig számos példa igazolja, hogy minden lehetőség megvan rá. Egyes dolgozó parasztok azonban megfeledkeznek arról,, hogy köz­ségük mit kapott az állam­tól, megfeledkeznek a felsza­badulás előtti nyomorúságos éle­tükről. Szinte természetesnek ve­szik. hogy ma Nagybajomban gép­állomás van, mely segíti1 a dolgozó parasztokat a magasabb termés- eredményért vívott harcban, hogy ma a dolgozó anyákat 20 ágyas böl­csőde segíti gyermekeik nevelésé­ben. hogy a háborúban megrongá­lódott. 475 ház újjáépült és 140 új lakóház épült — mondotta Szabó elvtárs. — A választásokon szava­zatunkkal, jó munkánkkal, kötele­zettségünk teljesítésével tegyünk hitet pártunk népi demokráciánk mellett. A beszámoló után egymást köve­tően álltak fel a tanácstagok és tették meg ünnepélyesen fogadal­mukat. Elsők közt a díszelnökség­ben helyet foglaló Tóth Bordás Isl- vánné állt fel ás vállalta, hogy má­jus l - re háromnegyedévi beadási kötelezettségét leélj'esíti. iBencsik József szintén vállalta, hogy há­romnegyedévi tojás-, baromfi-be­adását teljesíti. Mat ók Jánosné vállalta, hogy a választások nap­jára egészévi tej’, baromfibeadá- sát„teljesíti. Konc István. Horváth János, Hódi Mária. Zalka János, Horváth József, Horváth György, Csöbör István, Cebei János, Tar Imre dolgozó parasztok valamer:y nyien vállalták, hogy háromnegyed- évi beadási tervüket május 1-re teljesítik. Nagybajom község dolgozó pa­rasztjai ezen a tanácsülésen meg­fogadták. hogy a felszabadulási hét lendületét tovább fokozva készülnek a választásokra, hívtn teljesítik ál­lam iránti kötelezettségüket. A határszemle bizottságok segítik tanácsaink munkáját Megyénk területén az utóbbi na­pokban fokozottabb lendülettel lát­tak munkához a határszemle bizott­ságok.'A legutóbbi jelentés alapján a megyei, járási tanáé* kiküldöt­teiből és a községi tanácsok megbi- zottaiból alakult bizottságok 573.900 holdat ellenőriztek ie és ebből 24.992 hóidat találtak meg- műveletlenül és elvetetlenüt. A meg" műveletlehiil talált földterületek el­vetésére. a bizottságok elnökei fel­hívták a helyi tanácsok figyelmét •és a földek tulajdonosait, illetve megművelőit kötelezték .a földek megművelésére és -a Vetésre. A bi­zottságok megyénk területén 193 községben fejezték be a határszem­léket, 60 községben pedig befe­jezéshez közeledik. Egyes községi tanácsok, mint a lengyeltóti, gyékényest, .si-monfai. helytelenül hajtották végre a ha.- társzemlÉ-ket, mert nem várták meg a kijelölt bizottsági elnökök meg­érkezését. Iranern a községi tanács­elnökök maguk mellé vettek egy- egy mezőőrt és a határszemléket bizottsági elnökök nélkül folytatták le. Az ilyen eljárásiból származó adatokat a Megyei Tanács mező- gazdasági osztályának • földbirtok­rendező csoportja 'nem fogadhatta el, s ezekben a községekben az elő­zőleg beütemezett tervek szerint a bizottságokat újra meg kellett ala­kítani és a határszemléket ismé­telten végrehajtani. Hibát követtek el a bizottságok Gálost a és Csákány községben. A bizottsági elnökök ebben a két községben nem oldották meg kellő­képpen a rájuk váró feladatokat munkájuk nem tükrözte a valósá­got, a beküldött adatok helytele­nek voltak. Ezért e két községben a határszemléket meg kellett ismé­telni. A Megyei Tanács végrehajtó bizottsága a mulasztást ©.követő bizottsági elnökök ellen a fegyel­mi eljárást megindítja. Megyénkben a legtöbb megmű- veletlen és vetetlen területet a ha­társzemle bizottságok a 'nagyatádi járásban találták, ahol az április 16-ig leellenőrzött 43.300 hold te­rületből 5373 hold meg műveletben és elvitelien. Ezekből a számada­tokból is világosan kitűnik, hogy a nagyatádi járás miért van olyan súlyosan elmaradva megyénk többi járása mögött a vetésterv teljesí­tésével. A nagyatádi járás lemaradásá­val szemben a fonyódi járásban, ahol a tanácsok következetesen har­coltak a minisztertanács tavaszi munkákról szóló határozatának végrehajtásáért, ahol a községek dolgozó parasztjai becsületbeli ügyüknek tekintették azt. hogy minden talpalatnyi földei megmű­veljenek és hasznosítsanak, ott az eredmény sem maradt el. A határ* szemlék folyamán április 16-ig 38 ezer hold földterületet ellenőriztek a bizottságok és eddig mindössze 370 hold földterületet találtak meg­mű véletlenül, Hasonló a helyzet a siófoki és a tahi járásban is. A határszemléket megyénk min­den területén április 20-ra be keli fejezni. Községi tanácsainknak, pártszervezeteinknek és földműves­szövetkezeteinknek mindent meg kell tenniök annak érdekében, hogy a minisztertanácsi határozat alap­ján minden megművelésre váró földterületet a vetéstervüknek meg­felelően vessenek el, hogy megyerik­ben talpalatnyi föld se maradjon megműveletienül és elvetetlenül. Ehhez a harchoz megyénk gépállo­másai is adjanak segítséget. A porrogiak okultak a múlt év hibáiból dolgozni, a kirnt hagyott földön A por,regi Vörös Csillag ter­me ! üsző ve the z efb en is nagy a ké­szülődés a választások napjára, A kalászosok vetése mellett már be­fejezés felé 'közeledik a kukorica, burgonya vetése is. Soha ilyen lelkesedés nem volt a mi termei ősz öve; tke zetü n kben, mint éppen ezekben a napokban -- mondija Horváth elvtárs, >a tsz elnöke. A községben éppen most fejez­ték be a határszemlé't, Kálmán élv­társ, a tanács elnöke megelégedet­ten mondja el a határszemle ta­pasztalatait: - Jó munikát végzett a tanács, de az egész község is. Igaz, hogy a község dolgozó pa­rasztjainak nagynésze a tsz ben van és így együttes erőivel sokkal gyorsabban megy a munka. Nem ment mindig így ,a munka a szövetkezetben sém — mondja Horváth elvtárs.. — Tavaly még igen sok bajunk éoilt, a tagok nagy- része több földet hagyott kint, mint az alapszabály megengedte, de jó­magam sem tartottam be az álep- szabályt, az apám földjét,, mintegy 6 holdat kint hagytam, pedig egy családba tartozunk, így 'a legna­gyobb munkáik idején, amikor a szövetkezet földijén kellett volna dolgoztunk. — A tsz vezetősége és a járási tanács figyelmeztetett bennünket, de úgy gondoltuk, hogy ez nem jelent hátrányt a szövetkezeti mun­kában. Én magam is, mint tsz iel- nök makacsul ragaszkodtam a kint hagyott földhöz. A következménye az /étit,, hogy a tsz-vezetőség fel­tette a kérdést: egyénileg vagy a szövetkezetben akarok dolgozni? Még ekkor sem láttam, milyen helytelen ez a kétlakiság. Együk napon azt mondták, hogy menjek haza dolgozni a 6 hold földre. —■ Nem kellett hosszú idő,, na­gyon megbántam, szidtam saját ma gamut, s alig vártam,, hogy újból beléphessék a sző veit,kezeibe. Ala­pos iskola volt ez számomra, de úgy érzem, hogy ezalatt meg is ed zedtem. Okultak az én esetemből, a saját makacskodásukból a töb­bek is, mert bizony az év végén a szövetkezetből is keveset kap­tam, a kint hagyott földem sem termett annyit, hogy biztosítsa a gondtalan életet. Közel sem jutott annyi jövedelem, mint a szövetke­hagyotit kint tölblb földeit a megen­gedettnél. Nem is volt fennakadás a munkában. A porrogi Vörös Csúi- liai* ma a járás élenjáró szövetke­zetei közé tartozik. 40 hold árpát, 30 hold lent kereszt sorosan v értet­ték el. A tervbevett 120 hold ku­koricából' 40 holdat négyzetesen vetnék el. A csoportban két nö­vénytermesztő brigád van, egy egy brigádnak 500 kh. földje van. Amint megkezdődött a tavaszi munka, a két brigád versenyre hív“ ta ki egymást. A versenyben Ro­zs ókj Imre brigádja került az élre, mely a kalászosok vetését a ha_ fáridő előtt hét nappal fejezte be. A porrogi 'termelőszövetkezet­ben különösen ti női dolgozók tűn­lek ki jó munkájukkal], számosán közülük (túlszárnyalták teijesáímé - nyükkeil a férfiakat is. Pl. Horváth Ferenené már edd1 g 208 munkaegy­séget szerzett. Lakatos István 143, Dömötör Rózsi 146 munkaegységet szerzett. A Vörös Csillag tsz tagjai ezek­ben a napokban még nagyobb W-. Élesedéssel végzik munkájukat, ment tudják, hogy a választás si­kerének legfontosabb feltétele a pontos teljesítése,. zet jól dolgozó tagjainak;. — Ezen a tavaszon a múlt év hi- báibóÜi okulva már egy tag sem tervek Négyzetes vetéssel emeljük a kukorica terméshozamát A kukorica egyke a legfonto­sabb növényünknek. Terméshoza, mától nagyban függ ál'lahtenyész- téisi tervünk, ezen belül hízlalási ter­vünk teljesítése. Bőséges termést csak akkor várhatunk, ha a leg­szélesebb területen alkalmazzuk a Szovjetunió lélenjáró mezőgazdasá­gának indítunk is már kipróbált és jól 'bevált agrotechnikai eljárásait. Az ,elmúlt évben számtalan példá­ját láttuk annak, hegy ugyanolyan minőségű ta,I;a|;on, egyforma viszo­nyok és időjárás melléit az új ag­rotechnikai eljárás alkalmazása na­gyobb terméshozamot eredménye­zett. Ha a kukoricát ősszel trágyá­zott, mélyei alá szárit ott, tavasszal koráin, elsimít ózott és közvetlenül vetés erőit kultivátorral gyommen tesíísitlt és megfelelő mértékben ta- zf flott talajba vetjük, akikor már megvetjük a -jó termés alapját. Ha emellett a kukoricát .négyzetesen vetjük, annak terméshozamát igen nagy mértékben emeljük. A négyzetes vetés nagyon sok előnnyel jár. Vetőmagmegtakarítást érünk el, a növények eigyllbrma te- nyészberületet kapnak, a gyökér­zet egyenletes fejlődése mellett ti víz és tápanyagok felvétele tőké jeles. A föld feletti szár is kedve­zőbben fejlődik, mert miniden irányból egyforma mennyiségben kapja a napfényt ás ti bőt. A vihar nem dönti meg és a nyári nagyobb bőségnek is 'könnyebben: ellenáll. A négyzetes vetés lehetővé teszi a keresztben hosszában való friga­tes vagy gépi erejű kapálást, ami komoly munkaerőm eltakarítást je­lent. A két irányban való növényápo­lás igen kedvező hatással van a talaj morzsalé kos szerkezetének fenntartására, és nagyban megköny- nyíti a tökéletes gyomirtást. ­A ráksi Uj Élet termelőszövet­kezetnél a fejlett módszerek al kalmazáisával a termiéskiülörtbség élesen megmutatkozott, mert a négyzeteden vetett kukorica 27 mázsát, a sorban vetett csak 15 mázsát adott kát. holdanként. Ál­tálában a többi tsz-elkben is 6—10 mázsává! nagyobb termés volt a négyzetesen vetett kukoricából. Négyzetes vetésnél a sor- ,éls fő- távolságot a fajtának megfelelőien állapí'tjj'uk meg. Általában a, korai vagy középkorai alacsony növésű fajtáknál elegendő 60x60 cm-es, a nagytestű késői fajtánál 70x70 ern­es vagy 80x80 cm-es távolság, de :ó táperőiben lévő talajokon vet­hetjük 90x90 cm es kötésbe is két szálas művelés mellett. Vetésnél használjuk fel a jól be­vált és ticlkélle'tesem működő négy­zetes vetogépeket, ennek hiányá­ban házilag készített és lóval von­tatott sorjeHölovel vonalazzuk meg a terúkitiét. A sor- és jnő vény távol­ság meghatározásánál a termelő- szövetkezetek é.s a gépállomások szoros együttműködésben járjanak ell, hogy biztosítva legyen a sor- és tőtávölsáig öisiszlhangja a sorfcözi ka­pálást végző gépek (kulti.vá'tor, ekekapa) murik as,zülléssé,gé vei. Kié zii vetésnél a munkát nagyban meg lehet gyorsítani kézi ültetőgép segítségével. Ha ez nem áll rendel­kezésünkre, akikor kis könnyű ka­pává] (legcélszerűbb az úgyneve­zett cukorrépa egyelő kapa) vé­gezzük el a vetést. Bgy-ieígy feszeik­be 2 - 3 szemet tegyünk, ennél töb­bet csak abban az esetben, ha a táblán drótféreg vagy pajor kár­tételétől tartunk. A kapával törté­nő ültetés esetéin vigyázzunk arra, hogy a magot ne egy csomóiba he­gyük, hanem a fészek egész terü­letére. Vigyázzunk arra is, hogy a mélység egyforma Legyen, ment el­lenkező esetbein a tengeri kelése nagyon egyenetlen lesz, hosszú időre kitolódik, s ez megnehezíti a növényápolást. Legmegfelelőbb vetési mélység 10 cm, az erőisen kötött 'találjon, melynek felső réte­ge kevésbbé szárad ki, tehetjük se­kélyebbre, 6 -8 cm mélyre. A kukorica terméshozamát nagy­ban fokozhatjuk a fáséektrágyázás­sal, ami különösen eredményes ak­kor,, ha kaf. holdanként 50 mázsa istá'l'lótrágyát 70 kg szuperfoszfát­tal összekeverünk és ebből' égy marikra valót teszünk a fészekbe olyan formában, hogy a kapavá­gássá1!. készített fészekbe rakjuk a fészek|trágyát, majd kevés Ifiö'ld Tá­jid zásával elvetjük a szükséges 2 3 szem kukor i c avetömagoé. Tér m efő'Sz öv e t kéz ete ink túínyo- mó többsége a műit év tapasztala­tai alapján a kukoricát négyzete­sen vetik el, de az egyénileg dol'- gozóknak is javasoljuk. Bajcsy Ede megyei főagronómus. ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents