Somogyi Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-08 / 82. szám

Szerda, 1953. április 8. SOMOGYI NÉPLAP 3 A CUKORGYÁR RÉGEN ÉS MOST 1894 BEN, több mint fél évszá­zaddal ezelőtt építették megyénk egyik jelentős ipari üzemét, a Ka­posvári Cukorgyárat. A [gyár ala­pítója a Magyar Általános Hitel b-amik által létesített Mezőgazda - sági1 Ipari Részvénytársaság volt. Azt, bogy miiként született meg a [gyár létesítésének gondolata, nem .nehéz kitalálni, ha ismerjük a Hi­telbank és az Eszterházyak kap esoiatait, az ipari, a (bank- és a feudális tőke összefonódását. A parezerholdas Észté rh ázyb i rt o k bői 60 ezret a Hitelbank (bérelt. E terület -egyrészéti megkezdték a cukorrépatermelést és feldolgozó üzemet létesítettek. Az élisö évben az üzem kapaci­tása 50 vagon répa feldolgozása volt. Ekkor még csak nyers cuk­rot gyártottak, amelyet a-szeren­csi és a mezőhegyesi cukorgyárak­hoz szállítottak finomítani. 1895- ben az első kampány után rájöt­tek arra, hogy sokkal olcsóbb az ■előállítás, ha. a félkészárut nem szállítják «1, hanem itt helyben dol­gozzák fel. így aztán rövidesen megkezdték it fehérhomokcukor gyártását. 1924-ben létesítették az erőtele­pet, majd 29-ben nagyarányú re konstrukciót végeztek. Ekkor 50 vagonról 150 vagonra emelkedett -az üzem kapacitása. Az 1929-es és 30-as gazdasági válság természetesen a Kaposvári Cukorgyárban is éreztette hatását. Az exportcukor kg'ja 15—16 fil­lér volt, ugyanakkor a belföldi fo­gyasztásra kibocsátott cukor kg ja 1 pengő. JELLEMZŐ ERRE az időre, hogy az egy főre eső évi cukorfogyasz­tás 8 kg volt, ugyanakkor Német­országban az egy főre eső átlag meghaladta a 40 kg-ot. Mivel a világpiacon: a cukortermelés fel­halmozódott, a kínálat sokszoro­sát tette ki a keresletnek, a rész­vénytársaság csökkentett© a cu­kortermelést. A munkások egyré szét elbocsátotta, leépítette és má­sik olyan vállalkozásokba kezdett, amelyek ebben az időben jobban kifizetődőek voltak. Majmot, bor- sóhántolót, olajütőt, paradicsom lesűrítőt létesítettek. így próbál­ták egyensúlyozni a gazdasági vál­ságot. 1928—29-ben egy szakmunkás órabére 24 fillér, a fizikai dolgo­zók órabére pedig 18 fillér volt All ©rali munkaidő alatt a szak­munkások :alig több mint 2 kg, a segédmunkások pedig 2 kg cu­kor árát sem keresték meg. Nem beszélve arról, hogy a gyár dolgo­zói egy héten csak három napot dolgozhattak, a másik három nap munka, nélkül voltak. Ennyit a gyárról. A gyár igazgatója Kladnigg Ala­jos „méltóságo's úr", pápai kama­rás volt. Működését azzal kezdte, hogy segítőtársat keresett magá­nak a dolgozók fegyelemre tanítá­sához. Ezt meg is találta Boldizsár Zoltán József katolikus pap sze­mélyében. A gyár egyik épületében helyezték el a kápolnát, ,s kötele­zővé tették a templombajárást, az áj tatosságon“ váló részvételt. A gyárigazgató csak azokat a mun­kásokat foglalkoztatta,*- akikről köztudomású volt, hogy szorgalma­san járnak templomba. Akiről ki­tudódott, hogy egy esetben nem -ment templomba!, másnap már megkapta felmondólevelét,. Az ilyen drákói rendszabály hamáro- san odavezetett,, hogy rövidesen szűknek bizonyult a kis méretek­re szabott kápolna. Nemsokára templomot építettek. A gyár va­lamennyi dolgozóját beosztották az építkezéshez. Amikor a gyárban 'lejárt a 11 órás munkaidő:, a dolgo­zóknak kötelessége volt na­pi három-négy órát dolgozni a templom építésiénél. Aki egyszer nem jelent meg a kijelölt napon hordani ,a téglát és a maltert, más- tiiap helyesen tette, ha ibe sem ment az üzembe, mert amellett, hogy elbocsátották, vagy kétórás pré­dikációt 'kellett végighallgatnia részben az igazgatótól, részben £' jpapíócl. így nevelték ,,munkafegye­lemre tűrésre, a szenvedéseik, a nyomor elviselésére a Cukorgyár dolgozóit. Erről ennyit. NÉZZÜK MEG Kladnigg Alajos és Boldizsár Zoltán magánéletét is. Kezdjük Boldizsárral. Az .egyik áj' tatosság alatt nagy kék foltokkal az arcán, hurkának is beillő daga­nattal az orrán, bicegő lábbal je­liént meg, Azelőtt egy hétig színét sem látták hívei a templomban. Mi történt Boldizsárra,1 ? A templomban így magyarázta a dol­got: „Vidéki úton voltam, a vo­nat lépcsőjén, álltam, az egyik ál­lomásom tolatás közben, ahogy a mozdonyt rákapcsolták a szerel­vényre, a hirtelen lökéstől lees­tem". Azonban hamarosan kide­rült, (hogy a „baleset“ egészen más forrásból fakad. A részvénytársa­ságnak volt ugyanis egy malma, a malomiban pedig a bérlőnek egy jóképű felesége. Idejárt Boldizsár Zoltán, mindaddig, amíg a férj «meg nem tudta a dolgot és a molnárié- gén vekkel meg nem verette Bol á zsárt. Kladnigg Alajos pedig ez alatt az idő alatt pápai (kamarás! címre és Szentgálo.skéren 1500 hold föld re és egy 'kastélyra tett szert. Ki­fejtett egyházi munkásságáé rí olyan „megtiszteltetésben'“ része­sült, hogy az általa alapított temp­lomban helyezték el halála után. a (kriptáját. Ennyit a múltról. Néz­zük meg a gyár jelenét. A FELSZABADULÁS után a dolgozó nép vette kezébe a hatal­mat, a gyárak államosításakor a Kaposvári Cukorgyár is a dolgozó népé lett. Ettől, kezdve rohamosan fejlődött az üzem s ezzel egyidőben megváltozott a cukorgyári dolgo­zók élete. Beruházásra és felújí­tásra 2,820.000 forintot kapták. Két ibepárlótesttel bővítették az üzemet. Az egészségtelen üzem­részeket átalakították. Az iszap sajjtolóáliomást átépítették, két méterrel felemelték a tetőzetet, ezzel egészségesebb munkahelyet biztosítottak. 40 ezer forintot for­dítottak kultúrházra, mozit kapott az üzem, 150 férőhelyes munkás­szállás biztosít kényelmes pihenést munkaidő után a vidéki dolgozók­nak. 20-0 ezer forint beruházással korszerűsítik az üzemi (konyhát. A dolgozók .munkaruhát kapnak. Egészségükről, a munkás védelem­ről, messzétpenően gondoskodik ál- "amunk. A megváltozott életet bi­zonyítja többek között, hogy OKÁ utalványra 35 dolgozó vett kerék­párt, köztük Kálmán Ádám kazán­fűtő, Csulik Ferenc kőműves. So­kan rádiót, bútort vettek a felsza­badulás óta. Bíiczó Ferenc 7560, Szabó József udvari dolgozó 7470, Lóki István lakatos 6350 forintért vásárolt bútort. Hosszan lehetne sorolni lazoknak a dolgozóiknak a nevét, akik a múltban nyomorog­tak, nélkülöztek, naponta két kg cukor árát keresték, ma (boldog családi életet élnek, .szépítik, csi­nosítják otthonukat. Szabó József a felszabadulás ellőtt fűszeres ta­non c volt. A 80 90 ikgos zsákok­ban xnegnyomorodott, hátgerinc- ferdülést kapott. Ezt ,adta neki a múlt. 1948-ham jelentkezett a Cu­korgyárban . felvételre. 1952-ben normafelíró, az ősszel pedig tér- mesterh-elyettes lett. Ugyanebben az évben megnősült, felesége 700 (forintot, ő maga pedig 800 forin­tot keres. 7400 forintért vettek bú­tort, részletre. Tiiman György 11 éve dolgozik az üzemben. így mondja el életét: „17 éves voltam, még egészen gyer­mek, amikor a Cukorgyárhoz 'ke­rültem. MINT NAPSZÁMOS kezdtem, majd apám ikönyörgött a gyár ve­zetőjének, hogy vegyenek fel gép­lakatos inasnak. A felszabadulás után 1 Odúdban felszabadultam a szakmában és segéd lettem, 1952 márcipsáig dolgoztam mint laká- tosseged. Most 27 éves vagyok. 1947-ben nősültem meg. Két kis­lányom van. Boldogan élek kis csa­ládommal. A pártnak egyesülés óta vagyok tagja, tavaly tartalékos tiszti tanfolyamon voltam és Me­zőhegyesen ugyanebben az évben elvégeztem a fcalkulátor-tanfolya- mot. 1948-ban 3800 forintért vet­tünk .szobabútort. Az elmúlt év­ben egy rádiót vettünk. Amikor a bútort megvettem, szűknek bizo­nyult a régi' lakás, a gyártól kap­tam egy szoba-iko.nyhás, éléskam­rás lakást. Most műszaki gazdasági tanfolyamra járóik, az ősszel terv­osztályvezetői iskolára megyek". így beszéli a többi dolgozó is a megváltozott életről. 19-ien járnak az üzemből élel­miszeripari, ketten közgazdasági technikumba. 76 dolgozó került rö­vid jdő alatt magasabb funkcióba. Sokan, mint pl. Illés István, Tava­lyi Lajos katonatisztek lettek. Ko­máromi Lajos, a gyár volt erő te­lepkezelője most az élelmiszeripa­ri technikum igazgatója. Özv. Osz­lopán i Istvánná és még 27 élen járó dolgozó sztahanovista lett. Megváltozott a munkához való viszony. A munkában többé nem a kényszerű robotot látják a dol­gozók, hanem a becsület és a di esőséig dolgát. Ezt .bizonyítja a gyár múlt évi eredménye, az újítások, észszerűsításek sokasága. Az 1952 —53 as 'kampány alatt napi feldől gozási tervüket állandóan 107.2 százalékra teljesítették. 0.3 száza lékkal kevesebb szenet használtak fel a megengedettnél. 0.07 -száza !ékkal csökkentették a cukorvesz teséget. Mindez több mint 800 ezer forint évi megtakarítást jelent. Az elmúlt évben 251 újítást fogadtak el, 117 et vezettek be, ami újabb 600 ezer forintos évi megtakarítást eredményez. Január és február hónapban eddig 75 újítást nyújtót lak be, 62-őt elfogadtak, aminek előrelátható évi megtakarítási ösz- szege 64 ezer forint lesz. Olyan újítói vannak a gyárnak, mint Hor­váth István, aki bevezette a. diffú­zió fentrő.1 történő nyitását, mely- ive kiküszö.bö.i a balesetet, egész­ségesebbé teszi a levegőt, jobb munkafeltételt teremt, újításával 32 ezer forintot takarít meg. A becsületes dolgozók .mellett azonban még ma is • megtalálni Kiad.nj.gg Alajos és Boldizsár Zol­tán lelkes híveit. Még ma is érvé­nyesül a klerikális reakció és a jobboldali szociáldemokrácia te­vékenysége az üzemben. A becsü­letes dolgozókon és a pártvezető ségen múlik, hogy az ellenséges elem-eket végérvényesen eltávolít­sák az üzemből, "ne tűrjék, hogy Boldizsáréit hívei romboló munkát végezzenek, fékezzék az üzem, az ország fejlődését. Ne tűrje Szabó József, Tiiman György és a többi Becsületes dolgozó, hogy Kladnigg Alajos és Boldizsár Zoltán beépí­tett emberei fertőzzék az üzemet. A. pártszervezet, az üzemi bizott­ság, a vállalat vezetősége teremt­sen olyan légkört, amelyben az egészséges^ fejlődésnek nem állják útját az ellenséges elemek. A CUKORGYÁR dolgozói megvár toizctt életüket becsületes, lelkiis­meretes munkával viszonozzák. Különösem jó eredmények szülés -tok a fedsz,abaidulásí hétéin, -amikor az üzem vaOaimenmyi dolgozója munkája: legjavával járult hozzá az e'lső negyedévi terv sikeréhez. Far­kas István segédmunkás, DISZ fia tol 184 százalékra teljesítette foga­dalmát. Lancsák József fiatal 182 Lakatos Ernő 173, Paítcza.i György pedig 169 százalékos eredményt ért ©11 -a. felszabadulási (héten. A pártszervezet jó felvilágosító mun­kája, a verseny nyilvánosságé, a vá'illallatvetzetőség jó -munkája segí­tettje elő az e'lső negyedévi terv sikerét. A Cukorgyár az első negyedévi munka-tervét 110.35 százalékra teLjesítet-t©. Becsülettel; eleget t©tt fogadalmának -a villany szentel őbrir gád, a karbantartó-- és az udvari- részleg is. A felszabadulási hét eredmé­nyeit ia gyár dolgozói 'tovább fo­kozzák. Még nagyobb ilen-dlülerttel fogftpík hozzá a másod k negyed­éves terv itieSIj'esiílés'éhez, minden ed- diiginíáS nagyobb 'eredménnyel -kő szülnek ünnepelni május 1 -ét, a munka ünnepéit és az orsz-ággyű 'lesi i választ! is napját. Nagy feladat v.álr a -pártszervezetre, üzemi bi zottiságra és a vállalat vezetőségé­re. A pártszervezet jó felvilágosí­tó (munkával, az íizepii bizottság a verseny (kiszélesítésévé®, jó' ver- sienynyiilvánossággail segítse a dol­gozóikat fog-a diai má j,k valóra váltá sálban'. A gyár valamennyi dolgozó­ja szavazócéduiája mellett kiváló termelési teljesít és év-ell tegyen hi­tet az üzem, az ország fejlődése meijl'ett, bizonyítsa be a párt, a népi demokrácia iránti szeret©tét. Sokat fejlődött a Kaposvári Cu­korgyár, de sóikat fejlődik a jövő­ben is. Az üzem, az ország fejlődé­siével ©gyid'őiben tovább elmélkedik dolgozóink életszínvonala, nö­vekszik -a Cukorgyár dolgozónak jóléte is. Ehhez a fejlődéshez, az életszínvonal növekedéséhez a Cu- ktoípgyáir dolgozóinak iis nagymér­tékben kell bozzájánilmiok. ■ Dolgozzanak úgy, hogy a máso­dik negyedévben, a május 1-í és az országgyűlési választás 'tiszte­letére tett felajánlások teljesítésé­ben olyan eredményeket érjenek •el, amelyekre egész dolgozó né­pünk méltán büszke (lehet. Kierfielkedő eredményekkel ünnepelték április 4-ét a Nagyatádi Dohánybeváltó dolgozói százalékra teljesí A felszabadulás óta hatalmas fejlődésen ment keresztül a Nagy­atádi Dohánybeváltó-üzem. Különö­sen sokat fejlődött az ötéves terv­ben. Két darab villamos bálasaj­tót, .négy darab bálahordó kocsit kapott. Eddig az emeleteikre kézi csőrlővel szállították a dohányt, most mindkét döhá u yraktár ban kézi- felvonót szereitek be. Régen a dohánybálákat kézi hajtású prés­sel sajtolták össz:-. Ez a munka na­ponta hat dolgozót vett -'igényibe. Ma. a gép segítségével könnyen rakják meg- a .mozgószekrényt, amelyet a prés alá tóinak, ’bekap­csolják a villamos bálasajtót -és két perc alatt'kész az összepréselt bála. A gép használata a kéziprés 20—- 30 százalékos- erő igénybevételével 240 százalékkal termel többet. A kézifelvonó szintén lényegesen meg­könnyítette a bi-bo anyagmozgatást és kiküszöbölte a-baleseti lehetősé­geket. A bálahordó kocsik a dolgo­zók munkáját teszik könnyebbé. Ez a fejlődés, a dolgozók meg­változott élete serkentette a Nagy­atádi Dohánybeváltó üzem dolgozó­it a felszabadulási Jiét alatt. Fel szafoadulásunk nyolcadik évforduló­jának tiszteletére valamennyiem fo­gadalmat tettek. Első negyedévi tervüket 102.1 tették, 1440 forintot takarítottak meg at felszabadulási héten. Keresztúri Imréné a felszabadu­lási hét előtt 112 százalékos átlag" teljesítéssel dolgozott. Vállalta, hogy eredményét a felszabadulási' héten 115 százalékra növeli. 142.1 százalékot ért el. Bodor Jámosné 117 százalékot vállalt és 1(311.1 szá­zalékot teljesített. Kiemelkedő ered­ményt értek el azok a dolgozók, akik ebben az évben- dolgoznak elő­ször a dohánybeváltó üzemben, é® teljesítésük hosszú időn keresztül 1Ö0 százalék alatt volt. Vádiak Fe- rehené 95 százalékot teljesített, a. felszabadulási héten 126.4 százalé­kot ért el. Horváth Rózsi 95 száza­lékról 122 százalékra, József Mária 90 százalékról 109.3 százalékra, Turn-ár Mária pedig 95 százalékról 10(8.1 százalékra növelte eredmé­nyét. A- Dohánybeváltó-üzem ré­gebbi dolgozói, szakifiunkósaá! a fel­szabadulási héten rendszeresem se­gítették a- 100 százalékon, aluli tel­jesítőket, átadták munkamódszerei" két. ezzel elérték, hogy minden dol­gozó legnagyobb tudásával járul­hatott hozzá az első negyedévi terv sikeréhez. Emlékzászlót és díszoklevelet kapott a somogytornácai Szorgalom tszcs jó munkájáért Somogjytannóca csak a felsza­badulás után vált községgé, akkor, amikor a volt c-selládek a párt *e gítségével kezükbe vették igazi üssek at, földet. A düledező, sö­tét sárviskók helyéibe egészséges, sízép csaSáidü házak kerülitek. A omoö vta rmócaiak saját (bőrükön érezték a múlt át kos rendszerét. & meg tanúi iáik gyűlölni -a mutat, sze­retni az újat', a szabhd 'életeit. De megtanulták a.zt is, hogyan 'ke'í harcolni az újért, amit most a feL szabadulási -hét során telkes -mun- k áljukkal is b©biz on yítot tak.. A somogylt-arn ó c ai Szorgalom termettfő'csopoirt tagsága nagy ieíflíe- sedésiseí kéigizüít megünnepelni áp­rilis 4-ét. Miéig, a felsziaba-du'lási hét kezdetén megfogadták, hogy mát* cíus 30 ra befejezik ,a tavasai ve' test. Ezt valóra is váltották, s már márc ius 30-án táviratiban j ellentét- tök, hogy .a tavaszi kálászois-ok mellett ©Végezték a -napraforgó, cukorrépa, burgonya, vöröshere, lu­cerna vetését ás. A tavaszi mező- gazdasági munkák időben és jó- min őségben valló el végzése meMdtt nem feledkeztek meg az állam irán t-i kötelezettség teljesítéséről]! sem. A csoport -az e'lső negyedévi be adását tojásból!!, baromfiból: 100 százalékon túl teljesítette. A tej- beadási előírás -az e'lső negyedév­ire 1500 liter volt, ezzel szemben beadott 1596 litert. Ez-ék a nagy­szerű eredmények fényesen bizo­nyítják, hogy a csoport nevéhez méltóan megáldja helyiét. A jó műn ka jutalmául április 3-án ünnepé­lyes csoportgyűOésen vették át a. járási tanács e-milékzászIKaját és a díszoklevelet, A isomiogytarn-ócaiialk büszke örömmé: ünnepelték április 4-ét, s még nagyobb odaadássál harcol­nak további eredmények, elérésé­ért. KÖVETEM ÉDESANYÁM PÉLDÁJÁT Nagy -öröm fogott el a napokban, ahogy olvastam ai „Somogyi Nép­lap" egyik ikás cikkét- Ahogy ©Va­som, (édesanyám nevét látom ,a sö­rök között. 100 százalékon túl tel­jesíteti6 tojás-beadási kötelezett­ségét. így hálálja vissza ő pártunk szerető gondoskodását, hogy föil1- det adott é-s vilfeny világít házunk­ban, h-ogy -én tanulhatok. Édes­anyám, én, a fia, követem példáját. Tanulmányi tervemet túlteljesítem. Jó tanulmányi eredményemet je­lesre "javítom. így ' hálálom én ís vissza pártunknak, h-ogy megadta a, lehetőséget -a továbbtanulás hoz. Bank János I. o. t M-ezőgaizid. T-echn,, Kaposvár SZABOTÁLÓ KULÁKOK FELETT ÍTÉLKEZETT A BÍRÓSÁG A dolgozó nép ébersége a kapos­vári megyei bíróság -büntető taná­csa -elite állította Sági Dénes 28 éves balatonszabadi kulákot. A 28 éves (kuSákfcsemete ,a szüleivél egy háztartásban élt éis közösen ..■művelték" 32 holdas bírtoíkúkat. Apját 1952 őszén börtönbüntetésé­nek 'letöltésére .előállították. Ek­kor a íkulákcsemete elhagyta :a 32 holdat és Ádánd ‘községben meg­húzódva, 2 hold tartaliékfölidet bé­réit. Mivel! rajta (kívül a kulákcsia- ládlban más munkaképes munkaerő nem volt, így a 32 hold főidőn sem -az őszi, s©;m ,a tavaszi munkákat nem végezték -el. Aljas tettéért © megyei bíróság Sági Dénes fculáik- csemetét1 6 évi börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélte. * * * A barcsi járásbíróság büntetőta- nácsa Kaszab Józsefné 32 holdas csokony.avis o n-ta í kuiákasszonyt. aiz-ér-t, mert 7 hold vetését nem vé­gezte el, 6600 darab tojás, 40 kg baromfi, 312 kg hízottsertés be szolgá-lta-tásának .nem tett eleget, a járásbírósáig hat évi börtönre, 5 -ezer forint pénzbüntetlátsre, tel­jes vagycneüik'obzásra ítélte. Egyes kul'áikok büntetésük letöltése után újra szabotálnak. Nem szán­tainak, mem vetnek, beadási köte­lezettségüknek nem tesznek ele­get. A dolgozó nép bírósága azon­ban újra lesújt rájuk. Ifj. Bánó József (bácsbokodí ku- Sálk már ibün-tetve volt 'közéllátásí bűnos-élekményért. Az ősszel! bal hold búzát, több mint egy hold ro­zsot és másfél hold őszi árpát nem vetett el. Tavasszal tovább akarta foly­tatni kártevését: sem a szántást, sem a vetést nem végezte el'. A bpjai járásbíróság ifj. Bánó Józsefet négy évi börtönre, ezer forint pénzbüntetésre, háromezer forint értékű vagyonelkobzásra ítélte és őt évre ©Itütotta a köz*" ügyektől.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents