Somogyi Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-30 / 101. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1953 április -30 A TÁRSADALOM- ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT ALAKULÓ KÖZGYŰLÉSE Szerdán délelőtt a Magyar Tudó Hiányos Akadémia dísztermében megkezdte munkáját a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat alakuló közgyűlése. A közgyűlés elnökségében he lyet foglalt Révai József népművelési miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Darvas József közoktatásügyi miniszter. Rusznyák István Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Non György, a népművelési miniszter első helyettese, Andics Erzsébet, a felsőoktatási miniszter első helyettese, Osztrovszki György, a Magyar Tudományos Akadémia megbízott főtitkára, valamint a magyar tudományos és kulturális élet több más kiválósága. Az alakuló közgyűlésen a magyar tudományos élet számos más képviselője jelent meg, Kossuth díja sóik, elgyetérni tanárok, tudományos kutatók. Rusznyák István Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, elnöki megnyitó beszédében többek kö zött a következőket mondotta: A szocializmus építésének és különösen küszöbönálló második ötéves tervünknek egyre, fokozódó nagy feladatai elengedhetetlen kötelességünkké teszik dolgozó népünk kultúrájának, szakismereteinek nagyarányú fejlesztését, hogy dolgozó népünk mind jobban használhassa a babonák, az egyházi re akció és az imperialisták ideológiai és politikai propagandája ellen való szellemi harc fegyvereit, A Szovjetunió 'tapasztalatai megmutatták, hogy ennek a fel adatnak a megoldását nem lehet teljes egészébein az állami oktatásra építeni, hanem széleskörű társadalmi mozgósításra is szükség van. Értelmiségünkre vár az a megtisztelő feladat, hogy ezt a munkát megszervezze és egész erejével részt vegyen a társadalmi és természettudományi ismeretek közkmccsé tételében, felihasználja a tudományt népszerűsítő munka összes eszközeit. Rusznyák István beszéde után Bognár Rezső Kossuth-díjas akadémikus tartott referátumot A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat jelentősége és feladatai címmé]. A szocializmus építése időszakában — mondotta referátuma be vezető részében Bognár Rezső — elsőrendű tennivaló: dolgozó né ■pünk kulturális igényeinek kielégí tése, a nép és a tudomány kapcsolatainak szorosabbra fűzése. Az új társulat előtt irányelvül Sztálin elvtársinak az a halhatatlan tanítása áll, hogy a kapitalizmus igája alól felszabaduló, fórra dalmi szabadságharcot vívó dolgo z óknak forradalmi -tudományra van szükségük. Olyan tudományra, amely a haladást, a társadalom leg teljesebb anyagi és kulturális fel emelkedését szolgálja. Olyan feladatok előtt állunk, amelyek év- sől-évre változó és minden bizonnyal meglepőbbnél meglepőbb kérdéseket és mindig szebb és szebb tennivalókat fognak elérik állítani. Társulatunkat úgy kell felépítenünk és munkáját úgy kell megszerveznünk, hogy az általános és külön leges, elvi és gyakorlati feladatoknak egyaránt meg tudjon (felelni. A szocializmus építése mind ma gasabb politikai és általános műveltséget, mind szélesebb szakmai tájékozottságot kíván a dolgozók millióitól. A mi dolgozó népünk meg akar felelni ezeknek a szocialista építés által elébe állított követelményeknek s ezért fordul egyre növekvő tudásszomjjal a tudományok If ólé és azok felé az értékek felé, amelyeket az emberiség évezredes történelme folyamán kulturális téren alkotott. Népünk növekvő kultúrigényé- nek kielégítése, a dolgozó milliók műveltségi színvonalának szakadatlan emelése éppen ez ért nem lehet csak a népi demokratikus államhatalom, a kormány feladata. Ezt a munkát végezni minden hazáját, népét őszintén szerető magyar értelmiséginek szent kötelessége, mert ezzel a munkával járulhat hozzá elsősorban — hivatali kötelességének elvégzésén túl — népünk, hazánk felemelkedéséhez, szociális t a feji ő d és éhez. Ma a szocializmus építésének nagyszerű munkájában egyaránt károsak mind a tudatlanság, mind a burzsoá ideológiának a dolgozók gondolkodásában még fellelhető maradványai, nemcsak azért, mert közvetlenül is gátolják a szocialista építést, hanem azért is, mert támpontot nyújtanák a kapitalista környezet felénk irányított burzsoá ó deiotlágiiaí befolyás á n a k. Éppen ezért a most megalakítandó új társulatnak nemcsak az lesz a feladata, hogy ismeretterjesztést folytasson a széles dolgozó tömegek .'között, hanem az is — és ez legalább olyan fontos, — hogy mélyreható ideológiai nevelőmunkát végezzen a keretébe tömörülő értelmiségiek tízezreinek sorai között. Nemcsak a dolgozók millióit kell megismertetnünk a tudományok, a 'technika, a művészetek új eredményeivel, hanem értelmisé günket is nevelnünk keli a m-arx- izmus leninizmus szellemében. A munkánkban biztos ás ‘legyőzhetetlen fegyverünk a dialektikus materializmus. Az a haladó tudomány és művészet, amely oly nagy gyá és győzhetetlenné tette a Szovjetuniót. Ismeretterjesztő munkánk nyomán mindaz az eredmény, amelyet a laboratóriumokban, kutató intézetekben, dolgozószobáinkban elértünk, a dolgozó tömegek közös kincsévé váilik. Ugyanekkor épp az ismeret terjesztő munka kapcsán hozzánk is eljutnak mindazok a tapasztalataik és problémák, amelyeket a dolgozók mindennapi munkájuk során az élet különböző területein, s így az egyes szakterületeken is szereznek. Ez a kölcsö nős, nyugodtan mondhatom, a’.ko tói kapcsolat még közelebb hozza a múltban mesterségesen elválasztott értelmiséget a munkásosztály hoz és parasztsághoz. A közös munkával segíti a válaszfalaik, az élői télietek maradványainak eltaka rí fását,- s a népet szolgáló értelmi ség végleges összeforrását magával a néppel. Bognár Rezső ezután a szerve zési kérdésekre tért át: Az új társulatnak — hangsúlyozta — tovább kiéld fejlesztenie mind azt, ami az eddig külön pályákon futó intézmények és szervezetek munkájában jó volt. A tudomány szavát a legkisebb faluba' is el kell juttatnia. A rádiót, a sajtót és a í’met sóikkal nagyobb mértékben kell felhasználnia munkájában, mint eddig. El keli érni azt, hogy dolgozóik minél nagyobb tömegei ne csak hallgatói legyenek a tudományos ismeretterjesztésnek, ha nem aktivistái is, akik mind na gyobb számban vesznek részt 3' gyakorlati kísérletezésben, „Micsu- rin-kertek" létesítésében, a műszaki, technikai stb. szakkörök munkájában. Az új társulatban a már eddig maglévő tudományos ismerettel- jesztő osztályok fokozott megerősítésén túl újonnan létre kell hozni a filozófiai, politikai és művészeti szakosztályokat. így a szakosztályok száma mór a meglévő biológiai, agronómiái. egészségügyi, földrajzi-földtani, csillagászati-matematikai, kémiai, fizikai, műszaki, történettudományi és irodalomtörténeti szakosztályokkal1,együtt tizenkettőre nő. Az egyes szakosztályok keretén belül be kell vonnunk a konkrét munkába a magyar tudományos élet legjobbjait is, az értelmiség tízezreit kell megszervezni és mozgósítani részvételre az ismeretterjesztő munkában. Az új társulat tevékenységében az eddiginél sokkal jobban kell kapcsolódnia a magyar nép előtt álló napi feladatok megoldásáért folyó harchoz és a párt által éppen ennek érdedében folytatott poüti kai felvilágosító munkáihoz. Mindnyájunk előtt nyilvánvaló — folytatta —. hogy ez a mi most kezdődő munkánk szerves része ; békeharcnak és a szocialista épí tő munkának. Mi. értelmiségiek nemcsak mindennapi munkánkkal hanem a tudomány, az ismeretek terjesztésével is harcba .szállunk mindazokkal az erőkkel, amelyek akár határainkon belül, akár ható rainkon túlról útját próbálják állni szocialista építő munkánknak. E harcban a mi fegyverünk a tudomány. Mi a Szovjetunió oldalán, pártunk vezetésével, a szovjet nép példáját követve szálltunk harcba 'hazánk, népünk jövőjéért, a békéért. Ma már a legegyszerűbb dolgozó, ifjú vagy öreg is világosan látja. hogy az volt a helyes út, amelyre a Magyar Dolgozók-Pártja, ve zérünk, Rákosi elvtárs vezette a nemzetet: Lenin és Sztálin pártjának, a Szovjetunió Kommunista Pártjának útja. Ezen jutottunk azokhoz a nagyszerű alkotásokhoz, amelyek közül csupán a legnagyobbakat említi a népfront választási felhívása. Az új társulat munkájához — mondotta továbbiakban Bognár Rezső — a párt irányítását és ellenőrzését is kérjük. Számunkra is Lenin a mintaképe a tudomány emberének, aki bátran harcolt az elavulttá vált tudomány ellen s az új tudomány számára tör utat. Az új tudomány „élenjárók tudománya” a népnek mutatja az utat, a népnek szánja minden kincsét és a mi tudományunk felvirágzására, népünk és az emberiség jobb jövőjének megteremtésére kell irányulnia a mi munkánknak is. A nép segítése és szolgálata lényegében csak annak a kölcsönnek a törlesztése, amit dolgozó népünktől kaptunk. A tudomány és művészet ismeretterjesztő munkája, haladó hagyományaink ápolása legszebb és leghazafiasabb feladatunk! Társulatunk megalapítása legyen fogadalomtétele a magyar értelmiségnek, amellyel vállaljuk, hogy munkásainkkal, dolgozó parasztjainkkal vállvetve építjük szocialista hazánkat, küzdünk népünk és az egész világ békéjéért — fejezte be referátumát Bognár Rezső. Ezután a közgyűlés egyhangúlag megválasztotta a jelölő-, alapsza bálymódosító- és szavazatszedő bi zottsógokat. A beszámolót követő vitában elsőnek Rázsó Imre, az Akadémia le velező tagja szólalt fel. Hangsú lyozta; az értelmiség feladata az is, hogy továbbadja tudását a ta nulnivágyó dolgozóknak. . Lissák Kálmán Kossuth-díjas akadémikus arról beszélt, hogy a természettudományok ismeretterjesztésében nagy jelentősége van a kísérleti bemutatásnak. Veres Péter kétszeres Kossuth- díjas író annak fontosságát hangoztatta. hogy az ismeretterjesztés anyagának sorrendjét helyesen kell megállapítani, nagy gondot kell fordítani a közérthető fogalmazásra és ki kell munkálni azokat a módszereket, amelyekkel a legsikeresebben lehet közvetíteni a széles tömegek felé a tudományos ismereteket. Nemes Dezső, a népművelési minisztérium főosztályvezetője arról beszélt, hogy az új társulat hivatása megköveteli, hogy az értelmiség további ezreit mozgósítsa erre a nagy feladatra. Ezután emlékeztetett arra, hogy a múltban az uralkodó osztályok a „politikamentesség” szellemét terjesztették azok között, akiket különben nem reméltek megnyerni segítőtársuknak reakciós céljaikhoz. A nép elől, az értelmiség elől igyekeztek elzárni Marx. Engels, Lenin és Sztálin ta^ nításait. Széleskörű politikai felvilágosító munka csak a felszabadulás után indulhatott meg. Az értelmiség fejlődését mutatja, hogy szakított a „■politikamentesség“ hamis álláspontjával, amely a munkásosztály iránti bizalmatlanság megnyilvánulása volt. Ezt az álláspontot az értelmiség és a fizikai dolgozók a munka és a tudomány megbonthaadata az új társulatnak, hogy szé les körben megértesse és elterjesz sze a miesurini agrobiológiai. Li- szenkó, Viljamsz tanításait. Cseterki Lajos, a SZOT titkára hangsúlyozta: a magyar szervezett dolgozók azt várják az új társulattól, hogy a politikai, műszaki és termelési propaganda, a kulturális felvilágosítás minden eszközével se: gítse a szakszervezeteket, a dolgozók mozgósításában a tervek teljesítéséért és túlteljesítéséért. Megígérte, hogy a szakszervezetek segíteni fogják az új társulat munkáját. Mendel Tibor egyetemi tanár a Magyar Földrajzi Társaság tagjainak nevében Ígérte meg, hogy bekapcsolódnak a társadalom trS természettudományi ismeretterjesztő társulati munkájába. .Várhegyi György, a DISZ központi vezetőségének titkára rámutatott: — az új társulatnak fontos szerepe lesz az ifjúság politikai, tudományos és kulturális nevelésében. A DISZ központi vezetősége mindent meg fog tenni, hogy a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat minél sí* kerésebben folytassa nagyjelentőségű munkáját az ifjúság között. Pándi Pál. a Magyar Irodalom történeti Társaság titkára — hangsúlyozta, hogy az új társulatnak jelentős feladatai vannak az irodalmat népszerűsítő munkában. Az alakuló közgyűlés délutáni ta; nácskozásain megjelent Erdey-Gi'úz Tibor felsőoktatási miniszter is’ A közgyűlés megválasztotta a Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat elnökségét, majd folyt a vita Bognár Rezső Kossuth-díjas akadémikus referátuma felett. Bereczky Endre Kossuth-díjas. a veszprémi vegyiipari egyetem dékánja bejelentette, hogy az egyetem tanárai, hallgatói és a veszprémi kutató intézetek tudományos munkatársai részt akarnak venni az új társulat munkájában, A magyar pedagógusok üdvözletét Davida Leóné Kossuth-díjas pedagógus tolmácsolta. Ferenczi Gábor, a győri Wilhelm Pieck vagon és gépgyár gépészmérnöke elmondotta, hogy az üzemek dolgozói munkájuk során egyre több fizikai, kémiai, technológiai probjémával kerülnek szembe. A műszaki értelmiség feladata, hogy segítsen a dolgozóknak ezeknek a kérdéseknek megoldásában, s az ismeretterjesztő munka segítségével is hozzájáruljon az üzemi dolgozók szakmai tudásának állandó növeléséhez. Kérte, hogy a magyar tudósok a jövőben még nagyobb támogatást nyújtsanak. Kollányi Ágoston, a Magyar Híradó- és Dokumentum-filmgyár rendezője hangsúlyozta, hogy a magyar filmgyártás a jövőben még több ismeretterjesztő filmmel támogatja majd az új társulat mun* kaját Valkó Endre, a MTESZ főtitkára arról beszélt, hogyan kívánja támogatni a MTESZ az új társulat munkáját. Felvetette a magyar politechnikai múzeum létesítésének gondolatát is. Felszólalt még a vitában Mar- góezy József, Frioirt Károly és Hoffner Pál. majd Bognár Rezső akadémikus válaszolt az elhangzott hozzászólásokra. Az alakuló közgyűlés ezután egyhangúlag elfogadta a Társadalom - és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megalakulását. A megválasztott elnökség nevében Törő Imre Kossuth-díjas akadémikus mondott köszönetét a közgyűlés bizalmáért. Végül az alakuló közgyűlés táviratot intézett Rákosi Mátyás elvtársihoz, a magyar nép szeretett vezéréihez Csou En-Iaj válasza a Népek Békekongresszusa bizottságának Peking (Uj-KínaJ A Népok B§- kekongresszusána.k bizottsága — mint ismeretes----az öt nagyhaíao m kormányához intézett táviratban javasolta, hogy kezdjenek tárgyalásokat békeegyezmény megkö tésc céljából. Csou E.n-laj, a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormá nyának külügyminisztere a Kínai Népköztársaság Népi Kormányának nevében kedden válaszolt a Népek Békekongresszusa Bizottságának Mao Ce-tung elnökhöz intézett ta1.- iratára. A válaszban Csou En-laj,'a Kínai Népköztársaság Kormányának nevében kijelenti, hogy a Kínai Nép- köztársaság kormánya követsz tes hékepclitikájához híven, va'amint abban a meggyőződésében, hogy különböző rendszerben élő nemzetek békésen élhetnek egymás mellett — a Népek Békekongresszusának felhívásában foglalt javaslatot és szempontokat teljesen összhangban állóknak tekinti az egész világ békét óhajtó népeinek közös kívánságával. Ezért a Kínai Népköztársaság. kormánya mindenben hozzájárul az említett javaslathoz és szr 'árdan támogatja azt. A minisztertanács határozata a bányászat munkaerő ellátásának megjavítására A minisztertanács elrendelte, hogy azokat a dolgozókat, akik j elenleg ne m b ányában dolgo znak, de korábban mint vájárok, csillések, lakatosok, villanyszerelők, vagv egyéb földalatti dolgozók váltak alkalmazásban, ha földalatti munkára vissza akarnak térni, kérésükre jelenlegi munkahelyükről el kell őket engedni. Ugyancsak el kell engedni jelenlegi munkahelyükről azokat á dolgozóikat, akik a komlói szénbányászati tröszthöz bármilyen munkára jelentkeznek. A fent említett dolgozóknak a szerződés aláírása után 400 forint toborzási jutalmat kall fizetni és új munkahelyükre való utazási költségüket meg kell téríteni. A földalatti bányamunkára jelentkezőknek új munkahelyükön lakást kell biztosítani. A Szovjetunióban és a népi demokráciákban nagy lendülettel folynak május 1 tiszteletére a munkaversenyek MOSZKVA A szovjet dolgozók 'lelkesen készülnek május elseje nagy ünnepére. A moszkvai iipari üzemekben, intézményeknél, iskoláikban előadásokat, felolvasásokat tartanak. ahol1 ismertetik a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi (Bizottságának május 1-i jelszavait. Az állami Lenin-könyvtárban május l-el foglalkozó irodalmi kiállítás nyílt meg. A kiállításon külön részt szenteltek a népi demokratikus országok eredményeinek. PEKING tatlan szövetsége váltotta fel. Páter Károly, az Agrái-tyidomá-1 A Kínai Népköztársaságban nagy nyi Egyetem rektora rámutatott I lendülettel folyik a munkaverseny arra, hogy egyik legfontosabb fei-jj május 1 és a hetedik összksnai szakszervezeti kongresszus tiszteletére. A 4. síz. állami pamutgyár orsó* zói a verseny során húsz százalékkal csökkentették a selejíet. A gyár finomfonó műhelyében kijavítottak öt rossz állapotban lévő fonógépet. PRÁGA A bratislavai kábelüzem dolgozóinak május 1-i versenyében' 515 egyéni és 107 kollektív munkavállalás született. A gép- és traktoráüomásoK or- szágosan 81.1 százalékra teljesítet fék már eddig tavaszi munkatervüket. Töblb mint 80 gépállomás teljesen elvégezte a reájutó tavaszi feladatokat.
