Somogyi Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-21 / 68. szám

2 * SOMOGYI NÉPLAP A Szovjetunió népei kegyelettel adóznak [Clement Gottwald emlékének Bjelorusszia dolgozói 'tisztelettel adóznak az lij csehszlovák népi demokratikus ál­lam megteremtője, a Szovjetunió íhű (barátja, Klement Gottwald elv­társ emlékének. Az épületeken mindenütt fekete szalagos vörös zászlók és a csehszlovák nép ve zérének arcképei láthatók. Már cm® 19-én a bjelorussz vállalatok­nál, kolhozokban, géip- és traktor- áilomásokon, az intézményeknél és tanintézetekben mindenütt megemlékeztek a csehszlovák nép vezérének életéről és forradalmi tevékenységéről. Kazahsztán fővárosa, Alma-Ata gyászba öltő zött. Az állami intézmények, üze­mek és gyárak, tanintézetek épü­letein és lakóházakon gyászszegé­lyes vörös zászlók lobognak. Március 19-én a kazah állami egyetemen előadást tartottak Kié­rném Gottwald elvtárs életéről és forradalmi tevékenv?égéről. Az „A. Sz. Puskin“ nyilvános könyv­tárban (kiállítást rendeztek Kié­rném Gottwald elvtársról. Kara- gandálban, Petiropavlovszkban és Kazahsztán más városaiban elő­adásokon emlékeztek meg a nem­zetközi munkásmozgalom kima­gasló személyiségéről, a Szovjet­unió hű barátjáról, Klement Gott wald elvtársról. Azerbajdzsán fővárosának, Bakunak épületein gyászkeretes zászlók lobognak. Az oiafkutaknál, a brigádokban, a gyárak műhelveiben a dolgozók kegyelettel emlékeznek meg Cseh­szlovákia népeinek szeretett vezé­réről, a Szovjetunió hű barátjáról, Klement Gottwald elvtársról. Kirgizia népe is osztja Csehszlovákia dol­gozóinak Kiement Gottwald elv­társ, a nemzetközi munkásmozga­lom egyik kiváló vezetője, Cseh­szlovákia népeinek szeretett ve­Moszkva. A ,,TnxT tudósítója a Diesel-elektromotoros hajtású ,,Joszi!f Sztálin” utasszállító hajó építéséről ír. A hajó építésén dol­gozik a „Krasznoje Szormovo” gyár egész kolkfetivája. Szocialista munkaverseny bontakozott ki a sze­relő, villanyhegesztő és hajóács bri­gádok között. Becs (TASZSZ). Március 17-én Becsben megtartotta záróülését a népek béke kongresszusán válasz­tott bizottság, amelynek feladata az volt, hogy hozza a kormányok és népek tudomására a komgresz- szusnak az öt nagyhatalom kormá­nyához intézett felhívását. Az ülést Frederic Jolio’t-Curie professzor, a Béke-Viíágtanács el­nöke nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a népek békekongresszusá- naik az öt nagvhatalom kormányá­hoz intézett felhívása lelkes vissz­hangra talált az egész világ szé­les n'áptömegei között. Pietro Nenní felszólalásában ki­jelentette, hogy a népek békekon- gresszusa óta eltelt időszakban az Amerikai Egyesült Államok veze tő körei agresszív pont bája miatt növekedett az új világháború ve­szélye. (Ma feltétlenül szükséges — mon­zérc, a Szovjetunió hű barátja ha­lál a miatt érzett gyászát. Frunzeban, Przsevaiszkban és más városiban, Kirgizia munkásla- kótelapein népnevelők ismertetik Klement Gottwald elvíárs életét és forradalmár tevékenységét. Gyors ütemben bcntaikozig ki a gigantukus építmény körvonala. A villanymotoros' hajó hossza több mint 120 méter. A 3000 lóerős mo­tor három hajócsavar segítségével 25 kilométeres sebességgel tudja hajtani a hajót. Ilyen folyami hajót először építenek a világon. detta —, hogy új erővel követel­jük az őt nagyhatalom kormányai­tól, lépjenek a tár:''- Mások útiára és ezzel vessenek véget a hideg­háborúnak. Ilja Erenburg szovjet író is fel­szólalt a bizottság ülésén és hang­súlyozta, hogy a szovjet kormány poétikája a ibéke és a népek kö­zötti barátság politikája) volt és marad. Felhívunk minden jóakaratéi embert — mondotta —, hogy tá­mogassa a népek békekongresszu- sániak felhívását. A fenyegető ve­szélyt még el lehet hárítani. Még meú lehet menteni az emberek millióit, akárhol' élnek —- London ban vagy Párizsban, Moszkváiban vagy New Yorkban. Még meg le­het menteni a kultúrát a szörnyű pusztulástól. A népek választ vár­nak, a népek megvédik a békét. 4 NÉPEK BÉKEKONGRESSZUSA BIZOTTSÁGÁNAK ZÁRÓÜLÉSE Épül a „Joszif Sztálin“ utasszállító hajó Az Adenauer-klikk a rendőrkordonnal körülvett bonni parlamentben csütörtökön éjfélkor keresztülhajszolta a háborús szerződések jóváhagyását Berlin (MTI). Az Adenauer klikk csütörtökön a késő esti órákban önkényesen lezárta a bonni külön­szerződés és az úgynevezett euró­pai védelmi közösségről szóló pá­rizsi egyezmény ügyéiben eredeti­leg két napra tervezett vitát. Ade­nauer csütörtökön éjféltájban ke­resztül hajszolta a háborús szer­ződések jóváhagyását. A bonni parlament háromszoros rendőrkordon és drótsövény vé­delme alatt hozta ezt a szégyenle­tes határozatot, amely szöges el­lentétben áll a német nép akara­tával és érdekeivel. A bonni különszerződést Né­metország Kommunista Pártja, a centrumpárt, a szociáldemokrata párt és néhány polgári képviselő 164 szavazatával szemben a koa­líciós pártók 226 képviselője (hagyta, jóvá. Két képviselő tartóz­kodott a szavazástól. Az úgynevezett európai védel­mi egyezmény jóváhagyása mellett 224 képviselő, ellene 165 képvise­lő szavazott. Egy kénviselő tartóz­kodott a szavazástól. A parlament döntését a szövet­ségi tanácsnak és a köztársaság elnökének kell még megerősítenie. Csütörtökön a bonni parlament előtt megerősített Leihr-rendőrség kíméletlen terrorja ellenére szen­vedélyes tüntetések folytak. A tüntetők és a rendőrpribékeik kö­zött több fziben véres összetűzé­sekre került sor. A rendőrség 44 tüntetőt letartóztatott. A „Neues Deutschland” a szo­ciáldemokrata párt és a nyugat­német szakszervezeti szövetség jobboldali vezetőinek történelmi bűnéről szólva megállapítja:' „A jobboldali szociáldemokrata és szakszervezeti vezetők ahe­lyett, hogy minden eszközzel küz­döttek volna Adenauer ellen — runden eszközt felhasználtak a háborús egyezmények ellen har­coló népi mozgalom megbénításé ra és leszerelésére. Kétségtelen, hogv az erkölcstelen egyezmények ratifikálását a jobboldali szociál­demokrata és szakszervezeti veze­tők tet*ék lehetővé, azok a mun- kásárulök, akik tudatosan félreve­zették Nyuigaf-Németország dolgo­zóit és megakadályozták, hogy a dolgozó nép még kellő időben ha­talmas tiltakozó akciókkal halom­ra döntse az amerikai és német imroer aíísták aljas terviéit”. • Németország Kommunista Párt­ja és az egész Békeszerető német nép neveiben Max Reimann mon­dott beszédet a bonni parlament ratifikációs vitája során. Max Rei­mann, akinek beszédét a. reakciós házetnökség 30 percre korlátozta, a többi köziött hangsúlyozta: — A ratifikálás fasiszta katonai diktatúrához vezet. Németország Kommunista Pártja, amely a mun­kások, a parasztok és az értelmi­ségiek millióinak, a békeszerető német nép túlnyomó tclbibségének szószólója ebben a parlamentben, kijelenti, hogy a német nép 'béké­re, egységre és függetlenségre tö­rekszik, a békeszerződés megkö­tését, a megszálló csapatok távo­zását kívánja és békéiben és barát­ságban akar élni minden nemzet­tel. Németország Kommunista Pártja magasra emeli a nemzeti Stiaszny Dénes, az elektronikus mérőkészülékek gyárának igazga­tója hosszabb időn keresztül havi jelentéseiben a befejezett termé­kek készültségi fokát meghamisít­va jelentette. A tervcsalással ké­szült jelentések elküldése ellen az üzem több dolgozója tiltakozott. Stiaszny Dénes igazgató kénysze­rítette őket ,a valótlan jelentések továbbítására, amelyek révén tcbibezer (forint illetéktelen pré­miumát vett fel. A budapesti köz­ponti járásbíróság Stiaszny Dé­nesi két évi börtönre és 12 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. A budapesti államügyészség vá­dat emelt a Budaipesti Fehérnemű- gyár gyártásvezető fő diszpécsere, Horváth László ellen, aki 1952. III. negyedévében annak érdekében, hogy a tervlemaradást és a 'bér­alaptúllépést leplezze, tervcsalás- hoz folyamodott. A •'--ár a muiíka- gényesébb ing- és nadrág-gyár­tásnál súlyosan lemaradt. Ekkor egység és függetlenség zászlaját, mindent megtesz a hazafias erők tömörítése érdekében és együtt harcol ezekkel a hazafias erőkkel a békéért, az egységért, a függet­lenségért és a demokráciáért. Az Adenauer-rendszer eizért akarja betiltani Németország Kommunis­ta. Pártját. ■— Nyugat-Németország lakossá­ga a német níép nagy erejére, a Német Demokratikus Köztársaság testvéri szeretettel nyújtott erköl­csi támogatására, a békeszerető és demokratikus Németország kül­földi barátainak segítségére tá­maszkodva megdönti majd a gyű­lölt Adenauer-rendszert. M ax Reimann a. továbbiakban javaslatot terjesztett elő, amely­ben követelte a háborús szerző­dések elvetését, a békeszerződés mielőbbi megkötését, az egységes, demokratikus Németország megte­remtését. Javaslatát a .parlament reakciós többsége elvetette. Horváth László olyan kis munka- ■gényű készítmény gyártására ■adott utasítást, amelyből a gyár túlteljesítette termelési tervét és szállítási kötelezettségét. Az 1952 szeptemberi tervteljesítésben ezt a körülményt eltitkolva a terv tel­jesítését jelentette és szabálytala­nul több ez er forint prémiumot fi­zettetett ki. Horváth Lászlót a bí­róság egy évi börtönre és 2 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Ugyancsak felelősségre vonta a bíróság a gyár igazgatóját — Só­lyom Pálniét —- aki tudott Horváth László visszaéléseiről és azokhoz hozzájárult. Sólyom Pálnét a bíró­ság 8 hónapi börtönre és ezer fo­rint pénzbüntetésre ítélte. * # * A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Ellesnőrző Bizottsága Sti­aszny Dénest és Sólyom Pálnét — akiik a Magyar Dolgozók Pártja tagjai voltak — a pártból kizárta. IS ítéseket adó tó lón Szombat, 1953. március 21. fljaarrtl 34 évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Tanácsköztársaság „Ti háborút viseltek, egyedül jo. gos, igazságos, igazán forradalmi háborút. az elnyomottak háborúját 'az elnyomók eilen, a dolgozók há­borúját g. kizsákmányolok ellen, há­borút viseltek a szocializmus győ­zelméért az egész világon Ezekkel a szavakkal köszöntötte a világproletariátus nagy vezére. Lenin 1919-ben a Magyar Tanács- köztársaságot. a magyar munkása, kát. A lenini' szavak a legnagyobb ielismerést jelentették a -magyar pro. letariátus számára, s egyben hatal­mas ösztönző erőt adtaik a tanács- köztársaság további harcaihoz, em­berfeletti küzdelméhez nemcsak a hazai kizsákmányoló osztályok, de, a fiatal tamácsállam elhn szövet­kezett külföldi intervenció és az ezekkel összeesktibdöfit szociáldrmo. Irata megalkuvók éGMi harcban is. A Magyar Tanácsköztársaság alig néhány hónapos fennállása örök időkre a magyar történelem egyik legdicsöbb fejezete. 1919 március 21 méltó folytatója volt 1818 március 15-nek és dicsőséges élődbe a Magyar Népköztársaság­nak, népi demokráciánknak. ■ A magyar prole, tár forradalom története ■— Pétervár és Moszkva utcáin, a végtelen orosz sztyeppé­kén és Szibéria hómezőm kezdő­dött. 19,17 november 7-én eldördül, tek az Aurora.cirkáló ágyúd. Ma­gyar hadifoglyok tízezrei léptek be a Nagy Októberi Szocialista.i For­radalom kitörésének .napjaiban a Vörös Gárdába,, majd a Vörös Had­seregbe, hogy orosz és más nemze- fiségű proletártestvéreikkel együtt harcoljanak az elnyomók eHen. Az oroszországi harcokban edződött ■magyar hadifoglyok színe-java ala­kította meg egy évvel később itthon a Kommunistáik Magyarországi Pártját, amely négy hónap alatt munkások, szegénlyparasztok és ka­tonák százezreit gyűjtötte zászlaja alá. Az első világháború után tönk­rement, kifosztott ország várta a frontokról, hadifogságból hazatért katonákat. Az ,.isteni kegyelméből való” király elszökött, véle együtt mentettek magukat és vagyonukat a magyar es osztrák nagybirtoko­sok, nagytőkések. A burzsoázia, kép. telemnek bizonyult az ország veze­tésére. A Szociáldemokrata Párt vezetői minden eszközzel igyekeztek meg­menteni a burzsoázia hatalmát. A Károlyi Mihály-féle ideiglenes kor­mány terrorhadjáratot indított a kommunisták, elsősorban az új, ha­talmas tömegpárt vezetői ellen — s a hajsza szervezői a szociátdemo. kraita miniszterek voltak. 1919 ele­jén börtönbe vetették a KMP veze­tőit, ezzel akarták elfojtani vagy ji-gq^lábbis csökkenteni a párt be­folyását — s a hatás éppen az el- Umkezöje lett: ezrével léptek a Kommunisták Magyorországi Párt­iéiba, olyan munkások, aMk eddig a Szociáldemokrata Párt tagjai vol­tak, de felismerték vezetőik igazi arcát, meglátták berPHik a burzsoá­zia kiszolgálóit, a munkásosztály el­lenségeit. , A dolgozó tömegek papról-napra nagyobb erővel, tüntetéseken és gyűléseken követelték.- bocsássák szabadon a kommunista vezetőket. Mialatt a burzsoázia és szociálde­mokrata lakájgárdája a• haza leg­jobb fiainak üldözésével volt elfog, lalva, az antant csapatok egyre újabb ultimátumokkal szorongatták a Károlyi-kormányt. A belső és külső problémákkal nem, tudott töb­bé megbirkózni a burzsoázia és a szociáldemokrata szolgahad — Ká­rolyi lemondott, átadta a hatalmat Magyarorszá g proletariátusának. Még aznap kijöttek a gyüjtöfog- házból a Kommunista Párt veze­tői, megalakult a tarmcskormány.' 1919 március 21-én a Magyar Tanácslcöz,társaság igen ndhéz kö. riilmények között kezdte meg hatal­mas, nagyszerű munkáját, A bur­zsoázia gyászos örökséget hagyott hátra, amikor pusztulását látva, megfutamodott a további felelős­ség elöl. Alig lépett hivatalba a tanácsköztársaság kormánya — ke­letről, ászokról és délről megkezdő­dött a kisantant csapa, tanúik tárna. dá„sa. Megkezdődött történelmünknek az 1818-as szabadságharc mellett leghősibb korszaka. Az egész impe­rialista táborral szemben harcolt egyedid, a marolmyi magyar proleta­riátus. Bán- élet-halál harcát egy­maga vívta, mégis hdtahmas szövet, séges állott mellette: a Nagy Októ­beri Szocialista Forr adatomban született Szovjet-Oroszország, Eu­rópa, Amerika és Ázsia minden im­perialista hatóiménak dühe az egyre erősödő oroszországi nwnlcéíluit-'- lom és a tőle elszigetelten harco'ó Tanács.Magyarország ellen fordult. A Magyar Tanácsköztársaság ve­zetőinek legjobbjai mentek a front­ra. A cseh burzsoázia betolakodó csapatait Salgótarjánnál Rálcosi Mátyás elvtárs, az akkori fiatéi népbiztos vezetésével harcoló vö­röskatonák állították meg. Vissza­verték a román és szerb burzsoázia ármádiáját is. A latctnai sikerek még jobban meg^zddlrdították a munkásosztály hatalmát, a Tanács­köztársaságot. 1919 március 21-től 133 napon át kemény harcok között tartotta fenn magát az első magyar prole­tárdiktatúra, a nagy többség dd:- ta,túrája az elnyomó kisebbséggel, a nagybirtokosakkal és tőkésekkel szemben. Mind a 133 nap egy-egy ragyogó lapja történelmünknek, de egyben súlyos tanulságot is jelent: figyelmeztet azokra a hibákra amelyelv a külföldi Icatonai inter­venció mellett fő olcai voltak a Ta­nácsköztársaság elbukásának. Fi­gyelmeztet a szociáldemokrata megu alkuvók ehéM kíméletlen harcra,, hiszen 1919-ben a Kommunista Párt Szinte felolvadt a ..Magyaror­szági Szocialista Párt?’.ban, s a pártot állandó belső harcok emész­tették o, szociáldemokrata árulók magatartása miatt. Figyelmeztet bennünket a munkás.por oszt szövet­ség erősítésére, állandó szilárdítá­sára, mert ez népi demokráciánk alapja, 1919-ben *1 cm kapták mag a földet a parasztok, s így nem is lett a dolgozó parasztság szilárd szövetségese a hoMlomrajutott mu nkásosztálynak. Amíg kint a frontokon dúltak a harcok, a Tanácsköztársaság meg­oldott egy sor olyan feladatot, amelyhez a burzsoázia hozzá sem meri nyúlni. A dolgozó nép vette kezébe saját sorsának irányítását városban és falun. A népé. lett a gyár, a bank, az iskola, az igaz. s,ágszolgáltatás is, A háború utáni zűrzavarban a munkás osztály ha­talma erős kézzel teremtett rendet. A világ imperialista hatalmai azonban — amelyek már-már látták, hogy Oroszországban egyre inlcább meghiúsul mindent tervük — egyre nagyobb erővel vetették magukat a Magyar Tanácsköztársaságra. Bár Sokszor -nagy túlerővel szemben véd­ték meg hazájukat a hősiesen har. coló vöröskatonák, végül mégis le­győzte őket az árulással szövetke­zett világreakció. A tanácskormány lemondott — s bekövetkezett Ma­gyarország legsötétebb korszaka, az elleti forradalom 25 esztendős rémuralma. Néhány hét alatt mun­kások és párnáztok ezreit gyilkol­ták meg törvénytelenül, vagy bí­rósági komédiák után. A párt és a Tanácsköztársaság Vezetői külföldre kényszerültek, vagy börtönbe, bitó fára juttatták őket Horthy daru.tottas tiszti hor­dái. Bármilyen sötétségbe taszította a magyar népet a proletárdiktatúrát követő negyedszázados ;ellenforra­dalmi uralom, a Magyar Tanács- köztársaság dicső emléké mindig elevenen élt a nép szívében, s azt sem börtön, sem statárium neon tudta. kitörölni. Rákosi Mátyás élvtárs mondta pártunk alapításának harmincadik évfordulóján ■ ,A magyar komrhu. nista mdzgdiom becsületbeli tarto­zása, hogy a Kommün emlékét megtisztítsa attól a mocsoktól és rágalomtól, melyet az ellénforrada,- lom oly szívósan szórt rá, s kije­lölje helyét a magyar történelem legfényesebb eseményei között”, Szocializmust építő népi demokrá­ciánk büszkén vallja magát az 1919- es Tamicsköztársaság utódjának és örököséneit. A szabad életet élő ma­gyar munkásosztály kegyelettel adó­zik az 1919-las hősök emlékének, s egy emberiként követi azt a népet, amely akkor is, most is megmutatta a jobb élet útját; a szovjet né­pet, Dolgozó népünk szorosam tö; mörül az 1919-es dicsőséges harcold legendáshírű vezetője, népünk ve­zére; Rálcosi elvtárs köré párkányi Endre.

Next

/
Thumbnails
Contents