Somogyi Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-20 / 67. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1953- március 2®. AZ ORSZÁGGYŰLÉS NAGYJELENTŐSÉGŰ TÖRVÉNYEKET ALKOTOTT ÁLLAMUNK SZERETŐ GONDOSKODÁSA A GYERMEKRŐL Az országgyűlés szerdai ülésén, tárgyalta ai kisdedóvásról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot Sárii Rózsi előadó ismertette: Sárii Rózsi beszéde A kjisdedóvásról szóló törvény javaslatot a kulturális bizottság letárgyalta és azt két módosítással elfogadta — kezdte beszédét Sárii Rózsi, majd miután ecsetelte, 'hogyan éhezett, nyomorgóit Hoitíhy-Magyarországon a (gyermekeik túlnyomó többsége, így íoiytatta: __ Hazánk felszabadulása után hatalmas feladatok álltaik előttünk a gyermekvédelem területén. Fe ink száma majdnem megduplázódott. A minisztertanács február 8-án hozott határozata megszabja, hogy 1953 végére 80 ezerről 119 ezerre kell emelni az óvodai férőhelyek számát. Óvodák áfóziatunk nagyarányú fejlesztése sem teszi azonban lehetővé minden dolgozó szülő gyermekének elhelyezését. Ezért kora tavasztól késő őszig a nagy kellett számolni a múlt rendszer j mezö,jíazóa.sági munkáik idejére a 'bűnös politikáját és biztosítani falvakban nyári napközi otthonok kellett a gyermekek egészséges felállításáról gondoskodik fcorfej'lédesének, védelmének feltételeit. A hároméves terv keretében államunk hatalmas összegeket fordított' a gyenmiekvódeImii intézmények hálózatának megteremtésé re. Ezen belül újjáépítettünk 1050 óvodát, 600 napközi otthont, 48 gyermekotthont és több mint 20 gyermeküdülőt létesítettünk. Döntő lépést jelentett óvodáink fejlődésében. 1948-ban az óvodák államosítása. Ötéves terv tön vényünk kimondja, hogy a dolgozó nép, elsősorban a munkásosztály, munkaiképességének, családjának, egészségének védelmét szolgiáló intézmények fejlesztésiére és létesítésére 1080 millió forintot kell beruházni, ebből 173.5 milliót kell feihasz mányzaturk. Ezekben az intézményekben 61 ezer gyermeket kívánunk elhelyezni 1953 ban. Óvodáink megtisztelő feladata, hogy az eddigiinéi eredményesebben érvényesítsék a szovjet nevelési tapasztalatokat, módszereket, azokat a módszereket, ‘amelyekkel a Szovjetunióban a világ legnagyszerűbb ifjúságát s dolgozóit nevelik. A benyújtott törvényjavaslat célja kialakítani az újtípusú embert, aki elért eredményeinket továbbfejleszti, munkálkodik hazánk, népünk ragyogó jövőjének építésén, aktív harcosa lesz a nemzetköziség nagy eszméinek, az egész világ dolgozói szabadságának. Építője lesz azoknak a nagy eszméknek, amelyeket az emberiimáii az anya- s csecsemő védelem S£g halhatatlanjai, Marx—Engels (1- ák /*. m *71111n n fiíílinTi nlu 1*0' 1 n ni P QO" T _* A— C -«'4- « 1.'__ k ... ^ 1 •- vár k eretében szülőotthonokra, bölcső díikre, óvodákra. Óvodahálózatiunk fontosságának megfelelően egyre nagyobb méreteikben bővüli, szélesedik. Az 1938-as évhez viszonyítva óvodáLenin. és Sztálin hagyott ránk örökségül. Sárii Rózsi végül a kulturális bizottság által javasolt két módosítást ismertette. A törvényjavaslathoz elsőnek Non György elvtárs szólt hozzá A ikisdedóvásról szóló törvényjavaslat — kezdte beszédét — Újabb bizonyíték amellett, hogy néipi demokráciánk magasaibbrendű társadalmat épít. A mi hazánk a múltban az „egyke", és az „egyse", valamint a világviszonylatban is magas gyermekihalandóság országa volt. Népünk szeretett vezére, Rákosi Aiátyás elvtárs az elmúlt év decemberében mondott beszédében az e téren bekövetkezett változásokról a következőket mondotta: „Az ezer Sőre ljutó természetes szaporodás 1952-ben 47 százalékkal volt magasabb, mint 1938-ban, az ezer 'lakosra eső házasságkötések száma 20 százalékkal nagyobb mint 19:8-ban. A csecsemőhalandóság 1952-ben majdnem fele annak, mint 1938-ban volt". De Rákosi elvtárs rámutatott arra is, hogy „a népszaporodás aránya messze elmarad a Szovjetunió vagy Lengyelország népszaporodásától, hogy ezen a téren nagy károkat okoz a lelki-ismeretlen orvosok és szülésznők garázdálkodása, a magzatelhajtás elburjánzása“. Rákosi elvtárs beszámolója azt a feladatot állította elénk, hogy fokozzuk a harcot a lelkiismeretlen orvosok és szülésznők garázdálkodása ellen. De ezzel egyidejűleg harcolni kell az egyke maradványai ellen, amely a kispolgári és részben a (Parasztság körében még megvan. Ezek ,a rétegek a Horthy-rendszeriben és azelőtt az „egykével" és „egysével“ próbáltak a magúik módján védekezni, menekülni a nyomortól, amelybe őket a tőkés rendszer kíméletlenül taszította. Ma a mi hazánkban mindenki számára biztosítva van a munka és a munkával arányos részesedés a nemzeti jövedelemiből. Megszűntek azok ,a gazdasági viszonyok, amelyeknek eredményeiképpen divatba .jött az „egyke" és az „egyse". Meg kell szüntetni a születések korlátozásának gyakorlatát is, ami —- mint a múlt egyik i átkos maradványa — még mindig pusztít sorainkban. A szocializmus alapjainak lerakásával ledöntjük iparunk, mezőgazdaságunk, művelődésünk fejlődésének a ikapitaliZirms megszabta korlátáit. Ezzel egyidejűleg kell ledöntenünk a népszaporulat terén ránkhagyott korlátokat is a kártevő ellenség elleni fokozott harccal, fokozott felvilágosító munkával és fokozott anya- és csecsemővédelemmel. Ezután arról beszélt Non György, hogy míg a Szovjetunióban és a népi demokráciák országaiban állami vonalon is egyre fokozottabb mértékben gondoskodunk az anyákról és gyermekekről, elősegítve a népek jólétét, szaporodását, addig az imperialista országokban az e'mber-ellenes malthuz ánjsta elméletnek legvadabb „tanait" terjesztik, hogy leplezzék ez országok kizsákmá- nyolóit, tönkretett, nyoimorbadön- tött lakossága szenvedéseinek igazi’ okát, hogy előkészítsék a tömegeket az eddiginél is pusztí- tóbib világháborúra. Eisenhower uralomrajutása óta sokat hallottunk arról, hogy az új amerikai vezetők „fel akarnak szabadítani" bennünket. Ez — a tisztesség ne essék szólván — „szabadság" a tőkések, nagybirtokosok uralmának visszaállítását, a történelmünkben eddig soha nem tapasztalt terrort jelentené, hiszen az amerikaiak szemében mi is nyugtalan nép vagyunk, le mertük rázni a tőkések és nagybirtokosok igáját, sőt merünk gyermekeket szülni, bölcsődéket, új napközi otthonokat, óvodákat építeni. Népünk természetesen megfelelően fogadta az amerikai „fel- szabadítási tervet". Fokozta munkáját és elszántságát a 'béke védelmére. A mi szabad népünknek nem kellenek ,a levitézlett tőkéseik, nagybirtokosok, nem kellenek a magzatelhajtást, sterilizálást hirdető amerikai apostolok. A mi népünknek nem kell az amerikai rabság. Ez a törvényjavaslat újabb segítséget ad a dolgozó magyar anyáknak, fokozza a gondoskodást a magyar gyermekekről. Újabb tégla a szocialista Magyarország felépítéséhez, a béke bástyájának erősítéséhez. Ezért a törvényjavaslatot pártunk és magam nevében elfogadom. Danes Béláné beszéde Non György után Danes Béláné szólalt fel. Tisztelt Országgyűlés! Én is az óvodák kérdéséhez szeretnék, hozzászólni, Nyologyermekes család anya vagyok és szeretném elmondani, mit jelent számunkra, sok- gyermekes anyák számára az a nagyszerű gondoskodás, -amelyet pártunktól, államunktól eddig kaptunk és állandóan kapunk. Nagy öröm volt számomra, mikor a „Szabad Nép"-ben olvastam a minisztertanács határozatát az anya- és gyermekvédelem továbbfejlesztéséről, de nagy öröm volt az kellene. De bevallom: amikor j punk. így van ez az egész őrs »ágii, határozatot olvastam, magam is ban. elcsodálkoztam, mi mindenre nem is gondoltam, amire a mi drága Rákosi elvtársunk bizony gondolt. Államunk gondoskodását mutatja az, — hangsúlyozta a fela többi magyar édesanya .számára szólaló —, hogy jelerJleg 80 óvoda is, valóságos ünnep, amelyre sokáig visszaemlékezünk majd. A határozat minden sorából megbecsülés és tisztelet sugárzik a magyar anyák felé. Énnekem nyolc élő gyermekem van — folytatta Danes Béláné — -az elvtársaik elhihetik nekem: tudom, hogy mennyi- gond és fáradság a gyermek és azt is tudom, hogy mi minden kellett volna nekem, amíg azok a gyermekek felnevelkedtek. Hányszor gondoltam akkor arra, hogy most ez nincs, most az nincs — ez kellene, van megyénk területén. 1953. év ben összesen 3757 férőhelyet biztosítanak az óvodák részére. A nyáron a mezőgazdaságban dolgozó -szülők gyermekei számára a mi megyénkben is nyári napközik létesülnek 6800 gyermek részére, 37 új, szakképzett óvónőt kapunk 1953-ban. Az én községem, Csengéi-, tavaly orvosi rendelőt kapott, az idén kezdte meg működését az iskolában a napközi otthon és ebben az éviben bölcsődét is kaNálun-k a legfőbb -érték az em bér és a legdrágább kincs a gyér melk. Államunk szerető gonddal óvja, gondozza, neveli gyermekeinket. Mindez bennünket, dolgozó pa- rasztasszonvo-kat arra kötelez, hogy ihelytáll'junk a termelésben és biztosítsuk a munkásosztály, dolgozóink számára a kenyeret, iparunk számára a nyersanyagot. Ennek a törvényjavaslatnak minden egyes pontját örömmel és köszönettel elfogadom a magam és a magyar édesanyák nevében. Danes Béláné nagy tapssal fogadott beszéde után az országgyűlés a kiifidedóvásról szóló törvényjavaslatéit a javasolt módosításokkal elfogadta. ÚJ MINISZTÉRIUMAINK NÉPGAZDASÁGUNK TOVÁBBI MEGSZILÁRDÍTÁSÁT SZOLGÁLJÁK Az országgyűlés ezután az al l egyetemünket és felsőklkoárlbat kotmány 24. paragrafusa új szőve; fogja össze. A mennyiségi »övéké- gének megállapításáról szóló tör Idősnél még sokkal jelentősebb a vényjavaslatot tárgyalta. A tör- j minőségi változás, ami egyeteme- vényjavaslatot Dögéi Imre előadó miken végbemegy. Ami egyetemeink további munkáját illeti — folytatta Dögéi Imre •— -biztosítani kell, hogy cgyeismertette. Dögéi Imre beszéde A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1952. évi 21. számú törvényerejű rendeletével új minisztériumok létesülték — mondotta a többi között. — Ezek a minisztériumok a következők: felsőoktatási minisztérium, vegyipari minisztérium, a kohó- és gép pari minisztérium kettéválasztásából alakult általános gépipari minisztérium és kohászati minisztérium. Minthogy az .alkotmány 24. paragrafusa tartalmazza minisztériumaink felsorolását, szükségessé vált az alkotmány 24. paragrafusának az újonnan alakított minisztériumokkal való kiegészítése. Ötéves tervünk végrehajtása során a fejlődés üteme egyre inkább meggyorsul, a feladatok kiszélesednek, nagyobbak lesznek, az irányításnak is tervszerűbbé, hatékonyabbá, sokoldalúbbá kell válnia. A me-gnövekedett feladatok helyesebb elosztása, az egyszemélyi felelős vezetés elvének következetes érvényesítés« tette szükségessé, hogy egyes, túlságosan szétágazó minisztériumok szétválasztásával új minisztériumokat hozzunk létre. A felsőoktatási minisztérium felállítását szükségessé tette az a tény, hogy egyetemi és főiskolai oktatásunk az utóbbi években hatalmas fejlődésen ment át. Az egvetemi tudománykarok száma több nrint kétszerese a fel- szabadulás előttinek. A felsőoktatási minisztérium 27 temei-nk munkáját az eddiginél sókkal nagyobb mértékben hassa át a marxizmus-len in izmus szelleme, bogy minden tárgy oktatása ezen alapuljon. Fokozni kell 'egyetemeinken a hallgatók hazafias nevelését, a kulturális munkát, valamint a testedzést. (Ezután arról beszélt az előadó, hogy a felszabadulás előtt vegyiparunk nagyon el volt maradvaÖtéves tervünk során a magyar vegyiipar jelentős fejlődést ért el már eddig is. A timföld- és alumíniumipart nem számítva vegyiparunk, az 1949. évet száznak véve — 1952 végére 228 százalékos fejlődést ért el. Az eddig -elért eredményeinkkel azonban nem lehetünk megelégedve, tovább kell fejleszteni. Az eddigieknél sókkal nagyobb ütemben .kell fejlesztenünk haz'ai szeneink olyan feldolgozását, hogy abból (jómínőségű kokszot nyerjünk. Még több műtrágyát, gép- és motorolajat kell adnunk mezőgazdaságunknak, ki kell építenünk a földgáz v-egyi feldolgozásán alapuló döntő szerves vegyipari alapanyagok termelését, a műgumi és műanyagok -gyártását. Az elmondottak szükségessé tették, hogy pártunk és kormányunk önálló vegyipari minisztérium létesítését határozza el. An kohó- és gépipari minisztérium, valamint a kohászati minisztérium megszervezése az alábbi okok következtében vált szükségessé: Az általános gépipari minisztérium a vaskohászati iparág leválasztása után is a nép gazdaságnak még mindi'í igen kiterjedt és nagyjelentőségű területét fogja át. Az általános gép pari minisztérium termeli a népgazdaságunkban beruházásra kerülő gépi 'berendezések legnagyobb részét. Gépgyártásunk fejlesztése biztosítja a bővített szocialista újratermelés egyik legfontosabb anyagi alapját. Gépiparunk fejlesztése azt jelenti, hogy nagyobb lesz a felhalmozásunk, bővíteni tudjuk exportunkat, könnyebbé és termelékenyebbé tudjuk tenni a munkát. Ezenikívül nagy feladat vár az általános gépipari minisztériumra mezőgazdaságunk szocialista átszervezése terén. Az önálló kohászati minisztérium létrehozását szükségessé tette az a tény, hogy a .kohászat alapanyaigtermelő iparág, amely népgazdaságunkban különösen fontos szerepet tölt be. A kohászati minisztérium elsőrendű feladata annak biztosítása, hogy minél előbb befejezzük a diósgyőri rekonstrukciót, hogy üzembehelyezzük a Sztálin Vasművet és az ino- taj November 7 erőművet. Am nt látjuk, alkotmányunk 24. paragrafusának módosítását maga az élet vetette fel — hangsúlyozta Dögéi Imre. — Ha a fejlődés meg követeli, az alkotmány egyes pont jait ki kell egészíteni. Ez a törvényjavaslat népgazdaságunk további megszilárdítását, dolgozó népünk gazdasági és kulturális életének további (felemelkedését, hazánk védelmének, a beke megszilárdításának az ügyét szolgálja. JJögei Imre beszéde után az országgyűlés az alkotmány 24. szakasza új szövegének módosításáról szóló törvényjavad!átlót elragadta. ÚJ KITÜNTETÉSEKKEL JUTALMAZZÁK A HAZA SZOLGÁLATÁBAN, A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉBEN KIMAGASLÓ ÉRDEMEKET SZERZŐ DOLGOZÓKAT Ezután az egyes kitüntetések alapításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta az országgyűlés. A törvényjavaslat előadója Németh Imre volt. Németh Imre beszéde Hazánkban a felszabadulás óta egész sor kiváló dolgozót — munkásokat, parasztokat, tudósokat, mérnököket, katonákat és másokat — tüntetett ki a párt és a kormány — mondotta többi között az előadó. Legjobb bányászaink, kohászaink, 'építőmuinkásainlk, élenjáró mezőgazdasági dolgozóink mellén ott csillognak a népköztársaság rendjelei és érmei. Falun és városon, bármerre járunk, ma már mindenütt olyan élenjáró emberekkel találkozunk, akik büszkén hordják népi államunk kitüntetéseit, akiket köztisztelet és társadalmi megbecsülés övez. Egyre nagyobb azoknak a száma, akik kiemelkedő teljesítményeikkel (kiérdemlik pártunk és kormányunk elismerését. A fejlődésnek ezen a fokán már nem felel meg a kitüntetések régi rendszere. A törvényjavaslat kétféle kitüntetési sorrendet állapít meg: egyik: polgári személyeik számára; másik: katonai személyek számára. A polgári kitüntetéseket a törvényjavaslat az alábbi sorrendiben és szövegezésben javasolja: 1. A Magvar Népiköztársaság érdemrendje. 2. A munka vörös zászló érdemrendje. 3. Munka érdemrend. 4. „Szocialista munkáért" érdemérem. 5. Munka érdemérem. A katonai kitüntetéseiket a törvényjavaslat a következő sorrendben és szövegezésben javasolja: 1. A Magyar Népköztársaság érdemrendje, 2. Vörös zászló érdemrendje. 3. Vörös Csillag érdemrend. 4. „Kiváló szolgálatért" érdemérem. 5. Szolgálati érdemérem. A Szovjetunió példája alapján nálunk is indokolt, hogy egyes alapvetően fontos munkaterületeken, mint a bányászat, (kohászat, vasút, hadsereg, Államvédelmi Hatóság, rendőrség, tűzrendészet, légoltalom, a dolgozók meghatározott időn keresztül végzett jó munkájukért a kitüntetéseket a legalacs'onyallb fokozattól a legmagasabb fokiig megkaphassák. Á szolgálati idő után járó kitüntetések adományozása azonban nem lehet automatikus, hanem azt minden esetben huzamosabb ideig tartó jó munkával kell elérni. Külön szeretném kiemelni a törvényjavaslatban szereplő „Szocialista munka hőse" kitüntető cím adományozását. E cím adományozásával együttesen jár a Magyar Népköztársaság érdemrendjének adománvozása is. E kitüntetést azok kapják, akik rendkívüli teljesítményeket érnek el a munka vagy egyéb területen. A Szovjetunióban a kiváló munkások, sztahanovisták, a legjobb mezőgazdasági dolgozók egész sorát tüntették ki ezzél a megtisztelő címmel, de kiváló tudósok is részesültek ebben a kitüntetésbe». Aiz új törvényjavaslatban a régi kitüntetésektől eltérően az is szerepel, hogy 'a népköztársaság érdemrendjét és a munka vörös zászló érdemrendjét nemcsak egves személyek, hanem vállalatok és egész intézmények is megkaphatják, jó munkájúik elismeréseképpen. Hasonló a helyzet a fegyveres testületek tagjai részére rendszeresített érdemrenddel és kitüntetéssé!’ is. Ha valamely fegyveres testület, tanintézet, akadémia vagy tegyéb, kimagasló eredményt mutat fel, e kitüntetéseket ők is meg kaphatják. Érdemrenddel kitüntetett vállalat, hivatal vagy intézmény, illetőleg katonai tanintézet vagy katonai akadémia, érdemrendjének arányos nagyított mását, általa használt zászlón, nyomtatványon és egyéb levelezésen használhatja. E törvényjavaslat serkentőleg hat szociabstá országunk építésében — hangsúlyozta Németh Imre — új munkahőstetteikre fogja ösztönözni dolgozó néoünket. Németh Imre élőadói beszéde után egyhangúlag elfogadták az egyes kitüntetések alapításáról szóló törvényjavaslatot, majd az országgyűlés az elnöklő Rónai Sándor javaslatára 'bezárta ülésszakát.
