Somogyi Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-03 / 52. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1953, március 3. Szakszervezeteink nagy feladata: gondoskodás a dolgozó emberről A szakszervezetek XVIII. kongresszusának vasárnapi tanácskozásai A szakszervezetek XVIII. kongresszusa vasárnap folytatta tanácskozásait. A tanácskozáson megjelentek: Kiss Károly és Házi Ár- pád'eivtársak a minisztertanács elnökhelyettesei, Kristóf István elv- #társ, a SZOT főtitkára, Zsofinyecz ’Mihály elvtárs, a kohászati minisztérium vezetésével megbízott közép- gépipari miniszter és Piros László elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a minisztertanács több tagja. A kongresszuson délelőtt Martin Ferenc elvtárs, a Kohászati Dolgozók Szakszervezetének elnöke ,,A szakszervezetek feladatai a munka és egészségvédelem, valamint a társadalombiztosítás terén” címmel tartott beszámolót Martin Ferenc elvtárs beszámolója — A dolgozók élet- és munkakörülményeinek szaladatlan javítását kormányunk törvényekkel, Vendeletekkel és a szükséges anyagi eszközökkel biztosítja — kezdte beszédét Martin Ferenc elvtárs. — A szakszervezetek egyik legfontosabb feladata, hogy ellenőrizzék és elősegítsék a kormány rendeletéinek végrehajtását, megvédjék a dolgozókat egyes állami és gazdasági szervek bürokratikus túlkapásaitól, megköveteljék az állami és gazdasági szervektől, hogy tiszteletben tartsák a dolgozók élet- és munkaviszonyainak javítása érdekében hozott rendelkezéseket. —A dolgozó emberről való gondoskodás még nem vált állami, gazdasági és szakszervezeti funkcioná- riusíijn'1 vérévé. A párt, Rákosi elvtárs többszöri figyelmeztetése ellenébe ezen a téren az elmúlt időben kevés javulás történt. Ji dolgozóh testi épségének •védelmében A dolgozók élet- és munkakörülményei megjavításának egyik fő területe a munkavédelem, amelynek egészséges és biztonságos munkafeltételeket kell teremtenie a dolgozók számára, A szakszervezetek fontos feladata, hogy tevéi enysé- gükkel elősegítsék a szocialista munkavédelem állandó fejlődését, a dolgozók munkafeltételeinek szakadatlan javítását. — A terv végrehajtásának mindinkább fokozódó üteme, népgazdaságunk állandó erősödése lehetővé tette, hogy mind nagyobb összegeket fordítsunk1 a dolgozók munka- feltételeinek .megjavítására. Nagy számmal épülitek korszerű öltözők, mosdók, fürdők és egyéb üzemegészségügyi létesítmények. Gépek ezreire kerültek védőberendezések, sok védőfelszerelés, védőruha oltalmazza a dolgozó!'! testi épségét. A munka törvénykönyve és az azt kiegészítő kormányrendeletek részletesen szabályozzák, milyen berendezésekkel, intézkedésekkel! és módszerekkel kötelesek a vállalatok igazgatói a dolgozók testi épségét és egészségét megvédeni. Pártunk kezdeményezésére kormányzatunk 1950 szeptem bérében a szakszervezeteket bízja meg a balesetelhárítás ellenőrzésével. Ez ís bizonyítja népi államunk mélységes demokratizmusát: a dolgozók maguk ellenőrzik a testi ép ségüke? és egészségüket védő intézkedések végrehajtását. A megnövekedett feladatok szükségessé tették a szakszervezetek munkavédelmi hálózatának megteremtését. A munkavédelmi felügyelők tevékenysége is hozzájárult ahhoz, hogy számos üzemben jelentős mértékben csökkent a balesetek száma, javultak a munkafeltételek. — A munkavédelmi felügyelők munkája csak akkor jehet eredményes, ha a társadalmi aktivisták széleskörű tevékenységére támaszkodik. Üzemeink legnagyobb részében megszerveztük a társadalmi ellenőrzést, munkavédelmi bizottságokat alakítottunk és megválasztottuk a munkavédelmi .megbízottakat. Ma már 2620 mun avédelmi bizottság" működik, 13.300 taggal. De a munkavédelem területén sorozatosan jelentkező hanyagságok, amelyek ellen pártunk vezetői is számos alkalommal felemelték szavukat. azt bizonyítják, högy nem végeztünk 'kielégítő munkát. Különösen a kohászatban és a szénbányászatban vannak nagy hiányosságok. Több gyárban nem használták fel a munkavédelmi beruházásokat. * — A munkavédelem hibáinak oka nem kis résziben az ellenőrzés lazasága. Ennek egyik legfőbb forrását abban kell keresnünk, hogy még mindig érvényesül a szalszer- vezeti munkában a szociáldemokra- tizmus befolyása. — A minisztériumok sem ellenőrzik a munkavédelmi rendeletek megvalósítását és nem vonják szigorúan felelősségre a súlyos mulasztások elkövetőit sem. De a legnagyobb akadályt az jelenti, hogy a párt iránymutatása és a SZOT elnökségének határozata ellenére sem vált még a munkavédelem a szakszervezeti mun l a szerves részévé. — A munkavédelmi intézkedések csak akkor hatásosak, ha megfelelő felvilágosító, munka kiséri és a munkások tömegei támogatják őket. A sza szervezeti aktivisták azonban nem foglalkoznak eleget ,a dolgozókkal, megalkuvó módon elnézik, ha megszegik a munkavédelmi előírásokat. ahelyett, hogy megtanítanák őket a veszélytelen munkafogásokra és az egészségvédelem szabályainak megtartására nevelné': őket. Gyakran maguk a munkavédelmi aktivisták sértik meg a munkavédelmi szabályokat. Martin elvtárs ezután ismertette, hogy a jövőben milyen irányiba fejlesztjük tovább a munkavédelmét a legfontosabb iparágakban. — A kohászatban a többi '■!■ ö- •zött meg kell oldani a vaskerti daruk mágneses erővel való működtetését. Ez csökkenti a balesetek számát és sok munkáskezet szabadít fel. Gépesíteni kell az öntecs- kiverés és a formajiontás nehéz és veszélyes műveletét. A hőmunkákkal járó egészségi ártalmak megszüntetése érdekében légzulhanyokat szerelünk fel. A gázos üzemrészek levegőjének tisztítását korszerű szellőzőberendezésekkel kell biztosítani. Azokban az üzemekben, ahol a gyártási folyamatod lehetővé teszik. az öntvénytisztítás egészségi ártalmainak megszüntetése érdekében magasnyomású .Vízsugaras tisztítási rendszert kell bevezetni. A legközelebbi években mintegy háromszorosára nő a kohászati üzemekben az öltöző, mosdó és egyéb egészségügyi berendezések befogadóképessége. — A bányászatban fontos feladat. hogy a lejtős pályákon korszerű, hatásos csillefogókkal akadályozzák meg a baleseteket. Vala- mennyi bányaüzemben be kell vezetni a gyujtógéppel való robbantást. Igen fontos a bányák forgalmasabb helyeinek; különösen a szállítási csomópontoknak jó megvilágítása. Biztosítani kell a munkahelyek megfelelő levegőellátását, részben új légvágatok kihajtásával, részben nagyteljesítményű szellőzőberendezések építésével. A légvezetés megjavításával gondoskodni kpll a levegő hőmérsékletének kedvező alakulásáról is. A következő években mintegy három-négyszeresére növeljük a bányaüzemeknél a mosdók, fürdők és öltözők befogadóképességét. Sor kerül földalatti elsőegélynyujtóhel'yele létesítésére és a bányászok rendszeres kvarcfényke- zelésére is. Még több és jobb védőruhát adunk a bányászoknak. így például a jelenlegi bőrsapkák helyett szovjet típusú bőrsisakot kapnak. — A gépgyártásban el k°ll érni, hogy minden megmunkálóigépre korszerű, teljes védelmet nyújtó védőberendezést szereljenek. Különösen nagy gondot fordítunk a köszörű- és csiszológépek, az excenter- és hidralikus sajtolok biztonsági berendezéseire. — Az építőiparban az anyagmozgatás további gépesítése mellett elsősorban a munkaszervezés fejlesztése és a rend a balesetek csökkentésének legfontosabb eszköze. — A mezőgazdaságban a kombájnokat és cséplőgépeket még az idén fel leli szerelni megfelelő védőberendezésekkel. ffl társadalombiztosítás feddése Martin Ferenc elvtárs ezután a társadalombiztosítás kérdéseit ismertette ; — Az elmúlt négy esztendő alatt a társadalombiztosítás hatalmas méretekben fejlődött. Fejlődtek a társadalombiztosítási szolgáltatások. javult a dolgozók egészségügyi ellátása. A társadalombiztosítás szervezetében döntő változást hozott, hogy 1950-ben pártunk javaslatára a kormány .a szakszervezetekre bízta a társadalombiztosítási feladatok ellátását. Államunk mind nagyobb ősz- szegeket fordít a társadalom- biztosítás költségeire; 1950- foen kétmilliárd, 1951-ben 2.5 míll'árd, 1952-ben pedig 3 milliárd forintot fordítottunk a társadalombiztosítás költségeire. Népgazdaságunk fejlődése lehetővé tette a szolgáltatások növelését. Növekedett a táppénz összege, felemelték a családtagok kórházi ápo. lásának idejét, stb. — A szocializmus építése egyre nagyobb tömegeket von be a termelőmunkába, így állandóan nő azoknak a száma, akikre a társadalom- biztosítás kiterjed. 1938-ban az össznépesség 30.9 százaié’iára, 1947- ben 33 százalékúra, 1952 végén 60 százalékára terjed ki a biztosi tás. Pártunk javaslatára bevontuk a társadalombiztosításba a mező- gazdasági dolgozókat és gondolkodtunk arról, hogy az állami gazdaságokban dolgozó mezőgazdasági munkások az ipari dolgozókkal azonos szolgáltatásodban részesüljenek . — Javult a dolgozók egészségügyi ellátása is. Uj rendelőintézetek épültek, elsősorban azokon a területeken, amelyeket a Horthy- rendszer bűnösen elhanyagolt, ahol több munkás ék. Gondoskodtunk a mezőgazdasági dolgozók jobb szakorvosi ellátásáról is. 19'52-re —1938-hoz viszonyítva — ötszörösére növeltük a rendelőintézeti órák számát és a betegek jobb ellátása érdekében 25 százalékkal emeltük a kórházi ágyak számát. — Szocializmust építő országunk fokozott mértéiben gondoskodik az anyákról és a gyermekekről. A család, az anyaság, a gyermek védelme egész népünk közös ügye. A .párt és a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az egész ország boldog, egészséges, jól fejlő-1 dő gyermekek vidám kacajától visszhangozzék. A minisztertanács, j na'í az anya- és gyermekvédelemről szóló határozata, amely ma lép hatályba — messzemenően kifejezésre juttatja ezt. a gondoskodást.-— A tán-ada 1 orhbiztosítás ilyen hatalma« fejlődése csak olyan országban lehetséges, ahol a dolgozó nép vette kezébe a hatalmat. Hazánkban az 1953. évi költségvetésben az összes kiadás 11.4 százalékát irányoztuk elő egészségügyi és szociális kiadásokra. Ez 901 millió forinttal több, mint az 1952. évi költségvetési előirányzat. — De a társadalombiztosításban gém használjuk fel teljes egészében azokat a lehetőségeket, amelyeket a párt és a kormány biztosít. A szakszervezetek és az üzemi bizottságok gyakran belenyugszanak abba, hogy az üzemekben a társadalombiztosítási segélyeket hibásan számítsák ki. Hiba van a beteglátogatás szervezésénél is. Az üzemi bizottságok je’entős része nem harcol következetesen a betegségeket előidéző okok és a táppénzcsalások felkutatásáért és! megszüntetéséért, nem folytat rendszeres felvilágosító munkát a dolgozók között a táppénzcsalók leleplezése érdekében. — A kétségtelen javulás ellenére még mindig nem kielégítő az egészségügyi szervek munkája. Nem egyenletes a rendelőintézetet, körzeti orvosok megtérül elése, túlzsúfoltság van a rendelőintézetekben. Nem elég tervszerű a kórházi ágyak kihasználása, nehézkes a be- utalási rendszer, ennek következtében sokszor napokig tart egy-egy kórházi ápolásra szorult beteg elhelyezése. — Még mindig gyatrán előfordul, hogy a körzeti orvosok nem vizsgálják meg a betegeket; lázas beteget nem látogatnak meg, hanem berendelik. Nem képezik eléggé magukat szakmailag és emiatt nem alkalmazzák a korszerű és legjobb gyógymódokat. Az egészség- ügyi minisztériumnak és az Orvos- Egészségügyi Szakszervezetnek a jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítania a körzeti orvosok szakmai továbbképzésére, ffiz üdültetésről, az űzetni étkeztetésről és a napközi- otthonokról Martin elvtárs ezytán a dolgozók kedvezményes üdültetéséről beszélt: Míg 1949-ben 113.590 dolga zó üdült, 1950 ben már 158.000, I951-h2n 178.0G0, 1952-ben több mint 180.000 dolgozót üdült e ttünk, 1953-ra pedig 187.000 dolgozó üdültetését tervezzük. Az üdülőket évről-évre szebbé tesz- szük, növeljük a szobák! 'Számát. — Az üdülőkbe való beutalást ma még nem mindenütt előzi még gondos kiválasztás, az üdülés nem minden esetben a jó munka jutalma. Ezeknek-a hibáknak az az egyik oka, hogy sok helyen az üzemi bizottság nem is foglalkozik az üdülési mun' éval, rábízza azt a társadalombiztosítási tanácsokra. Nem kielégítő ezen a téren a SZOT és a szakszervezeti elnökségek ellenőrző munkája. Ma már naponta csaknem 900.000 dolgozó vesz részt üzemi étkezésben. Közülük nagyon sokan az ebéden kívül reggelit és vacsorát is fogyasztanak az iize'mi konyhákon. Több mint 100 konyhán főznek már kétféle ételt és szovjet példára néhány helyen m.gkezd'ték az étlap szerinti főzést. Számos üzemi konyhán azonban még nem megfelelő az ételek minőségé, mennyisége és változatossága. A hibák megszüntetése érdekében az üzemi bizottságok szervezzék meg az üzemi konyhák társadalmi ellenőrzését. — A napköziotthonok és bölcsődék száma az elmúlt években rohamosan emelkedett. 1938-ban mindössze 37 bölcsödé volt az országban — tavaly októberben pedig 366 területi és üzemi bölcsőde működött, körülbelül 16.000 férőhellyel. Ezenkívül a nyári munkák idejére 174 idénybölcsedét létesítettek. A minisztertanácsnak az anya'- és gyermekvédelemről szóló határozata értelmében a bölcsőidéi férőhelyek számát 1954 végéig a maimaik majdnem kétszeresére kell emelni. A napközik száma meghaladja a 2.000-et, több mint 80.000 férőhellyel. A férőhelyek számát az idén 119.OQ0-re kell j emelni. Az üzemi bizottságok el- J lenőrizzéL és követeljék meg a [gyermekek gondozásának, ellátásának és nevelésének állandó javítását és adjanak meg ehhez minden segítséget. — Nagy jelentőségük van az üzemi munkásszállásoknak, kíilö■ nősen az épí tőiparban, a-bányászatban és a mezőgazdáságban. Itt mintaszerű rendet, tisztaságot kell biztosítani. Az üzemi bizottság látogassa gyakran a szállásokat, építse ki a szoba bizalmi- há- lózatoí és az öntudatos dolgozókra támaszkodva folytasson ;a szállásokon következetes nevelőmun- kár. ■— A szakszervezetek új 'feladata a kereskedelem társadalmi ellenőrzése. A dolgozók anyagi helyzetének megjavulása magával hozza a vásárlóképesség növekedését, a dolgozók igényesebbek lettek, megkövetelik, hogy több és jobb áru, gazdagabb választék Jegyen. — A dolgozók élet- és munkaviszonyainak megjavítása — mondotta- befejezésül Martin elvtárs — minden szakszervezeti vezető, minden szakszervezeti aktivista megtisztelő feladata. Niagy pártunk .azt várja tőlünk, hogy eleget tegyünk ennek a feladatnak. Martin. elvtárs 'beszámolója után a következők szólaltak fel: Papp Károly elvtárs. ,a Földalatti Vasútépítő Vállalat szakszervezeti bizottságának elnöke, dr. Szabó Zoltán elvtárs1, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Willi Kühn elvtárs, a Német Dolgozók Szak- szervezetének 'képviselőije, Ligeti László elvtárs, a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Alexander Miilenov elvtárs, a Bolgár Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára, Hasszán Alimerko elvtárs, az Albán Szákszervezetek Központi Tanácsának titkára, É nők es Sándor elvtárs, a Diósgyőri Kohászati Üzemek mérnöke, Marina Jenő elvtárs, az Athenaeum Nyomda művezetője, Hohn Antal elvtárs, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének baranyamiegyei területi bizottsága tagjai, Kuriján Sándor elvtárs, az Építőipari Dolgozók Szakszervezete pes'tmagyei területi bizottságának elmerne, dr. Árvái Sándor elvtárs, a debreceni egyetem professzora, Rudas Géza elvtárs, a Láng Gépgyár ÜB.“ elnöke, Bogár József elvtárs, a SZOT szo'Iimokmlejgyei tanácsának elnöke, Horváth József elvtárs, a Boggyantaárugyár ÜB-elnöke, Szi- ,kora Ferenc elvtárs, a Közlekedési Dolgozók Szakszervezete borsodmiegyei területi bizottságának elnöke, Tóth Vilmosné elrv- társnő, a Vasutas Szakszervezet debreceni kirendeltségének szervezője. Ezután Martin Ferenc elv- társ, a Kohászati Dolgozók Szakszervezetének elnöke válaszolt a felszólalásokra. A kongresszus a beszámolót elfogadta. Javítsa meg munkáját a nagyatádi gépállomás Szerte a megyében a termelő- szövetkezetekben , állami gazdaságokba^ egyéni dolgozó parasztok földjein megkezdődött a tavaszi szántás-vetés nagy csatája, az idei bő termésért folyó nemes küzdelem. Megyénk minden részéből érkeznek be jelentések, hogy hozzáláttak a tavaszi növények vetéséhez, az őszről visszamaradt mélyszántás elvégzéséhez. Gépállomásaink egy része jól nekilátott a feladat végrehajtásának, azonban vannak olyanok is, akik objektiv okokra való hivatkozással még mindig halogatják a szántás megkezdését. A nagyatádi gépállomás, a múlt évben is az utolsó helyen végzett a gépállomások között folyó versenyben, nem tanult a hibákból. A gépeket ugyan kijavították, de -egy része még mindig a gépállomáson várja a szántási munkát, A gépállomás dolgozóinak egy csoportja a gépállomás udva• rán tétlenül várja az igazgató utasításait, Barna elvtárs, a gépállomás igazgatója azonban nem nagyon töri magát, nem látja mi történik a határban. A gépállomás dolgozói elmondották, hogy hiába tettek vállalásokat, ha a gépállomás vezetői nem biztosítják a szükséges feltételeket. Cojder József, a gépállomás kiváló trakto- ristája a vezetők hanyagsága folytán napol; on keresztül várja, míg kiszárad a föld, holott őneki is és a gépállomás minden traktoristájának akadna munkája. Barna elvtárs nagyobb határozottsággal' vezesse a gépállomás munkáját. A jó vezetéstől is függ, hogy a nagyatádi gépállomás hogy állja meg a helyét a tavaszi mező- gazdasági munkában. Az elkövetkezendő napokban igen gyors intézkedéseket kell tenni a gépállomás vezetőinek, hogy az eddigi mulasztásaikat behozzák és teljes ütemben hozzálássanak a szántás, vetés . munkájához.