Somogyi Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-15 / 63. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Ünnepélyesen megnyitották a „Marx Károly élete46 kiállítást Szombaton délben Budapesten: a Magyar Munkásmozea’mi Intézet­ben ünnepélyes keretek között nyi" tolták meg a „Marx Károly élete” című kiállítást. A kiállítás megnyi­tásán megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, továbbá Hidas István, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Hor­váth Márton, Rónai Sándor, az Or­szággyűlés elnök?. Szabó István al­tábornagy, a. Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tag­jai, valamint közéletünk szápios más vezető személyisége. Resztvettek a ki állítás megnyitásán J. D. Kiszel- jov, a Szovjetunió magyarországi nagykövet:, Han Cen. a Kínai Nép- köztársaság magyarországi nagy­követe, s a többi baráti állam bu­dapesti diplomáciai képviselői. Réti László, a Munkásmozgalmi Intézet igazgatója bevezető szavai­ban hangsúlyozta: Amikor az egész világ dolgozó százmillióit mélységes gyász tölti el a nagy Sztálin, az emberiség for­rón szeretett vezérének elhunyta miatt., amikor az agy és a szív még lázadozva veszi csak tudomásul a könyörtelen valóságot, ezekben a napokban kerül sor arra, hogy meg­emlékezzünk a nemzetközi munkás- mozgalom másik nagy halottja, a világtörténelem másik nagy halha­tatlanja, ragyogó géniusza, ^ Marx Károly halálának 70. évfordulójáról. Pártunk és kormányunk, tudomá­nyos életünk a rendezvények és ki­adványok egész sorával állít emlé­ket annak a- férfiúnak, aki ® világ munkás-ága számára a hatalomért folytatott harc nagyszerű fegyve­reit kovácsolta. E rendezvények so­rában foglal helyet a kiállítás, mely Marx életét, működését, tudomá­nyos elméletének kialakulását és az - lméliet forradalmi megvalósításáért folytatott harcát igyekszik- bemu­tatni. „ • Ezután Molnár Erik külügymi­niszter mondott, ünnepi megnyitó beszédet. Marx. az emberiség egész tudá­sát összevette -— mondotta többek között r— úgy, mint az ó-korban Arisztotelész. Az ő hatalmas elgon­dolásába torkollik mindaz, ami na­gyot, elevent, életerődet az emberi gondolat előtte alkotott. D mindez nála csak nyersanyaggá vált, amely­ből vadonatúj forradalmi világnézet keletkezett. Marx harcos eletet élt. Beérhette volna azzal, hogy tükröt tart uiz emberiség élé, s ha ezzell beéri, ak­kor is a legnagyobbak közt emlí­tenék. De ő vállalta a harcot és arc­nak minden kockázatát. Mihelyt felismerte, hogy a jövő kovácsa a munkásosztály, élére állított és vezet­te harcaiban, tanította -a küzdel­meiben. ö. aki az elméletet forra­dalmasította, a gyakorlat, a forra­dalom vezére és mestere lett. A vi­szonyok akkor még fejletlenek vol­tak és nem érhette meg a munkás­osztály döntő győzelmeit. De döntő része vo'fc abban, hovy a fejlődés meggyorsult és gyümölcseit ma már százmilliók élvezhetik. A haladó emberi gondolat nem­csak Marxhoz torkollik, minden formájában, de tőle i.ndu’. tovább új magaslatok felé. Az ő elmélete m a gránit-szilárd alap, amelyen Lenin és Sztálin tovább építhetett. Az a tudás, amit tőé kaptunk, Marx tanait fejleszti tovább és gaz­dagítja meg. Marx óta tudjuk, hegy az emberi élet .teljessége az, amelynél .az elméleti munka a for­radalmi cselekvéssel egyesül. Ahogy gondolataink az ő gondolataiból indulnak Ití. úgy tetteinknél is ő az útmutató. Marx életének -gyakorlati ered­ménye a Szovjetunió, Kína és a népi demokráciák, az a 800 milliós fcék tábor, amely állandóan széle­sedni fog. Ma 70 év után, feltárul előttünk a roppant alkotás, mely Marx éle­tinek eredménye lett. Alig pár nap­ja, hogy a munkásosztály, az e.géez emberiség, Sztálin- elvesztésével ha­sonló csapást szenvedett. De Marx példája mutatja, hogy a -nagy embe­rek alkotása haláluk után tovább növekedik. A két gyászünn-ep most összetalálkozott, de a két -név, Marx -és Sztálin neve a munkásosztály világ-történeti győzelmeit hirdeti. Molnár Erik -beszéde után- a meg­jelentek megtekintették a kiállítást. Szűri Csin-lm cikke Moszkva (TASZSZ). Az „Izvesz- iywja" közli Szun Csin-lin asszony­nak, a Kínai Népköztársaság köz­ponti népi kormánya alelnökiének „Sztáliniért!" című, Pekingiből kül­dött cikkét. A -cikk többek között ezeket írja: A Az egész haladó emberiséget hatalmas veszteség érte. Elvesz­tettük a forradalmi művészét zse­nijét, aki hosszú harcokban edző­dött meg. Elvesztettük a soha nem csüggedő, rendíthetetlenül elvhü és mindéin elnyomó iránt engesztelhe­tetlen embert. A béke legnagyobb védelmczö- jüét veszítettük el — folvtatja Szun Csín lin asszony. — Sztálin mu­latta meg a világnak az őszinte és becsületes, egyenes és nyílt, min­den ember, minden állam számára egyenlő élet úij útiját. Ö -mutatta meg annak az életnek útját, mely a történelemben eddig soha nem ismert barátság alapján új kapcso­latokat teremt a népek között. Sokat, nagyon sokat veszítet­tünk. De a jövő felé vezető úton Sztálin nem hívott fegyvertele­nül bennünket. Egész életével és •»unkájával elődei és salát -maga a; , lz> esztvij imm-ht n 'egszebb reményeinek megvalósí­tására készített elő bennünket. Mint a legjobb acélt, úgy meged­zette a Szovjetunió Kommunista Pártját. A Szovjetunió Kommumís- a Pártja a Lenin által kezdett és Sztál n által folytatott nagy ügyet elvezeti történelmi befejezésiéig. A kínai nép soha nem felejti el, hogy Sztálin a feudalizmus és mi_ ’itarizmus, a külföldi imperializ­mus ellen folytatott harcunk ne­héz éveben szüntelenül segített bennünket. Az útmutatások, ame­lyeket Sztálin adott nekünk, olyan alapot képeznek, amelyen az egész emberiség elérheti a maga számára a szabadságot és boldog­ságot. Az a feladatunk, hogy foly­tassuk azt az üitvet, amelyet ő hagyott ránk. Az egész haladó emberiséltnek ébernek kell lennie. Tömörülnünk kell Lenin—Sztálin pártja és a nagy szovjet nép kő rül. Tanulnunk kel 1 Sztálin mun­káiból, sztálini módra kell teljesí­tenünk kőtelesiségeiín'ket, szívünk­I ben és eszünkben csak győzelmet hordozva. A nemzetközi munkás- osztály győzelmeinek e íelszó alatt Ikell megvalósulni: „Sztálinért!" RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK PHENJAN A „Koreai Központi Iroda” jelen­ti, hogy az ellenség ..megtorló” hadművelte ellen harcoló dálkoreai népi partizánok áttörtek az él len- 'ég mögöttes területein lévő síksá­gokra. A Csirisz&n térségének hegyvidé­kében tevékenykedő partizánalaku- ,;at február 19-én éjtszska áttört az ellenséges gyűrűn és benyomult az Észak-Csonica tartományban lé­vő Csongup megye területére. A part.izánailakulat Kobu térségében megtámadta, a liczinmankta pénz­intézeteket és elégette az úgyneve­zett „pénzreform" céljaira elraktá­rozott bankjegyeket. ESSEN Alfred Krupp, a hírhedt „láigyuki- ráily” pénteken, néhány nappal a bonni ás a párizsi háborús szerződé­seik kitűzött harmadik olvasása e'őtt, a nyugati hatalmak rendel­kezésére ismét átvette fegyviergyá- raiiraik vezetését. LONDON A londoni rádió közlése szerint a burmai csapatok folytatják sike­res hadműveleteiket, hogy megtisz­títsák Burma területét a kuomin- tang bandáktól. A Rjseierj-lráspár válaszai egy amerikai lap kérdéseire New-York. (ADN.) A ..Newsday” «ímű amerikai lap válaszokat ka­pott az árta tlanul háládra ítélt Ro- senberg-házasnártól a hozzájuk el­juttatott kérdéseire. Az első kérdés a bűnper lefolyá­sáról és a terhelő tanuk szavahi­hetőségéről szólt. A Rosenberg-há- zaspár a kérdésre azzal válaszolt, hogy az amerikai hatóságok már hosszabb idővel a bűnper előtt, de a főtárgyalás idején is mindent el­követtek, hogy mind a közvéle­ményt, mind a bíróságot ellenük hangolják, ezzel hihetővé tegyék bű­nösségüket és megteremtsék az el­lenséges elfogultság légkörét. A Rosenberg-házaspár rámutatott, hogy a bűnper csekélyszámú ter- he’ő tanúja egytől-egyiig a hírhedt FBI megfizetett embere volt és hogy az egész bűnper nem volt egyéb ,a.z Egyesült Államok ható­ságai által provokált komédiánál. Ethel és Julius Rosenberg hangoz­tatta, hogy Kaufman szövetségi bí­ró elfogultsága, részrehajlása meg­mutatkozott barbár íté'etében, egész magatartásában és ítéletének értelmetlen indokolásában is. Arra a kérdésre, remélik-e, hogy ügyük kedvezően végződik, Rosen- bergék igennel válaszoltak és azt a következő szavakkal indokolták meg; Mint ahogy azt az Egyesült Ál­lamok ielnőkének megírtuk, ártatla­nok vagyunk. Állandóan' bizonyí­tottuk ártatlanságunkat és erre néz­ve a per folyamán megfelelő szá­mú bizonyítékot terjesztettünk elő. A legcsekélyebb mértékben sem va­gyunk bűnösök. Rosenbergék kijelentették: bizto­san tudják, hogy az amerikai ható­ságok megsemmisítenék az ellenük kimondott barbár halálos ítéletet, ha ők viszont hajlandónak mutat­koznának a hatóságok által kívánt beismerést megtenni. Ez az út azonban járhatatlan számukra. Mint ahogy azt letartóz­tatásunk óta állandóain hangoztat­juk, ártatlanok vagyunk. Ez az igazság — jelentette ki Ethel és Julius Rosenberg. A Rosenberg-házaspár ezután ar­ról a küzdelemről szólt, amelyet a tisztességesen gondolkozó emberek megmentésük érdekében folytatnak. Kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy ehhez a küzdelemhez az egész amerikai nép csatlakoznék, ha meg­tudhatná, .mi az igazság. Már eddig is sokmilliő amerikai állt mellénk védőként. Számuk olyan arányban növekedik napró!- napra, ahogyan az igazság napvi­lágra kerül. A Rosenberg-házaspájr végül ki­jelentette : Véleményünk szerint mindig küz­deni. kell az igazságért és igazságos- ságiért. Az emberi .méltóság, az egyéniség megbecsülése azt követeli, hogy ezeket az alapelveket minden nép tiszteletben tartsa. Hiszünk a békében és meggyőződésünk, hogy a két nagyhatalom, az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió, ha nyugodt és tárgyilagos légkörben lefolyó megbeszélésen tisztázna minden vi­tás kérdést, barátságos megegye­zésre juthatna. BERLIN Max Wönner, a nyugatnémet szakszervezeti szövetség bajororszá­gi tartományi vezetőségének tagja Münchenben knVentette. hogy né* zete szerint Nyugat-Németomág dolgozóinak általános sztrájkkal kel! felelniük a háborús szerződések eset­leges ratifikálására. TOKIO A „Reuter” és az ,„AFP” jelen­tése szerint Josida japán minisz­ter elnök liberális párti kormánya szombaton megbukott, úgyhogy a japán Iképviselőház 229 szavazattal 218 e’tonében megszavazta az el’en- zék által benyújtott bizalmatlansági indítványt. BERLIN Az „Alkotmányvéde'mi Hivatal­nak” nevezett új ny ugatná met or= zá- gi igestapo pribékjei csütörtökön Duisburgban nyílt utcáin letartóz­tatták Josef Angenforthot, Német­ország Kommunista Pártja elnöksé­gének tagját Északrujna—Vesztfá­liai tartománygyűlési képviselőt, Nyuigatnéraeíország haladó ifjúsá­gának vezetőjét. Angenforth elhurcolás aval Né­metország Kommunista Pártja el­len irányuló újabb kíméli tlen ter- rorhul'ám csapott a magasba Nyu­gat-Németországiban. Pénteken 24 nyugat-németországi fiatal férfit és nőt vetettek börtön­be. Németország Kommunista Párt­jának elnöksége s képviselői csoport­ja élesen tiltakozott Angenforth alaptalan és törvénytelen letartóz­tatása ellen. V,';sá.rr®,p, 1953, március 15. A Szovjetunió magyarországi nagykövetségének köszönet© A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének magyarországi nagykövetsége szívből jövő köszöne­tét fejezi ki mindazoknak a szer­vezeteknek és személyeknek, akik tisztelettel adóztak J. V. Sztálin, a Vasárnap délután a Szovjetunió Legfelső Szovjetunió Minisztertanácsa elnö­ke emlékének és részvétüket fejez­ték ki a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének kormá­nyát és népét ért súlyos veszteség alkalmából. két órakor kezdődik Tanácsának 4. ülésszaka Moszkva. (TASZSZ.) A Szovjet­unió Legfelső Tanácsának 4. ülés­szakát március 15-én, vasárnap dél­után két órakor nyitják meg a Kremliben, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának üléstermében. NEMZETKÖZI SZEMLE Nem véletlen, hogy a legato! bi hét nem hozott különösebb nagyjelentőségű politikai eseményeikéit nyugaton. A nagy Sztálin ha­lála fölött érzett egyetemes gyász még a kapitalista világ poiitíku cast is bizonyoisfokú tartózkodásra készteti'!,e. Az egyszerű dolgozók száz- és százmilliói mélységes gyászának hatása alól, minden tisztes sége- és békeszerető ember szívéf-lelkét átjáró bánaténak hatása "lel ezeknek a köröknek a képviselői sem tudták és nem js merték teljesen kivonni magukat. Ismeret js például, Logy a francia és olasz parftmenlben hivatalosan is inegem'éheztek Sztálin haláláról és a gyász jeléül felfüggesztették az ülésezést. És a nagy Sztálin, halálával is az új élet építésére, a béke meg­védésére és a dolgozók élcsapatának erősítésére ösztönöz. Ezt bi­zonyítják azok a nagyszerű munkavállalások, amelyeket Sztálin ne­vével az ajkukon tettek ezekben a szomorú napokban a népi demo­kratikus országok dolgozói és ezt bizonyítják a „sztálinii behívók“ nagy eredményei Franciaországban, A Francia Kommunista Párt ál­tal, Sztálrn elvtárs halála után közzétett felhívásra, a „sztálini behí­vói-?“ vá ászul a francia dolgozók ez eí kérték ezekben a napokban felvételüket a Francia Kommunista Pártba. „Kiváló erők csatlakoz­tak most a párthoz — mondja a „rHumacité” közleménye — akik megértik, mivel tartozik az egész világ munkássága Sztálin emléké­nek. A KOREAI KÉRDÉS AZ ENSZ-BEN Sztálin békepolitikája visszhangzott az ENSZ-kőzgvűlés politikai bizottságában fe'szólaló szovjet küldöttek és a béketábor más or­szágaihoz tartozó küldöttek felszólalásában is. A szovíet küldöttség újra ííkraszállt a koreai hadműveletek azonnali és teljes beszünte léséért és újra javasolta, hogy állítsanak fel egy bizottságot a koreai kérdés békés rendezésére. A koreai kérdésnek a politikai bizott­ságban lefolyt vitája megmutatta azonban, hogy az amerkaiangol tömb, élén az Egyesült Államokkal, továbbra is szembehelyezkedik a koreai hadműveletek beszüntetésére és a koreai kérdés békés ren­dezésére iránytűé hatá czatok elfogadásával. Ez a tömb rákényszerí- tette a politikai bizottságra azt a fcatározatervezetet, amely tovább­ra is fenn akarja tartani az úgynevezett „Korea egyesítésére és új­jáépítésére alakult bizottságot" és a h'rhcdt „Ko~ea helyreállítására kiküldött ENSZ főmegbízott“ megbízatását. Ezek a szervek a koreai nép ellen támadó háborút folytató amerikai katonai parancsnokság szolgálatában állanak. E határozat elfogadása ismét megmutatta, hogy az Egyesült Államok és csatlósai a koreai háború kiszélesítését akarják. AZ ENSZ EURÓPAI GAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁNAK ülésén is megmutatkozott a sztálini tanítások ereje, amikor Arat jun'an, a Szovjetunió képviselője, továbbá a néni demofcrat kus or­szágoknak a bizottságban helyetfoglaló képviselői a két világpiac kí- alaku’ásáról beszéljek. A Szovjetunió kénviselője felszólalásában han­goztatta, hogy a Szovjetunió kész bővíteni a kereskedelmet a nyu- gateurópai országokkal, ha ezek az országok egyenértékű árut tud­nak szállítani cserébe a szovjet árukért. Rámutatott, hogy a Szovjet­unó és a tiép' demokratikus országok elleni gazdasági btokád po- I t’ká'a rövidlátó politikának bizonvnlt. Ezeknek az © szagoknak a külkereskedelmi forgalma nem csökkent, hanem kétszeresére nőtt 1948 tói 1952-ig. A gazdasági blokád polítíkáia elősegítette az új, demokrat kus országok világpiaca megszilárdulását és megerősödé­sét, ugyanekkor azonban súlyos kárt okozott a nyugateurópai or­szágok gazdaságának. • A szovjet és a demokratikus tábor más országai képviselőinek érvei oly nyilvánvaló igazságokat to^tmaztak, ho-*-" azokat a másik oldal képviselői semmiféle ravaszkodással sem tudták megcáfolni. Jellemző volt e tek-'ntetben az angol kü’dőtt felszólalása. Jobb ügy­höz ülő buzgalommal próbálta tagadni a Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok ellen iránvuló gazdasági blokád fényét és kü­lönböző hamis elméleteket gyártott a nyugat és kelet köző'-sí keros- kede'em csökkenésének okairól. Ugyanakkor azonban nagyfokú ér­deklődést tanúsított „ Szovjetunió As a kelefeurópaí o-szágok ama javaslatai iránt, amelyek a nvugatourópaj és keleteurópai országok közötti kereskedelem fejlesztésére irányultak. ADEN * TTR BU7G4LM4 Az elmúlt hét eseményei köz”! meg kell emlékeznünk még arról a lázas buzgalomról, ameüvel Adenauer, a bonni revanstozták kancel­lária. az ame-ikai imperialisták nwtfrtnémetországi kedvence a bon­ni és párizsi szerződések rat'fik Mását tető alá aikaría hozni. Ade­nauer Dulles amerikai kü’ügyminiszter parancsának engedelmesked­ve célul fűzte ki, hogv március 19-én és 20 án minden eszközzel el­fogadtassa o bonni parlamentben a háborús szerződéseket. E cél el­égésében hitleri elődeinek csaknem valamennyi fasiszta intézkedését fel próbálja használni a Németország egységéért küzdő hazafiak el­leni durva terrortól a kommunista párt tervezett f''>t-'l,ásá’’g. Miért ez a lázas sietség, m;,?rt ez a nagyfokú idegesség? Egy­szerűen azért, mert az úgynevezett eu-ópaí hadsereg építménye egész Nyugat-Európában alapjaiban megingott. „Sajnálom, de az a jóslatom — mondotta nemrégiben ezzel kapcsolatban Drew Pearson ismert amerikai külpolitikai hírmagyarázó —, hogy az egységes euró­pai hadseregről szóló egyezményt egyáltalán nem fogják ratifikálni, vagv ha igen, akkor olyan drasztikus változtatásokkal, amelyek gya­korlatilag a nullával teszik majd egyenlővé ezt az egyezményt". Ebben a helyzetben az amerikai imperialisták legfőbb reményü­ket nyugatnémet csatlósukba, Adenauerbe vetik. A bonni és párizsi háborús szerződések ellen egész Nyngat-Németországban napról-nap- ra nagyobb erővel megny'lvánu'ó tiltakozás azt mutatja azonban, hogy az amerikaiak homokra építenek, Korolovszki Lajos.

Next

/
Thumbnails
Contents