Somogyi Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-12 / 60. szám

Csütörtök, 1953« március 12. SOMOGY? N’W tP ISI 3 A PÁRTOKTATÁS ANYAGÁHOZ 4t A DISZ-élet hírei A lenini hármas jelszó, a mnnkás-paraszt szövetség alapelve, a mezőgazdaság szocialista átszervezése időszakában A szocialista iparosítás kérdései után a politikai iskolák második évfolyamán pártunk parasztpolitiká­ját, a mezőgazdaság szocialista át- ] alakításának időszerű kérdését ta­nulmányozzák. Pártunk kongresszusa a párt és az egész ország előtt álló döntő stratégiai feladatként a mezőgazda­ság szocialista átszervezését tűzte ki. A mezőgazdaság szociiálliáta át­alakításával megteremtjük a nép­gazdaság egységes, szocialista alap­ját. A mezőgazdaság hozamának jelentős — több mint 50 százalékos —— emelésével biztosítani tudjuk gyorsan fejlődő országunk egyre fokozódó nyersanyag- c-s élelmiszer- ellátárát, megerősítjük szocialista hazánk védelmét. Mef'yék a mezőgazdasáv szocia­lista átszervezésének legfőbb kér­dései, milyen problémákat kell kü­lönös gondossággal megvitatnunk a politikai iskolán az anyag tárgyalá­sánál ? _____ I. A marxizmus-leninizmuis alapve­tő tanítása, hogy a proletariátus diktatúrájának ereje és szilárdsága a munkás-paraszt szövetségen nyug­szik. A szocializmust csak úgy tud­juk fe’épíiteni, ha a munkásosz­tály szövetsóvbe lép a dolgozó pa­rasztság milliós törnnreivsl, s be­vonja a szocialista építő munkába. A marxizmusnak, leninizmusnak ezzel kapcso1 atban másik alapvető tanítása, hogy e szövetség csak ak­kor lehet szilárd és csak úgy éri el főcélját, a kizsákmányolástól mentes szocialista társadalom meg­teremtését. ha a munkás-paraszt szövetségen belül a munkásosztályé a vezető szerep. A munkás-paraszt szövetség tar­talmát és célkitűzéseit a szocializ­musba való átmenet idején Lenin is­mert hárma« jelszava határozza meg számun’ -a: a) támaszkodj a szegényparaszt­ságra, b) egyezz meg a középparaszttal, c) egy pillanatra szüntesd meg a harcot a kulák ellen. Ez a párt falusi politikájának hármas, de egységes, oszthatatlan feladata. Ennél a kérdésnél a poli­tikai iskolákon mutassanak rá rész­letesen a faluban, főként a proleta­riátus diktatúráiénak megsziltáirdu- lása után létrejött osztályeltolódá­sokra. Több mint egymillió dolgozó parasztcsaládból ma már 300 ezer termelőszövetkezeti család amely az új. egységes szocialista — pa­rasztosztály csirája. A másik ha­talmas változás, hegy az állami gaz­daságokban, a gépállomásokon, az erdőgazdaságokban megszületett egy újtípusú, öntudatos, mezőgazdasági munkásság. Felvetődik az a kérdés, hoivy a fa’uban bekövetkezett osz­tályeltolódás éppen ebben a réteg­ben végtüment hatalmas minőségi változás mellett, érvényes-e a mai viszonyokra is a il'mini hármas jel­szónak az a része; „támaszkodj a sze.yényparasztságra”. Hogyan válaszoljanak propagan­distáink az i’yen kérdésekre? Tö­kéletesen és maradék nélkül érvé­nyes továbbra is! / Nagyon gépiesen és antileniniista módon gondolkodik az, aki a sze- génypara.sztsáigon továbbra is csak az evvénileg dolgozó parasztot és a kulák napszámosiát értené. Vilá­gosan kelő! látnunk azt, hogy a isze. génypa.rasztcik nagyobbik része ma már termelőszövetkezeti paraszt, ál­lami gazdasági, vagy gép állomási dolgozó. A lenini hármas jelszó alkalma­zása, a fízygénvparasztságra való támaszkodás jelenlegi viszonyaink között, azt jelenti; támaszkodj a termelőszövetkezeti tagságra, külö­nösen ennek szegéinyparaszti réte­gére, támaszkodj az állami gazda­ság, a gépállomás dolgozóira és emellett természetesen, fi iltétlenül a ma még egyénileg dolgozó szje- gényparasztokra, akik változatlanul a munkásosztály hűsétges, odaadó támaszai a falusi osztályharcban. A faluban éppen a szegénypa­rasztság soraiban végbement és végbemenő osztályeltolódás tehát nem szűkíti, ellenkezőleg, még job­baB bővíti, minőségre erősebbé és szil árdabbá ti szi a munkás-paraszt szövetség szegénypáraszti bázisát, j De azt is látnunk kell világosain,, hogy az egyénileg dolgozó szegény- paraszt sem „szegény”-paraszt már p kapitalista értelemben, mert mód­ja van, hogy belépjen a termelő- szövetkezetbe, elmenjen állami gaz­daságba. vagy gépállomásra do1- gozni, nem is szólva azokról, akik az iparban vállalnak murakát. Ma, a szocialista építésnek ebtln az időszakában a régi értelemben vett szegényparasztság már nincs. II/ Lenin-Sztálin és a Bolsevik Párt mindig arra tanítanak, hogy alapos körültekintéssel, türelmes munká­val foglalkozzunk a dolgozó paraszt­sággal. A Bolsevik Párt VIII. kon­gresszusán Lenin és Sztálin elvtár- sak megszabták a középparasztság- hoz való viszonyt. ..Ami a középparasztságot illeti, az O.K.P. politikája abban áll, hogy fokozatosan és .tervszerűcin, bevonja őket a szocialista építés, munkájá­ba. A párt feladatul tűzi ki, hogy a középparasztságot elválassza a ku- lákságtól, hogy a szütkségY'to iránt tanúsított, figyelmes magatartás­sal a munkásosztály oldalára von­ja. Elmaradottsága ellen az ideoló­giai befolyás eszközével, nem pedig az 'elnyomás eszközével harcol és minden olyan esetben, amikor a kö­zépparasztság érdekéről van szó, gyakorlati megegyezésre törekszik vele, engpdményeket téve a szocia­lista átalakulások megvalósítási módjának meghatározásánál.” Pártunk eddigi politikája ezt a lenini-sztálini tanítást követte. De vannak még pártunknak olyan szer­vezetei és olyan párttagjai, akik nem ismerik a mi tanítóink tanítá­sait és nem minden esetben érvénye­sült a középparasztság iránti türelmesség. Párt- és állami funk­cionáriusaink között mélg megtalál­ható, hogy úgy akarnak megegye­zésre jutni a középparaszttail, hogy lemondanak a kulák elleni harcról, vagy gyengítik ezt a harcot. A má­sik veszélyes és káros jeleneiéig az. hogy harcolnak ugyan a kulák tei­len —• de ezt a harcot olyan ot­rombán és esztetenüi! folytatják, hogy a csapiás a középparasztságot és a szegényparasztságot érinti. Ez történik Gálosfán. ahol a ta­nács a középparasztok' 43—50 fo­rintos hátralékát végrehajtja, de ugyanakkor a Mákoktól, akik jóval nagyobb összeggel tartoznak álla­munknak, nem kérik ,számár és rí m alkalmazzák a törvény álltai bizto­sított rendszabályokat. Hasonlóan Fonó községben, ahol négy közép- parasztot nyilvánítottak Mákká. Ezekben a községekben, mind a ta­nács. mind a pártszervezetek, párt­tagok, súlyos hibát követtek el és megsértették pártunk parasztpoliti­káját. A középparasztsággal való tartós szövetség csa,k úgy valósulhat meg, ha a párttagok és pártfunkcionáriu- sok a középparasztsághoz való vi­szonyt nem közömbösen,, hanem ala­posam tanulmányozzák. Nemcsak azt kell tudni, hogy a középparasztsággal meg kell egyez­ni és meg kell nyerni szövetséges­nek, hanem azt a mindennapi mun­kában alkalmazni kell. Ebnek leg­első feltétele a lemini hármas jelszó egységes alkalmazása. a' ■■■•« Ha hibák vannak a szegénypa­rasztság szervezése körül, ha hibák vannak a középparasztsággal való szövetség kérdésében, az a Mákok elleni harc opportunizmusából, az engedékenységből fakad. — „A le­nini hármas jelszó egységes, azt szétdarabolni mem lehet” — álla­pította meg Sztálin elvtárs. A ku­lák elleni harcot folytatni anélkül, bogy abban érdekeltté tennénk a szegényparasztságot, anélkül, nogy a középparasztságot a kulákság el­len fordítanánk, ram lehet. Pártszervezeteink megú ledkez- nek a kulákság mint osztály elleni harcról, ami abban mutatkozik mer, hogy csak az úgynevezett szabotáló kulák /len veszik fel a harcot. Ez táplálja lényegében „a jó kúáik” elméletet. Meg kell ér­teni, hogy a kulák ellen nemcsak mint szí mély ellen harcolunk, ha­nem mint osztály ellen, mint a kapi­talizmus utolsó maradványa ellen. Gyengíti a kulákság elleni harcot az ások helytelen nézet, mely a kulák meehatározása körül van. így tör­ténhetik meg, hogy ilyen kulák meg­határozások vannak, mint pl.; po­litikai kulák, gazdaságii kulák, sze­gény, döglött kulák stb. Nyilvánvaló, bogy ezeknek az elméiteknek ter­jesztésében az ellenség keze bent van, igyekszik az 'ellenség a kulák- meghatár,ozást a jobbmódú parasz­tokra is kiterjeszteni. Feladatunkat Horváth Márton evtárs a Központi Vezetőség 1952. június 27-i Ülésén megszabta; ,.A munkás-paraszt szövetség további erősítésének mai legfontosabb fel­adatai: 1. megnyerni a dolgozó pa_- rfisz.tsóg, egészét az álam iránti kötelezettségek maradéktalan telje­sítéséhez; 2. megszilárdítani a szo­cialista szóikért a mezőgazdaság­ban. megnyerni a dolgozó parasz­tik’egyre szélesebb tömegét a tsz- ekbe való belépésre.” Dolgozó parasztságunkat napról- napra meg kell nyerni a munkás- osztálynak, maga malte kell állítani éo szembefordítani a' Mákkal. Fel­adatunk, hogy a lenini hármas jel­szó alkalmazáséval harcoljunk a ku­lákság ellen, mert csak az ellenség lelleni harcban születhetik meg a szocialista mezőgazdaság. TÓTH MÁRIA 3 hónapos pártiskola o. vez. A gyapot alá jói készíti eső a talajt a ráksi Uj Élet termelőszövetkezet , *-* t*»*» mélységű őszi mélyszántást alUtál­Az elmúlt évben a ráksi Uj Élet termelőszövetkezet gyenge 'ter­méseredményt ért el gyapotból. Ezt résziben a fagy és az aszály okozta), de nagytan 'hozzájárult az iis, hogy a tagság nem alkalmazta ■a fejlett agrotechnikai módszere ■ ike't. iA termelőszövetkezet tagsága —• leszűrve a múlt évi tapasztala­tokat — elhatározta, hogy az idén sokkal nagyobb gondot fordít a tslafelőkéiszítő munkákra 'és al­kalmazza a legkiválóbb szovjet módszer eket. Miniden előkészületet ildlő'bem megtettek a jó termés biztosításá­ra. Még a nyár folyamán kijelöl­ték a igyap o t ferm es z't é st e legal­kalmasabb 18 holdmyi területet, el­végezték a tarlóhánfásí, hengere- zést. Október első felében ho! dán ként felerészben szemcsés, fele­részben sima 100 kg szuperfoszfá­tot szórtak ki a földiekre és 28 cm maztak. Március 9-ig teljes egé­szében elvégezték a Wiljáimsz-féie símitóziást is. A vetőmagot nagy gonddal ké­szítik elő. Mivel a muilt évi ked­vezőtlen időjárás miatt a gyapot- mag nem érett be teljesen, a mag beéredlését, csírázókiépesség.e fo­kozását .napon való melegítéssel biztosítják. Még a vetés előtt el­végzik a kultivátorozást, a vetés né! könnyű hengert és megtakaró l is alkalmaznak. 12 tagú gyapottermesztő brigá­dot szerveztek, melynek nagyré­sze nőkből áll. A területet egyé­nekre is felbontották. A brigád egyik legjobb dolgozója, Kovács Gyuláné, 5 hónapos szaktanfolya­mon szerzi meg a szükséges isme­reteket, hogy a szakszerű munka biztosítsa a gyapot magas termés­hozamát. III. Megyénk területéin DíSZszer- vezéteink egyre inkább betöltik feladatukat a békéért és a szocia­lizmusért vívott báréban. Több DTSZ-'szervezet a saját területién jól oldja meg feladatát. Ez főleg megmutatkozik most, a tavaszi!me­zőgazdasági munkák sikeres el­végzéséért folyó harcban. *- * * A csokonyavisontai gépállomás DiSZ-szerv ezeie megértette a mí- nlisz tér tan ács tavaszi mezőgazda- sági munkák végrehajtásáról és a gépállomások munkájának megja­vításáról szóló határozatát. A fia­talok a pártszervezet irányításá­val mindent elkövetnek annak ér­dekében, hogy területükön, határ­idő előtt elvégezzék a tavaszi ta­laj m urJk álatokat. A gépállomáson a tavaszi' mun­kák beindításakor a DISZ szerve­zet tlagjaá mint kezdeményezők léptek 'fel. Azóta is élenjárnak a munkálatok elvégzésében. Bausz József DlSZ-tít'kár elvtárs példát mutat a gépállomás valamennyi dolgozójának, a napi tervét a mun­kák megkezdése óta állandóan 130—149 százalékra teljesíti, A jó példa meghozza a várt eredményt, a szervezet tqlbbi tagja is mind be­csülettel eleget tesz vállalásának, teljesíti tervét. * * * A ta'bi gépállomáson is hasonló­an jól kllveszik részüket a terme­lésből a DlSZ-ffiatalok. A DISZ- szervezet a munkaverseny kezde­ményezőjévé és kiiszélesítőjávé vált. A tavaszi munkák megkez­désekor a. szervezet tagjai terme­lési értekezleten páros verse nyr e hívták ki egymást a munkatelje­sítmény növelése, az üzemanyag csökkentése és a minőségi munka megjavítása terén. A 'gépállomáson ugyancsak a fiatalok kezdeményezésére „Fel- szabadulási hetet“ szerveztek, iáméiyinek célja a munka megjaví­tása, a terv és a vállalások sike­res túl teljesítése. Nyári István, DlSZ titkár elvtárs a fiatalokkal állandóan megbeszél!! a feladato­kat és saját példáján keresztül is lelkesíti jó munkára, a tervek túl­teljesítésére a szervezet tagjait. A DlSZ-szervezet tagjai megértették a tervt.eljesft'és jelentőségét, ami azt eredményezte, hogy becsület­tel teljesítik napi tervüket. Pél­dául Speri István DlSZ-taig állan­dóan 100 százalékon felül teljesíti tervét. De ehhez hasonlóan a szervezet többi tagja is becsülteP te'l kiveszi részét a munkálatok­ból. * # A gépállomás DISZ fiataljai mel­lett nem maradnak el termelőszö­vetkezet etek DlSZ'fía'tiaijjal . sem. A törökkoppányi tszcs DlSZszer- vezetiének tagjait , elsőnek lehetett látni a földeken a tavaszi munká­ikat végezve. A március 1-i nagy egitációs napon is példamutatóan kivették részüket az agjtációs murikéból. Borsi Béla DlSZ-tiikár a pártvezetőségge 1 közösein be­szélte meg azokat a feladatokat, melyek a szervezet előtt állnak. Most, .amikor jóra fordult az idő és alkalmassá váltak a földek a tavaszi munkáik végzésére, a fia­talok a pártszervezettel és a ter­melő sző vetik ez e'ti csoport vala­mennyi tagjával együtt haladékta­lanul hozzáláttak a vetéshez. Még vasamat) is vetetlek, hogy minél e.Iőibib földbe kerüljön a vetőmag, hogy így bő termést és magas jö­vedelmet biztosítsanak államunk­nak és saját magúknak, * # * Most falusi DISZ-szer vezet etek feladata az, hogy ne elégedjenek meg az eddig elért eredlmények- feel, hanem fokozottabban, példa­mutató termelőmunkával járulja­nak hozzá mind a gépállomás, mind a termelőszövetkeziet tervének túlteljesítéséhez, hogy ezáltal be­bizonyítsák: bátor harcosai és el: szánt "védelmezői a béke ügyének. Befejezték a tavaszi kalászosok vetését a látrányi tsz-ben A látrányi Alkotmány termelő­szövetkezetben is szorgalmas munka folyik ezekben a napokban. A tsz tagjai valamennyien kint vannak a mezőn, seraki sem akar ikimaradni az ország kenyeréért folyó harcból. A látrányi tsz tagjai nem vár­ták meg, hogy a nap melege csalja ki őkkt a szántóföldekre, hanem a minisztertanács határozatának meg­felelően, február második felében, mihelyt a hó elolvadt, azonnal hoz­zákezdtek a munkához. A szorgal­mas munkának meg is lett az ered­ménye. A tegnapi nap büszkén je­lentették, hogy a tavaszi kalászo­sok vetését, mintegy 30 holdon a tavaszi árpát, öt holdon .tavaszbú­zát, befejezték. Ezenkívül elvetet- ti k öt holdon cukorrépát, öt holdon réti csenkeszt és két holdon hagy­mát. A tsz tagjai most teljes lendület­tel láttak hozzá a kapások talajá­nak előkészítéséhez, hogy ezt is idő­ben, a minisztertanács határozatá­nak megfelelően végezzék el. Megérdemelt helyére jutott a szabotáló kólák Megyénk becsületes dolgozó pa­rasztjai, megfogadva pártunk és kormányunk útmutatását, szívós harcot folytatnak &z ország kő- nyertnek biztosításáért. A jó idő miniden napját, minden percét 'ki­használva végzik a tavaszi szán­tás-vetési munkáikat, mert tudják, hogv jó munkáljuk 'több termést eredményez, ez pedig meggyorsít­ja hazánkban a szocializmus épí­tését­A falusi ősztályellenség, a ku­lákság — látva a becsületes ,dolgo­zó parasztok jó munkájának elgyre pontot az inked dolgozó parasztok ébersége. Gelencsér kulák nem­csak hogy igyekezett lebeszélni a dolgozó parasztokat a munkák, el­végzéséről, hanem nyíltan is sza­botálta államunk törvényeit. Már az ősszel elmulasztotta 3 kát. hold 300 négyszögölnyi területein a kenyérgabona vetését. Ezt a mu­lasztást mos1!, a tavasszal sem pó­tolta, a szükséges vetőimagót sem biztosította. Gelencsér kulákot a dolgozó parasztok ébersége a meg­felelő helyre juttatta: a megyei bí­róság 6 évi börtönre, 2 ezer forint fokozódó eredményeit — elitesére-jpénzbüntetésre és teljes vagyon­dett dülhveil igyekszik mindent el követni, hogy nyíltan vagy köz­vetve akadályozza a dolgozó pa­rasztság tavaszi harcát a magasabb terméshozamért Nem riad vissza a legialijasabib és legfondorlatosabb eszközöktől sem, hogy ahol tud, ártson a dolgozó parasztságnak. Eszközei közé tartozik az is, hogy igyekszik lebeszélni a dolgozó pa­rasztokat a párt- és kormányha­tározatok pontos végrehajtásáról, a szántás-vetés1: munkáik határidő­re valló elvégzéséről. De nem riad vissza attól sem, hogy nyíltan sza­botálja népi demokráciánk rendel­kezéseit. Ilyen ocsmány ellensége a dol­gozó népnek Gelencsér György 26 kát. holdas inkei kulák is, akinek elkobzásra ítélte. Nem véletlen, hogy Imike község a tavaszi szántás-veíiési munkák Terén az elmaradók között kullog. Á község becsületes dolgozó pa­rasztijai elég sokáig tűrték, hogy az ilyen Gelencsér-féle férgeik sza­badon ráge sálbas s a n sI e.s kárt aljas mesterkedéseire most tett I raszíjainknak. okozhassanak népi államunk vete­ményes kertjében. Legyen ez az eset megyéink minden becsületes dolgozó parasztjának intő példa arra, hogy az osztályellenséggel szemben nincs helye a legcseké­lyebb megalkuvásnak sem. A tavaszi munkák időbeni és jó minőségben való elvégzése igen komoly feladat, amelyet a falusi ősztályellenség, a kulákság elleni .kíméletlen és szívós harcban kell győzelemre vinnie dolgozó pa-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents