Somogyi Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-01 / 51. szám

SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1953. március 1. Felkészültek az agitációs napra a csurgónagymartoni népnevelők A tavaszi mezőgazdasági mimi­kák sikeres végrehajtása érdekében megyénk valamennyi 'községében pártszervezeteink népnevelői ma munkába indulnak. Felkeresik dolgo­zó parasztjainkat és agitációs mun­kával, beszélgetés formájábanmeg­magyarázzák a korai talajművelés és a korai vetés rendkívüli jelentő­ségét és fontosságát. A csurgónagymartoni pártszerve­zet népnevelői már napokkal ezelőtt készültek az agitációs napra. A csü­törtöki nép nevelőértekezleten Cserti János párttitkár elvtárs rész^tesen megmagyarázta a népnevelőcsoport tagjainak a minisztertanács tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtá­sáról szóló határozatát. Valameny- nyi népnevelőnek kiosztotta a „Somogyi Népnevelő“ füzetet, mely a tavaszi munkákra való fel­készülésről és annak végrehajtásá­ról szól. A népnevelőknek ez a párt­kiadvány hatalmas segítséget nyújt agitációs munkájukhoz. Sárdi Ilona elvtársnő elmondja, hogy a ,.Somo­gyi Népnevelő"-füzet mindig nagy segítséget nyújtott agitációs mun. káj'ához és úgy érzi, hogy ebben a munkában szinte nélkülözhetetlen. Elmondja: mai agitációs munkája során mindent elkövet, hogy a hoz­zá (beosztott dolgozó parasztokkal megértesse a tavaszi mezőgazda- sági munkálatok határidőre, illetve határidő előtti elvégzésének fontos­ságát. A népnevelőifüzetet tanulmá­nyozta, a legfontosabb részeket ki­jegyzetelte, hogy a dolgozó parasz­toknak' részletesen meg tudja ma­gyarázni a korai vetés szükségessé­gét és a munkálatok határidejét. Récsei Sándor elvtárs már a népnevelőértekezleten felajánlotta, hogy március 1-re elveti a tavaszi árpát és a zabot, hogy így jó pél­dájával maga után ragadja a köz­ség többi dolgozó parasztját is. ,,Én úgy érzem, — mondotta — hogy a legjobb agitációs módszer [a jó példamutatás és éppen ezért, mielőtt a dolgozó parasztokkal beszélgetnék a korai vetés fontosságáról, saját példám­mal igyekszem bebizonyítani annak helyességét.” A népnevelőérteiezleten több ver­senyfelhívás történt, amit most az agitációs munka során kiszélesíte­nek a község dolgozó parasztjai kö­zött. Balogh János elvtárs, termelőszö­vetkezeti tag agitációja során fő­leg arra helyezi a súlyt, hogy a termelőszövetkezeti tagoknak és családtagoknak megmagyarázza: az idén sokkal jobban vegyék ki ré­szüket a munkából, mint az elmúlt esztendőben, hogy a termelőszövet­kezet az idén sokkal nagyobb ered­ményeket tudjon elérni, mint ta­valy. A termelőszövetkezeti tagok, főleg most fordítsanak nagy gon­dot arra, hogy minél több munka­erőt összpontosítsanak a tavaszi munká i megkezdésére. Túri István elvtárs az új agro­technika alkalmazására serkenti agitációs munkáján keresztül a tér me lös zö vetkezet tagjait és az egyé' nileg dolgozó parasztokat. Jó pél dának e téren saját munkájukat hozza fel. Termelőszövetkezetük ben a múlt évben azokon a terüle teken, ahol keresztsorcsan vetették a kalászosokat, három mázsával több termett, mint ahol csak egy szerűen egyenes irányban vetettek Az agitációs munkának biztosan meglesz az eredménye, a tavaszi munkákat Csurgónagymarton dől gozó parasztjai határidő előtt he fejezik. AZ Út ÖTÉVES TERV TECHNIKÁJA Taszár termelőszövetkezeti község a tavaszi munkák sikeréért Taszár község nemrég termelő­szövetkezeti község lett. Az új tsz tagjai azonnal hozzáfogtak a ta­vaszi munkákhoz. A vetés előtt ki­tisztították a vetőmagot és azt min­denki a közös ra tárba hordta. A traktorosok, a fogatok kint vannak a határban, szántják az őszről visz- szamaradt területiket, készítik a magágyat. A fonói gépállomás traktora a tsz-ben tegnapig 40 hol­don készítette'elő a talajt vetésre. Naponta 8—10 holdat szánt fel egy traktor. A gépállomás dolgozói megfogad­ták', hogy az új termelőszövetkezeti községben minden munkát időben és a legjobb minőségben végeznek el. Tegnap hozzáfogtak a tavaszi bú' za vetéséhez. A tervbevett T20 hold tavaszi búzát négy nap alatt elvetik A fogatosok egy része a trágyát hordja, mintegy 120 hold kerül trá gyázás alá. A tsz tagjai szép. nagy tervek kel indultak el az új úton. A tsz elhatározta, hogy már ebben az év ben megkezdi' a konyhakertészet létesítését, melyet a Kaposdblyóból öntöznek.' A tsz tagjai nagy len dülettek láttak hozzá a munkához Örgek, fiatalok ezekben a napok ban valamennyien kimentek a szán tóföldekre, hogy sikerre vigyék a tavaszi nagy csatát. A Kaposvári Nagymalom üzemi bizottságának munkájáról Nemes vetélkedés folyik a Ka posvári Nagymalom dolgozói közt az első negyedéves terv és az áp­rilis 4-re tett fogadalmak túltelje­sítéséért, A malom pártszervezete és üzemi bizottsága jó szervező, irányító munkával segíti a ver­senyt. Az üzemi bizottság elnöke, Horgosi elvtárs, minden szabadadé jét a dolgozók között tölti, fáradtba tatlanul neveli, serkenti őket í többtermelésire. Minden hónap elején értekezletet hivnak össze a SZOT által meg­adott időtoen. Az értekezleten is­mertetik a dolgozókkal az elmúlt hónap eredményeit, hiányosságait és a következő havi feladatokat. Minden értekezleten napirendi pontként szerepel a versenyszerve zés. A dolgozók javaslatokat tesz­nek a hibák, hiányosságok kijaví tására, felajánláso'at a tervfelada­tok túlteljesítésére. A felajánlások­ban is az üzem kommunistái és sztahanovista dolgozói járnak élen, példát mutatva a pártonkívüli dol­gozóknak. A kommunisták és sztahanovis­ták példamutató munkájának és az öntudatos pártonkívüli dolgozóknak köszönhető, hogy a malom az első negyedévi tervét a mai napig mony- nyiségileg 80, értékben 81 száza­lékra teljesítette. A szakszervezetnek — mondja Horgosi elvtárs — komoly feladato­kat kellett megoldania a sztahanov- mozgalom és az új módszerek elterjesztésében. Kezdetben sokan idegenkedtek, féltek tőle. S azt mondogatták, hogy-, minek nekünk az új módszer, megélünk mi nélkü­le is. Ezeket meg kellett győznünk arról, hogy a sztahanovista mun­kamódszerek helyes alkalmazásával népgazdaságunkat erősítik s a ke­resetük is több lesz. Az elsők után egyre többen alkalmazzák a fejlett szovjet módszereket. Jelenleg két sztahanovista dolgozónk van, akik segítik a kevesebb szakmai gyakor­lattal rendelkező dolgozókat a mun­kamódszerük átadásával. Újítások, észszerűsítések Erdős Márton sztahanovista fő­molnár és Pálfi István sztahano­vista almolnér április 4. tiszteletére vállalták, hogy a munka termeié kenységének fokozása mellett kei­két dolgozónak átadják munka­módszerüket. A tervfeladatoki sike­res teljesítésének egyik alapvető feltétele, hogy a dolgozók újítások, kai, észszerű javaslatokkal, kezde­ményezésekkel segítik a vezetőséget munkájában. A dolgozók által be­adott újításokat, javaslatokat a vá lalat vezetősége, a pártszervezet és az üb. felkarolja, támogatja. Minden negyedévben ötletnapo­kat rendeznek, amelyen a dolgozók résztvesznek. Az elfogadható ötle­teket, javaslatokat a vállalat veze­tősége értékükhöz mérten díjazza. A legutóbbi ötletnapom 12 javaslat közül hatot díjazott a vállalat ve­zetősége. Anyagtakarékosság, munkavédelem A dolgozók hosszabb idő óta tel­jesen használt deszkaanyagból vég­zik a malomban a javításra szoruló csövezési munkát, a munkavédelmi felszereléseket is használt anyagból javítják meg. A lakatosműhely 75 százalékban használt vasanyaggai dolgozik. Horgosi elvtárs elmondja, hogy: az üzemen belül még a múlt évben megalakult a társadalombiz­tosítási tanács. Ennek a feladata, hogy a megbetegedett dolgozók ré­szére biztosítsa az orvosi gyógyke­zelést, és a beteg dolgozókat meg­látogassák a hosszabban tartó 'be­tegség esetén. A dolgozók üdülteté­se a társadalombiztosítási tanács és az üb. feladata. Ezt a felada­tunkat is jól oldottuk meg. Az el­múlt évben 15 dolgozó üdült két hétig az ország legszebb üdülőiben. Hét fizikai és két adminisztratív dolgozó teljesen ingyen, a vállalat költségén üdült. A jól kiépített munkavédelmi felszerelés és az üzembe lépő új munkavállalók rendszeres munkavé­delmi és balesetelhárítási oktatása következtében az üzemben már hosszabb idő óta komoly baleset nem volt. A kultúrmunkáról A dolgozók kulturális színvonalá­nak emelésére is nagy gondot for­dít a szakszervezet. Az üzemben kultúr- és tánccsoport működik amely részt vett a kerületi verse nytn és részt vesz a megyei ver­senyen is. A kultúrműsoron belü a csasztuska-brigád népszerűsíti a termelésben élenjáró dolgozókat és kipellengérezi a lemaradókat, a ha­nyagokat. A versenyben élenjáró dolgozók népszerűsítésére üzemré­szenként versenytáblákat állítottak fel, amelyekre hetenként kiírják az üzemrész átlagteljesítményét és a dolgozók eredményeit. A Nagymalom üzemi bizottsága eredményei munkát végzett. De vannak komoly hiányosságok is. A szakszervezeti taggyűléseken és ér. ríkezleteken a dolgozók ugyar megjelennek. de tartózkodnak a hozzászólásoktól, mondva: úgy sem tud segíteni a szakszervezet. Ezt a hangulatot a legrövidebb időn belül le kell győzni, hogy a dolgozók segítőjüknek, támogató­juknál tekintsék a szakszervezetet, minden ügyes-bajos dolgaik'al a szakszervez ithez forduljanak, tanú- csait, útmutatásait kérjék. A Ka posvári Nagymalonmál is csak így tudja még jobban betölteni szere pét a szakszervezet. HulladéRgvüitönapok lesznek Somogy megyében DISZ ifjúságunk kormányzatunk megállapításait figyelembevéve — melyek a kohók és üzemek tervtel­jesítésének lemaradásáról szóltak — MÉH Vállalat vezetőivel folytatott tárgyalás után a további munka, és az eredmények megjavítása érde­kében március hónapban „Hulladék­gyűjtő napok” tartását határozta el. A DISZ ifjak szocialista szerző­dést 1 ötöttek a negyedévi, hulladék­gyűjtési terv maradéktalan teljesí­tésére. A verseny erőteljessé tétele érde­kében a hulladékgyűjtő napokat két-k'ét járásban egy-egy hét idő­tartamára rendezik, ez a párosver­seny kialakulásában igen előnyös szerepet játszik. Március 2—10 kö­zötti időben a barcsi és csurgói já­rásokban folyik a kampány. Ezt kö- vetőleg március 9—16-ig a nagy­atádi és marcali, 16—23-ig a kapos­vári és balatonboglári, majd 23— 30-ig a taibi és siófoki járásokban rendezik meg a hulladékgyűjtő na­pokat. A Szovjetunió igen sóik városá­ban ismerik a leningrádi készülék- gyártó üzemiek termékeit. E gyár­ban igen sok automatikus és táv- vezérlésű, ellenőrző és szabályozó készüléket gyártanak a különböző iparágak számára. A lenángrádiaik új optikai, mechanikai készüléke­ket, színképelemzőket készítenek. Nem túlságosan nagy asztal előtt ül egy ember. Előtte külön­böző színű fényjelző-rendszer. Az asztalom gombok láthatók. A ke­zelő megnyom egy gombot és ab­ban a pillamatibian az egyik fény­jel átuigrik a másik helyre. Ugyan­akkor sokszáz kilométerre innen önműködően megindul a hatalmas vízierőtelep generátora. A h’rte len kigyuló fényjel .azt jelenti, hogy ezer és ezer lámpa gyulladt ki a Volga partján, világosság árasztja el a főváros utcáit és tereit. Mind­ezt a gépkezelő kezének egyetlen mozdulatával érte el. Amit itt leírtunk, az nem a fan­tázia szüleménye: a kujbisevi ví- zieröművet is távvezérléssel fogják irányítani. Amit fentebb olvas­tunk, az legkésőbb 1955 re meg­valósul. A távvezérlőkészülékelk gyártá­sa téréin eredményes munkát vé­gez az „Eleklropulf’-gyár kollekti- vája is. A gyári tervezők a Kali- nyin politechnikai főiskola és az Uljanov elektrotechnikai főiskola tudósaival együtt a távvezérlés sok (bonyolult problémáját oldották meg. A termelés és a tudomány dolgozóinak közös erőfeszítése ré­vén számos új eredeti távvezérlő készüléket gyártották már. A le- ningrádiak a jövőben még több au­tomata és ‘távvezérlő készüléket fognak gyártani, hiszen minden le- ningrádi dolgozó az élen akar jár­ni a XIX. pártkongresszus célikifű zéseit megvalósító feladatok meg­oldásában. SZERGEJ POLJAKOV, i „Forradalom Világítótornya“-kolhoz agronómusa: A K0LH0ZFÖLDMŰVELÉS KULTÚRÁJA Kolhozunkban magas fokon áll az agronómiái kultúra. Megtörtént már a növénytermelési komplex gé­pesítése. Bevezettük a füves-vetés forgós rendszert: meghonosítottuk a helyes v-tésforgókait, a talajmű velés és a vetésápolás helyes rend­szerét, mezővédő erdősávokat tele­pítünk, tavakat és víztárolókat léte sítünk, műtrágyázunk, válogatott rajonizált vetőmaggal vetünk. A gabonafélék körülbelül a vetéste­rület felét foglalják el. A vetéste lület 28 százalékán fűféleségeket termesztünk. Jelenlegi kilenc füves-vetésfor gónk közül 5 szántóföldi, 2 takar- mányos, 2 pedig zöldséges vetés: forgó. A takarmányos vetésforgók, amelyeket az állattenyésztő-telepei közelében helyeztünk el, biztosít­ják állatállományunk zöld-, siló- és gyökértakarmány szükségletét. Minden vetésforgóban 2—3 táb­lán évelőfűveket termesztünk. Ezzel morzsalékosabbá tesszük a talaj szerkezetét. Az évelőfűvek után ter­mesztett búza termésátlaga például 6—8 százalékkal magasabb. A mi viszonyaink között igen nagyje’.entőségűek a mezővédő er­dősávok, amelyek megvédik a veté­seket a széltől és az aszálytól. Me­zővédő erdősávjaink területe jelen­leg 329 hektár. A háború óta kö­rülbelül 300 hektárnyi erdőt tele­pítettünk. Kolhozunkban jól megszerveztük a kísérleti munkát A mi viszonyainknak kgmegfe- ie'őfcb, értékes, új, magasabb hoza­mú növényfajtákat honosítunk meg. így például 1951-ben a kísérleti táblán „Krasznodari l/49”-nek el­nevezett új kukoricafaj'tát vetet­tünk. Tapasztalataink azt mutat­ják. hogy ez a ku .oricafajta érik be legkorábban és hektáronkint 3—4 mázsával több termést ad az eddig termesztett fajtáknál. El^ is atáreztuk, hogy az idén legalább 400 hektáron vetjük el. „A Forradalom Világítótarnya”- kölhöz a Kufcány-vidéken az elsők között kezdte meg a mezei mun ák komplex gépesítését. A kőihez ag- ronómueai szorosan együttműköd­nek a gépkezelőkkel és a növényter­melő brigádokkal. Több új növényter­mesztési eljárást honosítottak meg, köztük a torai tavaszi gabonafélék februári vetését, a kapásnövények négyzetes-fészkes ültetését, az ösz- szes gabonafélék sűrűsoros és ke­resztsoros vetését, a tarlóhántásnak a betakarítással egyidejű elvégzé­sét. , A februári vetést azelőtt nagyon kockázatosnak tartották. Kolhozunk gabonatermelői azonban bebizonyí­tották, hogy a februári jó időjá­rást kellő agrotechnikai felkészült­séggel nagyon jól ki lehet használ­ni. A tavaszi nedvesség legtelje­sebb kihasználása révén így 10—15 zázalékkal nagyobb lesz a termés. A négyzetes-fészkes ültetés, amely nemrég még újdonságnak ] számított, a kapásnövényeknél most már kötelező érvényű módszer kol­hozunkban. A napraforgót, a 'kuko­ricát, a kendermályvát s a rici­nust kizárólag négyzetes-fészkes módszerrel ültetjük, ami lehetővé teszi e növények sorközi művelésé­nek teljes gépesítését. Az összes gabonaféléket sfirűsorosan .és kereszt- sorosán* vetjük A legnagyobb terméstöbbletet a sűrűsoro3 vetés biztosítja. Ebben az esetben oszlik meg ugyanis a legarányosabban a tápterület. A fűvesvetésforgós-rendszer, a rendszeres műtrágyázás,, s az állan­dó gyomirtás szükségtelenné tette nálunk az ugarokat. Az egész ve- tésteriii.etet bevetjük. Megjhonosíi- tottuk azonban a félugart. Mivel az őszi növények betakarítása jú­nius végére már rendszerint befe­jeződik nálunk, s így őszig elég idő marad a gyomok kiirtására, elegendő nedvesség és tápanyag tá- rolódására a talajban, betakarítás után azonnal mélyen felszántjuk és kultivátorozzuk az ősziek után a tarlót. Ezután két hónapig ugarol- tatjuk a földet, majd elvetjük az őszieket. Ez a módszer jól bevált, úgyhogy jelenleg más kolhozodban is széleskörűen alkalmazzák. A komplex gépesítés, a fűves-ve- tésforgós-rendszer és a fejlett agro­technikai módszerek meghonosítása révén a gabonafélék hektáronkinti termésátlagát 22 mázsára emeltük. A gabonafélék és az ipari növé­nyek évi közepes termésátlaga az utolsó öt 'esztendőben 30—35 szá­zaié lkai nőtt. Kolhozunkban százan meg százan vannak a földművelés igazi mesterei, az újítók Andrej Bejgul brigádja például 25—27 centiméter mély szántásba ültette a kukoricát, s a négyzetes- fészkes ültetés és a gondos sorközi művelés eredményeképpen hektá­ronkint. 75 mázsát takarított he be- lő’e. Az ő kezdeményezésére már mindannyian a kolhozban mélyszán­tásba vetettük az összes ipari nö­vényeket és a kukoricát. Andrej Bejgul eredeti műtrágyázási mód­szert dolgozott 'Iá és elsőnek kez­dett az őszi szántással egyidejűleg trágyázni kukorica alá. Ivan Gridcsin, az erdőtelepítés egyik kiváló mestere új módszert dolgozott ki a tölgymakk-iüRetésre. Az eddigi szokástól eltérően nem tavasszal, hanem ősszel ültet tölgy­makkot. A hajtások ősszel gyorsan fejlődésnek indulnak és erős gyö- •k'érzetet fejlesztenek. Tavasszal az­tán igen' nagy százalékuk ered meg. A mienkhez hasonló kolhoz már igen sok van a Kubány-vidéken. Bármelyik, kolhozban alkalmazni le­het a földművelés legkorszerűbb módszereit és kényszeríteni lehet a természetet az ember szolgála­tára.

Next

/
Thumbnails
Contents