Somogyi Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-04 / 53. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1953. március 4. A NÉPNEVELŐ BÍRÓ ISTVÁN NÉPNEVELŐ el sönék ért az iharosberényi párt- szervezet helyiségébe vas ár map reggel. A párttitkáron kívül máig nem volt ott senki. Beszélgettek, amíg a többiek is összejöttek, azutáni a párttitkár elvtárs olvasni /kezdte, melyik népnevelő- pár melyik utcába megy felvilágosító mamikét végezni, — Biró István Újtelep! — mondotta — ott látogat meg az elvtárs hat egyénileg dolgozó parasztcsalád ot. Hosszú az út Újtelepig, végig kelj menni a fél falun. Útközben Biró elvtárs azon gondolkodik, (hogyan is kezdije meg a beszélgetést. A gépállomás mellett /halad ej, -ahonnét már látja Molnár Já- no-sék házát—hozzájuk megy be először. Az előszobában elébejön Molnár János. Biró elvtárs nem sokáig kerülgeti a szót, mindjárt rátér: — Itt van a jó idő, a; tavaszi munkák elvégzésének .az ideje, azért jöttem, hogy megkérdezzem, hotgyan készülnek a tavaszi munkákra? ;— így kezdi a beszélgetést, miközben várakozóan tekint a házigazdára— Én már elkészültem, amivel eddig kellett — válaszolja Molnár gazda és kis megelégedettség érződik a hangjából. — Biztosítva van a vetőmag, elvege,ztem ,a mélyszántást, a trágyahordást és a vetést is megkezdem a hét végén .. 1—A hét végén — kapja el a szót Biró elvtárs —késő lesz az! — Dehogy 1 ész késő— hajtogatja Molnár gazda ai maga igazát — különben sem voltam én soha az utolsók között, ejső voltam én mindig a mezőgazdasági munkák elvégzésé ben, az első leszek most is — mondja most már jóval hangosabban. — HÁT AZ ELSŐ nem lesz Molnár gazda — vet ellent Biró elvtárs —, hisziejn az Úttörő tszcs-ben már 15 holdat szombat estig elvetettek, de a második még lehet — biztatja ■—, mert az egyénileg dolgozó parasztok közü] tegnap estig még senlki nem vetett. Kezdje meg maga holnap, Tegyen maga az első köztük, meglátja, a többiek is követük a példáját. — Vizes még a talaj, ne»n lehet még vetni — ellenkezett tovább Molnár János, nem lesz az késő a hét végén" sem — mondja, most mjár mintha saját magát akarná megnyugtatni.'— Vizes a talaj? — De hiszen az alsó-mezőn, ahol két holdja fekszik, ott már rá lehet menni, ott nyugodtan hozzá lehet látni a vetéshez — csodálkozik Bíró elvtárs. — Hát hiszen nem kell engem biztatni, elvégzem én a kötelességem —- válaszolja kis zavarra] a hangjában —, meg azután még annyira nem sürgős az a vetés. — Bíró elvtárs azonban nem hagyja annyiban a dolgot, tovább beszélget, hogy a korai vetésnek mi a jelentőisége, meg hogy a simitózást is el kell végezni a vetés előtt, — Az is meglesz — bólogat Molnár János és már lát ni rajta, hogy magában egyre inkább igazat ad' a- népnevelőnek, csak még nem akarja hangos szóval -elismerni, makaoslkodik. Bíró elvtárs meg tovább folytatja/a beszélgetést- Néhány perc (hí;jón háromnegyed órát -töltött Mo’náréíknáli, amikor -eltávozott, mégis megelégedett volt- Molnár János megígérte: hétfőn megkezdi a simitózást, utána azonnal a vetést. Az ajtóban még visszafordult Biró elvtárs és azt mondta-: — Az -adott /szó kötelez ám! —• Amit én megígértem, -azt mindig teljesítettem is — jött az önérzetes válasz. ZÓKA SÁNDOR 8 HOLDAS dolgozó paraszt lakik Molnárék mellett. Őt is felkereste Biró -elvtárs. Otthon volt az egész család, szívélyesen fogadták a népnevelőt, mindjárt székkel kínálták. Biró elvtárs itt is hamarosan rátért, mi járatban van, elmondta, hogy itt :a jó idő, e] kell végezni a vetést. Zóka Sándor igazat adott, tudja ő, hogy az időiben és jól1 elvégzett munkának megvan az eredménye, aztán -elmondja, hogy tegnap, tegnapelőtt kint járt a földeken, nézte, mi-kor lelhet megkezdeni a vetést, mert a- jó gazda csak akkor nyugodt, amikor a mag a földben van. — És a vető- mag-biztosítva van-e?— feszi fel a kérdést Bi-ró elvtárs. — Már hogyne volna biztosítva, -hát hogyan kezdjek anélkül hozzá a vetéshez? — élneve-ti magát és tovább folytatja: — Jórésze nekem megtermett, ami meg nem volt, azt megvettem. A gépállomás szelektora meg is tisztította, nekem már igazán csalt vetni kell — mondja, miközben odaül Bíró elvtárs mellé. — És mikor akar vetni? —folytatja a -b-eszé-d fonalát Bíró elvtárs. — Kedden, szerdán megkezdem, addigra jó] megpirkad a föld — így válaszol Zóka gazda — nem akarom én, ho-gy az utolsók között emlegessenek. Aztán még egy ideig -beszélgettek. Zóka Sándor még több min denről kérdezősködött: lehetne, e még /szerződést kötni spárgabor- sóra, két éve volt -szerződése és az igen /kifizetődő vo-l-t. Több mindenről -előjött a szó, amíg -elbúcsúzott Biró elvtárs A többi négy családnál is eredményes munkát végzett és Bíró elvtárs teljesítette p ártmegb iz a tá sál. Hazafelé menet Bíró elvtárs azon gondo/ükodott: ha a pártszervezet állandóan gondot fordítana -a r/iépne velőmunkára, mennyivel több eredm,é)nyt lehetne elérni. Lám, Molnár Jánost nehezebben, Zóka Sándort 'könnyebben és a többi dolgozó parasztot is meg lehetett győzni a mezőgazdasági munkák időbeni elvégzésének jelentőségéről. V. M. „Sokat tanultunk a filmből“ Láttam a Szovjet Film Ünnepének városunkban- bemutatott első filmjét, a ,.Széttört bilincsek” című filmet; Kollektiven néztü meg a vállalat -dolgozóival. Beszélgettünk róla. úgy érzem valamennyiünk véleményei vetem pá-pirra. Ennék a csodálatos filmnek drámai jelenetei szinte lenyűgöztek bennünket. Igen értékes tapasztalatokkal gazdagodtunk. Ebben- a filmben tömören a néző elő tárul az orosz nép nyomora, szenvedése és megaláztatása, amelyben a cári önkényuralom alatt része volt. Láttuk- a szomorú művész-sorsot, magát a művészt, aki paraszti sorból ke-' riilt ki ■ művészetének erejével harcolt az elnyomás ellen és szörnyű szenvedéseken keresztül is in- gadozás és megalkuvás nélkül az orosz nép mehett küzdött. Felemelő érzés volt látni, hogy a cár akarata ellenére a szabadságiért küzdő művészek az egész országban megmozdultak/, hogy a forradalmi szellemű művészt szabaddá tegyék és visszaadják a népnek. Eb-bő! a filmből még inkább megtanultuk szeretni és megbecsülni a szabadságot, amely minden nemzetnek éltető ereje és-amely nélkül sivár, reménytelen sors vár egy népre, mint azt láttuk a cári uralom sötét korszakát megelevenítő filmben. ■Sokat tanultunk ebből a filmből, amelynek: felvételei, rendezése és a szereplők szíwel-lél-ekkeí alakított művészete csodálatos látvány volt. Dicséret illeti magyar művészeinket is a tökéletes hangjátékért, mely élvezetessé tette a film megértését, á térzését. . B enezdeitner Józsefné Patyolat Vállalat APRÓHIRDETÉSEK Gép- és gyorsírókat felveszünk. Kaposvári Textilművek. Jelentkezés a porián. 400 négyszögölön fekvő szobáik on-y ha, speizos, magános lakásomat elcserélném a donneri városrészben. Dobó István-u. 24/a, Egy jók-arban lévő női kerékpár olcsón eladó. Lenin-u. 13. sz. ' Komplett hálószolbab út or eladó. Érdeklődni: vasútállomás éttermében. Bódisné. Védekezzünk a Az i-dősefclb állattartók Somogy megyében is jól ismerik ezt a -betegséget, mert ezelőtt 14 évvel a megyében- is széliében el volt terjedve és nagy károkat okozott. Jelenleg a nyugati és a -déli /határaink felől újból- fenyeget e járvány betörésének veszélye. A -betegség elterjedését csak úgy akadályozhatjuk meg, ha minden állattartó ismeri a betegség tüneteit, az ellene való véde/ezést és ha netán fellépne a -betegség, akkor pontosan megtesz piindent, hogy a súlyos veszteségeket megakadályozza. A betegség nevében is szerepel, hogy ,.ragadós”, tehát átragad1 a beteg állatról az egészséges állatra. A betegség okozója a beteg állat fertőző váladékaiban, ürülékeiben, tejében, de főleg a -szájban keletkező hólyagok felfakadása után a nyálban v-an. A száj- és körömfájásban megbetegedett állat nyál- cseppecs éi -messzire elkerülhetnek és így kis csepp elegendő úja-bb állatok megfertőzésére. Rákerülhet ez a takarmányra, egyéb más ragályfogó tárgyra, elhurcolhatja az ember a ruháján, lábbelijén stfo. Miről ismerjük fel a betegséget? A fertőzött állatokon a betegség ragadós száj- és kezdetén csak bágyadtságot és ét-} vágytál a ns-ágot látunk. Csakhamar hólyagok jelennek meg a szájban, főleg a foghúson, az ajkad belső felületén, a nyelven, az állat tő- gyén a csecsbimbókon és a köröm- szélen. Az állatok sokat feküsznek, sántítanak. A sertések megbetegedésekor az orrka,rimán és a köröm- szélei: en jelemnek meg ezek a hólyagok. A száj bah keletkezett hólyagok később felfak-adnak fekélyek támadnak, ami igen fájdalmas, ezért az állatok nem -esznek, a nyálul:' -csurog. A fialtál állatok rendkívül érzékenyek á betegséggel szemben és sokszor a hólyagok, fekélyek kifejlődése nélkül is gyorsan elpusztulnak. Hogyan védekezzünk a betegség ellen? Ha állatainkat meg a arjuk védeni a betegségtől, akkor a fertőző körülményeket kell elkerülni. Kerüljük tehát az állatvásárokat, állatainkat idegen istállóba ne állítsuk be, idegen helyen ne etessünk, közös vályúkról ne itassunk. Idegen állatokat ne fo-gdossunk feleslegesen. ha az elkerülhetetlen, akkor a kézmosás és fertőtlenítésen felül, lúgos vízbe mártott kefével ruhánkat is tisztítsuk meg. Istállónk bekörömfójós ellen 1 járata elé "hintsünk égetett mása| port, vagy tegyünk fertőtlenítő oldattal, falúggaí átitatott szahnaío- natot, vagy zsá’ot a lábbeli fertőtlenítésére. Amikor állatainkat gondozzuk, vagy takarmányozzsuk, f jötte mindig mossuk meg kezünket Szappanos, 1-úgo.s vízzel. A száj- és körömfájás eMe»i védekezésnél az állattartó legfontosabb feladata és kötelessége a betegség azonnali bejelentése a helyi tanácsnál. Ez minden állattartónak nemcsak törvényszab-ta kötelessége, aminek megszegése súlyos büntetéssel jár. hanem egyéni érdeke is. A községi tanács ilyen eseteidben az állatorvost azonnal értesíti; az állatorvos vizsgálata és kiszállása díjtalan. Az állatorvos az ingyenes vizsgálat után részletes utasítást ad, az állatokat védőoltásban részesíti és az állatok gyógykezelésén kívül a kiadott utasítások azt a célt is szolgálják, hogy a betegség kórokozójának elhurcolása megakadályozható legyen. Kormányzatunk nagy áldozatokat hoz a betegség megakadályozására és joggal számít minden állattartó segítségére, -hogy országunk értékes állatállományát meg- védbessük a betegség -nagy kártételeivel szemben. A KÖTELEZŐ Kormányzatunk a kötelező biztosítás bevezetésével országunkban előforduló két leggyakoribb tér má. ze-tj csapás következményeivel szembén nyújt védelmet. Lehetővé teszi, ho-gy az egyénileg, vagy a közösségben dolgozó paraszt a tűz, vagy jégverés esetén kárát helyreállítsa és újból belekapcsolódjon a termelő munkába. A kötelező biztosítás díjának befizetése komoly kötelesség a'z állammal szemben. Megyénk dolgozó parasztsága ennék a kötelességének csak igen kis mértékben tett eleget és ezért -országos viszonylatban a kötelező biztosítási díjak befizetésében megyénk az utolsó előtti helyen áll. Különösen komoly hiányosság mutatkozik a barcsi, nagyatádi és marcali járásban. Az elmaradás mellett vannak jó eredmények is. Balatonboglár, Ba- latonfö’dvár, Kazsok, Jut, Lulla, Patca, Sóim., Zselicszentipál, Zákány -községek befizetései elérték a megállapított dijak 75—80 százalékát. Ezen községek tanácsa és dolgozó parasztsága megértette a kötelező biztosítás jelentőségét és igyekezett az ezzel járó kötelezettségének eleget tenni. Megyénkben január e-lseje óta 3 tüzeset történt: Ják-ó, Bolhó sTab községben. A kártszenvedettek azonban nem fizették be biztosítási díjúkat, így a rendelet szerint kártérítésben nem részesülhettek. Intő példa ez a díjfizetésben elmaradottak részére. A kőtelező jégbiztosítás díja február 1-én v-olt esedékes. A jég- biztosítási díjá-t tájegységenként, sok évi átlagtermés figyelembevételével állapították meg egy kát. holdra eső terméshozam alapján. Az átlagok évenként különböző-ék, s holdanként is változnak. Jégverés esetén a befektetett munka, vetőmag, védekezőszerek stb. értéke térül meg. Pl, a- 4. területi csoportba sorolt szántóterületnél kát. holdankint 15 forint évi díj fizetése mellett a jégverés által okozott károk megtérítése holdankint 400 forintig terjedhet. A szöl- lőterületeknél szintén 4 területi csoport van. A 4. területi csoport ba 145 forint évi díj mellett jégverés esetén a kártérítés kát. -holdanként 1.700 forintig terjedhet. A gyümölcsösök jégbiztosításáért -holdankint 85 forint díjat kell egy évre fizetni. Esetleges jégverés esetén a. kártérítés összege holds nkir.t 1.000 forint. A jégverésre különösen érzékeny, értékesebb növényeknél -a nagyobb kár is megtérülhet, ha a gazda biztosítását önként kiegészíti. A termelőszövetkezetek és a III. típusú termelőszövetkezeti csoportok a szántóterületre vonatkozó évi díjból százalékos kedvezményben részesülnek. A szöllő és gyümölcs jégbiztosítási díjából a termelőszövetkezeteknek 20 százaBIZTOSÍTÁSRÓL lékos -engedmény jár. A termelő- szövetkezetek és a III. tipusú termelőszövetkezeti csoportok a jégbiztosítási díjat április 5-én fizetik. Ha valaki a biztosítási díjat nem fizeti meg, nem részesülhet kártérítésben A kötelező biztosítás díjának befizetése azért is fontos, mert kése-de/l-mes fizetés esetén a díjat közadók módjára/ hajtják be és havi 3 százalék pótlékot kell fizetni. A kötelező biztosítással kapcsolatban az Állami Biztosító járási és városi felügyelőségei, piagyei fiókjai minden felvilágosítást meg- adnak. FELHÍVÁS A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 8/1953—II. 8. M. T. szám a'att rendeletet adott ki a gyermektelen személye'.;' által fizetendő adóról. E rendelet szerint ezt az adót köteles fizetni a 20. életévét betöltött az a személy, akinek önálló j keresete, vagy jövedelme v-an és nincsen- vérszerinti, vagy örökbe fogadott gyermeke. Nem kell gyermektelenségi adót fizetni annak, akinek van gyermeke vagy aki férfi létére az 50. va-gy nő létére a 45. életévét betöltötte. Mentes az adó alól: a Néphadsereg é.? az Államvédelmi Hatóság zsoldilletményt élvező tagja, illetve ezek; felesége; A 100 százalékos-, valamint 75 százalékos hadirokkantak, vagy háborús polgári rokkantak; és azok, akiknek gyermeke a 20. életévének betöltése után halt meg. Az adófizetési kötelezettség kezdődik a 20. életév betöltését követő naptári év első napján, megszűnik az adcifizetési kötelezettség a gyermek születését, örökbefogadását követő hónap első napjától. Azok. akik munkaviszonyban állnak. akik termelőszövet''ezet tagjai, akik munkaközösség tagjai és a háztartási alkalmazottak az adót úgy fizetik, hogy munkaadójuk (a termelőszövetkezet, a munka' özö-sség) a kifizetésre kerülő járandóságukból az adót levonja. Akik önálló keresettel bírnak és emiatt általános jövedelemadót kötelesek fizetni, azok a gyermekte- leneégi adót ■ általános jövedelemadóiuküal együtt fizetik meg. Ez okból felhívja a Városi Tanács VB. pénzügyi osztálya az általános jövede’emadó fizetésére kötelezetteket, (iparosok, szellemi foglalkozásúak, parasztok, stb.) hogy abban az esetben, ha valami oknál fogva nem kötelesek az adó megfizetésére, ezt az okot, nevüket és ,’akcímiV et március 31-ig jelentsék be a Városi Tanács VB. pénzügyi osztályán (Városi Tanácsház földszint). Aki bejelentését elmulasztja, büntetéssel lesz sújtva <Tl ÁD I ó Március 5., csütörtök. KOSSUTH RÁDIÓ 11.30: Megbízatás. Elbeszélés. 12.00: Hírek. 12.10: Hanglemezek. 12.30: A magyar történelem forradalmi dalaiból. 12.55: Szórakoztató zene a Moszkvai Rá-dió műsorából. 14.0-0: Időjárás, és vízállásjelentés. 14.15: A Rádió Gyermek-újság műsora. 14.50: Marian Anderson és Paul Robeson énekek Hanglemezek. 15.15: Hírek szerbül. 15 30: Arckép Fagyejevrőil, 16.00: Szovjet népeik dalai. Hanglemezek. 16.30: II. Rákóczi Ferenc és Nagy Péter szövetsége. 16.45: Magyar zeneszerzők k-órusművei- ‘ -bői. 17.00: Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. 17.15: Az Ifjúság Hangja. 17.35: Jó munkáért szép muzsikát! 18.00: A Néphadsereg Híradója. 18.40: Hírek németül. 19.00: Hangos Újság. 19.20: Hírek szerbül. 2000: Hírek. 20.10: Csajkovszkij: Anyegin. Opera 3 felvonásban. Közben: 22.12: Híreik. /Sport. 22337: Az operaközvetítés folytatásai. 23.15: Esti muzsika. Hanglemezek. 24.00: Hírek. PETŐFI RÁDIÓ 10.50: Kőrő'si Dudus Zoltán és zenekara játszik. 11.30: Műsorzárás. 15.00: Úttörő mikrofonnal az országban. 15.20: Bálettzene. Hanglemezek. 15.40: Fiatalok zenei újságja. 16.10: A Magyar Rádió kisegyüttese játszik, 16.40: „Van ilyen párt”. 17.00: Népi énekesek műsora. Hanglemezek. 17.30: Hírek. 17.40: A Falurádió előadása. 18.00 Vladigerov: Var dar — bolgár rapszódia. Hanglemez. 18.10: Az ötéves terv nyomában! 18.25: Hírek szlovénül. 18.45: Szív küldi szívnek szívesen. 19.00: Kadosa: Becsület és -dicsőség — szvit. 19.30: A Magyar Rádió tánczenelk-ara játszik. 19.45: Sportnegyedóra:. 20.00: Műsorzárás. SOMOGYMEGYEI MOZIK MŰSORA: Kaposvári Vörös Csillag: Állami Áruház. 25—10. Kaposvári Szabad Ifjúság: Asz- szonysorsok. 27—3. Tab: Becsületbíróság. 4—5. Barcs: Veszélyes őrjára/t. 4—5. Csurgó: Riadó. 7—8. Igái: Boldogság felé. 7—8. Lengyeltóti: Kína lánya. 7—8. Nagyatád: Gyarmat a föld alatt. 4-5. Siófok: Vörös nyakkendő. 4—5. SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszkl Mihály Felelős kiadó: Gábri Mihály Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor-u. I. Telefon: 901. 463, 468. Kiadóhivatal: Kaposvár, Május 1-utca 16. Telefon: 999. Somogymegyei Nyomdaipari Vállalat Kaposvár, Latinka Sándor-u. 6. Telefon: 828, Nyomdáért felel: Hidas János
