Somogyi Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-04 / 53. szám

2 SOMOGYI NäPLAP A szakszervezetek alapszabályzatának módosításáról A szakszervezetek XVIII. kon­gresszusán Kőiből József elvtárs, az Építőipari Dolgozók Szakszerve­zetének elnöke, az alapszabály- módosító bizottság elnöke tartott beszámolót 3 szakszervezetek a! ap s zab ál y z atán ak m ó dó s í t ás á ­írók — A szakszervezetek alapsza­bályzata rendkívül fontos doku­mentum. Az alapszabályzat a szakszer­vezeti mozgalom törvénye, amely szabályozza a szakszer­vezetek belső életét, felépíté­sét, a szakszervezeti demokrá­ciát és a dolgozó tömegekkel való kapcsolatot. Az alapszabály elősegíti ia szak- szervezeti szervezetek egyöntetű­ségének és fegyelmének, közös munkamódszereinek kialakítását. A szakszervezeti szervezeteik fe­gyelmére, 'egyöntetűségére igen nagy szükség van, mert ezek a hatalmas tömegszervezeteik, ame­lyek a proletárdiktatúra vezető osztályát, ía munkásosztályt tö­mörítik soraikba, csak akkor tud­ják mozgósítani a. soraikban meg­szervezett tömegeikét, ba szerve­zeteik kemény, lelkes apparátus­sá válnak. Kőiből elvtárs elmondotta, hogy iá Szakszervezetek Országos Taná­csa 1950 decemberében tartott teljes ülésén fogadta el a magyar szakszervezetek egységes alaipsza. bályzatát. Az akkor elfogadott alapszabályzat alapjában véve he­lyes és lényegesebb elvi módosí­tásokra szükség nincs. A SZOT mégis szükségesnek tartotta, hogy a kongresszus megvizsgálja az alapszabályzatot és egyes módosí- tásokajt határozzon el. A módosí­tásokra azért van szükség, mert az elmúlt két év alatt az alapsza­bályzat egyes részletei ( elavultak, kisebb hiányosságok mutatkoznak, benne. Az alapszabályzat új ter­vezetének kidolgozásánál mégin; kább figyelembe vették a népi de­mokratikus országok és küllőniö- sen a Szovjetunió szakszerveze­teinek a 1 ap sz ab ály za tát. Kőből elvtárs ezután ezeket mondotta: — A szakszervezetek tevékeny­sége az új alapszabályzatban új feladatkörökkel bővül. így pél­dául: az új alapszabály tartalmaz­za, hogy a szakszervezetek „elő­segítik a haladó munkanormák bevezetésiét“. Ugyancsak új fel­adat az alapszabályzatban, bogy a szakszervezetek „üdülőket és.sza­natóriumokat' létesítenek és tar­tanak fenn" — továbbá, hogy „megszervezik a dolgozók tömeg- ellenőrzését az üzemi konyhák és az üzletek felett". „A szakszerve­zetek áltál nyújtott előnyök“ cí­mű új pont célja bemutatni, hogy a szakszervezeti tagság, amellett, hogy kötelezettségeket jelent, elő­nyökkel jár. A szakszervezeti tagoknak nyújtott előnyöket a jövőben mégínkább fokozni kell. Az új alapszabályzat kimondja, hoigjy minden szakszervezeti tag bármelyik vezető szervhez köz­vetlenül is fordulhat jogai védel­mében és támogatásért. Az új alapszabályzat a szak- szervezeti tag fő kötelességének jelöli meg, hogy a tag támogatja és védi népi demokratikus álla­munkat. A bizottság indítványoz­za, hogy az új alapszabályzatban a szakszervezeti tag kötelességei között ne szerepeljen a szocialista munkaversenyben való részvétel. iEz ugyanis semmiképpen sem le­het kényszer eredménye, hanem a szakszervezeti tagokat is meggyő­zés segítsé(g|évél, önkéntes elha­tározásuk alapján kell a szocialis­ta munikaversenybe bevonni. Az új alapszabályzat kimondja, hogy „a szakszervezeti szervek (kötele­sek végzett munkájukról a tagság­nak beszámolni“. Ujj pont az alapszabályzatban, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa meghallgatja egyes mi­nisztériumok és állami hivatalok tájékoztatását a termelés és a (munkásellátás különböző problé­máiról. —• Az alapszabályzatot szerkesz­tő bizottság szükségesnek tartja és javasolja, hogy a kongresszus hívja fel .a szakszervezeti tagok és szervezeteik figyelmét az új alap­szabályzat tanulmánvozására. Köböl elvtárs beszámolója után az alapszabályzat vitájában felszó­lalt Gallé Ernő elvtárs, a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszer­vezetének elnöke és Veres Ru- idoüfné elvtársnő, a Magyar Pa­mutipar üzemi bizottságának tag­ja. Ezután Köböl elvtárs válaszolt a felszólalásokra, majd a kongresz- szus a módosított alapszabályza­tot egyhangúlag elfogadta. Ezután a kongresszus megadta a felmentést a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának és 3 Szakszer­vezetek Országos Tanácsa ellen­őrző bizottságának, majd Makis József elvtárs, a jelölőbizottság elnöke ismertette a jelölőbizottság javaslatát a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság tagjaira és póttagjaira, A kongresszus részvevői megválasz­tották a Szakszervezeteik Orszá­gos Tanácsának és számvizsgáló bizottságának új tagjait és póttag­jait. A kongresszus az Internaeionálé eléneklésével fejeződött be. A SZOT elnöke, elnöksége és titkárai A Szakszervezetek Országos Tanácsa, amelyet a szakszerveze­tek XVIII. kongresszusa válasz­tott meg, vasárnap este tartotta első teljes ülését. Ezen megválasz­tották a SZOT elnökét, elnöksé­gét és titkárait. A SZOT elnöke: Kristóf István. Az elnökség tagjai: Gáspár Sán­dor, Zentai Ernő, Török István, Variga János, Cseterkí Lajos, Pé­csi Ferenc, Lapusnyik Andrásné, Gyenes András, Mekis József. Martin Ferenc, Blaha Béla, Köböl .József, Döbrentei Károly, Bolhás Lajos, dr. Szabó Zoltán, Gyetvai Irén, Szilágvi Sándor, Ligeti Lászlói Horn Dezső, Komor Imre, Az elnökség póttagjai: Seprényi Sándor, Reszegá Ferenc, Kolozs­vári Ernő és Erdei Sándorné. A SZOT titkárai: Gáspár Sán­dor, Zentai Ernő, Török István, Varga János és Cseterki Lajos. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK PEKING A Vietnami Hírügynökség jelen­tése szerint fokozódik a partizán- harc az é.szakivietnami síkságon és Közép-Vietnaim északi részén. A január 10-ével végződő 40 napos időszak alatt a vietnami né­pi partizánegységek a Vörös' folyó tbalparíján 1300 ellenséges katonát semmisítettek meg, 3 teherautót szétromboltak, 2 mozsárágyút, 116 géppuskát, 531 puskát, valamint nagymennyiségű lőszert zsákmá­nyoltak. LONDON A londoni rádió jelentése sze­rint a burmai miniszterelnök be­jelentette, hogy Burma rövidesen az ENSZ elé terjeszti az ország északi területén garázdálkodó kí­nai kuomintangista csapatok kér­dését. „Ezek a csapatok — mon­dotta — egyre nagyobb mérték­ben törvénytelen cselekményeket visznek véghez. A burmai kor­mány igen komolyan ítéli meg a helyzetét". LONDON London II nagy teherpályaud­varán hétfőn reggel sztrájkmozga­lom kezdődött. A bérsztrájkban körülbelül 3500 vasúti munkás vesz részt. x * * * Az „AFP“ hírügynökség jelen­tése szerint a kanadai rendőrség gyerm ekes emp észeket tartóztátott le, akik Ontarío-tartomány és az Egyesült Államok között folytat­ták üzelmeiket. Eddig 20 kis­gyermeket vásároltak meg az amerikaiak kanadai szülőktől, fe­jenként 250 dollárért. Szerda, 1953. március 4. —ini—«in in ifinirran A. J. Yismszkij beszéde az EI\SZ-közgyillés politikai bizottságának március 2-i ülésén New-York. (TASZSZ.) A. J. Vi- sinszkij, a Szovjetunió küldöttségé­nek vezetője az ENSZ közgyűlés politikai bizottságának: március. 2-i ülésén a koreai kérdéssel kapcsolat­ban nagy beszédet mondott. Az amerikai agresszorok hazug beszédei. Visinszkij elvtárs beszédében részletesen elemezte és leleplezte Lodgenak, az Egyesült Államok képviselőjének a bizottság február 2.5-i ülésén tett képmutató kijelen­téseit és többek között ezeket mon­dotta : Hallottuk, amint Lodge képmuta­tó szavakat, hazúg szólamokat puf- fogtatott az Egyesült Államok ural­kodó köreinek békeszeretetéről, mi­közben úgy látszik elfeledte, hogy az egész világ már régóta meg­győződött arról, mit jelent a való­ságban ez az úgynevezett „'békesze­retet”. Erről az úgynevezett ,,bé- keszeretetről” könnyen ítéletet lehet mondani az Egyesült Államoknak ázsiai országokkal, de mindenek­előtt a hős Koreai Népi Demokra­tikus Köztársasággal kapcsolatos politikájából. Az Egyesült Államok képviselője beszédében egyenesen tartózkodott attól, hogy megmondja az igazsá­got a mostani nemzetközi helyzet­ről, benne az immár közel három éve tartó koreai háborúval kapcso­latban kialakult helyzetről. Erről pedig annál is inkább beszélnie kel­lett volna, mert az amerikai sajtó­ban éppen most történnek utalások arra. hogy az Egyesült Államok a nemzetközi helyzet kiélezésére tö­rekszik. Visinszkij elvtárs idézte az ame­rikai sajtó számos megnyilvánulá­sát, melyek arról szólna;*', hogy az új amerikai politika „dinamiku­sabb” vonalvezetésre törekszik és így folytatta: Az amerikaiepolitikának ez a ,di- namikusaága” s'ajtójelentések sze­rint a koreai frontra gyakorolt ka­tonai nyomás fokozásában, a Fran­ciaországnak Indokínában és Ang­liának Malájíöldön adott segítség növelésében, továbbá a Csang Kai- seknek nyújtott segély növelésében, Japán újrafelf egy vérzésében .és a ..forró üldözés” engedélyezésében nyilvánul meg, vagyis abban, hogy megengedik az amerikai repülőknek a mandzsuriai határ átrepülését. Azt is tervbe vették, hogy Csang Kai-sek az Egyesült Államoktól re­pülőgépeket és hadihajókat kap majd, amelyeknek legénységét szin­tén amerikai instruktorok képezik ki. Ezután Csang Kai-sek amerikai '‘iképzésben részesült pilótái bom­bázóakciókat kezdenek a kínai kon­tinens ellen, akciókat kezdenek a kínai kikötőikbe haladó hajók elrab­lására. Az amerikai külügyminisztérium feltevése szerint mindez ez év őszé­ig engedékenyebbé kell, hogy tegye a koreai-kínai felet. Ha ezt nem érik el. akkor — mint mondják — az Egyesült Államok' kész lesz a közgyűlés 8. ülésszakán valóban ke­mény javaslatokat előterjeszteni. így fest az amerikai sajtó jelen­tése szerint az amerikai kormány akcióprogrammja a Távol-Kelettel, így a Koreai 'Népi Demokratikus Köztársasággal kapcsolatban. Lodge azonban beszédében azt állapította meg, hogy „az amerikai élet minden elemét szenvedélyes békevágy tölti el” és hogy „az Egyesült Államodban nem akad egyetlen tekintélyes csoport sem, amely nem hisz a békében”. Lehet-e nem kétségbe vonni, hogy mag-a Lodge sem veszi komolyan ezt a kijelentését? A.z amerikai agresszorok az ázsiai háború kiterjesztésével fenyegetőznek. Beszéde további részében Visin­szkij elvtárs rámutatott arra, hogy az amerikai kormány nem éri be a koreai háború folytatásával, ha­nem több olyan intézkedést te-z, amely a távolkeleti háború további kiterjesztésére szőtt terv megvaló­sítására irányul. Foster Dulles amerikai külügyminiszter a hivatal- balépését követő hetedik napon rágalmazó kirohanásokra ragadtat­ta magát a Szovjetunióval szem­ben, amely Dulles szerint állítólag azon fáradozik, hogy kezébe kapa­rintsa a földkerekség különböző részeinek ellenőrzését, ugyanekkor J Dulles nem tudta eltitkolni „külö­nös nyugtalanságát” amiatt, hogy az Egyesült Államok agresszív po­litikája miatt már most is támadá­sok érik. Dulles a szenátus kül­ügyi bizottságában kijelentette: „Ha figyelmesen megnézik a kör­nyező világot, meglátják, hogy mos­tanában például az európai katonai egységek, amelyekben reményked­tünk, kisiklanak a kezünkből, hogy a szétesés, nem pedig az egyesülés irányzata kerül felszínre.” Mint. ismeretes — folytatta Vi­sinszkij elvtárs — éppen ez a hely­zet késztette Dullest, hogy Euró­pába utazzék. Utjának célja az volt, hogy a helyszínen bírja a szüksé­ges engedelmességre NyugatNé- metországot, Franciaországot, vala­mint Angliát és biztosítsa a bonni szerződés 'ratifikálását, elérje az úgynevezett „európai hadsereg” megteremtése tervének végrehajtá­só t. Az amerikai uralkodó körök ág- ressziv terveit és elgondolásait bi­zonyítja Dullesnek a l’#pvi'selőház külügyi bizottságában elhangzott február 261 nyilatkozata, amely rágalmazó kirohanásokat tartalma­zott a Szovjetunió és a népi demo­kráciák ellen. Ezt bizonyítja a né­pek úgynevezett „felszabadításá­nak” politikája, amelyet az Egye­sült Államok mostani külügymi­nisztériuma hozott nyilvánosságra. Ezt a politikát az amerikai ural­kodó körök most még nagyobb len­dülettel folytatják, mint Truman és Acjieson idejében. ' A szovjet küldöttség vezetője ezután rámuta­tott, hogy Eisenhower 1953 február 2-i üzenete nyilvánvaló bizonyítéka annak, hogy az amerikai uralkodó körök ki akarják terjeszteni a tá­volkeleti háborút, hiszen az Egye­sült Államok teljesen szabad kezet ad a Taivan, szigetén tanyázó psangkaisekista banditáknak. Ezenkívül Lodge és fegyvertár­sai a. legbarbárabb fegyver, az atomfegyver alkalmazását szorgal­mazzák Koreában. Mindezek a tények teljesen meg­cáfolják Lodge álszenteskedő, az Egyesült Államok uralkodó körei­nek béketörekvéseit emlegető, ha­mis szavait — folytatta Visinszkij elvtárs. — Mindezék a tények ép­pen azt bizonyítják megcáf óha­tatlanul, hogy ezek a kö.röiki ezután is az eddigi konoksággal akarják j tovább vinni agresszív politikáju­kat, amelynek célja a koreai háború folytatása, kiterjesztése, az új vi­lágháború előkészítése és kirclbban- tása. A koreai háború .kiterjesztésének amerikai tervei egyre -világosabbá és fenyegetőbbé válnak. Egyre vi­lágosabbá válik, hogy az Egyesült Államok az amerikaiak által kikép­zett csangkaisekista fegyveres erő­ket akarja felhasználni a Kínai Népköztársaság elleni harcban Ilymódon semmi kétség sem fér hozzá, hogy a koreai kérdés úgy­nevezett rendezésének ez a terve olyan terv, amelyet az amerikai uralkodó körök azért készítettek, hogy az Egyesült Államok fokozza a katonai nyomást a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaságra. íme az amerikai imperialisták igazi politikai arculata; nem béke, hanem háború. A továbbiakban Visinszkij elv- társ leleplezte Lodgenak azt a hamisítását, mellyel megpróbálta kiforgatni Csou En-laj kínai kül­ügyminiszter egyik, a koreai há­borúval kapcsolatos kijelentését. Lodgenak rágalmazó és provo­kációs célból volt szüksége arra — folytatta Visinszkij elvtárs —, hogy durván elferdítse és megha­misítsa Csou En-laj kijelentését. Azért volt szüksége erre, hogy gyűlöletet és .ellenséges érzületet keltsen a kínai és koreai nép el­len, 'amely áz imperialista rabság .eilen, szabadságáért és független­ségéért harcol. Ilyen az amerikai imperialistáik, a Lodge és társai által képviselt amerikai diplomácia arculata. Ilyen az amerikai kormánykörök­nek és az e körök képviseletében az ENSZ-ben működő amerikai küldöttségnek álláspontja: nem a koreai kérdés békés rendezésére való tőreikv.és, nem az ilyen ren­dezés utainak és eszközeinek ke­resése, hanem a helyzet további kiélezésére, a koreai háború el­húzására, elmélyítésére és kiter­jesztésére irányuló törekvés. Nem béke, hanem háború! A tények leleplezik azt a rágalmat, hogy „az agresszió Észak-Koreából indult ki”. A Szovjetunió külügyminíszt'ei- re az imperialisták és csatlósaik hazudozásaival kapcsolatban utalt arra, hogy ezek a körök újból és újból' előhozakodnak az Észak- Koreából kiinduló agresszió mesé­jével. Küldöttségünk és több más kül­döttség már nem egy ízben idé­zett több olyan tényt — folytatta, amely nem hagy maga után semmi kétséget atekintetben, hogy a koreai háború kezdemé­nyezője a Li Szín Man amerikai ügynök vezette, pórázon rángatott délkoreai úgynevezett kormány és az amerikai kormány, amely Li iSzin Man segítségére sietett, ami­kor Li Szín Man Észaik Korea 'meghódítására irányuló 'kalandor- kísérletei kudarcba fulladtak és amikor az Egyesült'Államok szük­ségesnek látta, hogy katonai tá­mogatásban részesítse Li Szín Mant. Visinszkij elvtárs megcáfol­hatatlan tények egész sorával bi­zonyította, hogy a koreai háború kiroblbantásában az amerikai im­perialisták és koreai csatlósaik a bűnösök. Ezután így folytatta: Jóllehet a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság ellen felho­zott agresszíós cselekedetek vádja vesztes kártya — mint ahogy vesz­tes kártyát jelentenek azok a ‘kí­sérletek is, hogy a Kínai Népköz- társaságra és a Szovjetunióra há­rítsák a felelősséget a koreai há­ború megkezdéséért és folytatásá­ért — az Egyesült Államok képvi­selői továbbra is ilyen kártyák­kal játszanak. Az Egyesült Álla­mok képviselői ilymódon folytat­ják azokat a kísérleteiket, bogy a koreai háború igazi kezdeménye­zőire vonatkozóan félrevezessék a népeket és úgy tüntetik fel a dol­got, mintha nem ők támadtak vol­na Észak-Koreára, mintha nem ők lennének az agresszorok, áhogy az a valóságnak megfelel, hanem — ahogy ők mondják — ők viselnek védekező háborút a Szovjetunió­val és a Kínai Néniköztársasággal egyetértésben eljáró „északkoreai agresszor" ellen. (Folytatása kővetkező számunkban,) TITO WASHINGTONI NAGY­KÖVETE ÚJABB SEGÉLYT KOLDUL A „Reuter” washingtoni jelenté­se szerint Popovics washingtoni jugoszláv nagykövet megbeszélést folytatott Dulles amerikai külügy­miniszterrel és ez alkalommal is­mét amerikai segélyt koldult a ti- tóisták 'számára. Mint a jelentés mondja, Popovics arra is' felkérte az amerikai külügyminisztériumot, hogy az úgynevezett „Oíf-'Shore”- .programm keretében biztosítson Jugoszlávia számára hadianyagok gyártására vonatkozó szerződése­ket. Popovics nyilat1' ozata szerint Dulles válaszul kijelentette: „Ked­vezően fogja megfontolás tárgyává tenni mindkét kérelmet”. Az egyik angliai megyében minden bölcsődét bezárnak London (MTI). Az ang­liai Kent-magye tanácsának hatá­rozata értelmében a megye terü­letén június 1-ig minden bölcsőde beszünteti működését. A határo­zat értelmében addig már 24 böl­csödét bezártak. Emberkereskedelem Törökországban Az amerikanizált Törökország­ban mindennapos jelenséggé válik az emberkereskedelem. Az „An- kin” című török lap megírja, hogy Isztambulban fehér rabnő'k eladá­sával foglalkozó kereskedelmi há­lózat működik.

Next

/
Thumbnails
Contents