Somogyi Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-28 / 74. szám

Szombat, 1953. március 28. SOMOGYI NÉPLAP 3 A. M. Gorkij, a nagy szovjet író, a béke és a dolgozók ügyének lánglelkű harcosa írta: Antolij Volkov professzor, a bölcsészeti tudományok doktora 85 évvel ezelőtt, 1868 március j embernél, 'bármilyen Is legyen ez -28'á* szüléiéit A. M. Gorkij, a ' az ember”. nagy szovjet író, a béke és a dől j Gorkij .haragosan megbélyegez gőzök ügyének 'lánglelkű harcosa. ■ te az úgynevezett „amerikai élet V. I. Lenin azt írta Gorkijról, j formát“, a bu-rzsoá Amerika délek hogy müveiben szorosan összefűzi télén civilizációját. Egy amerikai A TABI TÉGLAGYÁR A MÚLTBAN ES MA Oroszország 'munkásosztályának érdekeit az egész világ munkás •osztályának érdekeivel, Gorkij meggyőződéssel védte a dolgozók érdekeit és hősiesen har­colt a szocializmus építőinek él* csapatában. |A /szenvedélyes szo­cialista humanizmus, az őszinte- emberi szeretet váltotta ki Gorkij­ból az engesztelhetetlen gyűlöle­tet a háborút, nyomort előidéző imperialisták, az emberiség ellen­ségei «dien. „Gorkij szíve utolsó dobbanásé­- ig együtt .érzett azokkal, akik most Lenin—Sztálin pártja vezetésével hataümais lelkesedéssel építik az új, szocialista társadalmat. Szeme élete utolsó napjáig a harc lángjá­ban égett és engesztelhetetlen gyű­löletet sugárzott a dolgozó nép ellensége«, a fasiszták és minden elnyomó, a kultúra 'elnyomói és a háborús gyújtogatok iránt”. V. M. Molotov elvtársnak e sza­vai kitűnően jellemzik Gork j munkásságának legfontosabb olda­lát, amelynek napjainkban külö­nös jelentősége van, hiszen a Wall-Street főkolomposai lázasan egyesítik a nemzetközi imperializ­mus agresszív erőit a Szovjetunió és a népi demokratikus államok ellen. Gorki); Lenin—Sztálin pártjának -eszméiben és a Szovjetunióban lát­ta az emberiség becsületének, igazságosságának és bőlcseségé- -nek megtestesítőijét. A lángeszű nagy író szavai a vi­lág minden józanul gondolkodó emberéhez, minden értelmiségihez eljutnak: „ . .. határozzák már el végre: kivel tartanak önök, a kul­túra mesterei? A kultúra egysze­rű munkásaival, akik az új élet­forma megteremtéséért harcolnak, vagy pedig ra ért, azért a táborért, amely már rothadásnak indult és csupán a te­hetetlenség törvénye értelmében vegetál.”­Napjainkban, amikor a háborús gyújtogatok új, alja-s .merényletre készülnek az emberiség ellen, amikor a Szovjetunió köré cso.por- közvetlen ’forradalmi tevékenysé íosiuhi/ak a világ /élenjáró és becsű- get a munka és a cselekvés legma Ctes Pmln/PrP.í ^ rliorm r*krn./->i o Ao n rf oicvolí-dk ín*-*-. ' _4 _ ’ ­___: f olyóirat körkérdésére adott vála szában ~z író kijelentette: ,„... Amit önök amer lkai civi uzációnak neveznek, nem kelt ben nem roíkonszenvet és nem is fog kelteni. Úgy gondolom, hogy az önök civilizációja földtekén,k leg visszataszítótb ci'vilizációjai, mert csodálatosan felnagyította az eu­rópai civilizáció számos szégyen teljes kinövését... A világ összes kapitalistái egyformán ellenszen­ves és embertelen nemzedék — d/e az önök kapitalistái még rosz- szaíbbak”. Gorkij a kapitalizmus éles kri­tikája során soha ne.m feledkezett meg arról', hogy két Amerika léte z k. Miközben lerántja a leplet a milliárdosok, üzletemberek Ame ri/kájáró.l, nagy rokonszenvvel be szél az amerikai dolgozókról, i haladó értelmiségről. Gorkij Ame ri/kában pompás novellát írt Char­lie Man öreg vadászról, akinek jel lemében kiemeli a szabadságszere tő vonásokat. Gorkij igazi tartós békére vá­gyott, amikor a szabadságszerető népek szabadon élveznék munká­juk és a haladás céljaira fordított technika gyümölcseit. Ezt hirdet te és ez volt számos publicisztikai megnyilvánulásának fő/motívuma. Gorkij a világ becsületes embe reit a béke és a kultúra védelmé­re hívta fel. Lelkesen támogatta ; függetlenségért, szabadságért és mindenfajta imperialista elnyomás ellen küzdő népek harcát. Megbé ly eg ez te az Egyesült Államokban a négerek faji megkülönböztetését, az angol elnyomás alatt élő indiai dolgozók elviselhetetlen helyzetét. A nagy szovjet író sokszor fordult a rokonszenv szavaival a harcoló kínai nép felé és felhívta a világ dolgozóit, hogy támogassák a nagy agy pedig s1.lenük és a felelőtlen | kínai nép hősies harcát. Megingat- agadozók táborának megvédésé- ! hatatlan hite a kínai felszabadító harcok győzelmében napjainkban nyert történelmi tanúbizonyságot. A munka témája a munkásosz­tály rabsága ellen, a világ és az ember forradalmi átalakításáért vívott harc témája Gorkij művei­ben 'egységbe olvad, sőt Gorkij a hetes emberei, a demokrácia és a béke erői — különösen jelentősek Gorkij szavai. Gorkij az imperializmus jellem­zéseikor súlyosan megbélyegezte az Amerikai Egyesült Államok tő­kés urait. A magnyitogorszki épít­kezés munkásaihoz intézett felhí­vásában így írt: „A kapitalista gazdaság: rendszer mind nyíltab­ban és arcátlanabbúl a banditíz- mus rendszerévé válik ...” Gorkij az amerikai monopolis­ták Uiralkodókőreiben a pénzem­berek csoportjának nagy összees­küvését látta a .népek békéje és boldogsága ellen. Élesen és sokol­dalúan világította meg a kapitaliz­mus valóságos embertelen arcula­tát, amelv ellentmond a kultúrá­nak és az erkölcsnek. ..A tőkés dollárját védd — írta Gorkij —, mert a dollár, .száméra drágább az gasabb formájaként értelmezi A szovjet ember munkáia — hangsúlyozta Gorkij — mindenek­előtt alkotó munka. Míg a kapita­lista társadalom elnyomta a „kis emberekben” a művészli és alkotó tevékenységet, a szocialista társa­dalom az örömteljes alkotó munka mérhetetlen lelhet őséglét nyitja meg az emberek előtt. Gorkij ,.A szocialista realizmus­ról 1 írt cikkében így szólt a nép­hez: „Nálunk ,az ember iránti sze­retetnek meg kell: születnie és meg is születik a.z alkotó erő cso­dálatából, az emberek kölcsönös tiszteletéből, a kollektív munka hatalmas erejéből, amely megte­remti az élet szocialista formáját, a párt iránt érzett szeretetből, amely az /egész ország népének vezetője és a világ proletáriátusá- nak tanítóia”. A KADARKUTI DOLGOZÓ PARASZTOK LELEPLEZIK A KULÁKSÁG AKNAMUNKÁJÁT Megyénkben a kulákság akna­munkája, a tanácsok opportuniz­musa következtében sokhelyütt hátráltatja a tavaszi mezőgazda- sági munkák Időbeni elvégzését. Maguk nem végzik ei a feladatokat és igyekeznek a dolgozó paraszt­ságot befolyásolni, lebeszélni a munkák teljesítéséről. Ezt akarták Kadarkút község­ben is a kúlákok. Fejes B. Pál 65 holdas kulák az állam iránta köte­lezettségét nem teljesítette. Egyet­len holdnyi területet sem szántott fel, nem vetett még semmit és má­sokat is igyekezett lebeszélni. Ha­magot, mert a'zt az államtól fogják megkapni”. A kada/rkúti dolgozó parasztság nem hagyja magát a kulákolktól be- folvásolni, éberen vigyáz arra, hagy ne érvényesülhessen a ku- láksá/g ellenséges híresztelése. Bi­zonyítja ezt az is, hogy a tavaszi kalászosok vetését már időben el­végezték;, sőt már 31 hold cukor­répát is elvetettek. Időben gondos­kodtak a 'burgonyavetőmagról, amit a mai napig 80 százalékban, a ku'k őri cave tőm a got pedig már 1906 NYARÁN FEJEZTÉK be a tabi téglagyár építkezését. Pallós Ignác nagytőkés tőkéjének egész kis százalékát fektette be az üzem­be, de tudta, högy búsás hasznot rak majd zsebre, ha a gyárban megkezdődik a termelés. Nem i csalódott számításában. Hat éven keresztül a munkások béréből ello­pott összegből olyan mértékben nő velte vagyonát, hogy másik két olyan téglagyárat építhetett volna, mint amilyen a tabi téglagyár volt. Nem csoda, hiszen jó ára volt a téglának, olcsó volt a munkaerő 1912-ben, amikor leégett a gyár, nem építtetett helyette újat, hanem továbbadott rajta, másik üzletbe fektette a tabi téglagyári munka sok béréből ellopott összeggel gya rapodott tőkéjét. 1918-ban egy leleményes rész­vénytársaság újból hozzáfogott a téglagyár felépítéséhez, ugyanazzal a céllal, mint 1906Jban, Pallós Ig­nác. A részvénytársaság tagjai ibankárosok, gyárosok, ügyvédek voltak, ők sem csalódtak • számító sukban. 1941-ig annyi hasznot zse beitek be, hogy mindegyik részvé­nyes egy külön téglagyárat épít­tethetett magának. 1941-ben Antii Ödön főrészvényes nem is elégedett meg a tabi téglagyárral, mellette felvásárolta az osztopánit és az or­szág különböző helyein még másik kettőt. Míg a gyártulajdonosok ée rész­vényesek egyik évről a másikra gazdagodtak. addig a téglagyár dolgozói nélkülöztek, nem eg3'-szer még a legszükségesebbeket sem tudták megvenni a kevés kereset­ből. Volt eset, amikor hetekig, 'hó­napokig voltak munka nélkül, hiszen télen és amikor nem volt kifizető­dő a tőkésnek, nem dolgoztatta a munkásokat. 1931-tői 1986-ig a gazdasági válság idején a részvé­nyesek nem üzemeltették a gyárat, mert nem volt kifizetődő. A tégla­gyári dolgozók muuk-a nélkül voltak, soka,n-közülük részesara tónak, ura­dalmi cselédnek szegődtek el. Úgy emlékeznek vissza erre az időre a tabi téglagyár dolgozói, hogy ököl­be szorulnak a kezek, sötét felhők ülnek ki az arcokra. 1949 DECEMBER 29 ÉN álla­Ahogy fejlődött az ország, e fejlő­déssel lépést tartott a tabi tégla­gyár is. Egy új, „400-as Ganz” téglaprést és egy cserépprést ka pott az üzem. Az új préssel jobb minőségű téglát állítanak elő, meg­gyorsult, a munka, növekedett az üzem kapacitása. Régen szívógáz­motorral dolgoztak, a hároméves tervben villamosították az üzemet, ez szintén nagy mértékben járult hozzá a munka meggyorsításához, könnyebbé tételéhez. A többszázezer forintos beruhá­zásból többtízezer forint közvetle­nül szolgálja a dolgozók életszínvo­nalának növekedését.. 16 családi házba bevezették a villanyt, ezzel együtt beköltözött a tahi téglagyár dolgozóinak otthonába is a kultú­ra. A múltban egyetlen dolgozónak sem volt .rádiójaj. Rádióról csak álmodhattak. Ma majdnem minden családban megtalálható a rádió, a vezetékestől kezdve a nagy, öt'lám- pás készülékig. Gyönyörű kultúr- házat, fürdőt kaptak a dolgozók. A múltban az egész napi fáradsá­gos munka után vödörből Öblöget­hették le izzadt testükről a vörös téglaport. Régen minden hónapban napokat állt az üzem, mert a gyár­tott anyagot nem tudták elhelyezni, ma folyamatosan dolgozhatnak. AZ ÖTÉVES TERVBEN továb­bi nagyarányú 'beruházással kor­szerűsítették a tabi téglagyárat. Legmodernebb csehgyártmányú automata vágót kaptak. Régen kézi erővel végezték ezt a munkát. Az automata vágó beszerelése javítot­ta a tégla minőségét. Egyenlete- sébb a vágás a géppel és sokkal könnyebb a munka. Két 30 méteres kazalozó szint és 50 méteres szá- rítószirat építettek az ötéves terv­ben. Régen mindössze négy tégla­szárító volt tizemben, kazalozó nem volt egy sem. Ma hét téglaszárító és három kazalozó van. Régen még a szerszámot is magúk szerezték he a dolgozók, ma szerszámot és munkaruhát 'biztosít államunk. A bányában dolgozók gumicsizmát, a kemencemunkások bakancsot kap­nak. A töltés és rész vény tulajdono­sok idején, a téli időszakban a dol­gozók 30 százalékét foglalkoztatták. Mióta dolgozó népünk tulajdonát mosították a tabi téglagyárat, a {képezi a gyár, a téglagyári mun. dolgozó nép tulajdonába került az. kasok télen és nyáron, egyaránt elavult felszereléssel rendelkező, ke-j foglalkoztatva vannak, vés munkást foglalkoztató tégla- j Népi államunknak a munkások- gyár. Ebben az időben egy tégla és ról való szerető .gondoskodását bizo­egy cs. répprés volt az üzemben. 3 millió tégla és 1 millió cserép előállítása volt az évi/ kapacitás. nyitja az iis, hogy ebben az évben a téglagyári dolgozók részére hat­lakásos, modern családi házat épí­tenek a téglagyár közelében. MEGVÁLTOZOTT A DOLGO­ZOK ÉLETE. Sokat kaptak a terv­től a tabi téglagyáriak is. Tud­ják ők ezt. jó munkájukkal a ter­vek túlteljesítésével igyekeznek meghálálni pártunk szerető gondos­kodását, megváltozott életüket. Ae elmúlt évben túlteljesítették a ter­vet. Nyersgyártási tervüket 10S, égetési tervüket 103.4 százalékra teljesítették. Túlteljesítették már 1953 első negyedévi tervüket is. A nyers gyártással március 14-én kel­lett volna megindulniok és már február 18-án kezdték meg ezt a munkát. Az égetéssel április 16-án kellett volna megindulni, de már március 20-án megindultak. Így több mint egy hónapi előnyre tet­tek szert. A téglagyár munkájában a kom­munisták mutatnak példát. Kadera- vek Ferenc brigádja 169 százalékot vállalt és a felszabadulási héten ed­dig már több mint 200 százalékot teljesített. Március 1-töi l0-ig a földkitermelésnél 210.3 százalékot értek el. A nyeisgyártó-brigád a felszabadulási hét tiszteletére meg­fogadta. hogy negyedévi tervét 106 százalékra teljesíti. Becsülettel ele­get tett fogadalmának. A Varga­brigád 135 százalékot vállalt, 139 százalékot teljesített. Olesnyák Já­nos DISZ fiatal brigádja a terep- rendezési munkáknál 125 százalé­kot vállalt, 126 százalékot teljesí­tett. AZ ÜZEM FEJLŐDÉSÉVEL együtt emelkedett a dolgozók élet- színvonala. Port János kihord». 1936 óta dolgozik az üzemiben. Ne­gyedmagával 3500 forintot keres havonta. Amikor a villanyt laká­sukba vezették, ötlámpás rádiót vettek. Papp Lajos préselő brigád- vezető feleségével együtt dolgozik a gyárban. 1800 -forintot keresnek havonta. Ez csak két példa a tahi téglagyár dolgozóinak életéből. A múlt nyomora, nélkülözése he­lyett öröm, boldogság költözött a téglagyári dolgozók otthonába. So­kat köszönhetnek a felszabadulás­nak, a tervnek, sokat is vár a terv a tabi téglagyár dolgozóitól. Dol­gozzanak továbbra is, ho'gy munká­jukkal még jobban hozzájárulhassa­nak ötéves tervünk nagyszerű alko­tásainak megvalósításához. Adjanak még több téglát Sztúlinvárosnak, ezt várja tőlük a párt, az ország. A felszabadulásnak köszönhetik gondtalan, boldog életüket a somogygeszti Vlj Barázda tsz tagjai sonló bomlasztó tevékenységet | löö százalékban biztosították. A folytatott Lőczi MihÓka János 30 , mezőgazdasági állandó-bizottság holdas, Mód István 24 holdas ku- íák is Úgy igyekeztek /megakadá­lyozni a burgonya és kukorica/ idő­beni elvetését, hogy azt tóresztel- ték a dolgozó parasztság között; „ne vegyék meg a hiányzó vető­és az élenjáró dolgozó parasztok minden héten értekezleteken tár­gyalják meg a felmerült problé­mákat és leleplezik a kulákság mesterkedéseit. Gyűlölettel emlékeznek vissza a teserű múltra a somogygeszti Uj Barázda tsz tagjai. Arra az időre, amikor közülük a legtöbben Jan- kovich-Bésán uraságokat, a Sour sioh grófokat és a község kulák ait szolgálták. A felszabadító Szovjet líadsereg nyomában ú] élet született Somogygesztiben. A párt mutatta meg az új utat Amikor a párt a nagyüzemi gaz­dálkodás jelentőségére és előnyei­re felhívta a figyelmüket, bát­ran 'és bizalcmma'L.lépte'k az új út­ra. Az Uj Barázda "tsz -tagsága 3 éves, eredményekben gazdag útra tekint vissza. Az első év ugyan nehéz volt, de a szorgalmas munka már ekkor is jól gyümölcsözött. Munkaegységenként ekkor 19 fo­rintot osztottak ki. Államunk se­gítségével gyarapodtak, s a szövet­kezet oszthatatlan vagyona 1951- ben 1950-!hez viszonyítva 143.300, az üzemi alapja 65.300 forinttal nö­vekedett. A munkaegysé/genikénti járandóság 24 forintot tett ki. Az elmúlt év újabb gazdag ered. ménye'ket hozott a szövetkezet életében. Csa/k az újjáépített és felépített épületek, valamint a gépi berendezések értéke 900.000 forintot tesz kt ezeknek csaknem fele állami segítséggel készült. Az évvégi mérleg végösszege majdnem elérte a 2 millió forintot. A mun- kaegységen'kénti járandóság — ha a felosztott termények és termé­kek értékét szabadpiaci értékben számoljuk — 33 forintot tesz ki. A múltról és az új, megváltozott szép életéről beszél Tóth István tsz-tag: — 14 éves koromban négvökrős béres voltam, ezért fél kom.memció jíárt. Ebből éltünk öz­vegy édesanyámmal és hat, ná- lamnál kisebb testvéremmel. Meg­nősültem, 5 gyermekünk született. Amelyik a 12. évet elérte, már mellettem ült a bér es szék éren. Keserű kenyérkereset volt. — A felszabadulás után főidet kaptam, de olyan jövedelmet ne/m tudtam elérni, mint a tsz-lben. A tsz-lben egy év alatt búzából 23.5, kukoricáiból 17, burgonyából 8, cukorból 1.48 mázsát és 6000 fo­rint készpénzt kriptám. Minden év­ben kétmázsás hízót vágtam. — Lakásomat újjáépíttettem, új kutat ástam, de sok volna elmon­dani mindazt, amit a tsz-nek kö­szönhet ék. De így vagyunk mind­nyájan. Csoportunk tagjai 33 új házat /építettek és mindenük meg­van. v — Androkity elvtárs meg — aki ugyancsak velem csélédeskedett, rúgták és ütötték a múltban — most szövetkezetünk munkaér­demrenddel kitüntetett sertéste­nyésztője. A kitüntetés mellé 16 választómalacot kapott jutalmul. Az 'dei év még gazdagabb ered­ményeket ígér. Ha a felszabadulás nem lett volna, még ma is el­nyomnának bennünket az urak és nyotnorúságos életünk lenne. Elsők a megyében A somogygesztiek a sok jót be­csületes munkával fizetik vissza. Somogy megyében a tsz-ok közöt­ti versenyben az elsők. Megfogad­ták, hogy a felszabadulási héten a növénvtermelésben 32 hold burgo­nya, 158 hold kukorica, 20 hold napraforgó, 15 hold cirok, 10 hold takarmányrépa, 10 hold naprafor­gó alá a főidet elkészítik. Ezt a munkát máris elvégezték, de az április 10-i határidős növényeiket is elvetették. A kertészetben 344 fát ápoltak meg és egyszer per­meteztek. 16 ablak melegágyat készítettek. Egy hold paprika, egy hold paradicsom és 38.000 bokor eper alá elkészítették a talajt. A begyűjtés első negyedévi ter­vének teljesítésében lemaradásuk volt. 214 liter tejjel és mintegy 5000 darab tojással voltak adósai az államnak. A tsz tagsága rnéglfo- gadte, hogy a felszabadulási héten a háztáji gazdaságból tesz eleget a közös kötelezettségnek. A példás munkáért, a vállalt kötelezettségek teljesítéséért már­is megkapták a Megyei Tanács vándorzászlaját, s ez már a nyol­cadik a 3 év alatt. ' Szabad Föld Vasárnapokon folyik tovább a felvilágosító munka A tavaszi mezőgazdasági mun­kák megindulásával a Szabad-Föld Téli Estéiket felváltották a Sza­bad Föld Vasárnapok, amelyeken tovább folyik az ismeretterjesztő, felvilágosító muraka. A Szabad Föld Vasárnapokat összekötik a helyi tanácsok tagjainak beszámo­lóival, rendeleti smerte tésékk el, az előadások pedig a gyakorlati élet feladatá val kapcsolatosaik. A Sza­bad Föld Vasárnapokon a dolgo­zók versenykihívásokat és munka­iéi ajánlásokat is tesznék a mező- gazdasági munkák jó elvégzésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents