Somogyi Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-27 / 73. szám

Péntek, 1953. március 27. SOMOGYI NÉPLAP 3 Vonják le a tanulságokat termelőssövetkesseteink, párt- és tanáessserveink a nagycsepelyiek hibáiból Fokozzak a begyűjtés eredményeit a felszabadulási héten RÁKOSI ELVTÁRS kecskeméti beszéde óta egyre több dolgozó paraszjcsalád váia'sztja a felemel­kedéshez vezető közös gazdálko­dás útját. Megyénkben is érvrőt évre növekednek, fejlődnek ter- mellőszöivetkezeteinik és példájuk nyomán újaik alakulnak. Eddig 16.886 család, 28.254 taggal. 157,7]70 hold földön! gazdálkodik közösen. Termelőszövetkezeteink és csoportjaink túlnyomó többsé­ge megerősödött az alakulás óta eltelt évek alatt, virágzó termel'ő- .szövetkezetek, gazdag, /jómódú szövetkezeti családok mutatnak példáit, a ma még egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztoknak. Megyeszerte ismerlek la barcsi Vörös Csillag tszi a ráksi terme­lőszövetkezeti csoportok, a> nágo- csi tszfeik ék a többi jól dolgozó term elő sző vetkezet er edmé nyei. Példájuk bizonyítja, hölgy aihol jó a vezetés, sikerült megszilárdítani *a munkai egy elmet, kialakítani a helyes munkaszervezeteket., ahol alkalmazzák -a fejlett agrotechn ikai módszereket, állandóan fejlődik. erősödik, gazdagodik a. .termelő- szövetkezet. Ott viszont, ahol’ rossz a vezetés, ahol nem töreked­tek a munkafegyelem megszilár­dítására, ahol az éberség hiánya miatt befurakodott ellenség rom­boló munkát végez, gyengék a ter­melőszövetkezetek eredményei. A NAGYCSEPELYI III. -típusú termelőszövetkezeti csoport 1950- ben alakult meg 26 taggal, 1951- fcen 90 tag gazdálkodott 600 hold földön. A vezetést a csoport meg­alakulásakor — kihasználva a pártiszervezet és a tanács éber- teienségét — kulákok vették ke­zükbe. .A csoport elnökének Beites La­ics 15 holdas traktor- és cséplő-- géiptulaijdonosit választották . meg, akiinek nem az volt a célja, hogy a csoportot fejlessze, az eredmé­nye két növelje, hanem az, hegy a csoportot lejárassa, szétzüllessze. A csoportban, két évig egyénileg külön külön . művelték meg a föl­det és a termést hordtak he a kö­zös szérűre. Mir.e, a termés elosz­tásra került nem volt mit oszta­ni, hiszen mindenki arra töreke­dett, hogy .az általa művelt földről minél kevesebb termés kerüljön be a közösbe. ,,J - 's, madkolj többet’1 elv uralkodott a csoport­ban. „Ne bánts engem, én sem bántalak téged, vigyed azt, amit tudsz, én nem látom, hogy viszed, de te se lásd meg, ha holnap én viszem“. A csoportban kialakult helyte­len szellem oda vezetett, hogy az elmúlt év őszén egy holdon mind­össze „három mázsa kukoricái ter­mett". Nem .azért volt kevés a ter­més, mert eífagyott, mert kiszá­radt, vagy az egerek elhordták, hanem a csoporthoz tartozó ilyen munkában „szorgalmas kezek“ hordták el, amikor senki nem lát­ta'. így volt ez a dióval és egyéb terméssel is, amit egymás tudta nélkül szedtek le és hordtak el a csoport , .szorgalmasabbj ai“. Egy évben hét elnököt választottak,^ s a csopor{gyűléseken ilyenkor min­dig felvetődött ,a csooort vagyonát eltulajdonító kérdések megtárgya­lása, persze nem személy szerint, hanem úgy általánosan, mert hi­szen ludas volt a dologban a cso­portnak sok tagja. A csoportban felütötte a fejéit az egyenetlenség, mindenki követelő­zött, de legbangosafeban azok. akik a iiegkeveseSbbett dolgoztak. A munkaegység elosztásánál, hogy keveset kaptak, szidtak mindenkit, csák saját magukat nem. A földet rossiztuli művelték meg és a tagság közül jópáran a kulákokhoz jár­tak dolgozni, másik része pedig a-z útépítésihez és az erdőgazdaság­hoz. Ez okozta azt is, hogy lema­radtak mind aiz őszi, mind a ta­vasz.- munkák végzésében. Mind­ezt látták .a- környék becsületes dolgozó parasztjai és úgy beszél­ték a nagycseoelyi termé’őcsoíoorc- ról, mint a kulákok menedékhelyé­ről, ahol rosszul1 gazdálkodnak, keveset termelnek, nincs munka­fegyelem. A CSOPORTBAN még ez év tavaszán -‘s lehetett kuli focikat ta­lálni. Dobos* La-os 30 holdas, Tar­ján Sándor 28 holdas, Egyházi Ist­ván volt csizmfldiamiester, ki 3—4 inassal, két segéddel dolgoztatott, üzlete volt, vásározni járt, mellet­te 21 holld földdel rendelkezett, Fülki Gyulái 34 holdas kulákok rot­hasztották belülről a .csoportot, j Ezek mellett a súlyos hibák mel- I left szájtátva nézték a járási párt- j bizottság és a járási tanács veze- I tői, hogy a .belépő tagok állatállo­mányuk 80 százalékát eladták. 1951-ben a járás székhelyén a he­tivásár és a nagyvásárok aLkaltmá- , vai az állateladó'k tűinyomórész- fcen a nagyesepelyi dolgozó pa- [ rasztoik voltak. Az állatállománnyal j együtt elherdálták a gazdasági fel­szerelést, a vetőmagot és a gaz- j dálkodás/hoz szükséges egyéb fel­szereléseket is. Sőt a község ve­zetőinek. tudtával és hozzájárulásá­val a község 12 kulaikja 10—15 hold .földet leadott a termelőszö­vetkezetnek, így megszabadultak „a terhes földtől“, a megmaradt 10—15 hold földet pedig könnyű­szerrel megművelik, hiszen a cso­portnak átadott földhöz sem ál­latállományt, sem gazdasági fölsze­relést nem adtak. Ügy élnek a fou- iákok Nagycsepelyen, mint hal a vízben. Két három tehénnel, ló­val, négy-öt sertéssel rendelkezik egy-egy kulák, de beadási kötele­zettségüket mégsem teljesítik. A tanácselnöknőnek igen jó szíve volt a kulákokhoz mindaddig, míg le. nem váltották. Keresztanyámnak szólította a kulákasszonyokat. Sőt felvett te őket az ellátatlanok közé és a kulákok ugyanúgy ré­szesültek kenyér cl látásiban, mint a becsületes dolgozók. Ha a község ben vajgyár lenne, a tanácselnöknő vájjál kente votln.a meg a kulákok kenyerét. A tanácsházán a nyilrvárttartóilia- pok olyan szépen össze lettek ke­verve, hogy az elnöknő véleménye szerint egy tucat statisztikus sem tudja rendbehozni. És azt sem le­het véletlennek mondani, hogy pontosan a kulákok nyilvántartó- ,'apjai hiányoznak, persze a dolgo­zó parasztók tudják azt, ‘hogy ki a kulák a községben. Azt sem le­het véletlennek minősíteni, hogy az első lopást, ami a termelőszö­vetkezetben történt, Békés Lajos, a tsz volt elnöke követte el. Arra is vigyáztak ezek a „fogpsülete's" kulákok, hogy a csoport földijeit olyan helyre tagosatsá'k, amely a ' községtől 7 km re e.siik. A párt pa_ ' rasztpoli'ti'kájának megsértése, a kuiMikoíkka'l szembeni megalkuvás így ahhoz vezetett, hogy a csoport tagjai közül 22 en otthagyták a csoportot, 25 tagot pedig 1952 ok­tóber 2 án. kizártak a csoportból azzal az indákkal, hogy a imuisz- terta.náos határozatában megálla­pított munkaegységet nem értékel, ugyanakkor persze a kulákok to­vábbra' is bentmaradták a csoport­ban, végezhették romboló munká­jukat. SÚLYOS FELELŐSSÉG teübeli a járási pártbizottságot és a járási tanácsot .a csoportnál meglévő hi­ányosságokért, hiszen mindkét he­lyen tudtak a csoportban meglévő híSbélkróflS, hetenként kijártak a cso­porthoz, szákajjtószámra adták a csoportnak a tanácsot. Szépen el­mondották, hogyan kellene dol­gozni, de arról, megfeledkezí eik, hogy ideje lennie a .csoportban ren­diét teremteni. Ennek a szájtátí- ságnak, nieimrtőrcldöms'égmek a'z lebt az eredménye, hogy 1952-ben 400 mázsa széna, rengeteg kukorica,, dió és gyümölcs tűnt el, mintegy’ 150 .mázsa széna .rothadt meg lefoa- -száDva a réten. A csömört tagjai közül egyesek nem dolgozták, ha­nem feíketéztek, a községi tanács pedig válogatás nélkül mindem cső- iporttagmak .kílad+ia a passzust az állatok eladásához. Felelősség tterheli Fenyvesi dá­nos né lelvtárSraőlt, a járási .tanács elnökét is. aki járt a községben, beszélgetett a tarnácseinöknővei, de csaík ú<w általánosságban, nem ellenőrizte a totiácselnölVnö mmr ká|íát. így foirdulhaitott elő, hogy a nagycsépelyi községi tanács „eltün­tette” a külákokat. Hajas László elvtárs, a járási tanács mezőgazda­sági osztályvezetője is csak ter­vezgette, hogy kimegy a csoport­hoz és rendet csinál, a tervezgetés- nél azonban nem jutott tovább. Ugyanez mondható Bakos elvtárs­ra, a járási pártbizottság ímezőgaz- dasláigi oszt áiyvez eltökélne, 1 aki szintén több esetben járt Nagycse- pelye.n, látta, mi megy a termelő­szövetkezeti csoportnál, da nem intézkedett. Ennek lett az ered­ménye, hogy a bajok tornyosultak és mind a párt-, mind a tanácsve­zetőik féltek a számukra „ikényes” kérdéshez hozzányúlni- Tűrték, hegy Kovács László, a tsz cso­portvezetője, akit a .nagyesepelyi eset ultlán hanyag, felületes mun­kájáért elbocsátottak, hosszú időn keresztül egyáltalán mem segítette a csoportot, nemtörődöm-módon, váll vem-cga t ássa! elintézte, ha egyes cscjDorttagok problémáikkal ho z.záiordult aik. A KÖZSÉGBEN több mint fél éve nincs párt vezetőség. Törekes eiivtárs, a járási pártbizottság tit­kára arra hivatkozik, hogy nem tudnak titkárt beállítani. Ugyan­akkor a pártszervezetnek kilenc olyan tagjéiöltje van, akik két év óta tagjelöltek, fiatad, lejlődőkepes elvtánsak, akik joggal követelik me<g a járási .pártbizottságtól1, hogy törődjenek velük, segítsék őket fejlődésükben. A járási pártbizott­ság figyelmen kívül hagyta Sztá- Ln elvtárs megállapítását: ,,A párt- fiák., ha vezetni akarja a koihoz- mozgatmat, be kell hatolnia a kol­hozok életének és vezetésének minden részletébe, ebből az kö­vetkezik, hogy a pártnak nem csökkentenie kell a kolhozokkal való .kapcsolatait, hanem meg kell sokszoroznia ezeket a kapcsolato­kat. Hogy a pártnak tudni kell mindarról, ami a kolhozokban vég­bemegy, hogy idejében segítségére siessen és megelőzze a fenyegető veszélyeket”. A járási pártbizottság nem szív­lelte meg, hogy az új helyzetben növelni keill a párt segítségét, erő­síteni kell a pártszervezetet. A Meigvei Pártbizottságnak és a Megyei Tanácsnak kellett kimenni rendet teremteni a magycsepelyi termelőszövetkezetlí csoportnál, amelynek eredményeképpen egy bét alatt 23 hold tavaszi árpát, 28 hold borsót, 13 hold bal'tacint, 8 hold lóherét vetettek el és több mint 40 hcCdát szántottak fel. A csoportban javulás van a munka­fegyelem területén, ezelőtt két héttel mindössze 10—12 tag járt ki dolgozni, most 40—45-en dolgoz­nak a csoportnál. A lehetőség megvan ahhoz, hogy a nagyesepe­lyi termelő szövetkezeti csoport a megye legjobb csoportjai közé küzdje feli magát. Sztálin elvtárs azt tanítja: „Ha a kapitalisták szentnek és sérthe­tetlennek nyílvánították a magán- tula'doo-t és ezzel annakidején el­érték a kapitalista rendszer meg­szilárdulását, akkor nekünk, kom­munistáknak amin ál inkább szent­nek és .sérthetetlennek kell nyil­vánítanunk a társadalmi tulajdont, hogy ezzel a gazdaság ríj. szocia­lista formáit, a termelésit. . . meg­szilárdítsuk". A nagyesepelyi termelőszövet­kezetnél szívleljék meg Sztálin elvtárs tanítását, óvják közös vagyont és gyarapítsák miniden erejükkel. Az szükséges, hogy tisztítsák meg a csoportot a beépült ellensé­ges elemektől, az szükséges, hogy megteremtsék a szilárd munkafe­gyelmet, értessék meg minden cso- porttaggjal, hogy a saiát gazdasága erősítésén dolgozik, ne tűrjék meg a csoportban a lazaságokat és a járási pártbizottság hasson oda, hogv erős pártszervezete légyen mind a községnek, mind a fermelő- s z ö v etkiez etne k, Zsurakovszki Mihály. A PÁRTOKTATÁS HÁZA KÖZLEMÉNYE Március 27-én, pénteken este 6 órakor a párttörtémetet tanulmá­nyozó elvtársak részére konzultációt tartunk a konferencián felmerült vitás kérdésekről. Konzultál Illés Dezső elvtárs. ■» * * Március 3ő-án, hétfőn este 6 óra­kor ,,A kommunizmusba való foko­zatos átmenet útja a Szovjetunió­ban” címmel előadást tartunk. Az előadáson vegyenek részt a párt-, áL >ami és tomp,eszervezeti funkcioná­riusok, a káderoktatás konferencia- vezetői és hallgatói, az alapfokú oktatás propagandistái, alapszerve­zeti titkárok és vezetősévi tagok. Előadó; Mándi Péter elvtárs. a mi­nisztertanács osztá’yvezidtője, a Központi Előadó Iroda tagja. Március 20-tól kezdve szerte a megyében felszabadulási hetet tar­tanak községi tanácsaink, hogy a begyűjtésben mutatkozó nagyfokú lemaradást behozzák. Az elmúlt egy hét alatt értek el-eredményeket, de korántsem olyan eredményeket, ami biztosítaná a nagyfokú lema­radás felszámolását. A begyűjtési versenyben orszá­gosan az utolsók közt vagyunk. Já­rásaink nagyrésze is a megyei át­lag alatt van a begyűjtési ter­vek teljesítésével. Egyes járásaink­ban, mint pl. a barcsi, csurgói és a nagyatádi járásban, még mindig nem foglalkoznak kellő súllyal a begyűjtés kérdésével, pedig mind­össze néhány nap választ el 'ben­nünket az első negyedévi tervtel­jesítés határidejétől. Községi taná­csaink. de számos járási tanács is, még mindig különböző okokra hi­vatkozva balog,aftja a begyűjtés végrehajtását. Községi tanácsaink az eddigiek­nél fokozottabban támaszkodjanak az élenjáró dolgozó parasztok pél­damutatására. Az elmúlt napok eredményei világosan bebizonyítot­ták, hogy ott, ahol rendszeresen folyik a népnevelőmunka', ott ér­nek el eredményeket. Ehhez termé­szetesen az szükséges, hogy a köz­ségi tanácsok vezetői a begyűjtést központi kérdésnek tekintsék. Nem úgy, mint Gyugy község tanács­elnöke, aki nem foglalkozik a be­gyűjtéssel, így a község tervét to­jásból 18 százalékra, tejből pedig 42 százalékra teljesítette. Ezen nem is lehet csodálkozni, mikor -maga a községi tanácselnök 160 darab to­jással tartozik. Vagy pedig a bala- tonkereszturi tanács elnöke. Ta­kács Árpád elvtárs, aki 350 liter tejjel és 50 darab tojással tartozik népünk államának. A község az első negyedévi tojásbegyüjtési tervét mindössze 15 százalékra téliesítet­té. Azokban a községekben, ahol ér­vényesül a példamutatás, mint pl Büssü, Kazsok, Csákány községek­ben — ott eredményesen folyik a begyűjtés. Járási tanácsaink nagy része még mindig nem fordít kellő figyelmet a begyűjtési állandóid- zottságok mozgósítására. A nagy­atádi járás pl. 21-én a községi be­gyűjtési állandóbizottság elnökei részére 21-ére hívott össze értekez­letet és erre az értekezletre mind­össze egy állandóbizottsági elnök jött el. Ez ia azt mutatja, hogy a járási tanácsnak nincs meg a kap­csolata az iállanidóibizottságokkaí é« még kevésbbé a dolgozók széles tö­megeivel. Ez nem véletlen, hanem a járási tanács hanyag munkájának következménye. Egyszerűen lebe­csülik a dolgozó parasztokkal vaüő foglalkozást. A felszabadulási hét során járásaink részéről történtek helyes kezdeményezések, de hiba volt, hogy ezeket nem széles kör­ben alkalmazták. Pl, Sérsekszőlős községben az úttörők csasztuskával köszöntik az élenjáró dolgozó pa­rasztokat. Illés Etel tanítónő veze­tésével. Köszöntötték Lukács József dolgozó parasztot, aki egész évi to­jás- és baromíibeadási kötelezett­ségét teljesítette. Jó kezdeményezések tapasztalha­tók a fonyódi járásban is. P'í. Kne- vics János ,5 holdas buzsáki, dolgoz® paraszt, aki az egész évi tojásfoe- adási tervét teljesítette, vállalta, hogy ' felszabadulásunk ünnepé­nek tiszteletére tervét 150 száza­lékra teljesíti. A tabi járásban is csak most ébredtek fel és fogtak hozzá az első negyedév végén a ver­senyszervezéshez. Pár nap választ el bennünket felszabadulásunk megünneplésétől. A begyűjtési tervek teljesítése or­szágos ügy, minden becsületes dol­gozó személyes ügye. Tanácsaink, dolgozó parasztjaink harcoljanak a begyűjtési terv teljesítéséért. A járások közt folyó begyűjtési verseny állása; Tojás; 1. siófoki járás, 2. tabi járás, 3. fonyódi járás, 4. marcali járás, 5. nagyatádi járás, 6. ka­posvári járás, 7. csurgói járás, 8. barcsi járás. Baromfi; I. siófoki járás, 2. fo- nyódi járás, 3. taibi járás, 4. kapos­vári járás, 5. marcali járás, 6. csur­gói járás, 7. nagyatádi járás, 8, barcsi járás. Tej; 1. siófoki járás, 2. tabi já­rás, 3. kaposvári járás, 4. marcali járás, 5. fonyódi járás, 6. barcsi járás, 7. csurgói járás, S. nagyatádi járás. Hízottsertés: 1. fonyódi járás, 2, siófoki járás, 3. nagyatádi járás, 4. kaposvári járás, 5. barcsi járás, 6. marcali járás, 7. tabi járás, 8. csurgói járás. Vágómarha: 1. fonyódi járás, 2. csurgói járás, 3. marcali járás, 4. siófoki járás, 5. tabi járás, 6. nagy­atádi járás. 7. barcsi járás. 8. kaposvári járás. A felszabadulási héten minden gépállomás teljesítse a műszakoormát A felszabadulási hét első napjától kezdve megyénk gépállomásai közel 2500 normálholdnak megfelelő ta­lajmunkát Végeztek el. Akik példát mutatnak Méltóképpen harcolnak a felsza­badulási hét alatt a fonói gépállo­más traktoristái. A gépállomás 23 erőgépe egy nap alatt 232 normál­holdnak megfelelő talajmunkát vé­gez. Különösen kiemelkedő ered­ményt értek el az elmúlt vasárnap, amikor 10.1 normálhold volt a gé­penkénti teljesítmény. A fonói gép­állomás továbbra is az első he.yen van a gépállomások közt folyó ver­senyben.. A brigádok közti versenyben to­vábbra is az igali gépállomás Béke­brigádja halad az élen, eddig 700 normáliholdnak megfelelő talajmun­kát végzett el. Jól harcol a felsza­badulási hét sikeréért a háromfai gépállomás Harcos-brigádja, amely szintén nap mint nap teljesíti mű­szaki normáját. Különösen kitűnt munkájával Szíjártó István. DI8Z- tag, aki i0 órás műszak alatt 8.4 normálholdat végez el. Márciusig közel 180 normálholdon végezte el a talaijmunkát és kereseten március 10-től 20-ig tartó dekádban 1000 forint volt. A nagyatádi gépállomáson Balog György elvtárs végzett legjobb munkát, a legutóbbi dekádban, ter­vét 130 százalékra teljesítette. Ezek a traktoristák nemcsak szavaikban, hanem a munka frontján tettekkel bizonyítják be, hogy méltóan ké­szülnek hazánk felszabadulásának 8. évfordulójára. Ne tűrjék szégyenteljes lemaradásukat De n«m így készül a lengyeltóti gépállomáson dolgozó Boda Lajos traktoros, aki egy műszak alatt mindössze 1.1 normál'holdnak meg­felelő talajmunkát végez el. Fele­lőtlenül, hanyagul kezeli gépét. Hasonló felelőtlenség, hanyagság tapasztalható Vértes Árpád, a nagyatádi gépállomás traktoristájá­nak munkájában is, aki szintén ha­nyagul, felelőtlenül kezeli a gépét, és a sok üzemzavar miatt eddig mindössze 30 normál'holdnak megfe­lelő talajmunkát végzett el. Az ilyen felelőtlen traktorosok igen so­kat ártanak a gépállomásnak, hát­ráltatják a terv teljesítését és ami végső soron, a termelőcsoportok t e rm ése redtn ényéb en m ut atko zik meg, A gépállomás igazgatóinak, politikai helyetteseinek sokkal na­gyobb figyelmet kell fordítani' a traktorosok nevelésére. Meg kell magyarázni a minisztertanácsi ha­tározatot, hogy milyen kedvezmé­nyeket biztosít az olyan traktoro­soknak, akik becsülettel, cdaadóa» Végzik a rájuk bízott feladatot. Gépállomásaink igazgatói ne le­gyenek elnézőek az olyan traktoro­sokkal szemben, akik akadályozzák a tervek teljesítését, veszélyeztetik az ország kenyerét. ÉLENJÁRÓ GÉPÁLLOMÁSUNK A fonói gépállomás 105.3 száza­lékra teljesítette tavaszi tervét. Igazgató .Duies János, vezető me­zőgazdász Il’és Ferenc. A háromfai .gépállomás 1Ö4.6 százalékra teljesitífte tervét. Vu­kics Imre igazgatóhelyettes, vezető mezőgazdász. A sege-di gépállomás 100.1 szá­zalékra teljesítette tervét. Ferenci Lajos igazgató, Talián József ve­zető mezőgazdász.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents