Somogyi Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-27 / 73. szám

MlláQ PROLETÁRJA!EGYESÜLJETEK/ Népnevelőink feladatai Vonják le a tanulságokat termelőszövetkezeteink, párt- és tanácsszerveink a nagycsepeíyiek hibáiból A jó munkaszervezés a bábonymegyeri Dózsa tsz eredményeinek forrása A MAGVAR DOLGOZÓK M EGVÍ I PÄRT BIZOTTSÁGÁN AK LAPJA X. évfolyam, 73. szám. ÁRA 50 FILLÉR Péntek, 1953. március 27. MÉRHETETLENNÉ NÖVEKEDETT A NYOMOR A TITÓISTA JUGOSZLÁVIÁBAN A felszabadulási hét kimagasló eredményeivel köszöntsük április 4-ét A KEFEANYAGKIKÉSZÍTO VÁLLALAT DOLGOZOI TELJESÍTETTÉK NEGYEDÉVES TERVÜKET A Tájékoztató Iroda 1949-i ha­tározata lerántotta a leplet az ame­rikai zsoldlban álló Titóról és ban­dájáról. A leleplezés óta eltelt idő alatt Jugoszl.átttii'bain minden, nap beigazolódott a Tájékoztató Iroda megáirápí fásainak helyessége. A titóista fasiszták bűnös tevékeny­sége ma már f é 1 re mag y a r ázh a t a t' a n tényként beigazolódott a világ min­den becsületes dolgozója előtt. Be­igazolódott. hogy Tito, az álarc mo. gé bújt vér. skezű fenevad, a leg­durvábban félrevezette a jugoszláv népet. Mit sem ért a demokratikus álarc, a szólamokban hangoztatott szovjefbarátság. A népek forradal­mi ébersége leleplezte az aljas ban'- ditavezért és mélységes rok-omszenv- vel kiséri a, jugoszláv nép hősi har­cát elnyomói és ki zsákmány olói el­len. A jugoszláv nép kettős elnyomás alatt szenved. Egyfelől az am:ri- kai imperialisták zsákmányolják ki az országot, mint gyarmatukat, másfelől a titóista 'banditák szív­ják a jugoszláv nép vérét. Jugo­szlávia ma a fegybázak, a koncen­trációs táborok országa. Rend­őrül >am. amelyben az l’DB, a fa­siszta Tito-rendszer legfőbb táma­sza, eszköz Jugoszlávia népeinek elnyomására, a kizsákmányolás fo­kozására és az agresszív háború előkészítésére. A yito-rendszer „megtisztította" a politikai é? köz- igazgatási szerveket az igazi kom­munistáktól. demokratáktól és olyan hírhedt fasisztákat ültetett helyükre, akiknek, a múltban Hit­ler, ma pedig Eisenhower a példa­képük. Minden egyes igaz kommunista bebörtönzése a jugoszláv nép még nagyobb szenvedését vonta maga után. Mérhetetlenné növekedett a nyomor és évről-évre fokozatosan kevesebb lett az élelmiszer, az iparcikk a fasiszta Jugoszláviáiban. Számtalan adat ál! rendelkezésünk­re, amelyek fényt derítenek a ju­goszláv nép elképesztő nyomorára. Annak ellenére, hogy Jugoszlávia földje gazdag: nagy kőszén és bar­naszén, vasérc, réz, ólom, bauxit és cink lelőhelyei vannak. :— a nép számára még a mindennapi kenyér- szükséglet sincs biztosítva. Az EN,SZ egyik élelmezési és mezőgaz­dasági kérdésekkel foglalkozó szak­értője kiszámította, hogy még a legalacsonyabb fogyasztás mellett is Jugoszláviában 2,80.000 tonna bú­zával, 330.000 tonna kukoricával, 20.000 tonna árpával. 20.000 tonna hüvelyessel, 30.000 tonna disznó­zsírral és 20.000 tonna cukorral van kevesebb, mint szükséges. Váj­jon, miért került Jugoszlávia ilyen nyomorúságos helyzetbe? Azért, mert a belgrádi fasiszta kormány körök az ország gazdaságát nem a nép szolgálatába állították, hanem imperialista gazdáik érdekeinek rendelték alá. Ékes bizonyíték, hogy az Amerikai Egyesült Álla­mok jóval a világpiaci áron alul vásárolja meg -Jugoszlávia ipari és mezőgazdasági termékeit. A nyu­gati piacon egy tonna ólom ára 370 dollár. Mégis egy tonna jugo­szláv ólomért az amerikaiak csak 92 dollárt fizetnek belgrádi ügynö­keiknek. A külföldi monopóliumok az ilyen és hasonló árkülönbözetek révén a múlt év folyamán csupán az exportált és importált áruk ár­különbözetéből harminchat milliárd dollár profitot sajtoltak ki Jugo-. szláviéból. Mondanunk sem kell, hogy az így folytatott külkereskedelem ter­hét a jugoszláv dolgozók viselik: ugyanazt az árut, ha', egyáltalán- hozzájutnak, jóval drágábban kell megfizetniük, mint a kapitalista or­szágoknak. Ma a kapitalista ga; .daság törvényszerűségei teljes mér­tékben érvényesülnek a jugoszláv gazdaságban. Ennek eredménye­ként kereslet hiányában egyes üze­meket, sőt egész iparágakat leállí­tanak, a munkásokat pedig egysze­rűen- az utcára teszik. A termelést nem a nemzetgazdaság, hanem a nagyobb profit érdeke irányítja. Hogy a hazai fasiszták és imperia­lista gazdáik minél nagyobb ha­szonra tegyenek szert, szükségessé vált az egész népgazdaság féktelen militarizálása. Tito, az aljas hóhér lépésről-lépésre fokozatosan teret engedett az USA háborús törekvé­seinek. Katonai támaszpontok épi- 1 tésv, a fegyverkezés fokozása váft a legfőbb szemponttá a titóista Ju­goszláviában. Az elmúlt négy év alatt majdnem megnégyszereződött a fegyverkezési kiadások százaléka. Míg 1949-ben a nemzeti jövedelem öt százalékát fordították háborús célokra, addig 1952-ben a nemzeti jövedelemnek már 24.7 százalékát fordították háborús készülődésre. Ez a nagyarányú fegyverkezési hajsza a dolgozó nép kárára törté­nik. S ez magával hozta, hogy a mezőgazdaság helyzete még talán az iparénál is sokkal rosszabb. A dol­gozó parasztokat kényszerítik, hogy évről-évre több terméket adjanak kapitalista uraiknak, de nem nyúj­tanak módot arra.' hogy a mező- gazdaság gépesítésével, a mezőgaz­da-sági tudományok tökéletesítésével megvalósíthassák a tötbtermelést. A mérhetetlen nyomor a dolgozó nép életén k mindén rétfejrúbért 'sú­lyosan- érezteti hatását. Különösen nehéz a nők sorsa a titóista Jugo­szláviában. A kapitalista világban mindig nehéz a nők és az ifjúság sorsa, de most az imperialisták lá­zas háborús előkészületei közepet­te, a tőkés országokban különösen kíméletlenül zsákmányolják ki a nő­ket és az ifjúságot. 1946-ban Tito, hogy a dolgozó népet félrevezesse, az alkotmányba foglalta a nők egyenjogúságát és törvénybeiktatta az egyenjogúságukat biztosító fel­tételeket is; egyenlő munkáért járó egyenlő bért, az anya és gyermek jogvédelmét, bölcsődék, óvodák és egyéb gyermekintézmények létesí­tését. A nőknek kivívott jogai ma már nyomtalanul eltűntek. Az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvét régen- elvetették, s a jugoszláv dolgozóknak ezért a jogért ma is­mét harcolni kell. A nőknek ugyan­azért a munkáért kevesebbet fizet­nek, mint a férfiaknak. így például az újvidéki „Napredak” és „Albus" gyárban ugyanazért a munkáért a nők a férfiaknál 15 százalékkal ke­vesebb bért kapnak. De a bérkü­lönbség gyakran a 20—30 százalé­kot is eléri. „Jugoszláviában ma a temetőkben minden második sir — gyermeksir” —- ismerte be a titóista- „Vjesni-k" című lap. Az országban majdnem olyan magas a gyermekhalandóság, mint a gyarmatokon. Szerbiában általában 34.6 százalékos a gyer­mekhalandóság, a kopari járásban a-zonban eléri az 50 százalékot is. A mérhetetlen elnyomás és ki­zsákmányolás országszerte egyre nagyobb ellenállást vált ki a dolgo­zókból. A kényszermunkára hurcol­tak tömegei szöknek meg munkahe­lyükről, a bánya, és kIkötőmuraká­sok nagyszabású sztrájkokat szer­veznek. a gyárak, üzemek munká­sai minden módon- akadályozzák a hadianyagok gyártását. Ezek a té­nyek is bizonyítják, ho'gy sem az UDB börtönei és akasztófái, sem az éhség vasmarka nem tudta és nem is tudja elfojtani a jugoszláv mun­kásosztály harcát a fasiszta bitor­lók országvesztő uralma ellen. Az új Jugoszláv Kommunista Párt —mrvezi és harcba viszi Jugoszlá­- do'gozó népét a hazaárulók el­i -7 ország függetlenségének •’asz érzéséért. A Kaposvári Kefeanyagkikészí- iő Vállalat dolgozói szervezete, fe­gyelmezett munkával -harcolnak, hogy a felszabadulási h-ét alatt kimagasló eredményeket érjenek el, a ferv túlteljesítésével köszönt- sé'k április * 4 ét. A kommunisták példamutatása, a dolgozók lelkes munkája eredményezte, hogy első negyedévi tervüket 25-én délután befejezték. Ezzel messze túl­szárnyalták április 4 tiszteletére tett fogadalmukat. A versenyben olyan kiváló eredmények születtek, mint Jutási Ferencnéé, aki 238 százalékot, Pot­szüinek a dolgozók április 4-xe, fel­szabadulásunk 8. évfordulójának méltó megünneplésére. Valamennyi­en arra törekednek, hogy a felsza­badulási héten üzemük teljesítse április 4-re tett vállalását. A nagyobb eredmények eléréséért har­colnak a Kaposvári Textilművek dolgozói is. Egyéni és párosverseny- ben küzdenek az elsőbbség ért. Az eredmény nem is marad -el. A fel­szabadulási héten, amely március 23-án® kezdődött, jó eredményt ért el a kereszto-rsózó üzemrészben dol­gozó Horváth Jolán fonónő, aki 135 százalékra teljesítette tervét. Ugyancsak az üzem büszkesége Si­mon Józsefné fonónő is, aki 134 százalékra teljesítette napi tervét. Nem lehet azonban ilyen ered­ményeket elmondani az üzem min­den dolgozójáról. Vannak, akik nem érzik át, hogy .mát jelent szá­mukra a felszabadulás, mit 'jelent megyénk legnagyobb üzemében dol­gozni. Vannak az üzemben olyan dolgozók, akik tervüket jóval a ICO százalékon . alul teljesítik, mint például a keresztorsózóban Németh Zoltánná, aki az A-műszak* ban- dolgozik, terv-ét csak 73 száza­ka Sáráé, aki 222 százalékot teljesí­tett. Horváth Istvánná 193, Vekszü I,ászióné 174, Nagy Istvánné 166, Juhász F-erencné pedig 141 száza­lékos tervteljesítést ért el. A brigádok versenyében a Bé­ke brigád szerezte meg az első he­lyet 144 százalékos eredményével. A Kefeanyaigkikészítő V. dolgo­zói a felszabadulási héten a terv teljesítése után most azért indul­tak harcba, -hogy az első negyedévi tervet -messze túlszárnyalva ünne­pelhessék felszabadulásunk 8. év­fordulóját. alátétek és csapszegeik esztergá- 1-vozásánál. Kss Pál 24-én a szelep- szárak esztergályozás-ániáil 137.2 százalékot ért -el. Bizderii Ferenc 23-án és 24-én a fogas-kerekek esz- tergályozásánál 123 százalékot ért el. Eredményeiket észszírűsítése- ikkél, gondos anyag-ellőOcészítés-sel, gépük és munkaidejük Í00 száza­lékos kihasználásával érték eL Hasonló jó eredményeket mu­tathatnak fel a finomító dolgozói is. 24-én Deák István a kocsik karbantartásánál 1219 százalékot, Kiss Ferenc a kockasajtók karban- íáriájáról 12!.t százalékot, Poór Károly a gözefosztószeléipék kar­bantartásánál 121.7 százalékot ért el. Vati István és Va/fti Mihály brigádjának egymás-közti versenye 194.8 és 193.4 százalékos kiváló telj esitrnény e két e re d menye ze 11. A Cukorgyár dolgozói nem elé­gednek meg az eddig elért ered­ményekké!, hanem tovább fokoz­zák teljesí fményeiket. Hosszúvíz községben a tanács nagy segítséget nyújt a dolgozó parasztoknak A községi tanácsi már az elmúlt években is nagy támogatást nyúj­tott a dolgozó parasztságnak, s ez a körülmény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évben pl. búzából 156, zabból 110 százalékra, burgonyából és árpáiból- is túltelje­sítették az előirányzott mennyisé­get. Az őszi mezőgazdaságii mun­kákat is határidő előtt elvégezték. Az 1953-as évben a községi ta­nács még nagyobb támogatást ad a dolgozó parasztság jó. munkájá­nak előmozdításához. A tanácstagok elsősorban példamutató munkájuk­kal serkentik a dolgozó parasztokat a beadásra és a tavaszi munkákra. A tanácstagok a példamutatáson kívül a rendeleteket és az idő­szerű mezőgazdasági munkáknál jól bevált agrotechnikai eljárásokat rendszeresen ismertetik a- község -gazdáival, A vetőmag beszerzését csere útján biztosították. A község dolgozó parasztsága lel­kes munka.felaján!á?okkaI készül hazánk felszabadulásának méltó megii n nép! ésér e. Me gf o gad t ák, hogy az április 10 i határidős növé­nyek t április 4-re elvetik. Fogadal­mukat nagyrészben máris teljesí­tették. A község dolgozó parasztjai a tavaszi mezőgazdasági- munkák meggyorsítása mellett a begyűjtés ütemének fokozására is tettek fel­ajánlást. Megfogadták, hogy a to­jás- és baromiibegyüjtés első ne­gyedévi tervét határidő előtt tel­jesítik, s ennek lebonyolítására be­gyűjtő-napokat rendeznek. A tanács éberen őrködik, hogy az ellenség aknamunkája ne érvé­nyesüljön, s ne bomlassza az egész­ségesen fejlődő versenymozgalmat. A napokban leplezték ie Kienner György 35 holdas killák hazugsá­gait, aki a vetési munkák szabotá- iá-a mellett igyekezett megtévesz­teni a becsületesen dolgozó parasz­tokat is. A tanács és a tanácstagság jó munkája Hosszúvíz községben- egyik biztosíték arra, hogy április 4-re t-ett fogadalmukat a község egyé­nileg dolgozó parasztjai teljesítsék. A balatonújhelyi állami gazdaság kertészetének dolgozói vállalásaik teljesítésével ünnepük április 4-ét A kertészet dolgozói lelkes fo­gadalommal készülnek felszabadulá­sunk ünnepének, április 4-nek meg­ünneplésére. Felajánlásaik nagy ré­szét máris teljesítették. A talaj­művelési munkákat elvégezték. 15 holdon elvetették a borsót, 20 hold hagymát elültettek, s 150 hold ön­tözéses területükből 25 holdon, már kiépítették az állandó jellegű csa­tornahálózatot. A káposzta-félesé­gek 40, a paradicsom 30 százalékát helyrevetési módszerrel elvetették. Ezzel a termelés önköltségét ka- tasztrális holdanként 220 forinttal csökkentették. Az öntözéses terü­letre holdanként 100—150 magsa tőzeg.es sertéstrágyát hordtak. Al­kalmazták a fejtrágyázást is. Csu­pán csak a helyes trágyázással az öntözött területen 25 százalékkal emelik a terméshozamot, ami hol­danként 600 forint többletjövedel- m. t jelent. Ezer ablak alatt végzik: a saláta és retek hajtásos nevelését. Ezzel a tenyészidőt egy hónappal rövidí­tik meg. Ezt a kísérletet ebben az évben első ízben alkalmazzák. A ká­posztaféleségekből lőőO. a paradi­csomból 2000 ablak alatt végzik a kísérletet. A DÁV DOLGOZÓINAK PÉLDÁT MUTAT A JÓNÁS-BRIGÁD vállalását -már 98 százalékban tél­káko-n. A TEXTILMŰVEKBEN NE LEGYEN 100 SZÁZALÉKON ALUL TELJESÍTŐ Megyénk üzemeiben lelkesen ké­lékra teljesítette. A C-műszakban | nagyobb segítséget. j esi tette. A brigád eredményeit nagyban növelte Simon István sztahanovista szerelő, Durcsám La­jos átképzés szerelő és Kovács Jó­zsef I. sztahanovista segédmunkás teljesítménye. Mindhárman 142 százalékot értek eí ezeken a mun­Baráth Anna 64 százalékra. Csagott Teréz 40 százalékra, az előfonóban az A-műszakbani Szabó Anna 85 százalékra, a B-műszakban Galam­bos! Magda 94 százalékra teljesí­tette tervét. A kommunisták példamutatása nem érvényesül megfelelően az üzemben-. Sok esetben a párttagok maguk maradnak le tervük teljesí­tésével. A hiányosságok visszave­zethetők az alapszervezet vezetősé­gének nem kielégítő munkájához. Elhanyagolják a pártbizalmis-kkal való foglalkozást, ugyanakkor a pártcsoportbizaimiak sem mozgó­sítják a hozzájuk tartozó pártta­gokat a tervek teljesítésére. Nem támaszkodnak az- üzem népnevelői munkájára sem. Nem bízzák meg őket rendszeresen feladatokkal; pe­dig a felvilágosító munka nyomán magasabb eredményeket tudnának elérni. A műszaki vezető elvtársak is igyekezzenek jobban összehan­golni munkájukat a többi üzemrész munkájával. Azon legyenek, hogy az előfonó kellő mennyiségű anyag­gal tudja ellátni a gyűrűsfonót, hogy a tervét teljesíteni, túl­teljesíteni tudja. Ehhez a mun. Mhoz a pártszervezet nyújtson A CUKORGYÁR DOLGOZÓI IS FOKOZTÁK TELJESÍTMÉNYÜKET A FELSZABADULÁSI HÉTEN A Kaposvári Cukorgyár dolgo­zói !s harcolnak a felszabadulási hét sikeréért. Minden üzemrész­nek megvannak a büszkeségei, akik feilaíjánlásukat magasan túl­teljesítve mutatnak követésre méltó példát. Az üzemrészek közül kiemelke­dik a gépészet dolgozóinak telje­sítménye. A gépészeti üzemrész a karbantartási időszakban a reá háruló feladatokat tekintve súly­ponti üzemrész, dolgozóinak lelki- ismeretes, jó munkájától nagyban függ az őszi üzemi időszak sikere. A gépészet dolgozói és műszaki gárdája a felszabadulási hét Mé­nét felhasználja munikatervének határidő előtti -teljesítésére, illetve terven felüQj munkák elvégzésére. A gépészet dolgozói közül kr váíhak az esz teng álty osm űhely dol­gozói. Cserháti János 23-á,n 116.2 százalékot, 24-én 121 százalékot, .láger János 23 áo 125.4' százalé­kot ért el a diffúzió csapágyforgó, A DÁV kaposvári üzletigazga­tóságának dolgozói büszkék Jónás Béla sztahanovista szerelő brigád­jára, amely a felszabadulási héten kiváló teljesítést ért él. Válbailá- súk az vetít, hogy a felszabadulási óét végére, április 4-re a kapos- fő: munkálatokat befejezik. Len­dületes munkával fogtak hozzá a vállalások teljesítéséhez. A kiváló brigád március 25-én

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents