Somogyi Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-26 / 72. szám
Csütörtök, 1953. március 2o. SOMOGYI NÉPLAP 3 Az ellenség garázdálkodása Böhönyén A „Szabad Nép” cikket közölt arról, hogy a kiskőrösi járási ta- iiácsban és á bicskei járásban hogyan végezte aknamunkáját az ellenség. A cikk nyomán megyénkben Is jobban felfigyeltünk az ellenség tevékenységére. Főleg a marcali járásiban tapasztalható az ellenség tevék nysége, a kuíákibefolyás érvényesülése. A járási tanács és a községi*tanácsok nem folytatják következetesen az csztályharcot, megalkuvók az o-z - tályellenséggel szemben, akkor figyelnek csak fel tevékenységére, mikor már súlyos károkat okoz államunknak és a felsőbb szervek figyelmeztetik őket. ® ÍGY VOLT EZ BÖHÖNYE községben i?, ahol szabadon ..garázdálkodtak” a kulákok. A volt tanácstitkár, Barakonyi j-ulák — akit a napokban távolítottak el — romboló munkájával sok kárt okozott a községnek. A felszabadulás előtt jegyző völt, működése alatt gyalázatosán bánt a dolgozó parasztokkal. Több esetben elkergette őket a községházáról, ha azok valamilyen kéréssel fordultak hozzá. Ahol érte, ott nyúzta a dolgozó parasztokat. Egyik paraszt birtokát a másik után. árveresztette el a kulá- kok javára. Barakonyi főjegyző „úr” gyűlölte a dolgozókat, de a község kulákjaival szoros barátságot tartott. Együtt dodbézoltak, együtt dőzsöltek, míg a falu parasztjai a legnagyobb nyomorban éltek. Barakonyi főjegyzőnek nyolc és fél hold földje volt, emellett még 10 hold földet bérelt, melyen idegen munkaerőt alkalmazott. Saját hintójával járt be értekezletekre a járás székhelyére. Gige községben és Kaposvárott több háza volt. Gőgös magatartása a felszabadulás után sem változott meg. A parasztokkal gorombán, durván beszélt és továbbra is jóbarátja maradt a ku- lákoknak. Igyekezett a tanács apparátusában megbújni, hogy romboló munkáját tovább folytathassa. A kulak tanácstitkárnak nem veit érdeke, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákat időben elvégezzék a dolgozó parasztok, vagy a begyűjtést határidőre teljesítsék. Ellenkezőleg, célja az, hogy minél többet ártson, dóig tó népünknek. A község problémái nem érdekelték, csak a kulákmentegetéseket végezte nagy igyekezettel. Az ő jóvoltából a kulákok „jó középparaszttá”, vagy éppen 3—4 holdas „szegényparaszt- tá" vedlettek át. Ilyen kólákból lett ..szegényparasztot” többet is találunk a községben. Például Horváth Sándor kulák. akinek 25 hold és 1071 négyszögöl földje van. Földjét mindig másokkal müveit ette, állandóan cselédet tartott. A múltban is, most is saját hint óján jár. A felszabadulás előtt és után is 1948-ig futurás volt, gabonakereskedéssel foglalkozott, spekulált, üzérkedett. A gabonát olcsó áron vásárolta és busás haszonnal adta tovább. Azon völt, hogy a falu parasztjait minél jobban be tudja csapni, valósággal élősködött a falu dolgozó parasztjai nyakán. 1948. után igyekezett beépülni a tanácsba. A mezőgazdaság á'llandóbizott- ságának lett az elnöke, majd 1950- ben, mint ,.jó középparaszt, aki megértette az idők szavát” belépett az első típusú tszcs-be. Rövid időn beilül a. csoport elnöke lett. A szegényparasztokat' mindig lenézte, a községben, ezért a ter.melőesoport- ba is csak lő—20. sőt ennél több bold földterülettel rendelkező parasztokat vetít be. így azután több kulák, „jó középparaszt” néven befurakodott a, csoportba. Ilyen például ifj. Bakos József (Pali), akinek több mint 10 hold földje van, apjával együtt, közös háztartásban él, állandó cselédet tartott. Már régebb idő óta cséplőgéptulajdonos. A cséplőgépet 1949-ig használta, egy darálóval is rendelkezik, amely 1923 óta birtokában van hajtóerővel együtt. A FALU BECSÜLETES parasztjai elmondják, hogy a dará'ló- aemcsak saját szükségletére használta, hanem azzal idegeneknek is dolgozott. Kovács Lajosné tszcs-tag és Báli József dolgozó paraszt elmondják, hogy egy mázsa darálni való után 10 kiló vámot szedett. A falubelieknek az a véleménye — a tanács dolgozóin kívül —, hogy ilyen nagy darálót nem vásárolt senki magán- használatra. Tudják jól, hogy Bakos sem saját használatra vette, hanem azért, hogy a dolgozó parasztokat kiuzsorázza, hogy spekulációból éljen meg. 1950-ben Bakos kulák is belepett az egyes típusú tszcs.be, 5 hold,' földdel, a tötbbi földet most is mással müvelteti meg. A darálóval ma a termelőcsoportnak dolgozik. A tanácsban felelős funkciót tölt be, a pénzügyi, állandóbizottság elnöke. Érdemes felfigyelni arra, hogy a csoport 1950 óta nem fejlődik, sem új tagokkal, sem pedig hármas típusúvá, Horváth Sándor (Pali), Bakos József és a többi kulák igyekszik a tagságot behálózni. Ez kevéstibé sikerül nekik. mert azok, akik a grófi uradalomban és a kuLákoknál cselédeskcd'. tek, soha nem felejtik el, ki volt Horváth Sándor és Bakos József a felszabadulás előtt. Sohasem felejtik el, hogy milyenek voltak a ku- iákok akkor, amikor ők voltaik a község urai, amikor minden úgy történt, ahogy a kulákok akarták. A dolgozók tudják, hogy a kulák ádáz ellensége fejlődésünknek, mindent elkövet, hogy fékezze béké3 építő munkánkat. A kulák tanács- titkár segítségével a termelőcsoportba befurakodott kulákok mindent elkövettek, hogy valódi céljaikról eltereljék a dolgozók figyelmét. Készségesen jelentkeztek csoporttagnak. nem egy közülük a tanácsba is befurakodott, hogy mint tanácstag „szolgálja” a dolgozók érdekeit. • MINDEZEKRŐL A TANÁCS NAK és a helyi pártszervezetnek tudomása van és mégis eltűrik, sőt. védik és segítik ezeket a nép vérét szívó piócákat. Megengedhetetlen az az opportunizmus és szájtátiság, ami a tanácsban uralkodik. A községi tanács énükének. Gelencsér e'lvtársnak az a véleménye, hogy a nevezett két személyt „nem lehet kukáknak minősíteni, ezek „szorgalmas, becsületes” emberek, a tszcs tagjai, hogy nézne ki, ha ezeket ládáknak minősít nénk. Igaz az, hogy Horváth .Sándor tartott cselédet. Bakosnak pedig cséplőgép- je és darálója van, de azért ezek sohasem voltak kizsákmányolökS”. — Kijelentette, amíg Ö lesz- ebben a községben a tanácselnök, addig e két személy neve nem kerül ku'lák- !istára, és a termelőcsoportlból sem lesznek kizárva. Nem csoda tehát, ha a községben és a termelőcso- •portban nem úgy mennek a munkák, mint ahogy kellene. A kulákok többsége nem tett eleget beadási kötelezettségének. Többek között Horváth Sándor kulák is 9.67 mázsa búzával és 6.21 mázsa burgonyával tartozik államunknak. A tanács ahelyett, hogy megkövetelné a kulákoktól beadási kötelezettségük teljesítését, szemet húny a hátralékosok spekulációja fellett és 'nem veszi észre, hogy a kulákok a háta mögött kinevetik. , A járás vezetőinek is tudomása van arról, hogy Böhönye községben garázdálkodik az ellenség, mégsem tették meg a szükséges intézkedéseket. Csak a felsőbb szervek felhívására voltak hajlandók a kulák tanácstitkárt eltávolítani és Horváth Sándor kulákot a csoportból kizárni A csoportgyűlésen azonban újabb hibát követtek el. Horváth kulákot leváltották az elnöki teendőiről, de ugyanakkor Bakos kuiá- kot választották meg a csoport új elnökének. A .csoport tagjai ,,csö- börbőhvödörbe” estek. Úgy látszik, Bakos kulák „a legbecsületesebb” ember a csoportban és nem találtak mást elnöknek, vagy úgy- gondolják, hogy becsületes ember nem tudja ellátni ezt a funkciót? Azonnal távolítsák el és helyette becsületes dolgozót válasszanak meg e tisztségre. NAGY FELELŐSSÉG terheli a járási pártbizottság és a járási tanács vezetőit is, mert nem őrködtek éberen, harcosan pártunk politikája felett. Eltűrték a járás területén lévő lazaságokat, nem harcoltak azok felszámolásáért. A járási tanácsban megengedhetetlen opportunizmus uralkodik. A járási tanácselnök elvtárs és Nagy István, az ellenőrzési osztály egyik dolgozója véleménye szerint Horváth Sándor és Bakos József nem kulákok. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Papp elvtársnak, a járási tanács elnökének felelőtlen kijelentései. Ahelyett, hogy lelepleznék a községi tanácsokba befurakodott ellenséget, pártolja őket, védelmükre kel, kétségbe vonja a felsőbb szervek intézkedéséinek helyességét. Amikor a Megyei Pártbizottság a járási tanácselnök tudomására hozta. hogy a böbönyei tanácstitkár kulák és a Béke termelőcsoportba befurakodtak a kulákok, méltatlankodott, mondva, hogy a Megyei Pártbizottság meglátása nem helyes. A Megyei Pártbizottság figyelmeztette az illetékes szerveket, váltsák le a kulák tanácstitkárt, távolítsák el a csoportból a ku’ákökat, erre a járási tanácselnök még mindig „vizsgálja” az ügyet, ahelyett, hogy a. párt pa rasztpolitikaját szem előtt tartva szívós harcot folytatna dolgozó népünk ádáz ellenségei, a kulákok ellen. Nyilván a járási tanács vezetőjének opportunizmusa kihat az egész járás munkájára. Nem véletlen az, hogy a marcali járásban Böhönye, de Az állatbeadási kötelezettség beütemezése A helyi tanácsok végrehajtó bizottságai megyénkben megk-zdt-ék az egyéni tervfelbontási tárgyalásokat. Ennek során beszélik meg az egyéni termelőkkel az 1953. II. félévi hízottsertés- és szarvasmarha- beadási kötelezettségük teljesítésének időpontját. Az 1952. évi 26. sz. törvényerejű rendelet módot nyújt a termelőknek arra, hogy az 1953. II. félévi álJatbeadási kötelezettségüket önkéntes társulás útján teljesíthessék. Minden állatbeadásra kötelezett termelő részére a helyi tanácsok „önkéntes társulási ]ap”-ot kézbesítettek, amely tartalmazza a társulással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és a tanács rájegyezte az illető termelő sertésbeadási és szarvasmarhabeadási kötelezettségének mennyiségét. A .társulék erre a lapra bejegyzik adataikat és a tervi elbont ás alkalmával ezien együttesen bejelentik önkéntes társulási szándékukat. A községi tanács végrehajtó bizottsága az önkéntes társulás tudomásulvételét a társulási lapnak pecséttel és aláírással való ellátásával igazolja. Egyidejűleg a társulást feljegyzi a beütemezési lapra, amit a termelőknek is alá kell írni. Nem kell minden társulónak kü- lön-külön társulási lapot kitölteni, hanem egy társult hízóttsertésről, vagy szarvasmarháról csak egy önkéntes társulási lapot kell kiállítani és azít valamennyi társulónak sajátkezűié,g alá kell írni, mert -csak az így aláírt társulást fogadhatja él a községi tanács végrehajtó bizottsága. Egyébként a társulás érvénytelen és a termelőnek egész sertést, vagy egész marhát kell beadnia. Akit a községi tanács végrehajtó bizottsága a társulok közül először idéz tervfelbontási tárgyalásra, — akár főbeadó, akár társbeadó az illető — a mindnyájuk áltál aláírt önkéntes társulási lapot vigye magával. Ha> az illető liízottsertésbeadásra is, szarvasmarhabeadásra is társul, akkor mind a két aláírt társulási lapot magával kehi vinnie. A társulási lapot a társulok terv- felbontási tárgyalásra szóló idézésük sorrendjében egymásnak tovább adják és végül az állattartó .(hizlaló) társhoz kerül vissza, aki azt az állat beadásáig megőrzi. Az állatibeadási kötelezettséget — a törvényerejű rendelet értelmébe» — 1953 július 1-től december Síig kell teljesíteni. A társulok már idézésük előtt egyezzenek meg abban, hogy melyik az a legkorábbi hónap, amikor a társult hízottser- tést be tudják adni. A társulok igyekezzenek a minél korábbi beadásban megegyezni, mert. a 'beadás megtörténte után a társulok azonnal kérhetnek sertésvágási engedélyt. A termelők széles rétegét érintő társulási lehetőség mellett felhívjuk a termelők figyelmét arra is, hogy a termelők sertéssel i« teljesíthetik az 1953 második félévi szarvasmarhabeadúsi' kötelezettségüket. Ezt a szándékot a tervifelbontási tárgyaláson kell bejelenteni a tanácsnál. Ilyen esetben csak az a termelő társulhat közös sertés beadására, akinek szántó-, rét- és le.ge’.őteriilete nem éri el a 8 holdat. Pl. 7 hold 1599 négyszögöl. A szarvasmarha kötelezett- iségnek sertésre való átszámítása úgy történik, hogy 1.5 kg marha megfelel! 1 kg sertés, illetve 10 kg marha megfelel 6.7 kg sertésnek. Végül azt is közöljük, hogy a 3 holdon aluli termelők, illetve, akinek a sertésbeadási kötelezettsége 20 kg-nál nem több, a tervfelbontási tárgyaláson vállalhatja, hogy hízottsertésbeadási kötelezettségét zsírral teljesíti. Ebben az esetben a zsírt a sertésvágáskor azonnal, de legkésőbb 1953 december 31-ig be kell adni. (1 kg sertés megfelel 60 dkg zsírnak.) Lvicács Lajos. TERMELŐSZÖVETKEZETI CSOPORJAINK JELENTIK A kaposmérőí Uj Élet Somogyszil község tanácsa a bírálat nyomán javított munkáján Pár hete jelent meg egy cikk a „Somogyi Néplapéba,n Somogy- szil község és a tanács munkájáról, hogy milyen rossz munkát Végeznek úgy a tavaszi mezőgazdasági, mint a begyűjtési munkáiban. „Alszik a tanács, a -dartázs csípje meg a mezőgazdasági előadó Darázs elvtársat, hogy a munka jobban menjen.” Ha megnézzük So- míoigyszil község eredményeit, azt tapasztalhatjuk, hogy használt a kritika, használt a darázs csípése Darázs elvltársnak és a smogyszili tanács javított munkáján mind a tavaszi mezőgazdasági munkák, mind a begyűjtés terén.. A (község tavaszi búzából elvetöbb község is lemaradt a tavaszi , , mezőgazdasági munkákkal és a be- *szcs . tagjai, becsületes munkává! gyűjtéssel i harcolnak a tavaszi szántás, vetes , . .. . .. , ,. gyors teljesítéséért. Március 20.A„ja^IÍ;?ar.í;bAÍttSilLfiÖi" tói április 4-ig felszabadulási he- *“ let tartanak. A tszcs tagsága elfogadta a somogygeszti Új Barázda és a ráksi Új Élet versenykihívását, ezenkívül párosversenyben vannak a kaposmérőí Zrínyi tszel is. A tszcs-k közötti verseny még nagyobb lendületet adott a tavaszi munkáknak és a tsz-ek tagjai újabb kötelezettséget vállalnak, hogy teljesítsék, illetve túlteljesítsék a minisztertanács tavaszi munkákról szóló határozatát. A kaposmérői Új Élet tszcs tagjai a felszabadulási hétre vállalták: határidő előtt befejezik a cukorrépa, napraforgó, lucerna, lóhere, kukorica és a burgonya vetését. A burgonyából 1 kát. holdat fészkes trágyázással vetnek ed. Megfogadták, hogy -a felszaba- dúlási héten a háztáji gazdaságukból az első negyedévi beszolgaita- tási kötelezettségüknek eleget tesznek. A tejet március 25 ig, a tojást április í-ig teljesítik. A női mun kacsapátok vállalták, hogy makkgyüjtéssei biztosítják a hiányzó takarmányszükségletet, továbbá az 500 diarab naposcsibe érkezése ellőtt, átalakít ássál, biztosítják ,a megfelelő helyet és a szükséges hőfokot. A fejőstehén- gondozók is vállalásokat tettek és megfogadták, hogy a tejtermelés fokozása érdekében hat tehénnél bevezetik a háromszori fejest. Ezzel fokozzák a tehenek tejhozamát és könnyebbé teszik a csoport tejbeadási köt eleze 11 s ég éhek teljesítését. fel a járási tanács opportunista munkájára, vonja felelősségre a megalkuvó, a felsőbb szervekké! szembehelyezkedő járási tanácselnököt. A marcali járási tanács vezetői is okuljanak a kiskőrösi és a bicskei járási tanács esetéből. Haladéktalanul számolják fel a tanácsban lévő szájtátiságot, lazaságot. Harcoljanak a (bürokratizmus ellen, lépten-nyomon leplezzék le az ellenség aknamunkáját. Végezzék nagyobb gonddal az ellenőrzést a járás területén. Az ellenőrző munkában támaszkodjanak a dolgozók széles tömegeire, harcoljanak sokkal következetesebben a part- és kormányhatározatok végrehajtásáért. dasági állandó bizottság tagjait összehívták értekezletre és ott a hiányosságokat megvitatták és megszabták a feladatokat. Tudatosították a dolgozó parasztokkal, hogy a tavaszi árpa- és zabvető- maigot m'indenkimak saját magának kell beszerezni. Mikor ezt a dolgozó parasztság megtudta, minden igyekezettel azon voltak, hogy beszerezzék a vetőmagot. A népnevelők, mezőgazdasági állandó bizottsági tagok áJlilandóan fel világosító munkát végeztek és az eredmények napról-napra emelkedtek. Az adatokat a község lakosságától, illetve dolgozó parasztságától a tanács aktívái, a tett 200 holdat, árpából 240 hol- népnevelők^ DISZ MNDSZ es a dat, zabból 128 hóidat. Az olaj- fagazdasági állandó bizottság len. mák, lencse, íakarmányborsó szerezték be hiazrol-házra vetését is befejezték. Ezek az 11áP?.< h<^y $7. a valóságnak eredmónyek megmutatják, hogy a 5%* a- lon mmdenkor renközségi tanács már felébredt és delke^ukre. komoly munkát végez a községben. Községünk április 4-re tett felajánlásit március 21-re teljesítette. Teljesíti a többi növényféleséNézzülk meg, hogy hogyan is i . . , • .. .. , „ , érte el a község ezt az eredményt. Pik e!vete.se • novényápoíást- ,c a minisztertanácsi határoza'.A községi tanács segítséget kért a pártszervezettől. A népnevelőket, düilőfe lel ősöket és a mezőgazís a ban megszabott határidőre, mert méltóan akarják megünnepelni április 4-té t. A toponári Békegalamb tszcs tagjai is felszabadulási hetet tartanak és jó munkájukkal akarják kifejezni szerCtetüket és hálájukat a nagy Szovjetunió iránt. A tszcs tagjai már (határidő előtt befejezték a tavaszi búza, tavaszi árpa, zab, rostién, mák és a fűmag vetését. Április 4-re befejezik a 26 kait. hold cukorrépa, 4 kát. hold takarmányrépa, 5 kát- hold iucerna, 10 kát. hold napraforgó és 8 kiaf. hold burgonya vénásét is. A terméseredmények fokozása érdekében a gyapot és a kúkoricaveitőmagot 12 napig na- pon melegítik es ezzel biztosítják, hogy a földibekerült vetőmag ki- ke.és e gyorsabb legyen. A tszcs az elmúlt évben a rosse szervezés és irányítás következtében adósa maradt államunknak. Most a 'felszabadulási hétre vállalták, hogy az elmúlt évi adósságukat az első negyedévi kötelezett" cégükké,] együtt teljesítik. Vállalták, hogy a tavalyi hibát kijavítva, az első negyedévi tervvel együtt 4.500 tojás- és 150 kg ba- romfi'beadá'si kötelezettségüket a tervnegyedév végéig teljesítik. Az iherosberényi Úttörő tszcs tagjai is felszabadulási hetet tartanak. Vállalták, hogy az őszi kalászosok feljtrágyázását és ío- gasoilásá't, az őszi mélyszántások eimítózásáit és az összes hercféűék vetését felszabadulásunk évfordulójára, április 4-re befejezik. Az építőbrigád vállalta, hogy egy 30 férőhelyes tehénástál ló és egy 20 férőhelyes sertésfiaziató építését-, illetve helyreállítását április 4-ig befejezik. A tszcs tagjai megfogiad- ták, hogy az állattenyésztésiben ezentúl fokozottabb mértékben alkalmazzák ,a Szovjetuniótól átvett tapasztalatokat. A jutái Úttörő tszcs tagjai is méltóképpen akarják megünnepelni felszabadulásunk ünnepét. Megfogadták, hogy határidő előttit teljesítik a minisztertanácsi határozatokat. Vállalták, hogy az ősziek fogas olását április 1-ig, -a cukorrépa vetéséi március 29-. g és a lucerna fogaso- lását március 31-ig befejezik. iBuzsáki István tszcs-tag egyéni felajánlást tett. Megfogadta, hogy 800 négyszögöd burgonya és 800 n égys z ögöl c uk o rr é p at e rületé neik megművelését, egészen a betakarításig a szovjet agrotechnikai eljárások alapján végzi el. Vállalta, hogy egy hold kukoricánál és egy hold napraforgónál alkalmazza a pótbeporzást. A négyszeri kapálást a kukoricánál és a 800 négy- sz.ögöí ricinusnál elvégzi.
