Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-22 / 45. szám
A / «/«/• A' i Földművesszövetkezeteink egyesítésének jelentősége A Szovjetunió fogyasztási szövetkezeteinek példája nyomán hazánkban is egyre több földműves- szövetkezet ismerte fel az egyesítés előnyét. A kis falusi földmű- vesszövet'kezeték egyesítése megyénkben. is jelentős mértékben hozzájárult földművesszövetkeze. teink megerősödéséihez. A kis szövetkezetek egyesítése egy vezetés alatt, lehetővé teszi a tervszerűbb áruellátást, kiküszöböli a<z eddig fennálló túlzott adminisztrációs munkaerő felhasználását. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a kis földművesszövetkezetek működése nem volt gazdaságos, a rendelkezésükre álló gazdasági eszközöket nem tudták jövedelmezően kihasználni. így fordult elő, hogy földművesszövetkezeteink egy része az évvégi mérlegek készítésénél veszteséget mutatott. A veszteséget főként az igazgatási költség okozta, ami a felduzzasztott szövetkezeti apparátus fenntartásából adódott. A veszteséggel zárult szövetkezetekben állandó áruhiány mutatkozott. Nem véletlen tehát, hogy az ilyen szövetkezeti boltba nem« szívesen mentek a dolgozó parasztok, sőt nem egy esetben arra kényszerültek, hogy 5—10 km-ra menjenek el vásárol, ni. Az ilyen szövetkezetek felé mines meg a kellő ellenőrzés sem a dolgozó parasztok, sem a szövetkezeti tagok részéről. A gyenge ellenőrzés végül azt eredményezi, hogv a szövetkezet 7 vezetői visszaélnek a tagság bizalmával, elherdálják a szövetkezet vagyonát. Ez történt Bonnya község föld- jnűvesszövetkezeteinél is. A vezeesetben előfordult, hogy a dolgozó ] 160.000 forint jövedelemmel zá parasztoknak a szomszédos köz ségbe kellett bemenni a legszükségesebb közszükségleti cikkekért is. A szövetkezet vezetőit azonban ez nem zavartatta, minden leikiis- mere tfurdal ás nélkül felvették a ha vi fizetést, függetlenül a bolt jövedelmezőségétől. Ez odavezetett, hogy a szövetkezet az év végén veszteséggel zárult. A dolgozó parasztok így nem érezték magukénak a földművesszövetkezetet, meglazult az ellenőrzés, ami lehetőséget adott a szövetkezet vezetőinek arra, hogy nagyobb összegeket lopjanak el a .szövetkezettől. Pl. Antal János boltkezelő 20 ezer forinttal károsította meg a szövetkezetét. Suszter Ferenc, mint pénztáros 900 forintról nem tudott elszámolni. Számos esetben előfordult, hogy Suszter ténylegesen 10 forintot fizetett ki a fuva. rokért, de a szövetkezet felé 15 forintot számolt el. Ebhez hasonló bűnös mulasztást tapasztaltunk jó néhány földművesszövetkezetnél, s mindez igazolja, hogy a kis jöve- ide! mező s-£g ű szövetkezetek nemcsak hogy nem biztosítják a dolgozó parasztság egyre növekvő áruszükséglétét, de lehetőséget nyújtanak arra, hogy a lelkiismeretlen vezetők mag nem engedett haszonhoz jussanak. Számos földműves- szövetkezet idejében felismerte ezt és a dolgozó parasztok kezdeményezésére gazdaságos, központosított vezetés alatt, egyesültek. Ilyen a Tab és Vidéke földműves- szövetkezeteinek példája is. Amíg azelőtt Torvaj, Zala, Sérsekszöllős, Kapoly, Kánya is töibb község földművesszövetkezete veszteséggel zárult, most a tabi földművesszövettők bűnös mulasztása miatt több'kőzettel egyesülve egy év alatt rult, így lehetőség van a szövetkezet nagyobb arányú fejlesztésére, az áruellátás zavartalan biztosítására. Sérsekszöllősőn kibővítették, korszerűsítették a boltot, megnőtt az árukészlet, ami maga után vonta a keresletet is. A dolgozó parasztok szívesen támogatják az ilyen szövetkezetét. Most érzik, hogy mindez őértük van. A kis szövetkezetek egyesítése azonban nem megy magától, a ma- radiság, a kupecszellem sok helyütt megnehezíti a kis ’szövetkezetek egyesítését. Az ellenség mindent elkövet, hogy megakadályozza földműves- szövetkezeteink egészséges fejlődését, igyekszik elégedetlenséget szítani a dolgozó parasztok között. Az eddigi tapasztalat azt igazolja, hogy számos pártszervezet és ta- nácsvezetö nincs tisztában a kis szövetkezetek egyesítésének jelentőségével, nem egy esetben nyíltan akadályozzák a falusi földművesszövetkezetek egyesítését. Erről tanúskodik a legutóbb Bonnyán megtartott szövetkezeti közgyűlés is, ahoil a pártszervezet és a tanács vezetői, de a járási tanács kiküldöttei is az egyesülés ellen szóltak fel. Pártszervezeteink és tanácsaink vezetőinek tudni kell, hogy a földművesszövetkezeti mozgalom egészséges fejlődését csak úgy biztosíthatjuk, ha megszüntetjük az eddig fennálló visszásságokat, ha elejét vesszük a csalás, a közös vagyon elherdálásának. Ezt pedig csak úgy tudjuk biztosítani, hogy a falusi kisszövetkezeteket egyesítjük, teret engedünk az alulról jövő ellenőrzésnek a dolgozó parasztok részéről. Ürge Sándor MÉSZÖV oszt. vez. Szenta termelőszövetkezeti községben minden családnak van takarékbetétkönyve Ha a pénz forgási sebességét csak egyetlen nappal megnöveljük ezzel 230 millió értékű készletet szabadítunk fel, — mondotta Olt Károly elvtárs 1952 december 16- án az országgyűlési beszédében. Ezzel Olt elvtárs rámutatott arra; hogy milyen hatalmas jelentősége van a takarékosságnak, a dolgozók forintjaikkal milyen nagymérteikben segíthetik elő népgazdaságunk fejlődését. A takarékosság jelentőségét át- érezték Szenta termelőszövetkezeti község dolgozói, ezt mutatja, hogy minden egyes tszcs-tag betétkönyvet váltott. Balázs József erdészeti dolgozó ezeket mondta, amikor a, betétkönyvet váltotta: — A takarékosság a szocializmus építésének egyik alapfeltétele, ezért minden dolgozónak kötelessége szocializmust építő hazáját a fokozott takarékossággal is segíteni. Én örömmel váltottam takarékbetétkönyvet, 'hogy ezzel is -elősegítsem népünk boldogabb jövőjét. Hauptmann György így ír a takarékosságról: „Az Országos Takarékpénztár kiküldöttjével beszélgettem és megértettem. a takarékosság jelentőségét. Ezért én is váltottam takarékbetétkönyvet magam,, feleségem és a gyermekeim részére. Tudom, hogy ezzel saját jövőnket segítem. A. betett pénzen nyári ruhát veszek a gyermekeimnek s addig minek tartsam a szekrényben a pénzt, jobb hdlye van annak a takarékban. A múlt rendszerben úgysem volt mit megtakarítanom.” Ezek a, példák mind azt mutatják, hogy a községben sikerült a dolgozókkal megértetni a takarékosság jelentőségét és a dolgozók ennék alapján lelkesen ki is veszik részüket, ebből a takarékossági mozgalomból. Takács György is megírta, hogy miért váltott betétkönyvet. „Én hivatalsegéd vagyok a tanácsnál. Ide is feljöttek a takarékpénztár kiküldöttei. A tanácselnök példa- mutatása után én is váltottam betétkönyvet, mert tudom, hogy nekem is sokat ad a dolgozó mép állama. Ha a tszcs-ből megkapom a tehén árát, azt is takarékba teszem. ■Ősszel nagykabátot és más téliruhát veszek rajta." Sokoldalúan foglalkozzanak tanácsvezetőink a káderek nevelésével A szabadi Béke tsz-ben alkalmazzák az aqrotechnikai módszereket A- szabadi Béke . -termelöezövet- kezetben szorgalmasan készülnek a tavasai mezőgazdasági munkákra. A •termelőszövetkezet igen sok tapasztalatot szerzett a műit esztendőben. A múlt évi aszályos időjárás próbára tette a tsz tagjait, megmutatta, hogy a terméseredményeket némi lehet a Véletlenre bízni, hanem *neg kell teremteni annak tudományos alapját. A tsz vezetői már a múlt évben is alkalmazták egyes növénytféleségeknél az új agrotechnikai módszereket, mint a kukorica négyzetes vetése, a keresztsoros búza- és árpavetés, de mindezt csak kis területen, mondván: „megpróbáljuk így is.” Tavaly a tagok egyrésze még nem szívesen vette, ha a vezetőség valami új módszeren, eljáráson törte a fejét, :úgy gondolták, hogy ez többletmunkát jelent számukra. Az aratás azonban eloszlatta a kételyeket. Most már egyetlen olyan tag sincs a tsz-ben,. aki ne helyeselné az új termelési módszereket és ne látná terméstfokozór hatásukat. Az e'nmlt ősszel valamennyi búzájukat keresztsorosa n vetették.5 Ezenkívül 40 hold ősziárpát is ke- resztsor&san vetettek de nem mulasztják pl tavaszi kalászosoknál sem a keresztsoros vetést. Elhatározták,, hegy a tervbevett 10 hold zabot, 49 hold tavaszibúzát és 2 hold zabosbükkönyt is keresztsoro- •sam vétik. A tavaszi, munkák zavartalan biztosítása érdekében a, tsz tagjai most, a téli időszak alatt minden alkalmas időt kihasználnak. hogy rém dbelhozzák munkaeszközeiket, biztosítsák a szükséges vetőmagot és felkészítsék a tagokat a tavaszi nagy küzdelemre, a mezőgazdasági munkák határidőre és jó .minőségben1 való elvégzésére. A tsz-ben a szükséges vetőmag kitisztítva várja a veté3 idejét. Már -a cséplés után közvetlenül félretették a szükséges jóminőségű vetőmagot. A fogafosek sem pihennek á tsz-ben. Eddig már 15 holdra kihord búk a trágyát, folyamatosan hordják a többit is, s ha az idő megengedi, azonnal aiászántjak.. A szabadi tsz nemcsak a kalászosoknál alkalmazza az új termelési élj árasukat; hun ami - «.. múlt- -év, tapasztalatait felhasználva, a kukoricánál és a napraforgóinál is. Elhatározták, hogy a 60 hold kukoricá- ju at négyzetesen vetik. Nagy gondot fordítanák az őszi mélyszántások tavaszi simítózására is. Ezzel az eljárással jelentős mennyiségű nedvességet tárolnak a növények számára. Az elmúlt évben jő eredményt ért el a tsz a gyapot- termelésben. Mindössze 3 holdon termelt' gyapotot, de a terméseredmény az aszályos esztendő ellenére is holdanként közel 3 mázsa volt. Ezzel elnyerték „a járás legjobb gyapotfermelő tsz-e" címet. A tsz tagjai nagy gonddal ápolták a gyapotot, a tavaszi fagyok ellen napokon keresztül füstöléssel védtek. Szorgalmas munkájuk ,nem volt eredménytelen. A 3 hold gyapot termése majdnem, valamennyi I. osztályú, kiváló minőségű volt. Ebben az évben már mintegy 16 holdon termelnek gyapotot. A múlt évi eredmény nemcsak a tagok részére biztosított nagyobb jövedelmet, hanem az állam iránti kötelezettséginek is eleget tettek mindenből. A növénytermelés mellett fejlesztették állatállományukat is, s ez megkövetelte a férőhelyek kibővítését. A tsz tagjai állami segítséggel és saját erejükből jelentős építkezést végeztek az elmúlt évben. Rendbehoztak egy 40 férőhelyes istállót, elkészítettek egy ÍOÖO férőhelyes baromfiólat. A tsz állatállománya 62 szarvasmarha, 170 sertés, 24 ló. Ebben az évben tovább akarják fejleszteni állatállományukat, mert hisz riz az alapja a tsz egészséges fejlődésének, a tsz-tagok- egyre fokozódó jólétének. A község kívülálló dolgozó parasztjai 19,52 decemberében, látva az eredményeket, valamennyien a szövetkezeti gazdálkodást választották, Szabadi1 termelőszövetkezeti, község lett. A Béke tsz mellett új terme bszövet t ezeti csoport alakult. A ..Kossuth” nevet viselő új termelőcsoportban 24 család' 260 hold földön ma már közösen, együttes erővel készül a tavaszi mezőgazdasági munkáikra. Itt sok még a probléma Az új belépők-egy része nem vitte be a szükséges -vetőmagot, a fogatokat, az állatállományt még nem vonták össze, így a tavaszi munkákra való felkészülésnél is megmu. tatkozik a szervezetlenség, a kapkodás. A tsz pártszervezete adjon az újonnan alakult termelőcsoportnak az elkövetkezendő hetekben aiz eddiginél sokkal nagyobb segítséget, mert a vezetésben még hosszú ideig megmutatkozik a tapasztalatlanság, ami komoly mértékbe,n kihat a tavaszi munkákra való jó felkészülésre. Sokkal nagyobb segítséget vár az új tszcs a járási tanácstól is. December 31 óta a tszcs ,nem kapta meg még most sam a működési engedélyt. A tszcs-bem még ma sem ismertették a munkaegységeT számolást. nem adtak segítséget a munkaszervezetek kialaficítás.ához, úgyszólván a megalakulás óta semmit gém tett a járási tanács annak érdekében, hogy az újonnan alakult termelőcsoport mielőbb kküzdje a keídeti nehézségeket, és bátrain, határozottan lásson hozzá az új utón a feladatok sikeres végrehajtásához. Fokozott feiadat hárul a Béke tsz vezetőire is, akik többéves tapasztalatokkal rendelkeznek, melyeknek átadása igen komoly mértéiben elősegítheti a Kossuth tszcs munkáját. Most. ami cr pár hét választ, el bennünket a tavaszi mezőgazdasági munkáktól, mind a járási tanácsnak, mind a tsz pártszervezetének alaposan fel kell készítenie ;a tagságot arra, hogy ebben az évben is példamutatóan végezzék munkájukat. Az eredmények azt mutatják, hogy tanácsvez-etőinik egyre jobban foglalkoznak a területükhöz tartozó káderek nevelésével. Az utóbbi időben már teljesen megszűnt az olyan jelenség,, mint ezelőtt egy félévvel volt, amikor a káderek nevelésével, munkábaállításával csak a személyzeti munkatársak foglalkoztak. Vezetőink, különösen a megyei, tanácson belül most már látják, ha helyesen válogatják meg a kádereket, először politikai beállítottságuk, fejlettségük, másodszor szakmai képzettségük és az adott funkcióra való rátermettség alapján, akkor a párt és kormányhatározatok végrehajtását segítik elő. Egyre inkább felismerik vez1 tőink. hogy a vezetés jó-módszere1: á’ határozatok végrehajtásának ellenőrzése, a káderek helyes kiválasztása, elosztása, nevelése. E szempontok maradéktalan végrehajtásával, megvalósításával foglalkozik egyre inkább Hornyák elvtárs, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője* Papp elvtárs, a marcali járási tanács- vb. elnöke és még többen. Ezek az elvtársak jól ta. nulmányozták az SZKP XIX. kongresszusának- anyagát, amelyben Hruscsov elvtár3 rámutatott a párttagoknak arra a kötelességére, hogy rendületlenül végrehajtsák a pártnak a káderek helyes — politikai és szakmai képzettségük szerinti — kiválasztására vonatkozó utasításait. Vezetőink egyrésze már tudja, hogy a vezetőnek minden munkatársat, dolgozót ismerni kell. Tudni kell azt, hogy mit lehet az egyes dolgozóktól várni, miben lehet és kell segíteni őket ahhoz, hogy fejlődjenek és jól meg tudják oldani- a feladatokat. Látni kell azt, hogy milyen formában lehet a dolgozókat eredményesebben foglalkoztatni. Azonban még korántsem tettünk meg mindent, amit pártunk és dolgozó népünk .elvár tőlünk, a hiányosságok még most is fennállnak. Megyénk területén még mindig nem végeztük el a mélyszántást, nem hajtottuk végre a párt és a kormány határozatát. A hibákat a megyei tanács személyzeti osztáA földművesszövetkezetek áruházaiban Anyák és gyermekek osztálya“ létesül 99 Kormányzatunk számtalan intézkedésében jut kifejezésre a leendő és kis gyermekes anyák feletti gondoskodás. Ennek az irányelvnek megfelelően a földművesszövetkezeti kiskereskedelemnek is az eddiginél fokozottabban kell érvényesíteni az anyák és gyermekeik szükségleteinek megfelelő áruválaszték biztosítását, jobb és figyelmesebb kiszolgálását. Barcson, Nagyatádon. Nemesvi- don, Igaion Sofnogysárdon, Siófokon, Csurgón és a tabi földműves- szövetkezetben lesznek felállítva „anyák és gyermekek osztálya”-!. Ezekben az áruházakban mindennemű gyermekruhák a legnagyobb választékiban kaphatók, pl. gyermekfehérnemű, csecsemőkelengye, fiú- lés leányruhák, játékára stfo. A felsorolt áruházakban a-z „Anyák és gyermekek osztálya” február 28-án ünnepélyes keretek között lesz megnyitva. lya is elkövette, mert a káderekkel való foglalkozásra ugyan adott szempontokat a vezető kádereknek, de nem ellenőrizte, hogy azokat valóba,n végrehajtották-e. Nem követelte meg, hogy minden vezető a maga területén foglalkoztassa, nevelje a hozzá beosztott dolgozókat. Nem vettük fel a harcot az olyan megnyilvánulás ellen, mint ami előfordult a nagyatádi járási tanács begyűjtési osztályvezetőjénél az elmúlt év őszén, amikor -azt mondta: „nem érek most rá a káderek ,n velősével foglalkozni, mert a Degyüjtés Mindentől fontosabb”. A barcsi járás begyűjtési osztályvezetője, akit az utóbbi időben leváltottak, nem engedte iskolára az osztály dolgozóit, mondván; „ha a dolgozó elmegy iskolára, akkor nem tudja- megoldani feladatát.” De nem harcoltunk az olyan megnyilvánulás ellen sem, a-mii Szappanos elvtárs és Lipics elvtársnál előfordult. Megígérték a káderek nevelésével való foglalkozást, de ez csak Ígéret maradt, a neveléssel nem foglalkoztak, arra hivatkozva, hegy volt más feladat. Ezek a járási elnökök nem követelték meg a községi elnököktől sem, hogy foglalkozzanak a tanácstagok _ és a á. b. elnökök nevelésével, aktivizálásával. Éppen ezért fordult elő a csurgói járásban, Iharosberény -községben az elnökhelyettesnél, hogy azt mondta,, „nem tudja a tanácstagokat aktivizálni, mert nem hajlandók dolgozni.” Az elnökhelyettes a járási tanács elnökével együtt megfeledkezett arról, hogy a tömegeket nap mint nap, meg kell nyerni és ír vélni kell a határozatok végrehajtására. Sok vezetőkáderünk nem ismeri még mindig eléggé területét és csak felületesen a kádereket, a dolgozókat. A felületes megismerés alapján állítanak sokat funkcióba, aminek eredménye az, hogy pár hó-nap múlva, le kell váltani. Mindé« tanácsi vezetőnek az a -feladata, hogy előbb ismerje meg alaposan minden oldalról a dolgozókat, azok beállítottságát, képességét, adottságát és csak azután állítsa őket funkcióba. Foglalkozni kell a dolgozókkal mind a személyzetieknek, mind valamennyi vezetőnek, hogy a területén dolgozók lelkesedjenek a határozatok végrehajtásáért. Minden dolgozó hűséggel, lelkesedéssel végezze feladatát, hogy bátran és büszkeséggel tudjon pártunk és dolgozó népünk elé állni1, 8 bátran tudja mondani, hogy megtette, amit pártunk és dolgozó népünk elvárt tőle. Király Ferenc megyei tanács szem. oszt. veze.
