Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-22 / 45. szám
SZTÁLIN-ÚT LENIN VÁROSÁBAN ELŐKÉSZÜLETEK A TAVASZI MUNKÁLATOKHOZ Májusban lesz 250 éve annak, hogy I. Péter cár parancsára új, hatalmas város építésébe kezdett az orosz nép a Finn-öböl mellett, a Néva torkolatéiban. Ez a város volt Pétervár, ahol két évszázaddal később Lenin és Sztálin vezetése' alatt az orosz munkások, katonák és matrózok elsőnek vitték győzelemre a szocialista forradalom ügyét. LENINGRAD a Szovjetunió egyik legszebb városa. A Néva ágai között elterülő szigeteken csodás szépséggel sorakoznak egymás mellett a régi orosz stílusban épült Péter korabeli paloták és a szovjethatálom éveiben emelt ma gas, korszerű lakóházak és középületek. A leningrádi dolgozók, s velük együtt az egész szovjet nép szerető gondoskodással figyeli: hogyan épül, hogyan szépül a város. Leningrád városfejlesztési tervében komoly helyet foglal el a Sztá- lin sugárút felépítése. A nagyszerű útvonal (amelynek hossza 10 kilométer, vagyis több mint háromszor annyi, mint a budapesti Sztálin-úté) építését még a háború előtti sztálini ötéves tervek során kezdték meg. A munkálatok a háború idején csak ideiglenesen szakadtak félbe, a háború után a leningrádi dolgozók újult erővel láttak hozzá a munka folytatásához. A SZTÁLIN SUGÁRÚT a város közepén fekvő Széna teret köti össze a város határával és négy kerületet — az Októberi-, a Lenin-, a Frunze- és a Moszkvai-kerületeket —• szeli át. A Széna-tár az Októberi Forradalom előtt egészségtelen, piszkos nyomortanyák helye volt, ma — nagyszerű, sokemeletes házakkal körülvett, fákkal és gyeppel öve, zett tér. Néhány évvel ezelőtt fejeződött be ezen a téren egy óriási — fent oszlopokon nyugvó — sarokház építése, s hamarosan sor kerül itt a béke védelmének szentelt emlékmű felavatására is. S ahogy a sugárút épül, fokozatosan kerülnek átépítésre azok a i létesítettek, s ami a leningrádi doi- bázak, terek, hidak, amelyek mel-: gozók egyik legkedveltebb pihenő- lett, vagy amelyeken keresztül az j helye. A park Sztálinsugárút fe- útvonal áthalad. j lőli bejáratánál állnak Golubjev, ÚJ, SZÉLES, oibeliszkekkel dí Oszipov, Rakov, Fjodorov, Cselno szítéit híd épül a Fontánka folyón, kov és Bogdanov, a Szovjetunió átépül a Technológiai Intézet élőt- kétszeres hősei, Leningrád szülöt- ti tér- Hamarosan állni fog itt a teinek mellszobrai, két oldalról: most épülő leningrádi földalatti Alekszandr Mafroszov és Zoja vasút egyik állomásépülete,-mely- Koszmogyemjanszkaja emlékműnek belső díszítése a szovjet tudó- vei. A parkkal szembeni kis teret Azerbajdzsán SZSZK kolhozaiban már megkezdték az előkészületeket a gyapotvetéshez. A kolhozparasziok a hő termés biztosítása érdekében újfajta műtrágyát — bumbrint — alkalmaznak. A humbrin, amely' a kőolajíeldolgozás mellékterméke, jelentékenyen megjavítja a gyapot termésátlagát. Képünkön a műtrágyaszóró-gépet látjuk a kolhoz földjein. N. AMELCSENKOVA SZÖVŐNŐ KEZDEMÉNYEZÉSE mánynak lesz szentelve, annak új vívmányait fogja ábrázolni és tükrözni. Az ú. n. Folyómenti-csatornátöl kezdve a Sztálin sugárút jelentősen kiszélesedik. A forradalom előtt itt kezdődött az ú. n. Moszkvai-sorompó, itt végződött a fényes Pétervár, ez már a füstös gyárak és sötét munkáslakások külvárosának számított.. Ahol a sugárút átszeli a Folyómenti-csatornát, ott épült fel még a háború előtt a Frunze-kerület' óriási áruháza, s ott épül most egy új, széles, szobrokkal díszített híd. Ha továbbhaladunk Leningrád - nak ezen a korszerű, csodaszép útvonalán, baloldalról parkot pillantunk meg. Ez a Győzelem Parkja, amit a fasiszta Németország felett aratott győzelem tiszteletére j N. G. Csernisevszkij, a nagy orosz forradalmi demokrata szobra díszíti. A GYŐZELEM PARKJÁTÓL nem messze, a Déli Folyómenticsatorna szeli át a sugárutak Ez a csatorna a Névát köti össze a Finn-öböllel. így jutunk el a Sztálin-sugárúton a város széléig anélkül, hogy a szó régi értelmében vett „külvároson" haladtunk volna keresztül. Itt, Leningrád „bejáratánál" áll Lenin és Sztálin monumentális szobra, amely a sugárúton haladóknak már több kilométer távolságról a szemébe tűnik. Az épülő Sztálin sugárút Leningrád dolgozóinak egyik legfőbb büszkesége. Leningrád, 1953 február. Kulcsár István. Beszélgetés Georgij Vardzielivel a Moszkvai Operettszínház rendezőjével A „Szovjet Tájékoztatási Iroda" tudósítója a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja alkalmából beszélgetést folytatott Georgij Vardzie livel, a „Csínom Palkó“ moszkvai előadásának rendezőjével. Georgij Vardzieli, a Moszkvai Operettszínház rendezője a következőket mondotta a daljátékkal kapcsolatban végzott munkájáról: A „Csínom Palkó" bemutatását nagy munka előzte meg. A V. I. Lenin Összszövetségi Állami Könyvtárban sóik, oroszra lefordított magyar irodalmi művel ismerkedtünk meg, tanulmányoztunk történelmi, gazdasági, népművészeti és művészeti könyveket. Mihail Varpch festőművésszel együtt, aki a dekorációkat és ruhákat tervezte, a magyar nép életét, kultúráját és művészetét bemutató, bő ábrázoló anyagot néztünk végig. Georgij Fuksz-Martin karmester, a festőművész, a rendező és a színészek sok magyar népdalt és táncdallamot hallgattak meg. Az Összszövetségi Rádióbizottság érdekes grammofonlemezeket bocsátott rendelkezésünkre. A magyar művészek műveivel megismerkedtünk akkor is, amikor & baráti Magyarország művészei Moszkvában vendégszerepeltek. Moszkvai ven dégszereplésük idején meghallgattuk énekeseik, zeneművészeik hangversenyeit, ének- és tánc- együtteseik előadásait. Nagy segítséget nyújtott nekünk az a megbeszélés, amelyet a mai Magyar Népköztársaság életét s történelmét jól ismerő szakemberekkel folytattunk. A színdarabbal kapcsolatos közvetlen munka is egy olyan beszélgetéssel kezdődött, amelynek folyamán a magyar népnek a külföldi elnyomók ellen vívott felszabadító harcával foglalkoztunk és megismertük, kik is voltak a bátor, megfélemlíthetet- len kurucok, hazájuk szabadságának és függetlenségének dicsőséges harcosai. Ezen a beszélgetésen a színház egész kollektívája részt- vett. Gyakorlati segítséget kaptunk magyar barátainktól is: a Budapesti Állami Operaház elküldte nekünk a Nemzeti Színház színpadán bemutatott „Csínom Palkó" című dalmű díszleteinek és kosztümjei- nék vázlatait. Egész kollektívánk szívbőljövő köszönetét mond ezért a magyar kollégáknak. A Moszkvai Operettszínház kollektívája lelkes munkát végzett a „Sastollak” (ezzel a címmel mutatták be Moszkvában g, „Csínom Palkó" t) című daljáték bemutatásával kapcsolatban. Meghatott bennünket; a két testvér, a két egyszerű zsellér: Csínom Palkó és Csínom Jankó alakja, akik a népi felkelők, a rettenthetetlen kurucok soraiban fegyverrel kezükben harcoltak szülőhazájuk szabadságáért és függetlenségéért. A kurucok kiérdemelték a halhatatlanságot. A népművészet megörökítette a kurucok dicsőséges alakját és a bátor szabadság- harcosok több mint két évszázad távlatában ma is élénken élnek a hálás nép emlékezetében, az egyszerű emberek dalaiban. A színdarab előkészítése folyamán a legnagyobb figyelmet Csínom Palkónak és segítőtársainak bősí jellemvonásai feltárására fordítottuk és arra törekedtünk, hogy minél mélyebben és minél több oldalról mutassuk meg a népet, a nép gyűlöletét az idegen elnyomókkal szemben, a nép szabadság- szeretetét és nemzeti büszkeségét. A mű eszmei tartalmát nézetünk szerint — bár a kuruc'kornál későbben élt — legjobban a nagy magyar költő, Petőfi Sándor versei fejezik ki: Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem. Szerelmemért feláldozom Az életet, Szabadságért föláldozom Szerelmemet. Az egész együttest magával ragadta Farkas Ferenc zeneszerző érdekes és kifejező zenéje. Ez a költői népdalokra és a temperamentumos nemzeti táncokra támaszkodva széles teret nyitott a rendezői alkotás előtt, a művészek előtt, Galina Sahovszkaja balettmester előtt, aki számos magyar táncot tanított be. Farkas Ferenc zenéje a hallgatókat és az előadóművészeket egyaránt lenyűgözi kifejező zenei jellemzőkészségével, a hősi és a lírai elemek kifejezésével. Színdarabunk mint egy legenda megelevenítése kezdődik. A nyitány első hangjainál szétnyílik a függöny és a nézők magyar népi motívumokkal keretezett festői szőnyeget látnak maguk előtt. A szőnyeg Csínom Palkó, Csínom Jankó és bajtársaik, a bátor kurucok alakjait ábrázolja, A nyitányban a kórus magyar népdalt énekel, utána a függöny legördül, a szőnyeg eltűnik és a tiézck előtt a színpadon már ott állnak az élő hősök. A legenda alakjai testet öltenek és a színház közönsége Magyarország hősi múltjának dicsőséges fejezetével ismerkedik meg. A Moszkvai Operettszínház kollektívája most, amikor elsőízben adja elő Farkas Ferenc, a baráti Magyar Népköztársaság egyik zeneszerzőjének alkotását, arra törekedett, hogy kifejezésre juttassa az egész magyar nép iránt érzett forró rokonszenvét. A darab sikere azt bizonyítja, hogy a szovjet nép nagy érdeklődést tanúsít Magyarország nemzeti kultúrája iránt, A „Sastollak“ előadásában vezető művészek vesznek részt. A művészi kollektívában ismert mestereket, Sztálindíjas művészeket látunk. A moszkvai közönség, a főváros társadalmának képviselői és a,sajtó melegen fogadta a „Sastollak' című darabot, a Moszkvai Operett- színház új alkotását. Nina Amelcsenkova obuhovoi szövőnő nagyjelentőségű mozgalmat kezdeményezett. Nem tudott belenyugodni, hogy a gyár termelésének mintegy 0.2 százaléka másodrendű készítmény. Tudta, hogy minden egyes kendő másodrendűvé minősítése 1 rubel 25 kopejka veszteséget, minden másodrendű takaró több mint 10 rubel veszteséget jelent. .Nagy összeget tesznek ki ezek a veszteségeik az obuhovoi textilgvárban. — Csupa elsőrendű készítményt kall gyártanunk — mondotta Amelcsenkova. — El is érhetjük ezt, ha mi, gyapjúipari dolgozók javítjuk készítményeink minőségét, szocialista államunk sokszázezer rubelt takaríthat meg. — Amelcsenkova. úgy találta, minden szükséges feltétel megvan ahhoz, hogy az üzem dolgozói csupa elsőosztáiyú készítményt gyártsanak. Elhatározta, hogy munkaversenyt kezdeményez az elsőrendű készítmények gyártásáért. Kezdeményezését az üzem dolgozói lelkesedéssel fogadták. Gyűlésükön felemelt felajánlásokat tettek. Elhatározták, hogy 1953-ban 99.91 százalékban elsőosztáiyú készítményeket gyártanak, bár a terv csak 99.85 százalékban írja ezt elő. Ezenkívül az évi terven felül 100 ezer méter szövetet gyártanak. Azóta az üzemből már egyáltalán nem kerül ki harmadrendű gyártmány, s a másodrendűek is csupán 0.07 százalékot tesznek ki. A képen Nina Amelcsenkova szta- hanovista szövőnő (balra) átadja a kész terméket I. Grusina átvevőnőnek. FAKITERMELÉS AZ UR ALBAN Nyugat-Ura] erdeiben nagy lendülettel folynak a fakitermelési munkálatok. A szovjet mérnökök tervezte kitűnő víllanyfűrész segítségével 25—30 másodperc alatt döntik ki az évszázados fákat. A képen: P. Szemjonov, a Vogul erdőcpari gazdaság egyik legjobb vil- hnyfűrész motorkezelője levágja a gyökfőt a kidöntött Iáról.
