Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-22 / 45. szám

SZTÁLIN-ÚT LENIN VÁROSÁBAN ELŐKÉSZÜLETEK A TAVASZI MUNKÁLATOKHOZ Májusban lesz 250 éve annak, hogy I. Péter cár parancsára új, hatalmas város építésébe kezdett az orosz nép a Finn-öböl mellett, a Néva torkolatéiban. Ez a város volt Pétervár, ahol két évszázad­dal később Lenin és Sztálin veze­tése' alatt az orosz munkások, ka­tonák és matrózok elsőnek vitték győzelemre a szocialista forrada­lom ügyét. LENINGRAD a Szovjetunió egyik legszebb városa. A Néva ágai között elterülő szigeteken csodás szépséggel sorakoznak egy­más mellett a régi orosz stílusban épült Péter korabeli paloták és a szovjethatálom éveiben emelt ma gas, korszerű lakóházak és köz­épületek. A leningrádi dolgozók, s velük együtt az egész szovjet nép szerető gondoskodással figye­li: hogyan épül, hogyan szépül a város. Leningrád városfejlesztési tervé­ben komoly helyet foglal el a Sztá- lin sugárút felépítése. A nagysze­rű útvonal (amelynek hossza 10 kilométer, vagyis több mint há­romszor annyi, mint a budapesti Sztálin-úté) építését még a háború előtti sztálini ötéves tervek során kezdték meg. A munkálatok a há­ború idején csak ideiglenesen sza­kadtak félbe, a háború után a le­ningrádi dolgozók újult erővel lát­tak hozzá a munka folytatásához. A SZTÁLIN SUGÁRÚT a vá­ros közepén fekvő Széna teret kö­ti össze a város határával és négy kerületet — az Októberi-, a Lenin-, a Frunze- és a Moszkvai-kerülete­ket —• szeli át. A Széna-tár az Októberi Forra­dalom előtt egészségtelen, piszkos nyomortanyák helye volt, ma — nagyszerű, sokemeletes házakkal körülvett, fákkal és gyeppel öve, zett tér. Néhány évvel ezelőtt fe­jeződött be ezen a téren egy óriá­si — fent oszlopokon nyugvó — sarokház építése, s hamarosan sor kerül itt a béke védelmének szen­telt emlékmű felavatására is. S ahogy a sugárút épül, fokoza­tosan kerülnek átépítésre azok a i létesítettek, s ami a leningrádi doi- bázak, terek, hidak, amelyek mel-: gozók egyik legkedveltebb pihenő- lett, vagy amelyeken keresztül az j helye. A park Sztálinsugárút fe- útvonal áthalad. j lőli bejáratánál állnak Golubjev, ÚJ, SZÉLES, oibeliszkekkel dí Oszipov, Rakov, Fjodorov, Cselno szítéit híd épül a Fontánka folyón, kov és Bogdanov, a Szovjetunió átépül a Technológiai Intézet élőt- kétszeres hősei, Leningrád szülöt- ti tér- Hamarosan állni fog itt a teinek mellszobrai, két oldalról: most épülő leningrádi földalatti Alekszandr Mafroszov és Zoja vasút egyik állomásépülete,-mely- Koszmogyemjanszkaja emlékmű­nek belső díszítése a szovjet tudó- vei. A parkkal szembeni kis teret Azerbajdzsán SZSZK kolhozaiban már megkezdték az előkészülete­ket a gyapotvetéshez. A kolhozparasziok a hő termés biztosítása ér­dekében újfajta műtrágyát — bumbrint — alkalmaznak. A humbrin, amely' a kőolajíeldolgozás mellékterméke, jelentékenyen megjavítja a gyapot termésátlagát. Képünkön a műtrágyaszóró-gépet látjuk a kol­hoz földjein. N. AMELCSENKOVA SZÖVŐNŐ KEZDEMÉNYEZÉSE mánynak lesz szentelve, annak új vívmányait fogja ábrázolni és tük­rözni. Az ú. n. Folyómenti-csatornátöl kezdve a Sztálin sugárút jelentő­sen kiszélesedik. A forradalom előtt itt kezdődött az ú. n. Mosz­kvai-sorompó, itt végződött a fé­nyes Pétervár, ez már a füstös gyárak és sötét munkáslakások külvárosának számított.. Ahol a sugárút átszeli a Folyó­menti-csatornát, ott épült fel még a háború előtt a Frunze-kerület' óriási áruháza, s ott épül most egy új, széles, szobrokkal díszített híd. Ha továbbhaladunk Leningrád - nak ezen a korszerű, csodaszép útvonalán, baloldalról parkot pil­lantunk meg. Ez a Győzelem Park­ja, amit a fasiszta Németország fe­lett aratott győzelem tiszteletére j N. G. Csernisevszkij, a nagy orosz forradalmi demokrata szobra dí­szíti. A GYŐZELEM PARKJÁTÓL nem messze, a Déli Folyómenti­csatorna szeli át a sugárutak Ez a csatorna a Névát köti össze a Finn-öböllel. így jutunk el a Sztálin-sugárúton a város széléig anélkül, hogy a szó régi értelmében vett „külvá­roson" haladtunk volna keresztül. Itt, Leningrád „bejáratánál" áll Lenin és Sztálin monumentális szobra, amely a sugárúton hala­dóknak már több kilométer távol­ságról a szemébe tűnik. Az épülő Sztálin sugárút Lenin­grád dolgozóinak egyik legfőbb büszkesége. Leningrád, 1953 február. Kulcsár István. Beszélgetés Georgij Vardzielivel a Moszkvai Operettszínház rendezőjével A „Szovjet Tájékoztatási Iroda" tudósítója a Magyar-Szovjet Ba­rátság Hónapja alkalmából beszél­getést folytatott Georgij Vardzie livel, a „Csínom Palkó“ moszkvai előadásának rendezőjével. Georgij Vardzieli, a Moszkvai Operettszínház rendezője a követ­kezőket mondotta a daljátékkal kapcsolatban végzott munkájáról: A „Csínom Palkó" bemutatását nagy munka előzte meg. A V. I. Lenin Összszövetségi Állami Könyvtárban sóik, oroszra lefordí­tott magyar irodalmi művel ismer­kedtünk meg, tanulmányoztunk történelmi, gazdasági, népművé­szeti és művészeti könyveket. Mi­hail Varpch festőművésszel együtt, aki a dekorációkat és ruhákat ter­vezte, a magyar nép életét, kul­túráját és művészetét bemutató, bő ábrázoló anyagot néztünk vé­gig. Georgij Fuksz-Martin karmester, a festőművész, a rendező és a szí­nészek sok magyar népdalt és táncdallamot hallgattak meg. Az Összszövetségi Rádióbizottság ér­dekes grammofonlemezeket bocsá­tott rendelkezésünkre. A magyar művészek műveivel megismerked­tünk akkor is, amikor & baráti Ma­gyarország művészei Moszkvában vendégszerepeltek. Moszkvai ven dégszereplésük idején meghallgat­tuk énekeseik, zeneművészeik hangversenyeit, ének- és tánc- együtteseik előadásait. Nagy se­gítséget nyújtott nekünk az a megbeszélés, amelyet a mai Ma­gyar Népköztársaság életét s törté­nelmét jól ismerő szakemberekkel folytattunk. A színdarabbal kap­csolatos közvetlen munka is egy olyan beszélgetéssel kezdődött, amelynek folyamán a magyar nép­nek a külföldi elnyomók ellen ví­vott felszabadító harcával foglal­koztunk és megismertük, kik is voltak a bátor, megfélemlíthetet- len kurucok, hazájuk szabadságá­nak és függetlenségének dicsősé­ges harcosai. Ezen a beszélgetésen a színház egész kollektívája részt- vett. Gyakorlati segítséget kaptunk magyar barátainktól is: a Buda­pesti Állami Operaház elküldte ne­künk a Nemzeti Színház színpadán bemutatott „Csínom Palkó" című dalmű díszleteinek és kosztümjei- nék vázlatait. Egész kollektívánk szívbőljövő köszönetét mond ezért a magyar kollégáknak. A Moszkvai Operettszínház kol­lektívája lelkes munkát végzett a „Sastollak” (ezzel a címmel mu­tatták be Moszkvában g, „Csínom Palkó" t) című daljáték bemutatá­sával kapcsolatban. Meghatott bennünket; a két testvér, a két egyszerű zsellér: Csínom Palkó és Csínom Jankó alakja, akik a népi felkelők, a rettenthetetlen kuru­cok soraiban fegyverrel kezükben harcoltak szülőhazájuk szabadsá­gáért és függetlenségéért. A kurucok kiérdemelték a hal­hatatlanságot. A népművészet megörökítette a kurucok dicsősé­ges alakját és a bátor szabadság- harcosok több mint két évszázad távlatában ma is élénken élnek a hálás nép emlékezetében, az egy­szerű emberek dalaiban. A színdarab előkészítése folya­mán a legnagyobb figyelmet Csí­nom Palkónak és segítőtársainak bősí jellemvonásai feltárására for­dítottuk és arra törekedtünk, hogy minél mélyebben és minél több oldalról mutassuk meg a népet, a nép gyűlöletét az idegen elnyo­mókkal szemben, a nép szabadság- szeretetét és nemzeti büszkeségét. A mű eszmei tartalmát nézetünk szerint — bár a kuruc'kornál ké­sőbben élt — legjobban a nagy ma­gyar költő, Petőfi Sándor versei fejezik ki: Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem. Szerelmemért feláldozom Az életet, Szabadságért föláldozom Szerelmemet. Az egész együttest magával ra­gadta Farkas Ferenc zeneszerző érdekes és kifejező zenéje. Ez a költői népdalokra és a tempera­mentumos nemzeti táncokra tá­maszkodva széles teret nyitott a rendezői alkotás előtt, a művészek előtt, Galina Sahovszkaja balett­mester előtt, aki számos magyar táncot tanított be. Farkas Ferenc zenéje a hallgatókat és az előadó­művészeket egyaránt lenyűgözi kifejező zenei jellemzőkészségé­vel, a hősi és a lírai elemek kife­jezésével. Színdarabunk mint egy legenda megelevenítése kezdődik. A nyi­tány első hangjainál szétnyílik a függöny és a nézők magyar népi motívumokkal keretezett festői szőnyeget látnak maguk előtt. A szőnyeg Csínom Palkó, Csínom Jankó és bajtársaik, a bátor kuru­cok alakjait ábrázolja, A nyitányban a kórus magyar népdalt énekel, utána a függöny legördül, a szőnyeg eltűnik és a tiézck előtt a színpadon már ott állnak az élő hősök. A legenda alakjai testet öltenek és a színház közönsége Magyarország hősi múltjának dicsőséges fejezetével ismerkedik meg. A Moszkvai Operettszínház kol­lektívája most, amikor elsőízben adja elő Farkas Ferenc, a baráti Magyar Népköztársaság egyik ze­neszerzőjének alkotását, arra tö­rekedett, hogy kifejezésre juttas­sa az egész magyar nép iránt ér­zett forró rokonszenvét. A darab sikere azt bizonyítja, hogy a szov­jet nép nagy érdeklődést tanúsít Magyarország nemzeti kultúrája iránt, A „Sastollak“ előadásában ve­zető művészek vesznek részt. A művészi kollektívában ismert mes­tereket, Sztálindíjas művészeket látunk. A moszkvai közönség, a főváros társadalmának képviselői és a,saj­tó melegen fogadta a „Sastollak' című darabot, a Moszkvai Operett- színház új alkotását. Nina Amelcsenkova obuhovoi szövőnő nagyjelentőségű mozgalmat kezdeményezett. Nem tudott belenyugodni, hogy a gyár termelésé­nek mintegy 0.2 százaléka másodrendű készítmény. Tudta, hogy min­den egyes kendő másodrendűvé minősítése 1 rubel 25 kopejka vesz­teséget, minden másodrendű takaró több mint 10 rubel veszteséget jelent. .Nagy összeget tesznek ki ezek a veszteségeik az obuhovoi textilgvárban. — Csupa elsőrendű készítményt kall gyártanunk — mondotta Amelcsenkova. — El is érhetjük ezt, ha mi, gyapjúipari dolgozók javítjuk készítményeink minőségét, szocialista államunk sokszázezer rubelt takaríthat meg. — Amelcsenkova. úgy találta, minden szükséges feltétel megvan ahhoz, hogy az üzem dolgozói csupa elsőosztáiyú készítményt gyártsanak. Elhatározta, hogy mun­kaversenyt kezdeményez az elsőrendű készítmények gyártásáért. Kezdeményezését az üzem dolgozói lelkesedéssel fogadták. Gyűlésü­kön felemelt felajánlásokat tettek. Elhatározták, hogy 1953-ban 99.91 százalékban elsőosztáiyú készítményeket gyártanak, bár a terv csak 99.85 százalékban írja ezt elő. Ezenkívül az évi terven felül 100 ezer méter szövetet gyártanak. Azóta az üzemből már egyáltalán nem kerül ki harmadrendű gyártmány, s a másodrendűek is csu­pán 0.07 százalékot tesznek ki. A képen Nina Amelcsenkova szta- hanovista szövőnő (balra) átadja a kész terméket I. Grusina átve­vőnőnek. FAKITERMELÉS AZ UR ALBAN Nyugat-Ura] erdeiben nagy lendülettel folynak a fakitermelési mun­kálatok. A szovjet mérnökök tervezte kitűnő víllanyfűrész segítsé­gével 25—30 másodperc alatt döntik ki az évszázados fákat. A ké­pen: P. Szemjonov, a Vogul erdőcpari gazdaság egyik legjobb vil- hnyfűrész motorkezelője levágja a gyökfőt a kidöntött Iáról.

Next

/
Thumbnails
Contents