Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-20 / 43. szám

G Péntek, 1953. február 20. SOMOGYI NÉPLAP TANÁCSAINK ÉLETÉBŐL A szabási és a belegi tanács tömegkapcsolata Szocializmust építő országunk­ban a tervfeladatok végrehajtásá­ban iefen1 bős feladat hárul taná­csainkra. A tanácsok előtt álló ál­landóan növekvő feladatoknak a végrehajtásához feltétlenül szük­séges a. széles dolgozó tömegeknek e segítsége. Tanácsainkra, mint * legszélesebb tömegszervezetekre, bárul az a feladat, hogy az államha­talom gyarikorlásában való tevé­keny részvételre mozgósítsa a dol­gozók széles tömegeit. Amilyen a tanács és a tömegek közötti kap­csolat, olyan az eredmény a be­gyűjtésben, az állami fegyelem be­tartásában. Ahol a tanács jól fog­lalkozik az állandó-bizottságokkal, tan.ácstagságg;ü és az élenjáró dol­gozó parasztokkal, ott nem sír a tanácselnök, hogy „nincs vetőmag, rossz az időjárás, nem lehet a ter­vet teljesíteni“. Jól dolgozik a szabási tanács Szabás község tanácsa siránko­zás helyett megszervezte a mun­kát, foglalkoztatja a tanácstagokat és az állandó-bizottságokat. A ta­nácsüléseket rendszeresen meg­tartják, amelyeken szépszámmal vesznek részt a község dolgozó parasztjai. A tanács részletes mun­ka terv alapján dolgozik. A tava­sza munkák időben és :jó minőség­ben való elvégzése érdekében már leellenőrizték a gépek, gazdásági felszerelések kijavítását, biztosi- tcfták a vetéshez szükséges vető­magot.-A községben két tszcs van, mindkettőnek megvan a vetőmagja. Az átteleltetés sem gond Sza­báson. Silózási tervüket túltel­jesítették. A itejhozam emelése ér­dekében a tanács, a mezőgazdasá­gi állandó-bizottsági tagok állandó szaktanáccsal, útmutatással látják el a dolgozó parasztságot, így ;i kedvezőtlen takarmányozási vi­szonyok között ís emelkedik a fe­jé s-i átlag. A rendeletek ismertetésére ’s nagy gondot fordít a tanács. Kis- gyűléseken,, népnevelőkön keresz­tül ismertetik az új begyűjtési ren­deletét, a minisztertanácsi határo­zatot a tavaszi munkák végzésé­ről, az anya- és csec s emlő v é delem - röl sfb. Szabás község dolgozó pa­rasztjai bizakodva néznek a jövő elé, mert látják népi demokráciánk fejlődésének útját és ehhez hozzá­járul n szabási községi tanács jó munkája is. Beleg tanuljon a szabásiaktól Nem kielégítő a tanács tö­meg kap cső lat a Beleg községben. A községi tanács már a múlt évben is elmulasztotta az állandó-bizott- ság aktivizálását. Nem véletlen te­hát, hegy az állandó-bizottság tag­jai is elmulasztották beadási köte­lezettségüket. Tanácstagi fogadó­órát ,a községben még nem tartot­tak. A tanácstagi beszámoló a múlt év tavaszán volt utoljára megtartva. A községi tanácsnak munkaterve nincs, pedig ez az alapja a tervszerű munkának. így az sem véletlen, hogy a tanács még a kulákok beadási tervének teljesítését sem ellenőrzi. Számos hullák nem teljesítette még múlt évi beadását sem. A kulákok szar botálhatnak, hisz a tanács elnéző velük szemben. A, kulákokkal szembeni oppor­tunizmus gyengíti a tanács tömeg- kapcsolatát. A becsületes dolgozó parasztok joggal elvárják a ta­nácstól, hogy a kulákokkal szem­ben sckkail ihatározottabban lépjen fel és követelje meg tőlük a tör­vény teljes szigorával a beadás teljesítésé;. Beleg község tanácsa vegyen példát Szabás község tanácsától, ahol a dolgozókra támaszkodva, jól oldják meg a feladatokat. A bdegi tanács az elkövetkezendő időben sokkal több figyelmet for­dítson a dolgozó parasztok véle­ményére, javaslatára, vonja be őket a párt- és kormányhatároza­tok végrehajtásába, szilárdítsa meg tömé ^kapcsolatát. 1 Kelen Györgyné. A BOLHÁS! TANÁCSÜLÉS Február 7-én este hangos, jóked­vű beszélgetéssel igyekezték a ta­nács-ház fe’é Bolhás község dolgozó parasztjai. A havi tanácsülésekre máskor is szívesen mennek az em­berek. hisz ott mindig fontos dol­gokról van -szó. De ezen az esten az ünnepélyes tanácJülé?r:'il úgy­szólván senki sem akart elmaradni. A szépen feldíszített tanácste­rem hamarosan megtelt, szülőiek bizonyult. A tszcsrtagok, a tanács­tagok között ott voltak a falu egyé- nik'g dolgoz' parasztjai is. A dísz- «lnökségbe beválasztották Szőke Jó. zsef élenjáró egyéni gazdát. Ha mosi és Gsete elvtársakat, a két tszcs elnö. ét, Szőke Andort, a me­zőgazdasági állandóbizottság elnö­két, valamint a somogyszobi község küldöttét. Grujber Sándor tanácselnök elv­társ üdvözölte a megjelent dolgo­zókat és utána részletesen ismer­tette a tavaszi mezőgazdasági mun­kák előkészítéséről és végrehajtá­sáról szóló minisztertanácsi hatá­rozatot. — ,A béke megvédése ér. deliében minden dolgozónak harcos helytállással keli kivenni részét a szocializmus építésének munlcájá- ból. Ipari munkásaink fáradságot nem ismerve küzdenek ötéves ter­vünk célkitűzéseinek megvalósítá­sáért. Példájukat követve, k 11 har- «■olni nekünk, dolgozó parasztoknak is. minden erőnkkel azon kell len­nünk. hogy minél több nyersanya­got és különböző mezőgazdasági termelvényt adjunk a hazának” — mondotta többek között Grujber elvtárs. Keményen bírálta a termelőesö­pört vezetőségét a tojás- és. barom­fibeadás elhanyagolásáért. — Nem kielégítő a községben a tejbegyüj- tés eredménye sem, mindössze 20— 25 gazda hordja a tejet a csarnok­ba — hangsúlyozta a továbbiakban Grujber elvtárs. — A tanács a tej - begyűjtés megjavítása érdekében a legrövidebb időn belül összeírja a község 'tehénlétszámát és felelős­ségre vonja a kötelességmulasztó gazdákat. A tanácsülésen Bolhás község ter­melőcsoportjai és egyénileg dolgozó parasztjai versenyfelhívást tet­tek, amelyben párosversenyre hívták Somogyézob község tszcs-it, valamint egyéni gazdáit, mind a ta­vaszi mezőgazdasági munkák idő. ben és jó minőségben való elvégzé­sére. mind a beadási kötelezettség maradéktalan teljesítésére. Dergecz György, Somogyszob község küldötte a somogyszobi dol­gozó parasztság nevében elfogadta a versenyfelhívást. A bolhási dol­gozó parasztok nagy tetszéssel fo­gadták a versenyszerződést, amit !elk:<shangú hozzászólásokkal nyil­vánítottak ki. Szőke József egyénileg dolgozó- paraszt hozzászólásában elmon­dotta: — Én tudom, hogy nekünk, dolgozó parasztoknak kemény fel­adatunk lesz ez évben, s ennek si- :• ere érdekében versenyre hívom Bolhás község összes egyénileg dol­gozó parasztjait, a tavaszi mezőgaz* dasági munkák időben és jó minő­ségben való elvégzésére, valamint az állam iránti kötelezettség telje­sítésére. Szűcs József elvtárs párttitkár, hozzászól ásóban Ígérte, hogy a párt- szervezet minden segítséget meg­ad a dolgozó parasztoknak és a ta­nácsnak a .minisztertanács1 határo­zatának végrehajtásához és a ver­seny sikere érdekében. ÁTandó népnevelőmunkával tájékoztatják a dolgozó parasztságot a soronlévő feladatokról. Halmosi Dénes DISZ;titkár azt mondotta; — ,.Én Ígérem DISZ- szérvezetünk nevében, hegy mi, fia­talok népnevelő munkával, de példa­mutató munkával is segítjük a ta­vaszi mezőgazdasági munkák elvég­zését és a begyűjtés teljesítését.” A bolhási termelccsoportok elnö­kei jó munkaszervezéssel és a tagság közötti párosverseny kiszélesítésé­vid biztosítják a verseny eredmé­nyességét. Szugonics elvtárs, az álta­lános iskola igazgatója azt mondotta; ,.M; pedagógusok, úgy segítjük a versenyt, hogy az úttörő-pajtások­kal fel öszöntjük az élenjáró dolgo­zókat. valamint a burgonyabogai- keresésből és a növényápolásból is kivesszük részünket, segítünk a ter- melőcsopcrto’ nak.” Szőke András egyéni gazda hoz­zászólásában javasolta, hogy a köz­ségben létesítsenek napközi otthont a nyári munkák idejére, hogy a kisgyermekes asszonyok is minél nagyobb mértékben segíthessenek a munkák elvégzésében. E javaslathoz még többen is csatlakoztak és kü­lönösen az asszonyok emelték fel szavukat mellette. Mindenegyes hozzászólás bizonyító’át adta a bol­hási dolgozók harcos küzdeniakará­sának a nagyobb eredményekért, adott szavuk valóraváltásának. A BEGYŰJTÉSI TERVEK FELBONTÁSA A begyűjtési tervek sikeres tel­jesítésének alapja a jó egyéni terv- fooatás. Március hó 5-én országszerte megkezdődik a termelőknek a he­lyi tanácsokhoz történő behívása abból a célból, hogy minden egyes termelővel megállapodást kösse­nek arra vonatkozóan, hogy az ál­lam iránti kötelezettségnek mi­lyen termények, termékeik és ál­latok beadásával és mely időpont­ban fog éleget tenni. Az egyéni tervfelbontások jó el­végzése komoly feladatokat ró minid a tanácsokra, mind pedig a termelőkre! Az elmúlt évben sok esetben súlyos hibákat követtek el helyi tanácsaink, de maguk a ter­melők is. Tanácsaink gyakran a járási tanács által megállapított begyűjtési tervekéit a ő termelők megkérdezése nélkül, mechaniku­san bontották fel t—. sokszor nem véve figyelembe azt sem, hogy az egyik vagy másik termelőnek va­lamely terményből van-e vetéste­rülete, illetve lesz-e termése. Nem értesítették kj előre a ter melőket arra vonatkozóan, hogy miért is kell nekik a beadási kö­telezettség teljesítésére a tanács­csal megállapodníok. De méginkább elmulasztották felvilágosítani a termelőket arról, hogy a megtárgyalásnál megállapí­tott beadási kötelezettségek és időpontok érvényes szerződéssel azonosak, amelyet a nép államával kötnek és ezen szerződések mind­két szerződő fél részére kőtelező erővel bírnak. t ■Mindez figyelmeztető 1 száínunk- ra, hogy okuljunk a mült év hibái­ból. Ez egyben megszabja az ezévi teendőket az egyéni tervfelbontá­soknál mind a tanácsok, mind pe­dig a termelők számára: 1. Tanácsaink időben és minden alkalmát kihasználva ismertessék a termelőkkel a beadási rendeletét. 2. Gazdagyűléseken példákkal illusztrálva számítsák ki, hogy az egyes birtokkategóriába tartozó termelő hogyan tudja jól elkészí­teni a saját beadási tervét. 3. Minden termelőt előre érte­sítsenek ki a tárgyalás időpontjá­ról. A népnevelők, tömegszerveze- ti tagok, élenjáró dolgozó parasz­tok nyújtsanak segítséget a ter­melők beadási tervének összeállí­tásához. 4. Ismerje meg minden termelő a beadási rendéletet. Ha kételyei vannak egyes kérdéseikben, kér­dezze azt meg. 5. Készítsen magának minden termelő tervet, mielőtt a tanácshoz bemegy, 6. Miniden termelő háztartáséiból a család feje személyesen jelenjen meg a. beadási kötelezettség meg­tárgyalásánál. E íéíadafok elvégzése után ter­melőnk legtöbb teendője a tava­szi mezőgazdasági munkák időben történő jó elvégzése. A látogatás óta is sok segítséget kapunk Velicsko elvtársiéi ■Most, a Magyar-Szovjet Barát­ság Hónapja alkalmával örömmel gondolok vissza arra -a napra, ami­kor a mi gazdaságunkat is megláto­gatták á szovjet elvtársak. Én ma­gam mint állattenyésztési szak­ember már eddig is sokat tanultam a szovjet szakirodalomból, ami igen so'k segítséget jelentett mun­kámban, de eiz a látogatás a leg­többet adta számomra. Itt közvet­len segítséget, útmutatást kaptunk özeiktől az ember éktől, akiknek nevét, munkáját eddig csak újsá­gon, könyveken keresztül ismertük. Én legtöbbet Velicsko elvtárs­sal, a híres állattenyésztő brí- gádvezetőYel beszéltem. Velicsko elvtárs nagy szakérte­lemmel, szeretettel mondotta el sa­ját munkamódszereit. — Igaz — mondotta — a mi szovhoza nk fej - iettebbek, hjsz évtizedes múlt áll mögöttük. Sok tapasztalattal ren­delkeznek, mások az * adottságok is, de a balatonújbelyi állami gaz­daságban is meg lehet teremteni ezeket az eredményeket. Ehhez el­sősorban a dolgozókat kell átne­velni, ákik mindezt megteremtik. Velicsko elvtársnak e szavai újabb erőt, ösztönzést jelentettek számunkra. Gazdaságunkban ek­kor a fejéai átlag 8.1 liter, az is- tállóátlag 7.4 liter volt. Mi úgy gondoltuk, hogy ez kiváló ered­mény, mert megyei viszonylatban ezzel a tejtermelésben az elsők közt voltunk.. Amikor Velicsko elvtárs megtekintette állatállomá­nyunkat, azt mondotta, hogy ez kevés, ez az állomány többet tud adni. Kíváncsian lestük minden szavát, mert tudtuk, hogy most el is mondja, hogyan növeljük a tej­hozamot. Vet csikó elvtárs ezt javasolta, hogy bátran, merészen alkalmaz­zuk a napi háromszori etetést és fejé st. Ezzel a módszerrel jelentő­ben növelhetjük a tehenenkén.ti tej- hozamot. De itt mindjárt javasol­ta, hogy vezessük be az egyedi ta­karmányozást is, mert ezzel elke­rüljük, hogy felesleges abrakiakar- fn.ányt etessünk olyan ©gyedekkel, amelyek arra nem érdem,esek. — Itt is be kell vezetni, fhogy „ki mint dolgozik, úgy egyék". Ez a mód­szer a gyakorlatban még ismeret­len volt számunkra és megvallva őszintén, azelőtt nem Is tulajdoní­tottunk ennek nagy jelentőséget a tejtermelés fokozása 'szempontjá­ból. De amikor Velicsko elvtárs saját tapasztalatait mondotta ei, Láttuk, hogy idegenkedésünkkel milyen nagy kánt okoztunk a gaz­daságnak. ■ Velicsko e.Vtárs javasolta to­vábbá, hogy a tejtermelés fokozá­sánál szigorúan ragaszkodjunk a takarmánynormákhoz. Elmondot­ta, hogy egy liter tej előállításához feltétlen biztosítani kell 50 gramm emészthető fehérjét, 250 gramm keményítőt. — Nagyon fontos — mondotta -, hogy a fejős előtt 30 —40 iíokos melegvízzel borogassuk a tehén tőgyét és alkalmazzuk a lőgymasszázst, mert ezzel előse­gítjük a tejképződést. Fejés után pedig alkalmazzuk az utócsepeg- t-etést. A tejhozam növelésének másik fontos feltétele az állatok tisztán­tartása. Vei csko elvtárs erre vo­natkozóan is igen sok értékes ta­nácsot adott. A szovjet elvtársak csodálkoztak azon, hogy nálunk még nem vezettük be a lúdag- borjunevélést. Velicsko elvtárs itt :s elmondotta saját tapasztalatait, módszereit. Mi megfogadtuk szov­jet vendégeinknek, hogy útmutatá­saikat a gyakorlatban is alkalmaz­ni fogjuk. Mi nem sokat tétlenked­tünk, azonnal hozzáfogtunk a szov­jet tapasztalatok alapján a tehe­nek háromszori etetéséhez és fe­jeséhez, de alkalmaztuk a Velicsko elvtárs által javasolt valamennyi módszert. Szinte. napróTnapra ta­pasztaltunk javulást. A szovjet tapasztalatok nyo­mán 1952 májusában már 16.7 literes volt a íejési és 11.7 li­teres az íslállóátíag. Talán soha olyan boldog nem vol­tam még életemben, mint akkor. Most a, nehéz takarmányozási vi­szonyok mellett is 14 liter a féjési átlagunk. Nem is volt nehézség ai tejbeadásnái, gazdaságunk a múlt ■ évben is teljesítette tejbeadását. Ehhez nagyban hozzájárult-az is, hogy a hidegborjúnevelésseH bor­júnként 600 liter tejet takarítunk meg. A szovjet elvtársak látogatá­sa, hasznos útmutatásai sok-sok- ezer liter tejet jelentették. Mi azzal akarjuk meghálálni szovjet barátainknak ezt a hatal­mas segítséget, hogy ezentúl ‘sok­kal bátrabban, sokkal merészeb­ben alkalmazzuk a náluk bevált hasznos zoo és agrotechnikai módszereket. Mi a látogatás óta is igen sok segítséget, útmutatást kapunk Velicsko elvtárstóL Mü­den vitás kérdésben hozzá fordu­lunk NovoszíbirsZikbe, ahonnan azonnal megkapjuk a válásit. De: nap mint nap segítségünkre van­nak a szovjet szakirodalmak, is, amit gazdaságúnkban hetenként egvszer állattenyésztési szakkörön vitatunk meg. Most, a Magyar-Szovjet Barát­sági Hónap alkalmával együtt har­colnak dolgozóink, hogy mindazt a tanácsot, útmutatást, amit kedves vendégeink oly szeretettet adtak számunkra, megvalósítsuk. Csiszár József, a 'halatonújhelyi állami gazdaság főagronómusa. „Az iskola hallgatósága nevében Ígérem, hogy példaodó dogozók leszünk" Pártunk és kormányzatunk lehe­tővé tette, hogy tanulhassunk. Mi ezt a nagyszerű ajándékot szeretet tel fogadtuk és élünk a lehetősé­gekkel. Itt a csokonyavisontai trak­torosiskolán nap mint nap tapasz­taljuk, hogy előadóink ■— akiket a párt megbízott nevelésünkkel —, a legmesszebbmenőkig megadják a segítséget, mind a szakmai, mind a politikái ismeretek elsajátításában. Hetenkint 8 órát foglalkozunk po. Utilcai anyaggal, de szabad időnkben is állandóan vitatjuk az elméleti kérdéseket. Az ilyen tanulás mel­lett a legrészletesebben megismer­kedhetünk az anyagokkal. Ezeken az órálzon ismerkedünk meg azzal a nagy segítséggel is, amelyet a Szovjetuniótól kapunk, hazánk szocialista építése és a béke megvédése érdekében folytatott har­cunkhoz. Fegyvert , kapunk a ke. zünkbe, Megtanuljuk nagyjainktól, hogyan keli harcolni az ellenség éj­ién és hogyan kell szeretni a dol­gozó népet. Mi dolgozók gyerynekei, akik; a múltban csak álmodtunk a tanulásról, tudjuk, mit jel,int szá­munkra, hogy a traktorosiskolán. tanulhatunk. Nekünk most az a feladatúink el. sősorbain, hogy az iskola munkafe­gyelmét megszilárdítsuk és jól ta­nuljunk. Az isleola hallgatósága ne­vében ígérem a pártnak és Rákosi elvtársnak, hogy mint példamutató dolgozók kerülünk ki az iskolából a gépállomásra és jó munkánkkal bizonyítjuk' be hálánkat, amiért ta. nulhatunk HLAVATI ERZSÉBET csokokyavisontai női traktorosiskola. 40.000 német bmyász üdvözlete a francia dolgozókhoz Berlin (MTI). A brandenburgi bamaszénbányák 40 ezer bányá­sza levélben üdvözölte' a francia dolgozókat. oy .Levelűikben ' azt a meggyőződé­süket fejtezik.'ki, hogy a francia és német dolgozóknak együttes erő­feszítéssel sikerül meghiúsítani ok az imperialisták háborús terveit. „Minden erőnket íatbavetjük, hogy á német és francia munkások soha többé né Lkjainak elíénség: ként egymással szemben“: — ..írjá^ üdvözlő levelükben a brandenburgi bányászok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents