Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-19 / 42. szám

ÖUfflUun ««STL, AT Alkalmas időben azonnal kezdjük meg a taiajelőkészífrést és a vetést A DARÁNYI PETŐFI TSZCS udvarán serény munka folyt, ami­kor odaértünk. A magtisztító sze­lektor körül 'egymás után teltek •a zsákok >a .szépen kitisztított zab- vetőmaggal. „Olyan tisztái, akár a „galamb” válogatta volna ki" mondja 'büszkélkedve Zajgár elv- társ, ai csoport elnöke. — A múlt évben szép volt a zab termésünk, Í0.5' mázsáit adott holdanként, még gazos sem volt. A tavasszal is ve­tünk 30 holdon és az idén mág többiét akarunk betakarítani;. Most gondosan .elkészítjük a vetőmagot, hogy amikor az idő engedi, meg­kezdhessük a talaj előkészítést és a vetést. Hamarosan megteszünk a ve-tő- Hiagtisztrtássál — veszi át a. szót Szőics Lajtos, a növénytermesztő brigád egyik tagja — a burgonya­vetőmag -— 450 mázsa — készen van, a kukoricavetőmag is csak a vetésre vár­A Petőfi csoport vezetősége és tagsága a téli napok minden per- óét kihasználja, hogy alaposan felkészülve kezdhessen majd a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz. Az őszi vetést időben elvégezték, 20 holdén kér észt sorosain vetettek ©sziárpát. Tavasszal keresztsor osan vetik a zabot, négyzetesen vetnek kukori­cát 35 holden, napraforgót 15 hol­don. A napraforgónál és a kuko­ricánál pótbe,porzást is alkalmaz­nak, A műit évi tapasztalat nyo­mán elő csíráztat ott burgonyát vet­nek 5 holdon. SOKAT SEGÍTETT csoportunk­nak Nagy István, a gépállomás ag- ronómusa, hogy megismertette ve­lünk az új agrotechnikai eljáráso­kat — mondja Zajgár elvtárs —, ha a múlt évben már mindezt alkal­maztuk volna, még nagyobb ter­mést takarítottunk volna be. A csoport tagjai most már nagy ér­I deklckléss'el tanulmányozzák az új módszereket és mindinkább szakí­tanak a régi maradi,sággal. Az elmúlt évben módén munkát időben elvégeztek, s kemény mun­kával harcoltak a fagykár és az aszály ellen. A műit évi átlagter­més búzából 7.5, rozsból 7.3, óiszi- árpából 8, zabból 10.5 mázsa volt. A betakarítást időiben elvégezték, az aratásnál különösen nagy segít­ségére volt a tagságnak Szőos La­jos, aki a fűkaszálógépet átszerel- tc úgy, hogy az gabonaartásra is alkalmas volt. Az állam iránti kötelezettséget gabonából egyene­sen a gép mellől teljesítették, de más egyébből sem maradtak adó­sak. AZ ELSŐ ESZTENDŐSEN vég­zett közös munka eredménye még inkább megerősítette a tagságban a nagyüzemi gazdálkodás előnyét. Akik becsületesen dolgoztak, azok szép jövedelemhez jutottak. A zár­számadáskor egy munkaegységre: 3.7 kg kenyérgabona, 80 dkg ta­karmánygabona, 3 kg burgonya, 3 kg széna, 70 dkg takarmányrépa, 8.5 dkg cukor és 5.30 forint kész­pénz lett kiosztva. A csoport oszt­hatatlan * szövetkezeti ' alapja 95.479 forintot tesz ki. Én már sok helyen dolgoztam életemben, a múltban sokat nyo­morogtam a kulákoknál és so­ha nem hittem volna, hogy 9 hőnap alatt ilyen jövedelemhez ju­tok — mondja boldogan Szőcs La­jos. — Igaz, hogy jói meglógtam a munkát, de meg is lett az eredménye. A 301 munkaegységem itÄn hazavittem a csoportból 9 mázsa búzát, 3 mázsa takarmány­gabonát, 9 mázsa burgonyát, 4 má­zsa szénát, 3.50 mázsa takarmány- répát, 25 kiló cukrot, 3 liter ola­jat, meg 1600 forint készpénzt. Az asszonyok közül dicséret il­leti Kovács Gézánál, aki egész év­iben 'becsülettel végezte munkáját I a csoportban, 156 munkaegysége jután boldogan vdíe haza a gazdag jövedelmet. Az asszonyok több­sége bebizonyította, hogy a férfi­akkal1 együtt becsülettel elvégez-' nők minden munkát. ' Nem mehetett nyugodt lelkiis­merettel azonban a jövedelemelosz­tásra Gajcsi Istvánná, aki egész évben csak férjének a munkájára hivatkozott, ha dolgozni hívták a többi asszonyok. Leginkább azt hajtogatta: „azért van a férjem, hogy megkeresse a kenyeret”, meg a jövedelemelosztás iránt érdeklő­dött csak egész nyáron. Mind­össze 55 munkaegységet írtaik a ja­vára az év végéig. Most okulhatott a múlt évi mulasztásból és megta­nulhatta, hogy a jövedelmet a vég­zett munka arányában osztják a, csoportban. A férje jövedelme mel­leit jól jött volna az ő keresete is. A CSOPORT VEZETŐSÉGÉNEK most az a feladata, hogy a téli trá­gyahordás és egyéb munkák vég­zése mellett'kialakítsa a csoportban a munkaszervezetei. Szervezzék meg a brigádokat, munkacsapato­kat és egyénekre is osszák fel1 a területet. Jegyzőkönyvileg adják át mielőbb a növénytermesztő bri­gádoknak a területet, gépeket és egyéb munkaeszközöket, valamint a szükséges fogaterőt, hogy amikor az idő engedi, azonnal hozzá­foghassanak a tavaszi munkáikhoz. Helyes munkaszervezéssel, a terű let egyénekre való elosztásával biztosítsák az egyéni felelősség fo­kozását és a szilárd munkafegyel­met. Ez egyik alapja annak, hogy az üzemtervben előírt termésered­ményeket ne csak elérjék, hanem túl is szárnyalják és az idén még nagyobb jövedelem gaz­dagítsa a csoportot. KULTÚRCSOPORTOK MEGYEI BEMUTATÓJA Országunkban a doligoizó nép igyekszik szakítani a régivel, el­avulttal, keresi és építi az újat, a szocialista éleformának megfelelő­en. így van ez kulturális életünk egész területén is. A falusi, járási kultűrverseny szívet melegítő szép eredményei a felszabadult ország, a szocializmust építő nép kulturális fejlődését mutatják. A kultúrottho- nok csoportjainak fejlődése eleven bizonyíték amellett, hegy átala­kuló életünknek helyes útját jár­juk. A téli falusi kultúr versenyben a kultúrctthonok egységes csoport­jai kerültek az élre. Szenyér, La- kócsia és Karád község nagylétszá­mú, művészileg új színeket, köve­tendő formákat mutató ikultúrcso- portjai szintén a kultúrotthon ösz- szefogó erejét, az egységesített kultúrcsoportot dicséri. Kiskorpád példáját adta annak, hogy mire ké­pes egy falu kultúrcsopo.r.tja, ba egyaránt bírja a pártszervezet és a tömegszervezetek támogatását. A klŐzség 400 lakosa közül 100 fő, köztük idős, fiatal, dolgozó pa­raszt, tsz-dolgozó, tagja a kultúr- csoportnaik. Már a körzeti és a já­rási bemutatók között eltelt né­hány bét munkája is azt mutatja, hogy szívós munkával', a verseny jelentőségének megértésével az eredményeket jelentős mértékben meg lébet javítani. A kálmáncsai énekkar sajátgyüjtésű műsorszá- maíval, mfigaisszínvonalú előadás­ban mutatja be a kálmáncsai nép­dalokat, amelyekkel nagy sutért aratott a járási bemutatón is. Igen figyelemreméltó jelenség az is, ‘hogy a kultúrcsoportokban a fiatalság mellett ott találjuk a többgyermekes családanyákat. A színjátszók között dereshajú ter- meíőcsciportbeli asszonyokat, fér­fiakat. A szenyeri tánccsoport szó- lótánicosa az 50 éves Róza néni. aki szereplésével bemutatja, hogy is kell táncolni — a közönség nem kis tetszésnyilvánítása mellett. Je­li enthe>t-e mást, mint a kultúrforra- dalom újabb győzelmét az az eset pl., amikor Keceli bácsi, a 80 éves csurgói tsz-dolgozó odaáll, hogy a fiataloknak bemutassa a feledésbe menő táncokat. A versenyen részvevő buzisáki, karádi, babócsai, szenyéri, lakó­csai, kiskorpád! kuliúrcsoport a Somogy megye népi hagyományai­ból álló kincsestárának egy-egy ér­tékes műsorszámát mutatja be a nézőközönségnek. A Kaposvári Tanítóképző ének­kara elénk tárja az ifjúságunk előtt. álló lehetőségeket a kultúra egyre ! szélesebb útján. Segíti a város if­júságának a falú ifjúságához való közelebb kerülését. Február 21—22-én avassuk min­denütt 'népünnepélyekké a me­gyei bemutató napját. Segítse elő a megyei bemutató tánccal, dallal azt, hogy lelkesedéssel fogíjon hoz­zá dolgozó parasztságunk az előt­te álló feladatokhoz, ami a tava­szi munkákban hárul rája. A falusi ügyvezetők nézzék meg, hogyan áll a csoport, nem merül-e fel az utolsó napokban valamilyen, a megyei bemutatón való részvéte­llüket akadályozó nehézség. Szá­mítani kell arra, hogy az ellenség nyílt és álcázott eszközökkel igyekszik megakadályozni a me­gyei bemutató sikerét. A járási és községi tanácsok ellenőrizzék, se­gítsék a kultúrcscportokát, hogy ciívetlen egy se maradjon cl a megyei bemutatóról. Legyenek mozgékonyak, öntevékenyek a ne­hézségek leküzdésében, használják , ki a helyi lehetőségeket. Az egészséges fejlődés elősegí­téséihez meg keli valósítaniok kul- túrcsoportjainknak a rendszeres próbát. Fejlesszék politikai és kul­turális tudásukat. Az ezen a vona­lon mutatkozó eddigi hiányossá­gokat ki kell javítanunk. Ehhez segítséget ad a járási, községi ta­nácsok rendszeres ellenőrzése. Gondoskodjanak a népművelési funkcionáriusok arról, hogy kul- túrcsoportjaink résztyegyenek a tavaszi kultűnagiiácíóban. A fel­adatok ezen a területen kiszélesed­tek és megsokasodtak. A tanácsok és a népművelési hálózat további jó munkájának fokozásával, a mu­tatkozó hiányok kiküszöbölésével keld továbbhaladni a verseny és a tavaszi Ikultúragitáció sikeréért. (R k DIÓ Február 20., péntek. KOSSUTHRÁDIó 13.00: A Magyiar Rádió népi zenekara játszik. 13.30: Rész­letek Kerekes: Dalol az ifjúság c. operettjéből. Hanglemezek. 14.00: Időjárás- és vízállásjelentés. 14,15: A Magyar Rádió kisegyüttese ját­szik. 15.0Ö: Úttörő híradó. 15.15: Hírek szerbül. 15.30: Magyar ze­nekari művek. 16 20: A Gyermek- rádió műsora. 16.30: Úttörő sport­híradó. 16,45: Orosz nyelvlecke ihaila dóknak. 17.00: Hír: ft. 17.15: A pártoktatás anyagához. 17 35: j Fiatal művészek a termelésben élenjáró fiatal dolgozóknak. 17.55: Nemzetközi kérdések. 18.10: Tánc­zene. 18.40; Hírek németül. 19.00: Hangos Újság. 19.30: Hírek szer­bül. 20.00: Tíz perc külpolitika. 20.10: Jó munkáért szép miuzskát! 20.35: Hatalmas a mi erőink. 20.50: Szovjet népi együttlesek hangver­senye. Hanglemezek. 22.00: Hírek. Sport. 22.25: Magyar művészek operahangversenye. 23.25: Sosztá- kovies: I. szimfónia. 24.00: Hírek. PETŐFI RÁDIÓ 6 00: Részletek Erkel: Hunyadi László, Bánk bán és Bramkovics György c. operáiból. 6.45: Jó reg­gelt, gyerekek! 7.00: Keringők. HL 7.15: Hírek szlovénül. 7.35: Dalok és hangszerszólók. Hanglemezek. 8,15: Szórakoztató muzsika. Hang­lemezek. 9.00: Szengej Goliein út­ja. 10.00: Hírek. 10.10: Bernáfh Jenő énekel. 10 30: Óvodások mű­sora. 10.50: A Gyenmekrádíó mű­sora. 11.00: Délelőtti hangverseny. Hanglemezek. 11.30: Műsorzárás. 15.00: Színes magyar népi muzsi­ka. 16.00: Newyorkí hétköznapok. 16.20: Népdalok. Hanglemezek. 16.50: Szív küldi szívnak, szívesen. 17.30: Két haladó fejedelem. 17.45: Könnyű zene. 18.00: Egy falu — egy nóta. 18.25: Hírek szlovénül. 18.45: Üzemi kórusok szovjet mű­veket énekelnek. 19.00: Farkas— Vaszy: Szvit a Vadvízország c. film zenéjéből. 19.15: A Moszkvai Rádió műsorából. 19.45: Sportne­gyedóra. 20.00: Műsorzárás. Dolgozó porcsztosszony levele a minisztertanács rendeletéről Olvastam a Magyar Népköztár.', saság Minisztertanácsának; határo­zatáról, az anya. ás gyermekvéde­lem továbbfejlesztéséről. Nem mulasztom el, hogy ne ad. jak kifejezést annak, amit akkor éreztem, amikor olvastam, hogy is­mét fokozódik a gyermekvédetem,. Most minden anyához és asszony­társamhoz, főleg a többgyermekes anyákhoz szólok-, akiken igen sokat ságit ez a határozat. Én falusi asszony vagyok, a tsz- ben dolgozom. Három kisgyer­mekem van, a legidősebb is csűr ptfh 12 éves. A háztartási rmmkám rendes ellátása mellett szereztem ISO munkaegységet. Bizony nem volt könnyű dolog, de most még na­gyobb lendülettel fogok hozzá a munJcához, mert látom, hogy meleg szeretettel gondoskodik rólunk a mi szeretett vezérünk, Rákosi Má­tyás elvtárs. Én tudom. hogy ezelőtt 8-10 évvel milyen nagy gond volt a szülés. Munkakiesést jelentett, senki sem fizetett nekünk,' senki sem törődött i velünk, akár a mezőn munka kév ben is megszülhettük gyermekün­ket. Az orvos és a vele járó költ. ségek, olyan kiadást jelentettek, hogy kelengyére csak gondolni mertünk. Elhasznált ruhadarabok­ból kellett a csecsemőr uhálcát össze­állítanám. Ezzel szemben a mostani .,ter­hes- cs szülőanyák' úgy érezhetik magukat, mint akiknek segítenek a „teher” viselésében. Nem súlyos­bítja „terhüket’1 anyagi gond, azt leveszi vállukról az állami. Orvosi vizsgálatot biztosít, kelengyét, se­gélyt. Mindez után még jobban el­mélyül bennem a gyűlölet, ha « magzatelhajtókra gondolok. Nagyon helyes, ha súlyosan büntetik a gyik kosokat, mert most a gyermek öröm a családban. Mindem támogatásért szeretette* gondolok pártunkra és szeretett ve­zérünkre, drága. Rákosi Mátyás elvtársin. BOGDÁN DERENGNÉ Drávaszentes. ÉLETET MENT., A szovjet orvostudomány ered. ményei segítségével sikerült nagy­fokban kiterjeszteni az embervér alkalmazását a gyógyításban és megelőzésben egyaránt. Sok-sok-' ezer ember életét- mentette már meg a véradás. A szovjet tapasztalatokat és ku­tatásokat a magyar orvostudo­mány is átvette és ma már kór­házaink és klinikáink kiterjedten alkalmazzák a vért. Ennék kö­szönhető, hogy ma már olyan be­tegek is életben maradnak, akik ezelőtt még pár évvel biztosan meghaltak volna. Különösen na­gyobb baleseti sérüléseknél és sú­lyos műtéteknél életmentő hatású a véradás. Ma már olyan műtéte­ket is sikerrel végeznek intézete­ink, amelyekhez pár évvel ezelőtt nem is mertek volna hozzákezde­ni és olyan baleseti sérülteket is megmentenek az életnek, akiknek sorsa véradás nélkül a biztos ha­lál. A kórházak működése ma már elképzelhetetlen véradás nélkül. Az orvostudománynak ez a vívmá­nya sokezer ember életét adja vissza a családnak és a társada­lomnak. Alihoz azonban, hogy egészség- ügvi intézeteink fel' tudják hasz­nálni ezt a nagyjelentőségű mód­AKS VÉRT AD szert, mindig több és több vérr# és így mindig több és több véradó­ra van szükség. Senki sem tudhatja közüliünk, I hogy mikor éri baleset, vagy mi­kor válik szükségessé magunknál vagy családunkban sürgős műtét, amikorís esetleg fél vagy egy li­ter véren múlik, hogy az orvostu­domány meg tudja menteni életűn­ket. Senki sem tudhatja tehát, mi­kor szorul a véradószolgálat se­gítségére. Éppen ezért önmaga, családja és embertársai biztonsá­gát segíti elő az, aki -a véradó- szolgálat részére vért ad. A véradás teljesen vészé,Ijyte- len a véradóra, semminemű káro­sodással nem jár. A véradó szak­orvosi vizsgálaton esik át és csak teljesen egészséges ember vérét használják fel. A Vöröskereszt Megyei Titkár­sága a népi szerveik segítségével a napokban fogja megindítani a „Véradásra Kész” mozgalmat. Mindenki gondoljon a fenti szem­pontokra akkor, amikor a Vörös­kereszt-aktívák felkeresik. Min­denki gondoljon a Magyar Vörös­kereszt szép jelmondatára: „Éle­tet ment, aki vért ad". Lehet, hogy a saját életét. A Béke Szálloda és Vendéglátó V. f. hó 19 én, csütörtökön dél­után 4 órákor a Béke Szálló nagytermében VEVŐ ANKÉTOT TART, amelyre a fogyasztóközönséget meghívja a vezetőség. — A magyar festőművészet mes­terei képkíállítás a RipplRónai Múzeumban még csak k'ét hétig, március 1-ig lesz nyitva. Tekintet­tel a niagv érdeklődésre és a ki­állítás művészi értékére, kérjük a város dolgozóit és a hivatalok, üzemek vezetőit, hogy csoportos látogatásaikaf- szervezzék meg és előne jelentsék be. így a 'dolgozók részére tárlatvezetésről tud gon­doskodni a Múzeum. — Az Állami Faluszínház szín- társulata Somogy megye területén 1953 február 26-tól március 10-í'g az alábbi községekben tart "elő­adást: az előadás címe: „A kép­mutatók1' (Tartuffe): február 26-án Görgeteg, 27-én Babócsa, március 1-én Mar call (két előadás), 2-án Kálmáncsai, 3-án Kadarkút, 4-én Nagybajom (két előadás), 5-én Mi­ke, 6-án Beleg, 7-én Segesd. 8 án Csököly (két előadás), 9-én Ötvös- kónyi, 10-én Bőbönye (két elő­adás). apróhirdetések r I t ** a pénze, -ha vált T Ä if A1É K BETÉT KÖNYVET Különbejáratú főbérleti szoba, fü r deszc ib ah -asz nálat tál eladó. Ér­deklődni „Édes otthon" jeligével az Ingatlanközvetítőnél'. írógépet és számológépet bére­lünk. Ajánlatokat: É. M. VII. sz. Tervező Iroda, Kossuth Lajos-u. 2. szám, I. emelet kérünk. Kaposszerdahelyre egy kovács­segédet keresek. Mikuía JVÍiklós- né. SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszkl Mihály Felelős kiadó: Gábri Mihály Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor-u. 7. Telefon: 901. 463, 468. Kiadóhivatal Kaposvár, Május 1-utca 16. Telefon: 999. Somogyinegyei Nyomdaipari Vállalat Kaposvár, Laiinka Sándor-u. 6. Teleioa: 828, Nyomdáért felel: Hidas János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents