Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-15 / 39. szám

ac»iU»JVj 11 WEi'L.AÍ' Elnyomják a bírálatot a Siófoki Magasépítési Vállalatnál Lapunk február 1-i számában megbíráltuk a Siófoki Magasépítési Vállalatot a polgárdi építkezésen előforduló hibák, rendellenességek miatt. A bírálat elhangzott, a ve- «etőség azonban nem javította ki a hibákat. A pártszervezet és az üzemi bizottság nem figyelt fel a bí­rálatra és nem tett semmit a hibák kijavítása érdekében. A vállalatnál népnevelőérte:, ezlet egy év óta egyáltalán nem volt, elhanyagolták a politikai felvilágosító munkát, a dolgozók nevelését. A vállalatnál nincs egészséges bíráló szellem Ha valaki él a bírálattal, akkor azt „ledorongolják”, s így elmegy a kedve a bírálattól. így történt ez a polgárdi építkezést érintői bírálat esetében is, amikor Vértes Imre a következőket mondta; „A vállalat­nál december óta nincs párttitkár, így teljesen megállt minden párt­munka. Bár van mindegyik vonalon helyettes, de azok nem sokat törőd­nek a dolgokkal. Nem tart­ják szükségesnek és sürgősnek, sem a vállalatvezetőség, sem a járási pártbizottság, hogy gondoskodja­nak az üresen álló és igen fontos funkciók betöltéséről.” Vértes Imre nem talált megértésre, ehelyett igen erős támadást kapott. Németvölgyi Ferenc pártvezetőségi tag ledoron­golta: ,,Milyen alapon avatkozik bele az ilyen ügyekbe, mint párton- kívüli? Semmi köze hozzá, az a pártszervezet belügye.” Az alulról jövő bírálat elfojtását fejezi: ki Vértes Imre szerkesztőségünkhöz írt sorai: „Ugylátszik, hogy a kira- katpoliüikával is megelégszenek ná­lunk, ami Németvölgyi elvtárs- sza­vaiból is kitűnik. Megelégszenek azzal, hogy a „Somogyi Néplap”- ban megbírálták polgárdi építkezé- sünlét, hogy nincsenek bevezetve az élenjáró szovjet munkamódszerek és a különböző mozgalmak. De a fen­tiek szerint nem csoda, mert Né­metvölgyi elvtárs szerint semmi kö­ze nincs ehhez a pártonkívüli dol­gozóknak. A pártonkívüli dolgozók feltekintenek a párttagokra, tőlük várják a segítséget, tőlük várják a példamutatást A pártonkívüliek úgy tekintik a pártot, mint a dol­gozók élcsapatát, melynek minden becsületes dolgozó tagja szeretne lenni. Sajnos, vállalatunkon belül nem tölti be feladatát a pártszer­vezet.” A párttagoknak látniok kell, hogy a pártonkívüliek hogyan néznek fel a pártra és mit várnak a párttagoktól. Nincs jó ve­zetés, nincs jó tömegfcapcsolat, nincs jó munka sem a Siófoki Ma­gasépítő Vállalatnál. Az éberség is hiányzik. Bércsalást kísérelt meg Marosi Sándor építésvezető azzal, hogy Deptner Arthur volt alezre­dest áthelyezte az irodába, hogy azt a munkát végezze, amely külön­ben az ő feladata lett volna. A „munkatársak” között hamarosan jó viszony alakult ki. Mivel admi­nisztratív dolgozót nem tarthat Marosi építésvezető, úgy segített ezen, hogy az „alezredes úr” óráit a fizikai munkások óráihoz írta. Ez­zel rontotta a dolgozók százalékát és becsapta a vállalatot. Javítsák ki a hibákat A műszaki vezetésnek is meg kell javítania a munkáját a murAaerő- gazdálkodás terén. A helytelen munkaszervezés következtében fe­jetlenül ide-oda küldözgetik az em­bereket a munkahelyem. Az üzemi bizottság elnöke és a párttitkárhe- lyettes is sok esetben a tagok tud­ta nél ül igyekszik a feladatokat megoldani. A vállalatnál meg kell szilárdítani a pártszervezet tekinté­lyét, hogy a termelés motorjává váljon. Az üb. munkájának megja­vítása egyik feltétele a fejlett mun­kamódszerek bevezetésének és a verseny kiszélesítésének. Az igaz­gató ne aprózza el munkáját és in­kább erélyes, igazságos ember hí­rében álljon, mint azt mondják róla, hogy „jó” ember. A Járási Pártbizottság* a Sió­foki Magasépítésnél a legrövidebb időn belül tegye meg az intézkedést, hogy a. pártszervezet és az üzemi bizottság megjavítsa a munkáját, Gondoskodjon . , arról, hogy a bírálat és: önbírálat itt is a kommunisták főfegyverévé váljon. Javítsák meg a párttagok és pár­tonkívüliek kapcsolatát, vegyék fi­gyelembe az alulról jövő bírálatot, a dolgozók javaslatait. Minden nap túlteljesítik tervüket a Feketebézsenyi Tőzegtelep dolgozói A tervfeladatok vei készülnek ünnepelni felszabadulásának nyolcadik év­fordulóját megyénk üzemeinek dolgozói. A Fékét ehézsenyi Tőzegtelep dolgozói is a terv túlteljesítésével készülnek erre a napra és megfo­gadták, hogy minden nap túltelje­sítik tervüket. Ebben a harcban Gerő elvtársnak a K. V, november *29;i ülésén elmondott útmutatásait szem előtt tartva kimagasló ered­ményeket érnek el. Az eredmények eléréséihez minden segítséget meg­ad a vállalat vezetősége is. Jó szervezéssel és a munka helyes megszervezésével biztosítja, hagy a Tőzegtelep dolgozói a munka­időt jól kihasználják. A jó szer­vezés eredménye, hogy a gépek karbantartása és javítása alatt is zökkenőmentesen halad a tőzeg­kitermelés. A gépek karbantartá­sát és javítását végző dolgozók április 4 méltó megünneplé­sére megfogadták, ho,gy munkáju­kat a február 28-1 határidő he­lyett 10 nappal élőbb, február 18- ra befejezik. A dolgozók fáradságot nem ismerő mun kával indítottak harcot, hogy teljesítsék a pártnak adott szavukat. Az eredmény jiem is maradt el, mert az öt kismozdony közül feb­ruár 12-ig már négyet kijavítot­tak és az ötödik mozdony javítá­sát is egy két nap alatt befejezik. A gépek karbantartási és javítási munkálatait végző dolgozók har­cot indítottak az anyagtakarékos- ságért és a hulladékanyagok fel­használásáért. A Gazda-mozgalom helyes alkalmazásával Nagy elv- társnak, a telep főgépészének javaslatára és irányításával Ábra- hám Béla, Molnár János, Visnyei József és Nagy Józ^sf dolgozók egy teljesen használhatatlan ele­vátort javítottak meg és helyez­tek üzemképes állapotba. Példa­mutató munkájukért dicséretet ér­demelnék. Ennél a munkánál ja­nuár hónapban 145 százalékos át­lagteljesítményt értek el. Az ele­vátor üzamibehelyezésével a mun­ka termelékenysége is nagymér­tékben növekedett, a kijavított gép egy műszak alatt 18—20 dolgozót szabadít fel a vagonrskás nehéz és fárasztó munkája alól. A meg­javított elevátor 10—42 vagont rak meg egy műszak alatt tépett tőzeggel, s elősegíti a szállítási terv sikeres túlteljesítését. A tőzegkitermelésnél is ki­váló eredményeket érnek el a dolgozók és dacolva az időjárás viszontag­ságaival, harcolnak a fogadalmak valóraváltásáért. Ebben a harcban a legjobb eredményt Herbei Ist­ván, Kondor János és Delis Sán­dor tőzegszeletvágók érték el. 167 százalékos januári átlagteljesítmé­nyükkel a tőzegtelep dolgozói kö­zött ■ legjobb eredményt érték el. Kemény versenytárs Pék Sándor eív társ brigádja, amely mindössze egy százalékkal maradt el a Her­bei brigádtól. így Herbei elvtárs brigádjának, ha februárban is az első helyen akar járni a tervtelje­sítésben, akkor még tovább kell fokoznia a munkát és még oda- adóbban kell harcolnia a normák túlteljesítéséért. Szorosain felzárkózva a két első brigádhoz, harcol a tervfeladatok túlteljesítéséért Kara János elv- társ brigádja, amely januári nor­máját átlagosan 161 százalékra teljesítette. Az elért eredmények mind azt bizonyítják, hogy a Feketebézse- nyí Tőzegtelep dolgozói becsület­tel megállják helyüket hazánk fel- szabadulásának ünnepére indított versenyszak asz ban. A dolgozók becsületes, harcos munkájának az eredménye, hogy a tőzegüzem január havi tér- melési tervét 139.4 százalék­ra, a szállítási tervet 136.2 százalékra teljesítette. A tőzegkitermelést a február 1 - tői 10-ig terjedő dekádban tovább fo­kozódott, a dolgozók még jobb munkával harcoltak a terv és a normák túlteljesítéséért. Ennek eredményeként a február első 10 napjára beütemezett termelési ter­vet 150 százalékra teljesítette a Tőzegtelep. A szállítási terv tel­jesítése azonban a januári 136.2 százalékhoz viszonyítva jelentősen csökkent és mindössze 108.9 szá­zalékra teljesítették. Az eddig elért eredmények azt mutatják, hogy a Feketebézsenyi Tőzegtelep dolgozói ebben az év­ben sem maradnak adósai álla­munknak és teljesítik a tervükben előírt feladatokat. A telep vezetősége se­gítse a dolgozókat a vállalásók túlteljesítésében, hogy méltóan ün­nepelhessék felszabadulásunk 8. évfordulóját. túl teljesítés é- hazánk A Kaposvári Vágóhíd és Húsüzem dolgozói vállalásuk túlteljesítéséért A Kaposvári Vágóhíd és Hús­üzem dolgozói szorgalmas, becsü­letes munkával harcolnak hazánk felszabadulásának 8. évfordulója tiszteletére tett felajánlások telje­sítéséért és túlteljesítéséért. A Gazda-mozgalom széleskörű al­kalmazásával szép megtakarításo­kat érnek el. A becsületes munkának meg is lett az eredménye, mert az üzem dolgozói a február első tíz napjá­ra beütemezett tervet 110.8 száza­lékra teljesítették. A terv felada­tainak teljesítéséből és a felaján­lások túlteljesítéséből példamuta­tó munkájával a legjobban t’erenci Albert keverőbrigádja vette ki a részét. Ez a brigád február első dekádjában 135.9 százalékra telje­sítette normáját és ezzel a telje­sítményével az április 4 tisztele­tére indított versenyszakaszban megszerezte az első helyet, A kiváló tervteljesítés mellett Ferenci elvtárs brigádja az anyag- takarékosság területén is jó ered­ményt ért el és február első tíz napjában több mint 330 forintot takarított meg a géptisztításnál összegyűjtött zsiradékanyagok ipa­ri célra való értékesítésével. A szocialista munkaversenyben a .‘második helyezést Csik Mihály füs­töl cibrigádja érte el 129 százalékos átlagteljesítményével. Csik elvtárs füstölőibrjgádja is példát mutat a takarékosságban és kiváló teljesítménye mellett tíz nap alatt 1190 forint értékű elhullott zsiradékot gyűjtött ősz- sze. Kiváló munkával harcol a normák túlteljesítéséért Farkas Kálmán csontozó is, aki 125.9 szá­zalékos eredményt ért el és ez­zel megszerezte a versenyben a harmadik helyet. A vágóik is becsületes munkát végeznek az üzem tervének sike­res teljesítése érdekében. Boldi­zsár Ferenc vágó február első de­kádjában 104.5 százalékra teljesí­tette normáját és Deli Gyula 102.1 százalékos átlagteljesítményt ért el. Az üzem dolgozóinak elért eredményei azt bizonyítják, hogy nemcsak teljesítik, hanem túl is teljesítik a hazánk felszabadulásá­nak ünnepére tett fogadalmakat. _____ ___ _______ _____ 7 "------------—immnuniiiiipM j—n—j^ui_ H atmillió forintos beruházással épül a kaposvári tanítóképző Az ötéves tervben nap mint nap új gyárak, kórházak, iskolák, kultúrházak és egyéb létesítmé­nyek épülnek. Eddigi eredménye­ink dolgozó népünk hatalmas al­kotóerejét bizonyítják. Országunk egyre inkább szépül, gazdagodik Rákosi elvtárs bölcs vezetésével, a Szovjetunió önzetlen, baráti se­gítségével. Ötéves tervünk a kul- túríorradalomban is nagy alkotá­sokat valósít meg,. A Horthy- M.a gy ar őrs zágo n sú­lyos kizsákmányolásban élt ,a nép. A bankárok, földesurak és a papok a dolgozók verejtékes mun­kájából gyűjtötték vagyonukat. A munkásoknak és szegényparasz- toknaik csak egyhez volt joguk: éhbérért dolgozni a nép elnyomói­nak. Másféle jogot él sem képzel­hették. A dolgozók gyermekei az írást és az olvasást sem nagyon ta­nulhatták meg, mert a család fenntartásához kellett a gyermek keresete is. A legjobb esetben is csak négy osztályt, de sokszor még ennyit sem végeztek el- A tőkésnek és a főldesúrmak az volt a célja, hogy minél több írástu­datlan emberi legyen az ország­ban. így volt ez a mi megyénkben is. Somogy megyében a múltban kevés volt az iskola, ami volt, az is egészségtelen, düledező viskók­ban volt és eigy egy iskolába há- rom vagy négy községből, tanyá­ról jártak be a gyerekek. A felszabadulás döntő válto­zást hozott. A Szovjet Hadsereg kiűzte hazánkból a hitlerista fa­siszta rablóikat és ezzel együtt ®1- söpörte a magyar nép elnyomóit, az urak, papok -hatalmát. Uj útra lépett népünk. A gyár es a főid a jogos tulajdonosoké Tett. Meg­szilárdult a munkásosztály vezet­te dolgozó nép hatalma. Hazánk elmaradt mezőgazdasági országból ipari országgá vált és gyorsan fej­lődik mezőgazdaságunk is. Az ipar és a mezőgazdaság fejlődésé­vel egyidőben nagy léptekkel ha­ladunk a kultúrforradalom terüle­tén is. Megyénkben számos általános iskolát építünk, ahol jól képzett, fiatal tanítókra, pedagógusokra lesz szükség. Pártunk, népi demo­kráciánk lehetővé tette, hogy me­gyénkben felépítsük az első taní­tóképző iskolát. lEz év elején Kaposvár legszebb helyér» hatmillió forintos beruhá­zással kezdték meg a tanítóképző iskola építését. Az építkezést a legmodernebb építkezési technika és tudomány alapján végzik. Az új iskola 1864 négyzetméter alap­területű, két emeletes lesz. A 16 jól felszerelt tanteremben mint­egy 500 hallgató fér el. Az* 1953— 54-e.s tanév kezdetén 160 tanuló­val kezdődik meg ,a tanítás az új tanítóképző iskolában. Az épület­ben központi fűtés biztosítja a kellő hőfokot. A termek padlózata parkettás lesz. Intézeti orvosi rendelő várószobával, 8 zeneszóiba hangszigetelő válaszfalaikkal el-) látva; ifjúsági és úttörőszoba, 8 tanterem, váróterem, portásszoba és házfelügyelői lakás lesz a földszinten. Az első és második emelet beosztása is hasonló. Mind­egyik emeleten négy tanterem. A második emeleten mintegy 435 négyzetméter nagyságú tornate­rem lesz. Mosdók, öltözők, zuha­nyozók, tanácskozó, könyvtár, mindegyik emeleten külön-külön zsibongó, fizikai előadóterem, szertár, stb. lesz. A folyosókon, minden tanterem részére faltba- épített ruha szekrények lesznek. Az új tanítóképző iskola teljes egészében 1954 őszére készül el. Évenként 400—500 hallgatója lesz az iskolának. Ez az építkezés űíafcib büszkesége megyénknek. Újabb bizonyíték arra, hogy pár­tunk vezetésével mindjobban ér­vényt szerzünk a tanulás, a mű­velődéshez való jog megvalósítá­sának. Felhívás a pécsvidéki bányász elvtársakhoz szocialista segítségnyújtásra. Megyénk legnagyobb üzeme, a Kaposvári Textilműve: dolgozói nevében a vállalat vezetői az alábbi felhívással fordultak a pécsvidéki bányászokhoz; Kedves pécsvidéki Bányász Elvtársai:! Ötéves tervünk egyik alkotásá­nak, a magyar könnyűipar legna­gyobb és .legkorszerűbb beruházá­sának, a Kaposvári Textilművek dolgozóinak nevében kéréssel fordu­lunk hozzátok. Alihojt, hogy termelő munkánkat zavartalanul végezhessük, a népgaz. daságumk által üzemünkre megálla­pított tervfeladatnak eleget tehes­sünk, arra van szükségünk, hogy üzemrészeinkben a fonáshoz szük­séges megfelelő meleget biztosít­suk. Szénellátásunk terén nehézsé­geink vannak, a bányák termelése terén történő lemaradást mi is meg­őrizzük. Arra kérünk benneteket, hogy terveteken felül adjatok üzemünk­nek naponta 1 vagon szenet. Bizto­sak vagyunk abban, hogy szocialista segítséget nyújtotok üzemünknek, bányászbecsülettel teljesítitek vál­lalásiakat és ezzel a magyar köny- nyűipar legfiatalabb üzemének dol­gozóit segítitek tervük teljesítésé­ben. A Kaposvári Textilművek dolgo­zói nevében; Kaposvár, 1963 február 13. Szabó József üzemi párttitkár. Róna Imre igazgató. Puskás Ferencné Ü. B. elnök. A Somogymegyei Nyomdaipari Vállalat lapszedőinek versenyfelhívása Mi, a „Somogyi Nép’.ap”-ot'elő­állító Nyomdaipari Vállalat lapgép- szedői, Negyedes Károly és Mayer Géza, hazáink felszabadulásának 8. évfordulójára, április 4. tiszteletére munkaversenyre hívjuk a Baranya- nyamegyei Szikra Nyomda, a Győr- Sopronmegyei Nyomda Vállalat, a Vasmegyei, a Veszprémmegyei Nyomdavállalat és a Székesfehérvári Nyomda gépszedőit, a „Dunántúl legjobb lapszedő brigádja” címért. A verseny kezdete 1953 február 1. Kérjük a felsorolt vállalatok lap- gépszedőit. hogy a szocialista mun­kaverseny kiszélesítése érdekében tett kezdeményezésünket fogadják el. E munkaverseny eredményei is hozzájárulnak ötéves tervünk sike­reihez és a Szovjetunió iránti há­lánkat fejezi ki felszabadulásunk 8. évfordulója alkalmából. A verseny értékelése a teljesítményszázalék és a hibaszázalék figyelembevételével történik. Az értékelést vállalaton­ként a munkaügyi előadó, igazgató és a termelési felelős végzi. Minden vállalat dekádonként megküldi eredményét a Somogymegyei Nyomdaipari Vállalatnak, ahonnét azt összesítve továbbítják a Helyi­ipari Minisztérium Nyomdaipari Csoportjának, amely a részletes ér­tékelést végzi. Ugyanakkor vállala­tunk értesíti a versenyben lévő’ üze­meket a beérkezett eredményekről. Felkérjük a Helyiipari Miniszté­rium Nyomdaipari Csoportját, hogy létesítsen váindorzászlót, me­lyet Dunántúl legjobb lapgépsze- dő brigádja nyer el. Negyedes Károly Mayer Géza lapgépszedő. lapgépszedő. A Somogymegyei Nyomdaipari Vállalat lapgépszedőinek verseny­felhívását a. kihívott vállalatok röp- gyűléseken ismertették és elfogad ták a versenypontokat. ígéretet tet­tek, hogy a versenyszabályokat a legszigorúbban betartják. Céljuk az, hogy a munkaverseny során ki­szélesítsék a dunántúli lapgépsze- dők sztahanovmczgalmát és hogy a verseny nyomán minél több sztaha­novista fejlődjék. A Somogymegyei Nyomdaipari Vállalat lapgépszedői kezdeményezése nagyban hozzájá­rul a vidéki lapok szedésminőségé­nek javulásához.

Next

/
Thumbnails
Contents