Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-15 / 39. szám
Épülő h a m mu ni % mun — épülő n % o © i n I i % m u n A kolhozvezetőség gazdasági munkájának pártellenőrzé^e írta: N. Gyeoinm, az Altáj-határterületi „Kommunizmus zá«zlaja“-kolhoz párttilkára Kolhozunk gyors ütemben fejlődik. Pénzbevételei két év a'.att 826.000 rubelről 1,500.000 rubelre emelkedtek. A gabonafélék és az ipari növények terméshozama növekedett. Fellendült az állattenyésztés. 1952-ben határidő előtt teljesítette terménybeadási tervünket és jektntős mennyiségű vetőmagot tartalékoltunk. A kolhoz egyenletes és gyorsütemű fejlődése nagyrészt a kommunisták példaadó, jó munkájának köszönhető. Pártszervezetünk ellenőrzi és segíti a kolhozvezetőség gazdasági munkáját, nevelő és szervező tevékenységet fejt ki a kolhozparasztok között, harcra mozgósít a kolhoz- gazdaság valamennyi üzemágának továbbfejlesztéséért. A pártellenőrzés egyik formája a kolhoz és az egyes részlegek vezetőinek beszámoltatása a végzett munkáról. Ugyanakkor, amikor pártszervezetünk ellenőrzi és irányítja a kolhozvezetőség gazdasági munkálját, szem előtt tartja, hogy a kolhozvezetőség választott szerv, amelyet a Jcoíhoztagok megbíztak a kolhoz gazdasági vezetésével. Éppen ezért a pártszervezet nem helyettesíteni, hanem segíteni kívánja a vezetőséget, hogy az minél jobban megoldja feladatait. A pártszervezet a XIX. pártkongresszus határozatainak sikeres tel-j jesitéséne mozgósítja a kommunis- j tákat és pártonkívüüe. et. A kon-j gresszusi határozatok megvitatása • után a koihozparasztok elhatároz- j ták. hogy határidő előtt teljesítik a' növények terméshozamának emeléséről szóló határozatot. A pártvezetőség támogatta ezt a hazafias kezdeményezést és javasolta, hogy a kolhozvezetőség minden egyes brigád számára készítse el a tavaszi munkák ütemtervét. A pártszervezet nagy jelentőséget tulajdonít a kolhoztermelés tervszerűségének. Ezért javasolta, hogy a vezetőség dolgozza ki a közös gazdaság fejlesztésének távlati tervét. A tervet, amelynek kidolgozásában élenjáró kolhozparasztok és mező- gazdasági szakemberek is resztvettek, a kolhozparasztok közgyűlésén vitatták meg és egyhangúlag elfogadták. Itt a gép Tégez mindent írta: M. Rogov és M. Nironov A ..Szovjetszk-ugol" tröszt 13. számú bányájában vagyunk. Pontosan délután 3 óra vám. Megkezdődik a bányászok leszállása. A felvonó kezelője lezárja a kas ajtaját, jelt ad és bekapcsolja a motort. A .kas egyre gyorsulva'elindul a bánya mélye felé. A bánya központi aknarakodója sok vágányával, váltójával vasúti állomásra emlékeztet. Innen keletre is, nyugatra is egyre másra indulnak villamos vonatok. A fő szállító vágaton most indul a földalatti munkásszállító villamos. Beülünk az utasszállító kis csilléikbe. A villamosmozdony vezetője jelt ad és a vonat elindul. Három1—négy perc múlva a nyugati lejtős vágatnál vagyunk. Megállunk. Kimegyünk a szállítóvágatra, Innen 100 méternyire van a hatodik bányamező frontfejtése. Az első javítóműszak az ütemtervnek megfelelően pontosan elvégezte az összes előkészítő munkákat, átszerelte új vonalára a szállítószerkezetet. Mihail Mamontov kombájnkezelő kipróbálja a kombájnt és a kitermelt szenet szállító szerkezetet. A gép alig érezhetőéin megrándul és a kombájn réselőkarja másfél méter mélységben bevágódik a szénbe. A rakodószerkezet megragadja az aláréselt szenet és a. szállítószerkezetre rakja. Ötven perc telt el a műszak kezdete óta. A szállító szerkezet 40 tonna szenet továbbított a fej- tőhelyről a szállítóvágatba, egyenesén a csillékbe. Kész a 20 csilléből álló vonat. Ivan Szkipa, a villamosmozdony vezetője bekapcsolja a motort és a szerelvény el,indül a lejtős-vágat felé. Itt nagyteljesítményű csörlő ihúzza fel h csilléket a fő szállítóvágatba, majd villanyimozdony a 'gépi csil- lebuktatóhoz vontatja a szerelvényt. A felvonó a külszínre emeli a szenet. Innen szállítóheveder viszi a vasúti pályatest fölé épített szóntartályba. Ebből látjuk, hogy ■a szénnek a frontfejtésben való aláréselésétől kezdve a vasúti kocsikba rakásáig mindent a gépek végeznek. A szén kitermelése előtt el' kell készíteni a frontfejtéshez vezető szállítóvágatot, előkészítő munkákat kell végezni. A Vágat- hajtás igen nagy munka, de a gép a feltáróbámyászoknak is segítségére jött. A hatodik bányamezőben Nyikolaj Fomenko vezeti a feltáró brigádot. Elmondja nekünk, hogy miképpen szervezte meg a munkát a- szállítóvá,gat hajtásában: — Az első műszak a fúrási és robbantási munkákat végzi ej — mondja. — Itt fekszik a robbantás útján felaprított kőzet. A kőzetrakodógép puttonya megmerül a kőzetben és a tele puttonyt maga fölött átemelve, a kőzetet a mögötte álló csillébe tölti. A puttony néhány ilyen mozdulatot tesz é,s a csille megtelt. A bányászok a kitérőbe tolják a megrakott csillét és üreset állítanak a gép mellé. Ha készen van a 20 csilléből álló szerelvény, a villamosmozdony a felvonóhoz vontatja. Mindenegyes külszínre ért csillét automatikus szerkezet tol ki a kasból. A csille a buktatóhoz gördül. Aleksziandr Janguzov gépkezelő megnyom egy gombot és a csille tartalma kidől. Utána az automatikus szerkezet kitolja a csillét ,a buktatóból. Most a vontatólánc elkapja és a gépesített gurító,ra viszi. Innen ismét az aknához, majd a bányába jut \ a csille. Ezt a folyamatot egyetlen ember, az ügyeletes gépész irányítja. Ukrán tudósok segítsége a kolhozoknak A bastankai kerület kolhozai «agyőt fejlődtek az utóbbi időben: 1952 ben háromszor akkora búzatermést takarított be, mint előző évben. A sikerek a gépesítés és az agrotechnikai kultúra fokozatos színvonal emelkedésének köszönhetők. A növények terméshozamának növeléséhez és az állat- tenyésztés hozamának fokozásához nagy segítséget nyújtanak a tudósok. A kerület kolhozai felett ugyanis védnökséget vállalt az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Tudományos Akadémiá- ja. A kolhozok a tudósak segítségével állították össze gazdaságuk fejlesztésének távlati tervét, vehették be a helyes vetésforgót és a többi élenjáró agrotechnikai mód szert. A tudományos intézetek nmünk a társai tanulmányozták a növénytermesztés és állattenyésztés élenjáró dolgozóinak módszereit és bevezetésre javasolták a legjobb eredményeket biztosító eljárásokat és módszeréket. Ezek leírását könyvalakban is kiadták. Űj falusi áruházak Az Orjo'l-területi fogyasztási szövetkezetek a múlt évben 10 millió 600 ezer rubellel nagyobb áruforgalmat bonyolítottak le, mint 1951-ben és másfél—kétszerié annyi építőanyagot adtak el a lakosságnak. Húsz új áruház és számos szövetkezeti bolt épült a terület falvaiban. Megszervezték a mezei munkákon dolgozó kolhozparasztok és gépkezelők közvetlen kiszolgálását. Baráti szemmel... SZOVJET EMBEREK MA G YAROHSZÁGRÓL Pavel Bikov — Vörös Csepelről Részlet Pavel Bikov Sztálin- díjas szovjet esztergályos ,JJt a boldogsághoz” című könyvéből. 1949 októberében több ismert szovjet sztahanovistával együtt, engem is meghívtak a magyar újítók kongresszusára. Örömmel állapítottuk meg, hogy hogyan virágzott ki a népi demokratikus Magyarországon az alkotó' munka. Magyar földön való tartózkodásunk első percétől kezdve érez. tűk, hogy igaz barátok közt vagyunk, aki’ bennünk annak a nagy szovjet népnek a képviselőit látják, amely elhozta a szabadságot a magyar dolgozóknák. A vasmunkások budapesti klubjának tágas, szépen feldíszített termében előadást tartottam a fém- megmunkálás gyorsmódszer,eiről. Itt ismerkedtem meg Musz’a Imrével, az 'első magyar sztahanovistával, aki később Kossuth-díjat kapott. Boldoggá tesz az a tudat, hogy Muszka Imrét hozzásegítettem kiváló eredményeinek eléréséhez. Muszka Imre meghivására láto- gottam el a Vörö3 Csepelre, ahol bemutattam munkamódszereimet. Még el sem hagytuk Magyarországot és máris arról értesülhettünk, hogy a Vörös Csepelen a szovjet munkamódszerek segítségével máris számos esztergályos jelentősen emelte munkatermelékenységét. Vörös Csepel a szovjet gépgyártási iskola tapasztalatainak felhasználásával a mai élenjáró technika követelményeinek megfelelő, nagyszerű szerszámgépeket gyárt. A magyar nép a béke és a népek barátságának igaz útján halad Konsztantyin Borin Sztálin, díjas szovjet kombájnvezetö egy szovjet küldöttséggel járt Magyarországon. A szovjet küldöttség tagjaként egy egész hónapot töltöttem Magyarországon. Láttam, hogy a szocializmust építő magyar nép a párt vezetésével a gazdasági fellendülés, a béke és a népek barátságának igaz útján halad. Láttam, hogy a magyar parasztok milyen lelkesedéssel fáradoznak a mezőgazdaság fejlesztésén, ta,nuja lehettem annak, amint a kollektív gazdálkodás útjára lépve, a szovjet tapasztalatok hasznosításával nap mint nap szaporítják sikereikét. Drága magyar barátaim! Ezúton üzenem pektek, hogy valamennyi tapasztalatunk előttetek áll, akár a nyitott könyv. Merítsetek belőle! A szovjet nép a szocializmus felépítéséért vívott harcotokban továbbra is baráti támogatást, testvéri segítséget nyújt nektek. Üdvözlet a magyar népnek Irta: Igor Mojszejev, Sztálin- díjas, az OSZSZSZK népművésze. ' ■ Egész együttesünk a legnagyobb szeretettel emlékszik azokra a kellemes napokra, amikor 1951 őszén a Magyar Népköztársaság vendégel voltunk. Jómagam ekkor mái' harmadszor jártam Magyarországon és csodálattal adóztam a gyors iramban épülő, szépülő és fejlődő országnak, amelyet az alkotás láza ragadott magával. örömmel láttuk, hogy Magyar- országon a szovjet ének- és tánc- együttesek mintájára, a hadsereg, a szakszervezetek és egyéb szervezetek szintén alakítanak ilyen együtteseket, amelyek nagymértékben gazdagítják az új demokratikus magyar művészetet. A szovjet-magyar barátság kölcsönösen gazdagít bennünket. Számos magyar táncot, amelyet magyar barátainktól tanultunk meg, beiktattunk új műsorszámunkba. Uj műsorunk a népi demokratikus országok táncművészetének gyöngyszemeit öleli fel. A Szovjetunió Állami Népi Tánc- együttesének valamennyi tagja forró üdvözletét küldi a demokratikus Magyarország művészeti dolgozóinak és az egész magyar népnek. SZOVJET-MAGYAR BARÁTSÁG A moszkvai építészmérnöki főiskola első évfolyamára 150 diákot vettek fel. A diákok közt van a népi demokratikus országok fiatal képviselőinek Szovjetunióba érkezett csoportja is. A képen az első évfolyambeli diákok egy csoportját láthatjuk. Balról-jobbra: a magyar Kiss Lajos, V. Baranov tanár, a magyar Garamiszegi Lajos és a mongol Bolod Gombin. A SZOVJETUNIÓ - A GYERMEKEKÉRT A Szovjetunió minden részén vannak bölcsődék c* napközi otthonok. Az új ötéves terv előírja a gy.ermekintézm&nyek hálózatának további kibővítését. Az ötéves terv alatt a bölcsődék száma körülbelül 20 százaléklcal nö. — A képen.- a taskenti „Sztálin”-kombinát bölcsődéje látható. SZTÁLINI HADJÁRAT AZ ASZÁLY ELLEN A Szovjetunió európai részén hatalmas térségeken folyik a mezővédő erdősávok ültetése. Hág, leendő erdőket S0 méter szélesre oű rá- vök alakjában képzeljük el, >ezzel a ,,szalaggal” tizenötször körülfonhatnánk a földgolyót, Ha a beül,etett területet egy tagban -egyesítenék, ez a terület majdnem akkora leríne, faint Hollandia és Belgium területe együttvéve. TÉLI MUNKÁK A SZTÁLINGRÁDI VIZIERŐMŰ ÉPÍTKEZÉSÉNÉL A hős Sztálingrád város vidékén óriási arányú munka folyik. Itt építik a sztálingrádi vizierőművet, amely a legnagyobb vizierőmű lesz a világon. Ezzel egyidejűleg a 650 kilométer hosszú volga- urali főcsatornát is építik, amely a sztálingrádi vizierőmű vízgyűjtőjénél veszi leezdetét. — D. Szlepuh, a csatornánál dolgozó egyik legjobb ekszkavátorkezelő, a Lenin nevét viselő Volga—Don hajózható csatorna építkezéséről került a sztálingrádi építkezéshez. D. Szlepuh a tél ellenére- is állandóan kétszeresére teljesíti normáját. A képen; D. Szlepuh elcszkavátora segítségével földdel tölti meg az önkiürítő tehergépkocsikat.
