Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-15 / 39. szám

I VUAQ PROLETÁRJAI EG VE SÜLJ ETEK/ soHoeri iiiim Magyar Dolgozók Pártja Somogy* megyei Bizottságának beszámolója a február 134 megyei pártválasztmanyí ülésen Épülő kommunizmus, épülő szocializmus Harc az elnyomók ellen | A MAGYAR DÓIG ■OZŐK PA sRT JA MEGY 'FI P >ARTRI701 rrSAGÄNAtf LAPJA 1 X. évfolyam, 39. szám. ÁRA 50 FILLÉR — - - I II 1 IMI III Vasárnap, 1953. február 15. A Magyar-Szovjet Társaság II. országos kongresszusának < anáeskozása K**e[ nyolc esztendeje hozta el a diadalmas Szovjet Hadsereg né­pünknek a szabadságot, amelyért hosszú évszázadokon át harcoltak legjobbjaink. A szovjet és magyar mép testvéri barátságának hű harcosai, a Ma­gyar-Szovjet Társaság hatalmas táborába tömörült magyar dolgo­zói! Jfüldöttei szombaton a buda­pesti EFÉDOSZ-székház kongresz- szusi termében gyűltek egybe, hogy a közeledő évfordulót is ünnepelve, az MSZT II. országos kongresszu­sán megvitassák, hogyan értékesí­tették a Szovjetuniótól kapott ta­nácsokat. mit tettek és mit kíván­nak tenni a magyar-szovjet barát­ság további erősítése terén. A kon­gresszuson mintegy ötszáz szava­zati és kétszáz tanácskozási joggal rendelkező küldött jelent meg. El­küldte képviselőit a hős szovjet nép, eljöttek a testvéri népi demo­kráciák és több kapitalista ország dolgozóinak küldöttei, is. Az elnöki emelvényt és a termet köröskörül virágok, jelmondatok díszítették. Az emelvény hátteré­ben, zászlóerdőktől övezve Lenin, Sztálin és Rákosi e'vtársak hófehér mellszobra volt látható. A küldöt­tek lelkes hangulatban, énekszóval várták a kongresszus megnyitását. A kongresszus első napi tanács­kozásán megjelent Révai József népművelési miniszter, Kiss Károly, a minisztertanács elnökhelyettese, a Magyar Dolgozók Pártja Politi­kai Bizottságának tagjai, Dobi Ist­ván, a Népköztársas&g Elnöki Ta. náesának elnöke, Rónai Sándor, az MDP Politikai Bizottságának tag­ja,, az országgyűlés elnöke, Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, Darvas József közoktatásügyi mi­niszter, Megjelent a kongresszus első napi tanácskozásán J. D, Ki. széljov, a Szovjetunió magyarorszá­gi nagykövete, Kilenc óra előtt néhány perccel csendültek fel a teremben a magyar és a szovjet himnusz hangjai, majd Erdei Ferenc. a Magyar-Szovjet Társaság elnöke, földművelésügyi miniszter üdvözölte a megjelenteket és megnyitotta « kongresszust. Be­szédében a többi között ezeket mondotta: Minél elkeseredettebben tör a dolgozó nép, a népek függetlensége és a béke ellen az imperialisták eszeveszett dühe, annál elszánták- ban védjük mi a béke ügyét, kiví­vott szabadságunkat, függetlensé­günket. szocialista építésünk vívmá­nyait és annál erősebb és elszakít- hatatlanabb hűségünk és barátsá­gunk a nagy Szovjetunióhoz. Ezt a barátságot ápolta és erő sítette a Magyar-Szovjet Társaság az I. kongresszusa óta eltelt idő­ben. Ennek a barátságnak újabb kifejezője, fejlesztője és erősítője mostani kongresszusunk. Amit az I. kongresszuson kifejeztünk és magunk elé tűztünk, jórészt elér­tük. Most a szovjet-magyar barát­ság újabb tartalma és újabb ereje bontakozik ki: e kongresszuson a szovjet-magyar barátság újabb'fel­adatait kell kitűznünk azon az úton, amely népünket az elszakít­hatatlan barátság szálaival össze­kapcsolva vezeti a nagy Szovjet­unióval közös úton, a béke útján. Erdei Ferenc beszéde közben és végén a megjelentek többizben he­lyükről felállva, lelkes tapssal ün­nepelték a béketábor lángeszű ve­zérét, a nagy Sztálint, népünk for­rón szeretett Vezetőjét, Rákosi elv­társat s a széttéphetetlen magyar­szovjet barátságot. Ezután került sor a díszelnök­ség és az elnökség megválasztás Sára. A küldöttek hatalmas lel', e- sedéssel, percekig tartó taps köz­ben elsőnek J. V. Sztálin elvtár­sat választották meg a díszelnök­ség tagjai közé. A mandátumvizsgáló- és jelölő- bizottságra tett javaslatok elhang­zása után Kelen Béla, a Magyar-Szovjet Társaság főtitkára tartott beszámolót Beszéde elején á főtitkár rámát a* XIX. kongresszus ragyogó célki­tott arra, hogy a Magyar-Szovjet Társaság II. országos kongresszu­sa olyan időben ült össze, amikor a Szovjetunió dicső Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa után világosabbá váltak a feladatok min­den békeszerető ország, minden egyes békeszierető ember számára. A békéért küzdő egyszerű em­berek százmilliói megtanulták, hogy a XIX. kongresszus óta eltelt idő ‘eseményei mindenben igazol­ták Sztálin elvtárs és a XIX. kon­gresszus megállapításait. E négy hónap alatt az amerikai imperia­listák fokozták az új háború ki- róbbanfás.ára tett erőfeszítéseiket. E négy hónap nemzetközi ese­ményei azonban mást is igazoltak. Azt a sztálini megállapítást, hogy a kapitalista országok ellentétei, ezek ,,a mélyben ható erők" „meg fogják szabni az események mene­tét". Dulles nyugateurópai, Chur­chill amerikai látogatása azt mu­tatta, hogy nemcsak a népek, ha­nem már a burzsoá ^kormányok is kezdenek szembekerülni az ame­rikai diktátuinipolitikával. A tő­kés •országokban nő és terjed az ellenállás a háborús politikával szemben. Ennek a növekvő béke- kampánynak világraszóló tünteté­se volt a népek bécsi kongresszu­sa. Ezután arra mutatott rá Kelen Béla, bogy a XIX. kongresszus meggyőzően mutatta be a soknem­zetiségű szociálist^ szovjet állam megnövekedett politikai egységét, katonai ereiét, a szocialista nép­gazdaság példa nélkül álló fejlődé­sét és a szovjet nép anyagi és kul­turális színvonalának szakadatlan emelkedését. A kommunizmus építkezésének sztálini útján járva, a szovjet nép a tudományos technika fejlődésé, rak új korszakát nyitotta meg. A kommunizmus nagy építkezé­seinek eredményeiként megvalósul a világ első nagyfeszültségű villa- mosenergia hálózata, amely átfog­ja a Szovjetunió óriási területét, összekapcsolja valamennyi hő- és vizíerőművét. A szovjet nép forró szeretete hazája, pártja, Sztálin elvtárs iránt a biztosíték arra, hogy a tűzései, a kommunista társadalom felépítése a Szovjetunióban győ­zelmesen megvalósul. Mialatt a kapitalista világban az egyes országok közt egyre mé­lyülnek az ellentétek, .azalatt a szocializmus és a demokrácia tá­borában a nemzetek között a tör­ténelemben eddig ismeretlen új vi­szony jött létre Ujtípusú baráti kapcsolat ez, amely minden egyes állam szuverén jogainak és füg­getlenségének megőrzésén, a köl­csönös együttműködésen és se­gélynyújtáson alapszik. Elvtársak! Ilyen új, baráti vi­szony köti össze -a mi hazánkat is a Szovjetunióval. Február 18-án ünnepeljük a magyar-szovjet ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződés megkötésének ötödik évforduló- iát. Ez a szerződés -népűnk sza. badságámak és felemelkedésének biztosítéka. Kelen Béla ezután arról beszélt, hogy hazánknak a dicső Szovjet Hadsereg által történt felszabadu­lása végül meghozta a magyar- szovjet barátság virágzó korsza­kát, amely bőven termi gyümöl­cseit dolgozó népünk, hazánk ja­vára. * Ninos olyan területe gazdasági és kulturális életünknek, ahol a szovjet segítség teremtő erejét fel- szsba-dülásunktói kezdve mind a mai napig ne éreztük volna. Szov­jet segítségigei tanultunk meg új módon élni, dolgozni, gondolkod­ni. Szovjet segítséggel kezdtük meg hazánk újjáépítését a hábo­rús romokból. A Szovjetunió ta­pasztalatai alapján kezdtük meg a szocializmus alapjainak lerakását Magyarországon. Kelen Béla ezután a társaság pro. paganda és agitációs munkájáról számolt be. Előadásos propagandánk sokat fejlődött az elmúlt évek alatt — mondotta a többi között. — Mig 1951-ben 23.854 előadáson 1 millió 579.000 hallgató vett vészt 1952- ben 38.224 előadáson 2,314000 hallgató jelent meg. Eredményes a kommunizmus épí­tését, a szovjet emberek életét is­Az elnök a megjelentek felzúgó, hogy Révai József népművelési mi­lelkes tapsa közben jelentette be, niszter kíván felszólalni. Révai elvtárs beszéde mértető szemléltető agitációs tevé­kenységűn x. A kis-, közép- és nagy- kiállítások, képhiradók és vitrinso­rozatok szemléltetően mutatják dolgozóinknak a szocializmus hazá­ját. A szovjet példa követését és a Szovjetunió konkrét megismerését az orosz nyelv elsajátításával le­het legjobban meggyorsítani. Az eredeti orosznyelvű kiadványok iránti érdeklődés mutatja, hogy a szovjet újságok és folyóiratok meg­rendelése 1949-hez viszonyítva meg­ötszöröződött. az orosznyelvű szak- és irodalmi könyvék megrendelése, illetve vásárlása tízszeresére emel­kedett 1947-től 1952-ig. Népünk kulturális színvonalának emelését segíti az orosz nyelv tanulása. Je'enleg az MSZT orosz nyelv, tanfolyamainak száma 3600, ame­lyeken 45.000 hallgató vesz részt. Az ipar területén agitációs és propaganda munlánk legfőbb .tar­talmát a fejlett szovjet munkamód­szerek ismertetése jelentette. Megállapíthatjuk, hogy a párt! és a szakszervezetek munkáját se-' gítve, társaságunk is hozzájárult a szovjet sztahanovista módszerek népszerűsítéséhez és lelterjesztésé­hez s ezen keresztül népgazdasági tervünk teljesítéséhez is. A mezőgazdaság területén az MiSZT tevékenysége a termelőszö­vetkezetek fejlesztésére és megszi­lárdítására, a fejlett szovjet agro­technikai és zootechnikai módsze­rek bevezetésére irányul. Nagy se­gítséget nyújtott ebben a munká­ban mindenekelőtt az, hogy három \ magyar parasztküldöttség járt aj -Szovjetunióban és két szovjet kol-í hozküldöttség látogatott el hazánk-; ba. Az e’mult évben a szárazság és, a fagykár ellenére kimagasló ered­ményeket tudtak elérni azok a ter­me loszovet'sezetek, amelyek felhasz­nálták a szovjet kolhozparasztok ta­pasztalatait. Beszámolt ezután arról, hogy aj termelőszövetkezeti mozgalom fej- i lesztésében jó munkát végeztek azj MSZT-szervezetek. Kelen Béla a továbbiakban az M.SZT-inek az elmúlt két év folya­mán végzett munkájáról számolt be. Az I. kongresszus óta az MSZT munkája jelentős mértékben kiszé­Tisztelt Kongresszusi! Kedves Eivtársa’x1 Engedjék meg, hogy az MDP Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság kormánya nevében üdvözöljem az MSZT II, kongresz- szusát és eredményes munkát kí­vánjak neki. Az MSZT társadalmi szervezet, pártonkívüli tömegszervezet. De nem akármilyen társadalmi szerve­zet, nem akármilyen tömegszerve, zet. Az MSZT különleges tömeg­szervezet, i ülönleges feladatokkal. Az MSZT különleges nagy és meg­tisztelő feladata; a magyar-szovjet barátság ápolása népünk legszéle­sebb tömegeiben, a szovjet kultúra gazdag tapasztalatainak a lehető legszélesebbkorű terjesztése, a szo­cialista építésűink minden területén, Kétségtelen, hogy e megtisztelő feladat megoldása terén az MSZT komoly eredményeket ért el az utolsó két esztendőben. Kétségte. len, hogy az MSZT mint tömeg­szervezet egyike azoknak a fontos transzmisszióinak, amelyek pár­tunkat, a. do'gozó nép milliós tö­megeivel összekapcsolják. Az MSZT komolyan segíti pártunkat ,és álla­munkat, dolgozó népünk szocialista nevelésének munkájában. Bár az MSZT szervező- és meve- lőmunkája javult, nem mondhatjuk el, hogy megtettünk mindent, amit meg kellett és meg lehetett volna tenni. Az MiSiZT tömegszervezet, de még nagyobb, még erősebb tö­megszervezetté kell tenni. Az MSZT nem rossz munkát végzett a szovjet tudomány, a .szovjet mű­vészet és irodalom terén, a vezető magyar értelmiség felé. de a szov­jet kultúra megismerésére való tö­rekvés, a szovjet tapasztalatokból való tanulás vágya még mindig na­gyobb, mint amennyit az MSZT ki t’üdott elégíteni. Még több, még jobb munkára van tehát szükség, hogy közelebb hozzuk nemcsak a vezető értelmiséget, hanem az egész magyar értelmiséget a világ leghaladóbb kultúrájához, hogy még jobb feltételeket teremtsünk ahhoz, hogy tanulhassunk, ettől a kultúrától. Még többet kell ten­nünk annak érdekében, hogy mun­kásaink, sztahanovistáink —■ első­sorban kohászaink és bányászaink — megtanuljanak szovjet módra dolgozni, szovjet módra tervét és vállalást teljesíteni. Még többet kell tennünk, hogy dolgozó paraszt­ságunk, elsősorban a mezőgazdaság szocialista szektorának dolgozói va­lóban elsajátítsák és alkalmazzák a földművelés és állattenyésztés fej­lett szovjet módszereit. Mire építhet, mire kell hogy ' építsen az MSZT ebben a megtisz­telő munkában? Mi legyen mun­kájának alapja és kiindulópontja? Az alapja és kiindulópontja en­nek a munkának az, amit. Sztálin elvtárs fejtett ki mélyen és tömö­ren, az ő utolérhetetlen, világos és egyszerű módján. Az SZKP XIX. kongresszusán ezt mondta: ,,Pár­tunknak és országunknak mindig szüksége volt és mindig szüksége is lesz a határon túli testvéri né­pek bizalmára, rokonsz ínvére és támogatására. Ennek a támogatás­nak sajátossága az, hogy minden­nemű támogatás, amelyet bármely testvérpárt nyújt pártunk békesze. reiő törekvéseinek, egyben támo­gatást jelent saját népe számára is, a béke fenntartásáért vívott harcá­ban ... A kölcsönös támogatásnak ez a sajátossága azzal magyarázha­tó, hogy pártunk érdekei nemcsak hogy nincsenek ellentétben a béke- szerető népek érdekeivel, hanem ellenkezőleg, egybeolvadnak azokkal. Ami a Szovjetuniót illeti — a Szovjetunió érdekei egyáltalán nem, leülöníthetők el a világbéke ügyé­től:1 Mi következik ezekből a sztálini szavakból? Az, hogy a barátság a Szovjetunió iránt önnön érdekünk, hogy magunkat támogatjuk, ha a Szovjetuniót támogatjuk. Aki a Szovjetunió mellett áll, az a ma­gyar nép, a magyar nemzet, a ma­gyar haza mellett áll. Az imperialista háborús uszítok azt kiabálják úton-útfélen, hogy a szocializmus építése nem magyar Folytatás a második oldalon. lefedett — mondotta. — Az I. kongresszuson 748.325 MSZT tag­ról számoltunk be. Most a kon­gresszusnak azt jelenthetem, hogy taglétszámún!: jóval meghaladta a milliót és Jelenleg 1.302.014 ta­gunk van. Szervezeteink száma 1950 decemberben, a* I. kongresz- szus idején 2.893 volt, 1953 ja­nuár 1-én 8243 MSZT .alapszerve­zet működik az országban. Kelen Béla ezután beszélt arról a segítségről, amelyet az élenjáró szovjet tudomány és művészet ná­lunk járt képviselői nyújtottak a magyar értelmiségnek, majd így folytatta: Kötelességünk népünket a haza .szeretetére és védelmére nevelni, mert hazánk határán leselkedik az amerikai imperializmus balkáni bé­rence, a fasiszta Tito elvetemült kémbandája, amely kalandorterve­ket eszelt ki hazánk kirablására, népünk hatalmának megdöntésére és a magyar-szovjet barátság meg- mérgezésére. A továbbiakban ismertette az MSZT előtt álló feladatokat. FELADATOK: elsősorban a társaság társadalmi befolyásának szélesítése, tagságá­nak növelése. Másodsorban a társaság tagságá­nak tömegméretű aktivizálása a szovjet tapasztalatok terjesztésére, átvételére és alkalmazására. Befejezésül hangoztatta, hogy a magyar-szovjet barátság hónapja nagy lehetőséget ad társaságunk­nak munkája továbbfejlesztésére, dolgozó népünk Szovjetunió iránti szeretetének és barátságának foko. zására. Kelen Béla beszédét sűrűn sza­kította m'eg a küldöttek lelkes tapsa. Szünet után megkezdődött a vi­ta a főtitkári beszámoló fölött. Az első felszólaló Kreffly Gábor tata­bányai főmérnök volt. Arról beszélt, hogy Tatabányán, az ország legjelentősebb szénterü­letén mennyire segítették és segí­tik munkájukat a 1 apott nagyszerű szovjet bányagépek. Ezután Bernáth József, a perká- tai Alkotmány tsz elnöke elmon­dotta: 1951-ben parasztküldöttkéint a Szovjetunióban járt. Hazajőve termelőszövetkezetet alakított. Az 1952-es gazdasági évben alkalmaz­ták a fejlett szovjet agrotechnikát. Az 1952-es évi zárszámadásnál a termelőszövetkezeti tagoknak egé­szen komoly jövedelem jutott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents