Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-13 / 37. szám

Péntek, 1953- február 13, SOMOGYI NÉPLAP 3 A barcsi járási tanács a párt-- és kormányhatározatok rhegvaípsításáért harcol m agszük ság 1 etük e t, ezt -állandóan j gyűjtési terv határidőre való tel­el íenőrizziik és amennyiben hiá­nyosságot tapasztalunk, úgy bün­jesítésére, valamint az adóibesze­A barcsi járási tanács az 1952. évben nem kielégítően, hajtotta végre a Darf- és kormány ha táró- zakókat. Nem szervezte és nejm eilen őriz te kellő alapossággal a különböző feladatok megvalósítá­sát. Gyenge volt a tanács tö- m eg kap cső Lala, nem vonta he a munkák elvégzésébe a tömegszer­vezeteket, a községekben nem tá­maszkodtak az állandó-bizottsá­gokra, A járási tanács végrehajtó bi­zottsága -értékelte a múlt év munkáját és a hiányosságokból okulva, -most sokkal' nagyobb gon­dos ággal készül fel az 1953. év­ben előtte álló feladatokra, a párt­ós (kormányhatározatok végrehaj­tására. A járási tanács végrehajtó bi­zottsága a tavaszi munkák előké­szítéséről és végrehajtásáról szóló minisztertanácsi határozatot -a következőképpen valósítja mag: a) A tavaszi vetőmag biztosítá­sa érdekében a termelőszövetke­zeti csoportokkal 'megbeszélést tartunk és ahol felesleges vetőmag van, csere vagy vásárlás -út,'ára át ­juttatjuk olyan csoportoknak, ahol szükség van rá. A dolgozó parasz­tokkal népnév előmunik á n keresz­tül tudatosítjuk, hogy a .vetőmagot mindenkinek egyénileg kell bizto­sítania. A népneveüiőrrmnkába a pártszervezetek irányításával be­vonjuk a temegszerv ezeteket és az állandó-bizottságok tagjait, va­lamint az élenjáró dolgozó parasz­tokat. A fculákioikat kötelezzük, hogy a minisztertanács határozatában elő­írt határidőre beszerezzék vető­tető eljárást alkalmazunk velük szemben, b) Az előkészítő munkálajfök so­rán felmérjük a járás területén a rendelkezésre álló géipi- -és fogat- erőt. Biztosítjuk a mezőgazdasági gépeik és egyéb munkaeszközök ki­javítását. A terméshozam növelése érde­kében mind a termelőszövetkeze­tekben, mind a községekben, érte­kezleteken ismertetjük az -élenjá­ró -agrotechnikai módszerek alkal­mazását, c) A tanács ‘tömegkapcsolatát Ügy kívánjuk kiszélesíteni, hogy havonta reindsizereisen tartunk ülést a járási tanács állandó (bi­zottsági tagjaival és a községi ál­landó-bizottsági tagokkal. A köz­ségi állandó-bizottságok mellett létrehozzuk -az albizottságokat és ezzel olyan aktívahálózatot épí­tünk ki, hogy át tudják fogni a községeik területét, is népnevelő- munkával, valamint egyéni ipélda-. mutatással mozgósítják a dolgozó parasztságot a feladatok végrehaj­tására. A.z idén sakkal több gomdot for­dítunk a versenymozgalom kíszé. lesítésér-e és a versenyliandület ál­landó fokozására. Már most igyek­szünk a községek dolgozó paraszt­jai közt megszervezni -a versenyt. Eddig is jónéhány községünk meg­kötötte már a párosversenyszer- ződást. Patosfa Lsdot hívta hí pá- rosversenyre a tavaszi mezőgaz­dasági mninkáknaik 5 nappal -a ha­táridő előtti befejezésére, a. ba­romfi-, tojás-, tej-, bízotisertésbe­diési terv havonkénti pontos teljé- sítéisére. A ladiak elfogadták a versenykihívást azzal a módosí­tással1, hogy az 5 nap helyett 7 nappal a hat ár idő előtt teljesítik a tavaszi szántás-vetési tervet. Ugyanilyen versenyszerződést kö­tött Homokszentgyörgy Csokonya- vísouta községgel. A járás területén versenybizott­ságot alakítunk, amely kétheten­ként értékeli a verseny eredmé­nyeit és azt a sajtóra, röplapokon keresztül1 tudatosítjuk az egész já­rás -és a megye dolgozó parasztsá­gával. A begyűjtési munka megjavítá­sa érdekében a járási begyűjtési osztály 'begyűjtési napokat szer­vez a járás területén. Állandóan ismertetjük és tudatosítjuk az új begyűjtési remdeíetet -a járás dol­gozó parasztságával. Mind a mezőgazdasági munkák elvégzésénél, mind a 'begyűjtési terv teljesítésénél szigorúan fele­lősségre vonjuk a hanyagokat. Kü­lönösen -éberséggel figyeljük az el­lenség imunkáját és -kíméletleniül iCjeplezzük. A munkák menetét állandóan ellenőrizzük, hogy min­dig a kitűzött határidőre elkészül­jenek. Harcolunk az opportuniz­mus, a felelőtlenség minden meg­nyilvánulása ellen. A barcsi járási tanács alaposan .felkészülve indul harcba az 1953. évben ellőtte álló feladatok sike­res megvalósításáért. Kontra István JT VB-ellnök. A böltimyei Szabadság tsz és a tapsonyi gépállomás jó együttműködéséről A gépállomás a. szerződésben | termelési terv teljesítésére. A vállalt kötelezettségén túl is min-“ gépállomás vezető mezőgazdásza, dig segítségére sietett a tsz-nek, j Éder elvtárs rendszeresen -él,Iáto­ké a munka megkívánta, A nyáron.’galt a tszdicz és előadásokban is- pb, amikor pártunk és kormány-j merfeti az új agrotechnikai eljá- zatunk kiadta a. jelszót, hogy szem- 'írásokat. Az ősszel 23 hold őszi- veszteség nélkül kell betakarítani árpát vetett keresztsor osan a tsz. a gabonát, a gépállomás aratógé- A tavasszal keresztsorosan vet- pet küldött a tsz-nek. Az arató- rack zabot 30 holdon, négyzetesen gép mintegy 80 holdon végezte el az aratást, s így sikerülj a, tsz-nek A tavaszi mezőgazdasági mun­kák 'előkészítéséről! és végrehajtá­sáról szóló minisztertanácsi hatá­rozat előírja: :a termelőiszövetkeze- tek a gépá.lomásokkaí február 15-ig kössek meg a gépi munkák­ba a szerződéseket. A szántóföldi brigádok területeit és összetételét állandósítsák, ,a művelési eszközö­ket jegyzőkönyvileg adják át és a gépálöomáisok traktoros brigádjai­val a tavaszi munkák végrehajtá­sát egyeztessék össze. A minisztertanácsi határozat e pontjának betartása fontos alapja a ifsz és a gépállomás szoros együttműködésének, a tervszerű munkának. A böhönyei Szabadság termelő­szövetkezet és a tapsonyi gépállo­más a múlt évben is jól együttmű­ködött. Egymástól szigorúan megköve­telték a szerződés pontos be­tartásai, A gépállomás minden esetben biz­tosította a termelőszövetkezetnek a különböző munkák elvégzésé­hez szükséges gépi -erőt. Egy erő­gép állandóan a termelőszövetke­zetnél volt, amely a szerződésben megállapított munkát végezte. Kalmár János, a tsz traktor is tá­ja egész évben lelkiismeretes mun­kát yiégze'tt, amiért egy öltöny al­só- és felsőruhát és 300 forint ju­talmat kapott. A tsz-nél dolgozott Horváth János, a gépállomás trak­torosa is, aki kiváló munkája el­ismeréséül egy néprádiót kapott »utalómként a gépállomástól. szemveszteség nélkül, időben be­takarítani. A tsz búzája &■ fagy- és aszálykár ellenére is 9 mázsát adott holdanként. Ez is «lágyrész­ben a gépi munkának az eredmé­nye. Az őszi szántás-vetés időbeni el­végzését is a gépek segítették. Az őszi mélyszántáshoz három erőgé­pet adott a gépállomás, mert lát­ták, hogy' egy gép nem győzi a munkát. A tsz tagjai viszont igye­keztek az ősziek betakarításával, nehogy akadályozzák -a gépek munkáját. A tsz mindenből eleget test állam iránti köt® ezetís ég ének és a gépállomásnak sem ma­radt adósa, A beadási terv teljesítéséért el­nyerték a Megyei Tanács begyűj­tési vándorzászlaját, .amelyre büszke a tsz minden tagja. Az ál­latok áíteíeltetéséhez szükséges siíóitakarmány elkészítésében is nagy része volt a tapsonyi gépál­lomás jó munkájának. A Szabadság tsz és a tapsonyi gépállomás a múlt évi tapasztala­tok nyomán készül az 1953 évi vetnek kukoricát. SO holdon, nap­raforgót pedig 8 holdon. A tsz üzeaiíervét a gépállo-_ más segítségével készítették el, amelyhen rögzítették azt is, hogy a gépállomás milyen és mennyi gé­pi munkát végez el a tsz-nél. Az iízemtervben szerepel többek .kö­zött az is, hogy a tsz-nél 460 hol­don végez a gépállomás a tavasz- szal boronálást és hengerezést, a nyáron 85 holdon aratógép végzi a munkát. A tsz növénytermelő brigádjából most újabb 2 fiatalt (küldtek traktoros iskolára. A 'gépállomás dolgozóinak lel­kiismeretes munkája eredménye­ként a gépjavítást 100 százalékra elvégezitek, készen állnak megint a itsz segítségére. Fontos feladat, hogy a tsz és a gépállomás a szer­ződést is a már előzőleg megbe­széltek alapján a legsürgősebben megkösse. A böhönyei Szabadság tsz és a tapsonyi gépállomás törekedjen ai legszorosabb együttműködésre, hogy az idén még nagyobb ered­ményeket érjenek el. A dolgozók ébersége leleplezte a szabotáló kniáfcot Szinte naponta tapasztaljuk me­gyénkben is, bogy a lu’ákság, a falu burzsoáziája, a szocializmus (építéeének legvadabb ellensége, a legaljasabb eszközökkel: szabotázs- 2salt rombolással, rémhírterje-zt&s- set igyekszik gátolni fejlődésünk ütemét. Minden erővel szabotálni igyekszik a begyűjtést, a mező­gazdasági munkák elvégzését. Kovács István esomogyszentpá’i kü.ák is egyike azoknak a vérszopó piócáknak, akik egész életükben más munkáján élősködtek és most —- miután nem zsákmányolhatja ki k-edve szerint a dolgozókat, mi­után már Kótainé és a többi volt oselédasszony nem jár el hozzá dol­gozási egy köcsög aludtejért, mert valamennyien a felemelkedés útját választva, a tszcs-ben dolgoznak — műs módszerhez folyamodik. Kovács kuláknak Marcaliban is van hat hold földje, amit kis-ha- szoinbérbe szokott kiadni. Az el­múlt évben Németh Antal, Szabó Irtván és Csizmadiánénak adta ki földjeit. Amikor azok jól megmű­velték és szépen termett rajtuk ga­bona, Kovács kulák elment hozzá­juk. elkérte tőlük a szerződést, utá­na azt hangoztatta, hogy a földeket ő felesbe adta ki és követelte bér­lőitől a termés felének átadását. Csak a tanács közbelépésére volt hajlandó erről lemondani. Kovács István kulák az államot is be akarta csapni. Somogyszent. pálon lévő 29 hold földje után nem tartotta fenn a kötelező állatállo­mányt, ugyanakkor a begyűjtést is elszabotálta. Elmaradt 229 kiló ser­tés, 336 darab tojás és 54 kiló ba­romfi beadásával. Hogy a dolgozó népet még jobban megkárosítsa, a beadás mellett elszabotálta 5 ka- tasztrális hold földön az őszi vetés elvégzését is. Népi államunk azonban nem tűri, hogy a falu vérszopói tárokat okozzanak. Kovács István kulák jól megérdemelt sorsára jutott: a mar­cali járásbíróság hat évi börtönre, 5000 forint pénzblfntetési’e és 8000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A dolgozók ébersége megérdemelt sor­sára juttatta. A fenti példa is mutatja, hogy falusi pártszervezeteinknek, taná­csainknak, népnevelőinknek fokoz­niuk kell az éberséget, le kell lep­lezniük a Kovács és a hasonszőrű kulákok tetteit a dolgozó .párasztok előtt. Ezzel Hőbbre viszik a szocia­lizmus építését, a béke megerősö­dését hazánkban. Megyei értekezleten vitatták meg az 1953-51. évi begyűjtési munkák előkészítését A Megyei Tanács végrehajtó bi­zottsága kedden értekezletre hívta össze a járási tanácsok elnökeit, a begyűjtési miniszter járási megha­talmazottait, a begyűjtés soronlévő kérdéseinek, az 1952;—53 éves be­gyűjtési -tervek teljesítései és az 1953—54-es évi begyűjtési munka előkészületeinek megbeszélésére. Az értekezleten Porrogi István vb. elnökhelyettes tartott beszámo. lót. Porrogi elvtárs ismertette az 1952—53 év begyűjtési munkáját. Elmondta, hogy az elmúlt év be­gyűjtési munkája nem volt kielégí­tő, számos terményféleségből, adó­sai maradtak államunknak. Kenyér- gabonát 98.7, kukoricát 82.1 szá­zalékra teljesítették, de elmaradtak a tej-, tojás- és baromfibeadűsban is.” A hiányosságok mellett meg kell állapítani, hogy a tanácsok nagy többsége megállta a helyét a begyűjtési csatában. Különösen jelentős a fejlődés, melyet a tömeg- iapcsolat terén elértek. Ma már elmondhatjuk, hogy tanácsaink jó­részének sikerült mozgósítani a dolgozó parasztokat a begyűjtési! munkára — mondotta Porrogi elv­társ. *— Jól harcolt az elmúlt évben a fonyódi. a siófoki és a tabi já­rás a begyűjtési terv teljesítése ér­dekében Komoly hiányosság volt a csurgói, a barcsi, a nagyatádi já­rások munkájában, melyek csak ak­ii or láttak hozzá a munkához, ami; kor látták, hogy hiba van a terv- teljesítés körül. Ezekben a járások­ban már most is komoly lemaradás mutatkozik a tojás-, a baromfi és a tejbeadásnál. Porrogi elvtárs rámutatott, hogy a gyenge eredmény egyik .legfőbb oka a verseny hiánya. Járási ta­nácsaink ezen a területen sem okultak a múlt év tapasztalataiból, bár most is szerveznek versenyt, de ez csak a két tanács közt folyik és nem folyik verseny lent a köz­ségekben, a dolgozó parasztok kö­zött. Ebben az évben nagy figyelmet kell fordítani a verseny szervezé­sére, állandó ellenőrzésére és a nyil­vánosság biztosítására. Porrogi elvtár,3 hangsúlyozta, hogy a hátra­lékos mennyiségek egyik főfeladata, rászorítani a ku- lákokat a kötelezettségek teljesíté­sére. .Sürgősen fel kell számolni —- mondotta a továbbiakban — egye# tanácsainknál megnyilvánuló op­portunista magatartást. Számos községi tanács még mindig jogtala­nul ad ki vágási engedélye, et. Pl. Nagyosepely tanácselnöke 160 da­rab vágási engedélyt adott ki jog­talanul. A járási tanács instrukto­ra, bár rendszeresen kint járt, még sem vette észre idejében ezt a bű­nös mulasztást. Járási tanácsaink­nak az elkövetkezendő hetekben leg­döntőbb feladatuk — mondotta Porrogi elvtárs — az új begyűjtési rendelet széleskörű ismertetése, valamint a gazdalajstrom elkészíté­se. Biztosítani * kell, hogy a gazdalajstrom elkészítésénél, va­lamint a tervfelbontásba ta­nácsaink vonják be a dolgozó parasztságot. Számos példa bizo­nyítja. hogy ahol tanácsaink a dol­gozó parasztok bevonásával készí­tették el a múlt évben a tervet, ott a begyűjtési munka is jobban ment, mert így dolgozó parasztságunk) harcolt is annak végrehajtásáért. Különösen felhívta Porrogi elv­társ az értekezlet figyelmét a ta­nácsok tömegkapcsolatának a meg­szilárdítására. Ezen a területen * legfontosabb feladat, hogy az újjá­szervezett állandóbizottságok mel­lé 8—10 dolgozó paraszti aktívát állítsunk be, akik felelősek lesznek a hozzájuk beosztott dolgozó pa­rasztok begyűjtési terv-teljesítésé- ,ért. Ezek az aktívák már most ismertessék az új begyűjtési rende­letet, ellenőrizzék, hogy a dolgozó parasztok biztosítják-e a begyűjtés termelési feltételeit. Biztosítani kell ezeken az aktívá­kon keresztül, hogy minden dolgozó paraszt, minden hónapban, minden negyedévben pontosan teljesítse be­adási kötelezettségét. Nem enged- hető meg —• mondotta befejezésül — hogy már most, az első hónapok­ban elmulasszák a begyűjtési terv teljesítését. Minden erővel harcolni kell, hogy hónapróUhónapra telje­sítsék a begyűjtési tervet. begyűjtéseinek AZ INFLUENZÁRÓL A rendkívüli időjárás következ­tében az utóbbi helfen ismét fel­szökött az influenzás megbetege­dések száma. Az influenza kórokozója ,a bak tóriumnál is kisebb és még mikroszkóp segítségével sem lát­ható vírus. Az influenza főleg a beteg váladékai útiján terjed. Leg­inkább tüsszentéssel' és köhögés­sel a levegőbe jutó váladékkal. Azonban 'érintkezés, valamint étel és ital útján is terjed, Terjedését elősegíti, hogy félen amúgyis fo­kozott mértékben fordulnak elő a légutak hurutos megbetegedései. A ihurafos nyálkahártyák elvesz­tik védekezőképességüket és így azokon könnyebben tud megtele­pedni az influenza kórokozója. A megbetegedések az eddigi ta­pasztalatok szerint enyhe lefolyó- súak. Csak a gyermekeknél, de főleg a csecsemőknél fordulták elő eddig súlyosabb szövődmények, Azonban ezek között is ritkán. Amennyiben .az emberek döggé óvatosak lesznek és betartják a védekezés szabályait, úgy a jár­vány lezajlása rövid idő alatt vár­ható. j Elsősorban a gyermekeket é® főleg ia csecsemőket kelll megóv­nunk. E oélbóí ne engedjünk a csecsemők közelébe idegent. Még az anya is csak száj- és orrkendő- vel eliátva közelítse meg gyerme­két. Óvakodjunk a náthás, prüsz­kölő és köhögő emberektől. A náthás, prüszkölő ás köhögő em­berek pedig legyenek tekintettel I dolgozó társaikra és tartsanak szá­juk és orrúik elé többszörösen ösz- sz ehajtogaltott zs eibke n dő f. Az üzemi konyhák dolgozói fo­kozott mértékben tartsák be a tisztasági szabályokat. Az edénye­ket és evőeszközöket fertőtlenítő oldatban kell mosogatni és 85 C fokos vízben öblíteni. A helyisége­ket!, amelyekben nagyobb töme­gek fordulnak meg, naponta fel kell mosni fertőtlenítő oldattal (6 százalékos klórlúg). A zsúfoltabb helyiségeket óránként kell szel­lőztetni. A járvány ideje alatt a le­hetőséghez képest kerüljük a zsú­folt helyiségeket. Általában ne csak magunkra vi­gyázzunk, hanem másokat is óv­junk meg a fertőzéstől és ezáltal a jáirvány tovaterjedését mag tud. juk akadályozni. 71 ÉPÍTŐIPARI VÁLLALATNÁL KÖTNEK ÜZEMI KOLLEKTÍVSZERZŐDÉST A minisztertanács és a SZOT elnökségének a kollektív szerző­désekről hozott határozata értel­mében 71 ‘éipítőanyagipari vállalat­nál kötnek üzemi kollektiv szer- ződiést.' Az üzemi kollektiv szerződések megkötése döntő jelentőségű üze­meink életében. Ezért kelt nagyon alaposan előkészíteni iazt, hiszen a jó kollektív szerződés nagymér­tékben elősegíti a terv teljesíté­sét, a gépek jobb kihasználását, az anyagtakárékosságot, a munlka megkönnyítését és a balesetek szá­mának csökkentését.

Next

/
Thumbnails
Contents