Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-13 / 37. szám

Milo PROLETÁRJA! EG YE SÜLJ ETEK/ Egy nap a nagyatádi DISZ iskolában A böhőnyeí Szabadság tsz és a tapsonyí gépállomás jó együttműködéséről Cserjés! „tisztelendő úr“ módszere Sport | ft M fi G V A R DOLGC >ZÓk PÁcT ! T J A MEGYEI PÄ RT fii 2 OTTSÄGÄNAl^ LAPJA X. évfolyam, 37. szám. ÁRA 50 FILLÉR Péntek, 1953. február 13. TERMELŐSZÖVETKEZETEINK KÉSZÜLTÉNEK FEL A TAVASZI MUNKÁKRA Talpalsz tolatok igazolják, hogy ai tavaszi munka, az időben és he- j lyeseo végzett vetés határozza meg legdöntőbb mértékben a ter­méshozam nagyságát. ,,Ki mint vet, úgy arat" — tartja a 'köz­mondás, amit éppen a hosszú évekre visszanyúló tajpasztalat akfeíitott ki. De talán soha nem volt ennek annyira igaza, olyan fi­gyelmeztető ereje, mint éppen eb­ben az évben, nincs olyan terme­lőszövetkezet megyénkben, mely­nek nfe kellene okulnia az elmúlt év hibáiból. Most, amikor termelőszövetke­zeteink egyik legfontosabb felada­ta a tavaszi munkákra valló fel­készülés, igen alaposan meg kell vizsgálni, hogy mik azok a leg­szükségesebb teendők, amelyek je­lentősen hozzájárulnak a termés­hozam növeléséhez. Számos példa 'bizonyítja termelőszövetkezeteink­ben, hogy csak ott érhettek el jó ■eredményt, ahol nem a véletlenre, hanem a tudományosan, megalapo­zott termelési -eljárásokra bízták a terméseredmények alakulását. A ráksii Uj Élet tsz határos az igalli termelőszövetkezettel, mégis a rákssak 3;0 mázsás kukorica termésátlagot értek 'CÜ az igaliak 10—15 mázsájával szemben. Pe­dig a ráksiáknak sem/ a jó szeren­cse biztosította ezt a terméstöbb­letet, hanem az időben elvégzett talajmunka, a jó növényápolás. Az igali tsz tagjai többszáz mázsa ku­koricával kevesebbet takarítottak ■be munkaszervezetük lazasága, a tagság egy,részének fegyelmezet­lensége miatt. A tavaszi munkákat termelőszö­vetkezeteink számára megszabja a minisztertanács határozata. Me­gyénk term e lő szöv etkezet einek nagy többsége tudatában van a feladatok nagyságának és készül a tavaszi munkákra. A sávoiyi Szabadság .tsz-,ben folyik a mag- tisztítás, a nemesvidí Kossuth tsz h trágyakihordást végzi, de lehet­ne sorolni tovább azokat a terme­lőszövetkezeteiket, melyek minden percet kihasználnak a tavaszi mun­kákra való felkészülésre. Rákosi élvtárs a járási titkárok országos • értekezletén mondotta: „Anélkül, hegy új gépekre, vagy valami jelentékeny befektetésre Volna szükség, a magyar mezőgaz­daság termelékenységét 50 száza­lékkal lehet emelni, egészen kö­zönséges, már ismerj- agrotechni­kai . eljárásokkal, amelyeket rész­ben már kezdenek is használni". A téli időszak igen alkalmas ■ arra, hogy a tsz ekben már most felké­szüljenek és biztosítsák $z agro­technikai módszerek alkalmazásá­nak feltételeit. Egyik ilyen legfőbb feltétel a. helyes és reális tervké­szítés. A most elkészített tervek­nek figyelie/m-be kell venniük az új módszereket és mindazt a lehető­séget, amellyel növelni tudjuk a terméshozamot. Nem is lehet ösz­tönző hatása az olyan tervnek, mely a véletlenre hízza a termés­eredményeik /alakulását. A nemes- vkfi Kossuth tsz tagjai és vezetői, amikor tervet készítettek, figy-e- lembevették az új módszereket és tavaly az aszályos esztendő elle­nére is 9.5 mázsás termésátlagot értek el minden különösebb agro­technikai eljárás nélkül. .Az évi tervkészítés fiő biztosí­ték arra, hogy nem ösztönösen és kapkodva, hanem megfontoltan, és előrelátóan gondolkoznak a ve­zetők és tagok. A ternielőszövet kezet terve akkor jó, ha lelkesítő távlatokat nyit meg a tagok előtt, ha komoly feladatokra, erőfeszíté­sekre ösztönzi őket, ha számít a fejlett agr ot e eh ni ka í mö d's zenekre, ha épít a tagok alkotóerejére. Ahhoz azonban, hogy a tervek számai ne holt betűk Legyenek, no moly erőfeszítésekre van szükség. Ts,z^vezetőinknek ezért nagy fi­gyelmet kell fordítaníok a helyes munkaszervezet kialakítására. A minisztertanácsi határozat meg­szabja, hogy a tsz-ekben és a Hí. típusú csoportokban brigádokat kell szervezni, s a brigádok, részé­re a, földet és a hozzátartozó szer­számokat jegyzőkönyvileg át kell adni. Ezen túlmenően a brigádo­kon belül fel kell osztani a terü­letet és a felszerelést a munkacsa­patokra, -a kapásokat pedig egyé­nekre is. Ugyanez a határozat megszabja azt is, hogy ha a brigá­dok, tníuin kacs a p a t ok, illetve ta­gok területükön túlteljesítik az üzemtervben meghatározott ter­mésátlagot, a túlteljesítés arányú ban jut alomban kell részesíteni őkef. Ezzel a munkaszervezéssel megtettük az első 'lépést ahhoz, hogy megszilárduljon ,a munkafe­gyelem és az egyéni felelősség. Ezekben a- napokban tárgyalják meg megyénk termelőszövetkeze­teiben a tavaszi munkák végre­hajtásának, valamint a munkaszer­vezetek kialakítása megszervezé­sének kérdését. Ezekre az üzemi értekezleteikre t sz - v e:z e t ő ink n e k allaiposan fel kell készülniük. Érté­kelni kell, hogy mit tett a tenmclő- szövetkezet tagsága eddig a- tava szí munkákra valló felkészülésre, hogyan hajtotta végre eddig a mi niszlwtanács diätaföz.itVih' Számos termeteszőv etkezetben még az őszi mélyszántást sem vé­gezték el- A pusztaikovácsi Dimit­rov termelőcsopoidbao míg min dig 40 hold vár mélyszántásra, a kürtös-pusztai latinka tsz-ben 60 i.cúdon mulasztották eil a méiv- szántást. Termeilőszövetkezeteink- nek sürgősen pófrolniok kelül ezi a mulasztást és teljes erővel hoz zá kell lá'niok a -tavasz} -munkák előkészítéséihez. A nemeisdé.di tér meíőcso'po/rtná? még a tavalyi tj*á gya is gondozatlanul az udvarban szóródik, a. termelőszövetkezet azonban még ma sem fogott hoz zá a trágyakihordáshoz, de nera készítette elő a szükséges vető­magot sem. Ä tsz-ek pártszervezeteinek a tavaszi munkák sikere érdekében nagy gondot kell fordítaniuk a munkafegyelem megszilárdítására. A munkafegyelem megjavítása n.agyfontO'Sságú eszköze a magas terméshozam elérésének. Go-ndct kell fordítani -a vezetés megszilár­dítására. Pártunk és államunk gondoskodása nyomán termelőszö­vetkezeteinkben évrőí-évre több agronómus és más mezőgazdasági szakember dolgozik. De -számos olyan termelőszövetkezetünk van a megyében, amelyek mereven el­zárkóznak, ha a tsz egy-úgy •-iá­ját iskolára vagy tanfolyamra akarják vinni, mondván: „kevés a munkaerő". . Tc-r-m e les zö v ef k e z ege ink párt­szervezeteire ezekben a napokban, de a tavaszi munkák végrehajtása során is kemény feladatok várnak. Tőlük függ elsősorban, hogy 'sz­elük hogyan hajtják végre a mi­nisztertanács határozatát, hogyan szilárdul meg a m-unkaíegyelem és nem -utolsósorban ettől függ, hogy term e lősz ö v etíkezslte mkb'e.n milyen lesz az évvégi zárszámadás A tavaszi munkákra való felké­szüléshez már csak igen rövid idő van -hátra, de ez a rövid ,dö, ha jól felhasználják termelő-szövetke­zeteink, elégséges ahhoz, hogy megtegyenek minden szükséges intézkedést a tavaszi muniták si- ikeres végrehajtására. A Fonoda-építkezés dolgozói harcolnak vállalásuk tálteljesítéséért A Kaposvári Fonoda építkezés j dolgozói dacolva a tél hidegével, fáradságot nem ismerő, becsüle­tes munkával harcolnak a Fonoda határidő előtti elkészítéséért. Az építkezés dolgozói hazánk felszabadulásának méltó megün­neplésére készülnek -és április 4 -tiszteletére megfogadták, hogy a főműhely épületét a május lú tényleges határidő -előtt egy hó­nappal, április 1-re elkészítik. Ez -a vállalás komoly erőfeszítést kö­vetel mind a -műszaki, mind a fi" zikai dolgozóktól. A felajánlás si­keres teljesítése érdiekében indí­tottak harcot az építők. Versenyt szerveztek -és becsülete®, ijó] meg­szervezett munkával harcolnak s> verscinyhen az első helyért. A Fonoda építkezés dolgozói Sztá­lin elvtárs születésnapjára indított ve-rsenysza'ka'szitian is ip/éMásan m-egájiták' a helyüket és jó mun­kájukkal bizonyították be, hogy méltó harcosai szocializmust épí­tő hazánknak. Most, a hazánk felszabadulásának tiszteletére indított versenykihívá­sokban Kobzos János szállító se­gédmunkás brigádja mutatott pél­dát: a segédmunkás brigádokat mind kihívta versenyre. Ä Kob­zos-brigád versenykihívását elfo­gadták és harcot indítottak a terv túlteljesítéséért. A Kobzos-brigád a versenykihívás után ez év ja­nuárjában nemcsak a versenykihí­vásokban mutatott példát, -hanem a ‘tervteljesSt-ésben is. Lendületük serkentette a többi brigádot is. Február első delká-djában 159 százalékos teljesítményével Hor­váth János brigádja került az élre. A Horváth-brigád után -szorosan felzárkózva 145 százalékos telje­sítményével Simon Ferenc segéd­munkás brigádja halad. Ebben a versenyben a harmadik helyen a versenyt kezde-mlényező Kobzos János segédmunkás brigádja ha­lad, amely 138 százalékos teljesít­ményt ért el február ’első 10 nap­jában, Kisebb lemaradás tapasz­talható a versenyben a Koller Fái é-s Neme/s János segédmunkás bri­gádoknál. A Koller brigád 111, a Nemes brigád 109 százalékos tel­jesítményt ért el. Az építkezés vezetősége, a párt- szervezet és az üzemi bizottság segítse az építkezés dolgozóit . a verseny- és a munka/szervezésben. Tegyenek meg mindent annak ér­dekében, hogy a dolgozók a mun­kaidőt 100 százalékoson. kihasz­nálhassák -és ezzel is előbbre vi­gyék az ■építés ütemét, hogy az építkezés dolgozói a tervfel ada­tok és a vállalá sok túl teljesítésé­vel ünnepelhessék hazánk felsza­badulásának 8. évfordulóját. Halászaink készen állnak a munkára A tél folyamán -°em szünetel a munka a Balatoni Halászati Vál­lalat siófoki telepén. A kikötőben és a munkahelyeken szorgalmas munkáskezek a hajókat és azok gé­peit javítják, A műhelyben a - leg­apróbb alkatrészekig szétszedik a motorokat, a hibás részeket kicse­réli'. vagy kijavítják és ezzel biz­tosítják. hogy a halászatok idején a motorok miatt üzemzavar ne legyen. Az alapos vizsgálatok után egyre több gépet, motort javítanak ki é.s ezzel napokon belül üzemké­pes állapotba helyezik a hajókat és megindulhat a halászat. A javítási és karbantartási munkákban nagy a feladata az ács- és az asztalosbri­gádnak, hogy a hajók hibás faai- katrészeit kicseréljék. A műhelyek jó munkájában, nagy szerepe van Böröcz István műszaki vezetőnek, a i a munkák helyes megszervezésével elérte, hogy a ha­jók a határidő előtt a halászok rendelkezésére állnak. A hajójaví­tási munkáknál alapos és jó mun­kát végeznek: Frivabszki Rudolf, Torma József és Csonka Imre sze­relők. A hajóácsoknál Tonár Antal, Vent Károly ée Berlinger Jánc.s vé­gez kiváló munkát. Az asztal o un £■ helyb-en Németh György, a hajó- javítási munkákban jó minőségű munkát végez. A halászok ez idő alatt a jágszülc- séglet biztosítására a Balatonon jeget termelnek. A Halászati Vál­lalatnak évente több vagon -jégre van szüksége, és a termelésnél nemcsak a nyári jégszükségleí. t termelik ki, hanem jóval többet, Ugyanis az előrelátó vezetés gondol arra is, hogy a jövő télen az enyhébb idő miatt esetleg nem tudnak jeget termelni. A jég pe­dig a halak tárolásánál igen fon. tos. A balatoni jég kitermelésével és tárolásával népgazdaságunknak hatalmas összegeket takarítanak meg, mivel a balatoni jég kiterme­lése jóval olcsóbb, mint a műjég. Ez igen jelentős összeget tesz ki, ha figyelembe vesszük, hogy az üzem­nek a-z évi jégszükséglete 250 vagon. A. Halászati Vállalat, hogy évi tervét sikeresen túlteljesíthesse, gondoskodik a halállomány további szaporításáról is. Különös gondot fordítanak a süT- ■ lőállomány félmesterséges .szaporí­tására. Ebben a. munkában az al­sóőrsi süllőtelep érte el eddig a leg­jobb eredményt. A „fészkek” készí­tésénél felhasználják a hasznúiba, tatlan kötél- és hálódarabokat is, és ezzel megtakarítja; a cirok- „fészek” készítés költségeit. Emel­lett az új, „fészkek” jobban bevál­tak az eddig használtaknál. Ezek­kel a fészektípusoklal érték el, hogy az 1952 évben a halászati idők alatt több mint 34 millió sül­lőt keltettek. A ponty szaporítását szintén mesterséges úton. segítik elő. Az ikrát „lefejezik" és haltej­jel összekeverve 3—4 másodperc alatt megtermékenyülnek. Ezt az ikrát a keltetőkben fészkekbe rak­ják, ahol azok. kikelnék. A mester­séges halszaporítáiS célja az, hogy sokmillió életképes, zsenge ivadékot adjanak, hogy azok népgazdaságunk fejlődését biztosítsák az élelmiszer- ipar torén. A Balaton jobb ha:hős­termelő kihasználása céljából ide­gen halfajták betelepítésére is gon­dolnak és ez évben- a Balatonon meghonosítják a tavi pisztrángot, mely rendkívüli szapora és hasznot adó halfajta. A Halászati Vállalat dolgozóira munka után gyönyörűen, korsze­rűen ellátott fürdő vár. Van, aki ezután a kultúrterembe megy és ott színdarabot tanul, szórakozik. Van, aki a szakmai oktatásokon hallgat­ja figyelemmel a szakelőadó érté­kes előadását. A téli „pihenő” idő alapos fel­készülést jelent a több és jobb hal­hús termeléséért. Felkészülésük, -se> rény munkájuk a téli hónapokban biztosítja, hogy multévi eredmé­nyükhöz hasonlóan ez évben is si­kerrel túlteljesítik tervüket. A MARCALI TÉGLAGYÁR DOLGOZÓI TERVÜK TÚLTELJESÍTÉSÉÉRT Üzemünkben az 1953. évi nyers­gyártási terv teljesítéséhez 5260 köbméter földet kell kitermelni. Ennék egy részét helyben kell meg­forgatni, míg a másik részét a már megforgatott föld tetejére kell fordítani csillével. Ennek határidő­re 'való teljesítése — a mészköves talaj és a talajvíz figyelembevéte­lével — nem látszott könnyű fel­adatnak. Azonban január első nap­jaiban. Tcmbor János brigádvezető az ifi-brigád nevében a terv túltel­jesítésére versenyre hívta a másik három földkitermelő brigádot, hogy pzzel biztosítsák a földkitermelés határidő előtti teljesítését. Ennek a nemes versenyzésnek meg is lett az eredménye. Üzemünk a január havi tervet 137 százalék­ra teljesítette. Az eredmények el­érésében nagy érdeme van Eera Sándor brigádjának, aki nemcsak forma szerint fogadta el a kihí­vást, hanem 116 százalékos átlag- teljesítéssei az első lett a verseny­ben. A második helyet az Ivusza- brigád érte el 114 százalékkal. An­nak ellenére, bogy a versenyt kez­deményező ifi-brigád 107 százalé- 1 os teljesítésével a harmadik hely­re került, mégis dicséretet érdemel, mert elsősorban a brigád kezdemé­nyezésére indult meg a verseny és érték el ezeket az eredményeket. Dolgozóink nem elégednek meg az elért eredményekkel, hanem a munkaidő teljes kihasználásával harcolnak a további eredményekért, B-.rtosítják a földkitermelési terv határidő 'előtti befejezését. így a kedvező idő beálltával a nyersgyár. tas zavartalan) m -gkezdésát és a nyersgyártási terv teljesítését, il­letve túlteljesítését. Király Sándor Marcali Téglagyár. A TEXTILMÜ DOLGOZÓI SZOVJET MUNKAMÓDSZEREKKEL NÖVELIK TELJESÍTMÉNYÜKET Hazánk felszabadulásának nyol­cadik évfordulójának méltó meg­ünneplésére készülnek a Kaposvá­ri Teixtilmű dolgozói és fogadal­mukhoz mérten 'becsületes mun­kával1 harcolnak a normák és az üzem tervének túlt-e!!jesitágéért. A /szovjet munkamódszerek al­kalmazásával új eredmények szü­lettek az üzemben. Ezt bizonyítja a „B" műszakban dolgozó Jakab Erzsi előfonónő február első de- kádjában elért 128 százalékos át' lagtelj/esít/m/énye. Szorosan felzár­kózva Jakab Erzsi után Rosta Ro­zália eLŐfonónő, az „A" műszak dolgozója halad, aki 125 százalék­ra teljesítette normáját. Fokoznia/ kell teljesítményét Szalai Ilona előfonóncn/ek, aki a „C” műszak­ban dolgozik és normáját 102 szá­zalékra teljesítette. Tó.t/h Ilona, az „A" műszak gyű- rüsfonónőije a szovjet munkamód­szer helyes alkalmazásával 115 százalékos' átlagfeljesítíményit ért el. A „C" műszakban jó munkát végez Ltrtky Erzsébet igyűrűsfonó- nő, aki szintén három gepo!dalon dolgozik és normáját 110 százalék­ra teljesítette. Kiváló munkát vé­gez még Németh Gyiulláné az „A" műszakiban és Fekete Zsuzsa a ,,C" műszakban. Mindkét elvtárs­nő három-bárom gépoldalon dol­gozik és 108—108 százalékos át­lagteljesítményt érték el a február 1—10-ig terjedő dekádban. A ke- reisztorsózók is becsületes munká­val /harcolnak, hogy túlteljesíthes­sék vállal ászaikat. Február első de­kádéiban a legjobb eredményt a „C" műszakban Pál Erzsi érte e\ 112 százalékos átlagteljesítményé­vel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents