Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-10 / 34. szám

VII AG PROLETÁRJA/ Harcoljanak gépállomásaink a minisztertanács határozata végrehajtásáért Javítsa ki a hibákat az igali gépállomás A MÁV pártszervezet politikai iskolájának munkája A MAGYAR X. évfolyam, 34. szám. ARA 50 FILLÉR LEGFŐBB ÉRTÉK ÁZ EMBER, LEGDRÁGÁBB KINCS Á GYERMEK Naprói-napra szépül, gyarapodik, gazdagodik hazánk. Az ötéves terv áj gyárakkal és egyéb létesítmé­nyekkel gazdagítja népünket. El­tűnt a munkások, a dolgozó parasz­tok feje felől a fenyegető rém; a munkanélküliség. Élő valósággá lett, hogy népi demokráciánkban a leg­főbb érték az ember, hogy terme, lésünk, egész épííőmunkánk célja az emberi szükségletek 1 ielégítése. megteremteni a gazldag, örömteli élet feltételeit. Népi államunk, a párt szerető gondoskodását látjuk a legutóbb megjelent, az anya- és gyermekvé­delem. továbbfejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozatban. Anya, — milyen megtisztelő szó is *z. milyen sok mindent kifejez és ezt a megtiszteltetést, az anya iránti határtalan szerzetet mutat­ja népi államunk, amikor újólag ' és újólag ezer és ezer formában gondoskodik az anyáról, s annak legféltettebb kincséről; a gyermek­ről. A múltban a Horthy-fasizmus idején nagyon nehéz volt a dolgozó anyák sorsa. Pusztító népbetegsé­gek, az éhezés és a nyomor ragad­ta el kicsiny korában a gyermeket az anyától. Most egészségügyi há­zak százai, szülőotthonok, az anya- és a csecsemővédelrm legszélesebb- körű kiterjesztését bizonyítják. Egészségügyi szolgálatunk nagysze­rű fejlődéséről tesznek bizonyságot azok a tények, hogy míg 1932-től 1939-ig megyénkben a gyermek­halandóság 20—23 százalékos volt, addig ma 6.8 százalékos. 1945-ben egyetlen falusi orvosi rendelőintéze­tünk sem volt, ma hét van. 1945-ben 792 kórházi ággyal rendelkeztünk, ma 1202 áll beteg dolgozóink felépülésének céljaira. S közeledünk annak a célnak megva­lósításához, hogy » hazánk minden lakosa születése pillanatától egész­ségügyi gondozásban, orvosi ellá­tásban részesüljön. A mutban nem juthatott orvosi ellátáshoz más, csak az az anya, aki tagja volt a biztosító intézetnek, vagy rendelkezett pénz­zel. A mostani minisztertanácsi határozat kimondja, hogy minden anyának, akár tagja a társadalom- biztosítónak, akár nem, jár az or­vosi kezelés. A kapitalizmus országaiban a rá­dió, a különféle szennyes sajtóor­gánumok telekürtölték a világot, hogy a kommunisták nem tisztelik a családot, különféle aljas rágalma­kat szórtak a Szovjetunióra és a népi demokráciák országaira. Mi büszkék vagyunk arra, hogy ná­lunk igenis szent és sérthetetlen a esalád és népi államunk segitf, tá­mogatja a családot, aminek újabb fényes bizonyítéka a most megje­lent minisztertanácsi határozat. Nem kell azonban messzire men­jünk példáért arra vonatkozólag, hogy a tőkések járma alatt hogya11 nyomorognak az anyák, a gyerme­kek. Déli határainkon túl, Jugo­szláviában az amerikai bérencek gyáraiban 14 órás munkaidőt dol­goznak a nők, tekintet nélkül arra, hogy van-e gyermekük, vagy. nincs. Gyermekeivel nem törődhet ott az anya, nélkülözés, nyomor az osz­tályrészük a jugoszláv anyáknak, gyermekeknek. És ez így van a ma még kapitalista elnyomás alatt élő országok mindegyikében, Napközi- etthon, kollégium, bölcsőde a dol­gozó anya gyermeke számára nem létezik. ' Van. ugyan Jugoszláviában úgy­nevezett „gyermekotthon”, amely­ben a hadiárvák egy kis része ten­gődik, az is elviselhetetlen körül­mények között. Játék, könyv, ta- iulás helyett verés a részük ezek­nek a gyermekeknek. Erről tanús­kodik a titóista „Politika” című lap beismerése, mely szerint 1952 de­cember elején a ljuboskoi „gyer-j mekotthonból” 11 gyermek szökött meg. Arcukon rézfcnat-ostor által ütött sebhelyek vannak. A félig holtra vert gyermekek elmondották, hogy az „otthon” vezetője rézhuzal- ból készült különleges ostorral ver­te őket. Ez van a gyermekvédelem helyett déli határainkon túl. Ez a sorsuk azoknak a ,,szerencsésebbek­nek” mondott gyermekeknek, akik bejutnak a „gyermek otthonba”. Sokan vannak olyanok, akiknek anyjuk, apjuk meghalt a háború­ban, vagy azóta elhurcolták a, gyir kos UDB-sek, a gyermek pedig az utcán él koldulásból. így éltek nálunk is a gyermekek a múltban. Erről tanúskodik a szi­getvári járás főszolgabírójának je­lentése 1941 június 6-i dátummal: „Szigetvári járás főszolgabírójától. Hív. sz. 686—1941. Méltóságos Főispán Ur! Megállapítottam, hogy Venicz, Ferenc gazdasági cseléd négyszer négy méter nagyságú ge­rendás és vertföidpadozatú szobában lakik, családjával együtt. Az egyik ágyban alszik a házaspár, a másik ágyban ahzik hárem gyermek. A földön .és szalmazsákon, az öreg­asszony egy gyermekkel, az ötödik gyermek t pedig a szülők ágya mel­lé odahúzott két széken, altatják. Tény az, hogy a család nagy nyo­morúságban és szegénységben éh” Hány ezer és ezer család élt ilyen körülmények között a Horthy. Magyarországon? S hogyan válto­zott meg a családok élete a felsza-. badu:ás kkía. Ttegyan hr»* szebb, bol­dogabb a családok, a gyermekek élete! Már a terhesség idején sze­rető gondoskodás-al veszi körül államunk az anyát. Babakelengyét biztosít díjmentesen a születendő gyermekek számára 400, forint ér­tékben. A születést megelőzően hat hét fizetéses terhességi szabadság jár az anyának és a gyermek meg­születése után újabb hat hét szü­lési szabadságot élvez az anya. Az eddigi 500 forintos anyasági se­gély helyett az első gyermek után 700 forintra emelték március 1-töi az anyasági segélyt, a második gyermek után 600 forint anyasági segélyt kap az anya. Ugyancsak felemelte népi államunk a családi pótlékok összegét is és a rendelet a mezőgazdasági dolgozók, az önálló tsz-iek, III. típusú tszcs-kben dol­gozók számára is biztosítja a csa­ládi pótlékot, amennyiben három, vagy ennél több tíz éven aluli gyer­mekük van és a határozatban elő­írt számú munkaegységet teljesí­tették. Felemelték a mezőgazdasági tár- sadalombiztositásba bevont dolgozó nők terhességi és gyermekágyi se­gélyét is. Március 1-e után 1400, az első gyermek után 1500 forint anyasági segélyt kapnak. Mindez a kedvezményeknek csak egy része. Fokozódik tovább a gon­doskodás a gyermek megszületése után. Megyénkben 1945-ben egyet­len szülőotthon sem volt, ma 3 van. Egészségügyi szolgálatunk is segít a családon. Tovább növelik a böl­csődék és napközi otthonok férőhe­lyeit, valamint a gondozónők szá­mát. Szólnunk-kel! mindennek ellenére arról is, hogy megyénkben nem ki­elégítő a természetes szaporulat, bár a felszabadulás óta van fejlő­dés. Míg 1938-ban 3.8 százalék volt megyénkben a természetes szapo' rodás, addig a legutóbbi értékelés szerint 7 százalékot ért el. Vannak még, akiknek nem szent a család és a gyermek. Nemrég közöltünk cik­ket magzatelhajtásról, megérdemelt ítélettel sújtja ezért a tetteseket bíróságunk. Az elképzelhető legna­gyobb bűnök közé tartozik a szüle­tendő gy.rmek meggyilkolása. Ne­veljük a dolgozókat a család, a gyermek szeretetére, védjük gyer­mekeinket, a legdrágább kincset. A 73/4. Építőiperi Vállalat dolgozói munkaversenyének eredményei A 73/4 Építőipari Vállalat dől gpzói a munkaversenyben kimagas­ló eredményeket értek el az év első hónapjában. A Honvéd-utcai építési részleg január 31-én elkészült munkájával. Az átadási határidő március 31-e volt, de a dolgozók lelkes munkája eredményeként kát hónappal előbb adták át az építkezést. Ezzel fel­ajánlásukat, melyet április 4-e tisz­teletére tettek, túlteljesítették. Az építkezés határidő előtti átadásá­val 13.935 forint összeget [; takarííottak meg. Az építési részleg 127 százalé­kos átlagteljesítményt ért el. Az eredmény elérésében kitűnt szorgal­mával és lelkiismeretes munkájával Nebrek László áesbrigádja átla­gos januári teljesítményük 157 százalék volt. A kőművesbri- gád a bevált és helyesen alkalma­zott munkamódszerekkel 129 szá­zalékot ért el. Az építkezésen dol­gozó segédmunkások 107 százalé­kos átlagteljesítése szintén a jó munkát igazolja. Az elért eredmé­nyeket még értékesebbé teszi az, hogy az építkezés valamennyi dol­gozója fiatal szakmunkás, akik rö­vid ideje tették le a szakvizsgát. Teljesítményük a legjobb vizsga- eredmény, mellyel a fiatal szak­munkásak joggal büszkélkedhetnek. A munkálatokat jók .szerveztek nicg; munkájuk közben nem feledkeztek meg a balesetvédelmi intézkedések betartásáról sem. A vállalatnál a brigádversenyben Gyen.es József kőfaragó-brigádja érte el a legjobb eredményt 171 százalékos átlagteljesítésével. Han- ser Péter sztahanovista kőműves­brigádja 131 százalékot ért el, ezzel második lett a versenyben és példát mutat a többi kőművesbrigád­nak. Puha Imre sztahanovista áll­ványozó-brigádja 128 százalékos eredményével a harmadik helyet foglalta el. A fonodái építkezés munkaver- senyében a segédmunkások brigádjai tűntek ki. Nagy lelkesedéssel vesznek részt a versenyben és szorgalmukkal pél­dát mutatnak a szakmunkásoknak is. Koncos Ferenc segédmunkás­brigádja 164 százalékkal az élre került, megelőzve az eddig élenjáró brigádokat. Simon Ferenc segéd- műnk ás-brigádja 148 százalékos tel­jesítésével fokozza a verseny lendü­letét. Bucsek András segédmunkás­brigádja eddig a legjobb brigád volt, de január havi átlag 119 szá­zalékos eredményével csak a harma­dik helyen végzett. Még jobb ered­mények elérésének érdekében jobban kell megszerveznie a munkát. Hor­váth Ferenc segédmunkás-brigád­jának. 'Több kőművesbrigádnak változ­tatnia kall eddigi munkáján, mert 100 százalékon aluli termelésük fé­kezi a vállalat tervteljesítését. Hiá­nyosságaikat a jegyeywtefeb időn be­lül ki kell javítani. A szovjet mun­kamódszerek alkalmazásával, a mun­kafegyelem betartásával és a mun­kaverseny kiszélesítésével harcolja­nak ők is, hogy tervüket teljesít­sék és túlteljesítsék. ti. 4^ ? »^3 fcjtea sár*.’’! Kedd, 1953. február 10. AZ ÖTÉVES TERV ÚJABB AJÁNDÉKA MEGYÉNKNEK Az ötéves tervben új üzemekkel gazdagodik megyénk. Korszerűsí­tik, átszervezik a régi üzemeket. A múltban nem építettek üzeme­ket megyénkben. Must többmilldé forintos Iberuházással épül a Kapos­vári Textilmű, melynek munkála­ta; befejezésihez közelednek. A meglévő üzemrészekben már több mint 40 ezer orsóval dolgoznak, Tkészícik dolgozó népünk egyre növekvő igényeinek kielégítésére a fonalat. Nemrég újabb nagyarányú épít­kezés kezdődött meg Kaposváron. A Vágóhíd és Húsüzem mellett 24 millió Ft-os beruházással új. korszerű hűtőhöz épül. Az öt­emeletes, 2400 négyzetméter alap­területen épülő hűtőház az ország egyik legnagyobb ilyen létesítmé­nye lesz. Az építkezéls ia szovjet módszerek felihasználásával s a ha­zánkban eddig épült hűiföházaknál szerzett tapasztalatok alapján tör­ténik. Ennek az építkezésnek nagy jclentó’sége van megyénk életében az építőipar, az élelmiszeripar fej­lődésében egyaránt. A hűtőiház építkezésénél mintegy 300 építő­ipari dolgozó van foglalkoztatva. Az építkezés elkészülése után kor­szerű eljárásokkal az üzemben negyven fokois hideggel fagyaszta­nak hentesárut és különböző élel­miszereket . így lehetővé válik, hogy több élelmiszert tárolhas­sunk, amellyel bőven elláthatjuk » megye lakosságát. Az építkezés, az üzem létesítése újabb bizonyítéka annak a szerető gondoskodásnak, melybe» pártunk dolgozó népünket részes!­GAZDA-MOZGALOM A CUKORGYÁRBAN A Kaposvári Cukorgyár dolgo­zói résztvesznek a Gazda-mozga­lomban és a hulladéíkanyagok fel- használásával jelentős összeget ta­karítanak meg az üzemnek. Min­den egyes hulladékanyagot alapo­san megvizsgálnak, hogy hol és mire használhatják feli és * ezzel milyen megtakarításit érhetnek el. Példát mutat az anyagtakarékos­ság terén Pctocska István ács- brigádja; hulladéikanyagbóí 3.5 köbméter faragott fát, 1.7 köb­méter deszkát, 10 kg szeget hasz­nált fel az állványokban. Ezzel 1250 forintot takarított meg. Bor­da György kőművesbrigádja ha­sonlóan jó munkát végez az anyag­takarékosság terén. A samottég- lákat. átválogatják és a használ­hatókat beépítik a kazánokba. Ja­nuár hónapiban 245 samottéglát, 1500 kézitéglát, 30 darab mozaik- lapot és 16 kg tbetonvasat hasz­náltak fel huliS.dékanyagbóí. Ez­zel 1011 forintot takarítottak meg. Vas Lajos asztalos április 4 tisz­teletére 550 forintos megtakarítást vállalt. Hulladékanyagból kettős- létrát, ládatetőket és üléskerete­ket készít. A lakatosműhelyben nagy lehe­tőség van a Gazda-mozgalom In- szélesítésére. Itt példát mutat Kukma János lakatos, aki hulla­déklemezből értékesített 8 négy­zetmétert, 15 folyóméter kályha- csövet és 10 darab csuklópántot készített, 15 darab régi, használ­hatatlan zárat és 10 pár ajtókilin­cset javított meg. Pál András bádogos szintén fel­használja a hulladékanyagokat és ezzel a Gazda-mozgalom egyik él harcosa lett- 20 darab használha­tatlannak minősített vízcsapot ja­vított ineg. A Cukorgyár dolgozói — mint az eredmények is mutatják — va­lóban az üzem gazdáinak érzik ma­gukat, mert a nép vagyonával lel­kiismeretesen takarékoskodnak. A tapsonyi gépállomás befejezte téli gépjavítási tervét A tapsonyi gépállomás a téli ja­vítási munkákban kezdettől fogva a legjobbal; közé tartozott. A szer­vezés körül kezdetben még voltak hiányosságok és az alkatrészek biz. tcsításánál is zavarok mutatkoztak, de ezeket -a megyei gépállomások téli gépjavítási munkák a! kapcso­latos értekezlete után sikerült ki­javítani, A gépállomás vezetősége és az öt gépjavító brigád összeült, hogy kö­zösen megbeszéljék azokat a tenni­valókat, amelyekkel a munka .meg­javítását elősegítik. Szomorú Gyu­la főgépész javaslatára a javító- brigádokat újjászervezték, a trak- toristátoat szakképzettségüknek megfelelően osztották be. Az új női traktoristákat is azonnal bevonták a javítási munkákba. A gépállomás vezetősége a bri­gádvezetőkkel, a műhelyszerelővel és a raktárkezelővel minden este megbeszélést tartott, amelyen be­számoltak a végzett munkájukról és közölték a másnapi anyagszükség­letüket. Reggel, még a munka meg­kezdése előtt, átadták a műhely- szerelőnek azokat' az alkatrészeket, amelyeket esztergapadra, vagy ko­vácshoz kellett vinni és ugyanakkor a raktárból a szerszámokat és al­katrészeket is átvették. így nem kellett várni, vagy szaladgálni munka közben alkatrészért, szer-, számért és a munkaidőt teljes mér­tékben kihasználhatták. A munka jó megszervezésével a javító-brigádok nap mint nap több és jobb eredményeket értek el. Lel­kesedésüket fokozta még Küesár István tárcsajavító brigádjának jó példamutatása is. A brigád már ja­nuár 28-án befejezte tervét és vál­lalta. högy február 10-ig még két simító javítását is elvégzi. Febr. 1- én az erőgépjavító-brigád kivételé­vel már minden brigád befejezte gépjavítási tervét. Ezután az erő- gépjavíte-brigád, is fokozta lendü­letét. Lelkes munkájuk eredménye­ként február 6-án délben már ők í ci iplpntpttp hoffv: bef€_ jezték tervüket. Nagy volt az öröm a gépállomáson, mert ezzel elhó­dították az elsőséget a javítási ver­senyben hosszabb idő óta élen járó csurgói gépállomástól. A tapsonyi gépállomáson 11 erőgép, 15 eke 15 tárcsa, 15 vetőgép és 9 cséplőgép kijavítva, bejáratva, gondosan megtisztítva áll és várja a minő­ségi ellenőrző bizottságot. A javítások sorárf többezer fo­rint érté ű megtakarítást is értek el. Az összes csapszegeket törött tengelydarabokból, házilag készí­tették el. Szekeres Mihály cséplő­gépjavító brigádja a javításhoe egyetlen új gyári alkatrészt sem használt fel, hanem az elhasznált cséplőgépalkatrészeket felújítva szerelte be. Ezekhez az eredmé­nyekhez nagyban hozzájárult még Szabó Imre műhelyszerelő is, alá az eszterga-munkák és hegesztés időben való elvégzésével biztosí­totta a gépjavítási munka határidő e'ntH ciket-p« befeiezését

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents