Somogyi Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-27 / 49. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP _________ Péntek, 1953, február 27, A Magyar-Szovjet Társaság és az Országos Béketanács ünnepi nagygyűlése a Sportcsarnokban Komjáthy László felszólalása i szónoki emelvényre lépő V. P. Dru- után a részvevők meleg szeretettel, I zint, a ..Zvjezda” főszerkesztőjét, ■hosszantartó tapssal üdvözölték a| V. P. Druzin elvtárs beszéde Csütörtököm délután egybegyűl­teik Budapest dolgozóinak képvi­selői a Sportcsarnokiban, hogy részt,vegyenek a Magyar-Szovjet Társaság és az Országos Béketa- mács országos -nagygyűléséin. Ének­szóval, indulók hangjai mellett gyülekeztek a hatalmas tereimben, amelynek ■ falait Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak képei, vörös és nemzetiszínű szászlók, a Magyar— Szovjet Társaság és az Országos Béketanács 'emblémája, s jelmonda­tok díszítették. Megjelent a nagygyűlésen Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Darvas József közoktatásügyi miniszter, Komjáthy László kohászati minisz­terhelyettes, Rá’ősi Mátyásnál és a magyar politikai, gazdasági és kul­turális élet több más vezető sze­mélyisége, Kossuth-díjas tudósok, művészek, írók, a termelésben élen­járó dolgozók. Részivett a nagygyűlésen a ma­gyar-szovjet barátság hónapján ha­zánkban tartózkodó szovjet küldött­ség számos tagja, I. P. Bárgyim kétszeres Sztálin-díjas akadémikus vezetésével', valamint V. Z. Kuz­menko, a VOKSZ magyarországi képviselője. Jelen voltak a nagy­gyűlésen a magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusára hazánkba érkezett szovjet szakszervezeti kül­döttség tagjai, valamint a többi külföldi szakszervezeti küldöttek. A nagygyűlést Andics Erzsébet Kossuth-díjas. az Országos Béketa- nács elnöke nyitotta meg. A meg­jelentek lelkes tapsától kísérve kö­szöntötte a nagygyűlésén részvevő szovjet küldöttség tagjait, akiknek az úttörők virágcsokrokat nyújtot­tak át. A nagygyűlés részvevői hosszasan ünnepelték az elnökség­ben helyetfoglaló szovjet vendége­inket. Andics Erzsébet megnyitó szavai után I. P. Bárgyin kétszeres Sztá­lin-díjas akadémikus, a Szovjetunió tudományos akadémiájának alelnö- ke, a Szovjetunió Legfelső Taná­csának tagja, a magyar-szovjet barátság hónapján részvevő szovjet küldöttség vezetője mondott beszé­det. A népek bécsi békekongrösszusán a világ valamennyi népének küldöt­tei állásfogla'ltak minden feszült­séget okozó nemzetközi kérdés bé­kés megoldása mellett, — kezdte beszédét V. P. Druzin. —— A bé­kéért folyó harc nem egy párt, vagy egy osztály ügye, a békehar­cot maguk a népek vívják A szov­jet kultúra képviselői népükkel együtt felelősnek érzik magukat a ■béke ügyéért. A szovjet írók kapcsolatban áll­nak népük életével, megértik és át­érzik a nép törekvéseit, munkássá­gukkal védik a béke igaz ügyét. Emberek nyugodt és boldog életé­hez békére van szükség. A bécsi békekongresszuson a bé­ke megvédésének nagyszerű felada­tai egyesítették a legkülönbözőbb embereket, öregeket, fiatalokat, fe­héreket és feketéket, papokat és ateistákat, kommunistákat és nem kommunistákat. A béke érdekét szolgáló nagy­szerű munkában — mondotta a to­vábbiakban V. P. Druzin — a dol­gozók százmillióinak felvilágosítá­sában, hogy miért akarnak az ame­rikai imperialisták háborút — igen nagy és fontos szerep vár a kul­túra munkásaira. Az írók és művé­szek tüzes szava és élénk színek segítségével könnyen megtalálják az utat az emberek szívéhez, titkos gondolataihoz és érzéseihez. Az író meggyőzően a művészet nyelvén ki tudja fejezni annak az embernek érzéseit és gondolatait, aki nem akarja újabb pusztító háborúk ki­törését, annak az ■ embernek érzé­seit és gondolatait, aki meg akar­ja védeni a békét, hogy boldogan élhessen. A szovjet írók mindig tevéke­nyen harcoltak, az embergyűlölő fa­Mi, szovjet nők lelkünk mélyéből, anyai szívünk minden erejével gyű- öljü'v a háborút — mondotta be- -ezetőjében M. 0. Ovszjannyikova. Hiszen magunk tapasztaltaik, meny­nyi borzalommal és szenvedéssel jár a háború. Nincs olyan szovjet nő, aki .a háború, éveiben ne ontott vol­na keserves könnyeket fia, lánya, "érje, testvére vagy vőlegénye sír­jánál. Ezért értjük meg és érezzük át annyira minden olyan nép bánatát és szerencsétlen helyzetét, amely­nek az agresszor véres keze mér­hetetlen szenvedést okozott, vagy okoz. Mi, szovjet nők, fáradhatatlanul harcolunk a békéért és erősítjük testvéri kapcsolatainkat a népi de­mokratikus országok, a nagy Kína, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság és a Német Demokratikus Köztársaság asszonyaival. Együtt haladunk a nemzetközi nőmozgalom élén és kitartó béke- harcunkkal e harc lobogója mögé sorakoztatjuk az asszonyok millióit a kapitalista, gyarmati és függő országokban. Két és fél év telt el azóta, hogy az amerikai agresszoi’ok megindí­tották támadásukat Korea ellen — mondotta a továbbiakban M. 0. Ovszjannyikova. — Ezalatt véres aratásuk körülbelül annyi profitot jelentett számukra, mint a kétszer annyi ideig tartó második világhá­ború. A Koreában elkövetett ame­ri’ ai gaztetteket kivizsgáló nem­zetközi nőbizottság tagjaként ab­ban a megtiszteltetésben volt ré­szem, hogy pieglátogathattam ezt a szabadságszerető kis országot. Saját szemünkkel láttuk, hogy az amerikai pilóták meggyilkolják az — Dolgozó népünk és pártunk bizalmából közel 9 hónapot 'töl­töttem a harcoló Korea földjén és a magyar orvosegészségügyi cso­porttal a Rákosi Mátyás hadikór­házban — mondotta bevezetőjében dr. János — dolgoztam a sebesül­tek gyógyításáért. Felejthetetlen tanúságot 'jelentett számunkra a felszabadító háborúját folytató ko­reai nép és a segítségére siető kí­sizmus, imperialista rablás és mé­szárlás ellen. Széles visszhangra találnak min­den ember szívéiben — Ilja Eren- burg,, Fagyejev, Tyihonov és más szovjet írók megnyilatkozásai, akik tevékenyen harcolnak az egész em­beriség alapvető létérdekeiért. Mi, szovjet írók, felhívjuk az összes jóakarata embereket: tömö- rítsék szorosabbra soraikat, zár­kózzanak fel a békdliarcosok mögé, vessék latba minden erejüket a harmadik világháborúra gyújtoga­tok bűnös terveinek meghiúsításá­ra. V. P. Druzin beszédét gyakran szakította félbe a gyűlés részvevői­nek lelkes tapsa, éljenzése. Beszéde befejeztével perceken át zúgott a lelkes taps, s amikor V. P. Druzin magyar nyelven éltette a magyar­szovjet barátságot, Sztálin és Rá­kosi elvtársakat, a lelkesedés to­vább fokozódott. Szűnni nem akaró forró éljenzéssel köszöntötték a dol­gozók a nagy szovjet népet és a világ első békeharcosát, Szttálin elvtársat és népünk- szeretett aty­ját és tanítóját, Rákosi elvtársat. Amikor a viharos taps elült, Kónya Lajos Kossuth-díjas költő, a Magyar írók Szövetségének fó­tit’ ára emelkedett szólásra. A mi béköharcunk nem pacifiz­mus — mondotta a többi között — békét követelünk az embermil’.iők- nak, harcot hirdetünk a háború el­len és mert szívünk szeretettel van tele az alkotó és építő cmbermil- liók iránt, gyűlöljük a háború fe­nevadjait és a népek árulóit. Ezután Marija Dmitrijevna Ov­szjannyikova, a közgazdasági tudo­mányok kandidátusa, a ..Szovjet- szkaja Zsensosina” főszerkesztőjfe szólalt fel. úton haladó embert, a mezőn dol­gozó parasztot, az utcán játszó kis­gyermeket. A koreai nép az amerikai agresz- s zero’ többszörös túlereje ellenére hősiesen védi szülőhazáját, szentül hisz győzelmében. Mi, a szocialista tábor tagjai is hiszünk győzelmé­ben, s hisz benne az egész haladó emberiség. Mi, nők békében és barátságban akarunk élni a világ miniden népé­vel. Ezért forrón üdvözöljük a né­pek bécsi békekongresszusának ha­tározatait' és nagy megelégedéssel fogadtuk a Nemzetközi Demokrati­kus Nőszövetség határozatát a jú­niusban Dániában megtartandó nemzetközi nőkongresszus egybehí- vásáról. Mi, szovjet nők újabb termelési győzelmekkel köszöntjük, majd1 a kongresszust, mert tudjuk, hogy győzelmeinkkel a Szovjetuniónak1, a vi’.ágbéke támaszának erejét nö­veljük. Tartson örökké a szovjet és ma­gyar nép barátsága, népeink örö­mére és boldogulására! Sokáig éljen a magyar nép ve­zére, Sztálin hű tanítványa, Rá­kosi Mátyás — fejezte be üdvözlő szavait Ovszjannyikova. Mikor Ovszjannyikova befejezte beszédét, ismét vétgigviharzott a hat aim. as terem a lelkesedés hul­láma. Helyükről felállva viharos „hurr.á‘'-Vial ünnepelték népeink barátságát, s e barátság legkivá­lóbb harcosait, népeink nagy ve­zetőit: Sztálint és Rákosi Mátyás elvtársat. Ovszjannyikova magyar nyelven éltette a magyar—szovjet barátságot, s a gyűlés részvevői zúgó „hurrái val, forró tapssal vá­laszoltak az üdvözlésre. nai önkéntesek öntudatos, elszánt hősi e siségén e k m eg is mer ése. Koreában nincs hátország — mondotta a továbbiakban dr. Já­nos György. Az anferiikai repülő fenevadak mindenütt pusztítanak, ahova el tudnak jutni. Kimondha- tatlamok a koreai nép szenvedései, de azt a népet, amely már érezte egyszer a szabadság ízét, nem le­het elpusztítani, Korea él, dolgo­zik és harcol! igaz ügyéért. A ko­reai nőj» miniden áldozatot zokszó nélkül vállalt. A 'katonák a fron­ton harcolnak: helyüket a földe­ken, gyárakban, üzemekben, hiva­talokban asszonyaik foglalták el. És a termelés egyre emelkedik, mindent a frontnak, mindent a győzelemért. A frontokon tömegesem szület­nek az új hősök, Matroszov 'köve­tői, az ország belsejében pedig a munka győzelmei, az áldozatkész­ség egyszerű és mégis ragyogó pél­dái. Megerősödött a hitünk a béketá­bor legyőzhetetlen erejében, ’ izzó gyűlöletünk a háborús gyujtogatók- kal szemben. Megerősödött a meg­győződésünk, hogy a békéért és szabadságért harcolni kell. Láttuk, milyen hatalmasak, végeláthatatla­nok a szabad, élet felé menetelő békáharcosok megbonthatatlan so­rai. Biztonságot ad nekünk, hogy bennünket ebben az oszlopban a mi drága Rákosi elvtársunk vezet és hogy a szabadság zászlaját maga­san tartva, a világ valamennyi bé­keszerető dolgozója előtt a , legyőz­hetetlen sereg élén a nagy Sztálin jár! A nagy tapssal fokadott beszéd után Andics Erzsébet Kossuth-dí­jas akadémikus, az Országos, Bé- ketanács elnöke monidoitt záróbe­szédet . Andics Erzsébet beszéde Kedves elvtársak! Lelkes, szép nagygyűlésünk végére értünk. Vala­mennyien tudjuk; mindig nagy él­mény, gaziUgodás számunkra, ami­kor módunk, alkalmunk nyílik a békéért küzdő népek élén haladó szovjet nép küldötteivel találkozni. Azon a rengeteg tanulságon, oku­láson kívül, amit a szovjet nép képviselőinek látogatásai jelentenek számunkra, a gazdasági és kulturá­lis élet minden terén, ezeknek a ta­lálkozásoknak békemozgalmunk to­vábbi megerősödése szempontjából is hatalmas jelentősége van.. *A továbbiakban így folytatta; Az imperialista rablók táborában a bécsi kongresszus óta élteit két hónap a'.Stt még jobban kiéleződ­te'.1 az ellentétek, újabb és újabb összeütközési pontok támadtak, szakadékok keletkeztek. Ugyanak­kor a béke híveinek száma nem­csak ugrásszerűen megnőtt, ez a tábor belsőleg egyre összeforrot- tabbá, egyre egységesebbé válik. Népünk feladataival foglalkozva hangsúlyozta: Olyan hatalmas ’tör­ténelmi feladatnak a megvalósítása, mint amit népünk maga elé állított: a szocializmsu felépítése, ’ a béke megvédése, hatalmas erőkifejtést kíván. Népünk ura lett sorsának — mondotta — saját erőfeszítéseink­től függ feladataink megoldása. Nem igazi békeharcos, nem igazi hazafi az, aki nem úgy fogja fel közvetlen feladatait, hogy az eddi­ginél jobban, sokkal jobban kelt dolgoznia. ^ Fogadjuk meg — mondotta be­fejezésül —, hogy tántoríihatatla- nul követjük népünk szeretett ve­zérét és bölcs tanítómesterét,, Rá­kosi elvtársiat., ak:i minden szavá­val, minden tettével a Szovjetunió és Sztálin 'elvtárs iránti rendíthe­tetlen hűségre és szeretetne tanít bennünket. Fogadjuk meg, hogy még jobb munkával!, megnöve'ke- dett áldozatkészséggel és helyt­állással fokozzuk hozzájárulásun­kat a béke ügyéhez. Fogadjuk meg, hogy 3 nap egyetlen órájában sein» feledkezünk meg arról, hogy mi­lyen megtiszteltetést, de ugyanak­kor milyen n.agy kötelességet és 'felelősséget) jelent számunkra, hogy Sztálin elvtárs hazánkat az emberiség egyik új rohambrigád- jána'k nevezte. Fogadjuk meg, hogy Sztálin elvtárs szavai még öntuda- tosabb, még lankadatlanabb mun­kára és küzdelemre fognak ösz­tönözni bennünket a béke védel­me és a szocializmus építése te­rén. Andics Erzsébet lelkes tapssal fogadott szavai után a zenekar ,,A béketábor legyőzhetetlen" című indulót játszotta. A nagygyűlé* részvevői harcos elszántsággal énekelték együtt: ,,... ha összetar­tunk rendületlen, legyőzzük végleg a háborút..." I. P. Bárgyin beszéde Engedjék meg, hogy üdvözöljem önöket a szovjet tudósok nevében, akik az egész szovjet néppel együtt aktív harcot folytatnak azért, hogy országukban diadalra jusson a kommunizmus é® az egész világon békében és boldogságban éljenek az emberek — kezdte beszédét Bárgyúi elvtárs. Ez a mai békegyűlés az ötödik Magyar—Szovjet Barátsági Hónap idejére esik, amely erősíti és fej­leszti népeink- barátságát és együttműködését, elősegíti a világ- béke megs zilá r dí t áis á t. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szovjet embereket a békés alkotómunka lendülete viszi elő­re. Lelkesen dolgoznak a -gyárak­ban, üzemekben, kolhozföldeken, tudományos intézetekben és labo­ratóriumokban, átalakítják a ter­mészetet, tervszerű támadást in­téznek a sivatagok és a szárazság ellen. A pá.r tk o ng r es síz u s Sztálin elv- társ új tudományos felfedezéseiből kiindulva kidolgozta a kommuniz­mus felé haladó Szovjetunió ötödik ötéves tervének irányelveit. Ezek az irányelveik kifejezésre juttatják alkotó munkát végző népünk bé­kevágyát, pontosan és határozot­tan válaszolnak arra a kérdésre: miért kell nekünk, szovjet embe­reknek .a béke. Nekünk bé'ke kell, hogy biztosítsuk valamennyi ipar­agunk gyorsütemű fejlődését. Bélkét akarunk, hogy nagymér­tékben fejlesszük a lakásépítkezést és tovább javítsuk ,a lakosságnak fordultak külföldi kar-társaikhoz, hogy hazájuk néptömegeivel együtt haladjanak a békeharcoso.k első soraiban. A szovjet tudósok célja — hang­súlyozta a többi között I, P. Bár­gyin elvtárs —„ hogy 'barátságot tartsanak fenn minden ország, be­csületes tudósaival, kicseréljék egymással tudományos tapasztala­taikat, együtt dolgozzanak a bé­kéért és a népek virágzásáért. A szovjet tudósok resztvettek a népek 'bécsi 'kongresszusán, amely felhívta a világ népeit, hogy közö­sen harcoljanak a háború ellen a békéért. Amikor a szovjet tudósok ki­szélesítik a tudományos együftmű ködést az igazi tudomány terüle­tén, ugyanakkor kötelességüknek tartják leleplezni .az imperializmus etnibeirgyűlőíő áltudományát, sík- raszállni az eilen, hogy az imperia­listák a fizika-kémia, bakteriológia nagy vívmányait az emb'ermilüók, nemzetek és népek tömeges kiir­tására 'használják fel. A szovjet nép lelkesen dolgozik és világosan látja a nagyszerű célt, s magabiztosan halad előre — mondotta befejezésül I. P. Bárgyin elvtárs. —• Nagy vezére és tanítója, Sztálin elvtárs vezetésével, a Kommunista Párt irányításával építi a szovjet nép a kommunista társadalmat és fel is fogja azt épí­teni. Éljen a népek békés munkája és baráti együttműködése! Éljen a dolgozó emberiség láng­'egészséigiigyi ellátását, az ötéves ! eszű vezére, a nagy Sztálin! terv folyamán befejezzük az át- I. P. Bárgyin szavait kitörő lel iterést a 7 .osztályos oktatásról az kezdéssel fogadták a gyűlés rész- általános középfokú oktatásra. | vevői. Felállva, hosszantartó viha- A szovjet embereik határtalan ros éljenzéssel köszöntötték a ma- lelkesedéssel végzik alkotó mun- gyár nép nagy barátjának, a vi­tájukat, minden" erővel harcolnak lág bé'/leharcánafc lángeszű vezető a népék békéjéért ős barátságáért. 1952 végén Moszkvában tartot­ták a béke híveinek negyedik or­szágos konferenciáját. A szovjet tudósok e konferencia szónoki emelvényeiről azzal a felhívással jét, a nagy Sztálint, ős a magyar nép bölcs vezérét, Sztálin elvtárs legjobb magyar tanítványát, Rákosi Mátyás elvtánsat. Ezután. Komjáthy László kohá­szati miniszterhelyettes lépett a mikrofonhoz. Komjáthy László kohászati miniszterhelyettes beszéde A szovjet kohászati tudomány, a szovjet kohászok Bárgyin . eVtár? személyében szinte fel sem becsül­hető segítséget adnak ezúttal is a kohászati üzemek, az alapanyagipar munkájának megjavításához — mondotta a többi között Komjáthy László. Rajtunk, magyar kohászo­kon múlik, hogy mit és mennyit valósítunk meg ezekből a tanácsok­ból, hogyan harcolunk a tapaszta­latok bevezetése előfeltételeinek m egter emtés éért. És hogy — amikor az úgyneve­zett ,.objektiv” nehézségék csak úgy tornyosulnak — mit jelent a szovjet tapasztalatok felhasználása, erre csak egyetlen példát említek: A csepeli martinászok példáját a Marxról elnevezett csepeli kohász- brigád példáját. A brigád tagjai ez év elején éppúgy el voltak ma­radva a terv teljesítésével, mint az ózdilak és a diósgyőriek. Azonban ők jól tudták, hogy az objektiv ne­hézségek hangoztatásával egyeseket esetleg félre lehet vezetni, de az ilyen szólamok az ember saját lel­kiismeretét nem nyugtatják meg. Nem mondtak le a felszabadulás évfordulójára terven felüli terme­lésre tett vállalásukról, hanem a nehézségek leküzdéséhez fogtak. Amoszov elvtárs, a hazánkban járt híres uráli olvasztár tanácsainak megvalósításához. A Marx-brigád januári tervét 160 tonna acéllal teljesítette túl. Kövessék (jzdon és Diósgyőrött, hazánk minden kohászati üzemében a csepeli martinászokat, vegyék elő a szovjet kohászok tanácsait, szív­leljék meg a szovjet kohászati tu­domány tanításait, harcoljanak ér­tük, hogy megszűnjön a különbség szavaink és tetteink között Dr. János György, a koreai „Rákosi Mátyás Kórház“ orvosának felszólalása M. O. Ovszjannyikova beszéde v

Next

/
Thumbnails
Contents