Somogyi Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-03 / 2. szám
SOMOGYI NÉPLi artav mrMm Építsünk gyorsan, jól és olcsón j Moszkva 1951 -i960, évi általános városrende- zé-> íi1 ■ , Szia n elvtárs c-tmututasa szerint ké szueiték Ez a tenv hatalmas feladatok elé állítja az építö:part- Tíz év alatt Moszkvában 10 millió re, e taré tér lakóterületet építenek be. t\ , Oi.'kvai Ipítök, ismerve feladatai kát, elhatározták, hogy a nagyipari •módszereik alkalmazásával s mind több előregyártót! épületelem felhasználásával, a muakaverseny további fokozásával teljesítik sőt túlteljesítik ezt a tervet. Ezzel a jelszóval új raunkavenseiiyt indítottak: „Építsünk gyorsan, jói és ojcsón! ' A Március S-utcálban épülő két négyemeletes ház épUőI az elsők között csatlakoztak ebihez » versenyhez. Ma már öt nap alatt raknak fel e|y_®hao- letet. Ezt az eredményt az úgynevezett „ötösök szervezésével érték el. Az „ötös"-bem két^ szak- nunkís elvégzi az alapvető fal'azáisi munkáikat, a •glk és a halberes adagolása már hárem s«gé<ítnun- ..dafa. Ezzel a módszerrel egy-egy „ötös zakónként mkveigy lü.UOO téglát tud bedolgoz- rsfc'b olyan brigád is dolgozik már .az építkező sen, amelynek tag''' 25 nap alatt annyi falat rákiéi. mint «mennyit a norma három hónapra ír eiő. A mvnkaverseny részvevői nagy gondot fordítanak a minőség javítására is. A kőmüv eslbrigádok például saját jelűikkel látják el a falat s ha munkájukban hiba van, a vakolok tudják, melyik brigád vegezte a selejtes munkát. Így a brigádok még több felelősséggel végzik munkájukat, mint eddig- A Moszzsilsztroj-tröszt sztahanovistái ikezdeme- nyeztere kőművesek, ácsok, vakolók, sz-obafes- k, p.irkettázók és más munkások a mérnökökkel üttmükebve brigádtaka rákos® ági tervet dolgoz- . a ki és előre kiszámítják minden egyes munka lH( cit- Az uj kezdeményezésnek már kiváló edir.é "• yei vannak Csupán tíz építővállalatnál hat hónap alatt 1180 munkás 293 000 darab téglát, 113 k Öhm étéi aabarcsot, 317 köbméter faanyagot, 541 négyzetn. :er száraz- aik olást és 12.8 tonna fémet takarított meg. Megtakarításuk értéke összesen 775.000 .rubel. Munkaverseny a termelési ciklus időtartamának csökkentedéért A moszkvai „Vöröis P.roletár“gépgyár műhelyeiben két fiatal esztergályosnő: Nina J “.sina: eS Anasztázia Maljutyina munkaversenyt kéz uemenye- zett a termelési ciklus időtartamának min den ™un kaszakaszen való megrövidítésére. ^ i T&X! A fiatal esztergályosok még az év elején elhatározták, hogy a legés’zszerűbib munkamódszerek alkalmazásával, az álló- és forgóeszközök jobb kihasználásával csökkentük a kisegítő munkákhoz szükséges időt és ezálW megrövidítik a munkadarabok megmunkálásának ciklusát. Az üzemi pártszervezet, valamint a munkások, mérn|ököik és a művezetők lelkesen támogatták a kezdeményezést. A gyárban nyolc komplex-brigád alakult. Valamennyi brigád kidolgozta a.termelési ciklus időtartamának csökkentéséhez szükséges intézkedéseket. A munkaversenyibe bekapcsolódtak a szállítómunkások és a technikai ellenőrzés dolgozói is. Az 1. számú mechanikai műhelyben például a termelési ciklus időtartama közel felére csökkent. A műhely egy hónappal a határidő előtt teljesítette az ötéves terv második évének előirányzatát. A műhely kollektívája azonban nem elégszik meg az elért .eredményekkel, hanem tökéletesíti módszeréit, hogy tovább csökkenthesse az új évben a termelési ciklus időtartamát.* A munkáiban élenjárnak a verseny kezdeményezői. Nina Jusina már több mint tíz újítást hajtott végre gépén és a XIX. pártkongresszus tiszteletére vállalta, hogy egy év alatt kétévi normát teljesít. Anasztázia Maljutyina az utóbbi időiben elsajátította a munkadarabok keramialapkás késsel történő megmunkálását és kétszeresére fokozta az eszterga gyorsaságát. Ö is harcba indult a kétévi norma teljesítéséért, A termelési ciklus időtartamának csökkentéséért folyó mozgalomban már résztvesznek a „Vörös Proíetár"-gyár többi műhelyének dolgozói is. A gyár minden dolgozója harcol az ötödik sztálini ötéves terv mielőbbi megvalósításáért. ■M 'c.;- HOHM Csütöt 953. jam i. Miért maradt le a terv te i et ítésben a zákányi téglagyár? A BŐSÉGES TEJHOZAMÉRT írta: Mitva a, a oimitrovi kerület „Biig>onnovec“-szovJiozának fejőnője A „Bugyonnovec szovh-a- tavaly határidő előtt teljesítette az attenyésztés fejlesztésének tervét. bzovhozunk így a Mosz aval '.tenyésztési Tröszt legkiválóbb szovhozai közé került. _A tehenek átlagos te,jbozama 1951-ben i -kilogramm volt, 1832 kilo- ,í; .J nri’nt 1°48 iám zunk sikeresen harcol az emlékek bőségéért. l°5l- Iául 1949-hez riazonyít- 7 százalék)- .--i fö'bb tejet, allékkal több húst és öt- yi tojást adtunk az ál- ti 1 és büszkeséggel tölt el dal, hogy az e edméuyek en nekem is részén* .an. 16-1 i. a rámbízott tehe- itl'ag 3300 kilogramm tejet i ddig 1950 ben 5160 kilo- 4f ben pedig 6127 kizel az eredménnyel jőnőinek munkaver- í-lmúlt éviben az első oszt viszonylatában dik helyre kerültem. : vonatkozólag elha- y a rámbízott tíz te- i.an legalább 6500 kí- é;et fejek. Július 1-ig gramm átlagos tejhoza- m el e-s addig terven fe . má.i'sa tejet adtam be. A ft-jőiiőink mind verpeuyben vaunak a fejős;eJienek nagy hozamáért. Az év első felében szovhozunk minden fejőstehene átlag közel 3 ezer kilogramm tejet adott. Ennyi yiat fejni nem egyszerű dolog, de ,sg.is minden feiönő elérhet ilyen* még nagyobb eredményt, is, lka.!mázzá az állatok gondozass takarni* -./ozásának he- ódszereit. Sajnos azonban ’ovho-zokban és kolho'zok- alacsony a tejhozam. ösorban azéri. -mert be az által k gondo- •• t-ősének szigorú nádién ■ - '-egeitetís 1 oói- <,9r aimi a legfontosabb: állatiunknak most már nem kell arra a percre várniuk, amikor odayiszilk nekik :j vödör vizet, hanem ihatnak, amennyit akarnak és amikor nekik tetszik. A vízellátás helyes megszervezése sok munkaerőt szabadít fel és legalább 10—12 százai ékka Lf ok ozza*~a leiihozamot. A fejSnők munkájának megjavítása szempontjából1 — mint már említettem — igen .nagy jelentősége van a napirend szigorú betartásának. A napirend — törvény az állattenyésztő-telepen. Én az istál-lózásá időszakban, a megállapított fejadagoknak megfelelően, naponta átlag 8 kilogramm jeminőségű szénát, 4 kiilograimm korpát vagy 4—5 kilogramm takarmánykeveréket, 1,5—2 kilogramm olajpogácsát, 3—3.5 kilogramm préselt répaszeletei, 50—70 gramm sói és 40—50 gramm krétapoirt etetek fel minden tehénnel. Nálunk a tehenek koraősztő', kezdve nedvMi a fejadagokat a tej e'liaipasz- tása'kor sem csökkentjük. Csak két héttel a borjazás előtt szün- tetjük be a nedvdús takarmány etetését és csupán öt napra vesz- szük. k:i la fejadagból az abrakta- karmányt, de továbbra is bőségesen adunk szénát. yxzrz Íttrcsún ío\ ikctn-^nvlí * igen nagy jelentősége van annak, hogy figyelmesen, szeretettel bánjunk az állatokkal. Ezzel kapcsolatban, felhozok egy példát. Egyes íejőüők a szójapogácsát száraz alakban kezdték adni a teheneknek., anélkül, hogy megőrülték volna. Észrevettem, hogy ezt nem mindegyik állat eszi szívesen, tehát beáztattam a pogácsát vízbe és azután megsóztam. így a tehenek szívesen megették. Most már sz-Qvhozunk többi fejőnője is változatosan készíti elő a takarmányokat. Láthatjuk tehát, hogy a. nagy tejtozam elérése teljes egészében az állatok tartásának körüiményei- fcil függ. Még csak azt szeretném hang f uííP? demokráciánk gyorsiüemű ie-jlodése nagymértékben felilen- ,ette ^ a,z építőanyagokat gyártó üzemek fejlődését. Méhen a kapitalista rendszerben maorin (kézben lévő építő- a,nyagipan\váj]alatdk, ezen belül a téglagyárak, is elmaradt, kisüzemi termelésbe alkalmas, gyakran mindem gépí\erőt nélkülöző üzemek voltak. A felszabadulás után a nagyüzemek államosítását a- Mkisüzemék szocialista tulajdoniba váló vétele követte. Már nem ,a kapitalisták egyén« érdekeit képviselt élje többé, hanem az -egész nép éjrdekét, amely azt kívánta, hogy többet, -jobbat és ol'csclblhat termeljenek üzemeinlk. A töfclbteronelés érdekéiben, valamint az emberi munka köninye'tlbé tétele érdekéiben fokozatosan megkezdődött a -gépesítés ■és ima már nincs megyénkben olyan téglagyár, amely csupán kézi munkára volna berendezve. A zákány! téglagyárait az 1952. évben gépesítették, s .ma már kialakultéiban van az üzem új arculata: a szocialista üzeni arculata. A rossz tervezés következtéiben azonban/a gépesítés nem hozta meg .az 1952. éviben a várt eredményt. Évi tervük már a gépi termelésnek megfelelően lett megállapítva'. A gépház építése az üzemek közötti rossz egy ü t ímí Jk ö déis ik öv e tk ez t éb e.n nem készült el határidőre. A Tanácsi Építő Vállalat, a Somogy- megyei Vasöntöde és( Gépüzem nem tartotta be a határidőt, s ennek következtében . az üzem március helyett csak június közepén kezdhette meg a termelést. Ennek ellenére tervmódosítást nem kapták. A lemaradás behozását a további rossz munka akadályozta és év végére nyersgyártási tervüket 65, égetési tervüket pedig 72 százalékra teljesítették. Súlyos faiba volt, hogy a dolgozók körében úrrá lett az a hangulat, hogy úgysem tudjáh. j o*lyc'f t crrrx í c rv c t, Erii—cllcTT a káros hangulat ellen csak későn vette fel a harcot az üzem vezetőcége. Nem segítette a terv tel- ;építését a imunkaverseny sem a hiányos szervezés miatt. A doiligo- zók, bár brigádokban termeitek és értek el szép eredményeket, mint Gál Ignác földelő brigádja — átiagteíjesft:mi..,yü:k 182 százalék volt -— de a vezetőség nem használl- fa fel agitác-ós munkájában, nem állította példáiképiil a többi dolgozó elé. A vezetőség fel ismeri e hibáit, melyeket az 1952. évi terv- teljesítés közben elkövetett és már meet íelikészül, hogy az 1953. évj tervét hiánytalanul teljesítse az üzem. November közepén a rossz időjárás miatt beszüntették a termelést és hozzákezdtek a jövő évi zavartalan munka előkészítéséihez, Legfontosabb feladatuk az éves érv felbontása mellett a bányarenclezés. Ezzel egyidőben megkezdték az üzem egész telephelyének egységes rendezését, az utak nitigjii vitását, 'szárítószínek építését. Mi-i-1:áijuik azonban nem halad a kívánt mértekben, mert 3 bányarende-zési munka kivételé ve! m'ég niín. ig nem kapták meg a Tanácsi 1 téglagyárak Megvei Központjától nz 1953. évi fejlesztési keretet. Ez a hiányosság nagymértékben akadályozza az üzem egységesítését. Gerö elvi.- -,s a KV ülésén felhívta figyelmünket n takarékosság rendkívüli i ontosságára, de nem helyes az olyan takarékosság, hogy a rendelkezésre álló összeg ismeretének hiá-nyában takarékoskodjunk. Kétélű ez a fegyver, mert lehet hogy megtakarítás lesz az eredménye, de ez könnyen az üzém i t-rmelékenységénelk akadályozójává válhat, de az is k'öny- nyert előfordulhat, hogy szándékosság n-éCkűl túllépik a fejlesztési keretet. Változtasson ezen a> maigia tart áfán a Tanácsi Téglagyárak Központ'a és terjessze ki a telepvezetők felé az egyszemélyi felelős vezetés megvalósításával a fe'e’.ósségrevonás lehetőségét. A zákányi téglagyár vezetősége, pártszervezete cs üzemi bi- zettsága pedig legyen. valóiban gazdája a munkának és az elmúlt -év tapasztalatait* használja' ■ «*' m. .' .... Az nj tszheirdő- hon szerezzenek érvényt népünk törvényének: teljesítsék hiányta. lantil tervriikct. Munkájuk csak akkor válhat1 eredményessé, ha ehhez kérik ;i központ segítségét, melyen keresztül meg tudják javítani az együttműködést a velük kapcsolatban álló üzemekkel. A kötelező tűzbiztosításról dús takarmányt í-s kapnak; fejen- súlyozni, hogy a mi szovhozunk ként 25—35 kilogramm répát és 15 , ban elért eredményeket távolról -20 kilogramm silótakarmányt. j sem tekintjük a felső határnak. Hogyan fogadja kolhozunk az új esztendői-? Irta: Ku?ma Jeremesko, „4 szocializmus világítótornya kolhoz elnöke (Krasznodari határterület) Kolhozunk jelentős sikerekkel gyarapodva tekint az új év elé. BevételüvJc az idén körülbelül 7 millió rubelt 2 millióval több a tavalyinál. Kolhozunk több mint 10.000 hektár földet művel, ebből 5700 hektáron gabonát termesztünk. Az idén hektáronkint átlag 22 mázsa ga. bonét takarítottunk be. A legjobb földművelők öszibúzából hektáron- kint 35 mázsát, tengeriből pedig 70 mázsát gyűjtöttek be, A kolhoz gazdálkodás első évei óta földjeink: terméshozama megkétszereződött. Az idén teljesen rátértünk a füves-vetésforgók rendszerére. Vetésterületünk 25 százalékán termesztünktnliarminynövényeket, köztük fűféléket. Kolhozunk földjeit ma már tízszer nagyobb erdöövezei védi, mint 1957-ben, Vetésre válogatott vetőmagvailtat használunk, a legnagyobb termésho'zamú, legjobb fajtákból. Az idén már teljesen gépesítettük kolhozunkban a mezei munkákat, A szakértők tánéic&ára az ipari növényeket négyzetes-fészkes módszerrel vetettük s ez lehetővé tette, hogy jó munkát végezzenek a traktorvonta, tású kvltivátorok. Állattenyésztőink is nagy eredményeket értek ei- A jószágállo- mány megnövekedett. Egyegy kosztromai tehén fe.jfsi áULüu a k t el lés közti időszakban eléri az 5000 Húrt. Az összes jószál at, új, kor- "~erü, jólmegépített, villannyal A gé/e’-kel felszerelt istttókba he- ztük át, 'vlhazparasztjuink jóléte egyre emelkedik. Az idén e,y-egymmhi- re körW.bi’lül 6 kilogramm gebéin és több min* 5 rubel jut. 'Iád. amely ét-jh ' lolnnzüe, könnyén tejesít ■ zpr- Népköztársaságunk 15. sz. kormányrendelete kötelezővé tette a lakóiházak és mezőgazdasági föld- ,tulajdon tűz-, és a vetésterület ■jégbiztosítását. Ez & biztosítás ki terjed minden lakóépületre és minden 800 négyszögölet mégha ladó -mezőgazdasági szántóterületre, 400 négyszögölet meghaladó szőlőre és 1 holdon felüli z'áft gyű mölcsös területre. A kötelező biztosítás díjait az Állami Biztosító október folyamán a tullaijdonoisolkihoz Ikikézlbesített bizonylatokon közölte és a rende- let szerint a díjak fizetése no-vem bér 1-én vált esedékessé. -Késedelmes fizetés esetén havi 3 szá zaléikos kamatot kell fizetni. A díj határidőibei való megfizetése törvényes kötelezettség, de egyéni érdek is, mert a rendelet szerint kártérítés csak annak jár, aki a 'biztosítási díját befizette. A kiegyenlítetlen díjakat 1953.%jan. 1- től közadók módjára hajtják be. A kötelező biztosítás bevezetése a szocializmus építéséiben egy újabb határkövet jelent. Nagyjelentőségű gazdasági életünkben is, mert a kármegelőzés egyik komoly biztosítéka a szocialista tulajdon megvédésének. Á teljes- értékű kártérítés biztosítja a nemzetgazdasági értékeik helyreállít ásán&'k lehető s é g ét. Ti í n,elcszöve"'.ezcti csoportjaink még a rendélet megjelenése elölt alapszabályaikban lerögzí fették a biztosítás szükségességét és elmek köszönhető, hogy a gaz a at ági év folyamán meg^ énkb' ért súly-os elemi károk, -idfiöqö- :.il''burgonyát,'sem a pusztító jégverés i ovetke. í lében tszcs ink nem szenvedte! "•ben újabb kfliönösehíb anyagi ijethézségekeí '•’'ö.cxi-' "'egyén'khen a kadarírs+; (5 ti-7. gő.582, a visny 'ér 47.227 fof nég po'tt jelentős ösze.gű kártérítést. A jégkárt szenvedett községekben azok az egyé-r.i gazdák, akik nem (kötöttek biztosítást, saját maguknak oikoztak kárt. A kötelező biztosítás bevezetését éppen az tette szükségessé, hogy a jövőben ehhez hasonló károsodások ne érjék dolgozó parasztságunkat. Növeli? *i p termelőszövetkezetek öntözőit területeinek nagyságai Az öntözéses gazdálkodás hazánk! m évröl-óvre nagyobb területre te i jed ki. Míg 1930 ben a terme!úszövetkezetek gazdaságaiban 6000, 1951 ben 14. OO, addig 1952- an már 21.000 hojd földterületen gazdálkodtak öntözéssel.’ Szoktok megyében például 1950 óta 2900 h.oldrói 10.500 hoddra eme -.-.lett a te me‘!őszövetkeze íeik öntözött területe. Jelentősen emelkedett az öntő zött terület nagysága a riz,s fokozottabb teim el ésével. Jövőre, az idei ..z képest szinte megdupií-zódik a termelőszövet kezetek öntözéssel művelt földit!)../. v j OTf\ÓZ?)* Tm .’lllCT ív hí ’jesitette évi *' ’ tervét ’ztjaí
