Somogyi Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-24 / 20. szám
Ézoivbzl 1153. január 24. Ujiw—ntai«wwfc -.mmu *UtJiű!»i**W?jí SOMOGYI NÉPLAP ELEGET TETTÜNK BECSÜLETBELI KÖTELESSÉGÜNKNEK Három nap telt el azóta, hogy jazärfk az 1945 január 20-i fegyverszüneti egyezmény és az 1947 február 10-én aláírt békeszerződés értelimében a Szovjetunió részére teljesítendő jóvátétel kötelezettségét ' teljesítette. Hatalmas nemzeti •és' nemzetközi jelentősége van ennek. Már az egyezmény aláírása kor a nyugati lapok telekürtölték a világot azzal hogy a jóvátétel olyan magas, hogy azt „nem tudjuk teljesíteni”. Rákosi elvtárs így beszélt erről az országgyűlés megnyitásán ; „Annakidején az ellenséges hírverés azt' állította, hogy a, Jóvátétel kibirhataÜAn terheket ró kállainkra. Hála a Szovjetunió nagylelkűségének, mellyel a jóváté. téli összeg jelentélceny részét elengedte és a maradék teljesítésének idejét hat évről nyolc évre meghosszabbította, ezt a leötelezettsé- giünJcet becsülettel teljesíteni tud- huk. Ugyanakkor a Szovjetunió baráti és önzetlen segítségével silcer- rel és gyorsan építhettük szocialista vjvönket.” ; Hatalmasak voltak azok a károk, amelyeket a Hcrthy-kormány hadserege a fasiszta német hadsereggel karöltve a Szovjetunióban okozott. Az urak, az olcsó zsákmányra éhes tőkések és nagybirtokosok egy emberöltőn belül másodszor vitték Magyarországot bűnös imperialista háborúba, A hitleri fasiszták oldalán rátörtek a Szovjetunióra. Kirabolt és lerombolt városok, égő falvak, -üszkös ■gyárfalak, feltépett sínek, folyóba zuhant hidak jelezték a fasiszta feine vadak, a horthysta pribékek útját. Felmérhetetlenek voltak azok a károk, amelyeket okoztak. A Szovjetunió azonban a jóvátételi egyezmény aláírásakor figyelembe vette hazánk teherbíró képességét és a pusztítás által okozott károk •csak kis töredékének megtérítésére támasztott igéhyt. Ezenkívül később még csökkentette is ezt az •sszeget, majd annak teljesítését l«at évről nyolc évre tolta ki. Amikor a Szovjet Hadsereg végrehajtotta a fasiszta rablókon a ‘történelem ítéletét, s hazánkon vonult át, ez az átvonulás korántsem -«í*r legyőzött országon való átvonulás képét nyújtotta. A Szovjet Hadsereg mint barátot és nem mint ellenséget szabadította fel népünket. örökké élő példája szere- tetőknek és barátságuknak Budapest felszabadítása, ahol a .Szovjet Hadsereg Sztálin elvtárs utasítására inkább több vért hullatott, hogy megkímélje a végleges pusztulástó! gyönyörű fővárosunkat. A fasiszta rablók menekülésük közben pusztítottak. a Szovjet Hadsereg előnyomulása közben óvta országunkat. A felszabadulás és az egyezmény aláírása óta eltelt idő eleven cáfolata az ellenség hírverésének. Eleven cáfolat az, hogy jóvátételünket á Szovjetunióval szemben teljesítettük, a Szovjetunió baráti támogatása és segítsége folytán a romokból hazánk .erősebb, szebb ország lett, mint volt bármikor. Gazdasági életünk megindulása ugyancsak a szovjet segítség által vált lehetővé. Talpraállítottuk iparunkat. emelkedett életszínvonalunk, iparunk termelése, soha nem látott beruházásokat hajtottunk végre. Mivel magyarázzák a jóvátételi összeg kibirhatatlanságát a nyugati imperialisták, amikor olyan hatalmas építkezésekbe kezdtünk, mint a S.ztálinvárosi Vasmű, vagy az Irictai Erőmű, amikor életszínvonalunk olyan mértékben emel e- det't, mint még soha a történelem folyamán, amikor ipari termelésünk olyan magasra emelkedett a baráti Szovjetunió segítségé folytán, hogy az utóbbi években a jóvátételi összeg nemzeti 'jövedelmünk kis töredékévé vált. Nem, erre az imperialisták, akik egy újabb gyilkos, embertelen háború kirobbantásán fáradoznak, nem tudnak magyarázatot adni. Nem tudnak, mégpedig azért, mert a Szovjetunióra szórt rágalmak sze menszedett hazúgságok és kivétel nélkül alkalmazhatók az imperialistákra. Az elmúlt évek minden eredményének alapja az, hogy a Szovjetunió segítségével meg tudtuk védeni békénket és szabadságunkat, hogy sikeresen vettük fel a harcot és semmisítettük meg az imperialisták betolakodott bérenceit, akik nem tudtak belenyugodni abba, hogy Magyarország kiszabadult karmaisból. A felszabadulás óta nem múlt cl naip, hogy ne éreztük volna: a Szovjetunió barátsága felmérhetetlenül sokat jelent számunkra. A magyar sztahan ovimozgalom fejlesztésétől kezdve a közvetlen anyagi támogatásig, a párímunka .bolsevik módszeréig — ki győzné felsorolni mindazt, amit a Szovjetuniótól kaptunk. Beszélnek erről •Sztáünváros', Inota, a Kaposvári Textilmüvek gépei. Dolgozó népünk figyelemmel köveit. és rokonazenvvel tanulmányozta a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusát. „Ezt a figyelmet alátámasztja és elmélyíti a hála és köszönet érzése — mondotta Rákosi e'.vtárs parlamenti beszédében •— mindazért a baráti segítségért és önzetlen támogatásért. melyben felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió szakadatlanul részesít bennünket. Ez a rokonszenv, a hála érzése dolgozó népünkben lángoló lelkesedéssé vált, amikor a kongresszuson az egész haladd emberiség nagy vezére, a mi Sztálin elvtársunk a világ rohambrigádjai között a magyar népi demokráciát is megemlítette. Mindannyian átéreztük, hogy >c megtisztelő jelző nemcsak elismerést, hanem kötelezettséget is rejt magéiban. Köt&mtteégst arraf hogy jövendő erőfeszítéseinkkel, áldozatos munkánkkal, szocialista építésünkkel, békénk védelmével, a proletárnemzetköziség erősítésével még jobban rászolgáljunk a forradalmi i oham brigáds^evezetre”, A Szovjetunió barátsága és támogatása mindennél többet jelent számunkra. Jó érzés tudni, hogy eleget tettünk becsületbeli kötelességünknek, amelynek teljesítése során is megnyilvánult a Szovjetunió iránti hűségünk, szeretetünk és hálánk, A Szovjetunió iránti barátságiunk, a magyar nép és a szovjet nép kölcsönös és örök barátsága lüktet falvaink munkájában, üzemeink április 4-re tett felajánlásainak teljesítésében. Ez a nagy barátság teszi bizonyossággá számunkra a gyönyörű jövőt. Javítsák meg a ^munkát, tegyék jövedelmezővé a termelőszövetkezetet Vízváron 1951 december 21-én 230 család 1600 hold földön kezdte meg a Tök ®os gazdálkodást Vízváron. A község vezetői boldogok voltak, amikor a dolgozó parasztok egymásután írták alá a belépési nyilatko. zatot. Büszkeség töltötte el őket arra a gondolatra, hogy községük szövetkezeti község lesz. A hibák azonban már az első hónapokban megmutatkoztak. A számok látszateredmények voltak. A helyi pártszervezet és a tsz vezetői tavasszal, amikor meg kellett kezdeni a vetést, vették csak ■észre, hogy nincs burgonya, zab •és egyéb vetőmag, nincs közös sertésállomány, mert a tagság csak a földijét adta be a közösbe. A burgonyát a tsz tagjai azon a télen felietették, sertéseiket eladták. A szövetkezet vezetősége 10 ezer forintos állami hitelt vett fel, azon vásárolt vetöburgonyát. A sertés- beadást, is úgy tudták teljesíteni, hogy az államtól felvett kölcsönén •vásárolták meg a sertést. Adóssággal kezdődött az első lépés a közös gazdálkodás útján?. Pedig ha a tsz tagjai az alapszabály szerint kezdik működésüket, mindezt saját erejükből, kölcsön nélkül meg tudták volna valósítani. Az alapszabály megsértése Nagy hibát követtek el a tsz vezetői, amikor a közös állatállományt továbbra is kinthagyták a tez-t a goknál. Ez oda vezetett, hogy a szövetkezet tagjai a legnagyobb munkaidőben nem a szövetkezetnél dolgoztak, hanem fuvaroztak, úgy mint amikor egyénileg gazdálkodók voltak. A közösből kivitt abrakot a tagok egyrészé a háztáji gazdaságban maradt állatokkal etette fel. Előfordult az is, hogy a közös termést nem a tsz raktárába. vagy a szérűre, hanem saját udvarukba hordták. Mindez oda vezetett, hogy a tagság elhanyagolta a közös munkát, nem törődtek a közös vagyonnal, mindenki csal; háztáji gazdaságával, egyéni problémáival foglalkozott. A termelőszövetkezet vezetősége nem gondoskodott a szövetkezet tulajdonában lévő épületek rendbehozataláról, pedig kevés munkával, kevés költséggel átalakíthatták volna a pajtát, amelyben el lehetett volna helyezni a szövetkezet állat- állományát. A kevés férőhelyre hivatkozva az 1600 hold földhöz mindössze 130 szarvasmarhát és 180 sertést tartanak. Az elmúlt évben komoly hiányosságok voltak a növénytermesztésben, ami szintén a tervszerűtlen munkáiból adódott. Papíron létrehozták a brigádokat és munkacsapatokat, de nem osztották fel a területet, ahogy mondják: „tűzoltó” munkát végeztek. A földet nem lehet becsapni, ha idejében és jól megművelik, bőséges termést ad, ha elkésve és rosszul művelik, akkor a termésátlag is alacsony. A szövetkezet tagjai pedig minden munkát későn és rosszul végeznek. Amikor a kukorica kifagyott, nem vetettek újra, pedig a megyében sok termelőcso- port az újra vetett területen 10— 15 mázsát takarított be holdanként. A 230 családból mindössze néha- nyan jártak rendszeresen dolgozni, a többiek csak zárszámadáskor keresték fel a szövetkezetét. Gergu- Lás Mihályné az elmúlt évben például egy napot sem dolgozott a szövetkezetiben. Amikor a legnagyobb dologidő volt, fuvarozná járt a szövetkezet tulajdonát képező lovakkal. Zárszámadáskor aztán méltatlankodott, egyenlő részesedést akart Csikvár Mihállyal, Csongrádi Jánossal, s azokkal, akik egész évben becsületesen dolgoztak a sző; vetkezettben. A vízvári Béke tsz-ben minden lehetőség megvolt arra, hogy jó eredményeket érjenek el, csupán a jói’vezetés hiányzott. A szövetkezet elnöke a múltban hivatásos szakaszvezető volt. s most a szövetkezetben is parancsolgatással. orditozássa! akart magának „tekintélyt” szerezni. Elnyomta a tagság bírálatát, soha nem értett egyet a szövetkezet dolgozóinak véleményével, ugyanígy a pártszervezet • véleményével, javaslatával sem. A szövetkezet elnöke tudatosan akadályozta a tsz fejlődését, lazította a .fegyelmet, ellenséges tevékenységet fejtett ki. A községi pártszervezet, maga Varga János eÄtärs, a községi párttitkár látja a szövetkezet hiányosságait. Ismeri az elnök tevékenységét, sokat beszél a hiányosságokról, de nem tesz semmit a hibák megsziintetése érdekében. A járási mezőgazdasági osztály is gyakran jár a tszibe, látja a hibákat, de nem akadályozta meg az elnök ellenségei tevékenységét. A szövetkezet olyan, mint amilyenné a tagság teszi A hibákat ki lehet javítani. Az 1600 holdas szövetkezetei «jövedelmezővé. virágzóvá lehet tenni, s ez a tagságon múlik. Válasszanak olyan vezetőt, a' i magáénak érzi a szövetkezetei, tudása legjavát adja a közös munkáiba. A szövetkezet tagjai a pártszervezet és a tanács segítségével ebben az esztendőben úgy végezzék munkájukat, hogy a legközelebbi zárszámadáskor több részesedés, nagyobb jövedelem jusson munkaegységenként. Tassár község tanácsának begyűjtési munkájáról Tászár község tanácsa jó munkával harcol az 1953-as begyűjtési terv sikeréért. Jól foglalkozott az císzi vetés és a mélyszántás kérdésével A község 100 százalékig teljesítette vetési tervét. A mélyszántási munkákat is 100 százalékig elvégezte, a földeket megtrágyázták és ezzel biztosították a tavaszi vetéshez a megfelelően előkészített talajt. A tanács felhívta a dolgozó parasztok figyelmét a tavaszi vetőmagszükséglet biztosítására. Minden dolgozó parasztnál biztosítva van a tavaszi vetőmag. A tanács határidő előtt elkészítette az 1953-as évi .gazdalajtsromot. Minden dolgozó paraszt időben tudomást szerzett arról, hogy az idén mennyi lesz a beadási kötelezettsége. Széles körben ismertették a dolgozó parasztokkal az 1953 as begyűjtési rendeletét, am,elvet tanácsüléseken, gazdágyűí'éseken, Szabad Föld Téli Estéken vitattak meg. A dolgozó parasztok nagy örömmel fogadták az 53-as rendeletét. Varga Mihály 8 holdas dolgozó paraszt elmondta: — Én örömmel fogadom az új begyűjtési rendeletét, mert ebből .is láthatjuk, hogy pártunk és kormányzatunk milyen kedvezményeket biztosít a dolgozó parasztságnak. — Hasonlóan vélekedtek a többi dolgozó parasztok is. A tanács- és az állandó-bízott-1 sági tagok jó munkája eredményezte, hogy az 1953-as január havi tervet baromfiból már 95 százalékra teljesítették. Gálosí Imre 7 holdas dolgozó paraszt, végre- hajtóbizottsági tag a baromfi- és tojásbeadási kötelezettségéből már az első félévit teljesítette. A nyári begyűjtések sikeres végrehajtása érdekében a tanács mozgósította az állandó-bizottság .tagjait. A pártszervezet bevonja a népnevelők mellé a tömegszer- vezete'k tagjait. Az élenjáró dolgozó parasztok népszerűsítésére minden alkalmat felhasználnak: faliújság-táblán, a mozi hangoshíradóján, feliratokon keresztül ismertetik a dolgozó parasztok teljesítését. Ezenkívül okleveleket osztanak ki az élenjáróknak. Lemaradás van a január ihavi to- .jásbeadási terv teljesítésében. Az egy hónapra eső tervük 450 darab, ebből mindössze 171 darabot adtak le. A községi tanács kövessen el mindent, hogy a havi tervet a még hátralévő időben teljesíteni .tudják. Komoly hiányosság a tanács munkájában az agrotechnika népszerűsítésének elhanyagolása. A községben egyetlen dolgozó paraszt sem alkalmazta az agrotechnikai eljárásokat- Fordítsanak nagyobb gondot az élenjáró módszerek népszerűsítésére, hogy a dolgozó parasztok minél szélesebb S körben alkalmazzák azokat. Jó munkát végeznek kaposvári gépjavító Az állami gazdaságok kaposvári gépjavító vállalatának dolgozói 1952. évi tervüket 120.5 százalékra teljesítették. Az 1953-as évben még nagyobb eredményeket akarnak elérni. Nagy lendülettel fogtak hozzá ezévi tervük végrehajtásához, Az év első 'hat napjára beütemezett tervüket közel 200 százalékra teljesítették. Hosszú é's fáradságos munkával megteremtették a tervteijesítés feltételeit. A vállalat maga nevelte ki műszáki vezetőit, az adminisztrációs munkaerő többségét, ezzel biztosította a jó vezetést. A vállalattól két dolgozó állandóan iskolán van. Jól felkészült oktatók tanítják a szakmai és politikai iskolákon a dolgozókat. A vezetőség biztosítja a műszaki feltételeket, azon dolgoznak, hogy sztahanovista munkásokat neveljenek, tudják, hogy ez nagy segítséget ad munkájukhoz. Nagy gondot fordítanak a minőségi munkára és az anyag- takarékosságra i?. A gépék javításánál, a hulladékanyagok felhasználásával nagy megtakarítást ér- pék el. A használhatatlan gépekből kiszedik az alkatrészeket, azokat másutt hasznosítják, ezzel szükségtelenné teszik egyes fonto .sab'b alkatrészek beszerzését. Az 1952-es évben a Gazda-mozgalom az állami gazdaságok vállalatának dolgozói keretében közel 20 ezer forintot takarítottak meg. A munkafegyelem betartásával, a munkaverseny kiszélesítésével nagyszerű eredményeket érnek el a dolgozók. Barna Károly 242.5 százalékos eredményt ért el január 10-től 20-ig. Ez azt mutatja, hogy sztahanovisták nevelése nem lesz nagy probléma. Sok olyan dolgozó van, akinek teljesítménye igazolja; a vezetőség fáradozása a. sztahanovisták nevelése érdekében nem vész kárba. Rab József 230 százalékot, Futó Árpád 203.1 százalékot teljesített. Szorgalmas, becsületes munkáról tanúskodik Vágvölgyi elvtárs 200, Sebők Lajos 183.8 és Balogh Adám 170.3 százalékos teljesít menye is. Fokozott erővel küzd a még jobb eredmények eléréséért id. Fülöp Ernő, aki 164 százalékot, Szentes József, aki 167.2 százalékot és Csordás János, aki 147.7 •százalékot teljesített. A ’kiváló munka mellett nem feledkeznek meg a dolgozók az éberségről sem. Leleplezték Cserner Gézát, aki aljas romboló munkát végzett az üzemben. Az eredmények bizonyítják: a dolgozók tudják, milyen fontos szerepe van munkájuknak az ötéves terv 'határidő előtti megvalósításában. Községi tanácsaink segítsék az erdőgazdaságok munkáját A Somogymegyei Erdőgazdasági Egyesülés 100 százalékos eredményt ért el íakitermalési tervének teljesítésében. A Kaposvár és vidéke gazdaság fakitermelési tervét 104 százalékra teljesítette. A nagybajomi és a zamárdi gazdaságok azonban csak 96 százalékos eredményt értek el. Oserkéregből a megye 106 százalékra teljesítette termelési tervét, mintegy 700 mázsa cserkéreggel adtak többet az iparnak. A boxafaszén-termelést a megye gazdaságai 122 százalékra teljesítették, 864 mázsa faszenet termeltek terven felül a nehézipar számára. Az 1953-as évi termelési tervük, dekádokra van osztva, bevezették a grafikonszerű termelést, hogy biztosítani tudják az ipar állandó faellátását. Az első dekád grafikonszerű terve 14 százalék volt, 16 százalékot teljesítettek. A kaposvári gazdaság 20, a marcali pedig 19 százalékot ért el. Súlyos problémája az egyesülésnek a szállítás. A községi tanácsok nem biztosítják a megfelelő menv- nyiségű fogatot, akadályozzák a szállítási terv teljesítését, ami komoly nehézséget okoz a feldolgozó üzemeknek. Nem kapják meg idejében a szükséges mennyiségű és minőségű faanyagot. A fonyódi, a tahi és a siófoki járásban a községi tanácsok arra hivatkoznak, hogy a fogatok el vannak foglalva a mezőgazdasági munkákkal. Az ellenőrzések és a jelentések viszont arról tanúskodnak, hogy a mezőgazdasági munkákat sem végzik. A járási tanácsok szigorúan vonják felelősségre azokat a községi tanácsokat, amelyek megtagadják a fogatok biztosítását. Harcoljanak azért, hogy még a tavaszi munkák megkezdése előtt a fát az erdőből kiszállítsák. Vegyenek példát a nagybajomi és a bőszénfai tanácstól, amelyek a fogatok biztosításával nagymértékben járulnak hozzá a gazdaság szállítási tervének teljesítéséhez.
