Somogyi Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-24 / 20. szám
VllAi3 PROLETÁRJA / EG YE SÜL JE TELT/ JfY A M AGYAR DÓIG ŐZÖK PÁRTJA MEG VEI X. évfolyam, 20. szám. A.RA 50 FILLÉR PÁRT BIZOTTSÁGÁN Aló LAPJA! Szombat, 1953. januar 24. Elegei tettünk becsületbeli köti lességünkn dk A kultúráiét hírei A sávolyi Szabadság tszcs harcol az állattenyésztési és takarmány termelési terv teljesítéséért > t SZIGORÚ TAKARÉKOSSÁGOT NÉPGAZDASÁGUNK MINDEN TERÜLETÉN hhoz, hogy 1952-es év ked- j A mi dolgozóink öntudata azon- vezötlen mező gazdasági eredményej ban még nem érte el a szövget dolellenére sikeresen, megvalósíthassuk felemelt ötéves tervünket, sikeresem fejleszthessük . tovább egész népgazdaságunkat, minden téren a legszigorúbb takarékosságot kell megvalósítani’’ — mondotta Gerti elvtárs a Központi Vezetőség, november 29 i ülésén. Népgazdaságunk nap mint nap mind hatalmasabb léptekkel halad e’-öre. A további ieijlődésn k azonban egyre jobban gátlójává válik a takarékos gazdálkodás hiánya, a termelés, a beruházások, a kereskedelem és az államigazgatás számos területén jelentkező felesleges költekezés, pazarlás, a. nép vagyonának lelkiismeretlen kezelésé. A felemelt ötéves tervünk által előírt feladatok teljesítése, a feszült nemzetközi hely zeh kötelezően előírja számunkra a szocializmus építésének meggyorsítását. Ez a szükségesség mégin- kálfcb aláhúzza a takarékosság fontosságát, aminek a szocialista gazdálkodásban egyébként is nagy jelentősége van. Éppen ezért, min^ Gerő elvtárs mondotta: „A takarékosság kérdését most másként kell felvetni, mint ahogy eddig felvetettük. Most sokkal ^ alaposabban, körültekintőbben leéli megvalósítani a takarékossági rendszabályokat, szigorúbban, keményebben, mint ahogy eddig tettük”. A legszigorúbb takarékosság tehát, és az e tér.n meglévő hiányosságok ki ü szöbölése elsőrendű nemzetgazdasági érdek. .,Rendszerünknek alapja — tanítja Sztálin elvtárs — a társadalmi tulajdon, éppen úgy, ahogy a kapitalizmus alapja a níagántulaj. dm. Ha a kapitalisták szentnek és sérthetetlennek nyilvánították a magántulajdont és ezzel annak idején elérték a kapitalista rendszer megszilárdítását, akkor nekünk, kommunistáknak annál is inkább szentnek és sérthetetlennek kell nyilvánítanunk a társadalom tulajdonát, hogy ezzel a gazdaság új, szocialista formáját a termelés és a kereskedelem minden ágában megszilárdítsukA szovjet nép megfogadta Sztálin elvtárs tanítását, s ennek köszönhető, hogy megvalósította a szocializmus győzelmét a népgazdaság minden területén. A szocializmus felépítése után nemhogy elhalt volna a szovjet népben a takarékosság szelleme, hanem ellenkezőleg, a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet időszakában tovább fokozódik a takarékossági mozgalom és az egész népre kiterjedőversennyénőtt. A szovjet példa nyomán, nálunk Magyarországon is számos szép eredmény született. így megyénkben is', különösen a Gerő elvtárs be^> széde utáni időben. Csak a 78/4. sz. Építőipari Vállalatnál január 1-ig 278 ezer forint megtakarítást értele el a huUadék.anyag'ok felhasználásával, az építőanyagokkal való takarékossággal. ezek gondos kezelésével. A Kaposvári Cukorgyár dolgozói már a kampány időtartama alatt gondoskodtak arról, hogy a gyártási idény befejeztével a kariban,tartási munkákhoz megfelelő anyag álljon rendelkezésükre. Dacai János és Gyimesi Sándor mű- szakvezetők előre megállapították, hogy a kampány után a gépeknek milyen részeit kell kicserélni és javítani s ezekhez a hulladékanyagot már akkor összegyűjtötték. A gyártási idény alatt 90 vagon szienet takarítottak meg jó munkaszervezéssel, a gőz jobb felhasználásával s ezzel a megtakarítással jelentős mértékben segítették bányászaink szénért vívott kemény küzdelmét. Gerő elv^árs beszéde után nagy ja. vulás történt a Fonoda-építkezésen is a talcarékossági mozgalomban. gozók öntudatát. Nem mondhatjuk ma még, hogy egész dolgozó népünk jellemző tulajdonságává vált az anyagi érték megtakarítása iránt tanúsított hazafias gondoskodás. Erre Gerő elvtárs mutatott rá, de magunk is nap mint nap találkozunk a pazarlás, az anyag é3 az energia hanyag és felelőtlen fel- használásának megnyilvánulásaival, a nép vagyona iránti felelőtlenséggel. • A nagyatádi építkezésen példáiul papíron 288 ezer forint értékű megtakarítást mutattak ki. Ez nem jelenti azonban korántsem azt, hogy az építkezésen nincs kivetni való a takarói:ossági mozgalom terén. Ellenkezőleg. Megyénk összes építkezései közül íez az egyetlen, ahol az egész- és darabtéglák szanaszét hevernek, sárba taposva. Ugyanígy a cement és betonvasak szerteszét hevernek az építkezésen. Az öreglaki építkezésen nyitott helyen tárolják a meszet, cementet s így mondani asm ..ell, hogy kcmely mennyiség megy tőnkre, vesz bárba. Felelőtlenség az anyag- mozgatás területén, az aryagtáro- lásnál. a falazásnál, amennyiben a darabtégiákat nem használják fel — jellemző vonásai ezeknek az építkezéseknek. A Kaposvári Vasöntödében sem értették meg a takarékossági mozgalom jelentőségét. Az üzem 12 százalékos ' selejttel dolgozik. "A fitt búsan öntött munladaraibckat ezután ismét össze kell törni s beolvasztani. Milyen sok idő, munkaerő vesz kárba ezalatt! Mindezek a példák azt mutatják, hegy pártszervezeteink népnevelőire, a szakszervezeti bizalmiakra, aktívákra hatalmas feladat vár, hogy a takaré osságot széleskörű hazafias mozgalommá tegyék. Állandóan magyarázniuk kell a legszigorúbb. takarékosság népgazdasági jelentőségét. Ha valaki felelőtlenül pazarolja az anyagot a szükségesnél több nyersanyagot, fűtőanyagot, vagy villanyáramot használ fel — mutassák, magyaráz zák meg neki, hogy mennyivel növeli az áru önköltségét. Magyarázzák meg, hogy ezzel a fogyasztónak. saját magának, a dolgozók széles tömegei életszínvonalának eme lését nehezíti meg s gyengíti a népgazdaságot, gyengíti a béke megvédéséért vívott harcot. Állandóan és kézzelfoghatóan példákkal magyarázzák, hogy a takarékosságért folyó harcban nincs apróság, nincs jelentéktelen hulladék, nincs nélkülözhetetlen anyag. S ha kell, kíméletlenül lépjenek fel a pazarló, anyagpocsékoló dől gozókkal szemben g azokkal szemben is, akik ezt ,,jóindulattal” elnézik. Szigorú ps következetes harcot kell hogy vívjanak a pazarlás és hanyagság minden megnyilvánulása ellen. A takarékossági ' mozgalom sikere azonban nemcsak a felvilágosító munkán múlik. „Érteni kell az anyagi eszközök szakszerű, kiszámított felhasználásához” mutat rá Sztálin elvtárs. A műszaki értelmiségnek, a legjobb szakmunkások- na : feladata tehát, hogy segítsenek minden egyes dolgozónak, minden brigádnak az anyag legtakarékosabb felhasználásában. Párttagok, pártonkívu.i dolgozók lelkiismeretes munkáján múlik, hogy a takarékossági mozgalom eleven valósággá, széles , tömegmozgalommá váljék. Ne' feledjék el soha ebben a harcban, hogy minden méter szövet, minden darab tégla, minden forint megtakarítás népgazdaságun fejlődését, ötéves tervünk teljesítését szolgálja. A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának jelentése a Szovjetunió 1952. évi állami tervének teljesítéséről Moszkva (TAiSZSZ), Közzétették a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal jelentését a Szovjetunió 1952. évi állami népgazdaság! terve teljesítésének eredményeiről. A jelentés többek között a következőket közli: Az ipari termelési terv teljesítése 1952-ben az ipar egészében 101 százalékra teljesítette évi összter- mefési tervét. Az egyes minisztériumok évi ipari össztermeiési tervüket a következőképpen teljesítették (az 1952. évi terv teljesítésének százaléka) : vaskohászati min. 103 színesfémkdhászati min. 100 szénipari min. 100.2 kőolajipari min. 100.7 villamosé f őművek min. 100.9 vegyiipari min. 102 villamisipari min. 102 híradástechnikai-ipari min. 100.9 nehézgépgyártási min. 99 .gépkocsi- és tra'ktoripari min. 102 szerszámgépgyártási min. ICO 5 gép- és műszergyártási min. 100.7 építőipari- és útépítési gépgyártási min. 104 közlekedési gépgyártási min. % mezőgazdasági-gépgyártási min. 96 építőanyagipari min. 99 faipari min. 90 papír- és fafeldolgozó,ipari min. 102 könnyűipari min. 100 6 halipari min. 94 hús- és tejipari mi'n. 100.5 élelmiszeripari. m*n. 103 a gyapo tterm észtési min. ipari vállalatai 99.9 a közlekedésügyi min. ipari vállalatai 100 az egészségügyi min. ipa.fi vállalatai 103 a filmügyi min. ipari vállalatai 107 A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő nyomdaipari, könyvkiadási és 'könyvkereskedelmi ügyekkel foglalkozó főigazgatóság ipari vállalatai 104, a szövetséges köztársaságok helyiipari és helyi tüzelő-anyagipari minisztériuma 103, ipari szövetkezetek 102. 1952-ben terven felül jelentős mennyiségű ipari terméket termeitek. Javult az ipari termékek minősége,- egyes vállalatok azonban megsértik a termelés minőségével szemben támasztott követelményeket és megtűrik a selejtet. II. Az ipari termelés növekedése 1952-ben a legfontosabb ipari termékfajták termelése 1951-hez viszonyítva a következőképpen változott (a számok az 1952. évi termelést jelentik 1951-hez viszonyított százalékokban): nyers vas 114 acél 110 hengerelt áru 112 szén 107 kőolaj 112 benzin 126 földgáz 102 viilamosenergia 113 gépkocsik 107 kohászati berendezések 112 nagy vizSturbináík 124 nagy villamosig épek 107 traktorok 107 műtrágya 108 a mezőgazdasági növények kártevői és a gyomnövények elleni küzdelemre szolgáló vegyszerek 145 cement 115 előregyártóit elemekből készült házak 127 •gyapjúszövet 1ÜS selyemszövet 129' hús \ 115 állati eredetű zsír 104 cukor 103 cigaretta 112 bor 128 A Szovjetunió egész iparának össztermelése 1952-ben, 1951-hez viszonyítva 11 százalékkal növekedett. A múlt évben tovább javult az ipari felszerelés kihasználása. A vas kohászatiban .a kohóik hasznos térfogatának kihasználása a arait évben, az 1951. évihez képest 5 százalékkal emelkedett. Javult a kőolajf.ínomító gyárak kapacitásúnak kihasználása és növekedett a feldolgozott nyersanyagból származó világító kőolajtermékek termelésének százaléka. A szénipari minisztérium vállalatainál emelkedett a ..Donbassz” szénkombájnek termelékenysége. A villamoserőművek minisztériumának vállalatainál 2 3 százalékkal csökkent a termelt vulamos- energia egvségére eső fajlagos üzemanya,gíogyasztás. Az ipari termelés önköl'tsé'g- csokken'tétse 1952'ben több mjnt 8 százalék volt. III. Uj technika alkalmazása a népgazdaságban A szocialista termelés fejlődése és tökéletesedése 1952 ben — ép- úgy, mint az előző érvekben — a szovjet tudomány 'és technika eredményeinek 'felhasználása alapján történt. A szovjet gépgyártás 1952-ben mintegy 600 rendkívül fontos újtípuisú és márkájú gépet és gépegységet gyártott. Ugyanakkor a szerszámgáp- ipar több mint 200 újtípusú és márkájú fémvágó és famegmunkáló szerszámgépet és kovácsoló SE'jtolcg'épet gyártott. Ujtípusií szénkombájnokat helyeztek üzembe a munkaigényes munkák gépesítésére a kis rétegvastagságú széinybányákban. Ezenkívül új készülékeket és berendezéseket gyártottak olaj- rétegek és olaijlelőhelyek kutatására . A mezőgazdaságban a gabona és ipari növények megművelésének gépesítésére, úgyszintén az állat- tenyésztő telepeken végzendő munkák gépesítésére újszerkezetű gépeket, gépezeteket és berendezéseket gyártottak, köztük magán- járó gyap-otszedőgépeit az öntözet- lon gynpc.ttermő vidékek részére, siiozo aratókombájnekat, nagyteljesítményű s zé n ak a sz á ] óg é pe k e t, a mezőgazdasági növények károkozói és betegségei elleni harcra szolgáló gépeket. Jelentősen megnövekedett a termelés gépesítése a népgazdaság mindéin más területén is. 11952-ben a népgazdaság valamennyi ágában megnőtt a dolgozók által beterjesztett találmányok és észszerűsítő javaslatok száma. Az iparban, az építésben és a közlekedésnél benyújtott találmányok, műszaki újítások és észszerűsítő javaslatok száina mintegy 800 ezer. * | IV. Mezőgazdaság A vetésterület, amelyről az 1952. évi termést betakarították, az 1951. évinél 2,765.000 hektárral nagyobb. A 'legértékesebb gabonaféleség, a búza vetésterülete 1951- hez képest 3,320.000 hektárra! növekedett. A gabonaneműek össztermése 1952'ben 8 milliárd púd volt. A búza össztermése 23 százalékkal felülmúlta az 1951. évi össztermést. Növekedett 1951 hez képest a gyapiot, a cukorrépa, a napraforgó, a len és más ipari növények, valamint a burgonya és a zöldségfélék össztermése. A múlt évben a mezőgazdaság 130 ezer traktort kapott — 15 lóerős traktorokra átszámítva — 41 ezer gabonabetakarító kombájnt, köztük 21 ezer magánjáró kombájnt, 57 ezer tehergépkocsit, több mint 2 millió talamegművelő eszközt, vétő, arató és egyéb mezőgazda^ úgii gépet, val?)mipt gépeket és berendezéseket az állattenyésztő gazdaságok részére. A gép- és traktorállomások 1952- ben a kolhozok összes mezei munkájának háromnegyeded végezték el saját traktoraikkal és gépeikkel. Az elmúlt évben a kolhozokban gépesítették csaknem az egész szántást és a vetés több mint 80 százalékát. Majdnem teljesen gépesítették a gyapot, a cukorrépa és más ipari növények vetését. A kolhozokban az egész gabonavetés ferule t 70 százalékán kombájnokkal, a cukorrépavetés- terület 'több mint kétharmadán cukorrépa-kombájnokkal: és ir.ak- torvontafású répaszedőkkel takarították be a termést. A közösségi jószágállomány 1952-ben a kolhozokban a következőképpen növekedett: tehén 6 százalékkal, sertés 4 százalékkal, juh 7 százalékkal, ló 4 százalékkal. A Szovjetunió szovhozügyi minisztériumának szovhozailban a múlt évben a tehénállomány 4 százalékkal, a juh,állomány 8 százalékkal, a lóáílomány 9 százalékkal növekedett. A Szovjetunió európai részében a sztyeppes és erdős-sztyeppés vidékeken lévő kolhozok., 'erdőgazdaságok, gép- és traktorállomá- sclk, valamint erdővédő állomások és szovhozo'k az 1948-ban jóváhagyott mezővédő erdőtelepítési terv végrehajtása során 1952- ben több mint 725 ezer hektár területen ültettek védőerdőket. Az erdőtelepítés évj tervét túlteljesítették. V. A vasúti-, vízi- és gépkocsi- tehersyállítás növekedése 1952-ben túlteljesítették a vasúti teherszállítás évi tervét. A teherforgalom az 1951. évihez viszonyítva 9 százalékkal emelkedett. A vasutaknál az egy tonnakilométerre eső üzemanyagfelhasználás az 1951. évihez viszonyítva 2.4' százalékkal csökkent. A folyami közlekedés teherforgalma 1951 hez viszonyítva 12 százalékkal emelkedett, évi tarvét azonban nem teljesítette maradéktalanul. A tengeri közlekedés teherforgalma az 1951. évihez viszonyítva 9 százalékkal emelkedett. A tengeri közlekedés 1952-ben teljesítette évi teherszállítási tervét. (Folytatása a 2. oldalon.)
