Somogyi Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-20 / 16. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1953. január 20. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdasági terv teljesítésének 1952 évi eredményeiről (Folytatás az l. oldalról.) 31 százalékkal szállítottak többet, mint 1951 ben. Az egy teherkocsira eső átlagos terhelés 1951-'he,z ké­pest 5.2 százalékkal emelkedett, a száz elegytonnakilométerre eső szénifogyasztás 7.5 százalékkal csökkent. A teherkocsik forduló ideje a csúcsforgalom időszakában a kitűzött romát nem érte el. A vizi közlekedés tóberszállítá si tervét 109.3 százalékra teljesí­tette. A tehergépkocsik teherszállítása — részben a kocsi állomány 29.4 százalékos emelkedése következté­ben — egy év alatt 42.9 százalék: kai emelkedett. A villáim os vasutak személy for­galma 1952-ben 5.7 százalékkal, a városi autóbuszoké 25.7 százalék­kal. a távolsági autóbuszoké 29.fi százalékkal haladta meg az előző évit. A posta forgalma 1951 -Inez ké­pest 18.3 százalékkal nőtt. ÁRUFORGALOM Az árak és bérek rendezéséről, valamint a jegy rendszer megszün­tetéséről szóló 1951 december 1-i párt- és kormányhatározat ered­ményeként. 1952 év folyamán je­lentősen megjavult a lakosság élel­miszer és iparcikk ellátása. Az^éw folyamán a- kiskereskedelem hús­ból 17.9 százalékkal, kenyérből 24.6 százalékkal, cukorból 2.3 szá­zalékkal, édesipari cikkekből 27.3 százalékkal, férficipőből 8.6 száza­lékkal, női cipőből .13.1 százalék­kal, gyermekcipőből 28 százalékkal, bútorból 37.8 százalékkal, motorke­rékpárból 59.6 százalékkal, rádió­ból 35.4 százalékkal többel adott el. mint 1951-ben. Az év folyamán az állami kiske­reskedelmi bolthálózat _ 3819 üzlet­tel a szövetkezeti hálózat 990 üz­lettel bővült. 1952, decemberében a, szocialista kiskereskedelem része­sedése a teljes kiskereskedelmi for­galomból 99 százalékra emelkedett. A kiskereskedelmi hálózat .mun­kájában a lakosság áruellátása te­rén még voltak hiányosságok: az áruk területi elosztása nem min­dig volt megfelelő, több helyen rosszul szervezték meg a vásárlók kiszolgálását, nem vették kellőikép­pen figyelembe a dolgozók igényeit. A kedvezőtlen mezőgazdasági termés ellenére a begyűjtés 1952 évi tervének dolgozó parasztságunk alapjában eleget tett. A begyűjtött mennyiség biztosítja a lakosság za­vartalan ellátását- a legfontosabb élelmiszerekből. Mainak termelése mintegy 8.6 szá­zalékkal, a közlekedésügyi minisz­térium vállalatainak termelése 29 százalékkal, a helyi építőipari vál­lalatoké 17.5 százalékkal ernelke­Kulturális és szociális eredmények 1952 ben a kulturális élet min­den területén számottevő volt a dett. A termelés emelkedéséhez I fejlődés.. Az év folyamán a ki A Somogymegyei Faipari Vállalat dolgoséinak felajánlása április 4 tiszteletére hozzájárult az építőipar fokozódó gépesítése; a földmunkák 37 szá zalékát, a betenke,verés 80 százaié kát gépierővél végeztéik. Ötéves tervünk harmadik évében sok új üzem kezdte meg működé sét. Számos gyárat, üzsmrészleget bővítettek, illetve korszerűsítették Üzembe helyezték a Tiszámenti Ve gyiműveket, a Mályi Téglagyárat a Sztálinvárosi Tűzálló Téglagyá rat, a Hajdúsági Gyógyszergyárat, a Szolnoki Tejüzemet és több má jelentős üzemet. Számos gyárat korszerűsítettek és bővítettek, üzem,behelyezték a komlói és oroszlányi szénosztályo­zó első gépegységeit, a bálink ai mintalbánya új aknáját, a diósgyő­ri kohászati üzemeknél az ország legnagyobb vaskohóját és egy nagy telj esi feményű t r i ó-buga - hon gersort. Átadták rendeltetésének a Rákosi Mátyás Művek, durva hen­gerművének negyedik állványsorát, az új csőgyár pilgerhengersorának második állványát, az Özdi Kohá­szati Üzemekben 'egy hűtőtornyot, a Ganz Vagongyárban egy új va­gon-szereidét., az Esztergomi Szer­számgépgyár új szerelőcsarnokát, a Vörös Csillag' Traktorgyár új D umper-sz»ereldéjét. Az E'MAG új kombájn-szerelőcsarnokát, a kábel- és műanyaggyár új műanyag és szigetelő üzemét. Ezenkívül a No- /ember 7 Erőmű további gépegysé­gekkel. a kiskunfélegyházi bányá­szati berendezések gyára új szere­lő- és műhelycsarnokkal, az építő­anyagipari üzemek számos új ke­mencével és műszárítóval, a. Ka­posvári Fonoda negyvenezer, a Kő­bányai Fonógyár tizenhatezer, a Lőrinci Fonóipar tizenötezer új fo­nóorsóval 'bővült. A mezőgazdaság 1.700 traktort, ötszáz kombájnt, s mintegy 25.000 egyéb erő- és munkagépet kapott. Villamosítottunk 96-falut. 58 ál­lami gazdaságot, 62 termelőszövet­kezetet és 22 gépállomást. Az év folyamán megtörtént valamennyi rpnflp.lluuZO KÖZSég nyomtatott könyvek és egyéb mű vek száma 18 százalékkal volt több, mint 1951-ben. 1952. év augusztusában az országban 8500 nyilvános tömegkönyvtár műkő dött, 4.3 millió kötettel, az év fo lvamán több mint 400 új nép könyvtár létesült. A népkönyvtá rak könyvállománya az előző évi nek másfélszeresére emelkedett. 1952 ben a színházaknak 4.7 millió, az operaelőadásoknak 1.1 millió látogatójuk voilt, 27 száza lékktaí, illetve 55 százalékkal több mint 1951-ben. A falvakban az Állami Faluszínház 510.000 néző előtt több mint 2200 előadást tar tott. A mozgóképszínházak látoga tóinak száma egy év alatt csak­nem 10 százalékkal emelkedett. 1952 év végén a rádióelőfizetők száma 887.000 volt, 26 százalékkal több, mint 1951 végén. Öt új mű­sorszóró rádióállomás kezdte meg működését. A dolgozók egészségügyi hely­zete tovább javult, A halálozások száma és arányszáma esett, s a csecsemőhalandóság arány száma egy év alatt csaknem 17 százalék­ai csökkent. Az ország lakosai­nak száma már 1952 július hónap­ban meghaladta a 9.5 millió főt. 1952 ben az egészségügyi háló­zat 1100 új kórházi ággyal, több új A munkások és alkalmazottak számának emelkedése és a munka­termelékenység alakulása A munkások és alkalmazottak száma a népgazdaságiban 1952 év végén kétmillióiké tszázkilencven'öt- ezer volt, kétszázháromezerrel több. mint 1951 végén. Az iparban, és 'építőiparban foglalkoztatottak szá ma egy élv alatt mintegy 117.000 fővel .emelkedett. , Az 1952 évi munkaibéralap az egész népgazdaságban •— nem szá­mítva az 1951 december 1-i bér -emelést — 23.5 százalékkal volt több, mint 1951-ben. Az -egy főre eső termelés a gyár­iparban 1952 ben 10.6 százalékkal volt -magasabb, mint az előző év­ben. Az emelkedés a bányászatban 11.1 százalék, ezen belül a szénbá­nyászatban- 10 százalék, ai kohá­szatban 10.9 százalék, a gépgyár­tásban 19 százalék, a textilipar­ban 4.4 százalék, a ruházati ipar­ban 2.1 százalék. A munkafegyelem a gyáriparban 1952 év folyamán általában javult, bár még nem kielégítő mértékben. Az igazolatlan mulasztások aránya egy év alatt ötven százalékkal csök­kent, de az igazolt mulasztások aránya emelkedett. Csökkent a vál­lalatoktól önkényesen1 kilépettek .száma, a munkaerőhullámzás azon­ban még minidig jelentős. Beruházások 1952-ben a beruházásokra folyó­sított összeg 23.2 százalékkal ha­ladta meg az 1951. évit. Az építőipar termelése 1952-ben az előzetes számítások szerint — 19.5 százalékkal volt magasabb, mint 1951 -ben, ezen belül az építés­ügyi minisztérium építőipari válla­önálló tanáccsal rendelkező község bekapcsolása a távibeszélőhálózatba. Elkészült számos új híd. felüljá­ró, út- és vasútvonal. Megindult a forgalom a budapesti Petőfi-hídon, a lakitelep "kunszentmártoni ú.j vas­útvonalon, bővítették a Budapest ferencvárosi, a miskolci és egyéb pályaudvarokat. 1952-ben számos új iskola, kuta tóintézet, kultúrház, rendelőintézet és bölcsőde épült, a' dolgozóknak átadott új lakások összterülete meghaladja a hatszázezer négyzet­métert, nem számítva a magánepit- kezeseket. Átad'táik rendeltetésének a várpalotai rendelőintézetet, a László-kórház új elkülönítő pavi­lonját, a debreceni tbc-sebészetet és több más egészségügyi intéz­ményt. Elkészült a Veszprémi ne­hézvegyipar i kutató intézet, az ás ványolaj és földgázkisérleti intézet, az építéstudományi intézet. A mis­kolci Rákosi Mátyás Műegyetem új épületekkel bővült. A jelentős eredmények mellett az 1952 évi beruházási- tervet nem -minden területen és nem minden vonatkozásában teljesítették, a munkaerőt, az anyagi- és pénzesz­közöket nem összpontosítottak Kel­lőképpen a fontos beruházások megvalósítására, az építkezéseiknél — különösen a magasépítőiparban — nem hajtották végre a pártnak és kormánynak az építési költségek csökkentésére vonatkozó határoza­tát, az építkezéseik költségei a múlt évhez képest emelkedtek, különösen magasak a rezsiköltségek. Az év folyamán az építőipari vállalatok több, a népgazdaság szempontjából fontos építményt nem adtak át ha­táridőre rendeltetésüknek. A ferv- feladatokna-k időben való kiadása terén és az építkezéseknek műszaki tervekkel és költségvetésekkel való ellátása terén továbbra is hiányos­ságok vannak, melyek hozzálj árul­tak az építkezésekre és a beruhá­zásokra vonatkozó tervek hiányos teljesítéséhez, a költségek emelke­désébe«. rendelőintézettel, 'egészségügyi intézette], új kórházi osztályokkal és több mint 40 városi körzeti or­vosi rendelővel bővült. A rendelőintézeti szakorvosi munkaórák száma az előző -évhez képest 24 százalékkal, az üzemor­vosi munkaórák száma 30 száza-' ékkai nőtt, 1952-bsn közel 800 orv-os vég zetf. Hazánkban ma 10 ezer lakos­ra' 12 -orvos jut, A dolgozó anyák munkájának megkönnyítésére a bölcsődei hálózat 1952 ben közel 5000 férő­hellyel bővült. Az állandó bölcső­déken kívül a nyári hónapokban 3500 férőhellyel idénybölcsődék működtek. E -jelentős fejlődés el­lenére a területi bölcáőd'ék férő­helyeinek száma nem érte el a -tervezettet, 1952-ben a.z előző évhez viszo nyitva a gyógyszertermeiés 50 százalékkal' növekedett. A hazai gyógyszergyárak megkezdték több új gyógyszer előállítását. A szakszervezeti társadalombiz­tosítás az év végén az összlakos­ságnak közel 60 százalékára ter­jedt ki. Az év folyamán több mint 180 ezer dolgozó részesült kedvezmé­nyes és 80 ezer fiatal ingyenes üdültetésben. Nemzeti jövedelem Az 1952. évi nemzeti jövedelem a népgazdaság, elsősorban az ipa­ri termelés fejlődésének eredmé­nyeképpen 4.7 százalékkal megha- íadta az 1951. évit, bár a mezőgaz­daság gyenge terméseredménye -következtében a tervezettnél ki­sebb volt. Az egyes népgazdasági ágak közül az ipar hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez 19,4 szá­zalékkal, az építőiparé 16.6 szá­zalékkal, a közlekedésé 22.7 száza iákkal emelkedett, a 'mezőgazda­ság hozzájárulása alacsonyabb volt az 1951. évinél. A nemzeti jövedelem kétharmad részét az ipar és az építőipar ad­ta. A szocialista szektor növekvő súlyát mutatja, hogy 1952-ben az ál,ami vállalatok és a szövetkeze­tek részaránya a nemzeti jövede­lem termelésében 86.6 százalék volt, az előző évi 76.5 százalékka’ szemben, ugyanakkor a tőkés szek­tor részesedése az 1951. évi 5 százalékról 1952-ben 1.7 száza­lékra csökkent. 1952-ben a nemzeti jövedelem mintegy 'háromnegyed része a la kosság személyes szükségleteinek kielégítésére, szociális és ku-lturá lís juttatások fedezéséire, vala­mint egyéb társadalmi szükségle­tek kielégítésiére, egynegyed ré sze a termelés bővítésére szolgált. Nagysikerű termelési értekezie tét tartottak január 15-én a So mogymegyei Faipari Vállalat dal gozói. Értékelték az 1952. év terv- teljesítését, megállapították, me lyek voltak az év folyamán a jó, módszerek, hogy azokat felhasz­nálva és továbbfejlesztve sikere­sen alkalmazhassák az 1953-as tervév győzelméért vívott harcuk- bem. > Ezután került sor az 1953-as tervfeladatok ismertetésére. Mind a vállalatvezetőség, mind a dolgo­zók részéről foglalkoztak a mun­kaverseny kérdésével, a tervtel- ij-esítés legfőbb elősegítőjével. El­határozták, hogy csatlakoznak a Textilművek versenyfelhívásához és első negyedéves tervüket túl­teljesítik. Az üzemrészek ' dolgozói fel­ajánlásokat tettek április 4, hazánk felszabadulása 8. évfordulójá­nak tiszteletére. Az I-es üzemrész gépházi brigádja vállalta, hogy áp. riTis 4 tiszteletére 110 százalékos átlagteljesítményt ér el. A munka­fegyelem további megjavításával, a gépek 100 százalékos kihasználá­sával növelik teljesítményüket. Az I-es üzemrészben a karban­tartó brigád nevében Cselik elv- társ brigádvezető versenyre hív ta Donia elvtárs brigádját a jobb minőség eléréséért. Egyben szo­cialista kötelezettségvállalást tett brigádja nevében arra, hogy nem lesz brigádjában 100 százalékon alul teljtesítő. A Il-es üzemrész szegező asz­talosai anyagtakarékossági ver­senyre hívták a gépház 'dolgozóit. Vállalták, hogy a selejtet teljes egészében kiküszöbölik. Számos dolgozó tett egyéni fel­ajánlást a termelés emelésére, a fokozottabb an y ag't akatékolr,Ságra. A brigádok közül kiemelkedő vál­lalást tett Lukanics eivtárs bri­gádja, amely vállalta, hogy decem­beri 133 százalékos átlagteljesít­ményét 5 százalékkal növeli. Felajánlásokat tettek a műszaki dolgozók is. Azt akarják, hogy a fizikai dolgozók nagyszerű ver- senylendületét még jobban fokoz­ni tudják kiváló munkájukkal, Kör- tési István, az I-es üzemrész mű­szaki vezetője versenyre hívta a Il-es üzemrész műszaki vezetőjét, Rudas Sámuelt, a műszaki feltété ek jobb biztosítása, a munkafolya- matok jobb megszervezése és a munkafegyelem megszilárdítása érdekében. Végül a vállalat kollektívája vállalta, hogy további 5 százalé­kos anyagtakarékosságot érnek el, ami 8100 forintnak felel meg. Versenyben a terv túlteljesítéséért A tüskevári téglagyárban moz­galmas munka folyik. Most terme­lik ki előre a téglagyártáshoz szükséges földet, így biztosítják a megfelelő anyagellátást a tégla­égetési idényre. Két brigád dolgozik az üzemben, melyek munkaversenyben vannak egymással. A brigádok tagjai va- amennyien átérzik a munkaver- eny jelentőségét és fontosságát. Öregek és fiatalok küzdenek a na­gyobb teljesítményekért. Az öre­gebb dolgozók átadják tapasztala faikat a fiatalabb dolgozóknak. Balogh Imre jelivéhyes) sztahano Napi tervük csiilézésnél 32 köb­méter föld. Január 17-én ia brigád 36 köbméter földet termelt ki. Ez­zel 112 5 százalékos eredményt ért el. Szép János brigádja ugyan­csak a csiilézésnél dolgozik. A brigád napi terve 58 köbméter föld. Január 17 én 81 köbméter föld kitermelésével kiváló ered­ményt ért el. Teljesítményük 139.6 százalék volt. A két brigád eredményét 'na­ponként értékelik. így a dolgozók minden nap látják eredményeiket és a többtermelés érdekében fo­vistá brigádjának létszáma 10 fő. kozni tudják munkájukat. _ ^ A DAV dolgozóinak fogadalma hazánk felszabadulásának 8-ik évfordulójára A Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat kaposvári üzletigazgató­ságának dolgozói fokozott erővel harcolnak tervük túlteljesítéséért. Valamennyien értékelik április 4 jelentőségét. A felszabadulás ün­nepére a kaposvári üzletigazgató­ság dolgozói a következő felaján­lásokat 'tették: 1. Vállalták, hogy az első ne­gyedéves tervüket 105 százalékra teljesítik. 2. Az üzemzavarok idejét az 1952. év hasonló időszakához vi­szonyítva 5 százalékkal csökken­tik. 3. Az üzletigazgatóság különféle költségeit a tervezettel szemben 2 százalékkal csökkenti. 4. A hálózati veszteséget 1 szá­zalékkal csökkentik. 5. A Gazda-mozgalom kiszéle­sítésével 10.000 forint megtakarí­tást érnek el az első negyedévben. A DÁV siófoki hitelesítő állo­más dolgozói is felajánlásokat tet­tek. Bertók Sándor, Kokovai Gyu­la, Borsos Antal és Szabó Károly vállalták, hogy 2 darab háromfá. zisú roncsmérőt és 13 darab első- fázisú roncsmérőt felújítanak áp­rilis 4 tiszteletére. Vállalásukból eddig teljesítettek: 1 háromfázisú és 5 elsőfázisú ronosmérö felújí­tását. A leszabályozó brigádban Fe­hér Lajos,, Szukk László, Kapocs Ferenc és Verderits Lajos vállal­ták, hogy 14 darab elsőfázisú roncsmérőt beszabályoznak. A brigád eddig 10 darab elsőfázisú mncsmérő beszabályozását teljesí­tette már. A dolgozók jó munkájának eredménye az, hogy a DÁV 1952. évi tervét 125 százalékra teljesí­tette. Nem pihennek meg eddigi eredményeiken, hanem szakmai­lag. politikailag képezik magukat. Fokozzák a harcot a megye villa­mosenergiával való zavartalan el­látása -érdekében, A falvak villamosításával eljut a kultúra méig a legtávolabbi he­lyekre is. Hatalmas feladatukat csak áldozatkész munkával tudják megvalósítani. A vállalat vala­mennyi dolgozója tisztában van ezzel és minden erejükkel harcol­nak a megye áramszolgáltatásának zavartalan biztosításáért. Tizennégy szobrászművész kapott megbízást a Népstadion felvonulási útja szoborcsoportjainak tervezésére A Népstadion munkálatai gyor­san haladnak előre. Az építkezési munkálatokkal egyidoben 'gondos­kodnak a stadion környékének ren­dezéséről, képzőművészeti díszítésé­ről is. Képzőművészeti szempontból a legnagyobb feladat a stadion fel­vonulási útjának kialakítása. Ez az út, „Az ifjúság útja” 45 méter széles, 320 méter hosszú lesz. Az utat összefüggő vízmedencék szegé­lyezik, melyek tükréből monumen­tális szoborcsoportok emelkednek ki A szoborcsoportok tervezésére a napokban kaptak megbízást Antal Károly, Beck András, Buzi Barna, Győri Dezső, Kerényi Jenő, Kocsis András, Makrosz Agamemnon, Mi- kus Sándor, OlcsaiKiss Zoltán, So­mogyi József, Szabó István, Tar István, Ungvári Lajos és Váradi Sándor szobrászművészek. A művészeknek az első vázlato­kat március 15-én kell bemutatniok és a szoborcsoportokat öntésre kész állapotban novemberig kell eíkészí- teniök.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents