Somogyi Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-18 / 15. szám
Vasárnap, 1953, jaauár 18. SOMOGYI NÉPLAP 7 Kártevő orvosok bandája A Szovjetunió áll am biztonsági íérvéi leleplezted -e:gy terrorista rvoscsoportot, mely csoportnak z volt a célja, hogy -káros kezessel tneggyiilkol'ja a Szovjetunió ezetö közéleti személyiségeit, A erroriista banda tagjai különösen szovjet állaim v-ezető katonai zemély iségeinek élete ellen törik, hogy ezzel! gyengítsék a ;ovjeíunió erejét. A terrorista sopor! tagjai a nép ellenségei, az nperialísták megbízottjai voltak, "iksiek céljuk az volt, hogy ká- s kezeléssel -aláássák a Szovjet- dó vezető személyiségeinek éleit i leleplezés során ismételten amerikai és angol i-mperialis- í. újabb aljas gaztette -került -.píényre. A vizsgálat során meg- áílapíítatott, hogy az embertelen gyilkosok felbujtói, gazdái Washingtonban tartózkodnak, kide- •ült, hogy a gyilkos banda tagjai i külföldi 'k-ém-s-zolgáísit felbérelt igymökei voltak- A terrorista cső-' sort tagjainak többsége a „Joint“ lemzetközi zsidó burzsoá—nádora lista szervezet szolgálatában illőit, mely szervezet az amerikai cémszolgálat kötelekéhez tartónk. De a terrorista csoport többi -agja is már régebbi ügynöke ;olt az angol és az amerikai i é ms zollg ál a t n a k. Sokszoros gonoszságra és el- 'etemült cselekedetre vall az, ha írvosotk — akiknek olyan nagy- -zerű feladatuk van, mint életet menteni — emberi mi voltukból kivetkőzve tudásukat nem az élet légmentesére, hanem az élet el- usztításá-ra -használják fel. A gyilkosok gonosz tevékenyégé újra és világosan megmutatja zt, hogy az imperialisták — álkik a -terrorist,a csoportot irányították —, a haladás, a tudomány ellenségei, h-ogy céljaik érdekében semmiféle aljasságtól, -a becsületes emberek által megvetett cselekedetektől sem riadnak vissza. A gyilkosok letartóztatása azon ban most is meghiúsította az imperialisták gonosz terveit, meg. akadályozta, hogy szörnyű céljaikat elérjék. A „Joint" az imperialisták terveiben nagy szerepet játszik, ennek felismerésében nekünk is voliLgk tapasztalataink, amikor 1949-ben a „Joint“ ma. gyanor-szágd igazgatóját ■ kémkedés miatt kellett kiutasítani az ország, hói. De vannak tapasztalatok ezzel kapcsolatban más népi -demokrá dákban is. A nemrég lezajlott Slánsiky-per is megmutatta, hogy a ,,Joint“ és a cionista szervezetek milyen veszedelmes eszközök az imperialisták kezében, a hazájukat békésen -építő népek ellen,. A terrorista orvoscsoport leleplezése súlyos csapás volt az Imperial istákra. A leleplezés során világosan beigazolódott, hogy a „Joint" a „jótevők“ álarca mögött a dolgozó nép -ellenségei rejtőzködnek. A világ dolgozói, köz. tűk a magyar dolgozó nép is mélységes felháborodással ítéli el az imperialisták gaztettét, A becsületes dolgozóik tudják azlt, hogy az imperialisták újabb merénylete nemcsak a Szovjetunió népei ellen irányul, hanem az -egész fc-éikesze- rető emberiség -ellen. A mindenre elvetemült amerikai imperialisták tudják, hogy a világ becsületes dolgozói mint a béketáb-o-r szilárd őrére tekintenek a Szovjetunióra. Ezért igyekeznek a Szov- jstunió erejét gyengíteni. A leleplezéssel kapcsolatban a „Pravda“ vezércikke rámutat: „A szovjet embereknek egyetlen pilla netra sem szabad megfeledkczníök arról, hogy állandóan fokozni kell a- éberséget, éberen kell figyelni a háborús gyújtogatok és ügynökeik mi üdén mesterkedését, szüntelenül erősíteni kell államunk fegyvcres erőit és felderítő szervest.“ Majd tovább így folytatja: „Sztálin elvtárs ismételten figyelmeztet arra: -sikereinknek megvan az az árnyoldala, hogy sok dolgozónkban önelégült han. gúlátok szülnek. Ezt a hangulatot még távolról sem győztük le. Még mind g sok könnyelmű ember él országunkban. Éppen -embereinknek ez a könnyelműsége a. tápláló talaj az ellenséges kártevés számára,“ Ez a sztálini figyelmeztetés miránk még fokozottabb mértékben vonatkozik. A mi pártunk és egész dolgozó népünk még lánye.geseb- ben kevesebb tapasztalattal rendelkezik, mint .az SZKP, mint a szovjet nép, ezért az éberség hiánya inalunik még nagyobb veszély- lyel jáilh-at. A m-i dolgozó népünknek sem szabad soha egy pillanatra elfeledkezni arról, hogy az imperialisták mindent meg,próbáinak, hogy ügynökeiken keresztül :-zánkb;'-Ti is kártevő munkát fejthessenek ki. Dolgozó népünk tanuM a Rajik-per, a Mindszentiper, a Grősz -per, a Bálint-per tanulságaiból;, de tanulnia kell a Szovjetunió álí-ambiztooság' -szervei által leleplezett terrorista or vcscso-pcrt tanulságaiból is, úgy, hogy ezután még -sokkal éberebb lesz, hogy kímél-eíLemül harcol- az ellenséges megnyilvánulás minden formára ellen. i HARC NEM ÉRT VÉGET 'kelt a nép az elnyomják ellen, s gelevenedtek a hegyoldalak és , ahol a hegyoldalból a fenyő- égretörö koszorúja látszik, itegy 15 főből álló csoport buk- r elő. Sítalpaikon sebesen sikla • lefelé a hegyoldalon. Messziről nek. Arcukat, ruházatukat b.r ■e a fákról lehulló zúzmara ’yvereiken megtörik a napfény, rs siklással ereszkednek lefelé, folyó omladékos partján megák tanácskozni.- A sítalpakat itt hagyjuk, log megyünk tovább — mondja ró, a csoport vezetője. — Még 3m órányi időnk van a vonat ízeséig — néz rá órájára — ide le kilométernyire vám a vasúti álya, a vonat 6.25-kor ér a kis loz, a síneket te aknázod alá, a — fordul egy fiatal szálfa- ietü harcoshoz. Megint jó munkát végzett >ja Időben értesített bennünA partizánok lerakják a slicceket. Vitya, a legfiatalabb partizd szomorúan veszi tudomásul, hogy ott marad. Neki kell őriznie a si léceket, amelyek akadályoznák harc közben a partizánokat. A pai tizánolc elindulnák, elöl Gyúró, parancsnok, utána a többiek liba sorban HARCBAN AI ELNYOMÓK ELLEN FEHÉRBE BORULT A TÁJ közeli hegye,k csillogva ver issza a téli nap bágyadt sugarait, . sudár fenyőfák tűi mintha krisr ílyporral lennének behintve. Sze zélyes vidék. Ott jobbra, ahol szé ;s folyó tör magának utat, s gór éti a hegyekből magéival hozott 'iveket, hatalmas fenyőfák, — merre pedig a hegyek oldata bo ltokkal, cserjékkel van teái. Ha Ivolabb nézünk, szántóföldek hú kínok a messzeségbe, de hamarabb vesznek az emberi szem száméira int a hegyek, amelyek mint őrtor tok emelkednek a magasba. Igen k szolgálatot tettek ezek a he yéle a jugoszláv népeidnek, tégy-egy diéz harc után, amikor emberr ies ordasok; keresték a szabad ■púkért küzdő jugoszláv hazafia t. amikor ezek a harcok az árusok, vagy idegen zsoldosok se tségével elbuktak. A hegyek vol k a védelmezők, az erdők az élelet adták. Sokat szenvedett a jugoszláv p — történelmük nagy harcokról nuskodik. Harcolta/c törökök és rmánok ellen, harcoltak a gyár itosítás ellen. A második világború szenvedésekkel tele évei ín újabb ragadozó, az amerikai perializmus ült a sokat szenve ff nép nyakára. Talpnyalóik se őségével egyre nyíltabban, egyre iszalcosabban fosztják ki a jur 5 zláv népet. Munkanélküliség, omor. éhínség, ez az osztályré- k a jugoszláv dolgozóknak yamlckor a zsandárok dúskálnak 'arakban „BÉKÉT, JOGOT, KENYERET!“ (Az 1918. január 18-i nagy munkástüntetés 35. évfordulójára) J 918-ra fordult a naptár [apja. Már az ötödik évisziám, ami-‘a világiháborút jelzi. Az emberek többsége szörnyű megpróbáltatásban- élt, napról r-u-apra súlyo- sodtak az élelmezési -nehézségek, a fűtetlen szobákban belülről is jégvirág fehérlett. Az újságok első oldalán a, breszt- litcvszki béketárgyalásokról szóló táviratok szerepeltek. Pár hónapja, hogy Oroszországban kitört és győzelmet aratott a forradalom. A nép ragadta magához a hatalmat és az első dekrétumban, amit kiadtak; a békét követelték. A nép őszinte békevágya Breszt- Litovszkban a porosz szoldateszka falába ütközött. Von Hoffmann tábornok, a né met béke delegáció vezetője, amikor az orosz és az ukrán békeküldöttek a népek önrendelkezési jogát követelték a németek által megszállott területen, dölyfösen elutasító választ adott. A bresztiitovszki tárgyalásokkal egyidőben megmozdult az Osztrák-Magyar Monarchia proletariátusa. 1918 január 18’án, pénteken a magyar munkásosztály hatalmas méretű sztrájk mozgalommal tünfe- tett az orosz forradalmi proletariátus harca mellett, a népek önrendelkezése alapján kötendő békéért. Tó" özei százötvenezer munkás vett részt ‘a megmozdulásokban. Elsőnek a fegyver- és gépgyár munkásai tették le a szerszámokat. azután jött a hír, hogy a kispesti Lipták-gyárban, a Ganznál, a -ScMickn-él is kimondták a sztrájkot. Uj és új gyárak, üzemek csatlakoztak a nagy -béke-sztrájkhoz. A vasúti műhelyekben is beszüntették a munkát, csak a forgalmiak maradtak, a helyükön. A sztrájkmozgalom óráról-órára szélesedett. A közúti, városi yill-aA MENETELÉS KÖZBEN fel elevenítik a régi harcokat, küzdel mehet. -— 1943-ban innét nem messze, egy nagy szakadékba szó látottak bennünket a németek mondja Zsika. ■— Hej, de sok jó elv- társunk pusztult itt el. Milán, Par ló, Vladlcó egy faluba valók vol tünk. A négyszáz főből álló csa pattól alig 150-m maradtunk élet ben. Ennyien tudtunk kitörni gyűrűből. Akkor még nem tudtuk hogy elárultak bennünket, ma már tudjuk. Lehullt az álarc Titóról Rankovicsról és társaikról. Bizony csak ak-kor sikerült a támadásunk ha nem tudta a főparancsnokság mint Prozornál. Hogy menekültél, a fasiszták! Az őrséget mégsem misí tettük, a fasiszták alsónadrágban ugráltak ki az ablakokon. Már akkor paktáltak a németekkel, angolokkal, amerikaiakkal, eladtak bennünket s ezt most egyre nyíltabban teszik — szól Milán. ■— Öl nek és rabolnak. Munkanélkülivé tették, nyomorba döntötték a dolgozókat. Hadd mondjam d, hogy jöttem közétek — szól Milán. Várj, megérkeztünk. Még van egy órányi időnk — szólt Gyű ró, a parancsnok. — Zsika, te menj, teljesítsd a feladatodat, Mi los, te őrködj. Mi pedig húzódjunk be ide a fenyvesbe, ott majd ielmondhatod, hogyan kerültél 'hoz zánk, Milán. — Milos elfoglalta őr helyét, Zsika elment teljesíteni a parancsot. A többi partizán pedig behúzódott a fenyvesek közé és csendes figyelemmel hallgatták Milánt. A Belgrádi Gépgyárban dolgoztam, rengeteget éheztünk. Az elmúlt évben történt. A városban több mint 3000 munkást elbocsátottak a különböző üzemekből. A gyár leállt, sztrájkoltunk. Nemcsak azért, hogy vegyék vissza munkatársainkat, hanem azért is, mert a napi 50—60 dinár keresetből lehe Én megszöktem, hosszú ideig van doroltam, bujkáltam a hegyek között, míg hozzátok kerültem és ml>st együtt harcolunk, életünk .megron tói, Tito és aljas bandája ellen. Á BESZÉD KÖZBEN Zsika visszaérkezett és jelenti: a pa yancsot végrehajtottam. Ideje ké szülni, szól Gyúró a parancsnok Milos, te a töltés ■másik oldalén foglblsz helyet négy emberrel, a többiek itt maradnak velem. Egyet len kocsikísérő UDB-s nem menekülhet meg, — adja ki a páron csőt. A partizánok lázasan készülőd nek, elfoglalják a kijelölt helyet, Lassan múlnak a percek, majd u tá volból hangos füttyszó hallatszik és lassan feltűnik a póffögö mozdony, amely hosszú szerelvényt vontat maga után. A mozdony túl jut a kis hídon g a kocsik kerekei már ott csattognak az aláaknázott sínéiben. Hirtelen hatalmas robba nás reszketteti meg a levegőt, a fc nyöfákról úgy kezd hullani a zúz mara, mintha . sűrű pelyhekben esne a hó. A mozdony lefordul a töl tés oldaláról, a kocsik egymásra szaladnak, majd egyik kocsiból láng csap ki, hatalmas robbanás hallatszik és egymásután robbannak fel a lőszerszállító kocsik, amelyek oldalára vastag betűkkel van felírva; „Amerikai segély”. Az utolsó kocsiból egyenruhába bujtatott UDB-sek ugrálnak ki, legurulnak a töltés oldaláról, majd felállva futni akarnak. Kétoldalt megszólalnak a partizánok fegyverei, az utolsó kocsiból riasztódéi kerepelni kezd egy gépfegyver. Golyói ott suhannak el a fenyőfák között, itt-ott forgácsot hasítva a fenyőfák törzséről. A töltés túlsó oldaláról Milos kézigránátot dob a kocsiba, a gépfegyver elhallgat, s a partizánok golyói megsemmisítették a kocsikból kiugróit UDB- seket. — ÍGY VÁLASZOLUNK Titónak és gazdáinak — szólt csendesen Gyúró. — A feladatot teljesítettük, indulás vissza — adja ki a parancsot, s a partizánok követve vezetőjüket, elindulnak a védelmet nyújtó hegyek közé. Pár nap műivé új dal kelt szárnyra a jugoszláv falvakban, a nép között. A dal Gyu- óról és partizánjairól szól és a hegyek, az erdők biztosan őrzik a ném-uilt a telefon. Legördültek üzletek redőnyei. Az újságok szombat reggel még megjelenítek, a sztrájkról azonban, amelyről az egész főváros tudott, egyetlen szót sem közölhettek. Hasábok fehérlettek üresen az ujságmezőkön. Szombat reggel azután a .lapnyomdászok is csatlakoztak a. sztrájkhoz, s ettől kezdve az újságok sem jelentek meg. Ä pesti utcák megélénkültek. Munkástömegek hullámzottak, e három szóban harsogták megmozdulásuk célját; — Béliét! Jogot! Kenyemfe A reindőrőrszemeket megerősítették és egyre gyakrabban tűntek fel a cirkáló csendőr és katonai osztagok. A sztrájk első napján a mun' ásszervezetek különböző helyiségeiben izzó hangulatú gyűlések zajlottak le. Ezek vezették be a vasárnapi. január 20 i nagygyűlést, amelyre az Iparcsarnok előtti téren több mint százezer munkás gyűlt össze. E gyűlésen feltárultak a s relmek, s a vádak: béke helyett az ország vezetői még mindig a háború folytatására spekulálnak. Tisza azon mesterkedik, hogy v-isz- Fzatérjen a hatalomba, a munká- ok bére ellen izgat, a választójogi reformot elodázza és megcsorbítására készül, s a koncentráció gondolatának hangoztatásával az ellen- forradalmi reakció szolgálatában akarja egyesíteni a képviselőház valamennyi pártját. A városligeti nagygyűlésen így fogalmazták meg a munkásság követeléseit ; „Kössön a monarchia külügyi képviselete a legsürgősebben — minden idegen katonai beavatkozás mellőzésével — annexiomentes, a nép önrendelkezési jogán felépülő békét. A képviselöházbayi. régóta húzódó választójogi törvénytervezetet sürgősen hozzák tető alá, s ha a, képviselőház összetétele aleadályozná a tervezet törvényerőre emelését, a kcpviselöházat oszlassák fel és rendeljenek el új választásokat. Végül pedig: követeli a munkásság, hogy a legerélyesebb eszközökkel gondoskodjék a kormány a munkások életszükségleti cikkeinek igazságos és olcsó kiosztásáról.” A követeléseket memorandumban foglalva, a Szociáldemokrata Párt triumvirátusa (Garami, Garbai, Kunfi) vezetésével küldöttség vitte el Wkkerle miniszterelnökhöz, aki sima modorában, jezsuita köntörfalazással mindent kegyesen megígért, a békét, a jogot, a kenyeret. És a szociáldemokrata vezetők mindent engedelmesen tudomásul vettek. Amikor a küldöttség egyik tagja, Schuster vasmunkás odavágta Wéteriének, hogy az ígéretekből: elég volt, Garbai, a küldöttség vezetője korholó szavakkal fordult az egyszerű vasmunkáshoz és a .,kor- mányelnök iránt nagyobb tiszteletre” intette. A miniszterelnök kegyesen k.e- zetfogott a küldöttség vezetőivel: — ,.a munkásság képviselőivel” — akik .sietve lefújták a sztrájkot és elrendelték, hogy hétfőn. január 21-én minden üzemben vegyék fel a munkát. Látogatásukat a miniszterelnöknél úgy állították be, mint nagy sikert. Először még csak azt mondták, hogy minden eddiginél „kielégítőbb és biztatóbb” ígéreteket kaptak követeléseik teljesítésére, amikor azonban a munkásság nagy tömege nem hitt ezelTxin a szavakban és megérezte a félrevezetést, a hamis beállítást, egyenesen diadalharsonát fújtak: ..A magyar munkásosztály bátor fellépése nagy diadalt amtott” — állapítja meg a Népszava, majd egy nappal később vezércikkében „kolosszális jelentőségűnek” nevezte a sikert, amelynél nagyobbal „a magyar pfó’.eisrií'tl!-i egyetlen tömegmozgalma sem végződött még”. „A legnagyobb eredményt értük el” — veregették meg saját vállu- kat a Szociáldemokrata. Párt vezetői, s ugyancsak elcsodálkoztak, amikor még hétfő után is ezerszámra akadtak munkások, akik nem hittek a maszlagos szavaknak és nem álltak munkába. Most következett a sértődöttségi komédia... A szociáldemokraták lapja keseregve közölte: „A munkások egy része nem hajtotta végre a pártbizalmi testület határozatát. s ezzel olyan helyzetet teremtett. amelyért a pártvezetéség nem vállalhatja a felelősséget. Ennek következtében)! elhatározta a pártvezetőség, hogy megbízatásáról lemond.” Persze a lemondásból semmi sem lett, „a pártbizalmi testület nem fogadta el a pártvezetőség lemonr dását”. Bizalmat szavazott a megalkuvóknak, a kormány csatlósainak, akik a magyar proletariátus 1918. januári nagy megmozdulását is mellékvágányra terelték, leszerelték, elárulták. ti 5 év múlt el. a nagy mumkás- tüntetés óta, amelyen a magyar munkásság hatattipa® erőivel mutatta meg együttérzését az orosz forradalmi proletariátus harcával, s hitet tett a népek önrendelkezése, a béke mellett. „Békét! Jogot! Kenyeret!” —; harsogta 35 évvel ezelőtt a pesti utca. A hármas forradalmi jelszóból kettő már a múlté. A nép államában egyenjogú, a' maga gazdája'lett minden dolgozó, jólétben és boldogan él. A békéért, a béke fennmaradásáért, megvédéséért azonban ma is harcolni kell. És a magyar dolgozó harcol jobb munkájával,békés élete megvédésére kész elszántságával. Ott küzd a népek nagy családjában, a Szovjetunió vezette 800 milliós hatahnas, legyőzhetetlen ibéketáborban. Pámczél Lajos. KULTURÁLIS HÍREK tetten volt a megélhetés, Egy öl-1 partizántáborokat, a nép élelemmel töny ruha 7—8 ezer dinár, élelmet [ látja el « szabadságért küzdő hős csak feketén lehet kapni. Több j harcosokat, bért követeltünk. Nagyon hamar] Zsurakovszki Mihály Az Állami Hangversenyzenekar további fejlődését kiváló művé-< szék bevonásával kívánja biztosítani az Országos Filharmónia. 1953 januárjától a zenekar művészeti vezetését Ferencsik János Kossuth-díjas karmester, a Magyar Népközt.áreaság Érdemes Művésze vét te át. Garay György hegedűművész, miint koncertmester vesz részt az Állami Hangversenyzenekar munkájában. *** A „Szabad Föld“ pályázatára érkezett sokezer írás legjavát válogatták össze az „Olvassa az egész ország" című könyvben, melynek első kiadása hamar elfogyott és most került sor a mű második kiadására.
