Somogyi Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-18 / 15. szám

2 sDmogyi néplap A minisztertanács rendelete a választók új névjegyzékének elkészítéséről Az 1953. Január l én hatályba lépett új családjogi törvény kiter­jesztette a nagykorúak körét azzal, tiogy a nagykorúság határát 20 év­ről 18-ra száilítotlta le. Ez az in­tézkedés újabb százezrek részére d ízt ásította a nagykorúakat megil- ető állampolgári jogokat és köte- ességeket. A nagykorúak körének íiterjesztéssvel az alkotmány értel­mében biztosítani kell, hogy az ■rintettek a választói jog birtoká­ba jussanak. Ezért a miniszterta ííócs rendeletet hozott, amelyben a választók névjegyzékének évenldnt szokásos kiigazítása helyett — te kintettel az új választójogosultak nagy számára — új névjegyzék összeállítását rendelte el. A választók új névjegyzékének ■elkészítését a belügyminisztérium a helyi tanácsok segítségével feb ruár l én kezdi meg. A Magyar Tudományos Akadémia elnökségének tiltakozása a Rosenberg-házaspár fogvatartása ellen A Magyar Tudományos Akadé­mia elnöksége a következő távira­tot intézte az Egyesült Államok önökéhez: „A Magyar Tudományos Akadá- nia elnöksége a magyar tudósok levében felháborodottan tiltakozik íz Amerikai Egyesült Államok leg­alsóbb bíróé ágának merénylete él­én, amelyet az emberi szabadság- ogok és a békemozigalom ellen ké­szül elkövetni. A magyar tudóso­dat Julius Rosenberg és Ethel Ro­mberg halálraitélése, melyet az Vmerikai Egyesült Államok legfel - óbb bírósága hamis vádak, alap­ún. bizonyítékok nélkül hozott, a :özépkori boszorkány-perekre em- ékezteti. A magyar tudósok a bí­; róság által elfogadott állítólag tu- j dományos bizonyítékokat tudoitlá" • nyos szempontból teljesen alaipta- j tannak tartják. A magyar tudomá­nyos köVélemény előtt nyilvánva­ló. hogy a Rosenberg-per célja a ■békéért harcoló amerikai milliók megfélemlítése. Kz Amerikai Egyesült Államok legfelsőbb bírósága, mely nem egy­szer nagy hangon „védelmezi” az amerikai szabadságjogokat, nyíltan ■a fasizmus sötét erőinek szolgála­tában állva, maga tör a legelemibb emberi jogok megsemmisítésére. Felemeljük szavunkat a Rosen- be.rgházaspár életének megmenté­séért és követeljük azonnali szalbad- lábrahelyezésüket.” A TURKMÉN-FŐCSATORNA ÉPÍTŐI ■ AZ IDÉN ÚJABB 140—150 KM-T TÖRNEK ELŐRE ' A SIVATAGBAN Moszkva. Az „Izvesztyija” be- zélgetést közöl Kalizsnyük elvtárs- al, a középázsiai vizierőmű építke- és vezetőjével. Az idén hatalmas munka áll a turtomén főcsatorna építői előtt — íiondotta a többi között Kalizs- iyuk elvtárs. A múlt év folyamán a csatorna onalán 50—60 kilométert sikerült lőréhaladnunk északkeletről nyu ati irányiban. Az idén ezt a tá- olságot 140—150 kilométerre rneljük. Taihia-Tasban kutatóintézetet lé­tesítettünk, amelynek osztályai a fö'dmunlkák. a betonozási és kavi- csozási munkák gépesítésével fo'g- kikoznalc. Az intézet laboratóriu­mai a precíziós mérőeszközök vizs­gálatával, a gépek kopásának ta­nulmányozásával foglalkoznak majd. Állandóan bővül az építkezés energetikai bázisa. A csatornaépí­tők számára különleges úszó vil­lanytelepeket építünk. ÉPÜL A BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN A „LENIN“ KOHÓMŰ Szófia. (MTI.) A Szovjetunióból s a népi demokratikus országok­éi, valamint a belföldi gyárakból zünet nélkül érkeznek a különféle épek és gépalkatrészek a Bolgár iépköztársaságban épülő „Lenin” oliómű számára. A Szovjetunióból íost 170 tonnás teherbírású da- ulk alkatrészei érkeztek meg. A Lenin” kohómű berendezéseinek 80 százalékát már a helyszínre szállították. A „Lenin” kohászati művekkel ■egyidőben új szocialista városrész épül Dimitrovo keleti felén. A vá­rosban a „Lenin” kohóművek, a „Republika” hőerőmű, a TEVA bá­nya és más üzemek dolgozói lak­nak, • A De Gasperi-kormány Dizalmi szavazással akarja keresztülhajszolni választójogi törvényjavaslatát Tiltakozó sztrájkok és tüntetések Olaszországban Róma. (MTI.) Egyre határozot­téban bontakozik ki a klerikális ■asz kormánynak az a kísérlete, ogy minden áron ráerőszakolja az lasz parlamentre reakciós válasz- ijogi törvényjavaslatát. A kor­ány most — az ellenzék szívós len állása miatt — lemondott ar­il, hogy a maga számára felha- ilmazást eszközöljön ki a parla- elittől a választójogi törvényja- islat részleteinek kidolgozására i végrehajtására. Ehelyett most e Gasperi a kormány egész ere­di törvényjavaslatával kapcsolat- in felvetette a bizalmi kérdést, e Gasperi azt kívánja, hogy a írlament a bizalmi szavazás kap­án a választójogi törvényjavasla- t módosítás nélkül teljes egészé­in fogadja el. A baloldali sajtó rámutat, hogy bizalmi kérdés felvetése a tör- inyjavaslatfcal kapcsolatban való- gos államcsínyt jelent, minthogy lentétben áll a köztársasági al- >tmány 72. cikkelyével, amely ki* onidja, hogy a képviselőháznak inden olyan törvényt, amely a tlasztásokra vonatkozik, a normá- i liázsziafbályszerü eljárással kel) tárgyalnia. De Gasperi képviselőiházi felszó­lása. ultán Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára mondott beszédet és rámutatott, hogy a kormánynak nincs jogában önhatalmúlag túltenni magát az al­kotmányon, amely határozottan ki­mondja, hogy a választásokra vo­natkozó törvényjavaslatokat a par­lament mindkét házának saját ház­szabályai szerint kell részletesen megvitatni. Mia már az olasz állampolgárok tízezrei vesznek részt napröl-napna a választójogi törvényjavaslat el­len irányuló tüntetésekben és til­takozó sztrájkokban. De Gasperi parlamenti bejelentése után Róma központjában! ellenzéki tüntetések voltak. Torinóban és Milanóban szerdán és csütörtökön húszezer munkás vett részt a tiltakozó sztrájkokban. Firenze két nagy ipari külváro­sában, Rifrediben és Sesto Fioren- tinoban csütörtökön a munkások abbahagyták a munkát és nagy ut­cai tüntetéseket kezdtek a válasz­tójogi törvényjavaslat éllen. A tömegmegmozdulásokból kive­szi részét a mezőgazdasági munkás­ság is. 1st például a Polesine vi­dék 39 községének mezőgazdasági munkásai pénteken- 12 órás sztrájk­kal tiltakoztak a kormány alkot­mányellenes kísérletei ellen. KHVfD KÜEFÖEMfi HÍMEM Moszkva. Január 21-én lesz 29 éve, hogy meghall Vlagyimir II- jics Lenin. A moszkvai dolgozók ugyanúgy, -mint az egész szovjet nép, kegyelettel őrzik Lenin di­cső emlékét. A lenini napok kü­szöbén -a gyárakban és üzemek­ben, hivatalokban, és agitáoiós központokban a népnevelők ezrei tartanak előadásokat Lenin éle­téről és forradalmi tevékenységé­ről, Lenin és Sztálin nagy barát­ságáról. Kazánban az üzemekben és faá­rakban, hivatalokban és iskolák­ban előadásokat tartanak Lenin életéről és forradalmi tevékeny­ségéről. Tevékenyen készülnek a lenini napokra a: -kazáni Lenin ál­lami egyetem diákjai és az egye­tem tanári kara, A város dolgozói felkeresik azt a tantermet, amely­ben a fiatal Lenin -előadásokat hallgatott, amikor a jogi fakultás hallgatója volt. Berlin (MTI). Heuss nyugatné­met államelnök az Adenauer-kor­mány előterjesztésére „a háború- utáni időszakban elért kimagasló te 1 je s ít m ény e i ér t “ é r de mre n-dek - kel tüntette ki azokat a vegyé székét, akik a második világhá­ború idején vegyi hadieszközök és foijtógázok előállításival' és „tökéletes ít é sével ‘ ‘ foglal közt ak. *** Jereván (TASZSZ). Ezekben a napokban az Örmény SZSZK min­den vidékén rendkívüli élénkség uralkodik; a munkások, a kolhoz- parasztok és- az értelmiségiek ké­szülnek a dolgozók küldöttei helyi szovjetjeinek választásaira'. Már megalakították a választókörzete­ket. A választási bizottságokban tíz- és tízezer olyan ember dolgo zik, aki a nép bizalmát kiemelke­dő munkájával kiérdemelte. Igen sok i köztük a nő. A kirovakani körzetben a választási bizottsá­gokban több mint négyezerötszáz nő dolgozik. *** Párizs (MTI). De Hauleclocque tuniszi francia/ főkormányzó Pá­rizsba érkezett, hogy a súlyos tu­niszi helyzetről megbeszéléseket folytasson a kormánnyal. Tuniszban egyébként pénteken a Gafsa—Sfax vasútvonalon bér- követelő vasútassztráijk volt. A vonalon teljesen megbénult a for­galom. A francia gyarmatosítók bírósá­ga Tuniszban öt hazaifit az ellen­állásban való részvételért egyen- kínt ötévi börtönre ítélt. *** Párizs. A ,,f Humaniité” közli Maré Beigbeder-nek, ,a „Le Pá­risién Liberó” című jobboldali pá­rizsi lap munkatársának levelét. A levél többi között így hang­zik: „Közlöm, hogy lelkiismereti okokból lemondok a „Le Párisién \Libe-ré“-nél betöltött állásomról. Becsületes ember és lelkiismere­tes újságíró nem vállalhat közös­séget olyan kitételekkel, mint amilyen naigybetűkkel jelent meg a „Le Párisién Liberó" első 'olda­lán, ahol ai következőket olvas­hattuk; „Rosenbergé'k atomké­mek.'' Akikor, amikor nyilvánvaló, hogy elég megismerkedni a per anyagával, s máris megtudjuk, íogy a Roseniberg-házaspár épp annyira ártatlan, mint ahogy ár­tatlan volt Dreyfus, „a toun k,érn ek- nek” beállítani két embert, akik talán a közeljövőben hamis vád áldozatai lesznek, számomra any- nyit jelent, mint hozzájárulni egy szörnyű rágalomhoz és igazságta­lansághoz.” Az Indiai Kommunista Párt Központi Bizottságának kibővített teljes ülése Peking. (TASZSZ.) ■ Az. „Uj- Kina” hírügynökség jelenti, hogy az Indiai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága december 31-től január KHg kibővített teljes ülést tartott Kalkuttában. A hivatalos közlemény szerint a teljes ülés a következő kérdéseket tárgyalta m-eg: A politikai hely­zet az utóbbi hónapokban. A Szov­jetunió Kommunista. Pántja XIX. kongresszusának jelentősége. Vasárnap, 1953. január 18. .-■jjsBBK3a*saa:s mmsaaaB^mxsmBamiBaaesaass^siKessB^Éa^i'txsszssts^esímmmm Qleinzeikäzi izcmiLé Befejeződött az ázsiai munkásárulók találkozója Csütörtökön ért véget Rangoonöan néhány ázsiai ország jobb­oldali szocialistáinak konferenciája. Az értekezlet végén hangzatos határozatokai fogadtak el „a gyarmati népek felszabadításáért“, „a világbéke megvédéséről“, „a kizsákmányolás megszüntetéséről“, el­határozták, hogy „a gyarmati rendszer ellen küzdő irodát“ állíta­nak fel, „rckonszenvükről” bíztosíícliák Észak-Afrika elnyomott népei» és így tovább. E határozatoknak természetesen éppen annyira níncSsen jelen­tősége, mint amennyire nincsen jeletősége annak, ha a nyugcíeuró- pai szociáldemokrata pártok hoznak határozatot arról, hogy a mun­kásosztály, a dolgozók érdekeit védelmezik. A rangooni konferen­ciát nem is e határozatok szemszögéből kell mérlegelni, hiszen bár­milyen határozatot foglalnak is Írásba az ázsiai munkásárulók, mít- sem változtat ez azon a tényen, hogy zsoldjukat éppen a gyarma­tosítóktól, Ázsia még imperialista elnyomás alatt élő népeinek kí- zsákmány dóitól kapják. j Az értekezlet jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy élesen mutat rá azokra az ellentétekre, amelyek e.t európai és ázsiai szo­ciáldemokraták között mutatkoznak. Ezek ez ellentétek élesen ke­rültek felszínre, már a jobboldali szocialisták legutóbbi milánói ér­tekezletén is. Az ázsiai szocialista pártok helyzete — ha gazdáik azonosak is alapjaiban különbözik az európai szocialista pár tő­kéid. Az európai „szocialista“ vezérek nem utolsósorban azért kap ják bérüket, hogy a gyarmati rendszer fenntartásának szükségessé­géről győzzék meg azokat a rétegeket, amelyekre még befolyást gyakorolnak. Az angol, francia, holland, belga és a többi árulók már senki előtt sem titkolhatják, hogy a gyarmati leigázásnak, az elmaradott országok népei gátlástalan kifosztásának buzgó védel­mezői. Nyilvánvaló, hogy a gyarmati és függő népek szabadságmozgal­ma hatalmas fellendülésének korszakában az ázsiai szocialisták —• legalább szavakban — nem követhetnek ilyen politikát. Az ázsiai szocialista pártok kénytelenek voltak külön szervezetet alakítani, hogy megőrizzék annak látszatát: nem haladnak egy úton a gyár roatosítók szolgálatában álló európai társaikkal. Ezért tartották meg a rangoonl konferenciájukat, ezért szaval­tak ott a gyarmati és függő népek érdekéről, ezért próbálják elkö­dösíteni azt, hogy éppen olyan gyalázatos árulói a munkásosztály és a gyarmati népek ügyének, mint az európai szocialisták. Az európai jobboldali szocialistákat természetesen még ez az átlátszó manőver is kínosan érinti, hiszen a rangooni konferencián kényszeredetten elhangzott igazságok is meztelenre vetkőztél ik őket és gazdáikat, az imperialistákat. A rangooni értekezlet kísérlet volt arra, hogy megmentse az ázsiai szocialisták csekélyke tömegbefolyását- E kísérlet azonban igen sokba került az európai „szocialista iníernacicüálé“-nak. De vájjon Ázsiában meghozta e eredményét? Aligha. A szabad­ságukért és függetlenségükért harcoló gyarmati és függő népek ed- díg sem a szociáüasiszták szavára hallgattak, s a jövőben is csak azok lesznek hajlandók aöretni, akik elnyomóik ellen viszik harc­ba őket, Olaszország népe harcban a csaló választójogi törvény ellen Hónapok óta veszi igénybe az olasz kereszténydemokrata kor­mány a zsarolás, terror, politikai hamiskártyázás minden eszközét, hogy az elkövetkező választásokon ellensúlyozza azt a számára riasztó tényt, hogy az olasz választók milliószámra fordultak el et tői a párttól — Amerika pártjátólf a háború és a nyomor politikájá­nak pártjától. — Az elvesztett szavazatokat, kevesebb szavazattal több mandátumot biztosító választási törvénnyel szeretnék pótolni. Két hónapja múlt, hogy De Gasperiék a parlament elé terjesz­tették azt a törvényjavaslatot, mely szerint, ha a kereszténydemo­kraták és a velük szövetkezett többi reakciós pártok csupán egyet 3en szavazattal többet kapnak a szavazatok felénél, akkor a man­dátumok 14 százalékát „prémiumként" ajándékba kapják. A pré­mium oroszlánrésze természetesen a koalíció vezetőjének a ke­reszténydemokratáknak jutna. ' Ez azt jelenti, hogy — a De Gasperiék Olaszországában dúló választási terror és csalások mellett — már a választások megin dulásánajj pillanatában biztosítva lenne a Kereszténydemokrata Párt számára a mandátumok többsége. -i Az otrombán csaló választójogi törvényjavaslat általános fel­háborodást keltett Olaszországban. A parlamentben nemcsak az Olasz Kommunista Párt és az Olasz Szocialista Párt képviselői leplezték le a javaslat törvénytelen, alkotmányellenes, antidemo­kratikus jellegét, hanem a De Gasperiékkai egyébként egy gyéké­nyen áruló jobboldali Szociáldemokrata Párt, a Köztársasági Párt és a Liberális Párt számos képviselője is felháborodottan utasítot­ta vissza azt. Még a Kereszténydemokrata Párt képvíselőtagjai rém voltak hajlandók kivétel nélkül támogatni De Gasperi „re­formját." A Szociáldemokrata Pártban valóságos bomlás indult meg: számos képviselő és funkcionárius hagyta faképnél az áruló vezetőket. / A demokratikus ellenzék képviselői fáradhatatlanul harcoltak az alkotmánysértés ellen, ennek eredménye, hogy De Gasperi két hónap alatt egy lépéssel sem tudott előbbrejutni. A klerikálisok az el­múlt napokban cselfogáshoz folyamodtak és megpróbálták kicsem­pészni a javaslatot a parlament illetékessége alól és elérni, hogy a képviselőház csupán a „reform“ alapvető elveit fogadja el, a „rész­letek” kidolgozásával pedig a kormányt bízza meg és ezzel szün tesse meg az ellenzék ellenállásának lehetőségeit. Az újabb alkotmánysértő kísérlet azonban kudarcot vallott a demokratikus erők éberségén. De Gasperi most már valóságos ál­lamcsínnyel kísérletezik: a törvényjavaslat egészével kapcsolatban felvetette 0 bizalmi kérdést, hogy megakadályozza a további vi­tát a javaslat egyes pontjairól. Ez a próbálkozás durván megsérti a köztársasági alkotmányt, mely félreérthetetlenül tiltja a választó}© gí törvények részletes vitájának megakadályozását. E törvénysértő lépéssel De Gasperi még saját táborában is riadalmat keltett. A kormánykoalíció számos tagja aggodalommal néz a várható következmények elé. Az aggodalom jogos! Olaszország népe — mely nem egy ízben bizonyította be, hogy harcosan védelmezi szabadságát és demokrati­kus jogait — hatalmas megmozdulásokkal válaszol az amerikai ágyugyárosok elsőszámú olaszországi ügynökének. Rómában és Ge Kovában, Milanóban, Torinóban és Firenzében, Olaszország min den táján a munkások és parasztok ezrei és tízezrei tiltakozna' sztrájkokkal, gyűlésekkel, tüntetésekkel a kormány alkotmány nes kísérletei ellen. Ge Gasperit sürgeti az idő. Áprilisig tető alá kell hoJ. . „reformot“, mert különben már a választásokon elsöpri * $*** ' nép igazi akarata. A sarokbaszorított patkány rémületével le alkotmányba, népakaratba, mindenbe, »mi útjában áll, he rülje a végzetes bukást. Olaszország népe állja a harcot. Néhány nap és n Olaszországnak olyan eldugott vidéke, mely ne bontaná J kális fasiszta csalás és hamisítás ellen folytatott harc :

Next

/
Thumbnails
Contents