Somogyi Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-03 / 2. szám
-« 1. OUMUU11 ÍNfc.ir'i.A t" 5 vINYAGAHOZ r Q{lh%i%am $ rhj en h mmt jlődést szabnak meg az ipar területén az új ötéves terv irányelvei történél- { -sógleleit szolgáló villamosemergi.a immizmus termelésén ok fokozását. Sztálin elvtárs megállapította: „A termelési eszközök termelésének elsősorban történő növelésére nemcsak azért van szükség, mert mának kell felszereléssel ellátnia mind saját üzemeit, mind pedig a népgazdaság vaje.ínemsyi többi ágának üzemeit, hanem azért is, mert nélküle egyáltalán lehetetlen a bővített újratermelés megváló. sííás Az ötödik ötéves tervben megvalósul a termelési eszközök kü. ionoséin gyors termeié,sre vonatko i meg a unió ötö- ímaí OTÖ- n fejiődá- í el. hatalmas i kcimmu- útján. Az bizonyítja szoci'áliz- zocia-li-sta ető fölé- szer feszeri.ni zo sztálini útmutatása. Míg az ipari termelés általában 5 év alatt 70 százalékkal növekszik, a termelési eszközeik termelésének etneke-désie eléri a 80 százalékot. Ezem b-e’lt'.í a gépgyártás, a vas.- és fémfeldolgozó ípa,r kétszeresére növekszik. A gépgyártás ilyen 'gyorsütemű fejlődése az adiap-a a mezőgazdaság komplex gépesítésének, az összes nehéz fizikai munkál igénylő munkafolyamatok gépesítésének, tehát végső soron annak, hogy megkönnyítsék a dolgozók munkáját és egyre magasabbra emeljék a mudka termelékenységét. A gépgyártás miniden ágának jelentős fejlődése lehetővé teszi, hogy az ötödik J> éves terv folyamán a Szovjetunióban alapjában befejezzék az iparban a nehéz és munkaigényes folyamatok gépesítését. A gépesítés ilyen irányú fejlődése sok munkát takarít meg a társadalomnak, megkönnyíti és egészségesebbé teszi a munkafeltételeket, s lényegesen növeli a munka termelékenységét. Öt év alatt a munka termelékenysége az ipariban mintegy 50 százalékkal, az építőiparban mintegy 55 százalékkal emelkedik. Míg ugyan alapköríllandóaa ális szűkítéséinek termelésika aíap- vekedése legfel elő- rányélvei erm-elése al ©mel- 1955lbe,n 1 majd, Honvédő ■ocialiista erőknek í. Külö- a gép- ásziat és tó többi ar és az id'és'ének ódik ötre 4950növeke- rsvasön 62 szá- aelés 64 u-terme- ekedése jfvi henn termelését ír-, egfonto- i kok- lésének amint a fokezá- ák ter- 50 szépedig akkor az ipari termelés önköltsé- -ga- mintegy 25 ezázaléklk©*!, az építőmunkáik önköltsége 20 százalékkal csökken. A nehézipar ás a mezőgazdaság ■fejlődése afapján az ötödik,-ötéves tervben a Szovjetunió biztosítja a közszükségleti cikkek gyártásának gyors fejlődési ütemét. Sza- bur-ov eivtárs megállanította, hogy: „Az öt év -alatt a könnyű- és az élelmiszeripar termelését legalább 79 százalékkal növeljük és ezen { fette, belül 1955-re, 1950-hez virzonyít illám o- va, a pamutszövetek gyártását kö- snesak püibelül 61 százalékkal, a gyapjú- az or- szövetek gyártását 54 százalékkal, kor az a bőreinek gyártását 55 százaíék- közle- kai, a hús termelését 92 százajék- igyipar kjei, & halászat hozamát 58 száza- csak lókkal, a kristálycukor gyártását lesen“. 78 százalékkal, az állati zsiradék szovjet termeléséi 72 százalékkal, a nö- m or- vényí zs'radékfermelést 77 száza- nelésé- lékkai, a konzervgyártást 2.1 sze oser.er- j réséi e emeljük“. Ennek' érdekéik vi- J ben számos könnyű- és élelmiszereiké- jpari üzemet: pamutipari korabi- &nű- nátot, műrostfonial-igyára-k,at, seresé- ly-em-,, konfekcióipari és kötő-iszö- rom- vő üzemeket, bőr- és cipőipari, aillió cukoripari, olaj sajtoló, zöldségszá- küj- rító, édesipari, konzervipari, serleg- főző, borászati, hús-, Etái-, vaj- és két- saijtipari üzemeiket létesítenek, t az A termelésnek, ,a' technika fej- mon fedésének ez a c:ba nem látott I gyors üícme csak eszköz. A cél: nos-j,»Az -cg Az t r~ad?!om állandóan esz-' növekvő a gi és kulturális szűkülő- jségle-ei -, i. ümálís kielégítésének sét; I biztosít :.sv‘, A cél: a dolgozó em- ifi- berek boldogsága. A óéi: közelebb : és hoz ni ■’ teljes termékbőség kor- az szakát, a kommunl. n is korszakát, ío- Az ötéves terv minden sorából, ?tő- minden számából ». egyszerű emlős berek millióiból v* > sztálini 'gon- iö- dotkodát szelleme -.rád. ág- A Szovjetunió ott.d'-1 ötéves ter- >bi ve derűs, napfényes, optimista ik- terv, a békés gazd váci és kulturális építés terve. Ez a terv ismét kifejezésre juttatja» az egész szov jet n/ép egységes, megingathatatlan békeaikaratáit-, E terv teljesítése újabb hatalmas hozzájárulás lesz ,a béketáboj- erejének fokozá- sáhoiz. A békéire vágyó emberek százmilliói a viliág minden táján új reményeket, új erőt merítenek i'7 ötödik ötéves terviből. Mozgósítja a rabságból még fel nem szabadult milliókat a szabadságért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcra. Hiataimas fontossága van az új ötéves tervnek a népi demokratikus országok — köztük a mi hazánk számára is. Számtalan nagy horderejű tanulságot vonhatunk le saját tervgazdaságunk számára is az új tervbeli. A szovjet -ötéves tervnek, a kongresszus valameny- nyi útmutatásának valóságos tankönyvvé kell válnia a mi népgazdaságunk minden vezetője és dolgozók számára, „Az líj ötéves terv — állapította meg Szaburov elvtárs — elő fogja segíteni a Szovjetunió és a népi demokratikus országok gaz da sági együttműködésének és testvéri segítésének további megszilárdítását“. Számunkra, akik a szovjet segítség nélkül sohasem vívhattuk volna kí eddigi sikereinket, akik minden munkánkban érezzük a Szovjetunió baráti támogatását, felbecsülhetetlen erőforrás az új ötéves terv. A Szovjetunió ötödik ötéves tervének hatása kisugárzik a, mi életünkre, iparunk, mezőgazdaságunk, kultúránk fejlődésére. Népgazdaságunk minden ágazata tervezélsében messzemenően figyelembe kell vennünk azokat : -tanításokat, amelyeket Sztálin el'vtárs ,,A szocializmus közgazda- sági problémái a Szovjetunióban“ című nagyszerű művében szár.mnkra is lüieíkíeit, A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1952. no- vember 29-,j ülésén Gerő eftvtárs hangsúlyozta, hogy: „Erőfeszíté- 'cink javát az alapanyagiparra kell összpontosítanunk, annál is inkább, mert az alapanyagiparunkat 1953-ban az ipar átlagos fejlődésénél. jóval nagyobb mértékben kell fejlesztenünk. Vonatkozik ez mindenekelőtt a szénbányászatunkra, vaskohászatunkra és villamos- encrgiaíparunkifa, de olajbányászé, untra, alumíniumiparunkra és nehíz vegyiparunkra is“. Szocialista építésünk hatalmas fellendüléséinek nagy tartalékai a takarékosság. Malenkov elvtárs beszámolójában kiemelte a takarékosság .jelentőségét. Kell, hogy Malenkov elvtárs figyelmeztető szava nálunk is érvényesüljön. Párt-, -gazdasági és tömegszervezeti funkcionáriusok, dolgozok harcoljanak a fokozott ■ainyagtlakar ék oéság érdekében. Ennek érdekében javítani 'keli a munka megszervezését, a- termelő- eszközök, a gépek jobb kihasználását. Mi is mindent el kell hogy kövessünk, hogy az anyaggal, a munkaerővel és a kiadásokkal való szigorú takarékosság szocialista gazdálkodásunk alapvető módszerévé váljék. A szovjet példa nyomán az eddiginél is fokozottabban kell harcolni a termelékenység emeléséért, a termelési költségek további csökkentéséért, gyorsítsuk .a legfejlettebb technika alkalmazása,t, a nehéz fizikai-munka kd)kü„ szöibölését, az automatizálást népgazdaságunk minden területén. Használjuk fel a XIX. pártkon gresszus útmutatásait, Sztálin elv- lárs tanításait, Rákosi eivtárs vezetésével vigyük diadalra a sze cializmus ügyét. Suri Károly. Régi sorsom emlékei forrnak bennem, amikor visszagondolok gyermekkoromra és testvéreim életére. Lakácsa községben, b fahwé- gem egy vályogból rakott viskóban születtem, itt született három testvérem is. Milcor már nagyobbacska voltam. egy alkalommal iiU tünk az asztal mellett. Ezt az emlékemet szeretném most megírni. Apám arról beszélt, hogy hamarosan itt lesz az újév. Anyám halálos beteg volt akkor. Ágyban feküdt és azt mondta: — Miska, miért nem gondoskodsz orról, hogy kórházba vigyenek. Azt akarod, hogy árván maradjon a négy gyerek? — Az én nagy, erős apám szeme könnyes lett: — Nem. tehetek arról, hogy nincs pénzünk. ■— A jegyző pedig azt mondta, azoknak a számára nincs kórház, akiknek nincs pénzük — mondotta. — Meghalok—- nyögte anyám. — Azt mondtam akkor apámnak: — Agyonverem a jegyzőt. — Apám csillapított. Hosszú hvafí-vona után anyám mégis kórházba, került. A kórházban is úgy kezelték, hogy a becsületes gazda talán az állatot is jobban kíméli. Mikor az új naptárt megkaptuk, kisebbik öcsém a címkét nézte. Boldog új évet — ez volt rétírva. Apámra nézett kerek, bánatos .szemével: — Papa. nekünk nem lesz soha boldog új évünk? Anyáink beteg. hízót sem vágtunk, nincs új ruhánk, sem pénzünk. — Ne sírj fiúm — szólt az ur/un.—Lesz? — érdeklődött öcsém. — Ha majd hónapszámba megyünk. akkor lesz?— Apám altkor is nemmel felelt, így köszöntött ránk az új esztendő. JónéháVy év elmúlt azóta és az az új év ma már csak rossz emlékként cl bennem. Háromgyermelces családapa vagyok. Boldogan élek. Tudom, hogy a szabadságot Sztálin hős fiainak köszönhetem, hiszen a felszabadulás nyitotta meg az utat a szebb élet felé. Családommal együtt 1950 óta a Micsurin termelő csoport tagja vagyok. Fs. leségem a termelőcsoportban dolgozik, én meg, a régi zsellér, 1952 júniusa óta a községi tanács elnöke vagyok.-Apám vályogviskója helyetti téglából épített, pßgyablakos, világos, egészséges családi házunk van. melyet pártunk és államunk segítségével és két kezem munkája által építettem fel. Legidősebb fiam IV. osztédyos, a másik kettő kisebb. Én is beszélgetek vdidc. mint valamikor apám velünk. Én az egyre szépülő életünkről magyarázok és akkor megkérdezi legidősebb fiam: — Miért nem volt ez így valamikor ... Elmondtam neki. Akkor azt mondja.- — Van-e a Icoreai. gyermekeknek ilyen: boldog újévük, mint a miénk? —■ Elmondom neki: — Lesz fiam, mert a népek úgy akarják. Azok az emberek, akik az •életet' szeretik. Kisfiam megnyugszik. A másik kettő azon vitatkozik, melyik választ szebb pályát, az, aki traktoros lesz, vagy aki mérnök. Ma ilyen szép gondjaink' vannak. Kátai András délszláv levelező, Potony. Nagyon sokat tervezünk az új esztendőre, de vaióraváltjuk, mert a párt segít bennünket Keservesen tengettem az élelemet a múltban, mint a hozzám hasonló sokszáz napszámos. Sorsom mostoha volt. Kétkezi munkám után alig kaptam meg a betevő falatokat, így ment ez évről-évre. Szilveszter napján az a szokás falun, hogy minden gazda számot- vet egész évi munkájáról, eredményeiről, összeül a rokonság és megvitat)®, mit tettek helyesen és mit kellett volna másként tenni. Hiába ültem asztalhoz én. Miről vetettem volna számot? Esetleg arról, hegy a földbirtokosok, a nagy gazdák hogyan szipoíyoztiak ki? A-f tudtam anélkül is. Tudtam azt ís, hegy az új év sem hoz számomra. jobbat. Esetleg annyit, hogy még nehezebb lesz a sorsom. , 1945 ben mint éjjeliőr voltam alkalmazásban a községben. A "földosztás során néhány holdat kaptáim; Emellett a kulákoknak jártam napszámba fogatosmunkáért. Keserves volt az is, mert a kulák egy fogatosmunkáért a legnagyobb munkaidő alatt bárom egész napot is megkövetelt. Igazi jó éleiről csak most beszelhetek. Most már v®n miről szá- motvetri. 1952 januárjában léptem -a Felszabadulás 1 termelőszövetkezetbe. Becsületesen dolgoztam. Nevemet mindig az élenjárók között emlegették. 297 munkaegységet teljesítettem. Ez után kaptam 446 kiló búzát, 148 kiló árpát, 309 kiló szénát, 300 kiló fát, 11 kiló cukrot, ezenkívül burgonyát és egyéb apróságokat ís. Készpénzben 5943 iorint jutott. Boldoggá tesz az a tudat most, amikor számolgatok, hogy szövetkezetünk egyre erősödik, gazdagodik, így az én életem is szebb lesz. Ma van jogom beleszólni a közös ügyek intézésébe és ezt nemcsak jognak érzem, hanem köt élességemnek is, hiszen ami a közösben van, az az egész tagság tulajdona, így az enyém ís. Ha tervezünk, én js tervezek, mi pedig az új évben nagyon sokat tervezünk. Tudom azt, hogy minden tervünk valói aválik, mert segít bennünket ebben a nagy munkánkban pártunk. Mi pedig azon igyekszünk, hogy az új év még eredsnénTesebb legyen, Sebestyén Albert Kasíélyosdombó, Felszabadulás tsz, „A jövő év még gazdagabb lesz, még nagyobb eredményt hoz” Most, amikor ezt a boldog életet elértem, eszembejutnak a felszabadulás előtti szilveszterek és újévek. Akkor mit várhattunk? Sorsunk ogyre aggasztóbb lett. Jól emlékszem még 19-15 január els-ejére is. A borzalmak, a vérfürdők újéve volt. melyet a hitleri hordák és csatlósaik. Szálasi nyiiasbandi- tái rendeztek hazánkban. A földesurak, a bankárok akkor bizakodva lesték, hogy vájjon visszaverik-e a szovjet csapatokat. Mi dolgozók, pedig ujjongva figyeltük azt a gigászi küzdelmet, melyet a nagy Sztálin fiai vívtuk a mi szabadságunkért is. Ezen a január elsején — 1945-bea — még Meller János bérlő birtokán tengettem családommal együtt életemet. Barcs-Drávaerdő pusztán egy tömeglakásban lakinak. A konyhán 2 csalóiddal főztünk, pedig U gyerek volt. Hiába mentünk Dedóir Károly intézőhöz, hogy nyomorúságos életünkön segítsen. Meg sem hallgatott bennünket. Hát ilyen volt a mi életünk akkor. Most bizakodva nézek a jövő felé. A mi életünk a felszabadulás után változott meg gyökeresen. Amióta meg csoporttag vagyok, azóta mondhatom, igazán nagyon jól élek. Hétgyermekes anya vagyok. Az elmúlt esztendőben negyedmiagam- mai dolg'izttumi a tsnnetífazöimtkeíethen, Hétszázhetven munka1 gysé- get dolgoztunk meg s ezért 26.95 mázsa búza 1.92 mázsa árpa, 7.70 mázra kukorica-. 15.Í0 mázsa széna,15.40 mázsa Uíkarw/myrépa-. 6.16 mázsa burgonya, 61.6 kilogramm cukor és 11.396 forint osztalékban részesültem, Kimondhaitattamd boldog vagyok. Boldogan várom az áj évet. mert tudom, hogy ■ lövő év még gazdagabb les „Cg nagyobb eredményt hoz. A-
