Somogyi Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-11 / 9. szám

Értékes javaslatokat tettek a tervismertető értekezleten a kaposvári Fűtőház dolgozói Országszerte most tartják a terv­ismertető értekezleteket, amelyek­nek célja az, hogy minden dolgozó megismerje a reá váró feladatokat. Az 1953-as év első negyedéves ■tervének ismertetése megmutatja a dolgozóknak, mit kell tenniük, hogy az üzem, az ország terve valóra váljon. A dolgozók a tervismerte­tés alapján ellentervet készítenek arról, hogy tervüket milyen mádon tudják túlteljesíteni. A Kaposvári Fűtőházba.n január 5-én tartották meg a tervértekez­letet. A beszámolóban Nagy Zoltán elvtárs, a Fűtőház főnöke elmon­dotta, hogy a Fűtőház terve az 1953-as első negyedévre, a múlt év első negyedéhez viszonyítva lő százalékos emelkedést mutat. A tervkészítésnél figyelembe vették Gerő elvtárs beszéde nyomán a fo­kozottabb takarékosságot. A beszá­moló után számos javaslat hang­zott ti. A dolgozók elmondták, hogy milyen tapasztalatokat adott az 1952-es év és az 1953-as ter­veknél mivel lehetne elősegíteni a terv túlteljesítését. Tizenöt dolgo­zó újításnak; megfelelő javaslatot tett, melyeket a tervbizottsáig elfo­gadott és jóváhagyásra illetékes fel­sőbb szervekhez továbbított. Kiemelkedő volt Somlai László sztahanovista mozdonyvezető újítá­si javaslata. Javasolta, hogy a vil­lanyárammal rendelkező állomáso­kon a viztöltő darukat villanymo­torral lássák el. így szükségtelen lesz a mozdonyokat fokozottan igénybevemiii a víz tárolásánál. Ed­dig a víztározásnál a mozdonyok által termelt sűrített levegőt hasz­nálták. A javaslat megvalósítása esetén villanymotorok felhasználá­sával 40 százalékos kezelési időt és 16.800 forint értékű szenet taka­rítanak meg. Miszner Gyula párttitkár elv­társ, sztahanovista mozdonyvezető javasolta, hogy a siófoki fűtőiház­ban létesítsenek csőfuvatót. Ez fe­leslegessé tenné al kazánicsövek tisztításánál a mozdony álltai ter­miéit sűrített levegő használatát. A javaslat évi 12 tonna szénmeg­takarítást tesz lehetővé. Régenyi Pál sztahanovista moz­donyvezető'javasolta. hogy a kija­vított személykocsik légfékjének el­lenőrzésére állítsanak be egy villa­moskompresszort. így az ellenőrzés idejére nem kell a forgalomból mozdonyt kivonni. Ezldeig ugyanis a légfékeket egy mozdony rákap­csolásával ellenőrizték. Mindezek a példák azt“mutatják, hogy a Ka posvári Fűtőház dolgozói megértet­ték a reájuk váró feladatok fontos­ságát. Felajánlásaikkal és javasla­taikkal megtették az első lépést a terv megvalósításához. Fokozzák a gépjavítást munkát gépállomásaink Gépállomásaink egyik legfonto sahb feladata a szántás és vetési munkák mellett a 'téli gépjavítás. A gépjavítási munkák , jó vagy rossz elvégzésétől függ egész évi tervteljesítésünk sikere. Ez az esz- . tendű még nagyobb feladatok el­végzésére kötelezi gépállomásain­kat. Erősödtek termelőszövetkeze­teink, földterületük is jelentősen növekedett, melynek megművelését .nagyrészt gépállomásainknak kell elvégezni. De különösen fontos szerep vár gépállomásainkra a terméshozam növelése szempontjából. Ma már gépállomásaink munka ját nemcsak aszerint értékeli pár­tunk és kormányzatunk, hogy hány holdat szántottak fel egy kampány, vagy egy év alatt, hanem aszerint, hogy az általuk megművelt terüle­ten mennyivel emelkedett a ter­méshozam. Gerő elvtárs a K.V. november 29-i ülésén mondott beszédében hangsúlyozta a terméshozam növe­lésének fontosságát, megjelölve azo­kat a módszeneket, melyek legal­kalmasabbak a terméshozam növe­léséhez. Fontos feladatként szabta meg aiz agrotechnikai módszerek szélesíkörű alkalmazását, ami egyik legfontosabb feltétele a me­zőgazdasági termelés növekedésé­nek. Ebben a munkában igen nagy szerepük van gépállomásainknak. Nap mint nap a gyakorlatban kell segíteni a termelőcsoportokat a ter­méshozam növeléséért folytatott harcban. Gépállomásaink akkor tudják a legtöbb segítséget adni, ha kellő időben, jó minőségben, a minisz­tertanács határozatának megfele­lően végzik el a szükségéig talaj- munkát. Ahhoz, hogy ezt elvégez­hessék, legfontosabb a gépek jó ki­használása és a munkák folyama­tossága. Ezért most, amikor a gé­pek javítási munkálatait végzik, egyben harcolnak a nagyobb ter­méseredményért. is. A tavalyi tapasztalatok ibizci- nyítják, hagy ott, ahol gépállomá­saink rendben, gondosán végezték a gépjavítási munkákat, egész éven keresztül biztosítani tudták a mun­kák időbeni elvégzését. Ezt iga­zolja a ladi, a darányi, a tahi gép­állomások tervteljesítése • is. A csurgói gépállomáson tavaly sikeresen alkalmazták a szovjet szalagrendszerű gépjavítást, melynek eredményeként elsőnek fejezték he a megyében a gépjaví­tást, lényegesen javult a gépjaví­tás minősége is. Ez megmutatko­zott egész évi munkájukban is. Ke­vesebb volt az üzemzavar és a kör­zetéhez tartozó tenmelőcsoportok így idó'ben végezhették el a mező­gazdasági munkát, melynek ered­ményeként emelkedett a termés­hozam. Pl. a csurgói Uj Élet tsz holdanként 14 mázga árpatermést, 60 mázsás burgonyatermést ért el. Igen nagy érdeme van ebben Ko- zári elvtársnak, a gépállomás főgé- pészének, aki már tavaly bátran al­kalmazta a szalagrendszerű gépja­C2 vitást. Kozárí elvtársat jó munká­jáért kormányzatunk Munkaérdem­renddel tüntette ki. Kozári elvtárs most is lelkiismeretesen készült a gépjavításra, munkájának meg .is lett az eredménye, mór eddig 47.7 százalékra teljesítették gépjavitási tervüket a csuhgói gépállomás dol- 7,ói. Eddig 7 traktor folyó javítá­sát végezték el. Ezenkívül 8 darab cséplőgép, 7 darab tárcsa, 8 darab eke, 8 darab vetőgép, két darab kultivátor javításával lg végeztek. Az első helyre kerültek a megyé­ben a gépállomások közti gépjaví­tási versenyben. Meggyorsult a gépjavítás az utóbbi napokban a tapsonyi gépállomáson is A gépjavító-brigádok közt igen- lelkes verseny alakult ki a gépja­vítás minőségi és határidő előtti elvégzéséért. December 25-töili a ■mai napig 6 -traktor, 6 cséplőgép. 8 tárcsa, 6 eke. 2 vetőgé-p ég 1 kultivátor javítását végezték el. Ezzel gépjavítási tervüket 42.6 százalékra teljesítették és a máso­dik helyre kerültek. Harmadik helyre a la-di gépállo­más került 36.3 százalékkal. Negyedik a nagybajomi. 31.9 szá­zalékkal, ezen a gépállomáson meg kell gyorsítani az erőgépek javí­tását, mert a munkagépekéi szem­ben komoly lemaradás tapasztal­ható. Fokozzuk a gépjavítási munkát Ötödik helyre a karádi gépállo­más került, mely gépjavítási tervét a mai napig 28.7 százalékra telje­sítette. Ez azonban nem adhat okot az elbizakodottságra, mert az utóbbi napokban visszaesés tapasz­talható. Gépállomásaink nagyrészénál azonban súlyos mulasztás -tapasz­talható a gépjavítási, terv teljesíté­sénél. Legnagyobb hiányosság a kaposvári gépállomáson van, ahol mindössze 6 százalékra teljesítet­ték gépjavitási tervüket. De gúlyos felelősség terheli a mernyei gépál­lomás vezetőségét is, gépjavítási tervüket 7.9 százalékra teljesítet­ték. Elmaradt a javítással a pusz­takovácsi is, mely 12.2 és a tahi, mely 14.5 százalékra teljesítette gépjavitási tervét. Meg kell gyorsí­tani a .gépjavítási munkát a há­rom-fai, a fonói és a marcali gép­állomásokon is. Gépállomásaink vezetői fordítsa­nak sokkal több figyelmet a gép­javítási munkákra, mert enélkül nem 1 bet jó tervteljesítés sem. HETEVÉS AZ ALBÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG A ruha [mosó spekulánsokat ítélt el a bíróság* aki Kapós várot-t ‘25 kilogramm lisztet vásárolt fel. Szemes Imré­mé lakásán 620 kiló lisztet talál­éleimiszertarialékokat, amelyeket — figyelembevéve azt a lenini- sztálini elvet, hogy tervszerű, szó dialista gazdálkodást nem lehet ífríalékok nélkül folytatni — az előző években előrelátóan gyűj­tőit“ — njomdotta Gero Ernő e’v- társ pártunlk Központi Vezetősé­gének 1952 november 29-i ülésén. Az ellenség, a falusi kulálksá-g és egyéb spekulánsok miniden! el­követnek, hogy akadályozzák bé­kés építcimu-nkánka't, dolgozó né­pünk közellátáisán-ak zavartalan biztosítását. Igyeksz-eneik indolko. lattanul nagymennyiségű lisztet, kenyeret öisszeh,almozni, felvásá rolni, hogy. közellátásun-kiban za­Népgazdaságunk nak nagy káro­kat okozott a múlt évi kedvezőt­len időjárás. Pártunlk és kormány satunk, helyes intézkedéseivel en-j-tak. A vásárolt lisztet spekuláció ne<k ellenére is biztosítani tudja j ra akarta felhasználni. Ezért a bí- doigozó népünk ellátását. „Népi j róság négy hónapi börtönre és 300 demokratikus kormányunk terv- j forint pénzbüntetésre ítélte, szerűen fgénybeveszí azokat az j Dien Józs-efné jutái lakos szin­tén 25 kiló- lisztet vásárolt össze, bár erre nem volt szüksége. Két­havi börtönre és 300 forir t pénz- büntetésre ítélte a bíróság. A fenti példákból láthatjuk, hogy az ellenség felhalmoz, uszít, lázit népi demokráciáink ellen. Dolgozó népünk keményen le­sújt azokra, akik indokolatlanul élelmiszert gyűjtenék össze, ezzel elvonják a becsületes dolgozók elől. A bírósági ítéleteket a dol­gozóik helyeslik és követelik a fel halmozóik szigorú megbüntetését. Az ítélet legyen intő példa azok számára, akik hasonlóképpen meg ak/airiiá.k károsítani dolgozó né­pünk államát. /art idézzenek elő, a dolgozók között elégedetlenséget szítsanak. Az ellenség különféle rémhírek­kel, háborús hisztériával akarja » dolgozókat megmételyezni, iazt a hangulatot keltik, hogy „nincs ke­nyér“. Gelencsér Magdolna ,so- mogyjádi lakos 10 kiló kenyeret vásárolt Kaposvárott, holott erre semmi szüksége nem volt, hiszen otthon a lakásán 400 kilogramm lisztet tárol. Dolgozó népünk éber­sége leleplezte és a bíróság elé állította a spekuláns liszt- és ke­nyérihalmozót. Az áruhlalmozó spekulánst a bíróság hat hónapi börtönre és 500 forint pénzbünte­tésre ítélte. Elnyerte megérdemelt bünteté­sét Szemes Imréné jutái lakos is, Az öreglaki Ifjú Gárda tszcs-ben befejezték a mélyszántást Az öreg-laki Ifjú Gárda termelő, csoport tágjai a kedvező időjárást kihasználták a mélyszántási ter­vük teljesítésére. A csoport tag­jai minden fogatot felhasználtak, hogy minél előbb befejezhessék a szántást. A tegnapi nappal mély­szántási tervüknek 100 százalékig eleget tettek. T anuár 11 -e az albán dóig ózó ** nép egyik nagy ünnepe, 1946 január 11-én kiáltották ki az Albán Népköztársaságot. Ez a történelmi fontosságú nap azt je­lentette, hogy -teljes siker koro­názta az albán nép évszázados erőfeszítéseit és. harcait, amelyek célja az ország függetlenségének é.s szabadságának kivívása volt. A második világháború folya­mán azok a megsemmisítő csapá­sok, amelyeket a dicsőséges Szov­jet Hadsereg a hitlerista hordák­ra mért, lehetővé tették, hogy az albán partizánalakulaíok sikere­sen harcolhassanak a náci fasiszta megszállóik ellen. 1944 november 29-én egész Albánia felszabadult. A nép nemzeti felszabadító hábo­rúját ,az 1941 november 8-án meg­alakult Albán Kommunista Párt (ma Albán Munkapárt) vezette, s így a felszabadító háborúval egyidejűleg végbemehetett a népi forraicMctm ís. A felszabadulás előtt Albánia Európa legelmaradottabb országa volt gazdasági és kulturális téren egyaránt. A földet kezdetleges fa- ékével művelték meg, s az ország testén niadálylként élősködő kül­földi, főleg olasz imperialistáik megakadályozták az ország ipará­nak kifejlődését. A né-peínyomó rendszerek zsarnoki hatalmúk és a kizsákmányolás fenntartása ér­dekében a tudatlanság sötétjében tartották a. niépet. Az ország la­kosságának {jöbib mint 80 százalé­ka írástudatlan volt. ^z albán dolgozó nép or­szágszerte hatalmas lendü­lettel, látott hozzá ,a háború - alatt sókat szenvedett ország újjáépíté­séhez. A párt és a munkásosztály vezetése alatt egyik sikert a má­sik után érték el.. A földreform során 70.211 földnélküli vagy sze gényparaSzt-család jutott földhöz. Államosították az olajlmezőiket, a bányákat, ,az ipari vállalatokat. Az ifjúság lelkes munkája ered­ményeként felépülték az ország első vasútvonalai. Az ország tör­ténelmében ismeretlen ütemű fej­lődés kezdődött meg. Az albán dolgozó nép azonban még ekkor sem élvezhette zavar­talanul az -annyi v,áráldozat árán kivívott szabadságát, A belgrádi I'to-fcanda gyarmatává akarta zülleszteni Albániát és ügynökeit becsempészte az élet minden te­rületére, még az Albán Kommunis­ta Pártba ís, élükön Kocsi Dodze- val és Pandi Krisztoval. A Szov­jetunió Kommunista Pártjának le­velei, a Tájékoztató Iroda határo­zatai azonfcian kinyitották a nem­zetköziség eiszinnéjéhez hú albán kommunistáik szemét és 1.948. no­vember 8 án, a párt I, kon.gr esz- szusán Enver Hodzsa elv társ le­leplezte a tr-ockista ügynököket, a dolgozó nép engesztelhetetlen ellenségeit. A Tito-fasiszták nem tudtak beletörődni csúfos kudarcukba és előbb az albán vasutaknál, majd az óla (mezőkön szerveztek nagy­számú szíjibotáz-scsele-kményeket. A dolgozó nép azonban résen volt. és lesújtott ellenségeire. titóiista ügynökeik eltávolí­tása é-s megsemmisítése után az ország gyorsan haladt elő­re a szocialista iparosítás útiján. A kétéves terv (1949—1950) sike­res teljesítése megteremtette az albán i-par szilárd alapjait. Fel­épült az üzberí-sti „Sztálin“ textil- kombinát, a szélitai „Lenin“ vizi.. erőmű és a „November 8“ cukor­gyár. Ilyen hatalmas gyárak és üzemek létesítése csiakis a népi hatalom éveiben vált lehetővé, csakis a Szovjetunió önzetlen, ba­ráti támogatásával. A Szovjetunió, bői érkeztek nemcsak az -építke­zést irányító kiváló szakemberek, hanem a gyárak korszerű gépcso­dái is. A Szovjetuniótól kapott ér tékes támogatás döntő tényező az egész ország szocialista építésé­ben. Az építkezéseknél: -szovjet -gépek könnyítik meg a dolgozók mun­káját. A földeken szovjet trakto­ra. k szántanak, szovjet kombájnok aratnak, a .gyáraikban szovjet gyártmányú gépek ontják a külön­böző ternnékék-et. Jelentős segítsé­get kap az Albán Népköztársaság a testvéri népi demokráciáktól is. Szovjetunió önzetlen segít­sége jelentős mértékben előmozdította, hogy az Albán Nép­köztársaság ipari termelése már 1952 végén több mint 650 száza- ’ékkaií magasabb voilt, mint 1938- ban. Még ragyogóbb távlatokat nyit meg az albán ipar fejlődése előtt az ország első ötéves terve (1949—1955), öt év alatt 21 milli­árd lelket ruháznak he, ennek az összegnek 42.7 százalékát az ipar és a bányászat fejlődésére fordít­ják. Az ötéves terv alkotásai kö­rüli már felépült az ellbányáni fa- feldolgozó kombinát, a síkodrai do. bányf-erme-ntáIógyár, a regozsinai gyapjúk ár toló és még sóik más gyár. Gyors ütemben épül a cer- ri-ki olajfinomító és a Matt-folyó mentén az „Enver“ vízieirőmű, az ötéves terv leghatalmasabb a-lko tása, amely 20 ezer kilowatt ka­pacitású lesz. 1955-re az ipari tár­ni él és a háború előttinek ^-sze­resére emelkedik. Gyors ütemben fejlődik az al bán mezőgazdaság is és egyre több dolgozó paraszt tömörül ter­melőszövetkezetekbe. Jelenleg 25 gépállomás 220 traktora és több- ezer mezőgazdasági gépe könnyí­ti meg a dolgozó parasztok mun­káját. Az ötéves terv végéig a vetésterület további 55 eze-r hek­tárral növekszik, a gépállo­mások gépeinek száma pedig to­vábbi 5C0 százalékkal. 1955-ben a -mezőgazdasági termelés értéke 71 százalékkal lesz magasabb, mint 1950-ben volt. Tannál- 11 én az ország col- " gozó népe lelkesen ünnep­li meg a népköztársaság kikiáltá­sának 7. évfordulóját és visszate­kint megtett útjára. Határtalan há­lával gondolnak ezen ,a napon az albán dolgozóik a hatalmas Szov­jetunióra, a nagy Sztálinra, legna­gyobb barátjukra és eddigi sike­reik még ragyogóbb munkagyözel- ra-úk kivívására lelkesítik ükét. Hiába áskálódnak é-s provokálnak a belgrádi Ti to-fasiszták, az athéni m ona rchofssisz té k és az olasz neofasiszták, az abán dolgozó nép a Szovjetunió vezette demokra­tikus béketábor tagjaként, Enver Hodzsa elvtáns vezetéséivel biztos léptekikel halad előre a gazdasági és kulturális fejlemeUkediés, a^ szo­cializmus útján. „Örömmel fogadtam az 1953. évi begyűjtési rendeletet“ Olvastam az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletét az 1953 évi begyűjtésről. Én eddig ís becsülettel teljesítettem az állam iránti kö­telezettségemet, most is nagy örömmel fogadtam az új rendeletet. Sok dolgozó parasztíársammal együtt tudjuk, hogy ez a törvény a mi érdekünkben, a mi életszínvonalunk további emelése érdekében v?n. Kormányzatunk így lehetőséget ad arra, hogy minden gazda elő­re számítást tegyen, mit és mennyit kell termelnie. Az olyan gazdákat, mint Kovács Á. Sándor 14 holdas középpa­raszt, aki 438 darab tojás és 33 kiló baromfi beadását mulasztotta el, kártérítéssel sújtották. Most az új begyűjtési rendelet megszab ja, hogy a tojás, és baromfíbeadást már most keIl kezdeni. Ez igen helyes, mert így könnyebben tudja mindenki a tervét teljesíteni. Különösen helyeslem a törvényerejű rendeletnek azt a részét, mely kimondja, hogy az állami fegyelem megszegőinek a beadási kötelezettségét először Í0 százalékkal kell felemelni és ha azután sem telj«siti beadási tervét, a hátralék után kártérítést kell kivetni. Népi kormányunk ezzel ís a mi érdekünket védi. Legalább így azok a kötelességmulasztók, akik spekulálnak, vagy azok, akik nemtörő­dömségből nem teljesítik beadási előirányzatukat, a saját kárukon tanulnak. Én azzal aka om meghálálni kormányunk szerető gondos­kodását, hogy egész évben becsülettel teljesítem kötelességemet. Kontra György 5 holdas dolgozó paraszt,- Balé.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents