Somogyi Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-10 / 8. szám

PROLETÁRJA! EG m v Jólsikerült taggyűlés a Kaposvári Útfenntartó Váll altatnál „Tiéd az ország, magadnak építed“ Megyénk egészségügyének fejlődése X. évfolyam, 8. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szombat, 1953. január 10. EMELJÜK A NÉPNEVELŐMUNKA SZÍNVONALÁT Pártunk szervezeti szabályzata mindén párttag kötelességének Saabjai meg, hogy .. állandóan ■erősítse kapcsolatait a tömegekkel, világosítsa 'fel Őket a párt politiká­járól., tanácsadójuk, vezetőjük le­gyen” Minden kommunistának alapvető kötelessége) tehát állan­dóan nevelni a dolgozó tömegedet, megismertetni velük pártunk poli­tikáját és nevelő, mozgósító mun­kán keresztül harcba vinni őket a párt politikájának megvalósításá­ért. A dolgozó tömegek neveléséinek nagy jelentősége van a szocializmus építésében. Ötéves tervünk hatal­mas feladatainak megvalósításával, új gyárak és üzemek építésével együtt kell fejlődnie egész dolgozó népünk öntudatának is. ötéves ter­vünk nemcsak több új gyárat, üze­met és különböző létesítményt, ha­nem több és jobb szakmunkást, sátahanovistát, újítót, mérnököt, több agronómust, állattenyésztőt, traktorost, tanítót és orvost köve­tel. Nemcsak elmaradt -falvak és vá­rosok fejlődnek új virágzó falvak­ká és városokká, nemcsak termé­ketlen földek válnak dúsantermő földekké öt év alatt, hanem az em­berek, egész dolgozó népünk is át­alakul, fejlettebb lesz, műveltebbé válik. Minél jobban megértik dol­gozóink feladataink nagyságát, je­lentőségét, annál jobban kiveszik részüket azoknak megvalósít ásóból, annál lelkesebben küzdenek a szo­cializmus sikeres felépítéséért. S ebben vár népnevelőinkre is nagy feladat. Az 1952-es tervév nagy eredmé- nyeibem népnevelőinknek is része volt. A somogytarnócai állami gazda­ságban például Buzsá'ki elvtársnő népnevelő, eredményes felvilágosító mun' át végzett a dolgozók között az új .módszerek elterjesztéséért. Sokszor elmondta a gazdaság te­henészeinek, hogy a Szovjetunióiban a szovihozok tehenészei milyen mód­szerekkel érik el kimagasló ered­ményeiket. A felvilágosító mun­kának megtett az eredménye. A so­mogytarnócai állami gazdaságiban a négyszeri fejés alkalmazásával már 19,52 június 6‘án napi 17 literes fejési átlagot értek. el. Az igali pártszervezet egységes tn-épnevelő- csoportja pedig a termelőszövetke­zeti mozgalom fejlesztésében ért el jó eredményt. Hasonlóképpen jó munkát végez­tek népnevelőink a III. békekölcsön­jegyzés idején is. A népnevelőmun­ka színvonala és eredményesséicre azonban nem mondható kielégítő­nek. A megyében komoly hiányos­ságokat lehet tapasztalni. Népne­velőin'' munkáját gyakran a.z álta. lánosság, a szólamok hangoztatása jellemzi, pedig álta’ános frázisok hangoztatásával a dolgozó tömege­ket nem lehet meggyőzni a párt- és a kormányhatározatok jelentőségé­ről, általános frázisokkal nem' lehet, a határozatok végrehajtására moz­gósítani. A népnevelőmunkának ilyen e!- sekélyesedése semmiképpen sem se" gí ti elő az eredményeket. A nép­nevelőmunkát az e'követksző idő­ben nemcsak atf> elsekélyesedéstőil kell megóvni, hanem igen komoly mértékben- emelni kell színvonalát is. Megyénk dolgozói politikailag állandóan fejlődnek. Nagyobbak lesznek igényeik -s mindez- megkö­veteli népnevelőink felelősségérze­tét, eleven és színvonalas agitációt kíván- tőlük. Horváth Márton elv- társ a Központi Vezetőség 1952 június 27-i ülésén hangsúlyozta; .,Politikai nevelőinunkánk színvona­lát és állandóságát mindenekelőtt -azzal biztosítjuk' hogy mozgósítjuk és harcba visszük a tömegeket a II. kongresszus határozatainak megva­lósításáért.” Párttitkáraink és pártvezetősége­ink feladata, hogy a népnevelőket előkészítsék nagy feladataik végre1 hajtására. Sokoldalú feladat vár népnevelőinkre. A dolgozó paraszto­kat az állami fegyelem megszilár­dítására kell nevelni, az új begyűj­tési rendeletet, annak előnyeit is­mertetni és már most elő kell ké­szíteni megyénk dolgozó parasztsá­gát a tavaszi mezőgazdasági mun­kákra. A falusi egységes népne­velőcsoportok tagjain kívül, komoly feladatok várnak a gépállomások, állami gazdaságok és termelőszö­vetkezetek népnevelőire is az új módszerek alkalmazása, a szocialis­ta munkaverseny kiszélesítése te­rületén. Ugyanilyen nagy feladatok megvalósítását kell elősegíteni üze­meink népnevelőinek az 1953-as tervév si c'res végrehajtásában. Párttitkáraink, pártvezetősége­ink gondoskodjanak arról, hogy a népnevelők tudásban, politikai és szakismeretekben állandóan gazda­godjanak, hogy felvilágosító mun­kájuk során elevenen és konkrétan! magyarázzák meg a dolgozóknak, miért van szükség a határozatok betartására. Számokkal, tényekkel magyarázzák meg a ielyi és az or­szágos kérdéseket, a nemzetközi helyzet kérdéseit, adjanak világos, érthető választ a dolgozók problé­máira, kétségeire; tanácsokkal se­gítsék munkájukat. Rákosi elvtárs arra tanít ben­nünket, úgy neveljünk miniden -dol­gozót, hogy „.. . .a maga apró mun­kája és a hatalmas szocialista épí­tés közt meglássa az összefüggést. Sőt továbbmegyünk.- megkövetel­jük. hogy meglássa a maga apró munkája és a nemzetközi kérdések összefüggését is" Népnevelőinket tehát úgy kell felvértezni tudással, agitációs érvekkel, hogy ezeket az összefüggéseket világosan meg tud­ják magyarázni a dolgozóknak. Népnevelőink az elmúlt év alatt sokat fejlődtek, jártasabbak lettek a kiil- és belpolitikai kérdésekben és közvetlen a munkaterületükkel kapcsolatos kérdésekben is. A nép­nevelőknek többsége jól ismeri, mit kapott, milyen összegű beruházás­sal községük, üzemük -az ötéves tervtől. Falusi népnevelőink több­sége jó! ismeri a falujában lévő termelőszövetkezetek eredményeit, s ezeket népnevelőmunkájuk során felhasználják, felfigyelnek az ellen­ség hangjára ás számos esetben még időben leplezik le a- dolgozók előtt. ■ De nem mondható el ugyanez minden népnevelőre. Vannak olyan népnevelők is, akik tájékozatlanul mennek el „felvilágosító” munkát végezni, így a dolgozók kérdéseire nem tudnak megválaszolni. Ez a hi­ba sok esetben visszavezethető a pártvezetőségek laza munkájára, arra, bogy kampánymunkának te­kintik a népnevelőmunkát. Nem tartják meg kéthetenként a népne­velő értekezleteket. Vanna’1 pl. olyan falusi népnevelők a megyében, akik nem ismerik az új begyűjtési ren­deletét — s a pártvezetőség sem ismertette velük — s vannak üzemi népnevelők, akik nem ismerik a Rö- der-, a Deák. stb. mozgalmai'at, ■nyilvánvaló, ilyen körülmények kö­zött nem is tudnak harcolni azok' nak elterjesztéséért. Mindezek a hiányosságok a nép-1 Ötéves tervünk negyedik esz­tendeje megköveteli tőlünk, hogy dolgozóink nevelésében is hatalmas lépéseket tegyünk előr-e. Pártszer­vezeteink segítsék a feladatok meg­valósítását állandó, szívós, folyama­tos, színvonalas népnevelőmumká- vai. Már az év elején biztosítsák tanácsaink a begyűjtés sikerét Az 1953-as év első napjainak a begyűjtési eredményei azt mutat, jak, hogy tanácsaink gondosan ké­szülnek erre a munkára. Különö­sen a sertésbegyüjtési terv telje­sítésénél tapasztalható jelentős eredtmény. Hízottsertésből a me. gye január havi tervét eddig 19 százalékra teljesítette. Az elmúlt napokban különösen a sió-foki iárás ért el jó eredményt, 63 százalékra teljesítette január havi sertédbeadási tervét. Jól in­dult a bízotí.sertésbegyüjtés a ka­posvári járásban is. A járás ja­nuár -havi tervét 25 százalékra tel­jesítette. A barcsi járás 17, a csur­gói pedig 18 százalékra téliesítet­té január havi tervét. Ezekben a járásokban jól halad a süldő- és a vágómarha-beadási terv teljesítése is. A kaposvári járás a januári sül­dő-felvásárlási tervét 38 százalék­ra teljesítette, ennél jobb ered­ményt ért el a siófoki járás, mely január havi tervét eddig 41 szá­zalékra teljesítette. Ä tahi járás 37 százalékot ért el. A vágómarhabegyüjtési terv ja­nuár havi íervteljesítésáíben 22 százalékos eredménnyel a csurgói járás van az élen. A községek kö­zül Büssü község dolgozó paraszt­jai értek el jó eredményt. A ja­nuár hónapra beütemezett 11 da­rab sertésből eddig 7 darabot ad­tak be. Rosszul megy a begyűjtés a marcali, járásban, ahol hízottser. tésből mindössze 7 százalékra, süldőből pedig 4 százalékra telje­sítették a tervet. A nagyatádi já­rás is mindössze 8 százalékra tel­jesítette január havi hízottsertes- beadási tervét, a sülidőfeivásárlás- ná'l pedig mindössze 3 százalékot értek el. Meg kell vizsgáin.^ a lem ara dás okát és sürgős intézlKedés-dket kell tenni a munka megjavítására. Já­rási tanácsaink fordítsanak több figyelmet a begyűjtő vállalatok munkájára. Harcoljanak az opipor. tunizmus, a lazaság ellen, amely mind a megyei, mind a járási be­gyűjtő vállalatok munkájában ta­pasztalható. Községi tanácsaink követeljék meg minden dolgozó paraszttól az új begyűjtési rendelet teljesítését. Szervezzenek gazdagyűléseket, vitassák meg az új .begyűjtési ren­deletet, ismertessék a dolgozó pa. rrsztokikal a rendeletiben előírt kedvezményeket. Az elmúlt napokban Somogyjád község dolgozó parasztjai gazda- gyűlésen vitatták meg az új be­gyűjtési rendeletet. Elhatározták, hogy ebiben az évben is az elsők között lesznek. Javasolták, hogy az állandó-bizottság tagjai közt osszák fel a falut, rendszere­sen tájékoztassák a dolgozó pa" raisztokat az új rendeletekről, a párt- és kormányhatározatokról. A somogyjádiak kezdeményezé­se követésre méltó. Járási és köz­ségi tanácsaink szervezzenek ilyen irányú gazdagyűléseiket és hatá­rozzák meg a begyűjtési terv tel' jesítésénelk feladatait, módszereit. Fokozzuk a silózási munkát, teljesítsük a tervet Megyénkben vontatottan halad a silózás. Egyes járásokban, mint pl. a nagyatádi járásban, súlyos lema­radás van a silózási terv teljesíté­sében. Eddig mindössze 53 száza­lékra teljesítették,a silózási -tervet. A járásban 8-án mindössze 30 köb­méter silót készítettek. Ugyanezen a napon a kaposvári járásban 38i, a csurgóiban 275, a siófokiban pe­dig 209 köbmétert silóztak. A nagy­atádi járás silózási munkája külö­nösen, az utóbbi napokban csökkent. A járási tanács mezőgazdasági osiztálya tervszerűtlen munkát vé­gez. Sürgősen fel kell számolni a lemaradást a csurgói járásban is, ahol mindössze 63 százalékra tel­jesítették silózási tervüket. Az egyéni dolgozó parasztok me.- lett száöios termelőszövetkezeti ex­port is elmulasztotta a silózást. A siófoki járásban a tsz-ek magyrésze nem biztosította a silózással az ák 1 latok részére szükséges téli takar­mányt. A juti termelőcscíportban még a -mai napig is 40 hoki ku'ko- ri-caszár van lábon.. Ha ezt a silc- zásná. felhasználják, mintegy 150- 200 köbméter silótakarmányt ké­szíthettek volna. Ez a mennyiség 200 számosállat egész téli takar­mányszükségletéhez’ elegendő. A nagycsepelyi Uj Élet tsz veze­tősége nem gondoskodott az állat­állomány téli takarmányozásáról. Szálastakarmánykészletüket már feletették és kénytelenek pénzért vásárolni a takarmányt, mert ha­nyagságból nem gondoskodtak a® állatok áttele'.tetéséhez szüksé­ges silótakarmányrói. Nem jobb a helyzet Balatonszárszó és Balato^j- szemes termelőszövetkezeteiben^ sem, ahol mindössze 50 százalékra teljesítették a silózási tervet. A kőröshegyi Táncsics tsz veze­tői sem tettek sokat a silózási terv teljesítése érdekében. A tervbevett 374 köbméterből eddig mindössze ICO köbmétert silóztak. A balaton- kiliti Dózsa tsz vezetősége, amikor felelősségre vonják a silóterv el­mulasztásáért, arra hivatkozik, hogy „nincs silózási anyag”, ugyanakkor a kukoricaszár, mely­ről nemrég szedték le a kukoricát, még mindig kint van a mezőn. Az ilyen hanyagságokért az illetékes járási tanácsot is felelősség terheli, hisz ez mm egyszerű mulasztás, ha­nem tudatos szabotálása kétéves ál­lattenyésztési tervünk teljesítésé­nek. A Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya sokkal következetesebben járjon el a tervet sza,botolókkal szemben. A mélyszántás és vetés sikeréért December 25-től a mai napig 3011 hold földet vetettünk ba bú­zával. Ennek nagyrésze állami tar­talékterület. melyet községi taná­csaink. földművesszövet ezeteink hasznosítottak, de .jelentős területet vetettek be az egyénileg do1 gozó pa­rasztok is. December 25-től január 8-íg legtöbbet a kaposvári járás­ban vetettek. Ez alatt az idő alatt 1287 holdon történt vetés a járás­ban. 31-én, egy nap alatt 382 hol­dat vetettek be búzával. A járás 93 százalékra teljesítette vetéster­vét. Jó eredményt ért el Toponár és Bőszénía község. Jól halad a ve­tés Kiskorpád községben is, ahol a tegnapi napon 30 hold búzát, vetettek. Kaposfőn az elmúlt két nap alatt 26 hald búza-vetés történt. A járás­ban 8-án 98 holdat vetettek. A szentgáloskéri tanács is ko­moly intézkedéseket tett a vetésben mutatkozó lemaradás felszámolása érdekében. 8-án 6 holdat vetettek ■el a község egyénileg dolgozó pa­rasztjai. De vannak olyanok, mint Márton Vendel 8 holdas dolgozó paraszt, aki még ma sem teljesí­tette 3 Ihold kenyérgabona vetési ter­vét. Ugyancsak elmulasztotta a ve­tést Kristóf István 8 holdas, Sziriar Péter 10 holdas dolgozó paraszt. A községi tanács felelősségre vonta a mulasztókat, 200 forint pénzbünte­tést szabott ki rájuk. Javulás tapasztalható a barcsi já­rásban., December 25-től január 8- ig 474 holdon vetettek búzát a já­I rás területén. Csokonyavisonta sú­lyosan elmaradt a tervteljesítésben. Ebben a községben számos dolgozó paraszt van, aki nem teljesítette vetési tervét. Pl. Kiss Vendel még nem vetett kenyérgabonát. A köz­ségi tanács a kulákoktól sem köve­telte meg a vetésterv teljesítését. Pl. Kaszab Józsefné kulákasszony', semmit sem vetett, Hcboü János 22 holdas kulák 2 holddal vetett kevesebbet az előirányzatnál. De hasonló mulasztást követett el a ku- lákokkal szemben a szuloki tanács is. Pl. Bekker János 23 holdas kulák is csau részben teljesítette vetési tervét. Súlyosain: lemaradt a tartalékte­rületek hasznosításában a marcali járás. A tanács jelentése szerint 7-én semmit, 8-án is mindössze 8 holdat vetettek. A járási tanács nem tesz megfelelő intézkedéseket a vetés meggyorsítása érdekében. Meg kell gyorsítani az őszi mély­szántás ütemét is. Legjobb ere-cr mónyt mélyszántásban a barcsi já­rás ért el, ahol december 25-től január 8-ig 12 százalékos az emeb kedés. Javult a mélyszántás munkája a nagyatádi járásban ie, ahol ugyan­ezen idő alatt 11 százalékos eme:- kedés volt. Megyénkben mindössze 79 száza­lékra teljesítettük a mélyszántás tervét, különösen a csurgói és a siófoki járásban kell fokozni a mélyszántást, A jelenlegi időjárás mindkét munkára kedvező, ezért járási tanácsaink használjanak ki minden napot a szántás- -és vetés­terv teljesítésére. A gépállomások téli gép­javítási versenyének decemberi eredményei A téli gépjavítási versenyben de­cemberben a megyék gépállomásai közül a legjobb eredményt a békés­megyeiek érték el. A hajdumegyei- ek a második helyre kerültek. A versenyben leghátul Bács és So­mogy megye gépállomásai kullog­nak. A gépállomások között folyó gép­javítási versenyben a hajdumegyei sárrétudvari gépállomás vívta ki az első helyet. Decemberi előirányza­tát 190 százaiéi: ra teljesítette. A borsedmegyei baktai gépállomás százhetven, a hajdumegyei hencidai gépállomás pedig 163 százalékos eredményt ért el. Leggyengébben a scmogymegyiei mernyei gépállomás dolgozott. q A gépjavítási versenyben az élenjáró gépállomások eredményei­ket úgy érték el, hogy a javítást időben megszervezték, a javító-bri­gádok terveit napokra felbontották és külön erőgép, cséplőgép, munka­gép és tartozékjavító-brigádokat is alakítottak. A munka kezdete előtt reggelenként röpgyűléseken beszélték meg a munkában elma­radt dolgozóknál tapasztalt hiá­nyosságokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents